Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-02 / 282. szám
VILÁG PROLEl ARJAI Visinszkíj elvtárs ismét leleplezte: miért ellenzi tíz azonnali koreai tiizszüueíef az angol-amerikai tömi» AZ HDP ZALAHEGYE1 PÍBTBIZOTTSÍCíÍIIAK NAPILAPJA Vili. évfolyam 282, szám. Ara 50 fillér 1952 december 2, Kedd nmm A magyar népgazdaság helyzete 1952-ben és feladataink a népgazdaság fejlesztése terén 1953-ban Gero Ernő elvtárs beszámolója az MDP Központi Vezetőségének ülésén A Magyar Dolgozók Pártja Köz. ■oii'i Vezetősége 1952 november 29- ii ülést tartctt, melyen Gerő Ernő ivlárs. beszámolt; a magyar népgaz- 'aság helyzetiről 1952-ben és fel. dalainkról a népgazdaság fejlesztésé terén 1953-ban, A Központi Vezetőség a beszámolót beható vita után egyhangúlag elfogadta. Az alábbiakban részleteket köz. lünk Gerő Ernő elv társ beszámolójából. A párt és a minisztertanács 1951 december 2-1 határozatának egy esztendős mérlege Egy évvel ezelőtt^ 1951 november 30-án, Központi Vezetőségünk iiló- i-.én llákosi elvtárs egész népgazda- -ágmik és népi demokráciánk fejlődésére nagyiontosságu javaslato. hat tett, melyeket a Központi Vezetőség egyhangúlag jóváhagyott a Központi Vezetőség történelmi jelentőségű határozata nyomán jött létre a párt és a minisztertanács 1L951 december 2-i határozata, melynek értelmében országunkban teljesen megszűnt a jegyrendszer, megszűntek a forgalmi korlátozások •a, mezőgazdasági ferniékekro vonatkozóan, lehetővé vált hogy a pa. ■fasztság. a termelőszövetkezetek, -amennyiben teljesítették kötelezőül «égeiket az állammal szemben termékfeleslegeiket teljesen szabadon «értékesíthessék. Ugyanakkor, mint ismeretes, felemeltük a béreket és in. fizetéseket, s rendeztük számos «. leiniiszer é-s ipái cikk arát. Mit hozott ez a nagyjelentőségű {határozat? Az eredményeket nagyjában a, következőképpen foglalhatjuk össze: 1. a párt. és a minisztertanács december 2.i határozata hatalmas tm-ozgatóerönek bizonyult az 195.1, iVvi ipari termelési terv sikeres befejezésében és az erősen feszített 1952. évi népgazdasági terv inog"valósításában. A december 2-i határozatnak döntő szerepe volt abban hogy 195.1. decemberében addig soha nem ismert .mértékben emelkedett gyáriparunkban a muuka termelékenysége. 1951 decemberében egész -gyáriparunkban a termelékenység {hét százalékkal múlta felül a novemberi termelékenységet, míg egy v vei azelőtt. 1950 decemberében a termelékenység 5.2 százalékkal, a •novemberi színvonal alá csökkent. De az 1951 december 2-1 rendszabály nemcsak a ‘ érinél éSctiyséig, hanem a termelés nagyarányú növekedésében ,:s éreztetto hatását, s nemcsak decemberben, hanem az azt követő hónapokban is. 2. A rendszabály növelte a paxasz. 7 i és szövetkezeti árufelhozatalt, növelte a parasztság termelési kedvét ■s mindez nem kis szerepet játszott abban, hogy az idei aszály ellenére - - melynek kihatásairól később még részletesen lesz szó — sikerült és sikerül biztosítani a lakosság- zavartalan élelmiszerellátását, s hogy a endkivül tossz termés dacára a movőgazdasági fogyasztási cikkek piaci ára a múlt óv hasonló időszakához képest sok árunál (szalonna, zsiradék, húsféleségek, baromfi síb.) je. entékeny mértékben esett, s csak viszonylag kevés árunál, főként főzelékféléknél) emelkedett. 3. A rendszabály emelte a dolgozók s mindenekelőtt a bérből és fizetésből élők életszínvonalát- és áltálá. ms bőséget hozott létre az iparcikkről! tusban. a többi között olyan iparcikkeknél is, amelyekben megelőzően viszony tagos h iány mutatkozott, a dolgozók életszínvonalának omelkcdé. fiét érzékelteti — a többi között — az egy főre jutó fogyasztás növekedése a legfontosabb élelmiszerekből, így 1952. január—ok óber hónapok. bau, vagyis ez év első tíz hónapjá- •hW r. Túrósokban .aa egy főre .cső 1 lisztfogyasztás 31.8 százalékkal, a kenyérfogyasztás 7.9 százalékkal, a cukorfogyasztás 24.5 százalékkal, a húsfogyasztás 4.G százalékkal, a zsír. fogyasztás 46 százalékkal, a tojásfogyasztás 21.6. százalékkal, a vajfogyasztás 49.3 százalékkal emelkedett. 'De emelkedés mutatkozik az élelmi- sz-erfogyasztásban a falun is. Az élelmiszerfogyasztás növekedésében persze szerepet játszott bizonyos' mértékű tartalékolás is. Továbbá szerepet játszott az, hogy-a lakosság vásárlása az iparcikkek felől jelentős mértékben a ma.gasértókü élelmiszerek feló tolódott el Ezért, bár az élelmiszeriogyasztás növekedése az élet,színvonal emelkedését mutatja, ezt az emelkedést nem lehet csak pozitív oldaláról’ értékelni. 4. A december 2-i határozat hozzájárult a tőkés elemek gyorsabb kiszorításához a termelésből, az áruforgalomból és a közlekedésből. Míg 1951-ben a tőkés szektor részesedése r nemzeti jövedelemből kereken 5 százalék volt addig 1952-ben a tőkés szektor részesedése -2—2.5 százalékra zsugorodik össze. As emlékezetes 1051 december SJ párt- és minisztertanácsi határozat jelentős mértékben erődítette tehát népgazdaságunk szocialista alapjait. Hozzájárult a munkás-paraszt szövetség nnegszilárdításához és ezen belül növelte a munkásosztály vezető szerepét, öregbítette tekintélyét. A párt és a minisztertanács 1951 december 2.1 határozata megvalósításának egyesziendős mérlege kézzelfoghatóan igazolja a mi viszonyúiul: közepette is annak a zseniális lenini-sztálini tételnek a helyességé’-, amelyet Sztálin elvtárs »A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban« cimü művében for. nullázott meg, hogy tudniillik: Z'A város és a falu, az ipar és a m ezögazdaság gazdaság l összefogása érdekében pedig bizonyos ideig fenn kell tartozni az árutermelést (az adásvétel utján történő cserél), mint a várossal való gazdasági kapcsolatok, nak a, paraszt számára egyedül elfogadható formáját és teljes erővel ki kell fejleszteni a szovjet kereskedelmet, az állami és szövetkezeti hol. hozkereskcdelmet, kiszorítva az áruforgalomból minden rendű és rangú kapitalistát«. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy. a párt és a minisztertanács 1951 december 2-i határozatát egészében helyesen hajtottuk végre. Irtott azonban előfordultak következet, fenségek, részben maguknál az intézkedéseknél, részben pedig ezek gyakorlati, végrehajtásánál. Ilyen következetlenség volt például az, hogy a napraforgónál és a rizsnél az egész termés kötelező beadását rendeltük el, vagyis nem hagytuk • meg a felesleget a parasztságnál és ezzel fékeztük a parasztság termelési kedvét ezeken, a területeken. Aligha lehet véletlennek tekinteni, hogy a tervezett, vetésterülethez képest a napraforgónál a legnagyobb a hiány az összes termények, közül, s a hozam is, az egyéb növényekhez képest nagyobb mértékben csőkként itt. S az sem lehet véletlen, hogy a rizs aratása ebben az évben rendkívül vontatott volt, s az átlagosnál sokkal nagyobb szemvesz tőséggel valósult meg, A feladat most az\ hogy biztosit. svjJo az 1051 december 2-i pán_ és minisztertanácsi határozat eddig elért rendkívül jelentős eredményeit; hogy kiküszöböljük a határozat meg-, valósítása kapcsán elkövetett egyes hibákat és felmerült hiányosságokat; hogy átgondolt, tervszerű intézkedő, sekkel nemcsak megtartsuk, de ki. bővítsük, továbbfejlesszük ez clcri eredményeket. Az ipati termelés alakulása 1952 első tíz hónán ábast és az 1932 várható teljesülése A minisztériumi ipar 1952 első iiz hónapjában befejezett termékekben 25.2 százalékkal, a teljes terme, lés terén pedig 24 százalékkal termelt többet, mint 1951 első tiz hónapjában. Az iparon 1 jelül a befejezett termelés terén a nehézipar 3-2.5 százalékkal, a teljes termelés évi terv terén pedig 29.9 százalékkal termelt többet, mint a műit év azonos időszakában- A rendelkezésünkre álló adatok alapján körülbelül kiszámíthatjuk. hogy iparunk termelése ez évben — az élelmiszeripar idényszo rüségét, az élelmiszeripar nyersanya gainak csekélyebb voltát is számítva — kereken 22 százalékkal lesz magasabb, mint 1951-ben volt. Ha fi gy elembe vesszük hogy ez évben a súlyos aszálykár miatt módosítottuk a könnyűipar és az élelmiszeripar tervót, megállapíthatjuk, hogy iparunk egészében a várakozásnak meg felel. termelési tervét teljesiti és igen gyors ütemben fejlődik. Jelentős fejlődést mutat az összes iparágak termelése (az iparágak termelési adatai a melléktermékeket és a kiegészítő ipari '.termelést is magukban foglalják), ffgy a szénbányászat 1952 első tíz hópapjában 25.3 százalékkal, az ásványolajipar 20.í (Százalékkal, a vaskohászat 20.8 százalékkal, a villamosenergia-ipar L9.7 százalékkal, a gépgyártás 37.9 százalékkal, a vegyipar 31-4 száza- l Jókkal, a textilipar 10.9 százalékkal termelt többet, mint a megelőző év .azonos időszakában 1952 első tíz hónapjában 23 százalékkal több szenet. 60 százalékkal több bauxite'. 17.6 százalékkal több nyersolajat. 9.4 százalékkal több nyersvasat, 15.4 százalékkal több martinacélt, 12.6 zúzalékkal több elektroaeélí, 19.5 százalékkal több hengereltaeélt- 15.3 százalékkal több alumíniumot, 22 százalékkal több tehergépkocsit, 450 százalékkal több aratócséplőgépe', 19.6 százalékkal több villamosener. giát, 33 4 százalékkal több téglát 10.9 százalékkal több cementet, 6.3 százalékkal több pamutszövést, 17.3 zázalékkal több bőrcipőt, 25.9 százalékkal több sört 60.4 százalékkal öbb zsírt és zsirszalonnút, S4 százalékkal több vajat. IS7 százalékkal több sajtot, 25 százalékkal több cigarettát termeit állami iparunk mint 1951 azonos időszakában. Gerő elvtárs a továbbiakban om- ' köztelet! arra hogy változatlanul érvényes pártunk II. kongresszusálak útmutatása, amely a szóutermo. ’és, vaskohászat, vdlmnósenergía-ipar és az alapanyagipar gyors fejlesztését jelölte meg népgazdaságunk szocialista fejlesztése alapvető feltételeként, Ezután néhány fogyatékosságra. mutatott rá a vaskohászat és az építőipar területén, mint a termelékenység nem kellő emelkedése, az önköltség, a béralap, a létszám terén lévő hiányosságok. Ezeknek egyik fontos oka, hogy egyes vezetők gondatlanságból, liberalizmusból s nem egyszer önelégültségből elmulasztják fontos párt. és kormányhatározatok végrehajtását. Külön nyomatúkkal mutatott rá .a külkereskedelem számára dolgozó iparágak és üzemek felelősségére a ‘ érvtelj esitósben. .iparunk egészét tekintve megál- lapíthatjuk. hogy szocialista iparunk gyors ütemben. egészségesen fejlődik s ha a még fennálló jelentős hiba. kai és hiányosságokat kiküszöböljük, ■minden lehetőségünk megvan arra, hogy a továbbiakban újabb, még jelentősebb sikereket érjünk el. A mezőgazdasági termelés alakulása 1952-ben Kern lehet ugyanilyen egyértelmű, pozitív értékelést adni mezőgazdaságunk; fejlődéséről az 1952-es év folyamán. Kovénytermelésünk ez évben jelentős mértékben elmarad az ötéves terv 1952. évi előirányzatához képest. Ennek fő oka az idei rendkívüli kedvezőtlen időjárás. A régi nagybirtokos-nagytőkés rendszer idején hasonló kedvezőtlen időjárás százezrek számára hozott volna éhínséget, s százezreket juttatott volna koldusbotra- A mi államunk azonban nem nagytőkés-nagybirtokos állam, nem a kizsákmányolok, a ncpeluyo- mók állama, hanem a munkások, a parasztok, a dolgozó nép állama. A mi népi demokratikus államunk erős állam, amely pártunk vezetésével elő. relátó, átgondolt., szervezett intézke. dések révén, tervszerű gazdaságpolitika utján, nemcsak az éhínség rémét hárította el, hanem biztosította és biztosítja népünk zavartalan ellátását, az egész népgazdaság gyors fejlődését, a súlyos fagykárok és aszály ellenére is. De a mi országunkban egyébként sem juthat koldusbotra senki, mért mindenki kaphat munkát és munkájáért igazságos bért, mely biztosítja maga éj családja megélhetését. Melyek a főbb intézkedések, amelyeket a kedvezőtlen időjárás következményeinek elhárítására népi demokratikus kormányunk — pártunk kezdeményezésére — foganatosított? Mindenek elölt igen jelentős mértekben csökkentettük az élelmiszerkivitelt, illetve beszüntettük számos élelmiszer kivitelét. Ugyanekkor baráti országokból jelentős mennyiségű takarmánygabonát, illetve abrakta- k ármányt hoztunk be. A takarmánygabona és abraktakarmány behozatala azért vált szükségessé', hogy az állam birtokában lévő igen jelentős állatállományt a kedvezőtlen takarniánytennés ellené, ve is, fenntartsuk és továbbfejlesztjük, s hogy kevesebb takarmányt kelljen a dolgozó parasztságtól és termelőszövetkezetekből begyűjteni, mint ahogy terveztük. Ennek az in- ézkedésnek a révén vált lehetővé a kukorica, és burgonyabeszolgáltatás mértékének a minisztertanács által elrendelt igen jelentős csökkentése annak érdekében, hogy a dolgozó parasztság és a termelőszövetkezetek helyzetén enyhítsünk. Ugyanez a cél vezette pártunkat és kormányun: kát, amikor igen jelentős mennyiségű állatot — malacot, süldői szarvasmarhát gib — vásároltunk fel, a piaci árnál magasabb áron s ily,módon az állam a dolgozó parasztságnak' és a termelőszövetkezeteknek sokmillió forint támogatást nyújtott. Ugyanekkor mintegy' 300 millió forint összegű esedékes hitelt hosszabbítottunk meg, s mintegy további 21 millió forintot juttattunk a termelőszövetkezeteknek vetőmag- vásárlás céljára. A leginkább rászoruló termelőszövetkezeteknek az ül- í lain termeszeiben, többszázezer• méfe’ mázsa vetomagkölcsönt is nyújtott. Emellett népi demokratikus kormányunk a fagykár és az aszály ká. ros következményeinek elhárítására, tervszerűen igénybeveszi azokat az élelmiszertartalékokat, amelyeket — • figyelembevéve azt a lenini-sztálini elvet, hogy tervszerű, szocialista gazdálkodást nem lehet tartalékok nélkül folytatni — az előző években előrelátóan gyűjtött. Ugyanekkor kíméletlen harcot in- öltöttünk — ez is hozzátartozott és hozzátartozik a fagy- és aszálykár következményeinek leküzdéséhez — az opportunisták ellen saját sorainkban. Ugyancsak a fagy- és aszálykár leküzdésének egyik fontos eszköze, hogy kemény megtorló intézkedéseket alkalmaztunk é.s fogunk alkalmazni a felvásárlók, a harácsolok, a reakciósok, a rémhirterjesztők, a feketevágók, a begyűjtést szabotálok, az üzérkedők ellen akik az aszályt ön03 céljaikra, a nép érdekei ellen akarják kihasználni. A mezőgazdasági óv kedvezőtlen eredményét azért is tudjuk ellensúlyozni, mert nem vagyunk egyedül, mert a szabad országok, a kapitalizmus rendszeréből kivált független, demokratikus és' szocialista nemzetek nagy és hatalmas táborához tartozunk. »_.í hábomutúni időszakban ezek az országok gazdaságilag tömörültek, megteremtették a gazdasági együttműködést és kölcsönös segély, nyújtást«. (Sztálin: A Szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban.) Kern utolsósorban ez az ujtipusu gazdasági együttműködés és kölcsönös segélynyújtás tette lehetővé a mi számunkra is, hogy bátran szembenézzünk a nehézségekkel, s a fagy és aszály ellenére biztosítsuk népünk zavartalan ellátását cs népgazdaságunk szakadatlan fejlődését. De persze hiba volna azt gondolni, hogy a kedvezőtlen időjárás s az ennek következményeként ' jelentkező terméshozamcsökkenés egyál. alán nem befolyásolja fejlődésünket. . Ezt azért kell kifejezetten aláhúzni, mert, ugylátszik, pártfunkciomú- "iuSaink nem kis része, különösen a városi pártfunkcionáriusok közül so., kan — de ez a vidékiek között sem kivétel •— még mindig nem adnak maguknak számot arról az igen komoly kárról, amelyet az idei rendkívül kedvezőtlen időjárás népgazdaságunknak okozott. És ha pártfunk- cionáiiusaini: előtt nem világos, mit ielent népgazdaságunk számára az 'dei fagy. és aszálykár, úgy még kevésbbé vannak ennek tudatában az egyszerű emberek, akik azt látják, 'hogy a fagy és aszály ellenére ve üzletek tele vannak áruval: élelmiszerekkel és iparcikkekkel. Az emberek ezt természetesnek: veszik s nem kevesen vannak, akik személyes sértésnek tekintik, na ilyen aszályos (Folytatás u oldaton)
