Zala, 1952. november (8. évfolyam, 259-281. szám)

1952-11-22 / 274. szám

PORTÉL E T j­Politikai munka a leteuyei gépállomáson fy lopta el a szakmát most boldogan adja át *» »B-» >< aalü *» nt dkjrl! íüryífc S'' í-^lt A mezőgazdaság szocialista aí:- ezervezésének szakaszában, a gépál­lomásokra nagy feladatok hurul- nak. A gépállomásoknak első és legfontosabb feladata, hogy önma­gukat alkalmassá tegyék, az üzend pártszervezetekre támaszkodva, a mezőgazdaság szocialista ívtszervezé- zé sóben reájuk háruló feladatok -elvégzésére. A letenyei gépállomás pártszei'vű- ze-te nem tett meg mindent, hogy azt- a feladatot, melyet a pírt reá bízott, végre tudja hajtani. Nem végzünk megfelelő politikai munkát n ° termelőszövetkezetekben.^ Nem szoros a kapcsolatunk. A gépállomás pártszervezete megbízza a kommu­nistákat azzal a feladattal, hogy ál­landó kapcsolatot tartsanak a ter­melőszövetkezeteikkel, segítsék őket gazdasági, politikai munkában, de ezt nem hajtják végre egyes párt­tagjaink. Ilyen párttagunk Bogárdi János elvtárs, aki a petriventei termelőszövetkezetben nem végzi megfelelően munkáját, nem ellen­őrzi a traktorosokat, s niegfeledke- xik a minisztertanács határozatai­nak végrehajtáséiról. Nem véletlen az, hogy a brigád 41 százalékra teljesítette őszi tervét. Bogárdi Já­nos többször kapott a párttaggyü- léseben pártszerü bírálatot de még a hibáin keveset változtatott. A pái‘-szervezet ezzel a párttaggal to­vább foglalkozik, hogy munkáját Ijficsúlístesen és példamutatóan vé­gezze. Megfeledkeztünk az olyan dolgo­zókról. mint Bogárdi József, aki pártor kívüli, s munkájúit legodaadób- ban és legbecsületesebben végzi. Nagy segítséget; nyújtott a lenne- löszövelkeze'eknek a vetési munká­latok idején. A bocsehelyi „Szabad­ság“ tsz vetéstervét határidő előtt teljesítette, s vetésterületének 80— 90 százalékán alkalmazták a ke­resztsoros vetést, melyhez nagyban hozzájárult Bogárdi József elvtárs munkája, tanácsadása. A hiányosságok mellett vannak eredmények is a letenyei gépállomá­son. A pártszervezet vezetőségi ülé­seit rendszeresen megtartja és azon megszabja a további feladatokat, ellenőrzi megvalósításukat. Népne­velőink rendszeresen foglalkoznak a hozzájuk beosztott 5—6 dolgozóval, melynek eredménye elsősorban meg­mutatkozott a békekölcsön jegyzésnél s a termelésben. A párt-szervezet minden héten Villámokat 6a Hír­adókat ad ki, melyben tudatosítja a legjobb és legrosszabb traktoro­sok nevét, teljesítményét, munka- piódszerét. A brigádszállásokon fali­J újságcikkek és karikatúrák bírál­ják a rossz munkát végző traktor­istákat, s dicsérik a jókat. Ilyen brigádszállás van a beesehelyi „Sza­badság* * termelőszövetkezetben, Kerkaszentkirályon. A politikai oktatás megindítása kezdetben nehézségekbe ütközött. Nem tudtuk biztosítani a jármüve­ket. Ezt a hibát már kijavítottuk, azonban a hallgatók tanulásában hiányosságok mutatkoztak egyes ok­tatási formákon. Propagandistáink jól készülnek fel az előadásokra és a szemináriumok levezetésére. Ilyen propagandistánk Szekeres Albert, vezető mezőgazdász, aki az egyéves politikai iskolát vezeti- Mi igyek­szünk, hogy az oktatáson minden hallgató résztvegyen, rendszeresen tanuljon. Ezt elsősorban személyes beszélgetéseken és a kommunisták példamutatásán keresztül biztosít­juk. A politikai oktatás ideje alatt- létrehozunk a. gépállomáson egy ál­landóan működő kulturbrigádot, mellyel a termelőszövetkezet tagjait, s az egyénileg dolgozó parasztsá­got tanítjuk és szórakoztatjuk, hogy gépállomásunk e téren is betöltse feladatait. KRANICZ ILONA politikai vezető, Letenye. Leveleinkből: Válasz a belgrádi gyilkos bandának A budai’ai Koromgyár és a gazo- íintelep dolgozói mélységes gyűlölet­tel és felháborodással fogadták azt az aljas cselekedetet, amelyet Tito és bandája elkövetett. De nemcsak a fent említette két üzem­kész dolgozói fejezik ki gyűlöletü­ket, hanem az egész magyar nép •az emberrabló gyilkos belgrádi söp­redékek iránt akik nem illetik meg azt a megnevezést, hogy: ember. A bitang dologkeriilők, bőr tön töl­telékek gyilkosságra, szabotázsra készültek, hogy egy gombnyomásra felrobbantsák Budapest gyönyörű hídjait, újonnan épült gyárainkat, a [magyar dolgozó nép hatalmas alko­tásait. De ezeknek a merényletek­nek a- végrehajtásával nem eléged­itek volna meg, hanem legyilkolták volna a magyar nép legjobbjait, az Pártatlan csecsemőket, fiatalokat, ! aggastyánokat egyaránt. Kétéves kis gyermekem boldogan, az Író­asztalomon hasrafekve kérdezi tő- ílem: ,,Apu, mit Írsz? Miért nem : játszol velem ?' ‘ veszett vérebek ilyen ártatlan "gyermekek boldog életére akarnak ■Storni. De nem sikerült az aljas ;terv. Derék fiainknak, bátor, hazafias ébersége kicsavarta a gyilkosok ke­zéből az Amerikától kapott öldöklő, gyilkos szerszámokat. Alapszervezetünk összes kommu­nistái ígéretet tettek, hogy ezutáu még éberebben őrködnek a haza és a béke védelme fölött. üzemünk dolgozói azzal válaszol­nak a belgrádi gyilkos kémbandé- nak, hogy még acélosabbá vált éber­ségük és mélyebb lett a gyűlöle­tük irántuk. Dolgozóink azt vála­szolják a jugoszláv dolgozók gyil­kosainak, hogy ezután még több és jobb termeléssel, a munkafegyelem állandó javulásával harcolnak az amerikai imperialisták és cinkosaik aljas tettei ellen­Fehér Sándor MDP titkár, Bázakercttye. A Zala meqyei Népbolt Vállalat dolgozói írják: A jugoszláv emberrabló bandá­nak gaztetteit gyűlölettel bélyeg­zi meg vállalatunk minden dolgo­zója. Megígérjük. hogy még jobb munkával, még szélesebb pultagi- fációval arra törekedünk, hogy a széles néprétegnek megvilágít­suk és megmagyarázzuk, hogy mi­lyen aljas eszközökkel dolgoznak oz amerikai imperialistád és a fasiszta veszettkutya, Tito és ban­dája. Ezzel is hozzájárulunk a béke mégszüárd’ ásóhoz. Mi, úttörők. » , A magyar nép bíróság elé állítot­ta a titoista gazembereket, akik bé­kés életünkre és alkotómunkánkra törtek. Én, a bázakerettyéi úttörők nevében fejesem ki felháborodáso­mat a pribékekkel szemben. Mi, út­törők' elhatároztuk, hogy méltó vá­laszt adóink a Tito-bandának s úgy tanulunk, hogy valamennyien kiváló szakemberek, mérnökök, orvosok, néphadseregünk tisztjei, pedagógu­sok lehessünk s erősítsük azt az or­szágot, amely most bewnünlcet, fia­talokat megvéd minden gaz támadás ellen i Sokat és jól fogunk tanulni, hadd tudják meg a; gazok azt, hogy ná­lunk a magyar nép apraja-nagyja védi boldog életünket. Ifjú FÉHE-B SAN DOB, Báso.kcrellye. Tegyük pezsgővé az MSzT-alapszervezetek életét Dolgozóink lelkében mindjobban élénkül a tanulás, a tudás utáni vágy. Az MSzT városi vezetőségé dolgozóink kérésének teljesítését akarja szolgálni, amikor célul tűz. te ki, hogy Sztálin elvtárs szüle­tésnapjára üzemeink alapszerve­zeteiben 100 ismeretterjesztő elő­adást tart „Ismerd meg a Szovjet­uniót“ címmel. Minél jobban megis­merjük az élenjáró szovjet em­bert, a szovjet hazát, a szovjet nép hősi harcait, a kommunizmus építőinek boldog, munkás életét, amiál nagyobb erőt és biztatást nyerünk ahhoz, hogy megvalósít­suk az ötéves terv célkitűzését, hogy szilárdabban, keményebben vegyük ki részünket a béke har­cos megvédéséből. A vezetőség nem tudja célkitűzéseit megvaló­sítani az MSzT alapszervezetek titkárainak segítsége nélkül. Eb­ben a munkában a titkárokra az a feladat hárul, hogy a tagságot hívják össze, az időpontot jelent­sék a városi titkárságra. Mi a jelentett időre előadót küldünk a szervezetekhez. Gyönyörű képsorozatok állnak rendelkezésünkre, amelyeket az alapszervezetek titkárai vegyenek igénybe. Rendezzenek belőle kép- kiállitást és gondoskodjanak róla, hogy minél többen látogassák azt. Ezen keresztül is gazdagít­sák dolgozóink ismereteiket. Már rendezett néhány üzemünk kép- kiállitást, melyek mindenütt sike­rültek. Ha az MSzT vezetőségé­nek ügye alapszervezeteink titka, rainak is szívügye lesz, úgy ha­zánk szocialista fejlődése, népünk alkotó erőinek kibontakozása az építő munka újabb és újabb győ­zelmeivel együtt soha nem látott lendületet ad kulturális fele melke, désünkhöz a lakosság legszéle­sebb rétegeiben. A dolgozók szé. les rétegének aktiv bekapcsolódd, sa az MSzT-szervezetek életébe kultúránk fejlődését jelenti, az uj élet építésének dicsőségét zengi és kifejezi népünk elszántságát ha­zánk szabadságának, függetlensé­gének megvédésére, a nemzetközi békefront további erősítésére. Borbély Jánosáé Uj ismeretterjesztő könyvek ALEX ITS GYÖRGY: Bolyai János („Nagy tudósok** sorozat). A könyv a magyar matematikus születésének 150. évfordulójára je­lent meg. Bolyait saját korában, sőt még sokáig később sem értékelték érdeme szerint. Csak évtizedekkel halála után került az öt megillető helyre a tudomány történetében. Életéről eddig’tudományos marxista, ’eninista biográfia még nem jelent meg. Alexits könyve megismerteti a magyar olvasóközönséggel Bolyai János tragikus életét és munkássá­gának alapvonásait. (Müveit Nép Könyvkiadó). .BIRJÜKOV: Iván Petro vies pávlov élete és munkássága. Pavlov, korunk nagy életi antudó- sa több mint 60 éven át fejteit ki tudományos munkálkodást és elért eredményei a régi Oroszország a fiatal, fejlődő és ma már kifejlett Szovjetunió, de az egész világ élet- antudósai száméra is alapul szol­gáltak. A pavlovi tanítások isme­rete a jövőben meg általánosabb 'esz. A könyv aránylag kis terje­delemben. könnyen érthetően fog- ’alja össze Pavlov tanításainak lé- vegét. (Akadémiai Kiadó.) Szombat, 1952 nov. 22. F orgács Antal, a nagykanizsai Üveggyár fúvója,- hosszú idő ó'a 14D százalékos á tlagtoljositrnémiyel dolgozik. Jó munkájáért rövid idővel ezelőtt elnyerte a szfahánovis'a oklevelet. Salgótarjánból kerüli a «agykanizsai üveggyárba. Akkor_ még nem a dolgozó népé, hanem LapsA'üszhy Lóránté volt ez a gyár. A segédmunkások abban az időben 80 filléres órabért kaptak, de a szakmunkások sem kerestek sokkal többet. Kezében a fuvóc.sővel, s szeme felett az ellenzőszei’üen fel­illesztett sötét véűöüveggnJ az olvasztó kemence előtt áll. _ Be­mártja a bankát a kemencébe. Arca: megvilágít ja a nyilason kiáram­ló vakító fény. A hőség szin’e perzsel az izzó üveg közelében, de ez most úgy hat Forgács Antalra, mint amikor az ember a mélyár- nyéku erdőből hirtelen a napfényes tisztásra ér. Csak nemrég ke. rült vissza a kemencéhez. Ezelőtt hosszabb ideig MEO-s volt. A tü­deje megsérült, s az orvos tanácsára íennliagyott az üvegfúvással. — Nem volt rossz dolgon;, amíg MEO-s voltain — mondja For­gács elv társ —, de a szivem azért mindig csak idehuzo't a kemen­céhez. Aiig vártam, hogy a tüdőm ismét helyre igazodjon. Most már nincs semmi baj. — A már kész üveget leüti a csőről, s máris nyúl a már előzőleg elkészi'ett bankához, hogy bemártsa az üvegbe. Mozdulatai, lépései kiszámítottak. Nincs bennük egyetlen felesleges, egyetlen hiábavaló mozdulat sem. Ezt a mozgást végzi reggeltől délig, s déltől a műszak végéig- Ha ezekben a mozdulatokban csak egy-kettő is akadna, ami céltalan, az egész napos munkánál jelentős hátrányt okozna. Hosszú idő tapasztalata, hosszú idő gyakorlata sü* rüsödik ezekben a mozdulatokban. Már a tőkés világ üvegfúvói is úgy igyekez'ek végezni a munkáj uka't, hogy kevesebb mozgással több munkát végezhessenek. Ha nem termelték azt a mennyiséget, amit a gyáros, vagy a gyáros megbízottja megjelölt számukra, ak­kor éhen pusztulhattak volna. Bár ez a jó munka mellett is könnyein előfordulhatott abban az időben. A mesterek, vagyis legtöbb mester külön is jutalmazott hajcsárai vokak a tőkésnek — magyarázza Forgács Antal, miközben a tüzgömbszerüvé fu.jt üvegei a formába helyezi — A 100 százalékos műhelyáJagb ól a két mester 30'—30, a befuvó 13-at, a bankás 8-aít, a behordó 5-öt, a format áldó pedig 4 száza­lékot kapóit. 10 százalék valamely ismeretlen célra ment. Lehet, hogy ebből jutalmazták a csendőröket, hogy abban az esetben, ha sorsunk ellen szólni mernénk, keményebb kezelésbe vegyenek. Forgács Antal nemcsak a szakmát ismerte, tanulta meg töké­letesen, hanem megtanulta azokat a kel 1 e me1 lens égeke t is, amelyek a múltban a szakmával jártak. Apja bányász volt. Éle'ét azonban nem lehet a mostani bányászok életéhez hasonlítani. Abban az idő­ben még nem volt értők az ember. Gyorsan elköltöztek a bányászok — nem másik munkahelyre, hanem oda, ahonnan soha nem tértek vissza. A tőkés az egészségvédelemmel egyáltalán nem törődött. A pihenés, a védőételek, a szórakoz ás, az üdülés, a munkavédelem is­merétlenek voltak a bányavidéken. Ezért maradt Forgács Antal is egészen fial a 1 gyerek korában ap a nélkül. TMz éves korában már az Üv eggyárban dolgozott. Rcngc-eg " munkát végeztettek vele. a mesterek úgy hajtották, mint-' ha nem is ember, hanem valami egészen másodrendű lény lenne. A bérezés? Nem is lehetett annak nevezni. Ha ugyanannyi munkát végzett is, mint a felnőttek, csup án néhány fillért juttattak neki. A tanulásról szó sem lehetett. Ha észrevették, hogy a fuvást meg­akarja tanulni, másik munkahelyre tették- Az üvegfúvó-mesterség féltve őrzött titok volt. — Amikor már nagyobb voltam', egy-egy héten megkerestem 5 pen­gőt- Az előző fizetésemhez viszonyít va ez nagy javulást jelentett. Mint behordó dolgoztam. Az én heti 5 Pe ngős fizetésemmel szemben a mes­ter 80 pengőt keresett hetenként, de a tőkés bizalmas munkásai en­nél is jóval* magasabb fizetést ér tele el. TV! em volt nálunk olyan munkásszervezet, ahol megbeszél- ' het'tük volna azt a r enge leg igazságtalanságot, ami velünk történt, s ezért csak úgy magamban szoktam eltűnődni a tör­téntek felett. így jöttem rá arra is, hogy a gyáros mindenhögyan megtalálja a számítását. Amennyivel a mesternek többet fizet, a mester annak sokszorosát sajtolj a ki a munkásokból- Ha valaki a dolgozók érdekében akart tenni valamit, a gyáros mérlegre tét.e az embert. Megvizsgálta, mit ér az ő számára, ha értékesnek látszott — megvásárolta, s a maga céljaira használta fel. Ha nem tartotta, erre érdemesnek, akkor elbocsátotta... de akkor is elbocsátotta,ha az a bizonyos rendbontó dolgozó meg’vásárolhatatlan volt. Amikor a fiatalokkal foglalkozik, egy-egy pillanatra eszébe jut a sivár múlt, de örömmel tölti élsz a tudat, hogy jókor jött a vál­tozás. Még fiatalember, igen sok idő áll rendelkezésére, hogy uj szakembereket neveljen a dolgozó k államának. A szakmát, amit ő önerejéből, ezer nehézséggel harcolva sajátított el, most boldogan tanítja a fiatalokkal. Ez volt az egyik ok, hogy visszahelyeztesse magát _a_kemencéhez. a a bankafuvó helytelenül tartja kezében a fuvócsövet, vagy felesleges mozdula tokát végez, megmagyarázza, mi- hogyan kell csinálnia. — Örüljetek, hogy veletek igy foglalkozunk — mondogatja gyakran azoknak, akik nem elég öntudatosak, akik nem értékelik azt a segítséget, amit munkájukho z, tanulásukhoz kapnak. Ami­kor van ideje, elmondja, mennyit kellet* harcolnia, hogy a szakmát elsajátíthassa. Elmondja, hogy amikor Ő tanult, akkor a párt még nem adhatott segítséget, mert nem ís volt náluk párt, csak illegalitás­ban dolgozó kommunisták vol'ak­Ma már elmúlt az az idő, amikor a munkamódszereket eltitkol­ták. A jó munkás ma nem tett meg azzal mindent, hogy jól dolgo­zik. Arra kell törekednie, hogy a vele együtt dolgozók is vala­mennyiem jó munkál végezzenek­orgács Antal nemcsak azért lett sztahánovisfa, mert át­lagosan 140 százalékos ‘eijesiihiényt ért el, hanem kitün­tetéséhez az is hozzájárult, hogy a fiatalok nevelésénél kiváló ered­ményeket ér el. Az üzemi pártszervezetnél, mint szervezőtitkár dol­gozik. A pártmunkát nem választja el a termelő munkától. Tudja, hogy akkor is pártmunkát végez, ha az olvasztókemence mellett a minőség javításáért harcol és a fiatal bankafuvókból jó szakem­bereket nevel. Az az elve, hogy mindenki arra a helyre álljon, ahol a leg'öbbet tudja adni a dolgozók államárak. Forgács Antal, mint MEO-s is íól dolgozott, mint üvegfúvó azonban mégjobban dolgozik, mert munkája nemcsak a jelenben, hanem az általa tanított fiata­lokon keresztül a jövőben is gyümölcsözik­H A bélíelioogressziís íisxíelcíére "Vállalatunk a következő felaján­lást tette: A reszelővágóbrigát! a gépállás teljes kiküszöbölésével, a munka jobb megszervezésével az eddiginél nagyobb mennyiségű reszelik bo­csa,jt a többi termelőüzem rendelke­zésére. Keresztesi Lajos, a motortekei'cs- mühely Jutalmazott kiváló dolgozó­ja a kongresszus tiszteletére 10 százalékkal emeli -egyéni vállalását és ezzel elősegíti, hogy a vállalat ne­gyedéves tervét időelőt't befejezze. Nagykanizsai Finommechanikai Javító Vállalat. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents