Zala, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-12 / 240. szám

Látogatás a söjfriri centrálénál

„KOMMUNIZMUS az annyi, mint szovjet hasalom plusz az egész ország villamosítása’ — mondotta Lenin elvtárs, Lenin elv- ársnak ez a mondása jutott eszünkbe, amikor megkezdték Söj- öron a centrálé építését, s ugyan.' ekkor visszaemlékeztünk azokra az időkre, amikor halál járt ebben a, országban azoknak, akik bátran kiálltak Lenin és Sztálin elvtárs eszméje mellett. Nemcsak'a haladó gondolatokat ölték meg a Horthy- reakció, idején, hanem minden esz. közt felhasznállak, hogy a fejlődésnek is gátat vessenek. A falvak éjt szakánként koromsötétbe burkolóztak, ez a sötétség azonban nemcsak a házakat és a sáros utcákat takarta, hanem ráterpeszkedett az emberek gondolatvilágára is.

Amikor a dicsőséges Szovjet Hadsereg elűzte az ország bitorlóit, nálunk is rohamosan megindult a fejlődés. Az uj gyárak mellet! uj iskolák, kulturo'tthonok és családiházak ezrei létesültek. Az utakat járhatóvá tettük, a hidakat helyreállítottuk s a fényt, a világosságot a legkisebb falvakba is elvittük. Államunk hatalmas összegeket fordított, arra, hogy mielőbb gyökeresen felszámolja azokat a hiányosságokat, amelyeket a múlt mint átkos örökséget; hagyott reánk. Gyors fejlődésünknek egyik sz°P bizonyítéka a söjlöri céntiá lé is. .. ,

AZ ÉPÍTKEZÉST tavaly osszei kezdték el. A felszabadulás előtt egy ilyen nagyszabású építkezés befejezéséhez hosszú évek kellettek. A munkát akkor rengeteg1 csalás, panamázás kísérje.

A söjtöri cemtrálét már azok a dolgozók építették, akik pártunk vezetésével néhány év alatt valóságos csodákat művellek. A '-avaly megkezdett gyönyörű építkezési már teljesen befejezték, csupán a szerelési munkák vesznek még ho szabb időt igénybe. Az, hogy a szerelés tovább^ar-t, nem befolyásosa a cenlrálé üzembehelyezését, a részleges üzembehelyezés ugyanis máris megtörtént.

Néhány héttel ezelőtti éjjeli 11 ói d Kor gyulladt fje], a fény első rz- h; . a söjtöri centrálénál, A 100 é.-’r voltos áraaji szinte zengett a köiélvastagságu' vezetékeken. Négy darab 500-as s mintegy 50 darab kisebb égő nappali fénnyel öntötte *1 a tájat. Ezen az éjtszakán volt a cenlrálé főpróbája. Alacsony árammal kezdték s fokról-fokra mentek, majd a tökéletes műszaki vizsgálat után, amikor látták, hogy minden rendben van, egyszerre adták rá a

110.000 voltot. A centrálc kiállta a próbát, de a dolgozók is, akik a ceutráiét alkották, akik a bonyolult vezetékeket szerelték.

■ - A SEGÉDMUNKÁSOK valamennyien helybeliek — mondja Mc-gy es Lajos műszaki dolgozó. Egész idő alatt lelkesen dolgoztak. Büszkék rá, hogy a dolgozók államától Söjtör ilyen nagyszerű ajándékot kapott. Az átlagos teljesítmények állandóan 15Ó—160 százalék között mozogtak. Hat hónapon^ át az az építkezés volt a zalaeger- OC3 CJOOC3CJC3CJCJCJ

szegi Magasépítési Vállalat legjobb munkahelye.

Nyúrúdi Győző, majd később Gregor ics Sándor építésvezető, Sziics József munkavezető s va’a mennyien, akik ennél az építkezésnél dolgoztak, azzal a gondolattal végezték munkájukat, hogy nagy és szép feladat egy olyan építkezésen dolgozni cs .jól dolgozni, amely, ha elkészül, villamos fénnyel látja el a zalai falvakat s áramával mozgásba hozza a gyár:-k gépeit. Azért ment, itt olyan jól a munka, azért születtek szebbnél- Szebb szocialista munkafelajánlások, mert ‘tudatában voltak annak, hogy a szocializmus felé haladó országunknak egyik éltető eleme a villamosáram.

Az cpilkezésnél dolgozó söjtöri lányok csak május 3Hg szerződlek. Úgy gondolták, júniusban már kezdetét veszi a mezőgazdasági munka, s ekkor otthon is lesz elég dolguk. De aztán máskép történt.

— NEM TUDTUK itthagyni az építkezést, — mondta Anti Rozália. — Nap-nap után jobban éreztük, hogy itt is magunknak dolgozunk. Örültünk, amikor magasabb teljesítményt értünk el. Ilyenkor arra gondoltunk, hogy jó munkánkkal ismét közelebb hoztuk azt a napot. amikor Söjtörön is villannyal világíthatunk.

Most már kevesen dolgoznak az építkezésen, csak a simítási munkákat- végzik, de Anti Rozália, Borsos Mária és Kiss. Emma meg mindig üt munkálkodnak.

— Söjtör már sok mindént kapott — szólalt meg Borsos Mária a habarcsosláda mellől —, de villanyunk még nincs. Van már gáz is a faluban, de világosságot még nem kaptunk, mert még nem kötötték be a vezelcket,

BIZONYÁRA nejin kell sokáig

várakozniok a söj’tőrieknek a villanyra, A centráíé — ha folynak is még a szerelési munkálatok — bőségesen ontja az áramot s ebből jut majd elegendő Söjíőrnek is.

Az építkezés aránylag egészen rövid idő alatt fejeződött be. fi munkát elsősorban is az gyorsította meg, hogy a szovjet példák nyomán alkalmazták azokat a módszereket, amelyek megszüntetnék? az építkezés ídémyjellegét. Deszkából és kátránypapirból égy külső házát építettek. Ezt gőzgéppel és koksszal fűtötték. A fűtés hármas célt szolgált: a do’gozók meleg helyen végezhettek munkájukat, nem fagyott meg a habarcs és a cement s ezenkívül meggyorsították a falak száradását is.

Ha megnézzük az épület belsejét s figyelembe vesszük a rengeteg különböző helyiséget, akkor örömmel állapíthatjuk meg, hogy sokat tanultunk a Szovjetuniótól. Az építkezés kezdetétől számítva még egy év sem telt cl 5 a szerelési munkáktól eltekintve máris befejeződött ez. a gyönyörű alkotás. A säj1 őri centráíé is . egy beszédes bizonyíték, amely amellett szól, hegy mi nemcsak tervezünk, hanem még is valósítjuk terveinket.

A magyar dolgozó nép — a világ becsületes dolgozóival együtt —• szeretetteljes érdeklődéssel várta a nagy Bolsevik Párt XIX. kongresszusát, A Ganz Vagongyár vagonszerelési üzeminek dolgozói röpgyülésükön elhatározták, hogy a SzK(b)P XIX. kongresz- szusánalt tiszteletére 15 nappal a határidő' előtt ^elkészítik az I-es -zámu szovjet vonatot. Ehhez a felajánláshoz csatlakoztak a gépgyártás és a gépüzemek dolgozói is.

Ezt láttuk Tengelicen

Zala megye küldöttei a tengelici tsz-ben

4.

A tengelici ,,Petőfi'' termelőszövetkezet megtekintése után küldötteink gazdag tapasztalatokkal indultak tovább a tolnamözsi gépállomásra. Kovács Ferenc elvtárs, a gépállomás igazgatója üdvözölte a küldötteket. Ismertette a gépállomás jelentőségét cs feladatát, a mezőgazdaság szocialista átszervezésében.

— A gépállomás nemcsak szánt, vet és növényápolási munkát végez, — mondta Kovács elvtárs, — hanem elsősorban a termelőszövetkezeteknek és csoportoknak szakmai tanácsokat adnak. A gépállomás mezőgazdászai felelősek a tsz-ck fejlődéséért, eredményeikért, a hibákért.

A gépállomás nem feledkezik meg. az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokról sem ■ Gaz d agy ülés eket

szerveznek, politikai felvilágosító munkát végeznek közöttük és mező- gazdasági szaktanácsokkal látják el őket. Kern kis mértékben járultak hozzá jó munkájukkal a gépállomás dolgozói ahhoz, ' hagy az 1950-ben lévő két tszcs 1952-ig- 12 nagy, ötös termelőszövetkezettel nőtt. Ebben az évben az aratás 90 százalékát gépi erővel végezték a gépállomás területén.

Komoly eredményeket jelent a termelőszövetkezetek, a gépállomások részéről az, hogy a {raktorísták IcO' nagyobb része termelőszövetkezeti csoportlag. A traktoristák nagy felelősséggel dolgoznak, amit munkájuk bizonyít. A gépállomás a termelőszövetkezetekkel minden kampány kezdeten szerződést köt. Hibák esetén a munkát hátráltató fél 15' százalékos, kötbért fizet. A tolnamö- ! zsi gépállomás ebben az évben há: romszor fizetett 15 százalékos kötbért! a tszcs-knek, mivel a szerződésben előirt munkát nem határidőre végezték ed. A kötbér fizetése ugyanígy áll a tszcs-kre nézve is.

A gépállomás területén az őszi vetések 63—65 százalékát végezték ke- resztsorosan. A gépállomásnak 123 munkagépe, 29 cséplőgépe, 4 aratóéi kévekötöző gépe 2 kombájnja van. Az ötéves terv végére 120 erőgépjük, 20—25 kombájnjuk lesz, uj kultárházát és pihenőt kapnak. Ezután a küldöttek a gépállomás gépeit nézték meg, köztük több uj modem gépet láttak. KüUős (rotációs) kapa, burgonyaültető, négyzetes kukoricavető, gyapotvető gépek, arató kévekötögépek hosszú sorát látták küldötteink. Arany László, a gépállomás mezőgazdásza ismertette a gépek előnyét és munkateljesítményét. \ kombájn naponkint 13— 14 hold földet arat és csépel el, amivel legalább 80 ember munkáját takarítja meg. Az ujtipusu Zetor- traktort vontatásra és növényápolási munkákra használják. Naponként 13 —14 hold földet kapál, meg. Ugyanígy a többi gép is a dolgozó parasztság munkáját könnyíti meg, termékenyebbé teszi a földet, boldogabbá, könnyebbé a termelőszövetkezetek és szövetkezeti csoporttagok életét.

A küldöttek a traklorislák életéről is érdeklődtek, a traktoristák átlagkeresete 700—800 forint, a téli időre meleg- ruhát kapnak, a brr. gácl száll ás ok orr biztosítva van részükre a meleg’ étel. Gondoskodnak a traktorosok szakmai és politikai neveléséről is. A. gépállomás dolgo. tóinak 00 százaléka veszi ki részéi a politikai oktatásból. A küldöttek sokat tanultak a gépállomáson, különösen azok a tsz-elnökök, akik még most is igásállatokkal és faekével szántanak. Meggyőződtek a gépi munka előnyeiről.

A gépállomás megtekintése után küldötteink a tolnaszigeti állami gazdaságot nézték meg. Az állami gazdaság irodája előtt Várhegyi Pál elvtárs, párttitkár, Mónus István igazgató és a gazdaság dolgozói virágcsokorral várták a küldöttséget.

Az állami gazdaság vezetősége, tagjai gyakorlatban is megmutatták, hogy valóban szeretettel fogadták vendégeiket. A küldötteknek volt mit nézni a 14.643 darabból álló sertésállományon. Először a 310—320 kilő körüli lengyel import sertésapaáila- tot vezették ki. A gyönyörű, hosszu- testü állatnak egy nagy hibája volt, állapították meg már az első pillanatban a küldöttek, patkány fejő van. A gazdaság dolgozói azonban büszkék voltak erre a paíkányfejü, gyönyorüiestü állatra, mert az apaállat utódai hosszutestü, erőscsontu.

rövidfejü sertések lettek, A gazda*' ságnak 96 sertésapaállata van, ebből az egyik, az országos kiállításon első dijat nyerte.

Részletesen ismertették küldőt" teinkkel munkamódszerüket a'buga- tásnál, Hálásnál, nevelésnél, hizlalásnál, takarmányozásnál. A küldöttek egymásután ostromolták kérdéseikkel a eertésgondozókat,

— Miért eszi meg elléskor a tná* laeait egyes koca, és hogy Szokták elléskor etetni a kocákat? — kérdezte Acs Zsigmoudné, az egerara- csai Győzelem tszcs küldötte.

— Elléskor a kocának láza és fájj dalmai vannak s több koca fájdaU mában összeroppant ja a malacokat- Mi elszedjük alóluk a malacukat és csak 4—6 óra után tesszük vissza, Elléskor a kocákat nem szabad téssel megterhelni, könnyű és bevés ennivalót kell nekik adni pár napig.

Ugyanígy ismertették a fejlett zooteclinika alkalmazását. Ismertették a gazdaság dolgozóinak, a ser- tésgondozóknak megbecsülését.

— A kanászság mesterség, — mondta Csirzó Antal főállattenyész-- tő. — Nálunk kanásznak lenni nem könnyű, dolog, kitüntetés, kiváló munkával kell kiérdemelni még azt is, hogy valaki bojtár legyeit. A kanásznak szakembernek kell lenni, ugyanúgy meg kell tanulnia az állat- nevelést, mint a vasesztergályosnak az észter,gálásfc. Munkájuk, felelősségteljes. A dolgozók megbecsülését legjobban megmutatja az, hogy Sóvári, István hizlaló havi átlag- keresete 1100 forint, az elmúlt hónapban 1300 forintot keresett.

A látogatás végén Csokona Sándor elvtárs, a küldöttség vezetője köszönetét mondott a küldöttség nevében az értékes tapasztalatok átadásáért. — Mindnyájan sokat tanultunk, látogatásunk nem, marad eredménytelen. Az itt szerzett fejlett tapasztalatokat meg fogjuk valósítani.

A küldöttség tagjai hazaérkezésük után értékelték a tengelici Petőfi tsz-ben, a tolnamözsi gépállomáson és a tolnaszigoti állami gazdaságban szerzett tapasztalataikat. Megfogadták, hogy élenjárói lesznek a nagyüzemi mezőgazdaság megszilárdításának és továbbfejlesztésének,

Élenjáró olajmunkások

A fák lombját fújja a csípős őszi szél. Az utak az esőzések következtében sárosak és vizesek. A mezei munkát lassanként felváltja a házkör üli foglalkozás. Az ‘olajüzemeknél azonban nem szünetel a munka. A far éber endezéseic dolgozói bátran ssevibe- szállnak a rossz idővel is, hogy mennél több olajjal gazdagítsák, a dolgozók országát. A Botary 14-es garnitúránál is folyik a munka, most cserélik ki a furát, hogy azután még nagyobb ütemben folytathassák az olaj feltárását. Távolabb a dolgozók drótköteleket húznak ki és felszerelik a garnitúrára. Kriszták György föf örömest er ebben a pillanatban érkezik gépkocsijával.

— Na, mi újság fiuk? — kiált oda — Milyen eredményeket értetek el? — Egy közepes növésű 20—21 év körüli fiatalember válaszol: — A garnitúra kitett ma is magáért; 2388 méter mélyre haladtunk. Krisziek elvtárs komoly arca derűssé változik.

— Mégsem lessünk az utolsók között, látom, valamennyien igyekeztek jó. munkát végezni.

A Botary 14-nél hamar elterjedt a hire, hogy a 25-ös garnitúra az ölre tört. Ekkor vették észre, hogy lemaradlak. de nem csüggedtek el. Egymás kő- ' zött megbeszélték a termelés problémáit. Nem vártak sokáig, a szót telt követte.

— A szovjet tapasztalatok felhasználása- segítette előre a munkánk menetét — mondja Krisziek György.

— A fúrók kicserélésénél a gyorsabb kiépítéssel jelentős időmegtakarítást értünk cl, csökkent a kiesett munkaórák száma. A ki- és a beépítésnél felhasználtál:, a megtakarított <időnket a gépek és a, szerszámok meg javítására,

— Munkánkat nffy szerveztük, hogy f igyelemmel

kísértük a hozzánk beosztott ehtátsak szakmai és politikai képzettségét, fejlődését. Dolgozóinkat ház- -cossá bátrakká igyekszünk nevelni.- Elértük, fogy a dolgozókban- él ’a, felelősségérzet .munkájuk iránt. Figyelemmel kisérik gépeiket. Számtalan esetben nekik köszönhettük, hogy a gépek nem rongálódtakmeg, mert figyelmességükkel és leleményességükkel elhárították a hibákat.

A Botary 14. dolgozói valóban jó munkát végezlek. Időmégtakarítással csökkentették az önköltségei, (okozták a termelékenységet.

Gyakori látogatójuk Krénuss Pál, a másik fúró- garnitura főfurómestere, a „Gyorsabb fúrással a több olajért-“ -mozgalom elindítója. A brigád tagjai mindig örömmel fogadják Krénvsz elvársat, aki tanácsokkal látja el a dolgozókat. Többek közt elmondja, hogy ő miképpen végezné a furócserét. Sokan vannak, akik Krénuss elvtárs tanácsa, tanítása nyomán ma kiváló farómeslerelclcé váltak. A múltban még fúrótornyot sem láttak — ma pedig az olajszakma élenjárói.

— A mozgalom kiszélesítése mellett nem feledkezünk meg a szakmailag gyengébb dolgozókkal valö foglalkozásról- sem — mondja Krénuss Pál elvtárs, a Magyar N épköztársasági Érdemérem bronz fokozatával kitüntetett föfurőmester. — Minden dolgozónak ismernie kell a berendezések típusait, mert csak így végezhetnek jó munkát. A szakmai képzettség növelésével nő a garnitúra fúrási átlaga is.

— A régi hatvan-hetvenórás javítási időt a munka jó megszervezésével 20—25 órára csökkentettük.

Gaál Gábor elvtárs, furómester veszi át a szót.

— A furómesteri iskolába jártam két hónappal ezelőtt. Az iskolán tanultakat a gyakorlati munkám során alkalmaztam. Csoportom a november 7-c i-isz- tciciére telt vállalását, mely szerint egy lyukat 2400 méterre le fúr és becementez már majdnem teljesítette. Kasz-ngsitctiuk Krénuss elvtárs mozgalmát t ez ö sikereink titka-,.

■A Kötgr-y 14. dolgozói miv-d több olajat adnak a hazának. Jó munkájuk- ’nyomán -uj gépel:, uj gar- tiHuTó!: érkeznek a: telepre. Emelkedik ar életsein- vonal és napról-napra vidámabb, boldogabb lesz a dolgozói' élete.