Zala, 1952. november (8. évfolyam, 259-281. szám)

1952-11-05 / 260. szám

V ÁRI ÉLET u. Pártbizottságaink, pártszervezeteink fordítsanak több gondot a pártsajtó terjesztésére Sztálin elvtárs a következő sza­rvakkal jellemezte a sajtó szerepét íés jelentőségét: „A sajtó a leg­erősebb fegyver, amelynek segít­ségével a párt a maga, neki szük­séges nyelvén minden nap, min­den órában beszél a munkásosz­tállyal, Más eszköz a párt és az íosztály közöt‘i szellemi kapcsolat létesítésére, más ilyen rugalmas apparátus nincsen seholsem•' A kommunista sajtó a propa­ganda és az agitáció hatalmas [fegyvere annak a kommunistá­nak a kezében, aki azt napról- napra tanulmányozza. A töme­gekkel való szoros kapcsolat meg­erősítésének nélkülözhetetlen té­nyezője. A kommunista sajtó, amelyet Lenin és Sztálin elvtár­sak teremtettek meg’, fennállásá­nak első napjától kezdve kollek­tiv propagandista, agitátor és szervező. A sajtó a pártbizottsá­gaink és pártszervezeteink nélkü­lözhetetlen segitö társa. Ma már elmondhatjuk azt, hogy milliók kenyere hazánkban is a párt­sajtó. A szocializmus építésében óriá­si szerepe van a sajtónak. Segiti pártbizottságaink, pártszerveze­teink, tanácsaink, tömegszerveze­teink munkáját. Bírálataiban ko. moly útmutatást ad a munkák eredményes végzéséhez. Módsze­reket, tapasztalatokat tudatosít a legszélesebb tömegek között. A levelezők széles tömegeinek be. vonásával együttesen mozgósítja 'minél jobb munkára a dolgozó­kat. Megyénk dolgozói közül több­ezer előfizetője van a Szabad Népnek, Zajának és a többi párt­sajtónak, Ezek a kommunisták és a pártonkivüli dolgozók nél- ; külözhetetlen segítőtársai a napi | feladataik megvalósításában. Rengeteg tapasztalat bizonyítja azt, hogy ahol olvassák, tanulmá. •nyozzák a pártsajtót, ott sokkal eredményesebben végzik fölada­taikat. De tapasztalható a for­dítottja is. Ahol nem olvassák a párt sajtót, ott döcög a feladatok végrehajtása. Példa erre a nagy- kanizsai járásban lévő GeLse köz­ség. ahol a pártszervezet titkára Takácsné eilvtársnö nein törődik a sajtóterjesztés munkájával, nem ad segítséget a szervezéshez, ha­nem a tanácshoz, vagy a DISz- szervezethez utasítja a sajtőter­jesztés munkatársait. De nem sok­kal különb a munka a konnárvá- rosi téglagyárban sem. Itt a pártititkár elvtárs nem járatja a pártsajtót, holott az üzem vala­mennyi dolgozója előfizetője va­lamelyik lapnak. De nemcsak a pártszervezetek munkájában mutatkozik meg e téren hiányosság. A pártbizottsá­gaink nem törődnek a pártsajtó terjesztésiével, holott ennek a feladatnak végzése szintén nagy mértékben hozzájárni a munká­juk megkönnyebbítéséhez. A nagy­kanizsai járási pártbizottság agit.-prop. titkára nem foglalko­zik a sajtóterjesztés munkatár­saival. Várakoztatja őket órákon keresztül, közben megfeledkezik róluk. A zalaszentgróti járási pártbizottságon Németh László elvtárs állandóan ígéri a segítsé­gét, de még semmit sem tett az ígéret megvalósításának az érde­kében. A lenti járási pártbizott. ság agit.-prop. titkára beszámol­tatja a sajtószervezö elvtársat munkájáról, de ezenkívül sem­mi néven nevezendő segítséget nem biztosít. A sajtóterjesztés külön, komo­lyabb feladatot nem jelent párt- bizottságaink. pártszervezeteink részére. A járási, városi pártbi­zottsági munkatársak a munká­juk mellett, kint a helyszínen er­ről is beszélgethetnének a párt- szervezetek titkáraival, vezetősé­gi tagjaival, vagy éppen a párt­tagokkal is. Úgyszintén a párt- szervezetek titkárai a többi fel­adat mellett rendszeresen fog­lalkozhatnak ezzel a munkával is, A lehetőség megvan erre. Kü­lön feladat, külön fáradság nem terheli a pártbizottságok és párt- szervezőtek munkáját. Mlndösz- sze annyi, hogy a napi feladataik végzését kössék össze a sajtótér, jesztéssel kapcsolatos munkák­kal. Ha ezt megteszik, akkor min­dig több és több dolgozó asztalá­ra kerül a millióknak e nélkü­lözhetetlen szellemi kenyere. Váj­jon hog-y végezheti munkáját az a pedagógus, aki a pártsajtón ke. resztül nem vesz tudomást orszá­gunk, barátaink hatalmas fejlő­déséről, Nem ismeri a nemzet­közi helyzetet, nem érti meg munkájának hatalmas jelentösé- gfit iZaiabaksán, Cseztregen, Botfán, Beleznán és még egy pár helyen a pedagógusoknak egy, vagy mindössze két pártsajtó jár. Vannak heten, nyolcán s igy nem tudják naponként rendszeresen olvasni a kül- és belpolitikai ese­ményeket Vájjon hogyan tudják igaz haza fiságra. proietárnemzet- köziségre nevelni azokat a gyer­mekeket, akiket pártunk, dolgozó népünk az ö gondoskodásukra bí­zott. De nem tud jő munkát végezni az a munkás, dolgozó paraszt, értelmiségi sem, aki naponta nem szerez tudomást a körülötte folyó lüktető életről. Nem tudja a községet, üzemet, tszcs-t, gépál­lomást, állami gazdaságot jói ve­zetni az a vezető, vagy párttit­kár, vagy üb-elnök, aki nem tá­jékozódik naponta a pártsajtóból, a napi eseményekről. Pártbizottságaink, pártszerve­zeteink segítsék a sajtóterjesztők munkáját. Segítsék a pártsajtó levelezőinek a munkáját, neveljék a dolgozókat arra, hogy a sajtó levelezői legyenek, hogy a párt- sajtót a dolgozó tömegek olvas­sák és használják fel a napi mun. káj ükhöz. A salassentmihályi téglagyár dolgosói túlteljesítették felajánlásukat A hosszantartó őszi esőzések hmegnehezitették a munkát, ennek ellenére a zalaszenímihályi tégla- jgyár dolgozói szívós és kitartó j munkával nyersgyártási tervüket [•101 százalékra teljesítették és ez- ;zel behozták lemaradásukat, j. — A feszítettebb tervünket is [igyekeztünk túlteljesíteni — mond. [ja Keglevics Viktor elvtárs fűtő, [•az üb. elnöke. — Az égetéssel ké- jsőn indulhattunk a szárítószinek [lassú építkezése miatt. A Tata­rozó Vállalat nálunk is felületes munkát végzett. A május 30-ra tervezett építkezéseket csak rész­ben készítették el. Ha julius 1-én | megindulhattunk volna, akkor (több mint 700 ezer téglával ter­melhettünk volna többet. A zalaszenímihályi téglagyár dolgozói jó munkáját mutatta a : 'szeptember havi tervteljesitésük [is, amikor 141*7 százalékos átlagot értek el :es ezért az egyesülés központjától •■felismerő oklevelet és vándorzász­lót kaptak, amely ma is birtokuk­ban van. November 7-e tiszteletére valamennyien tettek felajánlást. iA futok vállalták, hogy a nyers­gyártásnál minden 1000 tégla után ;ő5 kilogramm szenet használnak •fel. Felajánlásuk előtt ezer téglá­hoz 75—80 kiló szénre volt szük­ség- Az uj módszer bevezetésével havonta fi"—70 mázsa szenet ta­karítanak rne-g. Ezzel a szénmeny- nyiséggel még kilenc napon át tudnak gazdálkodni. A késői ége­tés ellenére sem maradtak utol­sónak, mert a szeptember havi égetési tervüket 110 százalékra valósították meg és az október havi égetés tervét október 28-án befejezték. A zalaszenímihályi téglagyár­ban mindinkább kibontakozik a munkaverseny. Különösen a két műszak idején bizonyult jónak a versenyszellem. Volt olyan nap is, aim kor 16 ezres tervükkel szem­ben elérték a 33 ezres gyártást. — Eredményeinket annak kö­szönhetjük, hogy alkalmaztuk az élenjáró szovjet munkamódszereket és tapasztalatokat — mondja Keg­levics elvtárs. — A szovjet gyors­égetés, a Duvanov-módszer alkal­mazása egyre jobban növeli telje­sítményünket. A Duvanov égetési módszer alkalmazásával az előbbi 145 ezerről 240—250 ezerre emel­kedett a termelésünk. Jó eredmé­nyeink mellett azonban hibák is vannak. Nincs önálló pártszerve­zetünk, amely még jobban össze fogná dolgozóinkat. A községi pártszervezet titkárának több se­gítséget kellene adni. A községi párttitkár még egyszer sem be­szélgetett velünk egyéni, vagy kö­zösségi problémáinkról, pedig ez nagyban segítené a további ered­mények elérését. A. zalaszenímihályi pártszervezet titkárának, Biezó elvtársnak a be­gyűjtés és a mezőgazdasági mun­kák határidőre való elvégzése mel­lett azzal is kellene foglalkoznia, hogy erősítse a község üzemeit, fejlessze és nevelje a jövendő kádereket, a párttagokat és tagjelölteket. A téglagyárban 35—40-en dolgoznak s csak négyen vannak párttagok. A jó politikai munka nyomán emelkednének a termelési eredmé­nyek is. A dolgozókból' nem hiányzik az igyekezet, ezt bizonyítja Pajzs Ist­ván kemencekihordó teljesítménye is, aki elérte a 112 százalékos át­lagot. A kocsitolók közül Rákosa István és Lukács István DISz- fiatalok járnak élen 113 százalé­kukkal. Bangó Irén fiatal', még órabér­ben dolgozik, de már kiérdemelte munkatársai megbecsülését. A téglagyár dolgozói javarészt fiatalok. Munkájuk és beszédük elárulja, hogy fiatalos erővel száll­tak szembe a nehézségekkel. No­vember 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfor­dulójának tiszteletére 100 ezer tégla túltermelését vállalták. Sza­vukat adták, hogy ezt mindenáron teljesíteni fogják. Október 28-án már büszkén jelenthették, hogy a zalaszenímihályi téglagyár dol­gozói betartották szavukat; fel­ajánlásukat 120 ezer téglával tűk teljesítették. Nagy Ernő. Szerda, 1952 nov. 5. 3 Miért nem teljesítettük tervünkéi? A tervteljesitésnek egyik alapfeltétele a ,ió műszaki munka, amit alapos politikai és jó verseny szervező _ munkának kell ki­egészítenie. A terv maradéktalan megvalósítása nagy feladatot ró a pártszervezetre és a szakszervezetre. Nekik kell tudatositaniok a dolgozók széles körében a tcrvtelíesités jelentőségét, szervezni a versenyt és segítséget adni a lemaradóknak. A zalaegerszegi Tatarozó és Építő Vállalat fennállása óla még egyszer sem teljesítette a tervét. Ez a tény a rossz politikai mun­kát és a rossz gazdasági vezetés- tükrözi vissza. A Tatarozó Vál­lalatnál már megszokottá vált a terv nemtel jesitése. Nem úgy folyik a harc a terv megvalósításáért, mint ahogy kellene- A párt és a szak- szervezet hiányos munkája folytan nem tudják a dolgozók, hogy a terv teljesítése szorosan összefügg a hazaszeretet kérdésével, mié a terv nemteljesitése a háborús uszítok aljas munkáját segíti elő. A pártszervezel és a szakszer vezet hibája, hogy a mi dolgo­zóink nem érzik a felelősséget, nem érzik a feladat fontosságát, komolyságát, amellyel pártunk Pp?Kata őket, de nem érzi ezt a felelősséget a Tatarozó Vállalat s?,akszervezete sem. Hogy ez meny­edre igy van, azt bizonyítja az a számtalan hiányosság, amely vállalatunknál tapasztalható. A vállalat a II. negyedévben csupán 43 százalékra teljesítette a tervét. A III. negyedévben 57.4 százalékos teljesítést értünk eV Ez az eredmény nagy javulást mutat. mert ez a legmagasabb tel­jesítmény, amit a Tatarozó Vallaiat eddig elért. Ezekután elkép­zelhető, milyen volt a munka aze]őtt. A rossz munkát bizonyltja az iS,’ hogy november 7-re és de­cember 21-re sem pártszervezetünk, sem pedig szakszervezetünk nem készült s a dolgozókat sem készítette elő. A párt és a szak- szervezet úgy gondolja, hogy a Politikai munka és a verseny szer­vezése a gazdasági vezetés feladata. Az az ő elgondolásuk, hogy a part és a szakszervezet csak azért van a vállalatnál, hogy névleg szerepeljen, a politikai és a verse nyszervező munkát pedig elvégzi az igazgató és a műszakiak. Pártszervezetünk nem beszélte meg a IV. negyedév tervtelje- sitésével kapcsolatos feladatokat sem a bizalmiakkal, sem a válla­latnál dolgozó kommunistákkal, d > még a saját kebelén belül sem beszélt arról, mit kellene tenniük a ív. negyedéves terv sikeréért. A dolgozók nem érzik a párt segítő kezét- Amikor nehézségeik vannak, nem fordulnak a pártho •, a pártszervezetet nagy szaka­dék válassza el a dolgozóktól. Nincs meg a dolgozókkal való szo­ros kapcsolat. Gerencsér elvtárs, Párttitkár és Nagy elvtárs üb. el­nök úgy ülnek,, ugv járnak-keine k mint akiknek nincs semmi dolguk Azt gondoljak: majdcsak t esz valahogy. Nem érzik a fele­lősség' súlyát, nem érzik, hogy eb hen az országban mindenért a kommunisták a felelősek- Gerencsér elvtárs hosszú hónapok óta nem tartott bizalmi értekezletet, nem neveli a termelés vezérkarát, nem neveli azokat, akik a termelés mozgató erőivé kell hogy vál­janak. A Tatarozó Vállalatnál ismeretlen fogalom a pártéi lenőrzés. Ennek aztán az a következmenye, hogy a legkisebb nehézségek előtt is meghátrálunk s nem látjuk azokat ,a perspektívákat, amelyek megszabják feladatainkat. A legnagyobb hiba Gerencsér elvtársnál az, hogy irtózik a bírálattól, a „te se bánts, én se bántalak’* elv ialapján dolgozik, ami aztán meg i3 mutatkozik nemcsak az ő munkájánál, hanem a tervteljesitésnél is. Hogyan végezhetne jó munkát az, aki magára nézve nem fogadja el pártunk leghatáso­sabb fegyverét, a bírálatot. A szakszervezet semmivel sem jobb a pártszervezetnél. Nagy elvtárs harmadrendű feladatnak tartja a munkaverseny kiszélesí­tésével való foglalkozást. _A ritkán megtartott vezetőségi üléseken különválasztja a termelési feladatokat a szakszervezeti feladatok­tól. Súlyos hiba az is, hegy Nagy elvtárs nem ismeri a szakszerve­zeti bizalmikat Ezekután érthető, miért nem adja meg nekik a szükséges segítséget. A szervezési munkával „nem ér rá“ foglalkozni a szakszerve­zet. Kérdem, mivel foglalkozik Gerencsér elvtárs és Nagy elvtárs, ha mind a politikai, mind pedig a gazdasági munka idegen terület a számukra? A párt és a szakszervezet, vegyék fontolóra a bírálatot <? ad­ják meg a segítséget a IV. negyedév tervteljesitéséhez. Ahhoz, hegy tervünket legalább 100 szá alélcra teljesíthessük, a párt, a szakszervezet és a gazdasági vezetés szoros összefogása, közös’ ié munkája szükséges. Mindent el kell követnünk, hogy a negyedév végén emelt főve* állhassunk pártunk elé. A Tatarozó Vállalatról eddig csak rosszai hallhattunk. Mutassuk meg, hogy jól is tudunk dolgozni- Töröljük le a szégyent a vállalat nevéről Horváth Elek igazgató. Büszke vagyok, hogy Zalában születtem hogy Zalaegerszegen születtem. ^ Zalai vagyok. Most Sztá­linvárosban dolgozom. Boldog és büszke érzés tölt el, amikor úgy­szólván naponta hallom a rádió­ban, vagy olvasom az újságban, hogy Zala megye az első, vagy az elsők között van a begyűjtésben, az őszi mélyszántásban, az uj kenyérért vivott harcban. A bé­kekölcsönjegyzés idején, amikor megtudtam, hogy Zala megye első lett a megyék versenyében, büsz­kén mondtam dolgozó társaimnak, hogy én is zalai vagyok. Nemcsak egyedül, sokan va­gyunk mi itt Sztálinvárosban zalaiak. A büszkeségben sokan, osztoznak velem.. Úgy látom va­lamennyien úgy gondolkoznak, mint én. Nagy dolog ez, olyan megyébe tartozni, amelynek jó munkájáról az egész ország be­szél. S kegyelnénk magunkat, ha mi, zalaiak nem mutatnánk meg itt Sztálinvárosban, hogy mi is cdavalősiak vagyunk, ahol ig-az hazafiak módjára megértik pár­tunk szavát s igyekeznek minden tekintetben kiérdemelni pártunk elismerését M i sztálinvárosl zalaiak azt üzenjük az otthoniaknak, hogy' mi is • becsületesen megáll­juk a helyünket, úgy dolgozunk. Sztálinvárosban is dicsösé-' get szerezzünk a Tito szomszéd­ságában keményen helytálló me­gyénknek. ígérjük, hogy a IV. negyedévben megteremtjük a Vasmű szivét képező Martinmü alapjait. Én írógép mellett dolgozom. Vannak akik azt mondják, hogy ez a munka nincs összefüggésben a minőségileg kifogástalan be­tonnal, vagy a zsaluzóanyag több­szöri felhasználásával. Én erre azt válaszolom: a mi munkánk édestestvére annak a munkának, amelyeket az állványokon, vagy. amit a Martinkemence mellett végeznek. A ml munkánknak is az a célja, hogy hamarább fel­épüljön Sztálinváros, hamarább adhassunk kitűnő minőségű acélt, hogy a zalai földeken és min­denütt az országban több traktor dübörögjön, több arató-cséplőgép, több kombájn dolgozzék. Büszke érzés Sztálinvárosban Zala megyeinek lenni. Köszönjük pártunknak, hogy lehetővé tette, hogy itt dolgozzunk és köszönjük a Zala, megyei dolgozó parasz­toknak, hogy büszkék lehetünk rájuk. Honivá?! Mária, XVII föéj, i és vezetőség.

Next

/
Thumbnails
Contents