Zala, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-03 / 232. szám

Si $zK(l))P mődesifoft szervezel! szabályzeía tervezetéről Hészlelek Kovács Islván elvtárs elöadásáLiö! Tegnapi t-zárniui'kban részleteket ismertettünk Kovács István elvtárs. nak „Az SzK(5)P .módosulóit szer­vezeti szabályzata tervezetéről”, cliri- i mel tartott előadásából. Most további részleteket' köziünk. ■ - Kovács István elvtárs kimutatta, bogy a párttagok jogai és köteles­ségei dialektikus egységgé olvadnak össze, a kötelességek egyben Jogok, a jogok egyben kötelességek is. A párttagnak ilyen joga, egyben köte­lessége is a bírálat s az önbirálat. Kovács István elvtárs erről az aláb­biakat mondotta. Rákosi elvfárs az 1950 február 10-i KV-üléscn éles bírálattal tárta íol a párton belüli demokrácia, a bírálat, cs önbirálat terén elkövetelt! súlyos hibákat és a párt', valameny. ny.i szerve és szervezete elé fontos feladatként állította a hibák gyors kiküszöbölését, a bírálat és önbirá- lat, a párton belüli demokrácia ki­fejlesztéséi és következetes alkal­mazását. A II. kongresszuson Rákosi elv­társ idézte Sztálin elvtársat: "Ne­künk nem akármiféle -önbirálatra van szükségünk, nekünk olyan önbirálat­ra van szükségünk, amely növeli a munkásosztály műveltségét, fejleszti harci szellemé1!, megerősíti a győ­zelembe vetett hitét, megsokszoroz­za erőit és segif abban, Hogy az or­szág igazi gazdájává váljék“, „Ne­künk, akik uj, nehéz feladatok előtt állunk — mondotta Rákosi elvtárs — ugyancsak ilyen önbirálatra van szükségünk. Eseti vettük fel legfon­tosabb leendőink közé a kri'ikc, ön­kritika helyes és fokozott alkalma­zásit és ezért irányítjuk rá e kon., gresszuson keresztül pártunk figyel­mét". Az 1950 február 10-i KV-iilés és különösen a II kongresszus óta elő. rehaladas vau pártunkban 3. demo­krácia elmélyítése, a bírálat és ön­bírálat helyes alkalmazása torén. Kádereink és tagjaink a taggyűlé­seken, pártértekezleteken, termelési • és egyéb értekezleteken, munkásle. velezőink leveleikben már jobban és bátrabban alkalmazzák a bírálat' ég önbirálat fegyverét. Ez az előre­haladás azonban csak egészséges kezdetnek tekinthető és még nresz- sze elmarad a megnövökedett köve­telmények mögött. Sok pár’t_, állami és tömegszerve- .. zeti funkcionárius még nem szereli az építő bírálatot és 'hadilábon áll' az önbirájattah Még gyakori eset’, 1'ogV a párttagok látják a hibákat, de nem vetik fel a taggyűléseken, értekezleteken s nem segit'ik eléggé a vezetőcéget a hibák kijavításában. Nálunk még sajnos elég gyakori eset, hegy párt-, állami és tömeg- szervezeti apparátusunkban egyes vezetők látják és tudják ugyan, hogy munkájukban súlyos hibák vannak, de1 önmaguk nem tárják fe] ezeket, sőt a becsületes párttagokat is megfélemlítik és megakadályoz­zák abban, hogy a hibát az illetékes vezető pártszerv előtt- feltárják. Gyakori még a hibák elkenése, e*épit.é«e. a tőlünk - független“, „ob­jektív“ okok keresésé a hibák ma- gyarázáüára. Nem egyszer előfordult .és előfordul nia is, hogy egyes ve­zetők a párt utasítását megsértve elnyomják, megtorolják a bírálatot. Szomorú, de m ég mindig előfordul­nak nálunk olyan felháborító ese­tek, minf például Budapesten a 22- es építési “trösztnél, ahol az egyik dolgozó, Szálontai elv’.árs levelet írt az üzemi lap szerkesztőjének, amelyben megbírálta a főmérnököt. Szaloníai elv*társ nem mutatta meg a levelet az igazgatónak, mint aho­gyan nem is köteles megmutatni. Szabó Gáspár igazgató ezért a '•szolgálati ut megkerülése“ elmén 50 forint pénzbüntetésre és 1952. évi szabadságának 2 napi levonásá­ra Ítélte. Mohácson a városi pártbizottság egyik politikai munkatársa Bősze­né t, a Mohácsi Selyemgyár igazga­tóját megbírálta párlszcrütlen ma- gatartásáérft és ázéré, mert az üzem­ben a prémiumot helytelenül osz­totta ki, amit a dolgozók panasz­ként, jeleztek a városi pártbizott­ságnak. Erre megtörtént, az a szé­gyenletes eset, hogy Bőszéné a bí­rálat miatt“ a pártmunkást a járási bíróságon "rágalmazásért1" feljelen­tette. A járási bíróság a tárgyalást ez év augusztus 28-án meg ís “Tar­totta, ahol a bíróság *az alperesi a felperessel kibékítette“. Szomorú, hogy a városi pártbizottság titkára, [Bakonyi elvíárs tudott az ügyről és sem párt, sem állami vonalon nem tett intézkedést, hanem eltűrte, hogy a jogos kritika miatt bíróság elé hurcolják egyik politikai mun-, kalársát. Helyes és szükséges volt a bírálati megtorlói ellen pártíe- gyehni büntetést hozni. Pártunknak és minden pártta­gunknak következetesen és kímélet­lenül harcolni kell a bírálat elfoj- t'ói, megtorlói ellen. Mindenki elölt világossá kell tenni, hogy a bírálat elfojtói. megtorlói, tekintet nélkül személyükre, súlyos bűnt követnek el a párttól, dolgozó népünkkel szemben s ilyeneknek nincs helyük pártunk és népünk bizalmából he. lyezett funkciókban. Előfordullak az utóbbi időben olyan esetek, hogy a párttagok el­titkolják az igazságot a párt előtt. Titkolják hibájukat, múltjukat, gyengéjüket. Előfordul, hogy hamis Terv jelentéseket adnak és meg nem termelt mennyiséget jelentenek, ezzej elkövetik a legsúlyosabb bünk, be­csapják, félrevezetik a pártot és az államot. Kirívó durva példája en­nek a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatójának állítólag a mi­nisztérium Tudtával kiadott írásos utasítása, melyben ez áll: "Utasít­juk a vállalatot, hogy május havi készletét Nagybátony 200 vagonnal, Menkes 100 vagonnal növelje meg. A nemlétszö készletet júniusban, il­letve júliusban kell kitermeltetni. Aláírás: Sándor Pál trösztigazgató, Erdősi János termelési osztályve­zető“. A bánya igazgatója, nagyon helyesen, a levetet egyenesen a me­gyei pártbizottsághoz vitte be, mert nemi értett1 egyet a csalással. Ami­kor a megyei pártbizottság titkára iiiíakozctf a csalás ellen, a tröszt jelentette a minisztérium egyik be­osztottjának, aki erre azl! felelte: „Ha már a megyei pártbizottság tudja, akkor ne számolják el“. Har­colni kell az ilyen és hasonló meg­engedhetetlen jelenségek ellen. A pártban nincs helye csalóknak, akik félrevezetik a pártot és eltitkolják az igazságot előtte. Minden párttag és tagjelölt' vésse iól agyába és tart­sa be az SzK(b)P szervezeti sza­bály-zaj? 3, i) alpontját: „A párttag kötelessége, hogy őszinte és becsű, leies legyen a párthoz, ne titkolja el és ne ferdítse el az igazságot. Az a párttag, aki nem mond igazaz és becsapja a pártot, f, legnagyobb bünf, követi el s nem maradhat meg a párt soraiban“. Pártszervezeteink, de elsősorban pán-, tömeg-szervezeti és állami ve­zetek ismerjék fel’' a bírálat és- ön­birálat jelentősegét munkánk meg­javít ásáhau. előrehaladásunkban, s mindenütt bátorítsák, szörp almazsák az alulról jövő építő, segítő bírála­tot, a tömé pék■ alulról jövő ellenőr­zését.. Meg kell védeni a jogosan, építően bírálókat feletteseik eset­leges önkénye ellen. Minden intéz­ményben olyan légkört kell kialakí­tani, hogy senki ne féljen feltárni a hibákat, hanem bátran gyakorol­jon építő bírálatot a hibák elköve­tőivel szemben s követelje meg a hibák gyors kijavítását. A bírálat és önbirálat következe-, les alkalmazásával harcolni kell a liberal izmus, a lazaság, az elvtelen. ség ellen is. Vannak egyes elvtársak, akik jól látják ugyan munka tár­náik. feletteseik hibáit, de a „béke“, a .,barátság“, a „nyugalom“ és néha a ..viszontbiztosítás“ érdeké­ben' elnézik, elkenik a hibákat, sőt még szenttől-szemben hízelegnek és dicsérik a hiba elkövetőit. Nem len­nek fel kommunista párttaghoz méltóan minden púrlellenes meg­nyilvánulással szemben, mert, „nem akarnak haragost szerezni maguk­nak“Az ilyen olvtelenség megmér­gezi a levegőt s komolyan akadá­lyozza fejlődésünket és munkánkat, inert demoralizálja, jellemtelen, szol­galeik ü, gerinctelen csúszómászó, vé­leményét megmondani rcm merő, a párt és a nép érdekeit harcosan vé­deni nem tudó embereket nevel. Gyakori még nálunk az önkritika felszínes, formális, komolytalan al­kalmazása. Rákosi elvtárs a -párt II. kongresszusán mondotta: ,Egyre gyakrabban találkozunk az olyan párttaggal, aki önkritikát gyakorol és utána változatlanul folytatja hibáit. Az önbirálatpt könnyen veszi, afféle olcsó bünhocsénat elke­rülhetetlen velejárójának, sőt .gyak­ran jogosítványnak arra, hogy hely­telen, púrtszerütlen viselkedését- foly­tassa. Az ilyen „visszaesőkkel“ szemben, akik az önkritikát igy al­kalmazzák, fokozott eréllyel kell fellépnünk* ‘. Előadása befejező részében Kovács elvtárs 'hangsúlyozta a tömegekkel való kapcsolat rendkívüli jelentősé­gét, majd a marxista-leninista kép­zés fon tos ságára mutatott rá, s az előadást igy fejezte be: Végére hagytam, hogy még jobban kiemeljem a. legfontosabb feladatot, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja, minden párttag legelső köte­lességévé tett, hogy „állandóan őr­ködjék a párt egységig, amely a párt erejének• és hatalmának legfontosabb feltétele“. Nemcsak 'barát,, az ellen­ség is jól tudja, hogy a párt a pro­letárdiktatúra vezető ereje. Ezért mindent elkövet, hogy beépítse'ügy­nökeit a párt sorai közé, s megpró­bálja bomlasztani a párt, egységét. A mi pártunk ‘tagjai és' a magyar dolgozó nép jól ismerik ezt -a mód­szert. hiszen a mi pártunkba is meg­próbálkoztak az amerikai imperialism ták csatlósai, Tito fasiszta ügynökei, a Rajk kémbanda és társaik, a jobb­oldali és álbaloldali szociáldemo­kraták beépülni és megkísérelni rom­bolni, dezorganizálni a párt egysé­gét-, de hála pártunk szilárdan össze.- forrt központi vezetésének, és első­sorban szeretett vezérünknek, Rákosi Mátyás elvtárs éberségének, sikerült időben meghiúsítani aljas tervüket, leleplezni őket s' megtisztítani tőlük sorainkat. Rajk, Kosztov, Slansky és egyéb kómbandak leleplezésének tanulságai paranesolólág szükségessé teszik min­den párttag- és tagjelölt számára, hogy aktívan és éberen tevékeny­kedjen a párt erejének szakadatlan növelésén s mint szemük fényére, úgy vigyázzanak a párt tisztaságára és egységére, mely a. párt erejének és cselekvőképességének legfőbb biz­tosítéka.. A Szovjetunió Kommunista Pártja szervezeti szabályzat-tervezetének, Hruscsov elvtárs tézisének feldolgo­zása maris hatalmas segítséget je­lent pártmunkánk megjavítása szem- oontjából. Minden kommunistának figyelemmel kell. kísérnie a kon­gresszust és alaposan fel kell dol­gozni annak anyagát. Akkor érté­keljük legjobban a XÍX. kongresz- szus szervezeti szabályzatának jelen­tőségét, ha levonjuk a tanulságokat és azt a konkrét magyar viszonyokra alkalmazva, hozzálátunk a.z útmuta­tásoknak a saját pártunkban való megvalósításához, a pártépitö munka megjavításához. Fejlesszük mi is jobban, párttagjaink minőségét, pár­tunk szilárdságát, egységét, emeljük magasabbra a párttag megüss telő címét, hogy Rákosi elvtárs vezetésé­vel mindinkább megközelítsük példa­képünket, Lenin és Sztálin nagy nártját a Szovjetunió Kommunista Pártját. A SíároiBi évvel exelU'ítt éSvező és i'OBig-yokbaii J&rő kfnas bíáiayaszok ina mái* karórái, kerékpáré és rádiót vásárolnak Peking (Uí Kína). Ma Líu-haj, Északkelet-Kína egyik kiváló bá­nyásza, akit az a kitüntetés crt, hogy résztvehetetl a moszkvai má­jus 1-i ünnepségeken, a Zsenminzsí- bao hasábjain beszámol arról a nagy változásról, amely a felszaba­dulás óTa következett be a kínai bányászok életében. Ma Liu-haj leírja, hogy bá­nyáikban az elmúl! három év alatt 7—10-szeresére emelkedett a mun­ka termelékenysége. Bányásztársai közül sok munkavezető és igazgató került' ki. A bányákban jelentős munkavédelmi intézkedéseket- lép­tettek éleibe és igen Sok lukast, étkezdét, klubot cs sporttelepet építettek a bányászok számára. —- Ma már nemcsak.hogy jól öl­tözünk és jól étkezünk, de sokan vásárolnak közülünk kerékpárt, karórái! és rádiót ís. Megtakarított pénzünk ís van. — A régi időre, mikor rongyok ban jártunk és szörnyű barakkok ban lakiunk, gyűlölettel gondolunk vissza. Hatvankilene szovjet vállalat magyar tulajdonba megy át A Magyar Távirati Iroda je­lenti: A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kormánya között Budapesten folytatott tárgyalások eredményeképpen 1952 szeptember Sö-án megállapodást írtak alá 60 magyarországi szovjet vállalatnak a Magyar Népköztársaság számá­ra való eladásáról* Ezek a vál­lalatok korábban német tulajdon­ban voltak és ilyen minőségben a potsdami egyezmény szerint a Szovjetunió birtokába kerültek. A szovjet-magyar vegyes rész­vénytársaságok a létrejött megál­lapodás értelmében tovább foly­tatják működésüket. A magyar nép vagyon felszabadi- lónk és nagy barátunk nagylelkű­sége folytán 63 jelentős vállalattal gyarapszik, £ vállalatok egykor a fasiszta német nagytőke gyarmati bástyái voltakra letiport Magyaror­szágon. Mi azóta felszabadultunk. De kapitalista világban ina is kés. hegyig menő élet-halál harc folyik a nagyhatalmak között 0: érdek- szférákért, befolyási övezetekért, tőkebefektetési lehetőségekért. Szo­cialista viszonyok között — mint <* fenti hir is mulatja — alapvetően más a helyzet. 4 vállalatok néptulajdon, ban, nem pedig kapitalista farkasok tulajdonában vannak. A népek a sza­badság és a béke bástyáit erősítik a népgazdaságban. A „ Szovjetunió elhatározása a 63 vállalat magyar tulajdonba juttatásáról kitüntető bizalom és nagyszerű elismerés ar­ról ., hogy a nagy szovjet nép tudja: a szocializmust építő magyar nép jól sáfárkodik vállalataival, termelő- munkánk a, dolgozó nép felemelke­dését, a szocializmus épít eset, a bélét Szolgálja. Ez az esemény egyúttal újabb bizonyítéka annak a meg nem. szűnő támogatásnak, amellyel ben­nünket felszabadítónk segít s amelyért el nem múló hálánkat jobb munkával, a békefront magyarom, s.zági szakaszán ónén szilárdabb [helytállással fejezzük ki elwíárs cakS^e a 55Í5oSse*’i&” cSraii legújabb számában Moszkva. A "Bolsevik“ című fo­lyóirat 18. száma közli J. V. Sztá­lin: „A szocializmus gazdasági problémát a Szovjetunióban. Meg­jegyzések az 1951 novemberi vitá­val kapcsolatos gazdasági kérdések. re vonatkozólag. Válasz Alekszandr iljies Nothin elviársnak. L, D. Jea rosenko elvtárs tévedéseiről. Válasz A, V. Szaoyina és V, G. Vcnzse? elvtár soknak“ '■— című cikkét. I Szovjetunióban és a népi demokráciákban telkesen készülnek az SzKOjJP ISI. kongresszusára MOSZKVA A kujbisevi vizierömü építői uj munkagy őzeimet arattak — je­lentik a szovjet lapok. A vizierö- müépület alapgödrének folyó fe­löli védögátján betömték az át­eresztő nyílást. I. Turtanov irj.a a „Pravda“ október 1-i számában: Szeptember 29-én a „Szerp-i Mólót“ üzem tel­jesítette a párt XIX. kongresszu­sa tiszteletére tett felajánlását és befejezte 9 havi tervének teljesí­tését. A „Szucsanugolj“ fémipari trösztben Mihail Siskin vájár, aki a 16. szárny bányában dolgozik, elhatározta, hogy fejtökalapács- csal havi ezer tonna szenet ter­mel ki. A sztahánovisla jelenleg műszakonként 40—45 tonna sze­net fejt a normában megállapí­tott 25 tonna helyett. Az élenjá­rók munkaversenye önfeláldozó munkára lelkesíti a többi távolke. lőtt szovjet bányászt is. Mintegy ezer szuesani bányász máris tel­jesítette évi előirányzatát. FlíAGA Csehszlovákiában a „Sztahá- nov“ bányában Eduard Kuchnem bányász brigádja szeptember 28- án ünnepi műszakot vállalt az SzK(b)P kongresszusa tiszteleté­re. A bányászok a műszak kezde­te előtt elhatározták, hogy a tervben előirányzott 700 csille he­lyett ezer csille szenet termelnek ki. Fogadalmukat túlteljesítették: 1700 csille szenet bányásztak ki. A „Rudé Právo“ beszámol ar­ról, hogy a vitkovicei Klement Gottwald kohászati üzem 1. szá­mú Martin-kemencéjének olvasz­táréi szeptember 26-án két órával csökkentették az olvasztás idejét és 12 tonna acélt termeltek ter­ven felül. VARSÓ A Lengyel Népköztársaságban is egyre nagyobb lendülettel ha­lad a dolgozóknak a szejmválasz- tások és az SzK(b)P XIX. kon­gresszusa tiszteletére indított szó. cialista munkaversenye. A legna­gyobb iodzi textilgyárban, a Sztá­lin-gyárban kitűnt fiatal Lesz- newski művezető brigádja, amely azelőtt száz százalékon alül telje­sített. A brigád már szeptember 27-én 115.9 százalékra teljesítette havi tervét. A gdanski vajdaságban 700 ipa, ri üzem dolgozói csatlakoztak a kongresszusi múnkaversenyhez. SZÓFIA A „Sztasimir“ bányában Borisz Angelecskov brigádja az SzK(b)F kongresszusa tiszteletére sztaha­novista műszakban dolgozik és naponta 220—250 százalékra tel­jesíti normáját. A szófiai állami gépgyár marógépek sorozatgyár­tását kezdte meg és egész sor más uj gépet állít elő az ipar, a közlekedés és az építkezés szá­mára. • • BUKAREST A bukaresti „Dinamó*1 villa­mossági gépgyár dolgozói vállal­ták, hogy még ebben az évben 50 ezer lejt szabadítanak fel a for­góalapból és október 5-ig, az SzK(b)P kongresszusa megnyitó, sának napjáig teljesítik az évi terv 90 százalékát. A dolgozók á pártkongresszus tiszteletére ter­ven felül két futódaru elektromos berendezését készítették el. A „Sovrompetrol“ (szovjet-ro­mán kőolajipari vállalat V boldesti telepének dolgozói megfogadták, hogy ebben az évben 15 ezer ton­na nyersolajat termelnek terven felül és 100 mázsa ócskavasat gyűjtenek önkéntes munkával. Vállalták, hogy a - munka terme­lékenységét 2 százalékkal emelik, a nyersolaj kitermelési költségét pedig három'százalékkal csökken, tik és mintegy hárommillió lejt takarítanak meg. — AZ (IRANI dokkmunkások — a munkahiány ellenére — egy hónap alatt hatszor tagadták meg a Vietnamba szállítandó hadianya. gok berakását. — ÖT lóVI BÖRTÖNBÜNTE­TÉSRE ítélt a holland katonai törvényszék egy Kalns nevű kato­nát, aki nem volt hajlandó Koreá­ban harcolni az amerikai inter­venciósok oldalán. ÉLÉNKEBB SZÉL Várható időjárás péntek estig: erősen felhős idő, többféle újabb esők, egyes helyeken zivatar. Időn. ként élénkebb nyugati szél, “a hő. ■mérséklet keleten csökken, nyu­gaton alig változik. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére: péntek reg­gel nyugaton 9—10, keleten 12— 13, délben 16—19 fok között.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents