Zala, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-24 / 250. szám

P ÁR TÉLÉT* A zalaegerszegi DISz-szervezetek oktatásának tapasztalatai Ifjúsági mozgalmunk mindjobban ál érzi az 1952—53-as oktatási é 7 je­lentőségét. Az elmúlt évhez viszonyít­va a zalaegerszegi városi DlSz-bi- zottság is alaposabban felkészült a iDISz-szervezetek oktatási munkáinak előkészítésére. Az üzemi és területi alupszervczotéfcnél létrehozták a& oktatási bizottságokat, melyekbe a DISz-titkán és egy vezetőségi tagol választottak be. Az oktatási bizott­ság feladata volt, hogy a BlSz-szer- vezeteken belül elbírálja, ki milyen oktatási formában fog tanulni és mindazokkal a fiatalokkal külön be­szélgessen, akik résztvesznek az oktatásban. A Termény forgalmi Yállala.1 DIS~- s'ervezete oktatásának előkészítésé­iben Mészáros Ilona DISz-titkár ki­váló munkát végzett. Személyesen kereste fel a másodéves politikai, is­kola hallgatóit és biztosította,1 hogy a foglalkozásokon minden hallgató megjelenjen. A munkába bevonta a propagandistákat is, akikkel meg­vitatták az oktatás fontosságát. A pártszervezet is segítségükre sietett. Varjast Károly elvtárs propagandis­ta 17-én este ünnepélyesen nyitotta meg az első politikai foglalkozást. A jó előkészítés meghozta az érvei­mén yeket. A hallgatók három kivé­telével pontosan megjelentek és az előadás anyagát szorgalmasan jegy­zetelték. Nagyban emelte az első foglalkozás színvonalát az, hogy Varjasi elvtárs is alaposan felké­szült az előadásra, melyet a hallga­tók nagy érdeklődéssel hallgattak végig; A vasúti DISz-szervezet is jól ké­szült az oktatás megindítására. Ko­vács II. László elvtárs DISz-titkár áliandó kapcsolatot tart. a pártszer­vezet titkárával. Nem is marad el a pártszervezet segitségo. Perl Károly elvtárs pán titkár a DISz vezetőségi ülésen rendszeresen részt vesz, ahol segíti a BISz-vczelőséget feladatai elvégzésében. Perl elvtárs mint pro­pagandista is segíti a DISz okta­tását. Vállalta a- politikai kör ve­zetését, személyesen beszélgetett hall­gatóival. A megnyitó ünnepségen minden hallgató megjelent, ahol megfogadták, hogy minden foglalko­záson pontosan résztvesznek. A tapasztalatok mást mutatnak a téglagyár DISz-szervezeténél, ahol a szervezeti élet is gyenge. Nem be­szélgettek a fiatalokkal az oktatás fontosságáról. A városi DlSz-bizott. ság sem adott segítséget a szerve­zet munkájához. Nem ellenőrizte a fiatalok kiválogatását, a vezetőség előkészítő munkáját. Ennek tudható be, hogy az oktatás megindulásán a hallgatóknak csak (50 százaléka je­lent meg. A megnyitó sem volt meg­felelő, Nem adott lendületet a fia­taloknak a tanuláshoz. Knézis Gyu­la elvtárs, a politikai kör vezetője sem készült fel az oktatás megnyi­tására. Előadását készületlenül tar­tottá. meg. Nem érezte át a politi­kai cktalás jelentőséget, így az elő­adás nem adta meg az alapot ahhoz, hogy a hallgatók a megfelelő szín­vonalon tanuljanak Előadásából vaj­mi keveset tanultak. A ' második körzet alapszervezeté­nél két oktatási formát indított a vezetőség. Az első éves politkai is­kolát jól előkészítették. Ágoston László, a politikai iskola vezetője az oktatást megelőző napokban újból felkereste hallgatóit, megismerke­dett velük és biztosította, hogy mindenki pontosan megjelenjen a politikai foglalkozáson. A megnyitón lemorzsolódás nem volt. Más képet kapunk a politikai kör előkészítéséről és megindításáról. Sza­bó La jós ^ a politikai kör vezetője nem vette fel a kapcsolatot a ülSz- vezetőséggel. Nem beszélgetett sze­mélyesen hallgatóival s igy nem is ismeri őket. A II. körzet DlSz-veze- tősége is elhanyagolta a politikai kör előkészítését. Megelégedtek az­zal, hogy az elsőéves, politikai isko­la előkészítésében jó munkát végez­tek. Nem ellenőrizték Szabó elvtárs .munkájúit sem. l'gy fordult elő, hogy az oktatás megindulásánál csak 5 hallgató jelent meg, akikkel Szabó elvtárs szerint nem érdemes megtar­tani a foglalkozást. A zalaegerszegi D IS z - szervezetett oktatásának tapasztalatai azt bizo­nyítják, hogy a DISz-szervezetek ve­hetőinek és a I)ISz-bizottságoknak fokozottabb felelősséggel kell a po­litikai oktatást kezelni. Ne hátrálja­nak meg a nehézségek előtt, hanem ahol hiányosságok vannak menetköz­ben erős kézzel fogjanak kijavításuk-, hoz. Pártszervezeteink is nagyobb gon. dot fordítsanak a DISz oktatására. Ahol a gondoskodás nem hiányzik, ott jól indult meg az első foglalkozá-s és biztosítani tudják a párt tartalé­kának nevelését. KADEKOKTATÁS I. BOLSEVIK PAKT TÖRTÉNETE II ÉVES KONFERENCIÁK HALLGATÓK RÉSZÉRE: 1952 október S5.cn szombaton dél­után 4 órakor: Zalaegerszegen a PáriokieUás Házában, konferencia- vezetők: Harasta, Pohánka és Nagy elvtársak; Nagykanizsa városban a Pártmun­kás Könyvtárban, konfereneiaveze- tők: Köves és Hetes elvtársak; a nagykanizsai járásban a Járási Pártbizottságon, konferenciavezető: Gondos elvtárs; a letenyei járásban a Járási Pártbizottságon, konferenciavezető: Németh elvtárs; Lovásziban az üzemi Pártbizott­ságon, konfereneiavezető: Mike elv­társ. A konferenciák anyaga az SzKP története VI. fejezete. BOLSEVIK PART TÖRTÉNETE I. ÉVES KONFERENCIÁK Konferencia a konferenciái;esetük vészére Zalaegerszegen a Pártokta­tás Házában 1952 október 25-én, szombaton délelőtt 9 órakor. Vezeti: Vakíts elvtárs. Résztvesznek a párt­bizottságok által javasolt elvtársak. Konferencia a hallgatók részére 1952 október 29-én, szerdán délután á órakor lesz a pártbizottságok ál­tal megjelölt helyen. A konferencia anyaga az SzKP Őríénete I. fejezete. politikai gazdaságtan II. ÉVES KONFERENCIÁK Zalaegerszegen a hallgatók kon­ferenciáját 195:3 oki óber 25-én, szombaton délután 4 órakor tartják meg a Pártolrta'ás Házában. Vezeti; Agárdi elvtárs. Nagykanizsán ugyanebben az idő­ben a Pártmunkás Könyvtárban. Vezeti: Kele elvtárs. POLITIKAI GAZDASÁGTAN I. ÉVES KONFERENCIÁK A konferenciavezetök Iconferen- ciája Zalaegerszegen a Pártok tat ás Házában 1952 október 25-én. szom­baton délután 4 órakor lesz. Vezeti; Táborosi elvtársnő. A hallgatók konferenciája: 1952 október 29-én, szerdán délután 4 órakor: Nagykanizsán a Pártmun­kás Könyvtárban, vezetők: VB., által kijelölt elvtársak; Zalaegerszegen a Pártoktatás Há­zában, vezetők: Gulyás és Zalavári elvtái-sak: Letenyén a Járási Pártbizottsá­gon, vezetők: a pártbizottság, által kijelölt elvtársak; BásakereUycn a párthelyiségben, vezető: a JÉ által kijelölt elvtárs ALSÓFOKU PÁRTOKTATÁS II.’ Október 24-én, pénteken városok­ban .kő z ség ékben. Politikai alap is in eretek szeminá­riumának anyaga: ,,Népünk szabad­ságáért'; c. téma első részéből szeminárium. Politikai iskola T. évfolyamán ,,A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom" c. téma első részéből, szemi­nárium. Politikai id.ola II. évfolyamán , Népi demokráciánk állama" e- téma első részéről szeminárium. MDP MEGY EBI ZOTT,? AG A ágit .-prop. osztály. A jó munka jutalma a begyűjtési minisztérium versenyzászlófa Pusztaszent lászló, 1952. okt. 20. Esteledik, a távoli házak kör­vonalai egyre jobban elhomályo­sodnak. Az egyik ház udvarából nagy gágogással repülnek ma­gasba a ludak, hangversenyük­höz a szomszédok libái is csatla­koznak. A libák hangversenyét a szüretelő lányok vig dala sza­kítja meg, kosarakkal a kezük­ben és a fejükön jönnek a hegy felöl. A mezőről egymás után jönnek a kukoricaszárral, tökkel és ekékkel megrakott szekerek. A mellettük ballagó emberek vi­dáman beszélgetnek. A munká­ból hazafelé tartó emberek arcán megelégedés sugárzik. Puszta- eaentlászló szövetkezeti község, a közös munka könnyebbé, szeb­bé tette a dolgozó parasztok éle­tét. Pusztaszentlászlón minden dolgozó paraszt a lermelöszövetKezel tagja. Munkájukat lelkesen és odaadó- an végzik, mindnyájan tisztában vannak közös munkájuk jelen tőségével. Ezt látják munkájuk eredményén keresztül és ezt mondja nekik a párt népnevelő­in keresztül. A dolgozók munkához való jó viszonyát bizonyítja az, hogy a község az állam iránti kötele zettségét október 20-ig kukoricá­ból 103, burgonyából 202, naprafor. góból 200 %-ra teljesítette. Az egészévi beadásuknak baromfiból 54, tojásból 144, sertésből 66 szá­zalékra tettek eleget. Az őszi- árpa, rozs és őszibuza vetését be­fejezték. A betakarítás után a dolgozók első feladatuknak a be­adás teljesítését tekintették. Egyesek még nem is végeztek a betakarítással, az első szekér bur­gonyát, vagy kukoricát már a szövetkezet terményraktárába vitték. Példamutatóan az elsők között teljesítették beadásukat a párt és a tanács tagjai. Sz. Takács Lstván elvtárs tudta, hogy a párt. tagsághoz nem elég csak az, hogy tagsági könyve legyen, hogy párttag. Gabona kukorica- és napraforgóbeadását 100 százalék- ra teljesítette, burgonyából 8 százalékkal adott többet az ál­lamnak. Tojásbeadását már egész évié teljesítette, baromfiból sincs elmaradva. Egy hízott sertést is leadott, a másik már hízik. Azt is még ebben az évben beadja. Csu­pán a példamutatássaj nem elég­szik meg, jó és eredményes felvi­lágosító intünk át végez dolgozó társai között. Azok meghallgat­ják és követik példáját, Koltai József elvtárs, Takács Ferenc és Péteri Lajos dolgozó parasztok is elsők között tettek eleget kötelezettségüknek. Az ö munkájuk is nagyban hozzájá­rul hazánk büszkesége, Sztálin- város építéséhez, az Inoéai Erőmű, a budapesti Földalatti Gyorsva- sut és a többi tervépitkezéshez. A zalaegerszegi Ruhagyár. az épülő Vajgyár, az Autójavító ne­kik, gyermekeiknek is épül. Elért eredményeik ösztönzője volt a párt és a temegszerveze- tek állandó népnevelő- és felvilá­gosító munkája. Az állandóbi- zottságok tagjai, különösen a begyűjtési állandóbizottságé a beadás teljesítésének határideje előtt felkeresték a dolgozó pa­rasztokat és elbeszélgettek velük a beadás határidőre való teljesí­tésének jelentőségéről. A pártszervezet és a tanács népnevelői újabb és újabb érvek­kel mennek a dolgozó parasztok közé. A- dolgozó parasztok barát­juknak tekintik, szeritik a népne­velőket. 3 beadási legjobban teljesítő dolgozókat íelküszön ötlék. Úttörők csoportja nevelőkkel, tanácstagok fáklyákkal és virág­A mostani kedvező időjárásban igen jól ki lehet használni az al kalmí legelőket. Ezzel jelentősen í kitolhatjuk a téli 'takarmányozás megkezdésének idejét. Alkalma­sak a legeltetésre a már nem kaszálható rétek, kaszálók, kiöre­gedett lucernások, lóherések. Ki kell használni a legeltetésre u szálerdők legeltetésre engedé­lyezett részeit, az árokpartokat és töltésoldalakat is. Meg lehet csokrokkal keresték fel a 70 év körüli Baranyai József dolgozó parasztot. Neki nem volt sertés­beadási kötelezettsége, mégis, egy- hizottsertést adott az államnak. Baranyai bácsi meghatódva hall­gatta a köszöntést. Boldogan ölelte magához az úttörőket, ami­kor megköszönte a megtisztelte­tést. — Amit adtam az államnak —■ mondta Baranyai József —, azt kötelességemnek tartottam, ezu­tán tőlem teIhetőleg' még többet is adok. Bódis Dezrsőné tanácselnök és Szarka József tanácstitkár fá­radságot nem. ismerve dolgoztak, a nyilvántartásokat napra ké­szen vezették, tiszta képük volt mindig a község eredményeiről, — Nem jártunk szemellenző- vel, — mondta Bódis elvtársnő —. Kezdődő eredményeinkkel ' nem elégedtünk meg. Magunk is nem egyszer kerestünk fel égy-egy dolgozó parasztot. Mi nem kárté­rítést akartunk behajtani, hanem .a beadást teljesittetni. Ezt pedig már tavasszal a vetésterv helyes elosztásánál kezdtük. Jó munkájukéit 23-án reggel a begyűjtési minisztérium ver­senyzászlóját kapták jutalmul. Büszkék is erre Puszta szenti ászló dolgozó parasztjai. Ezért dolgoz­nak még nagyobb Lelkesedéssel, még nagyobb lendülettel a terv­ért, a békéért — magukért, mind­nyájunkért. jántatni a jószággal a tarlóhán­tásokon kikelt, ‘úgynevezett ár­vavetéseket, valamint a répa. és kukoricafökleket is. ügyelni kell azonban arra, hogy Egyszerű kis történet olyan emberekről szól, amilyenek­kel ma már minden gyárban, minden üzemben lehet találkozni. A számuk pedig egyre no, egyre sokasodik. Rendszerint a párt katonái ezek az emberek. A mun. kásosztálynak a legfejlettebb, a legöntudatosabb tagjai, ök a mindennapi munka hősei. akik szüntelenül kutatják az újat. Személy szerint is felelősnek ér­zik magukat azért, hogy az üzem, a gyár még többet és még jobbat termeljen. Legutoljára a zalaszentgróti Téglagyár gépjavító műhelyében találkoztam ilyenekkel. Csende­sen, szerényen beszéltek az ered­ményeikről, Ez a szerénység azonban nem jelenti azt, hogy nem büszkék az alkotásaikra. Ugyan ki nem büszke a keze munkájára, különösen akkor, amikor nem egyéni érdekeket szolgál azzal, hanem az egész közösségét. Már régen olvastak a gépjavító műhely kommunistái a Gazda- nfozgalomről. Egy-kettőben már akkor felvetődött, hogy náluk is vannak lehetőségek a mozgalom kiterjesztésére. A gondolatok azonban nem érlelődtek mind­járt tetté. Hosszú hónapokig csak a fejükben forgatták, hogy mit lehetne csinálni. Ma már nem emlékeznek pon­tosan a napra sem, csak,azt tud­ják, hogy a koratavasszal tör­tént, amikor úgy határoztak: egy félórával korábban kezdik a, mun­kát, tartanak egy rövid röpgyü- lésf a műhelyben és megbeszélik, kinek milyen ötlete van, ki mit tud megvalósítani, milyen hulla­dékanyagot tud felhasználni. Már az első napon annyi érté­kes ötlet született, hogy alig győzték feljegyezni, észbe tarta­ni. A kommunistáknak azonban nemcsak a saját gyermeke a ked­ves. Ha például Varró elvtársnak volt egy javaslata, ahhoz Köllő elvtárs, vagy Takács elvtárs is hozzátette a magáét. Ha egy-egy hulladékanyagbót készült munká­juk után érdeklődünk, szánté alig tudják már kibogozni, hogy kié is volt az első ötlet. Több itizezer forintot tesz ki az az összeg. amit egy félév alatt megtakarítottak a gyárnak, az államnak. A ceruza hegye alig bírja követni, amit eddig meg­valósította le. Varró Kálmán elv­társ legutoljára a cseréppréshez készített egy hengert, teljesén hulladékanyagból. Éppen olyan jó, éppen olyan tartós, mintha uj anyagból készült volna. Sikerült­té tette az önmagának építő em­ber munkaszeretete. alkotásvá- gya. Ha készen kell megvenni egy ilyent, jónéhányezer forintba kerül. Most, elkészült hulladék­ból. És az a másik, amit ilyen­formán megtakarítottak, egy uj gyárban termelhet, ott járul­hat hozzá cserépgyártási tervünk túlteljesítéséhez. Nincsen olyan anyag, ami ezek- elött az elvtársiak előtt értéktelen lenne. Rossz foghíjas fogaskere­kek ? Újat varázsolnak belőle. A gyakorlatlan szem alig tudja megkülönböztetni ezeket az újjá­született fogaskerekeket azoktól, amelyek most kerültek ki a gyár. bői. " Takács János elvtárs a cserép- préshez készít szájnyílásokat. Szintén hulladékanyagból, ócska, vadból. Olyanból, amit azelőtt mint használhatatlant, mint ér­téktelent félrelöktek, eldobtak. Az emberi munka most hasznos­sá, értékessé teszi ezeket. Minden­egyes ilyen elkészült szájnyílás­sal 1000 forintot takarít meg nép­gazdaságunknak. Ez azonban még csak a kezdet. Hét száraz és öt nyers behordó kocsi is elkészült. Darabját 2000 forintra befcsülik. Kerek 24.000 forint a megtakarítás; Éppen egy kis családi ház ára. Varró és KÖllő elvtársak közös munkáját dicséri egy hengercsiszoló. Ezzel is újabb ezresek kiadásától men­tették meg a gyárat. Nincsen a műhelynek egyetlen olyan dolgo­zója, aki kimaradna a mozgalom­ból. Ellenállhatatlan erővel raga­dott az magával mindenkit. Györk9 Károly elvtárs villany sze­relő, de ö is megtalálta helyét a Gazda-mozgalomban, ócska, félre­dobott kapcsolókat varázsol újjá. , Olyan dolgok ezek, amihez nehéz hozzájutni. Most már nincsen gondjuk ezzel sem. A legnagyobb és legjelentősebb újításukon most dolgoznak. Csör­lő! készítenek a kihordó kocsik vontatásához. Négy ember szaba. dúl fel ezzel a nehéz munkától. Ez a félévi munka mérlege. A' mérleg jó, méltó a műhely kom­munistáihoz. Persze arról szó sincsen, hogy a csörlő elkészítése után megállnának. Folytatják to­vább a megkezdett munkát, ök nem akarnak szégyenkezni, ha gyermekük, unokájuk megkérdi majd tőlük: Apa, te mit tettél a szocializmus építéséért ? (Balogh!) reggel a még deres legelőre nem szabad kihajtani a jószágot. A legeltetést tehát a dér, harmat felszáradása után kell kezdeni. Fentek, 1932 oki. 24. PÁRTOKTATÁS HÍREI Ki kell használni a kedvező Időjárást a legeltetésre A Gazda-mozgalom követői között a szentgróti téglagyárban ez

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents