Zala, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-15 / 242. szám
II Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa Módosítások az §zK(h)P Szervezeti Szabályzatában Készletei* A. Sz. Hruscsov elVt&rsnak, az SzK(b)P Központi Kizottsága titkárának beszámolójából Hruscsov elvtárs bevezetőben h. többi között rámutatott arra, hogy a XVIII. kongresszus óta a párt újabb pártépitési tapasztalatokkal gazdagodott, amelyeknek vissza kell tükröződniük a párt szervezeti szabályzatában. Egyben azt a körülményt is figyelembe kell vennünk — mondotta. —, hagy a múlt kongresszuson elfogadott szervezeti szabályzat egyes pontjai elavultak, pz. zel kapcsolatban ki kell egészíteni és módosítani kell a párt szervezeti szabályzatát. A párt uj elnevezéséről és a párt legtöbb feladatainak meghatározásáról A Központi Bizottság szerint megérett annak szükségessége, bogy pártunk elnevezését pontosabban határozzuk meg. Javasolja, hogy a -Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártját a jövőben a „Szovjetunió Kommunista, Pártjának“ nevezzük. A párt elnevezésének pontosabb meghatározása az alábbi megfontolások alapján célszerű: Először: A „Szovjetunió Kommunista Pártja'' pontosabb elnevezés. Ha igy nevezik azt a pártot amely uralkodó párt országunkban, ez jobban összhangban áll majd a Szovjetunió állami szerveinek elnevezésével. Másodszor: ma már nem szükséges megtartani a párt kettős nevét — a kommunistát és bolsevikot — mivel a ,,kommunista' ‘ és „bolsevik" szavak ugyanazt a tartalmat fejezik ki. Továbbá javasoljuk, hogy az első cikkely röviden határozza meg a Szovjetunió Kommunista Pártját és legfőbb feladatait a következő szerkesztésben : „A Szovjetunió Kommunista Pártja a munkásosztvJy, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség tagjaiból szervezett, egy nézetet valló kommunisták önkéntes, harci szövetsége. A Szovjetunió Kommunista Pártja megteremtette a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét és az 1917-es Októberi Forradalom eredményeképpen megdöntötte a kapitalisták és a földesurak hatalmát, megszervezte a proletáriátus diktatúráját, felszámolta a kapitalizmust, megszüntette az embernek ember által való kizsákmányoláséit, s biztosította a szocialista társadalom felépítését. A Szovjetunió Kommunista Pártjának ma legfőbb feladata, hogy a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet utján felépítse a kommunista társadalmat, szüntelenül emelje, a társadalom anyagi és kulturális színvonalát, a.z internacionalizmus és az egész világ dolgozóival való baráti kapcsolatok ■megteremtésének szellemében nevelje a társadalom tagjait, állandóan erősítse a szovjet haza aktiv védelmét, ellenségeinek: agresszív cselekedeteivel szemben“. A szervezeti szabályzat első cikkelye a lehető legtömörebben, ele tartalmilag mélyen tükrözi a pártunk által megtett ut hatalmas eredményeit, meghatározza a legfőbb feladatait a jövőben. Mi lehet a part tagjaV A kommunista párt óriási jelentőséget tulajdonit a párttagság kérdésének, amely a pártépités alapkérdése. Hogy a kommunista párt tagjának megtisztelő elmét és jelentőségét még magasabbra emeljük, javasoljuk, hogy a szervezeti szabályzat tervezetének azt’ a cikkelyét, amely megszabja, hogy ki lehet a párt tagja, uj megfogalmazásban szerkesszük meg: A Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja lehet minden dolgozó, ■más munkáját ki nem zsákmányoló szovjet állampolgár, aki elismeri a párt programmjót és szervezeti szabályzatát, tevékenyen részivesz annak megvalósításában, dolgozik a párt valamelyik szervezetében s végrehajtja a párt minden határozatátA párttag fizeti a megállapított tagsági járulékot“. Az az utalás'a szervezeti szabályzatban, hogy a. párt tagja lehet ipinden dolgozó, más munkáját ki nem zsákmányoló szovjet állampolgár — megerősíti a párt elért vívmányait és visszatükrözi azt a helyzetet, hogy a kommunista párt a «munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség tagjaiból áll. A parlagok hötelességfeiről Mindenekelőtt javasoljuk beiktatni, hogy a párttag köteles minden eszközzel őrködni a párt egységén, amely a párt erejének és hatalmának legfontosabb feltétele. Pártunk hatalmának és nagy győzelmeinek forrása mindig a párt sorainak megbonthatatlan egysége ég egyöntetűsége volt és lesz. 'Nem véletlen, hogy a párt ellenségei, a trockista-buharinista árulók nem egyszer kíséreltek meg szakadást előidézni a párt soraiban és akarták megingatni a párt sorainak egységét. Pártunk a sztálini vezetés alatt porrázuzta a leninizmus ellenségeinek ''mindazokat a kísérleteit, amelyekkel meg akarták bontani a párt sorainak egységét. A kommunista párt egyöntetűbben, tömörebben, egységesebben és hatalmasabban, mint bármikor azelőtt, szorosan egybefonva a Központi Bizottság és zseniális vezére és tanítója, Sztálin elvtárs körül, érkezett el XIX. kongresszusához. A pártpolitikai munka szín vonala azonban még mindig elmarad a/ élet kívánalmaitól, a párt által kitűzött feladatoktól. Minden pártszervezet, minden kommunista figyelmének középpontjába kell helyeznünk a pártunk politikáját megtestesítő párthatározatok, valamint az állami határozatok és irányelvek teljesítéséért folyó kitártéi harcot. Még jobban meg kell szilárdítanunk a párt- és az állami fegyelmet-, még jobban meg kell javítanunk a szervezeti munkát, fokoznunk kell a kommunisták aktiviSzerda, 1952 old. 15. fásat a pártszervezetek életében és arankájában lévő hiányosságok elleni harcban. Egyes pártszervezeti vezetők nem ■ •léggé harcolnak azok ellen, akik formális magatartást tanúsítanak a párt utasításai iránt, gyenge munkáit fejtenek ki annak érdekében, hogy a kádereket a rájuk bízott ügy iránti magasfoku felelősség szellemében neveljék. A másik hiba, ami előfordul pártunkban, az, bogy a kommunisták egy része helytelenül azt hiszi, hogy pártunkban kétféle fegyelem van: egy az egyszerű tagok, egy pedig a vezetők számára. Érthető, hogy a párt nem békéiket meg a fegyelemnek az ilyen uraskodó, pártellenes felfogásával. A párt és az állam érdekei minden kommunistától fokozott felelősségérzést követéinek a reá bízott ügyért, bármilyen tisztséget is töltsön be az illető, megkövetelik a párt. és állami fegyelem legszigorúbb megtartását. A szervezeti szabályzatban feltétlenül rá kell mutatni arra, hogy a párt- és állami fegyelem megsértése nagy hiba, ami kán okoz a pártnak és ezért iisz- szeegyeztethetetlen a párttagsággal. Elv,társaik! A párt mindig óriási jelentőséget tulajdonított a bírálat és az önbi- rálat és különösen az alulról jövő bírálat fejlesztésének, a, hiányosságok fel tárásának és a parádés megelégedettség, a munkasikerektől való elbizakodottság elleni harcnak. Pártunk ereje épp abban áll, hogy uo.m fél a, bírálattól és hiányosságainak bírálatából energiát mórit a további haladáshoz. hogy a szocialista állam ellenségei országunkba próbálták és próbálják majd küldeni ügynökeiket felforgató tevékenység kifejtésére. Az ellenséges elemek aljas célokból igyekeznek befurakodni különböző állásokba a párt-, az állami és a gazdasági szervezeteknél és fel akarják használni a könnyelmű, a párt. és államtitkok megőrzésére alkalmatlan, fecsegő embereket. A pártszervezeteknek kötelességük. hogy határozottan felszámolják a politikai nemtörődömség jelenségeit, hogy a párt- és államtitkok legszigorúbb megőrzésének szeltemében neveljék a kommunistákat. A párt és az állami épitömun- ka minden szakaszán a politikai és gazdasági feladatok sikeres teljesítésének döntő feltétele a káderek helyes kiválasztása, elosztása és nevelése. A párt által kifejtett munka eredményeként a vezető káderek összetétele jelentősen megjavult. Hiba lenne azonban feltételezni, hogy ebben a fontos munkában már nincs hiányosság. Be kell ismernünk, hogy sok párt., szovjet- és gazdasági szervezetben a legnagyobb baj a káderek kiválasztásának hibás kezelése, amikor a káderek kiválasztása nem szakmai és politikai megfontolások, hanem cimboraság, személyes ragaszkodás, egy vidékről való származás és családi kötelékek alapján történik. Egyes szervezeti vezetők ahelyett, hogy szigorúan megtartanák a párt arravonatkozó követelményeit, hogy politikai és szakmai képzettségük szerint helyesen válasszák ki a kádereket, arra törekszenek, hogy hajbó- kolókkal, talpny Riókkal, alkalmatlan emberekkel vegyék körül magukat, a becsületes, az ügy- gycl szívvel-lélekkel törődő, a hiányosságok ellen harcoló pártmunkásokat Pe(tig kiüldözik. Az a feladatunk, hogy még ma. gasabb színvonalra emeljük a káder-kiválasztás munkáját a párt-, az állami és a gazdasági apparátus minden láncszemében, hagy fokozzuk a vállalatok, a szervezetek és az intézmények vezetőinek a pártmunkások helyes kiválasztásáért való felelősségét, A szervezeti szabályzatban feltétlenül rá. kell mutatnunk a párttagoknak arra a kötelességére, hogy rendületlenül végrehajtsák a pártnak a káderek helyes — politikai és szakmai képzettségük szerinti —- kiválasztására vonatkozó utasításait. A szervezeti szabályzatba be kell iktatnunk, hogy ezeknek az utasításoknak megsértése, a funkcionáriusok kiválasztása cimboraság, személyes ragaszkodás, egy vidékről való származás, családi kötelékek alapján összeférhetetlen a párttag Sággal. A továbbiakban foglalkoznunk kell az azzal kapcsolatos kiegészítésekkel, hogy miként történjék a pártból való kizárás kérdéseinek megvizsgálása, ha a párt választott vezető szerveinek tag jairól van szó. Javasoljuk annak kimondását, hogy a párt alapszervezete nem hozhat határozatot a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a szövetségi köztársaság kommunista, pártja Központi Bizottsága, a határterületi, területi, járási, városi vagy kerületi párt- bizottságok valamely tagjának a pártból való kizárásáról. A szövetségi köztársaság kommunista pártja Központi Bizottsága, a határterületi, területi pártbizottság, a járási pártbizott. ság, a városi, kerületi pártbizottság tagjának a pártbizottságból, .vagy a pártból való kizárásáról az illető bizottság plénumának kell döntenie, ha & plenum a szavazatok kétharmad többségével ezt szükségesnek ismeri el. Javasoljuk bevenni. hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága tagjának a Központi Bizottságból, vagy a párttagok sorából való kizárásáról a pártkongresszus, vagy — két kongresszus közti időben — a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénu. ma határoz, a plenum tagjainak kétharmad többségével. A Központi Bizottságból kizárt tagokat automatikusan a Központi Bizottságnak az a póttagja váltja fel, aki a kongresszuson a Központi Bizottság póttagjainak megválasztásakor megállapított sorrend szerint következik. A pártszervezetek pártbüntetés, ként egyes párttagokat tagjelöltekké minősítenek vissza, azonban ez a büntető intézkedés nincs lerögzítve a szervezeti szabályzat, ban. Javasoljuk bevenni a s servezeti szabályzatba, hogy szükség esetén a pártszervezet pártbüntetésként egyévi időtartamra tagjelöltté minősítheti vissza a párttagot. A párttagok jogairól Be kell azonban ismerni, a párt- szervezetekben még mindig előfordul, hogy a bírálatnak és uz ünbi- rálatnak a párt- és az állam éleiében játszott szerepét lebecsülik. A bírálat és az önbirálat nem ritkán makacs ellenállásra talál egyes „lakkozott" kommunisták részéről. Kiderült, hogy sok kárt okoznak a pártnak azok a kommunisták, akik — bár vég nélkül hangoztatják a párt iránti odaadásukat — valójában azonban nem tűrik meg, elnyomják az alulról jövő bírálatot. A leghatározottabb harcot kell folytatni azok ellen, akik akadályozzák a bírálat és az önbirálat fejlesztését. Sztálin elvtárs arra tanit, hogy az önbirálatra épp oly szükségünk van, mint a levegőre, mint a vízre, hogy nélküle, az önbirálat nélkül pártunk nem tudna előrehaladni, nem tudná kiküszöbölni fogyatékosságainkat. Az önbirálat pártunk alapvető tartozéka. A kommunista párt a szovjet társadalom irányitó és szervező ereje, országunk vezető pártja. Sztálin elvtárs rámutat, hegy saját magunknak kell feltárnunk és kijavitanu.uk hibáinkat, ha előre akarunk haladni, hogy rajtunk kívül senki sincs, aki feltárja és orvosolja azokat. Az önbiráiat- nak az egyik legkomolyabb, fejlődésünket előre vivő erőnek kell lennie. A szervezeti szabályzajt védelme alá kell helyezni azokat a párttagokat, akik birálják a mun. kában mutatkozó hiányosságokat, meg kell védelmezni, őket a bírálat elfojtóival szemben. Aki akadályozza az önbirálat fejlesztését, elfojtjia a bírálatot s hivat, kodással és magasztalá&sal] helyettesíti, az nem méltó a párt tagjának megtisztelő címére. A szervezeti szabályzat kimondja, hogy a párt tagjának joga van bármely nyilatkozattal, bármely pártfórumhoz fordulni, egészen a Központi Bizottságig. A szervezeti szabályzatban rá keli mutatni, hogy a párttagnak nemcsak joga, de kötelessége is személyekre való tekintet nélkül közölni a vezető pártszervekkel, egészen a Köz" ponti Bizottságig, a munkában mutatkozó hiányosságokat, a szervezeti szabályzatban le kell rögzíteni, hogy azokat pedig, akik akadályozzák a párttagot e kötelessége teljesítésében, szigorú büntetéssel kell sújtani, mint a párt akaratának megszegőit. Súlyos hiba — amely szintén elterjedt a kommunisták egy része körében — az igazságnak a párt előtt való eltitkolása, a nem igaz, nem becsületes magatartás a párttal szemben. Egyes funkcionáriusok niegprő. hálják szépíteni az ügyek állását, szenfényvesztéssel, a tervteljesl- tésiöl szóló jelentések kikerekité- sével foglalkoznak. Akadnak vezetők, akik megszegik, vagy megkerülik a szovjet törvényeket és nem te’jesértékü, íosszminöségü termékeket bocsátanak ki és ezt kiváló minőségűnek tüntetik fel, amivel nagy kárt okoznak az államnak, és a fogyasztók érdekeinek. A fentiek figyelembevételével javasoljuk beiktatni a szervezeti szabályzatba, hogy a párttagnak kötelessége, hogy őszinte és becsületes legyen a párthoz, ne en- gedje meg az igazság eltitkolását és elferdítését és hogy az a kommunista, aki nem mond igazat és becsapja a pártot, a legnagyobb bűnt követi el, nem marad, hat a párt soraiban. Azt is elő kell írnunk a szervezeti szabályzatban, hogy a párttagnak kötelessége megőrizni a párt- és az államtitkokat, hogy legyen politikailag éber, és hogy a párt. és államtitkok kifecsegése bűntett a párttal szemben és összeférhetetlen a párttagsággal. Mindig szem előtt kell tartanunk a, kapitalista környezetet, mindig arra < kell gondolnunk, Pártunk mindig nagy jelentőséget tulajdonított és ma is nagy- jelentőséget tulajdonit a párton- bclüli demokrácia következetes megvalósításának. A kommunista párt belső életében szigorúan ösz- szeegyezteti a centralizmus clvc‘ az összes vezető pártszerv választhatóságával, beszámolási kö. telezettségével és leválfhatőságá- val. Javasoljuk a szervezeti szabályzatban a párttagok jogairól szóló paragrafus alábbi fogalmazását. -A párttag joga, hogy a) részivegyen a taggyűléseken, vagy a pártsajtóban a párt politic kai kérdéseinek szabad és tárgyilagos megvitatásában; b) a taggyűléseken bármely párt' funkcionáriust megbíráljon; c) résztvegyen a pártszervek megválasztásában, mint választó ős választható; d) személyes részvételi követel, jen. mindazokban az esetekben, amikor az ö tevékenységéről vagy magatartásáról hoznak döntést; e) bármilyen kérdéssel és beadvánnyal forduljon a párt bármely szervéhez egészen a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságáig." A tagjelöltekről A Szervezeti szabályzat értelmében mindenkinek, aki a pártba be kivan lépni, le kell töltenie a tagjelöitségi idői.. Ez abból a célból szükséges, hogy a íagjclöl megismerkedjék ' a párt programm. iával, szervezeti szabályzatával és taktikájával és hogy a pártszervezet meggyőződhessen a tagjelölt személyi tulajdonságairól. Egyes pártszervezeteknél megfeledkeznek a tagjelöltekről. Nem vonják be őket tevékeny részvételre a társadalmi-politikai éleibe, magukra hagyják a tagjelölteket, a gyakorlatban elhárítják magukról a felelősséget nevelésükért. A párt uem nyugodhat bdc ezekbe a hiányosságokba. Meg kell javítani a pártszervezeteknek «1 'tagjelöltek körében végzett munkájúi és lokozui kell maguknak a tagjelölteknek felelősségét tagjelöií- •ségi idejükért, hogy a tagjelöltség ideje valóban a párínevelés és megedzés iskolája legyen a pár'- spraiba belepek számára. Ezzel kapcsolat ban a szervezeti szabályzatnak a „Tagjelöltekről* szóló fejezetébe fel kell venni, hogy a pártszervezet köteles segítségei nyújtani a tagjelölteknek ahhoz, Folytatás a 3. oldalon.)
