Zala, 1952. november (8. évfolyam, 259-281. szám)
1952-11-30 / 281. szám
A zalaapáti dolgozók élnek a szabadsággal Papok, robot, adósság és nyomor. Ezt a négy szót ismerték legjobban évszázadokon keresztül .Zalaapáti dolgozói. A dombok ölén épülő kis községet a bencés apátság 4000 hold földje övezte- Ezen a földön veritékeztek és voltak szolgái papoknak, uraknak évszázadokon keresztül Zala- apáti dolgozói- A kevés munkabéren kívül a bencésektől kiengesztelésképpen örökségül kapták a hatalmas templomot és haláluk után az „örök életet’*. — Csak tűrjetek, imádkozzatok és tiétek lesz az isten országa mondták és ez a nép tűrt, szenvedett. ők pedig t0vább dolgoztat tak, imádkoztattak, ettek-ittak, züllöttek, egyszóval élvezték a mennyországot. Szomorú idők jártak akkor, emlékeznek vissza esti beszélgetésekkor az egykori cselédek. Ha valaki az apátság erdejéből egy ostornyélnek valót levágott, Szalai jószágkormányzó 12 napig ingyen robotmunkáit végeztetett vele. —• Bárhogy sanyargattak bentiünk, nem tehettünk ellene semmit, az ur az urnák fogta pártját — mondja Iberpakker József —» A méltóságos apát azt prédikálta-, hogy a «^legényeké a mennyen országa, de azért ragaszkodott a birtokhoz, nem osztotta fel, hogy ö is a mennyországba kerülhessenMa mindez csak emlék. Emlék a 10—12 éves rongyos napszámosgyerek, vagy a hátán kitti gyermeket, kezében kapát fogva késő esténkint robotból hazaballagó asszony. A felszabadult község — a múlt gyűlöletétől fűtve — mindent elkövetve teljesiti hazafias kötelességét. Kukoricából 108, burgonyából 103, baromfiból 106, tojásból 101 százalékra teltek eleget beadásuknak november 26-ig. A sertésbeadási kötelezettségüket a harmadik negyedévben 204 sziU zalékra teljesítették, az október havival együtt. A község kommunistái tudják feladatukat. Ök adták az első terményt, sertést, baromfit és tojást a hazának- A tanács tagjai igazi gazdái a községnek- Az állam iránti kötelezettség teljesítését Ok is elsőnek tartották, Horvátn István (Péntek) tanácstag beadását gabonából 105, kukoricából 110, burgonyából 103, napraforgóból 100, tojásból és baromfiból 100 százalékra teljesítette. Cédula Lajos, a begyűjtési állandóbizottság elnöke gabonából 110, kukoricából 100, szénából 105, tojásból és baromfiból 100 százalékra teljesítette beadását. Varga János, Hol lé Antal és ezeken kívül több tanács- és állandóblzottisági tag tett eleget mindenből egészévi kötelezettségének. Ezekből a pártós tömegszervezeti tagokból tevődnek össze a népnevelők, akik az egyéni teljesítés után kimennek a közjég dolgozói közé, hogy felvilágosítsák őket a beadás teljesítésének jelentőségéről. A pártszervezet hetenként rendszeresen megtartja a népneveiő- értekezlotet. Banics Józseef függetlenített és Vincze Kálmán községi alapszervezeti titkárok beszámoltatják a ^népnevelőket elért eredményeikről, tapasztalataikról és újabb politikai szempontokat és agiitációs érveket adnak munkájukhoz- A községben 81 dolgozó paraszt tett békefel- ajánlást. Vállalásukat már teljesítették. Eredményeikhez nagyban hozzájárul az, hogy a községi tanacg rendszeresen értékeli a felajánlások teljesítéeét és azt verseny- táblán és dobszó utján tudatosítja. A szemléltető agitációt színes rajzokkal díszítik. Népszerűsítik a jól teljesítőket, figyelmeztetik az elmaradókat. Nagy hatása van a szemléltető agitációnak a dolgozók körében. Büszke rá az, akinek nevét az élenjárók közé írják, de jogosan szégyenkezik, akinek neve a község terv teljesít ősének hátráltatói között van. A békemozgalom napról-napra erősödik a községben. Ez nagymértékben a három jól dolgozó békebizottságnak is köszönhető. Ismerteti és beleneveli a dolgozókba a békeharc fokozásának jelent őségét és fontosságát, ennek érdekében tettek egymásután békefelajánlást. Tudják, hogy műiden szem beadott termény, minden deka beadott áltat a békét erősíti. Ezt bizonyítja az is, hogy özv. Gelencsér Jánosné, kinek férje a második világháborúban halt meg, elsőik között teljesítette beadását, — Elég volt a háborúból, a vérből, nem akarjuk többé özvegyek és kicsi gyermekek sírását hallani — mondta, amikor bevitte terményét a szövetkezet raktárába —. A legutolsó békeülésen verset szavalt, amelyet saját maga irt — A fasizmus kénye, kedve, férjeinket messze vitte, Puskatussal, erőszakkal hajtották őket a frontra. Nem ismerlek 51? irgalmat, csak elnyerjék a jutalmat. — mondta versében Gelencsémé. Ma már Zalaapáti községben több Gelencsérnéhcz hasonló dolgozó van, aki szóban és tettekben harcol a. béke megvédésének ügyéért. Zalaapáti dolgozói a múltból megelégelték a szenvedést, a jelenből megismerték a- szabadságot. Céljuk egy békés, boldog élet megvalósítása és nincs az az ellenséges erő, ami ezt az egységes elhatározást meg tudná dönteni. Késsül a zárszámadás a sat assent mi hályi Felszabadulás tsses-ben Elérkezett a zárszámadás elkészítésének ideje. Termelőszövetkezeteink és szövetkezeti csoport jaink dolgozói asztal mellé ülve, számot tesznek egészévi munkájukrólA zárszámadások és 'az ez al- kalommal történő elnöki beszámolók egy-egy hatalmas lépést jelentenek a szövetkezetek fejlődésében. A zalaszentmihályi „Felszabadulás’* termelőszövetkezeti csoport irodájába az eddigieknél sűrűbben látogatnak el a tagok. A zárszámadás készítése folyik. Mindnyájan kiváncsiak arra, hogy melyik tag mennyit dolgozott és mennyivel gazdagodott közös vagyonuk. A meglévő szervezetlenségi hibák azt mutatják, hogy nem érvényesül a tszcs-ben még mindig az egyszemélyi vezetés és felelősségérzet. Hiányosságaiknál nagyobbak eredményeik. Annak ellenére, hogy ui tagosifott földbe vetettek, termésátlaguk mégis túlhaladta az egyénileg gazdálkodókét. Különösen az állattenyésztés terén értek el szép eredményeket. Joggal büszkék rá a tszcs tagjai. Rákosa Márton és Torma Ferenc örömmel beszélnek az állatokról. — Sohasem gondoltuk, hogy az életben ilyen sertéseink legyenek — mondják —. Á nagyüzemi gazdálkodás lehetőséget nyújtott, arra, hogy a zalaszentmihályi dolgozó parasztok is szebbnél- szebb sertésfajtákat tenyésszenek ki. Előlegként 63 ezer forintot, osztottak ki a dolgozók között, de még több mázsa árpa, zab, burgonya, takarmányrépa, széna és szalma kerül kiosztásra, valamint pénz, amelyet a zárszámadás után fognak megkapni. A tagság most már csak a zár számadás ismertetését várja, amely végképp tiszta képet ad egészévi munkájuk gyümölcséről. A hibáikat feltárva pedig utat mutalt fogyatékosságaik kijavításához. F * | »■ rr ej toro Akik ismerik Németh József zaJaudvarnoki kulákot — és elég sokan ismerik — nemcsak a ..Göndör'1 melléknevet ragasztják a nevéhez, hanem nagy előszeretettel és meggyőződéssel emlegetnek jónéhány nem éppen díszes jelzőt amivel kiválóan kifejezésre juttatják, hogy be csiiletét már jórégen eljátszotta a kulák holmi ravasz és fondorlatos kupeckedésekkel és egyebekkel. m Erről vedig írásos dokumentumok is találhatók a zalaszentgróti járásbíróság irattárában, mert a becsapott szegényparasztok itt akarták megkeresni igazságukat, ha a Németh Göndörtől ■vásárolt ló, vagy marha néhány napon belül minden „szavatosság“ ellenére megdöglött. Persze az is előfordult nagynéha, hogy az olcsón megvett szarvasmarha még Németh kulák istállójában elköltözött az árnyékvilágból, mielőtt azt busás haszonnal továbbadhatta volna■ De nem. kellett őt félteni a ráfizetéstől. Egy kié megvesztegetéssel vásári pecsenyesütési jogot szerzett, ... óshát az illatos pecsenyében ugyan ki ismeri fel a dögöl. Mindezek mellett nem mulasztotta el Németh József kulák azt sem, hogy külsőleg m.ély tisztelettel viseltessen az egyház iránt, ahonnan minden jó eredetét vélte jönni. Ösztönösen megérezte: amíg az egyház erős karámba zárja nyáját, addig ő mindig ott haraphat a nyájba, ahol az neki a legizesebb, a leghasznosabb. Amikor aztán ezek az egyszerű emberek> akik eddig ném,án tűrtek — ki tudatlanságában, ki tehetetlenségében kinyitották a szájukat * a kiztsdkmányolásról kezdtek beszélni, a kupec- kulák hallatlanul rosszul kezdte érezni magái, annál is inkább, mert ö is bent volt ebben a „credóban". Visszavonult s várt. Persze nem tétlenül. Erről beiszél a beadási könyve: közel 12 mázsa kukoricával, 77 kiló napraforgóval, 2 mázsa burgonyával, egy hizottsertéssel, kövérbaromfival, számos tojással s 13 kiló babbal adósa többek között az államnak. « Pecsenyét sülni könnyebb volt, mint dolgozni, az bizonyos. Ezt nem tudja feledni Németh József (Göndör) kulák. Pedig de mennyire akarja. Bubánatában az udvarnoki hegyre járt felejteni. Aztán egyik héten arra figyeltek jel a kulák szomszédjai, hogy a házból csak az asszony jár ki-be, a kulák nincs sehol. Egyik nap mégis kipattant a titok. A hegyen nem egyedül „felejtettu a kulák. Valamikor napszámba dolgoztatta földjét, hál most meg konvenciós szeretőket tartott. Fizette őket mindennel, amit csak megfoghatott. A kulák azt hitte, hogy itt a világvége, amikor felesége — kezében a teUlegesség elszánt jelével — teftenérte a hűtlen kulákférjetAzt még elnézte az asszony, hogy a kulákférj az államot megkárosítsa, de hogy öt? Nosza neki! Németh József kulákot a jószomszédok mostak ki a vérből (alapon verést kapott) s utána napokig a konyhán ült s melengette nagy. dagadt, bús fejét. Nem érti ezt a világot, ahol mindenki dolgozik, munkálkodik, azután sem, hogy felesége, is segítette a fejét törni rajta. A szovhozok az ui Ötéves tervben A szovhozok a párt és a kormány nagyarányú segítségével sikeresen teljesítik állami feladataikat. Vetésterületüket idén a háborúelőttihez képest csaknem 35 százalékkal, az 1945 évihez képesít pedig több mint 100 százalékkal növelték. Gabona-, főleg búzavetésterületük is nagyobb, mint volt a háború előtt. Az egész vetésterületen belül az évelő füvek részaránya a háború- előtti 3.5 százalékról 21-8 százalékra nőtt. A szovhozokban egyre termelékenyebb és szakszerűbb a munka. Számos gazdaságban nagy területeken egészen kimagasló terméseredményeket értek el. A krasznodari sertéstenyésztő szov. hozok és tejgazdaságok gabonafélékből héktáronkint 124.5 pudos terméshozamot c-rtek el, ami azt mutatja, hogy máris megközelítették az új ötéves tervben megállapított színvonalat. A sztavro- polji gabonatermelő szovhozban 21-200 hektáron, a Zaporzsje területi „Peremozsec’1 szovhozban pedig 14.200 hektáron hektáron- kint 128 pudos gabonatermést értek el. A Szovjetúnió szovhoz- üg.yi minisztériumának gazdaságai idén túlteljesítették gabona- beadási tervüket. Jelentősek a szovhozok állattenyésztési eredményei is. Különösen nagyok az eredmények a ha- szonállattenyésztés 3 éves fejlesz tési tervének teljesítése terén is. 1949—1Ö51 között a szovhozok juh- és-kecskeállománya 35 százalékkal. szarv asm arh a á Horn ány a 43 százalékkal, sertésállománya 92 százalékkal, baromfiállománya pedig több mint 100 százalékkal gyarapodott. A szovhozok 1951-ben kétszer- amnyi tejet és húst, továbbá lényegesen több gyapjút és tojást adtak be az államnak, mint 1943- ban. Állandóan javul az áliatállo mány minősége. Az év elején a szovhozok már kizárólag fajtiszta vagy javított fajtájú szarvasmarhát, juhot és sertést tartottak, számos új, magashozamú fajtát tenyésztettek ki és több új módszert vezettek be a jószág hozamának további fokozására. A szovhozok emellett csupán az utolsó négy évben több mint 300.000 tenyészkost. mintegy 200.000 tenyészsertést és 65.000 tenyészbikát adtai? el a kolhozoknak. A tehenek közepes tejhozama 1951-ben 2318 kilogramm volt. 611 kilogrammal több, mint 1940- ben, sőt Moszkva, Kosziroma és Rjazany területeken több mint 400 kilogramm, Szmolenszk területen és az Észt SzSzK-ban pedig 3500- 3700 kilogramm. Januártól októberig több mint 130 szovhozban átlagosan 3500 kilogramm tejet adtak a tehenek, egyes szovhozokban pedig 4500—5000 kilogrammot. A Sztavropolj határvidék, Kosz- tov. Sztálingrád és Groznij területek szovhozai nagy sikereket fértek el a finomgyapjas juhtenyésztés terén. Több szovhozban elérték az ötödik ötéves terv végére előírt színvonalat. A Sztálingrád területi „Jurkin” juh tenyésztő szovhozban 6.3_ kilogramm, a Sztavropolj határvidéki ,,Szovjet gyapjú" juhtenyésztő szovhozban 6.7 kilogramm volt a juhok átlagos gyapjuhozama, a 100 anyajuhra eső szaparulat pedig 115— 120 bárány. Ma már nem ritka az olyan szovhoz, ahol évente az egy anyakocára eső húshozam 2—3 tonna. A Moszkva 'területi! „NyikonovsZ- koio’1 szovhozban, tavaly az egy anyakocára eső szaporulat 21-5 malac volt- A kéthónapos malacok átlagos súlya meghaladta a 18 kilogrammot. A gazdaságnak 400 kilós kanjai és 300 kilós anyakocái is vannak. A Tambov területi „Arzsonka“. a Moszkva területi „Zagorszkij” és a Voronyezs területi „Bolsevik': szovhozok a tojáshozam növelése terén értek el kitűnő eredményeket. Ezekben a baromfitenyészt5 gazdaságokban a tojótyúkok évi l?özepes hozama 165—175 tojás. A szovhozok 1951-ben 36 százalékkal több tejet, 3.5-szerie több tojást és márfélszerte több jóminőségű karakül juhbőrt adtak be, mint 1940-ben. A szovhozok kitűnő hazai gyártmányú gépekkel rendelkeznek. A traktorpahk teljesítőképessége a háborúelőttihez viszonyítva ^ 30 százalékkal, a kombájnok száma pedig 29 százalékkal növekedett. A szovhozok dolgozói lendületes munkaversennyel harcolnak a munkatermelékenység emeléséért, a termékei? önköltségének csökkentéséért, az árutermelés fokozásáért s a szervezeti és gazdasági erősödésért. Nem kétséges, hogy Sztálin elvtárs kongresszusi beszédének és a XIX. pártkongresszus határozatainak ösztönző hatására sikeresen teljesíteni fogják az ötödik ötéves terv feladatait, s ezzel elősegítik majd a Szovjetúnió további gazdasági erősítését. Válságos helyzetben a jugoszláv gazdaság A „Rabotnicseszko Delo“, a Bolgár Kommunista Párt lapja B. Minovics cilvkét közli, aki Jugoszlávia gazdasági krízisévei foglalkozva a többi között a következőket írja: Jugoszlávia a többi európai kapitalista országgal együtt a* amerikai imperialisták rabsága alatt sínylődik. A munkanélküliség, a dinár leértékelése és az árak állandó növekedése a lakosság vásárló képességének csökkenését okozza. Titoék a közelmúltban tovább csökkentették a dolgozók fize. tését. Az utóbbi hónapok folyamán a dolgozók több mint 80 százalékának csökkent a fizetése. A Vajdaság 17 fémfeldolgozó üzemében még a „Borba“ beismerése szerint is a dolgozók 80 százaléka 22 százalékka'’^kevesebb fizetést kap, mint eddig. Az utóbbi időben újabb 1613 vállalatnál csökkentett ék 10—20 százalékkal a fizetése, két. Az árak állandó növekedése és a munkások fizetésének rendszeres csökkentése egyre nagyobb nyomorba dönti a jugoszláv- népet. A belgrádi rádió augusztus 23-án közölte, hogy a külfödi cégek mind nagyobb érdeklődéssel fordulnak a jugoszláv piac felé. A jugoszláv kereskedelmi kamara közlése szerint Belgrádban, Zágrábban és még több városban 12 kapitalista országnak 72 kereskedelmi képviselete van. A jugoszláv iparral ellentétben a külföldi cégek sok kedvezményt élveznek. így például árucikkeik legnagyobb részét vámmentesen szállíthatják Jugoszláviába. A jugoszláv iparvállalatok nem tudjál? értékesíteni áruikat a külföldi cégek konkurrenciája miatt. A külföldi konkurrencia következtében a jugoszláv üzletekben és raktárakban több milliárd értékű árucikk hever eladatlanul. A titoista „Borba“ című lap közlés« szerint a „Velúr“ és „Pobeda“ textilgyárban 128.5 millió dinár értékű áru halmozódott fel. Az „Obuesa*, a „Koszmaj“ és az „Antilop“ cipőgyár raktáraiban több iiiijt 110 millió dinár értékű áru hever. A belgrádi kiskereskedések, ■en több mint hatniUliárd értékű közszükségleti cikk fekszik el- ‘«latinnal a polcokon. A textilipar válságos helyzete a z ország legnagyobb textilgyárát is csődbe juttatta. Ezt a gyárat 1947-ben építették Tetovoban. A . tetovoi gyár jelenleg 20 százalékos kapacitással dolgezik. A „Nova Makedonia“ című fasiszta újság kénytelen volt megállapítani: ..Ha a válságos helyzet tovább ra is fennmarad, a textilgyár kénytelen lesz a tér r elést beszüntetni“. A gyár raktárában jelenleg több mint 5öd millió dinár értékű áru hever, amelyet nem tudnak értékesíteni. Mindez a jugoszláv dolgozók még nagyobb elnyomorodásához vezet — fejezi be cikkét B. Minovics.
