Zala, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-16 / 243. szám

Részietek JL. M. kagfauovics elv társnak a XIX. pártkongresszus október 13-i délelőtti ülésén elhangzott beszédéből Eh társak! A párt Központi Bizottsága meg­bízott, hogy javaslatot terjesszek a XIX. kongresszus elé pártunk pro­gramúi jónak átdolgozásáról. A XVIII. kongresszuson bizottsá­got választottak az SzK(b)P programra jónak módosítására. Mint ismeretes, a. párt a bizottság tagjai közül kiváló elvtársakat vesztett el: Kalinin -elv-társat, Zsdanov elv-társat Bcserbakov elvtársat, Jaroszlavszk'g elvtársat. A bizottságnak nem volt lehetősége, hogy teljesítse megbíza­tását. A Nagy Honvédő Háború és a háború következményeinek meg­szüntetését szolgáló munka, a nép­gazdaság újjáépítésének nagy mun­kája megakadályozta a bizottságot munkájának befejezésében. Most, a XIX. pártkongresszus után, a feltételek kedvezőbbek lesz­nek u bonyolult feladat végrehaj­tására. — Kagauovics elvtárs hangsú­lyozta. hogy a programra elfogadá­sát követő több, mint harminc esz­tendő alatt a ’ Szovjetunió elmara­dott agrárországból erős, szocialista ipari és kolhozhat alommá vált. Meg­szűnt. a gazdasági életben akkor még meglévő különböző gazdasági alaku­latok rendszere, osztatlanul uralko­dik a gazdasági élet szocialista rendszere és a szocialista tulajdon — két formában, az össznépi tulaj­don és a kolhoztulajdon formájában. ■— Országunk teljesen átalakult — mondotta. — Sztálin elvtárs veze­tőiével felépült a szocializmus or­szágunkban. Az elmúlt harminc esztendő alatt, különösen a Szovjetuniónak a Nagy Honvédő Háborúban kivivőit törté­nelmi győzelme eredményeként mér­hetetlenül megnőtt a szcvjetállam hatalma és tekintélye. Mindezen változások miatt pár­tunk programijának több tétele és a pártnak a programúiban foglalt feladatai — minthogy ez idő alatt már megvalósultak •— nem felelnek meg többé a mai feltételeknek és a párt uj feladatainak. Éppen ezért sürgetően szükséges pártunk prog­ramra jának átdolgozása. Sztálin elvtárs zseniális müveiben kidolgozta, a valamennyi düntőfon- tossdgu prograjnmkérdést: a szocia­lizmus és a kommunizmus felépítése egy országban, a szocializmus és a kommunizmus orszá­gunkban való felépítése kér­désének két oldala a kapitalista környezet feltételei között, az or­szág szocialista iparosítása, a me­zőgazdaság kollektivizálása, a szo­cialista állam, a szocialista nemzetek kérdését, a nyelvtudomány marxista. elméletét cs több más nagy elméleti és gyakorlati problémát. Az átdol­gozott programinnak meg kell tes­tesítenie mindazt az újat amivel a nagy Sztálin, vezérünk és tanítónk a marxizmus-leninizmus kincsestárát gazdagította. ('Viharos taps.) Az uj. átdolgozott pártprogrammnak általánosítania kell a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörté­nelmi tapasztalatait, a szocializmus Szovjetunióbeli felépítésének tapasz­talatait és meg kell szabnia a to­vábbi módját a párt fő feladata tel­jesítésének: a kommunista társada­lom felépítésének a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos át­menet- utján. A programra átdolgozásának szem­pontjából és abból a szempontból, hogyan szabjuk meg a kommuniz­mus építésének további útjait, döntő jelentőségű, hogy pártunk XIX. kom gresszusára megkapta Sztálin elvtárs ,A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban“ című uj, klasz- szikus müvét. Sztálin elvtárs uj müvének tör­ténelmi jelentőségét az szabja meg, hogy a Szovjetunióban 'teljesítették a szocializmus felépítésének felada­tát és most a párt előtt egész nagy­ságukban felmerültek a szocializ­musból a kommunizmusba való fo­kozatos áttérés uj feladatai. Sztá­lin elvtárs uj müve elméleti és gyakorlati megoldását adja azoknak a döntőfontosságu problémáknak, amelyek az uj történelmi körüli nyék közepette a párt előtt fel] rültek. Sztálin elvtárs zseniális müve talmas nemzetközi jelentőségű, a mű a sztálini lángelme fényszi jóval világítja meg a pártunk ál tál vezetett szovjet nép előtt az ál­lamunk további erősítéséhez és a kommunizmusnak országunkban való leggyorsabb felépítéséhez vezető utat. (Taps.) Felolvasom a XIX. pártkongresz- szusnak a Szovjetunió Kommunista Pártja programra jának átdolgozásá­ról szóló következő határozati ja­vaslatát : A párt XIX. kongresszusa meg­állapítja, hogy a VIII. pártkon­gresszus (1919) óta — midőn a párt jelenlegi programmját elfogadták — gyökeres változások történtek mind a nemzetközi viszonyok terü­letén, mind pedig a szocializmus épí­tésének területén a Szovjetunióban. Emiatt a párt programra jának több tétele és a pártnak a programúiban foglalt feladatai — minthogy ez idő alatt már megvalósultak — nem felelnek meg többé a mai fel­tételeknek és a párt uj feladatainak. A kongresszus ebből kiindulva el­határozza : 1. Szükségesnek és időszerűnek tartja a párt jelenlegi programmjá- nak átdolgozását. 2. A programra átdolgozásánál Sztálin elvtárs „A szocializmus gaz­dasági problémái a Szovjetunióban' ‘ című müve alapvető tételeit kell követni. 3. A párt programmjának átdol­gozását a következő összetételű bi­zottságra bízza: a bizottság elnöke: Sztálin eiytárs (Viharos, ünneplésbe átmenő taps), a bizottság tagjai: Berija, Kaganovics, Kuusinen, Ma­lenkov, Molotov, Poszpjelov, Rumjan- cev. Szaburov, Csesznokov, Jugyin. 4. A párt átdolgozott programm- jának tervezetét a Szovjetunió Kom­munista Pártjának következő kon­gresszusa elé kell terjeszteni, haros taps. Mindenki feláll.) (Vi­Készleíek A. X* Kosziéin elvtársnak a XIX. pártkongresszus; október 9n esti ülésén elhangzott beszédéből A párt, a kormány és maga Sztá­lin 'elvtárs állandóan gondoskodik országunk dolgozói anyagi helyzeté­nek szüntelen javításáról, a, köz­szükségleti cikkek gyártásának min­den módon történő fokozásáról. Or­szágunkban óriási munkát végeztünk az ipari és mezőgazdasági termelés minden területének fejlesztése cél­jából, hogy így maximálisan kielé­gítsük a szovjet nép szüntelenül nö­vekvő anyagi cs kulturális szük­ségleteit. A párt bölcs sztálini politikája biztosította az országban a nehéz­ipar és a szocialista mezőgazdaság hatalmas fejlődését és ezen az ala­pon a könnyűipar minden ágának sokoldalú fejlődését és a közszükség­leti cikkek gyártásának szüntelen növelését. Megteremtettük a hatalmas textil-, kotszövő-, konfekciói-, szőrme,- eipő- ós bőrüzemeket, amelyek modem technikával vannak felszerelve. Mes­terséges és szintetikus fonalak, mű­bőrök, cserzőanyagok gyártásával és lián ősnövények elsődleges feldol­gozásával foglalkozó uj iparágak fejlődnek ki. Az utóbbi években számos hatalmas könnyűipari vál­lalatot építettünk az uj technika alapján és alakítottunk ujjú. Az el­avult és kis termelékenységű gépi berendezést tökéletes szerkezetű gé­pekkel és gépcsoportokkal cseréljük ki. A könnyűiparban a bábom utáni időben 170 ezer uj gépet szereltek fel. Az üzemek újjáalakítása elsősor­ban árra irányul., hogy biztosítani lehessen az előállított. gyártmány egységére fordított munka mennyi »égének rendszeres csökkentését és a gyártás technológiai folyamatá­nak megjavítását a gyártási fo­lyamatok további gép esi t őse és au­tomatizálása révén, futószalagok be­vezetésével és a gyártásban a írurn- ka.szakaszok számának csökkentésé­vel Csütörtök, 1952 oki. 16. Vegyük például a pamutipart. Nemrégiben a pamutipar még régi, kisíermelékenységü, Müle-gépekkel dolgozott, amelyek technikai szem­pontból elmaradottak. Most ezek he­lyett nagytermei ékenységü, uj fonó­gépeket állítattak be. Az uj fonó­gépek egynegyedannyi területet fog­lalnak el, mint a Mulc-gépek g az orsók termelékenysége 60—<35 szá­zalékkal nagyobb, mint azokon. Az­által, hogy a fonógyárakban uj gépi berendezést állítottak fel, a fő gépi műveletek száma 12-ről ü-ra csökkent. Bevezették a futószalagrendszert a cipő-, konfekció-, k&tszüvő* szőr­me- és a bördiS/anü-ipaiiágak üze­meinek többségében. Ez lehetővé tette, hogy ezek az iparágak a küny- nyüipar nagy gépesített ágaivá vál­janak és az átszervezett üzemekben a munka termelékenysége a lábbeli iparban 20 százalékkal, a szőrme­iparban 40 százalékkal és a konfek­cióiparban 30 százalékkal emelked­jék. A könnyűipar valamennyi ágá­nak sikeres helyreállítása és tovább­fejlesztése következtében elértük és jelentősen túlszárnyaltuk a szövet, lábbeli, kötszövött áru és egyéb cik­kek gyártásának háboruelőttí színvo­nalát. 1952-ben a könnyűipar 43 százalékkal több terméket áll it elő. mint a háború előtt, ezen belül gyapjúszövetből 60 százalékkal, köt. szövött-árukból több mint 00 szá­zalékkal, selyemszövetekből pedig 2.Sjszer többet. Gyökeresen más kép figyelhető meg a tőkés országokban. Vegyük például az angol textil­ipart, amely, hogy úgy ' mondjuk, nem. is olyan régen a legfejlettebb volt a világon és kezében tartotta a textiláruk majdnem valamennyi alap. vet ő f elvevő piacú t. Angliában a pamuíszövet gyártása 195.1 -lián a liábomelötti időhöz vi­szonyítva 40 százalékkal csökkent. ,a hft'boruutáni években a pamut fono­dák teljesítőképessége 28 százalékkal, a szövőd éké pedig 24 százalékkal, csökkent. Számos texiilgyárat leáili­Itotfák. A működő gyárak régi fel­szereléssel dolgoznak. Az elmúlt években 26 százalékkal esőkként a munkások szánra az angol pamutiparban. Nem kisebb válságot él át az angol gyapjuipar. A gyap- juszövőgyárak teljesítőképessége 30 százalékkal csökkent. Míg a tőkés országokban a békés célokra termelő iparágak elsorvad­nak, nálunk, a Szovjetunióban év- röl-évrc szüntelenül növekszik .a köz. szükségleti cikkek gyártása, rendsze­resen csökkennek az árak és növek­szik a szovjet nép anyagi jóléte. A könnyűipar dolgozói — a párt­nak, a kormánynak és magának Sztá­lin elvtársnak azt az útmutatását végrehajtva, hogy állandóan növelni keíl a könnyűipar termelését és to­vább kell javítani termékeinek mi­nőségét — a háboruutáni evekben jelentős»níűnMt végeztek az ipar át­építése terén a választék kibővítése, a minőség megjavítása, a márkás áru minőségének emelése és a gyár tobt cikkek külső kidolgozásának ja­vítása érdekében. Koszigin elvtárs ezután arról be­szélt, hogy a könnyűipar ismeretes sikereket ért el a termékek minősé­gének megjavításában és a cikkek választékának kibővítésében, de még mindig sok a komoly hiányosság, s ezeket ki kell küszöbölni. Az uj ötéves terv előírja — foly­tatta Koszigin elvtárs — a köny- nyüipar minden ágának gyökeres átépítését, a legújabb technikával való ellátását, a gépek nagyobb mér. tékü automatizálását és csoportosítá­sát, a berendezés működésének továb­bi gyorsítását Az ipar sikeres fejlődésének alap- feltétele a termelés szakadatlan tö­kéletesítése a magasrendü technika alapján. Nem általában gépekre van szükségünk, hanem a legélenjá- róbb technikájú gépekre, amelyek megfelelnek a munkatermelékenység további emelése követelményeinek, biztosítják, hogy ezeken a gépeken bonyolultabb és kiválóbb választékú termékek készüljenek, hogy ezek a gépek méginkább megkönnyítsék a munkások munkáját a termelésben. A gépgyárak által jelenleg szállí­tott egyes gépek nem felelnek meg mindezeknek a követelményeknek. A könnyűipar előtt álló feladatok a termékek minőségének további ja­vítása cs a munka termelékenységé­nek emelése terén parancsolóan kö­vetelik, hogy a gépgyárak idejében teljesítsék az uj géptípusok termelé­sének és sorozatgyártásának beve­zetésére vonatkozó terveket. Koszigin elvtárs ezután a küny- nyüipar nyersanyagellátásáról szólva, beszélt a gyapot és lentermesztés feladatairól, majd a bőr- és cipő­ipar anyagellátásaink kérdéseit is­mertette. Az uj ötéves tervvel kapcsolatos irányelv-tervezetben előirt feladatok­ból kiindulva — folytatta Koszigin elvtárs — a könnyűipari termelés évi átlagos növekedése mintegy 11 ■százalék kell, hogy legyen. Az 1950. évihez viszonyítva gyapotszövetet 61 százalékkal, lenszövetet 76 százalék­kal, gyapjúszövetet 54 százalékkal, bőrlábbelit 55 százalékkal, kötött­árut 90 százalékkal többet fogunk termelni. Az uj ötéves tervben a könnyűipar elé tűzött feladatok ragyogóan visz- szatükrözik a szovjet nép anyagi jó­létének további okozására irányuló sztálini gondoskodást. A gyapjuipar bővülő nyersanyag­bázisa lehetővé teszi, hogy a folyó öt év alatt jelentős mértékben fo­kozzuk az öltönyök, felöltök, és női ruhák készítéséhez szükséges szö­vetek gyártását, növeljük a jacquard- mintás szövetek gyártását. Kibővitjük a különösen tartós kapronrosíu gyapjúszövetek gyár­tását. Rohamosan növekszik solyemszövet- gy árt ásunk, selyemszövetet nagy vá­lasztékban készítünk. 1952-ben több mint háromszorannyi selyemszövetet gyártunk, mint 1940-ben, 1953-ban pedig ötszöraruiyit. Növeljük a tar- kánazőtt és a bárrsonyszövet gyártá­sút. Népgazdaságunk Sztálin elvtárs útmutatása alapján teremtett uj ága, a mürostdpar, ebben az ötcyes terben 4.7-szeresére növeli terme­lését az 1950. évihez és csaknem 11- szeresére az 1940. évihez viszonyítva. Az ötödik ötéves tervben megalapoz­zuk más, újabb és kiválóbb minő­ségű szintetikus rostfajták gyártá­sának fejlesztését. Az uj ötéves tervben sok pamut-, selyem-, konfekció-, kötöttáru-, bőr- és cipőipari vállalatot és mii- rostüzemet építünk. Az előző ötéves tervhez viszonyítva a beruházási vo­lumen csaknem két és félszeresére növekszik. Csupán a keretenfélüű építkezési terv alapján mintegy 750 vállalatot építünk illetve építünk át. Sztálin elvtárs útmutatása alapján ebben az ötéves tervben újabb nagy, textilközpontok létesülnek Kamisin- ban, Engelsben, Barnáidban, Krasz- nodarban, Hcrszonban és Sztálina- badban. Ennek eredményeként ko­moly átcsoportosítások lesznek a textilipar elhelyezésében. A pamut* szövetgyáftás közelebb kerül á nyersanyagforrásokhoz és a készáru­felvevő vidékekhez. E kombinátok többsége teljesítmény tekintetében felülmúlja a világ bármelyik tex­til vállalatát. a kamisini panndkem- binát például naponta körülbelül egymillió méter kitűnő minőségű szö­vetet gyárt majd. az uj vállalatok technikai felszerelésüknél, a tervbe- vett választéknál fogva a legélenjá- róbbak lesznek. Ezek a vállalatok tömeges mennyiségben gyártják majd a különböző, legkiválóbb vá­lasztékú szöveteket. A szovjet állam békés politikát! folytat és továbbra is szüntelenül fejleszti a népgazdaságot állandó­an növeli a dolgozók anyagi jólétét. A Szovjetuniónak Lenin-Sztálin pártja köré tömörült népei még na­gyobb munkalendülettel és lelkese*, déssel harcolnak a békéért, a kom­munizmus felépítésének a nagy Sztá­lin által kidolgozott grandiózus programmja minél gyorsabb meg­valósításáért. Éljen Lenin—Sztálin pártja, a szovjet nép győzelmeinek szervezője és lelkesítője! Éljen a zseniális vezér és tanító, a mi drága és szeretett Sztálin, elvtársunk! (Hosszantartó taps), Az október 13-i délelőtti ülés A XIX. pártkongresszus október 13-án folytatta munkáját. V. M. Andrianov javaslatára egy­hangúlag elfogadták a Szovjetunió Kommunista Pártja programmjának átdolgozásáról szóló határozati javaslatot. Ezután a kongresszus viharos, hosszan!.ártó tapssal fogadta a szónoki emelvényre lépő Max Reinrannt, a Német Kommunista Párt elnökét. Max Reimann a béke -fenntar­tásáért és Németország nemzeti egységéért küzdő minden' nyugat- németországi dolgozó testvéri, har­cos üdvözletét tolmácsol'a a XIX. kongresszus küldötteinek. Kife­jezte a hazájuk egységéért harcoló nyugatnémet dolgozók mély hálá­ját J. V. Sztálin iránit, azokért az erőfeszítésekért, amelyek azt szolgálják, hogy a német nép igaz­ságos békeszerződéshez jusson és Németország nemze'i egysége hely­reálljon. -Az amerikai' imperialis­ták — mondotta — Adenauer kor^ monyának támogatásával az euró­pai agresszív háború fő támasz • pontjává változtatják Nyugaé- NcmeÜ országot“, — Nyugat-Némei ország lakos­sága — hangsúlyozta Reímann —- egyre inkább tudatára ébred an­nak, hogy egyedül a szovjet kor­mánynak és a Német Demokrati­kus Köztársaság kormányának ja­I vaslaltai vezetnek a német kérdés békés megoldásához. — ígérjük, mindent megteszünk annak megakadályozására, hogy némei.ek valaha is fegyvert fogja­nak a békés szovjet nép és más népek ellen — mondotta Max Reimann * valamennyi küldölt vi­haros tapsa közepette. > Max Reimann befejezésül a né­met népnek és a Szovjetunió né­peinek tartós barátságát, a Szov­jetunió dicső, legyőzhetetlen kom­munista pártját, J, V. Sztálint, az egész világ munkásosz*ályának lángeszű vezérét és tanítóját, a német nép legjobb barátját éltette, (A küldöttek viharos tapssal, áll­va fogadták ezeket a szavakat.) Ezután B. Björnson, az Izlandi Egységes Szocialista Párt Köz­ponti Bizottságának titkára mon­dotta el üdvözlő beszédét. A kon­gresszus melegen fogadta. Arról beszélt, hogy az izlandi nép 1944- ben alapi tolta meg köztársaságát, azonban az amerikaiak uralmuk alá kényszeritették az újonnan megteremtett köztársaságot. Az izlandi nép hősiesen harcol és fo­kozza ellenállását az amerikai imperializmussal szemben. Ennek a harcnak vezető cs mozgási'ó ereje az- egységes szocialista párt. Az osztrák kommunisifák és Ausztria összes haladó érői nevé­ben, hosszas taps közepette J- Koplenig, az Osztrák Kommunista köszöntö-'ie a kon* Párt elnöke gresszust. — Az emberek milliói kisérik: figyelemmel a XIX. pártkongresz- szus munkáját — mondotta J. Koplenig. — E kongresszus hatá­rozatai történelmi jelentőségűek lesznek az egész világ dolgozói számára. — Nyugal-Ausztriát — folytat­ta — egvre nagyobb mértékben vonják be az agresszív atlanti temb katonai készülődéseibe. Mi mindent elkövetünk, hogy meg­hiúsítsuk a háborús gyuj tógátok­nak ezeket a terveit — mondotra J. Koplenig, majd viharos taps közepette éltette J. V. Sztálint, az egész világ dolgozóinak barát­ját és tanitóját, a kommunizmus nagy zászlóvivőjét. Tapssal fogadják a küldöttek S. Mikuníszt, az Izraeli Kommunistái Párt főtitkárát, aki az Izraeli Kommunista Párt és az izraeli dolgozók forró, testvéri üdvözletét' tolmácsolta a kongresszusnak. — Izrael népei — hangsúlyozta — nem feledték el és nem is fe­lejtik el soha, hogy a hős Szovjet Hadsereg mentette meg a világot a fasiszta rabságtól, a zsidók mii. Hóit, mentette meg a hitleri rab-' lók véres kannal közül, Mikunis2 taps közepét-e éltette a bős szovjet népet nagy pártját és Folytatás a 3. oldalon.) 1 Szovjetunió Xommnnista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents