Zala, 1952. november (8. évfolyam, 259-281. szám)

1952-11-15 / 268. szám

VILÁG PRO LEI ARJAI hOlESOLJI.U.h hösöffiUt u ífékekiílesön nyereménysorsolása teljes gyorslistájat &Z HDP ZALAflGCiTEI PiRTBIZOTTSÁGAWAK NAPILAPJA Vili. évfolyam 268. szám. Ära 50 fillér 1952 november 15. Szombat Megyénk állami gazdaságainak nagyaktiva-évlekezleterol Állami gazdaságaink pái*-titká­rai, .igazgatói, főagronómusai és élenjáró dolgozói november il— 12-én az andráshidai álfami gaz- íiLsagbaíi megyei &h:i va~érí efeez- le'tet tartottak. Elsőízben számol­tak be a pár.- és a szakszervezet vezetésével állami gazdaságaink eredményeikről, hiányosságaikról és adták át tapasztalataikat. Kócs elvtárs, a MEDOSz me­gyei tit kárának megnyitója-után Sztrehovszki elvárs, a. megyei tröszti igazgatója tartott beszá­molót. — Pártunk és kormányunk szép feladatot bízott ránk — kezdte be­szédét- Sztrehovszki elvtárs.— Ránk bízta, az állami gazdaságok dol­gozóira és vezetőire, hogy a gaz­daságokat mini agazdaságokká fej - 3esszük. — U:-ána a gazdaságok ölért eredményeiről és hiányossá­gairól beszélt. — A tröszt gazdaságai — foly­tatta beszédét — nem teljesítették .a gabonatermelésben előirányzott (tervüket. Egyes elvtársak a nagy éerüleífelfutásra, mig mások a gazdasági felszerelések, - gépek hiányára hivatkoznak. Mindkét indokban van igazság, de nem ezek a fő okok, hanem a szerve- Ketíenség, a laza munkafegyelem és a gyenge előkészítés, mint. pl, :x szentgyörgyvölgyi és' a kápolna- pusztai állami gazdaságban-, ahol a legnagyobb hibák tapasztalha­tók. Az élenjárókat megdicsérte, majd ‘ágy folytatta—. Trösztünk álla­mi gazdaságainak fő termelési ága 'az állattenyésztés és ezenbelül a ertestenyész!'. és. A III. negyed­évi tervet az éves tervhez viszo­nyítva 144 százalékra teljesítet­tük. Az évi szaporulati tervet a izalalövői állami gazdaság 140 iszázalékra, ugyanakkor a gelsei csak 58 százalékra teljesítette. A sertésszaporulat terén tröszt vi­szonylatban az éves tervet 78, a III. negyedévi tervet 102 száza­di ókra teljési'fceítük. Ezután az állatállomány takar­mányozásának bizJ’oskásáról és az ott felmerülő hiányosságokról be­szélt. A takarmány biztosítása ér­dekében szükséges az uj takarmá­nyozási módszerek bevezetése, ma­látási tás, éleszt csiíés, egyedi ta­karmányozás stb. Minden állami gazdaságnak egy számos á’iátra 7 köbméter silót kell biztosítani. Részletesen beszélt a szervezed kérdésekről. — Gazdaságainkban eddig is volt munkaszervez«‘, de csak pa­píron. Most van kidolgozás alatt az uj munkaszervezet, amely az eddigieknél korkréfabb és rész­letesebb lesz. Mindjobban kiala­kulnak az üzemegységek, kiala­kulnak a farmok, ezenbelül a trak­toros, növénytermelési állat*1e- n vesztési és különböző brigádok.-Jobban megszilárdul az egyszemé­lyi felelősség. Munkánk értékelé­sét a szocialista számvitel adja nieg. A szocialista számvitel fel­adata, hogy a gazdálkodás minden mozzanatát lerögzítse, nyilvántart­sa.­A pénzügyek részletes ismerte­tése után az ellenség elleni harc és az éberség fokozásáról beszélt. — Gazdaságaink fejlődését soksz°r gátolja a gazdaságokba befurako­dott ellenség. Egyes elvtársak megelégednek azzal, ha csak sza­vakkal harcolnak ellenük,, ugyan­akkor tettekben nem.. Különösen a szenitgyörgyvölgyi és zalabesenyői állami gazdaságokban. Beszélt az uj agro- és zootechni- ka alkalmazásának jelen) őségéről és megszabta azokat a feladatokat, amelyek az állami gazdaságok dol­gozói előtt állnak. — Ma, amikor a nemzetközi helyzet egyre feszültebb, amikor az imperialisták békénkre 'örő ak­ciójukat fokozzák, még nagyobb szükség van a kemény helytállás­ra, ez" eddigieknél eredményesebb munkára, a békéért folyó harcra — fejezte be beszédét Szti'ehovszki elvtárs. A beszámolóhoz Peföházi Gá­bor elvtárs a zalai övöi állami gaz­daság főagronómusa szólt1 hozzá. — Eredményeinkhez döntően hozzájárul a dolgozói: helyes ki­válogatása. Mielőtt valakit bete­szünk valamilyen munkakörbe dol­gozni, figyeljük, hogy szereti-e a ■nekiszánt munkakört. Tehené­szeink lelkiismeretes munkái vé­geznek,'magukénak érzik a rájuk- bizótt állatokat, úgy gondozzák, mintha a sajátjuk lenne. Dolgo­zóink állandóan szakkönyveket ol­vasnak, szovjet munkahősök mun­kamódszereit tanulmányozzák. A tanulásnak megvan az eredmé­nye. Benkő József tehenész havi átlagkeresete 1000 forint. Az utol­só hónapban 102 liter tejet kapott prémiumként. Pintér Lajos a fel­vásárolt borjukat uj módszer sze­rint neveli. Állandóan képzi ma­gát, szovjet módszereket sajátít el a szakkörökön. Mi, a vezető­ség tagjai a dolgozók között nem tisztelgő látogatásokat teszünk, hanem elbeszélgetünk velük a munkáról, sőt egyéni problémájuk­ról is. Az uj módszerek bevezeté­sétől nem félnek a mi dolgozóink. Ivülönöseai a kommunisták járnak éVn ewes fej le Ut módszerek be­vezetésénél. Mohiár Kálmán, a zsigmondhá- zi állami gazdaság sértésgondo- zója az élíesztősitett takarmányo­zás bevezetésének előnyeiről be­szélt. — Amig éiesz’ösi'tés nélkül tákarmányoztunk, a malacoknál a havi sídygvarapodás 7 kiló volt, ma 10 kik), sőt ezen is túlhalad­tunk. A hizómarhákr ál 20-—21- •kiló helyett havpnkint 28—30 ki­lót érünk eí. Naponta háromszor pontos idöközönlunt ete unk. De­cember 21-re, Sz-álin elvtárs szü­letésnapja évfordulójára váuaiom, hogy a malacoknál 12, a. marhák­nál 3» kilő súlygyarapodást fo­gok elérni havonkint. Budai Antal a kápolnapuss’ai állami gazdaság hiányosságairól számolt be: — Nagy a malacelhullás gaz­daságunkban, nem megfelelőek az istállók és azok rendben!artása sem. Ennek oka a felüleees veze­tés. A vezetőség nem törődött a dolgozókkal s a munkájukkal sem. Ezt a veze'őségét leváltották. Az ő súlyos hiányosságaikat kiküszö­böljük és Ígérjük, hogy a követke­ző aktivaér'tekezleten az elsők kö­zött leszünk. Bertalanon ics elvtárs, a pölös- kei állami gazdaságtól a tisz asag jelen tőségéről beszélt. — Elles előlit a kutricákat lo- suroljuk, fertőtlenít jük, s leme­szeljük, szecskázott almot teszünk a kocák alá. Elles ideje alatt tisz­ta törülközőt, jődot és ollót hasz­nálunk. Elléskor a koca alól el­szedjük a malacokat, csak akkor rakjuk alá, amikor azok már megszáradjak. Sziics. Teréz, .a., pölöskei állami gazdaság sértésgondozója lelkesen beszélt munkamódszeréről -— A kismalacoknak forralt másodtejet adok inni. Munkám eredménye ab­ban látszott meg-, amikor 14-30 kilós átlag-súllyal választoltam le a- malacokat. Volt egy kocám, amelyiknek 18 malaca volt. El­hullás nélkül fölneveltem eke", le­választáskor il kilósak voltak. El­ért eredményeimmel nem eléged­tem meg- Versenyre hívtam gaz­daságunk legjobb sertésg-ondozó- ját, akit eddig még’ senki sem mert kihívni. A versenyben győz­tem. A leválasztásnál 1.5 kilóval hagytam magam mögött. Ezzel sem elégszem meg- Igyekszem az eddi­gieknél sokkal jobb munkát vé­gezni. Nagy István, a felsörajki álla­mi gazdaság legjobb tehenésze a tanulás jelentőségéről beszélt. El­mondta, hogy sok tanulás után vezette be a háromszori fejes*, "őgymaszirozást, mellyel elérte a 12.7 liter íejési átlagot. Ezután még több dolgozó be­szélt munkájáról és javasolta mun­kamódszerének alkalmazását, el­mond'ák bírálatukat saját gazda­ság-ük, valamint a felsőbb szervek felé- Majd Sz’rehovszki elv­társ válaszolt a hozzászólásokra. Az aktíva ér'ekezlet részvevői ez­után a .Boldog aratás“ cimii fil­mé1 néznék meg a gazdaság kul­túrtermében. (Az aktivaértekez- let második napiának eseményei­ről vasárnap számolunk be.) Cs&rnyefölde községi tanácsa és a muraszémenyei földmüvesszö- vetkezet eddig- semmit nem tett a silózás érdekében, nem gondosko­dott az. állatállomány átitelel‘üté­séről. A silózáshoz szükséges ta­karmányt a községi tanács nem biztcsiío&tia. Kehidcí község tanácsa a bírá­lat nyomán megszervezte a siló­zást. A tanácselnök silózógéoe* és liaj'őerö't állitatt be s megkezdő-; dött a silózás­Borsfa községben megkezdték a süozast, de a silőgödör töltéséhez elegendő takarmányt nem biztosí­tó'Jtak, igy az félbemaradt. Még most is úgy van, s igy romlásnak van kitéve. Sürgősén gondoskod­jon a tanács a hiányzó takar­mányról, azt nem lehet halogatni. Kallosd község tanácsa azt je­lenlétté a járási tanácsnak, hogy a községben a silózást nem tudják megoldani. Szen'pélerur községi tanácsa ar~ól ‘öté jelen ést, hogy a község silózási ‘erre a begyűj­tés alatt elkallódott* Bcdatonmagyarócl községi tanácsa és a földmüvesszövetkezet közös ügynek 'ekinterte a silózást, ami­nek eredménye az, hogy már lesi- 1 óztak, s az ezután leszámításra kerülő répaszeletet is le fogják silózni. A lickóvádomosi ..Göcseji Béke1" tszcs jó példával áh a termet- csoportok élén. Még szépem­be r folyamán besilóz'a a burgo- nV&szárat s azóta is készített si- tá^karmáryt. A tszcs női taeiai szentségével épített silót is kósza. tett. A sorsolás első napján Az'L Békekölcsön HL sorsolása iránt megyeszer le nagy az érdek­lődés. hiszen az eddigi sorsolások alkalmával is ezreknek térül, ek vissza kölcsönadott forintjai. Az Országos Takarékpénz ár Zala. egér szegi fiókja s a vidéki postai takarékpéa z árok ezideig 6 millió forint kölcsönt fizettek vissza me­gyénkben a nyerteseknek. Pénteken, a kora reggeli órák­ban mindenütt izgalommal forgat, ák a lapokat s keresték a kötvé­nyek számát. Zalaegerszegen az Útfenntartó Vállalat dolgozója, Sebestyén Mar- git kötvénye névértékben térül' vissza. Virág József már szerencsésebb nyerő, két kö vényé' 300 forintos értékben húzták ki, 600 forin­tot nyert. Nagykanizsán Kovács János, a Vendéglátóipari Vállalat dolgozó­jának kötvényét névértékben húz­lak ki. Lippa Zoltán, a zalaegerszegi Fűszert dolgozói a ötezer forinté* nyert. Pacsán Korocz Andrásáé kötvényét 300 forintos nyeremény- nyel huz'ák ki. Nincs olyan dolgozó, aki most, a húzás napjaiban ne gondolna azokra a hat a. más arányú építkezé­sekre, beruházásokra, melyek me­gyénkben folynak. Nálunk minden kölcsön jegyző nyertes— a kifogy­hatatlan munkaalkalom, a biztos megélhetés mind a terv nyomában született. Az I- Békekölcsön III. sorsolása pedig ké; szeres öröm. Államunk mint eddig is, most is valóravált ja adott szavát és busásan visszafizeti a kölcsön, adott form‘okát. ★ Az üzemek, vállalatok és mun­kahelyek sorsolási bizottságai a'Z első nap tapasztalatai szerint rosszul látják el feladatukat. Kap­kodás. "ájékoza'lanság mutatkozik munkájukban. Ne feledjék, hogy feladatuk elvégzésével jelentősen megkönnyíthetik a kölcsönhuzás és kifizetés muvkeját, számos munkaórát megtakaritlia'nak a« üzemeknek most, amikor a IV. ne­gyedéves terv* teljesítéséért folyik a harc. Az I. llékekö’cNÖn kíHiényciiick (sorsolása Programm szerint folynak az I. békekölcsönkötvények sorsolásai a debreceni Arany Bika szállóban A sorsolás november - 16-ig tart és a hivatalos nyeremény jegyzékek megérkezése után az Országos Takarékpénztár fiókjai és a pos­tahivatalok nyomban megkezdik a nyeremények kifizetését. 152.400 darab kötvény kerül most kisor- solásra, összesen 50.343.900 fo­rint értékben. A mostani sorsolás az eddig ki. bocsátott államkölcsönök kilenee dik sorsolása, amivel együtt 482 millió forintra emelkedik az az összeg, amit kormányzatunk visz. sza'érit a kölcsönjegyzöknek. A kapitalista államok is kísér­leteznek államkölcsönökkel, igen kevés eredménnyel. Az igy szer­zett pénzt fegyverkezésre, rabló- háborúk költségeire és a költség- vetés hiányainak fedezésére hasz. nálják. Ezek a kölcsönök kizáró­lag a tőkések érdekeit és a dol­gozók elnyomásának erősítését szolgálják. A tőkés országok ál- Iamkölcsöneinek visszafizetésére rendszerint sohasem kerül sor. A Horthy-fasiszta rendszerben sem volt példa rá, hogy áHamköIcSonö- ket visszafizettek volnak Ezzel szemben a szocialista állam­it öles önök a termelés bővítését , a ter­vek egy részéhez szükséges gazdasági fedezet előteremtését szóig é jók. Erő- sitik a népgazdasági terveket és azon kérésziül a dolgozók 'életszínvonalá­nak állandó emelkedéséhez járulnak hozzá. Népi demokráciánkban — a terv gazdálkodásnak megfelelően — az államkölcsönök is mindig ponto­san {érv szerint kerülnek visszafize- lésre. „Dolgozó népünk megértette% hogy a szocialista’ államkölcsön'' a> szocializmus építésének, a magyar függetlenség és a béke megvédésé­nek egyik eszköze“, ahogy ezt népköztársaságunk kormánya a rád. sodik békekölcsön jegyzésére vonat, kozó felhívásában kihangsúlyozta. Dolgozóink felismerték, hogy Emikor államkölesönt jegyeznek és ezáltal megtakarított pénzüket népi demokráciánk rende1 tetősére bocsátják, azzal is támogatják az öféves tervet, elősegítik a ter­melés fokozását az életszínvo­nal állandó emelkedését és erősí­tik a béketábort. Étitől a felismeréstől áthatva minden áJlamkölcsönjegyzés szín. te egy -egy népszavazás volt, amelyben Rákosi elvtárs szavai­val élve „résatvett hazánk min- den hü fia“. „Az államkölcsönöket dolgozó népünk saját magának adta köl­csön!" Ma fővárosi művészek köszöntik a pókaszepetki földmüvesszövetkezet tagságát A múltban a munkásosztály cs dolgozó parasztság vasfüggönnyel volt elzárva a kulimától, ma. népi demokratikus államunk minden lehető: séget megad dolgozó népünknek a kulturális felemelkedéshez. Ezt a célt szolgálja az is, hogy az állami faluszinház csoportjai ma a legkisebb falvakba is ellátogatnak, ahol színvonalas műsorral nyújtanak segítséget a dolgozó parasztság műv elődéséhez.. November lö-én a pókaszepetki földmüvesszövetkezet tagságét és a község dolgozó parasztságát látogatják meg fővárosi művészeink. Fellep­nek: Balázs János (Gergely oerősi). Béres Ferenc, Lórenc Kornélia Csá­kányi László, Fónay Márta, és még néhány neves művész. A szövetkezet: tagságát és a környező községek dolgozó para.\~<sSg&( ez a kitüntetés ösztönözze arra, hogy államunkkal szemben- álló k ulc- kéltségükét maradéktalanul teljesítsék és feleslegükből is adjanak el as államnak. A szövetkezeti tagok ped ig igyekezzenek, hogy mielőbb refe. dezzék reszjegyhátralékukat es befis eteti forintjaikkal nyújtsanak segít- séget a szövetkezeit megerősítéséhez. Művészeink a pőkassepAid előadásra mindenkit sz&retgttel várnak. áj, előadás este 7 órákor kezdődik a kulturházbcn-, Belépődíj nir.cz. A S I I , » ií í S HÍREI

Next

/
Thumbnails
Contents