Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-02 / 282. szám

VILÁG PROLEl ARJAI Visinszkíj elvtárs ismét leleplezte: miért ellenzi tíz azonnali koreai tiizszüueíef az angol-amerikai tömi» AZ HDP ZALAHEGYE1 PÍBTBIZOTTSÍCíÍIIAK NAPILAPJA Vili. évfolyam 282, szám. Ara 50 fillér 1952 december 2, Kedd nmm A magyar népgazdaság helyzete 1952-ben és feladataink a népgazdaság fejlesztése terén 1953-ban Gero Ernő elvtárs beszámolója az MDP Központi Vezetőségének ülésén A Magyar Dolgozók Pártja Köz. ■oii'i Vezetősége 1952 november 29- ii ülést tartctt, melyen Gerő Ernő ivlárs. beszámolt; a magyar népgaz- 'aság helyzetiről 1952-ben és fel. dalainkról a népgazdaság fejlesz­tésé terén 1953-ban, A Központi Vezetőség a beszámolót beható vita után egyhangúlag elfogadta. Az alábbiakban részleteket köz. lünk Gerő Ernő elv társ beszámoló­jából. A párt és a minisztertanács 1951 december 2-1 határozatának egy esztendős mérlege Egy évvel ezelőtt^ 1951 november 30-án, Központi Vezetőségünk iiló- i-.én llákosi elvtárs egész népgazda- -ágmik és népi demokráciánk fej­lődésére nagyiontosságu javaslato. hat tett, melyeket a Központi Ve­zetőség egyhangúlag jóváhagyott a Központi Vezetőség történelmi je­lentőségű határozata nyomán jött létre a párt és a minisztertanács 1L951 december 2-i határozata, melynek értelmében országunkban teljesen megszűnt a jegyrendszer, megszűntek a forgalmi korlátozások •a, mezőgazdasági ferniékekro vonat­kozóan, lehetővé vált hogy a pa. ■fasztság. a termelőszövetkezetek, -amennyiben teljesítették kötelezőül «égeiket az állammal szemben ter­mékfeleslegeiket teljesen szabadon «értékesíthessék. Ugyanakkor, mint ismeretes, felemeltük a béreket és in. fizetéseket, s rendeztük számos «. leiniiszer é-s ipái cikk arát. Mit hozott ez a nagyjelentőségű {határozat? Az eredményeket nagy­jában a, következőképpen foglalhat­juk össze: 1. a párt. és a minisztertanács december 2.i határozata hatalmas tm-ozgatóerönek bizonyult az 195.1, iVvi ipari termelési terv sikeres be­fejezésében és az erősen feszített 1952. évi népgazdasági terv inog"va­lósításában. A december 2-i hatá­rozatnak döntő szerepe volt abban hogy 195.1. decemberében addig soha nem ismert .mértékben emelkedett gyáriparunkban a muuka termelé­kenysége. 1951 decemberében egész -gyáriparunkban a termelékenység {hét százalékkal múlta felül a no­vemberi termelékenységet, míg egy v vei azelőtt. 1950 decemberében a termelékenység 5.2 százalékkal, a •novemberi színvonal alá csökkent. De az 1951 december 2-1 rendszabály nemcsak a ‘ érinél éSctiyséig, hanem a termelés nagyarányú növekedésében ,:s éreztetto hatását, s nemcsak de­cemberben, hanem az azt követő hó­napokban is. 2. A rendszabály növelte a paxasz. 7 i és szövetkezeti árufelhozatalt, nö­velte a parasztság termelési kedvét ■s mindez nem kis szerepet játszott abban, hogy az idei aszály ellenére - - melynek kihatásairól később még részletesen lesz szó — sikerült és sikerül biztosítani a lakosság- zavar­talan élelmiszerellátását, s hogy a endkivül tossz termés dacára a mo­vőgazdasági fogyasztási cikkek piaci ára a múlt óv hasonló időszakához képest sok árunál (szalonna, zsira­dék, húsféleségek, baromfi síb.) je. entékeny mértékben esett, s csak vi­szonylag kevés árunál, főként főze­lékféléknél) emelkedett. 3. A rendszabály emelte a dolgo­zók s mindenekelőtt a bérből és fize­tésből élők életszínvonalát- és áltálá. ms bőséget hozott létre az iparcikk­ről! tusban. a többi között olyan ipar­cikkeknél is, amelyekben megelőzően viszony tagos h iány mutatkozott, a dolgozók életszínvonalának omelkcdé. fiét érzékelteti — a többi között — az egy főre jutó fogyasztás növeke­dése a legfontosabb élelmiszerekből, így 1952. január—ok óber hónapok. bau, vagyis ez év első tíz hónapjá- •hW r. Túrósokban .aa egy főre .cső 1 lisztfogyasztás 31.8 százalékkal, a kenyérfogyasztás 7.9 százalékkal, a cukorfogyasztás 24.5 százalékkal, a húsfogyasztás 4.G százalékkal, a zsír. fogyasztás 46 százalékkal, a tojásfo­gyasztás 21.6. százalékkal, a vajfo­gyasztás 49.3 százalékkal emelkedett. 'De emelkedés mutatkozik az élelmi- sz-erfogyasztásban a falun is. Az élelmiszerfogyasztás növekedé­sében persze szerepet játszott bi­zonyos' mértékű tartalékolás is. To­vábbá szerepet játszott az, hogy-a la­kosság vásárlása az iparcikkek felől jelentős mértékben a ma.gasértókü élelmiszerek feló tolódott el Ezért, bár az élelmiszeriogyasztás növeke­dése az élet,színvonal emelkedését mutatja, ezt az emelkedést nem le­het csak pozitív oldaláról’ értékelni. 4. A december 2-i határozat hozzá­járult a tőkés elemek gyorsabb ki­szorításához a termelésből, az áru­forgalomból és a közlekedésből. Míg 1951-ben a tőkés szektor részesedése r nemzeti jövedelemből kereken 5 százalék volt addig 1952-ben a tő­kés szektor részesedése -2—2.5 száza­lékra zsugorodik össze. As emlékezetes 1051 december SJ párt- és minisztertanácsi határozat jelentős mértékben erődítette tehát népgazdaságunk szocialista alapjait. Hozzájárult a munkás-paraszt szö­vetség nnegszilárdításához és ezen belül növelte a munkásosztály veze­tő szerepét, öregbítette tekintélyét. A párt és a minisztertanács 1951 december 2.1 határozata megvalósí­tásának egyesziendős mérlege kéz­zelfoghatóan igazolja a mi viszonyú­iul: közepette is annak a zseniális lenini-sztálini tételnek a helyességé’-, amelyet Sztálin elvtárs »A szocia­lizmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban« cimü művében for. nullázott meg, hogy tudniillik: Z'A város és a falu, az ipar és a m ezögazdaság gazdaság l összefogása érdekében pedig bizonyos ideig fenn kell tartozni az árutermelést (az adás­vétel utján történő cserél), mint a várossal való gazdasági kapcsolatok, nak a, paraszt számára egyedül elfo­gadható formáját és teljes erővel ki kell fejleszteni a szovjet kereske­delmet, az állami és szövetkezeti hol. hozkereskcdelmet, kiszorítva az áru­forgalomból minden rendű és rangú kapitalistát«. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy. a párt és a minisztertanács 1951 december 2-i határozatát egé­szében helyesen hajtottuk végre. Irt­ott azonban előfordultak következet, fenségek, részben maguknál az in­tézkedéseknél, részben pedig ezek gyakorlati, végrehajtásánál. Ilyen következetlenség volt például az, hogy a napraforgónál és a rizsnél az egész termés kötelező beadását ren­deltük el, vagyis nem hagytuk • meg a felesleget a parasztságnál és ezzel fékeztük a parasztság termelési ked­vét ezeken, a területeken. Aligha le­het véletlennek tekinteni, hogy a tervezett, vetésterülethez képest a napraforgónál a legnagyobb a hiány az összes termények, közül, s a ho­zam is, az egyéb növényekhez ké­pest nagyobb mértékben csőkként itt. S az sem lehet véletlen, hogy a rizs aratása ebben az évben rend­kívül vontatott volt, s az átlagosnál sokkal nagyobb szemvesz tőséggel valósult meg, A feladat most az\ hogy biztosit. svjJo az 1051 december 2-i pán_ és minisztertanácsi határozat eddig el­ért rendkívül jelentős eredményeit; hogy kiküszöböljük a határozat meg-, valósítása kapcsán elkövetett egyes hibákat és felmerült hiányosságokat; hogy átgondolt, tervszerű intézkedő, sekkel nemcsak megtartsuk, de ki. bővítsük, továbbfejlesszük ez clcri eredményeket. Az ipati termelés alakulása 1952 első tíz hónán ábast és az 1932 várható teljesülése A minisztériumi ipar 1952 első iiz hónapjában befejezett termékek­ben 25.2 százalékkal, a teljes terme, lés terén pedig 24 százalékkal ter­melt többet, mint 1951 első tiz hó­napjában. Az iparon 1 jelül a befe­jezett termelés terén a nehézipar 3-2.5 százalékkal, a teljes termelés évi terv terén pedig 29.9 százalékkal termelt többet, mint a műit év azonos idő­szakában- A rendelkezésünkre álló adatok alapján körülbelül kiszámít­hatjuk. hogy iparunk termelése ez évben — az élelmiszeripar idényszo rüségét, az élelmiszeripar nyersanya gainak csekélyebb voltát is számítva — kereken 22 százalékkal lesz ma­gasabb, mint 1951-ben volt. Ha fi gy elembe vesszük hogy ez évben a súlyos aszálykár miatt módosítottuk a könnyűipar és az élelmiszeripar tervót, megállapíthatjuk, hogy ipa­runk egészében a várakozásnak meg felel. termelési tervét teljesiti és igen gyors ütemben fejlődik. Jelentős fejlődést mutat az összes iparágak termelése (az iparágak termelési adatai a melléktermékeket és a kiegészítő ipari '.termelést is magukban foglalják), ffgy a szénbá­nyászat 1952 első tíz hópapjában 25.3 százalékkal, az ásványolajipar 20.í (Százalékkal, a vaskohászat 20.8 százalékkal, a villamosenergia-ipar L9.7 százalékkal, a gépgyártás 37.9 százalékkal, a vegyipar 31-4 száza- l Jókkal, a textilipar 10.9 százalékkal termelt többet, mint a megelőző év .azonos időszakában 1952 első tíz hónapjában 23 százalékkal több sze­net. 60 százalékkal több bauxite'. 17.6 százalékkal több nyersolajat. 9.4 százalékkal több nyersvasat, 15.4 százalékkal több martinacélt, 12.6 zúzalékkal több elektroaeélí, 19.5 százalékkal több hengereltaeélt- 15.3 százalékkal több alumíniumot, 22 százalékkal több tehergépkocsit, 450 százalékkal több aratócséplőgépe', 19.6 százalékkal több villamosener. giát, 33 4 százalékkal több téglát 10.9 százalékkal több cementet, 6.3 százalékkal több pamutszövést, 17.3 zázalékkal több bőrcipőt, 25.9 szá­zalékkal több sört 60.4 százalékkal öbb zsírt és zsirszalonnút, S4 szá­zalékkal több vajat. IS7 százalékkal több sajtot, 25 százalékkal több cigarettát termeit állami iparunk mint 1951 azonos időszakában. Gerő elvtárs a továbbiakban om- ' köztelet! arra hogy változatlanul érvényes pártunk II. kongresszusá­lak útmutatása, amely a szóutermo. ’és, vaskohászat, vdlmnósenergía-ipar és az alapanyagipar gyors fejlesz­tését jelölte meg népgazdaságunk szocialista fejlesztése alapvető fel­tételeként, Ezután néhány fogyaté­kosságra. mutatott rá a vaskohászat és az építőipar területén, mint a termelékenység nem kellő emelkedé­se, az önköltség, a béralap, a lét­szám terén lévő hiányosságok. Ezek­nek egyik fontos oka, hogy egyes vezetők gondatlanságból, liberaliz­musból s nem egyszer önelégültség­ből elmulasztják fontos párt. és kormányhatározatok végrehajtását. Külön nyomatúkkal mutatott rá .a külkereskedelem számára dolgozó iparágak és üzemek felelősségére a ‘ érvtelj esitósben. .iparunk egészét tekintve megál- lapíthatjuk. hogy szocialista iparunk gyors ütemben. egészségesen fejlődik s ha a még fennálló jelentős hiba. kai és hiányosságokat kiküszöböl­jük, ■minden lehetőségünk megvan arra, hogy a továbbiakban újabb, még jelentősebb sikereket érjünk el. A mezőgazdasági termelés alakulása 1952-ben Kern lehet ugyanilyen egyértelmű, pozitív értékelést adni mezőgazda­ságunk; fejlődéséről az 1952-es év folyamán. Kovénytermelésünk ez évben jelen­tős mértékben elmarad az ötéves terv 1952. évi előirányzatához képest. Ennek fő oka az idei rendkívüli kedvezőtlen időjárás. A régi nagy­birtokos-nagytőkés rendszer idején hasonló kedvezőtlen időjárás száz­ezrek számára hozott volna éhínsé­get, s százezreket juttatott volna koldusbotra- A mi államunk azonban nem nagytőkés-nagybirtokos állam, nem a kizsákmányolok, a ncpeluyo- mók állama, hanem a munkások, a parasztok, a dolgozó nép állama. A mi népi demokratikus államunk erős állam, amely pártunk vezetésével elő. relátó, átgondolt., szervezett intézke. dések révén, tervszerű gazdaságpoli­tika utján, nemcsak az éhínség ré­mét hárította el, hanem biztosította és biztosítja népünk zavartalan el­látását, az egész népgazdaság gyors fejlődését, a súlyos fagykárok és aszály ellenére is. De a mi orszá­gunkban egyébként sem juthat kol­dusbotra senki, mért mindenki kap­hat munkát és munkájáért igazságos bért, mely biztosítja maga éj csa­ládja megélhetését. Melyek a főbb intézkedések, ame­lyeket a kedvezőtlen időjárás követ­kezményeinek elhárítására népi de­mokratikus kormányunk — pártunk kezdeményezésére — foganatosított? Mindenek elölt igen jelentős mér­tekben csökkentettük az élelmiszer­kivitelt, illetve beszüntettük számos élelmiszer kivitelét. Ugyanekkor ba­ráti országokból jelentős mennyiségű takarmánygabonát, illetve abrakta- k ármányt hoztunk be. A ta­karmánygabona és abraktakar­mány behozatala azért vált szük­ségessé', hogy az állam birtokában lévő igen jelentős állatállományt a kedvezőtlen takarniánytennés ellené, ve is, fenntartsuk és továbbfejlesz­tjük, s hogy kevesebb takarmányt kelljen a dolgozó parasztságtól és termelőszövetkezetekből begyűjteni, mint ahogy terveztük. Ennek az in- ézkedésnek a révén vált lehetővé a kukorica, és burgonyabeszolgáltatás mértékének a minisztertanács által elrendelt igen jelentős csökkentése annak érdekében, hogy a dolgozó parasztság és a termelőszövetkeze­tek helyzetén enyhítsünk. Ugyanez a cél vezette pártunkat és kormányun: kát, amikor igen jelentős mennyisé­gű állatot — malacot, süldői szarvasmarhát gib — vásároltunk fel, a piaci árnál magasabb áron s ily,módon az állam a dolgozó pa­rasztságnak' és a termelőszövetkeze­teknek sokmillió forint támogatást nyújtott. Ugyanekkor mintegy' 300 millió forint összegű esedékes hitelt hosszabbítottunk meg, s mintegy to­vábbi 21 millió forintot juttattunk a termelőszövetkezeteknek vetőmag- vásárlás céljára. A leginkább rászo­ruló termelőszövetkezeteknek az ül- í lain termeszeiben, többszázezer• méfe’ mázsa vetomagkölcsönt is nyújtott. Emellett népi demokratikus kor­mányunk a fagykár és az aszály ká. ros következményeinek elhárítására, tervszerűen igénybeveszi azokat az élelmiszertartalékokat, amelyeket — • figyelembevéve azt a lenini-sztálini elvet, hogy tervszerű, szocialista gaz­dálkodást nem lehet tartalékok nél­kül folytatni — az előző években előrelátóan gyűjtött. Ugyanekkor kíméletlen harcot in- öltöttünk — ez is hozzátartozott és hozzátartozik a fagy- és aszálykár következményeinek leküzdéséhez — az opportunisták ellen saját soraink­ban. Ugyancsak a fagy- és aszálykár leküzdésének egyik fontos eszköze, hogy kemény megtorló intézkedéseket alkalmaztunk é.s fogunk alkalmazni a felvásárlók, a harácsolok, a reak­ciósok, a rémhirterjesztők, a fekete­vágók, a begyűjtést szabotálok, az üzérkedők ellen akik az aszályt ön03 céljaikra, a nép érdekei ellen akar­ják kihasználni. A mezőgazdasági óv kedvezőtlen eredményét azért is tudjuk ellensú­lyozni, mert nem vagyunk egyedül, mert a szabad országok, a kapita­lizmus rendszeréből kivált függet­len, demokratikus és' szocialista nem­zetek nagy és hatalmas táborához tartozunk. »_.í hábomutúni időszakban ezek az országok gazdaságilag tömörül­tek, megteremtették a gazdasági együttműködést és kölcsönös segély, nyújtást«. (Sztálin: A Szocializmus közgazdasági problémái a Szovjet­unióban.) Kern utolsósorban ez az ujtipusu gazdasági együttműködés és kölcsö­nös segélynyújtás tette lehetővé a mi számunkra is, hogy bátran szem­benézzünk a nehézségekkel, s a fagy és aszály ellenére biztosítsuk né­pünk zavartalan ellátását cs nép­gazdaságunk szakadatlan fejlődését. De persze hiba volna azt gon­dolni, hogy a kedvezőtlen időjárás s az ennek következményeként ' je­lentkező terméshozamcsökkenés egyál. alán nem befolyásolja fejlődésün­ket. . Ezt azért kell kifejezetten aláhúz­ni, mert, ugylátszik, pártfunkciomú- "iuSaink nem kis része, különösen a városi pártfunkcionáriusok közül so., kan — de ez a vidékiek között sem kivétel •— még mindig nem adnak maguknak számot arról az igen ko­moly kárról, amelyet az idei rendkí­vül kedvezőtlen időjárás népgazda­ságunknak okozott. És ha pártfunk- cionáiiusaini: előtt nem világos, mit ielent népgazdaságunk számára az 'dei fagy. és aszálykár, úgy még kevésbbé vannak ennek tudatában az egyszerű emberek, akik azt lát­ják, 'hogy a fagy és aszály ellenére ve üzletek tele vannak áruval: élel­miszerekkel és iparcikkekkel. Az em­berek ezt természetesnek: veszik s nem kevesen vannak, akik személyes sértésnek tekintik, na ilyen aszályos (Folytatás u oldaton)

Next

/
Thumbnails
Contents