Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-30 / 305. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Sztálin elvtárs nyilatkozatának németországi visszhang ja A Román Népköztársaság kikiáltásának 5, évfordulója mm AX MDP ZALANEGTEI PÄRTBIZOTTSÁOÁNAK NAPILAPJA lannmHBi Vili. évfolyam 305. szám. Ar» 50 fillér 1952 december 30. Kedd A NÉPEK BÉKÉJÉNEK HATALMAS December 30-án lesz harminc éve. hogy a szovjet köztársaságok hatal- mas> soknemzetiségű szocialista ál­lamba egyesültek: megalakult a (Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége. A Nagy Októberi Szocialista For. rodalom eredményeként Oroszország­ban a dolgozóké lett a hatalom. 1922 előtt a következő szovjet köztársasá­gok alakultak meg: az Oroszországi Szovjet Föderativ Szocialista Köz­társaság az Ukrán. Szovjet Szocia­lista Köztársaság, a Kaukázuson túli Szovjet Föderativ Szocialista Köz­társaság és a Bjelorussz Szovjet Szo­cialista Köztársaság. Harminc évvel ezelőtt a Szovjetunió első szovjetkon­gresszusa Sztáliu elvtárs előadói be­széde alapján történelmi jelentőségű határozatot fogadott el a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsé­gének megalakításáról. A nép akara­tából a szovjet-köztársaságok egysé­ges szövetségi államban egyesültek, hogy harcoljanak a gazdasági rom- iá- ellen, megoldják az uj élet épí­tésének nagy feladatait, komoly nem­zetközi erővé fejlődjenek ki, hassa­nak a nemzetközi helyzet alakulásá­ra. s változtassák meg azt a dolgozók érdekében. A Szovjetunió megteremtésének' rcjlődéöóneJ* és megevésődóséuek tör­ténete elválaszthatatlanul összefügg Lenin és Sztálin nevével. A Szovjetunió megalakulása Lc- nin-Sztálin pártja nemzetiségi politi­kájának hatalmas győzelme volt. A Szovjetunió népei a szovjethatalom évei alatt Lenüi-Sztálin nagy párt. jáuak vezetésével legyőzhetetlen sok- nemzetiségű szocialista állammá vál­toztat iák országukat, amelynek szi­lárdságát bármely más. nemszovjet állam megirigyelheti, a Szovjetunió a nemzetek testvéri közösségének mintaképe. E testvéri közösség ma­gasztos célja a kommunizmus fölépí­tése. A szovjet nép erkölcsi-politikai '"-ly.-ége, a Szovjetunióban élő népek 'estvéri barátsága, a szovjet hazafi­éig a szovjet szocialista társadalom hatalmas mozgatóerejévé vált. A szovjet liaz-afisúgban harmonikusan egybeolvadnak a népek nemzeti ha­gyományai és a Szovjetunió minden dolgozójának közös életbevágó ér­dekei. A határtalan hazaszeretet nagysze­rű hőstettekre lelkesíti a szovjet em­bereket. y Szovjetunió megalakulása óla eltelt évek bebizonyították a szovjet társadalmi és államrond ha­talmas életerejéig ;• soknemzetiségű szocialista állam óriási erejét. Ez az állam kiállott minden viszohtag- sugot, kiállóba az ellenség rohamait megmentette Európa és Ázsia népeit a hitleri fasiszták és a. japán impe­rializmus igájától. A Sztálin elvtára lángeszű müveivel és az SzIvP XIX. kongresszusának történelmi, jelentő­ségű határozataival fölvértezett szov­jet nép ma a kommunizmus ragyogó épületét építi A szovjet dolgozók nyugalmában és szilárdságában, épi_ títmunkájúiban, jövőjébe vetett szi­lárd hitében a Szovjetunió törhetet­len ereje mutatkozik meg. Mi a szovjet szocialista állam ere. j'hiok és hatalmának forrása? Min­denekelőtt az, hogy ez igazi népi állam, a nép alkotása, s a nép egy­öntetű támogatását élvezi, olyan ál­lam .amely. biztosítja a nép "anyagi é- szellemi erőinek virágzását. Az, hegy a Szovjetuniót az egész dolgozó emberiség, az összes haladó erők ha­tár.elán támogatása és szeret'ete kí­séri a népek boldog .jövőjéért, a Világ békéjéért folyó harcában. Sztálin elvtárs, majdnem harminc esztendővel ezelőtt a következőket Mondotta: „Országunk ereje, szilárdsága, ma radandósága abban rejlik hogy az egész világ munkásainak és paraszt­jainak szivében mélységes együttér­zésre és törhetetlen támogatásra ta­lál.“' Sztálin elvtárs hangsúlyozta, hogy i Szovjetunió támasza az egész vi­lág munkásai és parasztjai ama re­ményének, hogy megszabaduljanak az elnyomástól és kizsákmányolástól, biztos világítótorony, amely mutatja az utat felszabadulásukhoz. A Szovjetunió külpolitikája vilá­gos és határozott. Ez a béke poli- ikája, a nemzetközi együttműködés és a minden országgal .való keres­kedelmi kapcsolatok • fejlesztésének politikája, a szabad államok — a Szovjetunió, Kína, az európai és ázsiai népi demokratikus országok — kapcsolatai az ujtipusu nemzetközt kapcsolatok példaképei. Ezek a kap­csolatok a teljes egyenjogúság, a kölcsönös megbecsülés, a testvéri se­gélynyújtás és együttműködés elvein alapulnak. A nagy Szovjetunió mindenkor a világ népjei békéjének és barátságá­nak zászlóvivője volt. Ma is az. Sztálin elvtárs az SzKP XIX. kon­gresszusán mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió érdekei egyáltalán ■ •nem választhatók el a világ békéjének ügyétől. A. Szovjetunió bekepolitikájutnak következetességét és a szovjet nép békés törekvését megint ékesen bizo­nyítják Sztálin elvtárs válaszai Ja­mes Bestonoak, a New York Times diplomáciai munkatársának, 1952 de­cember 21-én hozzáérkezett kérdéseire. „Továbbra is hiszem — jelentette ki J. V. Sztálin a tudósitó kérdésére adott válaszában —, hogy az Ameri. Icai Egyesült Államok és a Szovjet­unió közt a háborút nem szabad cl- kerülhet étimnek tekinteni, hogy or­szágaink továbbra is békében él­hetnek.‘ ‘ Sztálin elvtársnak ebben á nyilat­kozatában a világ minden haladó gondolkodású embere újabb bizonyi_ tékot talál arra a megdönthetetlen tényre, hogy a Szovjetunió mindig békét akart, békét akar ma is, s mindig védte és ma is védi a béke ügyét; hogy a. Szovjetunió békepo­litikája mindenkor az emberiség leg. bensőbb gondolatait és érzelmeit, leg. ragyogóbb ideáljait tükrözte, s tük­rözi ma is. a szovjet nép, a harcos uj életet építő nép éppen azzal vivta la minden nép szeretetét és megbe­csülését. hogy minden nép békéje, függetlensége és szabadsága drága neki. A jelenlegi nemzetközi feszültség fonásai az Amerikai Egyesült Álla­mok és a többi imperialista, hatalom kormányköreinek agresszív politiká­jából erednek. Ezek a források _­mi nt Sztálin elvtárs rámutatott — oh vannak ,,mindenütt és mindenben, ahol csak «. Szovjetunió ellen folyó „hidegháborúpolitikájának agresz szív cselekményei megnyilvánulnak.“ A földkerekség minden becsületes embere forrón üdvözli Sztálin elv- társnak azt a nyilatkozatát, hogy kedvezően fogadná a nemzetközi fe­szültség enyhítésére irányuló tárgya­lások lehetőségét, g hogy hajlandó együttműködni valamely uj diploma, cini akcióban a koreai háború befe­jezése céljából, .minthogy a Szovjet uniónak érdeke a koreai háború megszüntetése.1 ‘ Sztálin elviárs válaszai újabb megsemmisítő csapást mérnek a há­borús gyújtogatok agresszív tervei­re és- aljas, hazugságoktól hemzsegő propagandájára. Ezek a válaszok minden országban minden becsületes { így született meg rp •• •• I ~r r lorok Janos A MASZOLAJ Gépgyár hegesztő- uühelyének irodájában beszélgetünk. Márkus elvtárs művezető éppen arról beszél, hogy egyes dolgozók hogyan eljesitelték december 21-re tett fel­ajánlásukat. Az üveges falakon át Átható a műhely vibráló fénye és hallható a hegesztőpisztolyok surro­gó sa-. — A legmagasabb teljesítményt Török János érte el — mondja Márkus elviárs, s már éppen in­dulni akarunk, hogy a műhelyben megkeressük az élenjáró hegesztőt amikor nyílik az ajtó s belép egy agbaszakadt, barna, olajosarcu fia ai férfi. Homloka felett a védő­szemüveg feszül. Harmineöt.negyven 'vés lehet. Olajos képe után ítélve nehéz volna korát pontosan megálla­pítani. Élénk, nyílt tekintete, az arcán bujkáló mosoly az első pilla­natra eláruljál hogy ez az ember azok közé tartozik, akik a termelés­iéi az élen járnak akik a múlt kese. rü tapasztalataitól, megaláztatásai­éi felvértezve a jövőért harcolnak.-—■ Ő a Török János — szól Márkus elv társ, a tagbaszakadt, gu­micsizmás férfire mutatva. Mun­kája, teljesítménye iránt érdeklő­dünk, felderül az arca. — Sztálin elvtárs születésnapjára tett felajánlásomat 3 nappal előbb telj esi teltem — mondja de aztán •undjárt hozzá teszi —; Egy újításnak köszönhetem, hogy a határidő előtt befejezhettem azt a munkát, amit december 21-rc vállaltam. Az újítás,, amelyet részletesen is­merteteti Török János, kettőjük nevé­hez fűződik. Surányi Mártonnal gyűlt dolgoztak ki egy uj hegesztési eljárást. A csőperforáláshoz két hü­velyes vágópisztolyt készítettek. A láng nem egy, hanem két lyukon jön. a vágási nyom aszerint szabá­lyozható amilyen szögbe a két lyu­kat állítják. — Az oxigénnel takarékoskodni, kell — magyarázza Török János —. Az újítással anyagban és időben is 50 százalékos megtakarítást érünk el. Amikor Török János az újításról beszél, eszünkbe jutnak Malenkov elvtárs kongresszusi szavai: „A szó­230 százalékos dialista gazdasági rendszer korlátlan lehetőségeket teremt a legújabb tech nika alkalmazására... A szovje1 munkásnak közvetlen érdeke a műn ka termelékenységének emelése ...“ Ma már a mi dolgozóink is épp ily közvetlenül vannak prdeke»ve a termelésben. mint a szovjet dolgozók. Török János és Surányi Márton újítottak. Az újítás révén Török elérte, hogy teljesítménye 230 száza­lékra emelkedett, j?z annyit jelent, hogy igen jelentős mértékben növe­kedett a keresete — anélkül, hogy a munkánál meg kellene erőltetnie magát. Magas teljesítményével nagy­mértékben hozzájárult a mühelyátlag emeléséhez, a Gépgyár tervlelj esité- sének biztosításához s mind a maga mind pedig a dolgozók összeségé­nek életszínvonala emeléséhez. Török János kinyitja a műhely- Toda ajtaját, mintha menni akarna, le aztán visszatér. Csak a műhely falán függő táblát nézte meg. — December első dekádjában mű­helyünk 127 százalékos teljesítményt ért el — mondja. Már többen is vannak az irodá­ban. Valamelyik közbe szól: — Nincs egyetlen dolgozónk se, -aki 100 ^m:r'.>b:\ alul VÍjeriUine. Toliyri- lettük a felajánlásunkat is. Ä mély- «zivattyuhimbák befejezését decem­ber 21-re vállaltuk, de 15-re már eljesitettük felajánlásunkat. — Valamennyiünk érdeke — jegy. ■i meg Török János —-,hogy mind­annyian, akik a műhelyben dolgo- ■unk. minél magasabb teljesítményt 'rjünk el. 4z uj, a fiain1 munkásokat segitiük. Amit . nem értenek megmagyarázzuk nekik. Erre tanít bennünk a párt is, amikor a munka,módszerátadás fontosságáról beszél. Itt elhallgat Török János. Homlo­kát összeráncolva gondolkodik, aztán igy szól: — Nem jut eszembe, pedig Rákosi elvtárs is mondott ám vala­mit az uj munkásokkal való foglal­kozásról. Úgy tudom, a gazdasági vezetők országos értekezletén volt erről szó. teljesítménye Többen is emlékeztek Rákosi eiv- árs szavaira csak éppen szó szerint rém tudták idézni, pedig igy sze­ndék volna­Rákosi elvtárs néhány termelési értekezletről beszélt, ahol az volt a panasz, hogy kevés a munkás. Erre a panaszra adta meg a választ Rá­kosi elvtárs. Rámutatott, hogy a szóban forgó üzemekben nem foglalkoztak az uj munkások kai, a fiatalokkal, a nőkkel és az átkép­zésükkel. Az átképzősöket takarításra, vagy napszámos munkákra használ­téiig Török János arca felderült: — A mi műhelyünkben ilyesmi nem fordul elő. Schirm Sándorral, aki csak mostanában szabadult, én magam is sokat foglalkozok és a többiekkel is, akiié segítségre szorul­nak. Kérdezzék csak meg Beke Já­nost, Kiss Jánost és Szűcs Dezső*. Nemcsak arra tanítjuk őket, hogy sokat tudjanak termelni, a fősulyt a minőségi munkára helyezzük. Amikor Török János a munkálnod, szerátadásról, a segítségnyújtásról beszél, hangjában a szocializmust, az uj országot építő munkás öntudata csendül. Tanult szakmája géplaka­tos, de már 13 . óv óta mint hegesztő doViozik, Emlékezetében még élén­kén' éí a műit.' Erdélyből került ide. A kapitalista világban ott ig csak olyan volt az élet, mint ideát: nyo­mor és munkanélküliség. — Ma már Romániában is bol­dogabb lett a dolgozók élete — mondja. — Öcsém a román hadsereg tisztje. Még tovább akart-beszélni Romá­niáról, a párt munkájáról de valaki közbeszólt': — Most 230 százalékos a teljesít menyed, de mennyit teljesítesz ak­kor, ha majd egy más munkára tesznek át? Török János gondolkodás nél­kül adta meg a választ; — Az uj. munkánál is újítok. Nemcsak kéz­zel, hanem fejjel is dolgozni kell. s akkor úgy megy minden, mint a kari­kacsapás. Néhány percnyi csend következett. Ez a csend azt jelentette, hogy a jelenlévők igazat adtak Török Já­nosnak. A zalassenímihályi fiatalok a tudományt A zálaszcnt mihályi kulturhás majd minden este megtelik fiatalok­kal. Eljönnélz, hogy művelődjenek, tanuljanak és szórakozva, pihenjek ki a napi fáradalmaikat. Nátrán Teréz téglagyári munkás is gyakori látoga­tója, a Imltv.rháznak. A nagyteremben megakad a szeme a falon függő egyik képen. — Eddig nem is láttam még ezt a képet — mondotta. — Ez a Szov­jetunió egyik nagy építkezését ábrá­zolja. Sókat hallottam már róla. — Micsoda hatalmas gépek — szólt a mellette álló Bangó Irénnek. Bangó íren sem állhatta meg szó nélkül cs ezt válaszolta: — Hát bi­zony nagyok ezek a gépek — s mi­lyenek lehetnek a valóságban? Eközben Molnár István az uj is­kola tanára lépett a terembe. Minden­ki. feléje fordult. — Elvtársak — szólt Molnár. Ist­ván. — ma alakul meg nálunk a tér­ni észéit adomán yi szakür. Egy kis izgalom támadt a látoga­tók körében, mert ilyen még non volt a faluban. Milyen lehet ez a szakkör? Mindenki kiváncsion ér­deklődött, mert a fiatalok közül ed­dig még kevesen foglalkoztak ilyes­mivel és nem sokat hallottak még a természettudományról. Mentek vol­na, — meg nem ti. Aztán amikor már akadt egy-két jelentkező jelent- ''e~tek a többiek is. Tizenöten lehettek a teremben, amikor Molnár István megkezdte az előadást. Először elmondotta a tér méssepudomány lényegét. Nagyon meghódítják érdekes volt, a látogatók nagy figye­lemmel hallgattál.’. A csillagászat, a kémia, és a fizika iránt is nagy volt az érdeklődés. Ez c-sie már minden rőt. szerettek- volna hallani. Molnár István beszédét kísérletek­kel telte élénkebbé. Megmutatta, ho­gyan kell megvizsgálni, hogy hamis-e a tej. Elcsodálkoztak a hallgatók, amikor phenaphtalein oldathoz sósa­vat öntött, A rózsaszínű oldal szín­telenné vált. A halmazállapotokról is szó esett. lit is kísérleteztek a hall­gatók'. Ezen a szakköri foglalkozáson mindenki tanult. Nagy megelégedés­sel láco.ziak. Elhatározták, hogy leg­közelebb ismerőseiket is magukkal hozzák. Ferencz Győző 'ember szivet' méginkább eRöltötték azzal a meggyőződé,-.'), hogy a béke fenntartható. A békeszerető népek a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsé­ge megalakulásának dicsőséges har. mincadik évfordulóján újra meg új­ra a népek békéjének és barátságá­nak nagy zászlóvivője, a földkerek­ség minden egyszerű dolgozójának tanítója és barátja, Sztálin elvtárs felé fordítják tekintetüket Kioltha tallan a világ dolgozóinak szeretető, odaadása és tisztelete o.z épülő kommunizmus országa a nagy Szovjetunió iránt. A Szovjetunió "a nagyszerű álmok beteljesülésének or­szága, az az ország, amely meggyor síkja a világtörténelem menetét. Ä Szovjetunió az egész emberiség büsz­kesége és reménye, a béke és a né­pek biztonságának hatalmas támasza. (Megjelent a „Tartós békéért, népi demokráciáért!” c. lan legutóbbi sza». mában.)

Next

/
Thumbnails
Contents