Zala, 1952. november (8. évfolyam, 259-281. szám)

1952-11-07 / 262. szám

Részlet Yisnyevszkij, Csiaurcli és Filimonova forgatókönyvéből Lenül az íróasztal melleit áll. Jobbjában a -telefonhallgató, türel­metlenül kopog, végre — létrejött a kapcsolási — Pótervár ?. .. Igen, Igen, itt én beszélek!... Milyen intézke­déseket tett ön?... Úgy! ... Úgy! Ez az egész? .. „ Pctervárt kiürí­teni?... Az ország fővárosát? ..„ Az íróasztal lapján nyugvó balkeze ökölbeszorul és keményen pat- !log .a szava is. — Minden erre vonatkozó rendelet — bűncselekmény,! Érvcnyte- ’ leintse azonnal... Azonnal!! És erélyes mozdulattal helyére teszi a hallgatót. Lenin elgondolkozva áll az íróasztal mellett, amikor jelentik Sta­llin'érkezését. — Sztálin! Most rníir csak Sztálin segíthet — és bizakodás öm- 1 lik cl az arcán. Azután látogatója elé indul. Sztálin nyugodt léptek­kel közeledik. Galambszürke zubbony van rajta, fekete nadrág és icsizma, Lenin mély szeretettel köszönni: — Csakhogy itt van! üdvözlőn^ kedves Joszif Visszarionovicsl — ETd-rözlömi, Vlagyimir l'ljics! — mondja Sztálin és a két nagy i harcostárs. melegen kezetszorít. — Örülök, nagyon örülök, hogy (végre megcrkczotltl A' helyzet j-jgesn. súlyossá vált. Szerintem valamennyi arcvonal közül a legfonto- Isabb most) a pétervári... Foglalj on helyet! . Sztálin feszülten figyel Lenin minden, szavára. ; •— A Központi Bizottság elhatározta — folytatja Lollin ,—, hogy [megkéri önt, vegye át a pétervári frontot... — Késs vagyok teljesíteni a párt határozatát! ~~ mondja Sztálin. Lenin most vette észre ’ hogy még mindig állnak, az izgalmas (beszélgetésben Sztálin talán meg sem hallotta, hogy hellyel kínálja. (Most. újra a vászonliuzattal bevont karosszékre, mutat; — Foglaljon, helyet! Mindketten leülnek. — Pétervári; —■ folytatja Lenin, emeli) hangon — neon adhatjuk iát, még rövid, átmeneti időre sem! A várost mindenáron tartani kell! — - Megteszünk mindent, Vlagyimir Iljics! — bólintott Sztálin. (Hangja bizakodó és nyugodt volt. Már a tennivalókat sorolja fel: j~- Amennyiben szükséges, leállítunk minden üzemet — a hadiüzemek Ikivételével.. „ Mozgósítjuk a párttagokat, munkásokat, a frontot ismét lfeltöltjük és az ellenséget visszanyomjuk. Leninnek eszébe jut a pétervári vezetőség pipogyasága. Felpattan az öblös karosszékből és heves kézmozdulatok kíséretében mondja: — Minden - rendelkezést, amely pánikot kelt, csírájában kell ,cl- ifőj tani! Lenül folytatja: — Szeretném még valamire fölhívni a figyelmét! a belső ollcu- iség egyre tevékenyebb... Semmifö]o rendszabálytól ne riadjon visz- .sza... ÍTe ismerjen kíméletet! Az ellenség veszedelmes... Churchill!.,. '.'Ez a hétpróbás gyarmati gyilkos! Olyan, mint a véreb: átharapja a ’torkot! — Igaz — kiáltja most Lenin és fürge léptekkel az íróasztalhoz siet. — A megbízólevele már kész jg van, *. Kihúzza az együk fiókot. Legfölülrc készítve olt a megbízólevél. Széttárja az összehajtogatott papírlapot és olvassa: — „1919 május 17-én. A munkás és paraszt védelmi, tanács a védelmi tanács saját tagját, az Oroszországi Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának tagját, a munkások parasztok, vöröskatonák szov­jetének összoroszországi központja, végrehajtóbizoltsága elnökségi tug’- : ját; Joszif Visszárionovics Sztálint Pétervárra. vezényli'% ★ I Pótervár felé közeledik a vonat. És minél közelebb érnek a vál­tóshoz, annál jobban hallatszik a harci zaj... Ágyudörgés moraja hullik, a páncél vonat küj'ül egyre sűrűbb a becsapódás. Fák törzse rees- csen derékba és magasan porzik a föld. Alig áll meg a vonat, Sztálin leugrik. Egv bőrkabátos tiszteleg és izgatottan mondja: — Tűz alatt áll az egész vonal! Az üt el van zárva., Sztálin, -clvtárs. — El van zárva? — ismétli Sztálin, — Akkor,,. Gyalog me­ggyünk. — Xem veszélyes ez, Sztálin elvtárs? — Majd meglátjuk! -— feleli Sztálin elvtárs rendíthetetlen nyu- ígalommal és határozott léptekkel megindul előre ,. . Feledhetetlen 1919 Ma: A. KONONOV Sötét, viharos éjszaka volt. A Niván egy cirkáló körvonalai for- máüódtak ki, ágyúi a 'Véli Palotá­ra meredtek, fekete testén hat betű: Aurora. Messziről lövések zaja hallat­szol/. a hídon matrózokkal és ka­tonákkal megrakott: tehergépko­csik dübörögtek keresztül. A tá­volból őrtüzek fénye világított, a tűzre vetett fahasábok mellett vö­rösgárdisták melegedtek, beszél­gettek és várták a parancsot a támadásra. A helyzet kedvező volt: a Niván átvezető valameny- nyi híd a munkáscsapatok kezébe került* Az egyik hídon őrködött nyol- cadmagával Andrej Krutov fia­tal petrográdi munkás. Parancs­nokuk egy öreg bolsevik volt, akit mindnyájan Vaszilij Ivanovicsnak szólítottak. Nagyszerűen ö&zefor- rotiadz. Amikor az éjszaka folya­mén a fehérek kétszer is tőitek a hidat, olyan pergőtűzbe kezdtek hogy rövid -idő alatt abbamaradt a támadás. Az őrség nyugodtan várakozott. A hídon csak külön engedéllyel lehetett átkelni, de az éjszakai órákban alig volt forgalom. Már javában benne voltak az éjszaká­ban, amikor közeledő férfi körvo­nalai bontakoztak ku — Állj, ki vagy? Engedélytl — pattogott Vaszilij Ivanovics szava. A késő éjszakai járókelő köze­lebb tépett Vaszilij Ivanovicslioz, kabátja feltűrt gallérját lehajtotta s halkan valamit mondott az őr­ség parancsnokának. Vaszilij Ivanovics utat nyílóit s- a kései járókelő alakját lassan elnyelte az októberi köd. Andrej Krutov, aki pár lépésről szemlélte a jelenetet, nem állta meg szó nélkül: — Vaszilij Ivanovics, úgy vet­tem észre, ennek az embernek nem volt engedélye ... — Igazad vart! — bólintott, az öreg bolsevik. — Valóban nem volt. mert nem ért rá beszerezni Hosszú ideje rejtőzött, előbb Finn­országban, majd üt... A. fehér- gárdista csapatok melleit surrant idáig, s most..most: — a Szmol- vdjba megy! — De hát ki. volt ez, Vaszilij Ivanovics? — kérdezte a fiaiul petrográdi munkás. —Ki volt? Vlagyimir Iljics Le­nin! — felelte sugárzó arccal a hídörség parancsnoka. Éjjel a hídon AZ OROSZ FORRADALOM Irta: Valeri/ Bruszov 'Széttört a blokád, sunyi tűre, vad árként robban a vas. az élen, mindig előre törj — vörös lovasl — Hörgő sikolyom jajon áthatsz, hangodban harsona zúg! I)iadalmásán i ovavág la tsz; a, világ felett visz az utf — Érc kattog: a lópata csattog s a viliit fala múlva ledül, tapossa, tiporja a patkód u követ érzcktelenüL Rohansz és freccsen a posvúny, portól sötétül az cg, s mint sűrű vörös borostyán, kopog körülötted a jég. Aki csak hisz s aki lát is, szemét ma Kdeire veti, és Berlin és New-York és Paris e tüzes röhögést figyeli. Ujjongva, vagy átkot üvölive, már látja a mént a. világ: a hajnali égre vetődve- a Kreml rőt körvonalát. Eadó György fordítása«, A SZOVJET IPAR 35 ESZTENDEJE „A szocializmus, alapvető' gaz­dasági törvényének lényeges vo­násait és követelményeit körül­belül így lehetne megfogalmaz, ni: az egész társadalom állan­dóan növekvő anyagi és kultu­rális szükségletei maximális ki­elégítésének biztosítása a szo­cialista, termelés szüntelen fej. lesztése és tökéletesítése utján, a, legfejlettebb technika alap­ján“. (Sztálin: „A szocializmus közgazdasági problémái a Szov­jetunióban“. ) Ma, a Nagy Októberi Szocialista 'Forradalom 35. évfordulóján, no­vember 7-én az egész világ dol­gozói harcos szeretettel emlékez­nek meg a szovjet hatalom fenn­állásának 35. évfordulójáról. Min. den dolgozó egyformán érzi, hogy '.november 7-e az c legnagyobb ünnepe is, mert hiszen a Szovjet­unió minden politikai és gazda­sági sikere a világ dolgozóinak felszabadulását segíti elő. Az Októberi Forradalom.- óta el­lett idő bebizonyította a szocia­lista rendszer fölényét a korhadt kapitalista rendszerrel szemben, do bebizonyította a Szovjetunió legyőzhetetlen erejét is. A szovjet emberek magukévá lelték a sziálini ötéves terveket mert ezekben a tervekben felis­merték a saját létérdeküket is Lenin—Sztálin-párt ja vezetésével ragyogó eredmények születtek a munkások és a parasztok milliói­nak hősies munkájából. Eat bizo­nyítják Eerija elv-íárs -szavai is. „Ha összehasonlítjuk az utolsó két évben elért ipari termelés vo­lumenét . az első és második öt éves terv» összes éveiben elért ipari termeléssel, kiderül, hogy 1951 és 1952 folyamán az ipari termelés 22 százalékkal lesz több, mint az első ötéves terv alatt együttvéve— mondotta Béri ja elvtárs kongresszusi beszédében. A cári Oroszország egyke volt a technikai és gazdasági szem­pontból leginkább elmaradott or­szágoknak. Azóta óriási sikere­ket ért el a szovjet nép: a Szov­jetunió ipara 1917 óta 39-szeresé re növekedett! Az ipari termelés volumene tekintetében a Szovjet­unió már a második világháború előtt első volt Európában, a gyár­tási technika vonatkozásában pe­dig első helyen állt a világon._ , A második világháború óriási károkat okozott a Szovjetunió népgazdaságának. Ez a háború 8—9 esztendővel, vagyis körül­belül két ötéves tervvel feltar­tóztatta a szovjet ipar fejlődését. A háboruutáni ötéves terv idö- zakában a szovjet nép hősies munkával helyreállította a bábo­mban lerombolt iparát, és diadal­masan halad előre. Az ipari ter­melés volumene 1950 ben már több mint kétszeresével megha­ladta a háboruelotU, 1940. óvj színvonalat. Ebben az évben kö­rülbelül 2.3-szer annyi lesz az ipari termelés, mint 1940-ben. Rendkívül gyorsan fejlődik a nehézipar, amely az egész nép­gazdaság alapja; 1940-ben közel 16-szor annyit termelt, mint a cári Oroszország nehézipara 1913- ban. A termelési eszközöket gyár­tó ipar 1951-be,n 2.4-szeresével, szárnyalta túl termelési volu­mene tekintetében a háború- előtti 1940-cs színvonalat. Ebben az évben ugyanezt a színvonalat már 2.7-iszeresével haladja meg. Az ötödik ötéves tervben a szovjet ipari termelés volumene körülbelül 70 százalékkal növek­szik, ami azt jelenti, hogy a Szov­jetunió 1955-ben közel háromszor .un nyi iparcikket gyárt, mint 1940-ben. A forradalomelött’i Oroszor- sz.á£ban_ csupán Ukrajnában volt fémkohászat. A szovjet fémkohá­szat 195- ben már 35 millió tonna (acélt termel, vagyis közel kétszer annyit, mint a háboruelőtti 1940-es évben és majdnem kilencszer any- nyit, mint Oroszország 1913-ban. „A Szovjetunió most körülbelül annyi acélt termel, mint Anglia, Franciaország. Belgium és Svéd ország együttvéve“ — állapította meg Berija elvtárs egy évvel ez­előtt, az Októberi Forradalom 34. évfordulóján mondott beszédé­ben. Az uj ötéves tervben az céltermelés 1950 hez viszonyítva 62 százalékkal növekszik. A cári Oroszország területén 1913-ban 29 millió tonna szenet hány asztali- A szénkitermelés 1940-ben már 166 millió tonnára emelkedett, ebben az évben pe-1 dig elérik a 300 millió tonnát, vagyis az 1913-as mennyiség több mint tízszeresét. A Szovjetunió szénkitermelése az első egész Európában. A szovjet szénipar áttér a bányaművelés egyes fo­lyamatainak gépesítéséről a bá­nyák teljes gépesítésére. A gépe­sítés színvonala tekintetében a szovjet bányaipar ma az első a világon- Az ötödik ötéves terv időszakában a szénkitermelés 1950-hez viszonyítva 43 ■százalék- kaL növekedik. Az ásványolajipar termelése '952-ben 47 millió tonna letz, ami másfélszerese az 1940-es termelés­nek. 1913-ban az ásványolajipar nindcssze 9 millió tonnát termelt ki a gazdag olajmezőkröl. 1955-re az ásványolajtermelés 1950-hez vi­szonyítva 85 százalékkal emelke­dik. A viUamoaeröművek idén 117 milliárd kilowattóra villamos- energiáit termelnek, vagyis 2.4- szer annyit, mint a háboruelőtti 1940-es évben és 67-szer annyit, mint a forradalomelö'ti Orosz­ország összes villamcserőmüvei 1913-ban. A villaimosenergia ter­melése az ötödik ötéves tervben körülbelül 80 százalékkal emelke­dik 1950-hez viszonyítva. A szovjet gépgyártás 1940-ben "üvenszer annyit termelt, mint Oroszország gépipara 1913-btm. A gépipar termelése 1950-ben 1940-hez viszonyítva 2.3-szeresére nőtt, s idén már háromszor annyi gépet és gépi berendezést gyárt, mint 1940-ben. Az uj ötéves terv vécére körülbelül kétszeresre nö­velik a gépgyártás, valamint a vas- és fémfeldolgozó ipar terme­lését. 1946—1951 közölt körülbelül 7.000 nagy állami iparvállalatot helyeztek üzembe. A negyedik ötéves tervhez viszonyítva az ötödik ötéves terv időszakában az ipari beruházások körülbelül kétszeresére növekednek. „Öt év alatt az ipari összterme­lés évi átlagos növekedési üteméi körülbelül 12 százalékban álla­pítjuk meg. ezen belül a terme­lési eszközök termelésének növe­kedési ütemét 13 százalékban cs a fogyasztási cikkek gyártásáéi 11 százalékban,£ — mondotta Szaburov elvtárs kongresszusi beszámolójában. Ezekben a számi adatokban kifejezésre jut az a törekvés, hogy még jobbmódu és kulturáltabb legyen a dolgozók millióinak élete- Erről tanúskodik a közszükségleti cikkek termelé­sének hata’mas arányokban tér-? cezett fokozása. A lakosság szá-i mára az idén már (Ö százalékkal több közszükségleti cikket gyárta­nak, mint a háboruelőtti 1940-cs) évben. A szovjet nép saját erejéből*1 nem pedig megalázó külső hite­lekből és kölcsönökből oldotta meg a legnehezebb háboruutáni problémákat. S éppen ezzel ma-' gyár ázhat ők a szocialista iparosi- fás ragyogó győzelmei, amelye­ket a szovjet emberek: a „Vörös Október‘‘ neveltjei elértek 35 esz­tendő alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents