Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-05 / 285. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A győztes szocializmus országának alkotmánya Ji háborús szerződések ratifikálási vitája a bonni parlamentben AZ MDP ZALAMEGTE1 PÄRTBIZOTTS A«A Ni A K NAPILAPJA Vili. évfolyam 2S5. szám. Ara 50 fillér 1952 december 5. Pénfeh Üzemeink dolgozói a terv előkészítéséért Megyénkben egyre több lesz azoknak az üzemeknek a száma, ahol lelkes munkával dolgoznak azért, hogy éves tervüket decem­ber 21-re, Sztálin elvtárs születés, napjára befejezzék. Már is nem egy olyan üzemmel dicsekedhe­tünk, ahonnan napokkal, sőt he­tekkel ezelőtt érkezett a büszke jelentés, hogy éves tervüket befe­jezték. A zalaegerszegi Autója­vító Vállalat októben 27 óta 1952-es tervén felül dolgozik, de az Útfenntartó Vállalat is több mint egy hónapja befejezte éves tervét. A zalaegerszegi és a nagykanizsai magasépitési vál­lalatok egymással versenyben harcoltak az éves terv mielőbbi befejezéséért. A verseny eredmé­nye az lett, bogy éves tervét mindkét vállalat befejezte, sőt december 21-re a nagykanizsai vállalat még pöttervót is teljesíti. Nem voltak kicsik az 1952-es tervfeladatok. Az év elején szá­mos üzemünkben hangzott el az az opportunista kijelentés, hogy tervük annyira feszített, hogy azt a legnagyobb erőfeszítés mellett sem tudják teljesíteni. A szocia­lista nru-n kához való viszony, az egymást követő újítások, a mun­ka tökéletesebb megszervezése ezeknek a kijelentéseknek éppen az ellenkezőjét igazolták. Válla- taink, üzemeink döntő többsége nemcsak teljesíti, hanem jóval túl is szárnyalja éves tervét. Lemaradás főleg két vállalatnál mutatkozik. Az egyik a nagyka­nizsai Ásványkutató és Mélyfú­ró Vállalat, a másik pedig a Me­gyei Tatarozó Vállalat Itt most nem akarunk kitérni a lemaradás okának taglalására, annyit 'azonban le kell szögez­nünk, hogy a hiba nem a terv elkészítésében, hanem a terv ki­vitelezésében volt. A megvalósí­tás feltételeit műszakilag nem alapozták rneg eléggé — és a dol­gozók nagy tömegei nem voltak képviselve a terv elkészítésénél. Az 1953-as terv elkészítésénél a tavalyinál sokkal nagyobb mér­tékben érvényesül a dolgozó tö­megek egészséges tervező ereje, ami biztosíték lesz arra, hogy a terv, amely 16 százalékkal lesz magasabb az 1952-es évi tervnél, „feszitettebb“ volta ellenére is megvalósítható lesz. A terv. ame­lyet a. vállalatok vezetősége a mű. szakiakkal és a dolgozókkal együtt készít, magában kell, hogy foglalja az üzem adottságai által kimeríthető lehetőségeket. A terv. készítésnél számolni kell azokkal az uj munkamódszerekkel, ame­lyek nap nap után születnek meg a munkapadok mellett. Számolni kell azokkal az újításokkal is, amelyek — ha még nem is éret­tek valósággá — bent élnek a dolgozók gondolatában s ha egy­szer megvalósulnak, egymásután törik át a régi, sziik kereti két. Üzemeink, amikor a tervet ké­szítik, tekintisenek vissza az 1952-es évre. Vizsgálják meg, mi volt a. helyzet az év elején s ha­sonlítsák össze a januári teljesít­ményeket a novemberi teljesülné, nyekkel. Rájönnek, hogy a mun­ka nagy változáson ment át. A munkamódszerek jobbak, tökéle­tesebbek lettek. Valójában ez tette szükségessé évközben a nor. -mák felülvizsgálását is. A MASZOLAJ Gépgyárban a normák felülvizsgálása után alig néhány százalékkal estek a telje­sítmények. Ugyanígy volt a nagy- kanizsai Vasöntöde és Gépjavító Vállalatnál is. Az uj normák ar­ra késztették a dolgozókat, hogy uj munkamódszerek kidolgozásán s a munkájukat elörelenditő újí­tásokon gondolkodjanak Rövid idő múlva az uj normáknál is el érték a régit, sőt a réginél is ma­gasabb teljesítményt. Mindezekkel számolni kell az 1953-.a-s terv elkészítésénél. Az üzemek vezetői, műszakiak és dolgozók saját kárukra cseleked­nének, ha kömben túlteljesíthető terveket készítenének. Tervünknek méltónak kell lenni szocialista fejlődésünk során el­ért módszerben! tapasztalataink­hoz, méltónak kell lenni a szov­jet tapasztalatok révén kikristá­lyosodott uj munkamenethez s a munkához való uj viszonyhoz. ■■Az ipari termelés 16 százalékos emelkedése 1953-ban olyan feladat — mondotta Gerő elvtárs a Köz­ponti Vezetőség ülésén —, amely állami szerveinktől, minisztériu­mainktól, üzemeinktől, párt- és tö­meg szervezeteinktől, egész mun­kásosztályunktól és műszaki értel­miségünktől rendkívüli magas fokú szervezettségei, fegyelmezett, szor­galmas munkát, igen komoly erő­feszítést követel meg". T(?en gok függ attól, hozván ké. bitjük el az 1953-as tervet. AJ zal még nem tettünk meg min­dent, hogy a dolgozókat az eddi­gieknél szervezettebben kapcsol­juk be a tervelőkészités munká­jába, arra kell törekednünk, hogy a dolgozók, amikor résztvesznek a tervezésben, teljes tudatában le­gyenek felelősségteljes munká­juknak. A terv: törvény. Ezt a .’örvényt maguk a dolgozók hoz­ták. éppen ezért ennek a törvény­nek mindenegyes betűje szilárd és megszeghetetlen kell, hogy legyen. A dolgozóknak, akik résztvesz­nek a tervelőkészités nagy és ne­mes, de egyben felelősségteljes munkájában, mélyen át kell érez­niük, hogy a tervet maguknak ké. szitik, mert övék az üzem, övék az ország s a terv jó előkészítésé­vel saját jövőjüket építik. A MASZOLAJ Gépgyárt párt- és szakszervezet, népnevelők s a műhelyekben dolgozó kommu­nisták megértették-mit-jelent jövő. évi tervünk teljesítése .szempont já- • bői a dolgozók szélesebbkörü bevo­nása a tervelökészitésbe. A mű­helyekben azokról a kérdésekről beszélgetnek a dolgozókkal, ame­lyeknek fontosságuknál fogva elő. térbe kell kerülni. Terv-vitákat rendeznek. Beszélnek az 1952-es tervről, megbeszélik az egyes hó­napok, egyes dekádok eredménye­it Megvizsgálják, mi volt az oka az időnkénti hullámzásnak. A gyakorlat szemszögéből nézve ál­lapítják meg, hol követtek el hibákat a terv egyes részleteinek megvalósításánál. A Vasöntöde és Gépjavító Vál­lalatnál is foglalkoznak a tervelő. ’ készítéssel, de munkájuk egyálta- 1 Ián nem mondható kielégítőnek. ! Náluk az a legfőbb hiba, hogy ép. pen a szakszeivezeti aktivák nem érzik a terv iránti felelősséget és nem ismerik a feladatot sem, amit ,a tervelőkészités reájuk ró. A vállalat, igazgatója és a pártcso- portvezetö ugyan mindent, elkö­A Zala megyei DISz-bizottság felhívása a DISz-ffalatokhoz Kedves elvtársak! Kedves fiatalok! Pártunk és kormányunk azt a megtisztelő feladatot szabta meg ifjúságunk részére, hogy vegyen részt a fémgyüjtö hónapok kam­pánymunkáiban. Megyénkben de­cember 1-töi december 10-ig vas- gyűjtő napokat tartunk. Ez a megtisztelő feladat arra kötelez bennünket, hogy megyénk ifjú­sága, erejét nem kiméivé jó népne. velömunkával biztosítsa, hogy minden használatlan vas- és fém­hulladék bekerüljön a vasgyüjtő helyre. A magyar ifjúság legjobbjai felismerték hogy mit jelent nép­gazdaságunk fejlődése szempont­jából a takarékosság és ezen be­llii a fém. és hulladékgyűjtés. A magyar ifjúság tudja, hogy fel­emelt 5 éves tervünk nagy alko­tásaihoz, hazánk védelmének fo­kozásához egyre több nyersanyag, ra, színesfémre, vasra, acélra van szükség. DlSz-szervezeteinknek és ifjugárdistáinknak feladata a fémgyűjtés során, hogy jó politi­kai felvilágosit ó munkával moz­gósítsák a fiatalokat a fémgyűj­tésben való aktiv részvételre. If- jugárdistáink agitáciős munkáju­kat nocsak a fiatalok, hanem a szülők és felnőttek között is vé­gezzék- Beszéljenek arról, hogy fel­emelt 5 éves tervünk maradékta­lan teljesítésének egyik alap-zetö feltétele iparunk nyersanyag- szükségletének biztosítása A DISz-vezetőség tagjai és ifjugár- distáink személyes példamutatá­son keresztül legyenek motorjai, hajtóerői a fémgyűjtésnek. Megyénk fiataljai vegyenek pél­dát a lovászi üzemi DISz szerveze­tének tagjairól, akik ezidáig 1300 kg fémet gyűjtöttek. Itt dicséret­re méltó munkát végeztek a ga­zolintelepi ifi-brigád tagjai, akik 300 kg fémet gyűjtöttek. Ezek a fiaitalok minden igyekezettel azon voltak, hogy minél több vas- és fémhulladék kerüljön a gyűjtő­helyre, hogy ezzel is elősegítsék a fémgyűjtés sikerét. DlSz-szerve. zeteink szervezzék meg községen belül, — ahol még eddig nem szer. vezték meg _ a fémgyüjtö brigádo­kat, hozzanak létre kutatóbrigá­dokat, amelyek felkutatják a köz. ség területén lévő vashulladékot. DISz-alapszervezeteink vegyék fel a kapcsolatot a helyi földműves- szövetkezettel, a MÉH-vállalat dolgozóival, a tanáccsal és a töb bi tömegszervezettel és közös munkával biztosítsák azt, hogy a községben lévő hulladéka-nyag ne szanaszét heverjen, hanem ha­zánk szocialista építését szó gálja. DISz alapszervezeteink tükárai hívják össze a DISz-tagokat, a község fiataljait, beszéljék meg közösen a fémgyűjtés feladatait, a fémgyűjtésben használják fel a szemléltető agitáció minden módszerét (faliújság, hamgoshir- adó) az élenjárók népszerűsítésé­re. Ifjugárdistáinkat, DlSz-tagja- inkat a fémgyűjtés munkájában vezesse az a tudat, hogy minden tonna összegyűjtött vas-, fém. és egyéb hulladékanyag elősegíti a szocializmus építését, hazánk erő. sitését, a béke védelmét. DlSz-fiataljaink keressenek fel minden házat, minden helyiséget lakótelepeket, műhelyeket és jő munkájukkal segítsék elő, hogy minden vashulladék bekerüljön a fémgyüjtöhelyre. Ezt a munkát végezzék annak tudatában, hogy minden kilogramm vas és fém hazánk erejét, népünk felemelke­dését szolgálja. Elviársak! DISz-tagok! Előre a fémgyűjtés sikeréért! Dolgozó Ifjúság Szövetsége Zala megyei Bizottsága lövőévi begyűjtési terveik teljesítésére adják termeívényeiket falvaink iegöntudatosahb/ai Böcsvö'lgye dolgozó parasztjai­nak legnagyobb része már teljesi- i&'ű'e 1952 évre az állam iránti kö­telezettségéit. Ez a teljesítés nern megp’ihenés:, hanem további har­cot jelent még nagyobb eredmé­nyek elérésére. A község 12 leg­jobb dolgozója rendkívüli gazda- gyülésen beszélte meg, hogy mi a feladatuk községük tervének túl­szárnyalása érdekében. Párosver- senyre hívták egymást és vállal­ták, hogy már most ebben az év­ben adnak be baromfiit és tojást az 53-as évre. Meoséri Sándor 5 hol­das dolgozó paraszt mind a 12 élenjáró gazdáit kihívta versenyre, és eddig 3 kiló baromfit adott le jövő évre- Soós József 12 holdas dolgozó paraszt Illés József 3 hol­das gazdával áll páros versenyben. Illés József már az 1953 első fél évi tervét teíjesi ette tojás- és baromfiból. Ezután az értekezlet u án elmentek a község többi dol­gozó parasz jálioz, hogy felvilá­gosítsák őket a beadásuk túltel­jesítéséről, valamirtt megmagya­rázzák az elmaradóknak, hogy a beadás minden dolgozó részére törvény. Jó munkájuknak meglát­szik az eredménye. December 1-ig 142 darab tojást és 75 kiló ba­romfit vittek Becsvölgye dolgozói a szövetkezet baromfifelvásárló telepére, 1953 -évi tervük teljesí­tésére. * Azok a csonkahegyháti dolgozó parasztok, akik az alapfokú poli­tikai oktatásban vesznek részt, az o'-'t tanulitakat elmondják dolgozó társaiknak. A politikai okta ásón keresztül megismerkedtek az állam iránti kötelezettségek teljesítésének szükségességével és jelen őségével. Szabó Gyula párttag tudta, hogy mi a kötelessége egy kommunis' á- nak. Mindenből elsőnek teljesi’ette hazafias kötelességét, sőt már az 1953-as évre is leadott 8 kiló ba­romfit és 34 darab tojást. Keszie István párttag jövő évre 4 kiló ba­romfit és 60 darab tojást adott az államnak. Elmennek dolgozó pa- . raszttársaik közé és felvilágosüi á,k őket a beadás tűit élj esetésének je­lentőségéről. A dolgozók meghall­gatják őket, mert látják példamu- ''aíásukfci. Ennek eredményekép­pen egyre javul Csonkahegyhát begyűjtési eredménye. Miért nem hasznosítják a íaharnut A Dunántúli Fűrészek lenti üze­me több esetben felhívta a lenti járási tanács elnökét, Kovácsnét, hogy a vállalatnál tárolt, mint­egy 6 vagon forgács és fürész- porból származó fahamut, amely műtrágya gyanánt kiválóan al­kalmas a földek trágyázására — szállíttassák el. A vállalat a hamut ingyen ajánlotta fel az állami gazdaságok részére. Az elszállí­tásról intézkedés nem történt, an­nak ellenére, hogy erre már több ízben is ígéretet tett a tanáns. Az üzem gőzkazánjából havon­ta több mint két vagon hamu kerül ki. Ha a járási tanács és az állami gazdaságok az elszállí­tásról gondoskodnának a hamu felhasználásával a közeli állami gazdaságok földjeinek termésho­zamát igen nagy mértékben lehet, ne növelni. fl nagykanizsai Üveggyár december 3-án befejezte éves tervét A nagykanizsai üveggyár' de- kádról-dekádra, hónapról-hónapra igyekezett növelni teljesítményét. A sztahánovisták, az üzem élen­járó dolgozói állandóan átadták munkamódszerüket s segítették a lemaradókat. Ez tette lehetővé, hogy december 3-án az alábbi tá­viratot adhatták postára: „Éves tervünket a felajánlás szerint de­cember 3-án 22 órakor teljesítet­tük.“ vetnek, külön-külön beszélnek a dolgozókkal, de mennyivel jobb lenne a munkájuk, ha az üb elnök, a szakszervezeti aktivák és az üzem valamennyi kommunistája is segítségükre sietne. A Vasöntödénél épül az uj for­mázó csarnok, szemük előtt bon­takoznak ki az 1952-es év tervének eredményei. Ragadjak meg az al­kaimat, hogy jó javaslataikkal az 1953-as tervet még jobbá, még gyümölcsözőbbé tegyék. Az ötéves terv döntő évében nagy sikereink voltak, Uj utak, hidak épültek megyénkben, készül az uj gyönyörű Zala-hid, épül az aszfaltgyár s nemsokára telje­sen elkészül egy uj üzem, ahol majd az Autójavító Vállalat dolgozik. A jövő évbe: még nagyobb lehetőségek tárul nak elénk, de ezeket a lehetősége két csak úgy tudjuk tökéletesei kiaknázni, ha dolgozóink, akii résztvesznek a tervelökészitésben sziwel.lélekkel, szocializmust épi tő munkáshoz méltóan végzik szer és nemes feladatukat.

Next

/
Thumbnails
Contents