Zala, 1952. november (8. évfolyam, 259-281. szám)

1952-11-30 / 281. szám

ÉPÜL AZUJ I?" iosn folyó a Zala. de nagy ^ benn a hajlandóság, hogy időnként tengerre duzzadva élőn. léssel fenyegesse Zalaegerszeg ■•mélyebben fekvő vészeit ős a za- lamentd községeket. A régi vár­megyéknek írem jutott eszébe, hogy valamit tenni kellene ezzel a szegény, de időnként rakoncat. Jankódé folyócskával, Elmulasz­tották a kanyarok levágását. A •pénzt, amit szabályozásra kellett volna fordítani. más célra hasz­nálták fel; A víz felduzzadását, az • őszi és ■ a tavaszi esőzések idején nagy- mór tőkben növelte az is. hogy >a helytelenül épített hid akadá­lyozta a viz folyását. Kormány - i zatunk Zalaegerszeg és a kör- inyék dolgozó népének régi álmát ■ valósította meg. .amikor elhatároz, 'ta. hogy az ötéves terv keretéin belül Zalaegerszeget egy új, , gyönyörű híddal ajándékozza 'meg. A. Ind pontosan 100.90 meter 'hosszú lesz s a budapesti Sztálin- Uiidhoa hasonlít;. Szabó Flórián ács tizenketted magával kezdte meg elsőnek a ! munkálatokat. Tizenhármuk kö­kül csak egyetlen szakember volt 1- maga- Szabó Flórián. A többiek í -segédmunkások, akik még soha­sem építettek hidat legfeljebb kf- “«obb patakocskára átjárót, ■|7 löször is o. régi fahidat kel. --i lett clbontaniok. A pöt- !hid ekkor már elkészült. Az első .nagy nehézségek a bontásnál mu­tatkoztak. A régi, még a háború alatt felrobbantott híd beton és vasmaradványait el kellett távoli, tani. Egyes helyeken a viz alatt vésték a kemény betont, hogy az uj hid pilléiéinek készítéséhez szükséges facölöpöket a megfe­lelő helyre állíthassák. Csak a ré­gi hid maradványának robbantása egy teljes hónapot vett igénybe. Ezután került sor a cölöpözésre és «a föállvány elkészítésére. A. cnunkaeröhiány egész novem­ber elejéig éreztette hatását. Szeptember közepéig Szabó Fló­rián csak a 12 segédmunkással dolgozott.--- Már úgy belejöttek , a mun­kába _mondja Szabó elvtárs —, ho gy akár az egész hid felépíté­sét is mertem volna vállalni ve­lük. Lelkesítette őket az a 'tu­dat. hogy hídépítők. Igyekeztek azoknak a példáját követni, akik a felszabadulás után oly hősies munkával építették fel a dunai hidakat, f éslel tetté a .munkát az is, hogy az anyagot nem kapták meg a kellő időben. Fő­leg a deszka beszerzése okozott nagy gondot. Ezen a hiányossá­gon úgy segítettek, hogy gömb­fát vásároltak s maguk dolgoz­tatták fel. __Ha meghátráltunk volna a ne hézségek előtt —• mondja Sza­bó Flórián —, akkor még nagyon sokára készülne el a hid. Novem­ber 7. tiszteletére felajánlást tet­tünk, hogy az összes hossztartó zsaluzást befejezzük. Vállalá­sunkat 100 százalékra teljesítet­tük. Dacára, hogy ácsokat csak november elején kaptunk, a műn­K kával annyira előre haladtunk, hogy most már a vasszerelökre keli várnunk. \/ avga István hegesztő csak néhány napja .érkezett Bu. dapeströl egy másik hegesztővel, Sebők Jánossal. Mindjárt az ér­kezésük utáni napon látták, hogy nagy munka vár reájuk. Az ő jó munkájuktól függ, hogy a híd­építést rövid idő múlva befejez­zék, — Van itt tennivaló elég — állapították meg s hozzáfogtak a munkához. Varga István reggel­től estig, a homorú tartóba he­lyezett gömbvas fölé hajolva he- geszti egyik rudat a másik után. A. Boráros-téri Ilidtől kerül­tem ide __ mondja Varga István. __ Ott már végeztünk a munká­val. Vállaltuk, hogy november 7-re átadjuk a ludat... át is adtuk. Mindig ott dolgozunk, ahol leg­nagyobb szükség van ránk, ahol -aiz építés gyors és jó munkát kí­ván. Hosszú ideig a Földalatti tribüngyürüit hegesztettük. A segédmunkások a már elké­szített 30—35 méter hosszú, 3 és fél mázsás gömbvasakat a vál. lukra emelik és tempós lépésekkel elindulnak a híd felé. A két he­gesztő állandóan ellátja őket mimikával. VT ár akkor, amikor idejöt- tünk, hallottuk, hogy az ácsoknak a vasszerelökre kell vá- rakoznlok — mondja Varga Ist­ván —, de az a néhány nap, ami­óta itt dolgozunk, elég volt ah­hoz, hogy ezt a hiányosságot meg. szüntessük. A boráros-téri hídnál átlagosan 140 százalékos teljesít­ményt értünk el. Most igyekszünk még jobban dolgozni, hogy Zala­egerszeg uj hídja, az ötéves terv ajándéka mielőbb elkészüljön. A zalaegerszegi hídépítésinél az. zal kezdték a munkát Varga Ist­ván és Sebök János hegesztők, hogy felajánlást tettek Sztálin elvtárs születésnapjára. Vállal­ták, hogy naponta megcsinálják a 9 kvantumot, ami azt jelenti, hogy a Boráros-téri Iádnál elért 140 százalékos átlagos teljesitmé. nyűket 142 százalékra emelik; A munka a hegesztőknél, a vas- szcrelöknél, az ácsoknál és a se­gédmunkásoknál egyaránt nagy lelkesedéssel folyik. Nemsokára átadhatják a forgalomnak Zala­egerszeg uj büszkeségét, az öt­éves terv ajándékát, a Sztálin-hiü kicsinyített mását, az uj Zala-hi- dat, 1 \ szakmai tudás? növelésével a december 21-i felajánlások túlteljesítéséért A nagykanizsai Magasépítési ^ V. dolgozói nagy lelkesedés­sel tették meg felajánlásukat, hogy december 21-re póttervüket is teljesitik, most pedig ugyan­olyan lelkesedéssel beszélnek ar­ról, hogy a vándorzászlót, amit el. hoztak a zalaegerszegi Magasépí­tés i Vállalattól, nemcsak a téli építkezéseknél, hanem továbbra is megtartják. Alihoz, hogy jó mun­kát végezzenek, szükséges, hogy szakmailag tovább képezzék ma­gukat s a munkavédelmi ismerete­ket is teljes mértékben elsajátít­sák. Az elmúlt héten megindították a hathetes munkavédelmi tanfo lyamot. Az oktatás diapozitív ve­títéssel történik. Bemutatják a helyes és a helytelen állványozást, továbbá minden olyan dolgot, ami a munkavédelem ismerete híján, vagy a munkavédelmi in­tézkedések be nem tartása foly­tán balesetet okozhat A íanfo- lyamot, amelyet szorgalmasan lá­togatnak a dolgozók, valamennyi munkahelyen megszervezték. Amikor a munkavédelmi tanfo­lyam befejeződik, kezdetét veszi egy másik, egy 8 hónapos tanfo­lyam, amely az építés és a mun­kavezetők szakmai továbbképzé­sét. szolgálja, (? zideig a gépkezelők is el ^ voltak hanyagolva. Most megindították a gépkezelők to­vábbképző tanfolyamát. Az ok­tatást itt is diapozitív filmvetí­téssel könnyítik meg. — Az a célunk — mondjáll a dolgozók —, hogy minden téren tűhegyünk a zalaegerszegi Ma­gasépítési Vállalaton. A termelésnél máris mutatko­zik a munkavédelmi tanfolyamon tanultak gyakorlati eredménye. Az 1021-es építkezésnél, ahol elő­zőleg a legtöbb baleset volt, eb­ben a hónapban még egyetlen baleset sem fordult elő. A 2007-es építkezés dolgozói pedig azt mondták, hogy a jövőben meg se kezdik a munkát az olyan építke­zésnél, ahol teljes mértékben nem tettek eleget a munkavédelmi kö­vetelményeknek, Igazuk van. Kormányzatunk biztosítja a dolgozóknak azt a jogát, hogy megköveteljék a töké Ietes munkavédelmet. A munkaverseny elméi is uj mód. szert vezetnek be. Napokkal eze lőtt egy négytagú bizottságot küldtek Sztálinvárosba, amely ta. nulvnányozta az ottani munkaver. senyékét és a munkaversenyek szervezését. December 1-töl kezd. ve a nagykanizsai Magasépítési Vállalatnál is áttérnek a havi munkaversenyre, ami abban is különbözik az előző munkavex - senyektöl, hogy a felajánlások konkrétak, könnyen értékelhetők lesznek. v 7 alum ennyi munkahelyen egy. ’ aránt tapasztalható a kol­lektiv szellem javulása, de jelen­tős javulás mutatkozik a munka, fegyelem területén is. A jó neve- lő, felvilágosító munka hatása mindinkább kidomborodik a vál­lalatnál. Amíg régebben a dől go zókat csak a magasabb kére set sarkalta jobb munkára, ma mái egyre gyakoribb lesz az a jelen­ség, amikor félreismerhetetlenül mutatkozik meg a verseny neme. sebb formában történő felismeré­se, értékelése. Maga az a tény., hogy a dolgozók őszintén ragasz­kodnak a vándorzászló megtartá­sához, mutatja, hogy tudnak is harcolni érte. A verseny azonban mindig két-' tön áll. Ugyanis azt, amit a, nagykanizsai Magasépítő Vállalat, nál megcsináltak, megcsinálhat­ják a zalaegerszegi vállalatnál is. Megindíthatják a munkavédel­mi tanfolyamot és megindíthatják a szakmai továbbképző tanfolya­mot is — sőt, ha a párt- és a szakszervezet komolyan hozzá fog a munkához, a politikai felvh lágositő munka területén is ér. hetnek el olyan eredményeket, amelyek a termelés vonalán hasz nositva, lehetővé teszik számukra a vándozászlő mielőbbi visszaszer« zését. E>OQ0.Lyuk: 11.5. —- Ezek Lá számok és különböző jelek lát­hatók az MTH. nagykanizsai tan- i műhelyében a fülönfüggő, fékeié­ire pácolt fatáblán. A jövő lakaito- taai időnként a .táblára pillantá­snak. Nemcsak a fentebb leirt két számot; nézik. Van ott belőlük 'főbb is, keverve különböző hierog­lifekkel. Ezek a hieroglifek azon- ,‘ban — a szakemberek számára is- jonerős rajzok. Az egyik tanuló, László Sándor érdeklődésünkre megmagyarázza, mit jelentenek a j iszámok. Az „E 5009“ azt jelenti, ; hogy annak a munkadarabnak, ta min most dolgoznak, ennyi a szá­nnia. A -Lyuk: 11.5“ pedig azt köz­üli az illetékesekkel, hogy a mű­szerszekrény fedelének a lyukj át akkorára kell készíteni, hogy an- |3iák az átmérője 11.5 centiméter 1 l egyen. Ezek a gyerekek sokat tudnak. .1 >■; mennyit tudnak majd akkor, Mmikor véget ér a tai.uióidő? . Erre már Illés Lajos sztahano­vista lakatos, oktale adja meg a választ: — Ha igyekezisk — mondja Illés elv-társ —, olyan szakemberek válhatnak 'belőlük... valami hasonlatot akart mon­dani, de mert hirtelen neon ju- íbotit eszébe, azt mondta: — Olyan szakemberek válnak belőlük, ami­lyenekre fejlődő iparunknak szük­sége lesz a szocializmus építésénél. László Sándor apja sem gondol - ta volna abban az időben, amikor még a páiini Elek uraságnál cse­Vasárnap, 1952 nov. 30. A nagykanizsai MTH-tan mű helyben jobb munkával készülnek december 21. megünneplésére iédeskedetí, hogy egyszer majd el­jön az idö> amikor az ország a dolgozóké lesz s a fia a MASZ- OLAJ Gépgyár szép, korszerű tanműhelyében sajátítja cd azt a szakmai tudást, ami majd mester­ré, művezetővé — esetleg mérnök­ké teszi. A fejlődésnek nálunk nin­csenek határai. Alihoz, hogy egy lakatostanulóból gépészmérnök le­gyen, nein kell semmi más, csak szorgalom és akarat, — Apám most már nem cseléd — mondja László Sándor —, ha­nem olajmérő a Kőolaj termelő Vál­lalatnál. Hát igen. Ez jgy van helyén. Épp ez s a hasonló dolgok a mu­tatói megváltozott életünknek. Lászlóéknál hatan vannak testvé­rek. Az egyik a néphadsereg tag­ja, a másik a gépészeti technikum­ra jár, a harmadik ős a negye­dik" iparos tanuló, ketten pedig az általános iskola tanulói. Vájjon ‘mj történt volna, ha a Szovjet Had­sereg nem űzi ki hazánkból az or­szág bitorlóit? Folytatódott volna az, ami már évszázadok óta tör­ténik — helyesebben: történt eb­ben az országban. László Sándor, s testvérei, apjukkal együtt haj­naltól késő estig robotoltak vol. na az Elek uraság földjein. Pontos tanulási rend szabja meg iőpésről-lépésre az oktatást. Elő­ször az alapfogalmak ismerete ke­rül sorra, majd a szerszámisme­ret, később pedig a bonyolultabb gépek ismertetése következik. A tanulással gyorsan haladnak. Olyan munkákat végeznek, amely egy képzett szakembernek is becsüle­tére válna. Illés elvtárs a munkát pontosai) ellenőrzi. Oktat, magya­ráz, úgy, hogy 'tudása szinte észrevétlenül ülletodik át és 'foly­tatódik ezekben a fiatal gyerekek­ben­Minden csütörtök délután­politikai oktatáson veszuek részt a tanulók. Arról, hogy ott mit ta­nulnak, Gáspár László beszél. Ap­ját már évekkel ezelőtt elvesztet­te. özvegy édesanyja hálával gon­dol a pártra, hogy fia számára biztosította a szakmát, s megnyi­totta előtte a boldog jövő útját. _— Mi már nem úgy élünk a vi­lágban, mint annakidején a szü­léink — jelenti ki önérzetesen, az­tán a jugoszláv emberrablókra te­reli a. szót: — Mi, tanulók vala­mennyien megvetéssel gondolunk Ti tora és aljas bandájára —mond­ja- — Tudom, nálunk is vannak olyan reakciósok, akik nem hogy elítélnék, hanem még- tetszik is ne­kik ellenségeink háborús uszítása* de a mi szemünket már felnyitot­ta a DISz, mi már tudjuk, hogy úgy harcolhatunk legeredménye i sebben a háborús uszitók ellen, ha jól tanulunk, jól dolgozunk és éberek vagyunk­Most alakul meg a tanműhely üzemi bizottsága, Valamennyien szaik szervezeti ta­gok. Büszkén mutatják fel szép, fekete vászonkö esti, aranynyomá- su tagsági könyvüket, A másik műhelyben Gondöcs Jó­zsef elvtárs irányítja a munkát és oktatja a tanulókat. Itt már nem olyan nagy a zaj. Más természetű munkát végeznek. Csak úgy kapásból megszólít­juk az egyik gyereket. Búr se h l Dezsőnek hívják. Állami gondo­zott. Szüleit sohasem ismerte. Csurgóról került ide. Nevelőanyja hímzőn». Úgy gondol reá, mint az édesanyjára. 9 hónapos kora óta élt nevelőanyjánál. Addig is gon­doskodott róla az állam, amíg oda­haza volt, most pedig szakmát ad a kezébe. Az otthonban lakik. El­mondja, hogy naponta rendszere­sen tartanak újságolvasást, utána pedig egyéni tanulás következik. Amikor aziránt érdeklődünk, ho­gyan ál! a munkafegyelem dolgá­ban, őszinte önbirálatot gyakorol, — Dolgozni szeretek — mondja de a tanulás nem a legjobban megy. — Azért, mert lusta vagy — kiált közbe égy nyurga gyerek, Simon Ferenc, Az otthonban hogvari visel­kedtek? Milyen ott* a fegyelem? — A fegyelem jó — mondja de amikor a gondnok elvtárs nincs a közelünkbe, a Simon mindig ve. szekedik. Négy-öt tanuló veäz körül ben­nünket. Valóságos ötöstanács. Simon Ferenc beismeri, hogy o valóban veszekedett, de c&ok azért, mert Burschl nem akart megmo­sakodni. — Elvégre mi nem olya­nok vagyunk, mint a régi inasok — mondja Burschl felé fordulva oktató hangon — nekünk a tiszta­ságra is adnunk kell és ami a leg- fontosabb, tanulnunk kell. — Egy másik tanuló, Kesserícz István lielyeslőleg bólogat, aztán Markó István, másodéves tanuló, aki se­gédoktatói minőségben dolgozik a anműheiyben, ezekkel a szavak kai zárja le a vitát: — Tény, hogy Burschl gyenge tanuló, de ha több akarat lenne benne, ezt a hiányosságát leküzd- hetné. Burschl Dezső ünnepélyes foga daltaat lesz, hogy a tanuláshoz va­ló viszonyát megjavítja, sőt nyo­matékosan hangsúlyozna, hogy legközelebb, ha látogatást teszünk a tanműhelyben, erről saját ma­gunk is meggyőződhetünk. December 21-re, Sztálin elvlárs születésnapjára a tanműhely jc tett felajánlást. — Mi elsősorban is Sztálin elv­árának köszönhetjük, jhogy ennek a műhelynek a tanítói vagyunk — mondják. — Hálánkat úgy ró­juk le, hogy a gyengébbeket se. gitjük, a termelési eredményein két pedig megjavítjuk -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents