Zala, 1952. november (8. évfolyam, 259-281. szám)
1952-11-16 / 269. szám
PÁRTÉLETa Feladataink megoldásában bátran támaszkodjunk a pártonkivüíi aktivára Közel két éve annak, hogy pár' tunk II. kongresszusán Rákosi elvtárs hatalmas és megtisztelő feladatokat tűzött ki pártunk és dolgozó népünk elé, amelyek szocialista építésünket, 5 éve-s tervünk maradéktalan végrehajtását szolgálják. Rákosi elvtárs stratégiai feladatul tűzte ki pártunk elé a mezőgazdaság szocialista átszervezését, népgazdaságunk kettős jellegének megszüntetésé tJárásunk mezőgazdasági jellegű járás, tehát pártmunkánk középpontjába a falu szocialista átszervezését, a termelőszövetkezeti mozgalom kiszélesítését. állítottuk, amelyek elsősorban is megkövetelték pártbizottságunktól falusi pártszervezeteink megerősítését és a falu dolgozó parasztságának páríalapszervezeieink. kel való szoros kapcsolatainak kiépítését, E szoros kapcsolat megteremtése alapján tudta biztosítani párt- szervezeteink többsége feladataink végrehajtásánál a pártonkivüíi dolgozók támogatását, amelyet elsősorban is a pártonkivüíi dolgozó parasztokból álló, jólmüködö aktívái biztosítottak s összekötötték pártszervezeteinket a falu dolgozó parasztjainak túlnyomó többségével. A pár- tonkvvüli aktíva kiépítése tette lehetővé,, hogy as elmúlt két év leforgása alatt járásunk földterületének 22 százaléka szocialista szektor tulajdona lelt. Pártszervezeteink az élenjáró, példamutató dolgozókat bevonták _a szocializmus építése feladatainak végrehajtásába, megismertették velük pártunk politikáját, majd feladatokkal bízták meg őket. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy azokban a községekben tudtunk munkánk során legjobb eredményeket felmutatni (Kemendollár, Pacsa, Puszta- szenílászló). ahol pártszervezeteink nemcsak feladattal bízták meg pár- feonkívüli aktíváikat, hanem ezek •véleményét is kikérték egyes feladattok végrehajtása előtt. Gondot fordítottak a 'pártonkivüíi aktívák politikai nevelésére is. Ennek a munkásnak köszönhető, hogy pl. Puszta- szenílászíő község, ahol általában 25—30 pártonkivüíi aktiválj; mozgósítanak egyes feladatok végrehajts sárra, ebben az évben termelöszötefke- ■ízeti községgé alakult, a békekölcsönjegyzés ideje alatt pedig pártunk irányításával, a párt- és pártonkivüíi; aktívák' példamutatásával a község mindenegyes dolgozó parasztja és; (Családja erejéhez mérten példamutatóan jegyzett békekölcsönt, a kenyérgabona-, az őszi kapások begyűjtésénél indított versenyben pestiig járásunk és megyénk viszonylatában elsőnek teljesítette az állammal szembeni kötelezettségét. Országos viszonylatban is az ország ötödik legjobb, begyűjtésben élenjáró községe lett. Különösen megmutatkozik o, 'pár- tónk évüli aktívák jó munkája, a kis- létszámu, pártszervezetekkel rendelkező községeinkben, ahol pártszerve, zeíeink. megértették a pártonkivüíi aktíva jelentőségét, megértették, hogy a kislétszámu pártszervezetek erejüket ügy tudják megsokszorozni, ha a pártonkivüíi becsületes, élenjáró dolgozókat bevonják a. párt- munkába. Példa erre Zalaístvánd község pártszervezete, ahol a, felsza baduiás után a, kulak és a klerikális reakció befolyása volt érezhető. Ebben a községben kislétszámu pártszervezetünk megfeszített és kemény harcot folytatott a község 23 kulák- jának állandó aknamunkája ellen, de amíg nem tudta biztosítani a pár- tonkívüli tömegek támogatását és a. pártonkivüíi aktíva kiépítését (1951-ig), járásunk egyik legelmaradottabb községe volt. A pártszervezet hamarosan felismerte a pár- tonkíviili aktíva- jelentőségét, azt. hogy pártszervezeteink számára az aktíva, a leggazdagabb tartalék, amelyből uj erőt tudnak meríteni. A zalaistvándi pártszervezet azóta is síi landóan erősíti sorait olyan párton- kívüli dolgozó parasri aktívákkal, mint Szilvás József elvtárs, akit az isimült hónapi taggyűlésen vettek föl 'tagjelöltnek. Élenjár a munkában, ■«eleget.tett az állammal szembeni kötelezettségének és mint pártonkivüíi aktíva segítette a pártszervezetet feladatainak végrehajtásában. A znla- íttvindi pártszervezet nem feledkezik még a pártonkivüíi aktíva állandó erősítéséről sem- Mind szélesebb rétegeket von be' a feladatok' vég reit ajtósába a dolgozó párasatok közül, akik a munkában kitűnve ki- ' érdemlik, hogy párt-megbízatást kapjanak és mint pártunk mellett működő segéclesap>at vegyék ki részüket a szocialista építésből. Ez tette lehetővé, hogy ez a községünk levetkőzve régi elmaradottságát, járásunk élenjárójává lett, ez tette lehetővé, hogy a becsületes dolgozó parasztok ráléptek a nagyüzemi mezőgazdaság útjára. A pártonkivüíi aktivaháilózat kiépítésében a legjobb eredményeket járásunkban a járási titkárok országos értekezlete mán értük el. Az országos értekezlet anyagát feldolgoztattuk községi alapszervezeteink vezetőivel szeminárium formájában, saját községük területére vonatkoztatva. Az értekezlet anyagának tanulmányozása hozta fel azokat a hiányosságokat, mint például Pacsa községben, ahol a pártszervezet csak kél dolgozó parasztot vont be a feladatok végrehajtásába. A pártszervezet abból a helytelen álláspontból indult ki, hogy úgy is elég erős a pártszervezet, meg tudja egyedül is oldani feladatát. Megfeledkeztek arról a sztálini tanításról, hogy a falu szocialista átalakítása, feladataink végrehajtása, a munkás-parasztszövet. ség. megszilárdítása érdekében szükségünk van olyan pártonkivüíi aktívára, amel.y a bizalom légkörével övezi pártunkat, amely összeköti a pártonkivüíi dolgozó tömegekkel. Ezt a tanítást igazolja a pártszervezet munkájában történt változás. Tártbizottságunk bírálójára e helytelen ál. lásvonlon a pártszervezet változtatott és 140 aktívát mozgósított feladatainak végrehajtására. A párton- kívüli aktíva segítségével érték el azt, hogy a község szinte egy emberként lépett a nagyüzemi mezőgazdaság útjára s vette ki részét a harmadik békekölcsönjegyzésben, valamint a begyűjtésnél is biztosították azt, hogy a fahl dolgozó parasztjai eleget tettek beadási kötelezettségüknek. Hasonló példákat lehetne felső, rolni « pókaszepetki, Jeemmdollári községi pártszervezeteinknél, akik hiányosságaikat kijavítva nagyobb léptekkel, erősebb pártszervezetekkel, a dolgozó tömegük v támogatásával,, oldják meg a szocializmus építése területén reájuk háruló feladatot. Az elért eredmények mellett még mindig- tapasztalható egyes pártszervezeteinknél a pártonkivüíi aktíva lebecsülése amely megnyilvánul abban, hogy csak időközönként bízzák meg ezeket , a pártonkivüíi aktívákat feladatokkal, akkor, amikor pártunk előtt például olyan feladatok állanak, mint a békekölcsön jegyzés, begyűjtés. Egy-egy kampány lezárulásánál ezek a pártonkivüíi aktivük széjjelesnek, mint Zalassentmihályon, Söjtörön, mert a pártszervezet nem bízza, meg őket állandó feladattal, nem foglalkoznak: olyan módon ezekkel az aktívákkal, hogy a kitűnt élenjárókból erősítenék soraikat. Ez a helytelen munka nyomja rá bélyegét a tag- és tagjelöltfelvételre. Ezek a pártszervezetek hosszú hónapokon keresztül nem tudják biztosítani soraik erősítését a legjobb pártonkí- vüli dolgozókkal. Komoly hiányosságunk, hogy a pártonkivüíi aktíva-hálózat szociális összetétele nem megfelelő. A párton- kívüli aktivaMlózat kiépítésénél nem a termelőszövetkezeti csoport tagságát, a dolgozó parasztság rétegeit vonják be és .mozgásitják, valamint bízzák meg feladatokkal, hanem sok esetben a földmüvesszüvetkezet és egyéb szervek alkalmazottait aktivizálják arra hivatkozva, hogy ezek a dolgozók jobban ráérnek társadalmi munkát végezni. Ez a helytelen állapot mutatkozott meg a salomvári, hagyárosb öröndi és még több pártszervezetünknél. Ezekben a községekben pártszervezetünk megerősítése hiányos és a párt előtt álló feladatokat is külső segítséggel és késve oldották meg. Szocialista szektorainkban működő pártonkivüíi alctivaliálózatunk eredményes munkájúinak tudható be az, hogy a járási titkárok országos értekezletén Rákosi elvtárs hozzászólásában felhívta figyelmüket a dolgozó nők munkába való állítására. E területen járásunkban is komoly fogyatékosságok voltak. A 'pártonkivüíi parasztasszonyainkkal pártsserveze- teink nem foglalkoztak, nem bízták meg őket feladatokkal s így nem tették őket érdekeltié a termelésben. Termelőszövetkezeteinkben. állami gazdaságainkban éppen a- nők távol- maradása miatt mutatkoztak munkaerőhiányok. Pártszervezeteink ez évben már komoly eredményeket tudtak elérni e területen, mert nagyobb gondot fordítottak a nőknek munka, ba való állítására, feladatokkal való megbízására, valamint a vezetésbe való bevonására. Ennek a munkának eredményeként tudtuk járásunkban elemi azt, hogy a pártonkivüíi, példamutató, élenjáró, szocialista szektorban dolgozó nők magukkal ragadták az ezideig még termelésben részt nem vevő asz- szonyokat és a hiányosságokat meg. szüntetve az őszi betakarítási munkákat jól és időben tudtuk elvégezni. A gépállomásainkon működő pártós pártonkivüíi aktíva adta a legnagyobb segítséget a dolgozó parasztság termelőszövetkezeti csoportjainak munkájához. Olyan pártonkivüíi aktívákat neveltek ki és bíztak meg' termelőszövetkezeti csoportok felelőkének, mint Szabó Istvánt 1 a pöíos- kei gépállomás traktoristáját, aki őszi tervét 165 százalékra teljesítette s ezzel biztosította a zalaszent. mihályi termelőszövetkezet jövőévi jó termését, a termelőszövetkezeti csoportban végzett felvilágosító munkájával is hozzájárul a tsz megszilárdításához. Varga István itraktorista 110 százalékra teljesítette tervét s most a pölöőkei Béke Isz-nél, Dobrcni Gyula 115 százalékra teljesítette évi tervét s most a zalaszentmihályi tsz-nel segíti elő a csoportok fejlődését és megszilárd ítását. Ezek az eredmények pártszervezeteink és a pártonkivüíi aktívák munkája nyomán jöttek létre- Ebben az évben a kenyérgabona é3 az őszi ka- pások begyűjtését járásunk túlteljesítette, PáTtmunkánk újabb sikerei érdekében a pártonkivüíi afctivahálózat kiszélesítését fokozzuk és a dolgozó tömegek bevonásával, hiányosságaink kijavításával, pártunk ©s Rákosi elv- társ irányításával indulunk újabb sikerek elérésére a szocializmus utján Csondor Vilmos December 2I«re uj sikerekért IiurcoS a zalaesjcrszejfi Magasépítési Vállalat A zalaegerszegi Magasépítési Vállalat dolgozói vállalták, hogy Sztálin elvtárs 73. születésnapjának tiszteletére az 1952. éves tervüket december 21-re befejezik, a november 7-i' munkaversenyben elért eredmények biztosították, hogy a vállalat egy hónappal a vállalt határidő előtt, tehát november 20-ra eleget tesz vállalt kötelezettségének. A november 7-i versenyben kimagasló eredményeket értek el. Farkas Zoltán főépitésvezető munkahelyén a havi tervüket 134 6 százalékra teljesítették, de a többi munkahelyen is magas eredményt értek el- Farkas Zoltán, építkezésénél a falazást és a vakolási munkálatokat a Maximenkó- Solvjugin. a zsaluzást pedig a Korik-féle táblászsaluzási módszerekkel alkalmazzák- Az építési határidő lecsökkentéséért jó munkát végzett Nagy Sándor építésvezető, aki vállalta, hogy az egyik december 31-i határidős építkező't tíz nappal előbb átadja rendeltetésének. Az építkezés dolgozói lendületes .munkájának .köszönhető', hogy ezt az építkezést november 30-ra befejezhetik. Nagy Sándor építésvezető építési átlaga 121.8, a munkahelyátlag pedig 140 százalék volt. Ugyancsak kiemelkedő eredményeket ért él Botfa, Lajos építkezése is. Az egyik építkezés átadását november 30 helyett november 20-ra vállalták. Felajánlásukat már 15-én ‘ellesitették- Boda Lajos építési átlaga 121.8, munkahelyi átlaga pedig hasonlóan Nagy Sándoréhoz. 140 százalék. A vállalat műszaki osztálya és bavqtta János főmérnök Sztálin elvt-árs 73. születésnapja tiszteletére'vállalták, hogy egy épületet szovjet gyorsépítési és tervezési módszer alkalmazásával, a fejlett gépesítési módszerrel készítenek el. ELMÉLETI TÁN ÁCS ADÓ* Mi a fasizmus»? Uouuan ered? Az 1919 ■es Tanácsköztársaság* bukása után beszélhetünkac fasizmusról? A Kommunista Internacionálé VI. kongresszusa figyelmeztette a nemzetközi proletáriátust az uj fasiszta támadás érlelődésére és harcra mozgósított a fasizmus ellen. A kongresszus rámutatott arra, hogy a fasiszta mozgalom csirái többé-kevésbbé kifejlett formában csaknem mindenütt megvannak. Dimitrov elvtárs 1935-ben a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusán tisztázta a fasizmus osztályjellegét: „A fasizmus nem más, mint a linánctőke leg- reakciósabb, legsovinisztább, legimperialistább elemeinek nyiB terrorista diktatúrája“. A fasizmus nem egyéb, mint a kapital iz, mus legvadabb támadása a dolgozók ellen. A fasizmus nem egyéb, mint fékevesztett soviniz- mus. A fasizmus nem egyéb, mint a munkásosztály, az összes dolgozók legádázabb ellensége. A fasizmus külpolitikában a legdurvább sovinizmus, amely vadállati gyűlöletet szít más népek ellen. A fasizmus fejlődése, maga a fasiszta diktatúra különböző országokban különböző alakot ölt, aszerint, hogy milyenek az illető ország történelmi, társadalmi, gazdasági viszonyai, nemzeti sajátosságai és nemzetközi helyzete. Miért és hogyan tud a fasizmus győzni, uralomra jutni? Egyrészt a burzsoáziának a gyengeségét fejezi ki, amely retteg a munkásosztály harci egységének megvalósításától és már nem képes a tömegek feletti diktatúráját, a burzsoá demokrácia és a parlamentarizmus régi módszereivel fenntartani. Másrészt a szociáldemokraták áruló vezérei megalkudtak a burzsoáziával és a munkásosztály soraiba beférközve céljuk: a munkásosztály politikai szervezeti egységét megbontani és a munkásosztály forradalmi harcát lefegyverezni. A kommunista pántok viszont még nem voltak elég erősek ahhoz, hogy a szociáldemokrácia nélkül mozgósítani tudták volna a munkásosztályt és döntő harcra vezetni az egész dolgozó népet a fasizmus ellen. Harmadsorban azért tudott a fasizmus uralomra jutni, mert a munkásosztály el volt szigetelve szövetségesétől, a parasztságtól, a fasizmusnak sikerült a maga oldalára hódítani a parasztságot. Negyedsorban a fasizmusnak sikerült behatolni az ifjúság soraiba, ugyanakkor a szociáldemokrácia a mimkásifjuságot elvonta az osztályharctól, a forradalmi proletáriátus pedig nem folytatott kellő nevelőmunkát az ifjúság között. Nem használta ki ás ifjúság forradalmi, harci lendületét. Dimitrov elvtárs a Kom. munista Internacionálé VII. kongresszusán rámutatott arra, hogy: „A fasizmus létrejöttét meg lehet akadályozni, tehát a fasizmus nem törvényszerű.“ 1. Ha a proletáriátus megteremti harci egységét, ha soraiból kiűzi a munkásarisztokráciát, az áruló szociáldemokratákat és ebben a harcban a parasztság tömegeit, a haladó értelmiség döntő többségét a maga oldalára vonja. 2. Egy erős forradalmi párt szükséges, amely helyesen vezeti a tömegek harcát a fasizmus ellen. 3. Függ a proletáriátus forradalmi éberségétől, nem szabad megvárni, mig a fasizmus erőit meglepetésszerűen a munkásosztály és annak szervezetei elten fordítja. A proletáriátus feladata, hogy ezt megakadályozza és dön. tő csapást mérjen a fasizmusra addig, amig erejét nem összponto. itja. Beszélhetünk-e arról, hogy nálunk az 1919-es Tanácsköztársaság bukása után volt-e fasizmus? Igen ■ beszélhetünk. 1919-ben, 1920-, ban Magyarországon nemcsak a fasizmus csirái mutatkoztak meg, hanem maga a fasizmus is. A , magyar uralkodórendszer büszkén emlegette, hogy a m ag var ir.. temáló táborok 14 évvel elözté meg a német nácik internáló táborait, tömegpusztító helyeit, se arról is büszkélkedtek, hogy a faj törvények másfél évtizeddel megelőzitek a nürnbergi faji törvényeket. Vagy, ha vizsgáljuk a - gyár fasizmus 25 éves fennállását, megállapítható az, hogA nemcsak az alapgondolatok, hanem a személyek is azonosak vo:„ tak az 1920, az 1940-es évekbci.. 1919-ben Orgoványnál, 1942-be:ÍL az újvidéki vérengzésnél ugyana-s; a Horthy áll a kormány-keréknek.- A 30-as évek közepén ugyanaz v Gömbös Gyula alakítja a magya • fasizmust, aki 1920-ban a szélső, jobboldali MOVE vezére volt. A i 1919-cs Tanácsköztársaság br - kása után a fehér-terror a legke| gyetlenebb vérengzéseket hajtotta, végre az ország területein. A Te ' nácsköztársaság bukása után Jj hónap alatt a fehér-terror áldoza. tainak szánra meghaladta l 4000-et. A kommunista pártot mi Tanácsköztársaság bukása utám törvényen kívül helyezték, illega. litásba kányszeritették. Megkez : dödött a kommunisták üldözése,, gyilkolása. 1920 február 17-érJ gyilkolták meg a Népszava ezer 1 kesztöjét, Somogyi Bélát, munka j társát Bacsó Bélát 1919 augusz ' tus-szeptemberében százával é- ezrével hullatták & munkások ér. parasztok vérét. Internál ót ábor ban sínylődtek a kommunisták, aj dolgozók legjobbjai. Erről tanús kodnak az 1920-as években a za laegerszegi, a hajmáskéri. pilis csabai internáló táborok, melyekről számtalan írás tanúskodik hogy milyen is volt az internáló táborokban az élet. Az internáló táborokban serdülő lányok, isko lás gyermekek is voltak. Az em- ■ berek százait kínozták, gyötörték és tömegesen kivégezték őket. A nyomorúság és az emberi meg- aláz tatás minden gyötrelmét végig kellett szenvedni azoknak akiket ide deportáltak. Tehát mindenkit, akinek valami legkisebb köze is volt a Takács- köztársasághoz, kegyetlenül meg- kinoztak, kivégeztek. Hamburger Jenő, a Tanácsköztársaság földművelésügyi népbiztosa ezeknek a mártíroknak megrázó költeményben állított emléket: „A nádasi erdöszélen, tizenkét sir, sorban, szépen, Vörösöket temetnek, a tiszt urak mulatoznak. [nevetnek.“ Megállapítható az, hogy Hor- thyt és társait egy vágy fűtöttéi bosszút állni a Tanácsköztársaságért. A magyar uralkodó osztály az elnyomás régi és uj eszközeinek alkalmazásával fejlesztette ki az első európai fasizmust, elsőnek mutatva meg előfutárként, hogy milyennek is kell lenni a fasizmusnak, amely a világ • népeit a pusztulásba viszi. Alig van Hitlernek és Mussolini fasiszta diktatúrájának olyan jel- f lernző vonása, amelyet a magyar fasizmusban első pillantásra fel j ne ismerhetnénk. Azonos volt a kommunizmustól való félelem, azonos volt a munkásosztály kíméletlen elnyomása és ki zsák má. , nyolása, azonos volt a. faji uszításban, a kegyetlen zsidóülűözés- ben. Tehát megállapítható az, j hogy az 1919-es Tanácsköztársaság bukása után Magyarországon fasizmus volt. Ezt betetőzte, hogy 1923-ba.n Olaszországban is Mussolini hatalamrajutásával jött ] létre a fasizmus. 1933-ban Hitler hatalomrajutásával Németországi ba.n is létrejött a fasizmus. A Horthy fasizmusnak azonban nem sikerült a magvar népet letiporni, a magyar rép élt és harcolt a kommunista párt vezetésével s 1845-ben a Szóvjetünió Had. sereget felszabadította hazánkat, mely véget vetett a 25 éves Horthy-fasiszta rendszernek. (Táborosi Mária)
