Zala, 1952. november (8. évfolyam, 259-281. szám)

1952-11-12 / 265. szám

P Ä R T E L E T + Alaposabban készül jenek a vezetőségi ülésre m 7214» Építőipari Vállatai vezetőségi tagjai A zalaegerszegi 72/4. Építőipari Vállalat pártszervezetének vezetősé­ge kibővi ctt vezetőségi ülésen tár. gyalt-a meg a vállalat munkáját. Az ülésen resztvettek Gödinek Fe­renc elvtárs igazgató, Lavotfa Já­nos elvtárs főmérnök, Símen Jó­zsef elvtárs munkaügyi csoport- vezető, a tervosztály*ól Simon Er­zsébet elvtársnő, a műszaki osz­tály részéről pedig Rudolf József elvlárs. A vezetőségi értekezletnek^ egy napirendi pontja volt. A részlegek vezedói beszámoltak az eddigi mun­kák eredményeiről és hiányossá­gairól. Simon elvtárs a rendeletek ismertetéséről beszélt. Elmond'-a, hogy a dolgozók :nem ismerik a rendel eteket és ebből sok félreér­tés adódik. Kéri a párt szervező, segítségét munkájuk megjavításá­hoz. A tervosztály a vállalat terv. teljesítéséről számolt be, aműsza­ki osztály a téli munkák biztosítá­sáról. a téli felszerelés beszerzésé­ről. Egyedül a főmérnök, elvtárson Iá-'szolt meg bogy felkészült a ve­zetőségi ülésre. Beszélt a gépesí­tésről, s arról, hogy a gépi erőt nem minden munkahelyen alkal­mazzák megfelelően. Beszélt a fel­ajánlások teljesítéséről, túlteljesí­téséről. A vállalat a november 7-i rmmkaversenyszakaszban 115 százalékban teljesítene a felaján­lását. — Ezek a felajánlások reá­lisak is voltak — mondta Lavoíta elvtárs. — Van azonban egy-két munkahely, álról a nem reális tervek és felajánlások miatt 200 százalékon felüli eredményeket ér­nek el. Ezt a hibát a jövőben ki­javítjuk — mondta. Luvotta elvtárs ezután a válla­lat- belső szervezésének lazaságá­ról beszélt. — Nincs biztosítva az egyszemélyi felelősség. Egy-egy feladat végrehajtása több kézen keresztül történik. Végeredmény­ben sohasem tudunk egy-egy hi­báért íelelősségrevonást alkalmaz­ni. Éppen ezért — mondotta •— a jövőben átszervezzük szovjet módszerek alapján a vállalat bel­ső szervezeti felépítését. — A szak­oktatásról megemlítette azt., hogy a munkavezetői tanfolyamok gyen­gék. Tizenöt hallgató helyett mind­össze 5—6-an jelennek meg. Ilyen körülmények között nem tudják biz ositani a vállalat munkavezetői szükségletét. Gödinek Ferenc elvtárs több hiá­nyosságot is észrevett. A munka­helyeken tapasztalható az ellen­séges kártevők munkája. Erről sem a főmérnök, sem az osztály- vezetők nem számoltak be. Oka, hogy keveset tartózkodnak leint a területen. Nem ismerik, hogy egy- egy munkahelyen milyen problé­mákkal kell megküzdeni. Molnár Antal elvtárs, a pártszervezet tit­kára felhívta a figyelmüket arra, hogy sokkal többet tartózkodjanak a munkahelyeken és munkájukhoz sokkal következetesebben kérjék a pártszervezet és az üb segítségét. A vezetők beszámolója a párt- vezetőség előír nem adott reális kénét a vállalatnál folyó munkák­ról. Nem beszéltek a munkafegye­lem terén mutatkozó ^lazaságok­ról, nem beszéltek arról, hogy a pártszervezet tulajdonképpen irá­lyén segítségadással akarja bizto­sítani a jobb munkát. Molnár elv­társ megelégedett egy-két kérdés­sel. Nem mélyültek el egy-egy problémának megbeszélésében. A. főmérnök elvtárson kívül egyik vezető sem készült a beszámolójá­ra és maga Molnár elvtárs, a pártszervezet titkára sem készült megfelelően a vezetőségi ülésre. Ezt bizonyítja az, hogy a párt- építő feladatokkal alig foglalkoz­tak. A tagjelöltfelvételről mind­össze annyi szó esett, hogy Molnár elvíárg megkérdezte Gödinek elv- .árstól, hány becsületes, jól dolgo­zó munkást javasolnak tagjelölt­nek. A felelet ugyanolyan volt, mint amilyen a kérdés. Az oktatási munkáról az okta­tási felelős nem tudott beszámolni, mert nem ismeri feladatát. A pártszervezet titkára nem adott neki útmutatást. Nem tudja,mikor vannak a politikai iskolák, nem tudja azt sem, hogy mi a felada­ta. Az ági’adóról, a népnevelők munkájáról egy szó sem esett. Nem beszéltek arról, hogy a párt­tagságot és a pártonkivüli dolgo­zókat hogyan nevelik a XIX. pártikongresszus határozatainak szellemében. A vezetőségi értekezleten egyet­len szó sem esett a DISz- szervezet munkájáról. Nem ismeri a pártve­zetőség, hogy a DISz-fiatalok mi­lyen segítséget adnak a munkahe­lyeken a pártszervezetnek, az üze­mi bizottságnak, az építésvezető­ségnek a jobb termelési eredmé­nyek eléréséhez. A kibővített vezetőségi ülés fel­adata lett volna, hogy a termelés kérdéseiben mutatkozó lazaságokat kijavítsa, megbeszéljék a tenniva­lókat. módszereket. A pártvezetőségnek: nem az a feladata, bogy megkérdezze: — elvtárs, te hány tagjelöltet java­solsz?—, hanem adja meg minden párt vezetőségi tag részére a pon­tos, meghatározott feladatat. Ha mindenki ismeri feladatát, a kö­ve'kező vezetőségi ülésen számot is tud adni munkájáról- így min­den bizonnyal sokkal jobb ered­ményeket tudnak felmutatni majd a munkájukban, s mint ahogy Molnár elvtárs mondja —- valóban minta vezetőségi üléseket fognak tartani. A megyei pártbizottság váüdorzászfója az oktatásban élenjáró járásnak és propagandistának Pártunk nagy figyelmet fordít a : párttagok és a becsületes párt önki- yüli dolgozók politikai' oktatására. Ennek érdekében évről-évre ismétel­ten politikai iskolákon káderképző tanfolyamokon, egyéni tanulásokon keresztül biztosítja, hogy az eszmei, : politikai képzettségüket mind ma- j gasabb színvonalra emeljek \ Me- Msyei Pártbizottság ágit. prop, osz­tálya az oktatási munka színvona­lának emelése érdekében vándor- zászlót ajándékoz annak a járásnak amelyik legjobban végzi az oktatási munkáját. Jelenleg a zalássentgróU járási nírtbizottság birtokában van a ván- dorzászló. A járási pártbizottság alaposan készült az oktatás megindu­lására. Éhnek eredménye, hogy a járás politikai iskolái eredményesen oldják meg' feladataikat, A pártbizottságok jó munkájukkal érdemeljék ki a megyei pártbizottság vándorzászlaját. Legyen ez a zászló is buzditójuk a propagandamunká­jukban. Hiányosságok, amelyek hátráltatják a terv teljesít est Ha a nagykanizsai Ásványolaj Gépgyár munkáját,- tervtelj esi-é-sét mérlegeljük, több olyan tényező­vel kell számolnunk, amely hátrál­tatja, vagy előreienditi a terv tel- teljesitésát. Az alábbiakban egy olyan tényezőről beszélünk, amey jelentős mértékben károsan befo­lyásolja a munkát. Már tavaly ősszel: — egészen a fagy beálltáig — a Gépgyár ud­varán majdnem lehetetlen a7oit a közlekedés. Az udvart, főleg amer­re a járművek közlekedtek, folyé­kony, csokcládészinü sár borítot­ta. Ka egy gépet javítás céljából egy másik helyre kelle t számta­niak, erre a célra két rúdból ál­ló csusztatót használtak. A csúsz­tató!, amely szánkóhoz hasonlí­tott, traktor von atta a mély, fo­lyékony sárban. Mielőtt javításra, vagy összeszerelésre került volna .sor, a gépet meg kellett tisztíta­ni a sártól, ami elég sok időt vett igénybe. Ha számításba vesz- iszük, hagy tervünk túlteljesítésé­hez minden percet ki kell hasz­nálni, akkor megállapíthatjuk, hogy ártottak a tervnek — még­pedig rém is kis mértékben azzal, hogy elhanyagol1 ák az udvart. Nemcsak ott volt nagy a sár, ahol a járművek közlekedtek, mert a javításra váró gépek, gépalkat­részek az udvar minden részén sárban és vízben álltak. Láttunk olyan autőkarosszéri áka t is, amelyek annyira belei iszk élt ék .magukat a mély sárba, mintha onnan nőttek volna ki néhány évtizeddé', ezelőtt. Azok, akik a mélyszivatfyukat, vagy a motorokat javították, a sárban állva végezték munkáju­kat. Ez elsősorban hátráltatta a munka ha áridőre való befejezését, ezenkívül a dolgozó egészségére nézve is káros hatással, volt. Mindez csekélységnek tűnt azon­ban, ha az ember körülnézett az olaj raktárnál. Nem a /régmúltról beszélünk. Egy héttel ezelőtt álla­pítottuk meg a következőket: az ut sokkal magasabb, mint a rak­tárnak az a része, ahol a benzines és az olajos hordókat elhelyezik. Nemcsak a viz, hanem a sár is befolyik a rak'árba. A mérlegről minden mérlegelés előtt le kell lapátolni a sarat. A mérlegelés azonban így sem lehet pontos. Mi az oka, hogy sártenger bo­rítja a Gépgyár udvarát s főleg mi az oka, hogy az ol;ajrakJ ár előtti útrész járhatatlan és a rak­tárakba befolyik a sár? A raktár előtti utért elsősorban is a Ma­gasépítési Vállalat a felelős. A raktárral szemben lévő építkezés­nél a törmeléket még sohasem ta­karították el. Nyílván sok lehetett a törmelék, hiszen az ut körülbelül félméterrel magasabbra emelke- de-T Ez az oka annak is, hogy a raktárba befolyik a viz és a sár. Takács János olaj raktári főki­adó már iobi őzben felhívta a Ma­gasépítési Vállalat figyelmét- Ügy- Iá-,szik, Jvába. Itt azonban nem­csak a Magasépí'ési Vállalat, ha­nem a Gépgyár vezetősége is hi­bás. Nem vették figyelembe, mi­lyen területen végzik munkájukat a dolgozók. Van azonban más hiányosság is. Az olajraktár dolgozói részére csak 50 százalékos gumicsizmákat adnak ki. Ezeknek a kiadása is két évvel ezelőtt történt. A dolgo­zók egy része saját bakancsában kénytelen járni a bokán felül érő sárban. Ezzel azonban nem fejez­tük még be a hiányosságok felso­rolását, A raktárnál gőzfűtésre vannak berendezkedve- A gőzcső rongálódása folytán már több, mint 10 napja nem fűlhetnek. A hidegben az olaj megdermed, meg­nehezíti a munkát. Aki a megren­delést megkapta a gőzcső megja­vítására, mái' rég végzett volna, ha Kurunczi elvtárs, a lakatosmű­hely művezetője eltávolíttatta vol- na azt a himbaszivattyu-alkat- vészt, amelyet éppen ott fektettek keresztbe, ahol a javítást végezni kellene. A fúrási raktárnál korszerű olajraktáraf építettek, de elmu­lasztották a hordódéi- építését. A helyzet itt is rövidesen az lesz, mint a Gépgyárnál. A hordókat a sárban keli majd gurga'niok. Örvendetes jel, hogy a Gépgyár udvarának egyik részét már javít­ják. s talán nem sok idő múlva sor kerül az olajraktár előtti rész­re is. Ezzel azonban még nem szűntek meg a hiányosságok- Az elfekvő gépeket, gépalkatrészeket emeljék id a sárból. Ne felejtsék el, hogy a rozsda is a tervteljesi- tés ellens égé. Megyénk az ötéves terhei Zala megyéről a múltban úgy beszéltek mint az ország legel­maradottabb megyéjéről. A la­kosság nagyrésze más megyék­ben vagy saját megyéjében nagy­birtokain tengette életét. A me­gyében a nagybirtok kétharmad része a papok tulajdonát képezte, akik igyekeztek megtéveszteni sötétségben tartani a zalai népet. A nyersolajban gazdag megye olajiparát az amerikai tőke hasz­nálta, hogy enyhítse profit-éhsé­gét. Az amerikai érdekeltség ve­zetői kényelmes lakásokban lak­tak, személyautókon közlekedtek, mig a munkások nagy többsége csak a vályogviskők küszöbét léphette át és sok esetben 10 ki­lométer távolságot kellett gyalo­golnia munkahelyéig. A megye iparát ezenkívül kisebb téglagyá­rak jelezték. A felszabadulás után a három­éves terv keretében a Háború okozta sebek begyógyultak, majd a MAORT-szabotázs leleplezésé­vel fejlődésnek indultak a zalai olajüzemek. Sok uj gépet kaptak, melyekkel elsősorban a Szovjet­unió segítette az olajtermelés fel­lendülését. Alig egy év alatt az ötéves terv első és második évé­ben felépült a zalaegerszegi Ru­hagyár, Közép-Európa legkorsze­rűbb ruhagyára, melynek neon­fényes termeiben egy-két munka, folyamat kivételével mindent gé­pek végeznek. Felépült a zala­egerszegi Vajgyár, melyben most helyezik el az egétz megye tejter­melését feldolgozó gépeket. Nagy­kanizsa város dolgozói kenyér­gyárat kaptak, melynek korszerű­sítésével kiváló minőségi kenyér kerül a nagykanizsai dolgozók asztalára. Zalavégen épül a hatalmas rostfeldolgozóüzem, melynek első épülettömbje már elkészült. Ez az üzem Zala megye rostnövény­termelését teljes egészében, Vesz­prém és Vas megyék rostnövény­termelésének egyrészét lesz hivat, va feldolgozni. Ebben az évben pedig Zalaegerszegen kezdték el építeni a megye legkorszerűbb autójavító üzemét, melynek mun­kái befejezés előtt állnak. A közlekedés lebonyolítását az 5 éves terv utak, hidak építésével segítette. Zalaegerszeget és Nagy­kanizsát összekötő utón 4 beton- hid épült és ezenkívül 43 kisebb - nagyobb hid építése jelzi ezen a területen a terv segítségét. A közeli hetekben készül el a Zala két legnagyobb hídja, a zalaeger­szegi és a za'laszentgrótj. hidak. A tervtől 23 község kapott össze­kötő-, bekötő-, vagy makadám- uíat nagy beruházásokkal. A leg­utóbb elkészült zalakoppányi be- kötő-ut építéséhez a község lakói nagymennyiségű társadalmi mua. kával járultak hozzá. Az autó- buszjárat háromszorosára emelke­dett, mely leginkább a vasúttól távol eső községek dolgozóinak közlekedési lehetőségeit biztosítja. A téglagyárak fejlődését is elő. segítette az ötéves terv beruhá­zása. Eddig 3 gyár kapott kor­szerű téglaprésgépeket, műszál i- tókat és uj munkatermeket. A nagykanizsai Ásványolaj Gépjavító Vállalat a terv beruhá­zásai nyomán hatalmas gyárrá fejlődött, mely különböző gépek gyártásával segíti a több olajért vívott harcot. A terv ajándéka­ként bővült még a zalaegerszegi Húsüzem, Zalaegerszegen és Nagykanizsán jéggyár létesült. A mezőgazdasági beruházások is nagyban elősegítették Zala megye fejlődését. Az ötéves terv. ten 6 gépállomás létesült, menyek közül 3 teljesen uj, 1 részben uj épületekbe költözött. A többi gépállomáson is épültek uj épü­letek, főként női traktoros szobák, korszeiii felszereléssel. Az álla­mi gazdaságokban ugyancsak sok uj épület mutatja az ötéves terv beruházásait Az egész me­gye nagybirtokosai 10 év alatt n=wn éwitettek annyi gazdasági épületet, mint amennyit csupán az andráshidai állami gazdaság kapott a tervtől. A termelőeso- portoknál létesített beruházások­ból mindenegyes termelöcsoport. ra egy 100 férőhelyes ten én ist ál lő, egy 50 férőhelyes baromfiól és 35 férőhelyes sertésfiaztató jut. A mezőgazdaság fejlődését segítet­te elő a nagykanizsai és zala- szentgróti zsizsiktelenitö állomá­sok létesítése. A mezőgazdasági erő. és munkagépeken kívül 2 kombájn és 11 arató-kévekötő gép segíti a parasztság munká­ját. A kulturális fejlődést mutatja, hogy az 5 éves terv keretében Nován és Zalaszentgrőton szülő­otthon, Zalaegerszegen korszerű bölcsőde épült és korszerűsítették a zalaegerszegi, nagykanizsai kór. házakat. Zalaszentgrőton gyógy­pedagógiai intézet és uj általános gimnázium létesült. A megyében, összesen 42 iskola épült. Hama­rosan befejezik az apróbb mun­kálatokat a nagykanizsai 8 tan­termes általános iskola és a 160 személyes leánydiákotthon épít­kezésén is. A legszebb iskola Zalaszentmihály szövetkezeti köz. ségben épült, melyet nemrég ■avattak. Most újabb 40 község­ben folynak építkezések, melyek a meglévő iskola bővítését, kor­szerűsítését segítik elő. Az ötéves terv első évétől kezd­ve 153 kultúrotthon épült a me­gyében, melyből 3 kultúrotthont november 7-én avattak. Az egyik legszebb községi kultúrotthon Bucsután épült, melyhez nagy- mennyiségű társadalmi munkával járultak hozzá a dolgozó parasz­tok. Ezenkívül Lentiben, Zala­egerszegen járási kulturotthonok létesültek, melyek korszerű be­rendezésükkel a szórakozni és tanulnivágyó dolgozók megnőtt igényeit is kielégítik. A kulturotthonok fejlődésével a könyvtárak száma is 157-tel gya­rapodott . Az olajüzemek 2 szak- könyvtárral rendelkeznek melye­ket az 5 éves terv beruházásaiból létesítettek. A falusi népkönyv­tárak ezzel egyidöben 40.825 kö­tet könyvet kaptak. Zalaegerszegen tizenhárom 24 lakásos bérhá-z épült és folyamat­ban van újabb 12 lakás építése a város különböző helyein. Nagy­kanizsán két 24 lakásos ház épült. Az olajüzemek dolgozói is uj egészséges lakásokba költöz­tek. Bázakerettyén 3 korszerű la­kóház épült, egyenként 18 család befogadóképességgel. Andráshi- dán az állami gazdaságban 13 család, .a zalaegerszegi „Dicsőség Sztálinnak“ tsz-ben 12 család köl. tözött csinos tipusházakba. A villanyfény 61 községben, 4 állami gazdaságban és IS tszcs- ben gyűlt ki, a vezetékes rádió pe­dig 7 községben és a 2 városban szólalt meg. A községek ezenkí­vül 44 mélyfúrású kutat kaptak. Mindezek mellett Zala megye kisebb üzemei, vállalatai 37 he­lyen kultúrtermet, éttermet, zu­hanyozót, öltözőket kaptak az öt­éves terv eddigi szakaszában. PÁRTOKTATÁS HÍREI November hó 17-én délután 6 órakor Zalaegerszegen a Járási Kultúrotthon nagytermében KoczL na Gyula a Központi Vezetőség tagja, f. hó 17 én délután 6 óra­kor Nagykanizsán a Városi Párt- bizottság nagytermében Szijjártó Lajos építésügyi miniszter elő­adást tartanak az „SzKP XIX. kongresszusának jelentősége" cím­mel As előadáson függetlenített pártfunkcionáriusok, káder-képző és alsófoku oktatás propagandis­tái, propagandista szemináriumok vezetői káder-képzők hallgatói, .a kétéves esti iskola hallgatói, alap­szervezeti párttitkárok és vezető­ségi tagok, állami, gazdasági és tömegszervezeti vezetők jelenje­nek. meg. Fenti elvtársaknak a megjele­nés kötelező.

Next

/
Thumbnails
Contents