Zala, 1952. november (8. évfolyam, 259-281. szám)

1952-11-23 / 275. szám

sára. Eit .a három alapelvet Jol'iot Curie professzor, a Béke Világ-tanács elnöke s. következőkben szögezte le:

1. A különböző rendszerek békés együttélése teljes meri ékben lehetséges,

2. as egyes országok között felmerülő minden nézeteltérést békés tárgyalások utján' lehat és kell rendezni,

S. egyetlen nemzetnek sincs joga más nemzet belügyiéibe beleavatkozni. >

Andies Erzsébet ezután a béke- világmozgalom nemzetközi jelentőségéről szólott. Emlékeztetett arra. hogy a Béke Világ-tanács mint olyan szerv, amely az emberiség na.gyobb részét képviseli, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete, ismételten felszólította az utóbbit, hogy térjen vissza eredeti alapjaihoz és célkitűzéseihez, váltsa bo a népeknek hozzá fűzött reményeit. biztosítsa a tartós bókét.

— A b éke-világm ozgalom ma mér olyan hatalmas erővé vált — folytatta — amellyel a háborúra spekuláló agresszív és reakciós erőknek egyre inkább ssámolniok kell.

— A nemzetközi békemozgaíonr nak eddig elért nagyszerű fejlődése elképzelhetetlen lett volna anélkül a

felmérhetetlen segítség nélkül, amelyet a békét óbor nagy vezérének, Sztálin elvtársnak egész sor nagyjelentőségű. előremutató elvi megállapítása cs tanácsa jelentett számára.

— Sztálin elvtársnak a II. világ-: háború befejezése óta tett. sokszor egész rövid nyilatkozatai, beszédei összességükben egy egységes mű egészét adják, amelynek vezérgondolata megmenti a népeket egy újabb világháború szörnyűségeitől, mogzabolázni a háborús gyujtógáinkat.

Andres elvfcársnö ezután a magyar békemozgalom eredményeinek és hiányosságainak ismertetésére tért rá. — A magyar béke mozgalom — úgymond — jelentékenyen• vwgerösödött az utóbbi írét esztendő folyamán, szervezte cs irányította a magyar nép egyre szélesebb tömegeinek állandó 63 konkrét békevédelmi tevékenységét, egészében lépésit- tudott tartani a nemzetközi békemozgalom nagyiramn fejlődésével. A magyar békemozgalmat egyre elmélyültebb felvilágosító munka, a nemzetközi békehare kérdéseivel való egyre szorosabb kapcsolat, más országok békemozgalmaival való egyre gyakoribb érintkezés jellemzi.

A békeiuozs,aloiii s népünk «agy hazafias mozgalma

—. A 'békemozgalom népünk nagy hazafias mozgalmává nőtte ki 'magát — mondotta —, olyan erővé vált. amely egyre önfeláldozóbb munkára, országunk erejének 'minden téren való növelésére buzdítja és sorakoztatja fel a magyar nép legszélesebb rétegeit.

— A békemozgalom a népi kezdeményezésnek szinte kiapadhatatlan forrásává vált.

■ A továbbiakban beszámolt arról, hogy az Országos Béketanáes felhívására ez év júliusában az egész ország területén a koreai nép megsegítésére rendezett gyűjtés több mint 35 millió f ormot eredményezett cs hatalmas tömeget mozgatott meg minden egyes tiltakozó gyűlés, amely népünk felháborodá át fejez te ki az amerikaiak koreai gonosz- tettei ellen.

— Megbocsáthatatlan bűn lenne azzal áltatni magunkat — folytatta ezután — hogy az imperialisták roppant háborús készülődéseivel elegendő, ha igazságunk eszmei fegyvereit helyezzük szembe,.

— Hazánk a- világ-békefront igen felelősségteljes szakaszán védelme?! a béke ügyét. Déli határainkon az amerikai imperialisták legelvetemültebb zsoldosai, a Szovjetunió és a népi demokratikus" országok legádázabb ellenségei, a Tito-fasiszták lázasan fegyverkeznek. Határainkon nap mint nap páratlan gaztetteket hajtanak végre. Belopódzott orgyilkosaikat most tették ártalmatlanná nejű demokratikus államunk szervei.

Kétség nem fér hozzá, hogy Washingtonnak ezek a fizetett bérencei minden aljasságra késsek a magyar nép ellen. Éppen ezért egy pillanatra sem szabad elfeledkeznünk Rákosi Mátyás elvtárs intő szavairól :

Fegyvertelen ország valósággal csábit provokációra' és iküandokfa. A pacifizmus védelmi erőnket akarja csökkenteni. Ka a pacifizmus eluralkodna népünkön, ez azt jelentené, hogy utat nyilunk a szabadságunkra éhes háborús uszít óknak. .. Kényüknek, kedvüknek szolgáltatjuk ki hazánkat és benne mindazt, ami az uj, szabad élet vívmányait jelenti.“

Sztálin elvtárs zseniális útmutatásai irányadók számunkra: ,Az

agresszort teljes fegyverzetben kell fogadni/ ‘

— Az amerikai háborús gyújtogatok táborában oft tolonganak a hatalmukat és vagyonukat vesztett volt nkigyar kizsákmányoló osztályok minden rendű és rangú képviselői- Úgy • reménykednek Tit óban, min/ nagyapáik Jellasiehban épp oly készek hóhérszolgálatokat tenni az amerikai csapatoknak, mint „dicső“ elődeik tettek Windisch- giütznek és Haynaunak.

— Nem szorul magyarázatra, hogy aki ilyen körülmények közölt nem érti meg, hogy napjainkban

békevédelen és honvédelem egy és ugyanaz“ f az akarva, nem akarva a háborús ligáitoknak,' hazánk ellenségeinek eszközévé válik.

fSékemozg’almuiik feladatai

Andics Erzsébet méltatta a december 12-én Becsbe összehivol/t világkongresszus jelentőségét, majd megjelölte a magyar béke- kongresszus feladatait.

— Fokoznunk kell a harcot a szektáns nézetek ellen — mondotta —. Jelentékenyen ki kell szélesíteni felvilágosító munkánkat és még türelmesebbé és meggyőzőbbé kell azt tennünk■ Uj, tevékenyen működő békebizott,sá- gck ezreinek alakítása vár még reánk. Meg kell tanulnunk ha zánk és a béke ellenségeinek, az imperialistáknak és belső szövet ségeseiknek hazug hírverését minden cselfogását az eddiginél fokozottabb mértékben felismerni és leleplezni. Növelnünk kell a harcot a pacifista illúziók ellen.

Andics Erzsébet rámutatott arra, hogy haladó értelmiségünk lelkesen támogatja a békemozgalmat.

— Békemozgalmunk továbbra is a munkás tetteket helyezi a béke küzdelem középpontjába — folytatta. — Hazánk felvirágoztatása, hazánk erősítése a magyar béke harcosok elsőrendű feladata. Legyen éppen ezért kongresszusunk országos mozgósítás ezévi tervünk sikeres teljesítésére és túlteljesítésére, a minden téren való helyt állásra.

— A világ -elnyomott . népei, száz és százmilliók, akikre kibírhatatlan súllyal nehezedik a vére.?, agresszív politika, remény telten

néznek azok felé az országok felé, amelyeknek a népei már nem véd belőnek az imperialista erőszakkal szemben. Ezeknek a népeknek a Szovjetunió által vezetett nagy táborában ott van a mi népünk is. ott van azok között, akiket a nagy Sztálin ,jaz emberiség rohambrigádjainak'’ nevezett..

Sztálin elvtársnak e szavai — mondja Rákosi Mátyás elvtárs — bennünket még jobb munkára, még áldozatosabb, még megfeszi- tettebb és még sikeresebb küzdelemre köteleznek a szocialista évítés és a béke megvédés&nek frontján/’ Rcikosi Mátyás elytárs- nak, népünk nagy tanítómesteré nek a megállapításai ^irányítsák' kongresszusunk munkáját, vezéreljenek bennünket, magyar békeharcosokat további, még kitartóbb, még eredményesebb harcainkban a béke, hazánk szabad sága és függetlensége megvédése terén, magyar népünk és az egész emberiség szolgálatában.

(Andics Erzsébet beszédét számtalanszor szakította félbe a küldöttek lelkes tapsa, köezöntve a nagy Szovjetuniót. Sztálin elvhír síi. a tiláa első békeharcosát és népünk nagy tanítóiul, Rákosi Má ‘yáct, békés építő munkánk erős őrét, néphadseregünket.)

Andics Erzsébet beszéde után .szünet következett, .majd. a kon gresszus folytatta tanácskozásait.

Vasárnap,

1952 nov. 23.

Simon Józsefné nyirmegyesi dolgozó parasztasszony; felszólald.

Ünnepélyesen felavatták a Petőfi*hidat

Láng’lelkü szabadságharcos költőnk, Petőfi nevét viselő uj fővárosi hidunkat szombaton délután adták át ünnepélyesen a forgalomnak.

Megjelent a hidavatáson Gerü Ernő, Hidas István, a minisztertanács elnökhelyettesei, Kovács István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese, Vas Zoltán, az Országos Tervhivatal elnöke, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság, a Központi Vezetőség és a minisztertanács több más tagja.

Resztvettek az ünnepségen a baráti államok budapesti diplomáciai képviselői, élükön J. D. Kiszeljovval, a Szovjetunió budapesti nagykövetével.

Lébényi László, a hídépítés központi vezetője nyitotta meg az ünnepségeit, majd Bebrits Lajos közlekedésügyi miniszter mondott lvMavató beszédet.

— Az előttünk álló újjáépít© t Petőfi-hid a magyar nép alkotóerejének újabb hirde'ője, amely méltán sorolható a szocialista építés egyre gyarapodó többi nagy békea’.ko ásai mellé. A Pe ofi-hid újjáépítése nem egészen két évig tartó t A régi Horthy-hidon 5 évig dolgoztak.

— Takarékoskodtunk a hídépítésnél a vasanyaggal — mondóba a miniszter —, ugyanakkor a hid teherbírása a régi hid teherbírásának háromszorosa. Az uj hid 5 méterrel szélesebb, mint a régi voljj és mindkét irányban egyszerre három gépkocsi közlekedhe' rajta.

A minisz er beszéde végén köszönetét fejezte ki a hídépítésben résztvett munkásoknak, mérnöködnek, technikusoknak, akik most újabb hatalmas békealkotással gazdagiották fővárosunkat.

A főváros dolgozó népe nevében Pongrácz Kálmán, Budapest városi apacsának vb. elnöke vette át a hidat.

A híd budai hídfőjének két kor. látja közölt feszülő nemzetiszinü szalago1 az egybegyűltek tapsvihara közben Bebrits Lajos közlekedésügy’ miniszter vágta el, majd a hídon megindult a forgalom.

Megyei tanácselnökök értekezlete

A belügyminisztérium szombaton értekezletet tartott a megyei tanácsok és a Budapest városi ta nács vb-elnökei részére Az értekezleten megjelent Házi Árpád elvtárs, a minisztertanács elnok- helyeíl'lese és Győré József elvtárs. belügyminiszter.

Házi elvtárs megnyitója után Gyere József elvtárs, belügyminiszter szólalt fel. Arról beszélt, hegy a tanács dolgozóinak minden eszközzel íokozniok kell politikai és szakmai tudásukat— Ezzel teremtik meg a felité telét annak — mondotta —, hogy tanácsapparátusunk további fejlődését biztosítsák és mindinkább alkalmassá tegyék arra, hogy egv időben több feladatot jól el tud ion látni, a szakadatlan és elmélyült önképzés eszközével segíthetik még jobban harcunkat a cárt- és kormányhatározatok végrehajtásáért, az állami fegyelem megsz i lár di t ágáért.

Ezután Varya András bslügv miniszterhelyettes ismertette az értekezlet napirendjét, amelyben Tisza József elvtárs, begyűjtési miniszter „A begyűjtés napirendi kérdései“, Bognár József belkereskedelmi miniszter „Az áruforgalom alakulása és az ezzel kan. csolatos teendők1’, Keresztes Mi hály elvtárs, a földművelésügyi miniszter első helyettese „Az állatok átteleltetése és a tszcs-zár- számadás készítésének kérdései” című, vitával kapcsolt előadását szerepeltek.

Begyüitési feladatok

Tisza József dvtár,s, begyűjtési miniszter beszéde elején az őszi termények begyűjtésének eredményeit, tapasztalatait foglalta ös,sze Elmondotta, hogy a begyűjtés^ feladatát, a dolgozó parasztok közöt' végzett felvilágosító munkát lebe csülö tanácsoknál bizonyult nehéz nek a begyűjtési terv teljesítése.

— Azokon a helyeken viszont folytába beszédét —, ahol megértették az őszi termények begyűjtésének jelentőséget, harcoltak a terv teljesítéséért é_s kidolgozták a termények begyűjtésének szervezési és agitációs tervét —a siker nem maradt el. így sheeru t Zala, Győr, és Vas megyéknek az elsőséget kivivniok, igy síkéiül a Fejér megyei enyingi a Szabolcs megyei kisvárdai járásnak, _ a Csongrád megyei Felgyő községnek kukoricából a begyűjtési tervet jelen‘ősén túlteljesíteni egyeb termények begyűjtési tervével egy- idobén.

— Nem jelenti ez azonban az ,

hogy minden rendben van. Látnunk kell a m ég előttünk álló feladatok nagyságát, látnunk ke.l Bács-Kiskun, Csongrád _ és ^ Baranya megyék lemaradását és az , hogy lobbii el yüÜ november 7- ulan lanyhult a verseny lendülete, a begyűjtés üteme. Be latnunk kell azt is. hogy a mi terveink reálisak. teljesíthetők és bizton mondhatjuk. hogy tervünket teljesíteni is fogjuk. _ , M1

Ezután 7* ?zct elv társ az «Ulan dóbizo't.ságok fontosságáról be- szélt és rámu‘a'ott:- A dolgozó parasztság széles

tömegeivel szorosra fűzött kapcsolat, a dolgozó parasztság megbecsülése, feladatokkal való megbízása egyik fontos előfeltétele a begyűjtési terv sikeres _ teljesítésének. Ezen felül rendkívül fontos hogy tanácsaink ne csupán adminisztratív eszközöket lássanak feladataik 'teljesítésénél. Tartós eredményeket a begyűjtés terén sem lehet állandó politikai felvilágosi- ó munka nélkül eléírni.

Tisza József elv'árs ezután a tanácstagok példamutatásának fontosságáról beszélt.

— Nem mehet jól olt a munka — mondotta —, ahol a tanácstagok nem járnak elől jó példával az állam iránti kötelezettségük teljesítésében. Kocsolán példáui a tanácselnök helyettesének 2S0 kg kukoricahátraléka volt, nem _is szándékozott teljeskeni beadási kötelezettségét. Elrejtett kukoricáját az elszámol'ajtóbizottság találta meg. A Fejér megyei Pákozd község volt tanácselnökének pedig legnagyobb volt kukoricabeadási hátraléka a községben, többek közöt1 azért, mert 21 bold földjéből 15 holdat nem müveit meg.

— Ezek elrettentő példák, de örömmel állapíthatjuk meg, hogy az általános kép ennek s,zöges el- lenltéte. Tanácstagjaink többsége becsületes, rendes/ a párthoz hű, derék dolgozó, aki teljesítette, sőt túlteljesítette beadási kötelezettségét Olyan például, mint Zala megyében Hegyi Gábor Becséhely községi tanácstag, aki beadási kötelezettségét gabonából 119, kukoricából 186 százalékra, napraforgóból 204, burgonyából 376, sertésből 143, tejből 196, tojásból 103 és baromfiból 101 százalékra t ellesi V te. Az ilyen községekben nyilvánvalóan tekintélye van a tanácsnak, jól megy a munka.

— Az elkövetkező betek dön'ő feladata — összegez'e beszámoló- iát a begyűjtési "miniszter —• a begyűjtési tervek maradéktalan teljesPése. amelyhez megvan minden lehetőség. Jó politikai munkával biztosítani kell, hogy november 30 ig elsősorban a kukorica-, napraforgó-, tej- és a tojásbegyüi- tési tervünket teljesítsük. Ennek elősegítése érdekében premizáljuk a már kiadott u task ásnak 'megfelelően a tojas-beeryili'est. A pártszervezetek segítségével mozgósítsák a feladatok ió megóvására a tömegszervezeteket és az elszámolja ‘óbizoítságok munkái á- ba minél több tanácstagot vonjanak beA m e z a 7 <1 n « á JJt

időszerű problémái

Keresztes Mihály olvtárs, a földművelésügyi miniszter első helyettese beszédének elején a kenyérgabona vetésterv teljesítésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. A terv teljesítésével lemaradó Baranya Fejér, Tolna, Komárom, Somogy és Bács megye elé példának Vas és Zala megyét állította, ahol a kérdés fontosságát felmérve, jó szervezéssel, kellő politikai munkával idejében mozgósították a vetés jó elvégzésére és tervüket már hetekkel •'zolőít teljesítették.

— Ha a mostani időjárási viszo- nyok — .mondotta —, a sok esőzés jelent is nehézségeket a feladatok végrehajtásában, sok évi tapasztalatra hivatkozva elmondhatjuk, hogy a jövő óv igen kedvező lehet a mezőgazdasági termelésre.

— A tanácsok lépjenek erélyesen fel minden olyan liberalizmussal szemben, amely elnéző a külákok felé és nem követeli meg tőlük az őszi vetésben is törvényes kötelezettségeik maradéktalan teljesítéséi.

— A vetések befejezésével párhuzamosam el kell végezni a még hátralévő betakarítási feladatokat és az őszi mélyszántást is. Elsősorban gyapot- és rizstermelésünk betakarítását és a cukorrépa kiszedő sét és a rakodóhelyekre való beszállítását kell biztosítani. El keit énrünk, hogy a várható fagy egyetlen cukorrépát se találjon kint a földeken.

— A jövőévi kapásnövények . terméshozamának növelésére már most fel kell készülnünk — folytat ta a továbbiakban. — a mostani időszakban legfontosabb a téli csapadék tárolásának feltételeit megteremteni. Ez a munka az őszi mélyszántással kezdődik, minden további módszer erre épül fel.

— Az állattenyésztési terv teljesi. lésének döntő feladata állatállományunk veszteségmentes átteleltetése.

— Az idei év gyengébb takarmány termése ellenére megvan a lehetőség arra, hogy az állattenyésztésben a tél folyamán ne visszaesés, hanem fejlődés legyen. Annak ellenére, hogy nem szabad lebecsülnünk a nehézségeket, látnunk kell hogy a belső kihasználatlan tartalékok az állattenyésztés területén a legnagyobbak. Takarmánybázisunk növelésére számtalan — eddig figyelmen kiírni hagyott — lehetőség van. így elsősorban a silózási terv teljesítése. Ka szükséges, meg kell szervezni a silótöltők két műszakos váltását.

Beszéde további részében a termelőszövetkezetek és Ili. tipusu termelőszövetkezeti csoportok 1952. évi zárszámadásának elkészítéséről beszélt.

— A zárszámadások elkészítését — mondotta — szorosán össze kell kötni az őszi mezőgazdasági munkál; befejezésével. A zárszámadások elkészítését termelőszövetkezeteink csak akkor kezdhetik meg, ha befejezték az őszi mezőgazdasági munkálatokat. Minden erővel biztosi tani kell a szükséges munkaerőt az őszi munkákhoz.

— Fel kell használni a zárszámadások elkészítését a tsz és a gépállomás közötti kapcsolatok meg- szilárdítására. A zárszámadások elkészítése során biztosítani kell a közös vagyon véd elmét és szigorúan keli elbírálni minden korrupciót pazarlást.

A tanácsok ellenőrizzék helyszínen a zárszámadások elkészítését. Csak a döntő feladatok sikeres végrehajtása nyomán léphetünk előre a mezőgazdaság termelésének fokozása, a termelőszövetkezetek fejlesztése területen, csak igy lehet biztosítani népgazdaságunk szükségleteit mondotta befejezésül Keresztes Mihály. Az értekezlet tanulságait Varga András elvtárs miniszterhelyettes foglalta össze. ; ■

sa után a szombati tanácskozás egyik legszebb eseménye következett. Most felavatott uj lakiunknak, fővárosunk büszkeségének, a Petőfi hídnak dolgozói köszön!ették a kongresszust.

Kónya Lajos Kossuth.díjas kői. tő, a Magyar írók Szövetségének

főtitkára lépett ezután a szónoki emelvényhez és magas-szárnyalása verssel köszöntötte a kongresszust.

Ezzel végétért a III. Magyar Békekongresszus első napi tanácskozása. '

A kongresszus tanácskozásait vasárnap reggel 8 órakor folytat, ja.