Zala, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-11 / 239. szám

n Szovietunió Kommunista {bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa Részietek L. P. Berija elvtársnak az SzK(i})P XIX. kongresszusa október 7-i délelőtti ülésén mondott beszédéből Elvtársak! Malenkov elv-társ, a Központi Bizottság beszámoló jelentésében összegezte pártunk tevékenységé­nek a XVIII. és XIX. kongresz- ssus közti időszakban elért ered- menyeit. Ez alatt az idő alatt pártunk és a szovjet nép életé­ben két kiemelkedő jelentőségű esemény volt. Ezekkel kívánok foglalkozni. Közülük az első a Nagy Honvédő Háború. Ebben a ' háborúban dőlt el ha­zánk sorsának, az európai és ázsiai államok és népek sorsá­nak kérdése. Mindenki számára világos, hogy ha a hitleri koalíció aratott volna győzelmet, ennek következménye országunk és sok más ország népeinék szörnyű rab. ságbadöntése és kiirtása lett volna. Az emberek százmilliói kényszerültek volna rabszolga- sorba. A fasiszta barbárok meg­semmisítették volna a modern ci­vilizációt és sok évtizeddel vissza­vetették volna az emberiséget. IDs hogy ez nem történt meg, az mindenekelőtt a rínak köszönhető, hogy a Szovjetunió népei a fa­siszta hódítók elleni . élet halál harcban teljes diadalt arattak. A Szovjetunió elleni hitszegő táma­dás váratlan volta előnyös körül­ményeket’ teremtett a háború el­ső szakaszában a hitleri csapa­tok számára. A Szovjetunió azon­ban hatalmas áldozatok árán, a nép egész anyagi és lelki ere­jének leghatalmasabb megfeszí­tése árán megvédte függetlensé­gét, tönkreverte az Európa had­seregeit rémületben tartó ellensé­get, megmentette az emberiséget és civilizációját. A szovjet nép nagy győzelmé­nek lelkesítője és szervezője a Sztálin elvtárs vezette Kommu­nista Párt volt. (Hosszantartó taps.) Sztálin elvtárs irányította a háború első napjaitól kezdve — midőn hazánk különösen súlyos helyzetben volt —■ a honvédelmi bizottságot és az ország fegyve­res erőit Bölcs és rettenthetetlen vezé- lünk páratlan bátorsággal vezet­te a Szovjet Hadsereget és az egész szovjet népet a csaták tü- zén, a háború nehézségein és megpróbáltatásain keresztül az ellenség fölötti győzelem kivívá­sáig. Nagy boldogság pártunk, a Szovjetunió minden népe szá­mára, hegy ebben a nehéz idő­szakban a szovjet áilam és had­serege élén Sztálin elvtárs áilt, (Viharos, hosszantartó taps.) A szovjet pép győzelme meg­mutatta az egész világnak, hogy .szocialista államunk ereje és ha­talma törhetetlen. Ez a Nagy Honvédő Háború egyik legfontosabb tanulsága. Igaz, a történelem tanulságait nem mindenki hasznosította. Az amerikai imperialisták, akik megszedték 'magukat a két világ, háborún, világuralmuk megterem, tésének hagyimázos eszméjétől megszállva, újból a világháború rzakadéka felé taszítják a népe­ket. Az amerikai militaristák arcát­lan, tüntető provokációkat és cse­lekményeket követnek el a Szov­jetunió ellen, számos szárazföldi, légi és haditengerészeti gyakor­lat, az atlanti tömb katonai fő­kolomposainak a Szovjetunióval határos országokban tett „szem- le“-utjai, az amerikai légierőnek a Szovjetunió nyugati és keleti határai közelében folytatott te­vékenysége formájában. Mind en­nek nyilvánvalóan az -a célja, hogy megbontsa a szovjet embe­rek nyugalmát és fenntartsa a háborús pszihózist náluk és hűbé­reseiknél. Csak gyógy (‘-hatatlan bolondok számíthatnak arra, hogy a szovjet embereket provokációjukkal meg tudják fölemlíteni. (Hosszantartó taps.) A szovjet emberek tudják, mit érnek a háborús uszítok pro­vokációi és fenyegetései. A szovjet nép megingathatatlan nyugalom­mal folytatja békés alkotó munká­ját. Bizik államának és hadsere­gének erejében és hatalmában és azokra, akik meg mernék támad­ni hazánkat, döntő csapást (ud mérni, hogy örökre elvegye kedvü­ket a Szovjetunió határai elleni merényletektől. (Viharos taps.) A párt és. a szovjet nép életé­nek másik hatalmas eseménye a népgazdaság uj, nagyarányú fel­lendülése. Ez a nagyarányú fel­lendülés tetté lehetővé, hogy ipa­runk színvonalát a háború előtti­hez viszonyítva 2.3-szeresére emeljük és nagy lépést tegyünk a szocializmusból a kommunizmus felé vezető utón. A hitleri fasiz­mus által reánk erőszakolt hábo­rú, amely a legkegyetlenebb és legsúlyosabb volt mindazon hábo­rúk közül, amelyeket hazánk va­laha is átélt, megszakította bé­kés fejlődésünket. A hitleri ször­nyetegek az általuk megszállott vidékeken a „felperzselt föld“ barbár taktikáját alkalmazták és ezzel súlyos sebeket ejtettek a szovjet népgazdaságon. Ilyen körülmények között a há­ború befejeztével reánk hárult az az igen bonyolult feladat, hogy' a német megszállást szenvedett vi­dékeken helyreállítsuk az életet, ujjáteremtsük az ipar és a mező­gazdaság háboruelötti színvona­lát, azután pedig többé-kevésbbé jelentékeny mértékben túlhaladjuk ezt a színvonalat. Ebben a súlyos időszakban Sztá­lin eivtárs megadta nekünk a népgazdaság újjáépítésének szé­leskörű programmját és megmu­tatta e programm végrehajtásá­nak útjait. Sztálin élvtárs az öt jellemző hajlithatatlan akarattal és erővel, közvetlenül irányította a párt és az állam egész munkáját, a mun­kásosztály, a kolhozparasztság és az értelmiség megszervezése terén a háboruutáni ötéves terv teljesí­tése érdekében. Mint ismeretes a háboruutáni ötéves tervet si­keresen teljesítettük. (Taps.) A szocialista termelés növeke­désével párhuzamosan, szakadat­lanul, évröl-évre fokozódik és ja­vul az egész szovjet nép jóléte. A Szovjetunió gazdaságilag é3 politikailag, valamint honvédelmi képessége szempontjából most erő­sebb, mint valaha is volt és min­den eddiginél inkább képes bár­milyen megpróbáltatásokat kiáll. ni. (Hosszantartó taps.) Ha az ellenség háborút meré­szel indítani ellenünk, a béke és a demokrácia táborának élén álló Szovjetunió megsemmisítő csapást tud mérni aiz agresszív imperia­lista államok bármely csoporto­sulására, szét tudja zúzni és meg­tudja büntetni az eszüket vesz­tett agresszorokat és háborús gyű j tógátokat. (Taps.) Elvtársak! A háborúban, valamint a békés gazdasági és kulturális építésben a szovjet nép által aratott' győ­zelmek egyik döntő feltétele pár­tunk bölcs és me sasé tekintő nem­zetiségi politikája volt. A sok­nemzetiségi szovjet államban több mint 6Ö nemzet, nemzetiség .és népcsoport él és dolgozik. Ilyen körülmények között a helyes nemzetiségi politika folytatása rendkívüli jelentőséget nyer kö­zös ügyünk — a Szovjetunió ha­talmának erősítése és a. kommu­nista társadalom építése — sike­rének szempontjából. Pártunk nemzetiségi politikája a nemzeti kérdés helyes, tudomá­nyosan megalapozott elméletén •épül, mely a proletárfomulalom-■ ról szóló lenini tanításnak része. A kommunista pártnak a nemze­tiségi kérdésben vallott pro- grammját és politikáját Lenin és Sztálin alkotta meg. Ezért nevez­zük nemzetiségi politikánkat le­nini-sztálini nemzetiségi politiká­nak. Pártunk nemzetiségi politi­káját a Szovjetunió népei lelke­sen helyeslik és egységesen támo­gatják. Lenin és Sztálin közvetlenül ve­zette a soknemzetiségű szevjet. ál­lam létrehozásának munkáját. A nagy Lenin halála után Sztálin elvtárs irányította a párt egész munkáját országunk népei testvé­ri együttműködésének megszerve. zésében, a köztársaságok szövet- ségének megerősítésében, népeink gazdasági életének és kultúrájá­nak fejlesztésében. Sztálin elv- társ rendkívüli érdeme a nemzeti kérdés marxista-leninista tanítá­sának kidolgozása, ő tette gazda­gabbá a imarxizmus-leninizmust a nemzetről szóló elmélettel,, to­vábbfejlesztette a munkásosztály nemzeti és initerm-acianális felada­tainak egységéről, az imperializ­mus korszaka nemzeti-felszabadító mozgalmának stratégiájáról és taktikájáról szóló lenini tanítást, kidolgozta a kommunista párt nemzetiségi politikájának elméle­ti alapjait a soknemzetiségű szov­jet állam viszonyai között, meg­alkotta a szocialista nemzetekről és fejlődésükről szóló tanítást a kommunizmus győzelméért vívott harcban. A Nagy Októberi Forradalom, amely megdöntötte a kapitaliz­must, felszabadította Oroszország népeit, megszüntette a nemzeti el­nyomást és elvezette a népeket az igazi újjászületéshez, A bur­zsoázia étí nacionalista pártjai­nak megsemmisítése és a szovjet rendszer megszilárdítása után or­szágunkban a régi burzsoá nem­zetek talaján uj, szocialista nem­zetek jöttek létre, fejlődtek és alakultak. A szovjet nemzeti köztársasá­gok fejlődésének sikereiről sok meggyőző adatot lehetne idézni, de csupán néhány példára szőrit- kezom, A szovjet köztársaságokban a sztálini ötéves tervek idején uj kohászati, kőolaj- és vegyiipar ié- tesült: hatalmas villanytelepek, mezőgazdasági gépeket, traktoré, kát és gépkocsikat termelő gyá­rak, cementgyárak, óriási textil­es élelmiszeripari kombinátok és sok más ipari vállalat épült. Az, hogy a nemzeti köztársasá- gok ipara és különösen nagyipara gyorsan fejlődött, mint egészben véve a Szovjetunióban látható a keleti szovjet köztársaságok — Üzbegisztán, Kazahsztán, Kirgi­zia, Turkménia, Tádzsikisztán — példáján. E köztársaságok nagy­iparának termelése 1928-tól 1951- ig 22-szeresére nőtt, ugyanakkor, amikor a Szovjetunió nagyipari termelése egészben véve ugyanez alatt az idő alatt 16-szorosára emelkedett. Ismeretes, hogy a közelmúltban a cári Oroszország keleti határvi­dékei az ipar fejlettségének szín­vonala tekintetében majdnem egy­általán nem különböztek olyan szomszédaiktól, mint Törökország, Irán, Afganisztán. A szovjet ha­talom éveiben középázsiai köz­társaságaink ipari fejlődésükben gyorsan túlszárnyalták a Szovjet­unióval határos keleti országokat és messze elhagyták azokat. Ha az említett köztársaságokat több keleti országgal az ipari fejlett, ségnek olyan fontos mutatója alapján hason!itjük össze, mint a villamcsenergiatermelás, akkor azt látjuk hogy öt szovjet köz­társaságban — a közel 17 millió lakost számláló Üzbég, Kazah. Kirgiz, Turkmen és Tadzsik köz­társaságokban — háromszor any. nyi villamosenergiát termelnek, mint Törökországban, Iránban, Pakisztánban, Egyiptomban, Irak­ban Szíriában és Afganisztánban együttvéve, pedig ezeknek az or­szágoknak együttes lakossága lati millió, (Taps.) Szovjet köztársaságaink sokkal megelőzték fejlődésükben Nyugat­Európa régi ipari országait is. A kclhozrendszemek a Szovjet­unióban aratott győzelmével a szovjet köztársaságok mezőgaz­dasága szilárdan az állandó fel­lendülés útjára lépett, A kolhoz- rendszer egyike a szovjet hatalom legnagyobb vívmányainak, mért bevonta a paraszttemegeket a sZo. cializmus építésébe, megnyitotta a mezőgazdasági termelés minden ágazatában a fejlődés eddig nem ismert lehetőségeit és megterem- tette a feltételeket a parasztok millióig anyagi és kulturális élet­színvonalának állandó emelésére. Ennek eredményeképpen most valamennyi szovjet köztársaság­ban nagyüzemi, sok árut termelő szocialista mezőgazdaságunk van, amely széles körben alkalmazza, az agronómia, tudományának leg­újabb eredményeit és jobban van felszerelve modern technikával, mint bármely más ország mező­gazdasága. A keleti szovjet köz­társaságok jelentősen jobban ál­lanak a mezőgazdaság technikai felszereltsége tekintetében, mint Európa legfejlettebb kapitalista országai. (Taps.) A szocialista mezőgazdaság nagymennyiségű géppel való fel­szerelése gyökeresen megkönnyí­tette a parasztok munkáját és a modern agroéechuiká.val, valamint az öntözés nagyarányú fejleszté­sével együtt biztosította a nagy terméshozamot Nézzük például a gyapotot. A gyapot a keleti szovjet köztársa­ságok fejlett, sokrétű mezőgaz­daságának egyik legfontosabb ipari növénye. A nyersgyapot terméshozama 1951-ben ezekben a köztársaságokban hektáronként átlagosan 21 métermázsa volt. A-világ egyetlen gyapotot ter­melő országában sem értek el olyan terméshozamot, mint ami­lyet a szovjet gyapottermeíök. íme néhány tény a Szovjetunió kötelékébe tartozó nemzeti köz­társaságok gazdasági fejlődésé­ről. Ezek arról tanúskodnak, hogy e köztársaságok gazdasági élete szakadatlanul nő és „«fejlő­dik, nem ismer válságot és ha­nyatlást. Ezek a tények végül arról tanúskodnak, milyen sokat tudnak elérni ások a népek, ame­lyek szakítottak az imperializ­mussal megszabadultak a földes, urak iw tőkések uralmától. (Viha­ros taps.) A lenini-sztálini nemzetiségi politika következetés megvalósí­tása eredményeképpen a szovjet erszájg népei valóságos kulturális forradalmat hajtottak végre. Most minden szovjet köztársa­ságnak tizezerszám vannak főis­kolai képzettségű szakemberei. A felsőoktatás fejlettsége te­kintetében a szovjet köztársasá­gok nemcsak a Kelet külföldi or­szágait, hanem a nyugateurópai országokat is sokkal megelőzték. A szevjet hatalom éveiben 48 nemzetiség alkotta meg írásrend­szerét, anyanyelvén ad ki tan­könyveket, könyveket, napilapo­kat. A Szovjetunió köztársaságai­ban az elmúlt 30 esztendőben kö­rülbelül 90 ezer jól berendezett és felszerelt iskola épült, ezeknek majdnem kétharmada a nembeli szövetséges és autonóm köztársa. Ságokban. A szocialista gazdálkodás fej­lődésével évröl-évre magasabbra emelkedik a Szovjetunió lakossá­gának jóléte. Valamennyi szovjet köztársaságban jelentékenyen emelkedett a munkások és alkal­mazottak reálbére és a parasztok jövedelme. Az 1910—1951-es idő­szakban a munkások és alkalma­zottak, valamint a parasztok jö­vedelmének összege 78 százalék kai nőtt meg. Nagy gondot fordít a szovje állam országunk népeinek egész ségvédélmére. A szocialista nemzetek fejlődést a szovjet társadalmi és államrend szer viszonyai között a nemzetei tényleges gazdasági és kultúráló egyenlőtlenségének megszüntetése, ; nemzetek tartós együttműködése mind a szovjet állam megvédésébe! a külső ellenséggel • szemben, mint a szocialista építésben — országunk ban a nemzetek egyenjogúsága és i népek barátsága ideológiájának tel jC-s diadalát eredményezte. Örszá gunk népeinek barátsága sok próba állott ki. A hitleri koalíció elleni bá­bom egyik legkomolyabb próbája volt c népek barátsága szilárdságú níík. A Nagy Honvédő Háború utár az országunk népei közti barátság uj erővel mutatkozott meg az ellen séges- megszállást szenvedett terüle fék szocialista gazdaságának újjá­építésében. A megszállást szenvedett köztársaságok és területek gazdasági életének ujjáíeremtésében a leglel kesebben részt vett a Szovjetunió valamennyi népe, mert az újjáépítést saját legbensőbb ügyének és az egész állam halaszthatatlan feladatának tekintette. Hol, melyik burzsoá ál lamban láthatjuk, hogy a népek ilyen segítséget nyújtottak egymás­nak 1 Most, midőn a Szovjetunióban megtörténik a fokozatos átmenet a szocializmusból a kommunizmusba, a Szovjetunió népeinek barátsága fej­lődésében. uj tartalommal gazdag­szik. A gazdasági életnek és a kul­túrának a szovjet köztársaságok által eleit magas színvonala lehe­tővé tette, hogy még aktívabban résztvegyenek a legfontosabb, az egész Szovjetuniót érintő . feladatok megoldásában. Az országunk népéinek barátságát összeforrasztó erő az orosz nép, az orosz nemzet, a Szovjetunióhoz tar­tozó nemzetek legkiválóbbika. (Vi­haros taps.) Az orosz munkásosztály Lenin—•' Sztálin pártjának vezetésével 1917) ckíóberéheu hatalmas történelmi hőstettet vitt véghez: áttörte a világ- imperializmus frontját, megsemmisül tette a burzsoázia hatalmát, a föld­kerekség égyhatodán szétzúzta a nemzeli-gyanuati elnyomás láncáig Nem kétséges, hogy az orosz mun­kásosztály segítsége nélkül orszá­gunk népei nem tudták volna meg­védeni magukat a feliérgárdisták és az intervenciósok ellen, nem tudták volna felépíteni a szocializmust. Ami pedig azokat a népeket illeti, ame­lyek a múltban nem mentek át a ka­pitalista fejlődésen, azok az orosz munkáspsztály tartós és rendszeres segítsége nélkül nem tudták volna végrehajtani az átmenetet a kapita­lizmus előtti gazdasági formákból a szocializmusba. , j A Nagy Honvédő Háború éveiben — mint Sztálin elvtárs mondotta — I különös erővel mutatkozott meg af { orosz népét jellemző világos értelem, j szilárd jellem és türelem. Az orosz ’ nép hősiességével, bátorságával és' vitézségével általános elismerést vi- ’ vott ki, mint a Szovjetunió vezető j ereje országunk valamennyi népe ; között. (Hosszantartó taps.) Az orosz nép példáját követve, vele együtt vállvetve, önfeláldczóan harcolt az ellenség ellen országunk valamennyi népe. Az orosz néppel j együtt kovácsolták a hitleri Német­ország és az imperialista Japán fe­lett aratott győzelmünket. Országunk népei az egész világnak megmutat­ták, milyen hatalmas és szétzuzha- ] tatlan ereje van a népek sztálini í barátságán alapuló, soknemzetiségű \ szovjet államnak. Országunk népei barátságának alapja létérdekeik közössége. A Szov­jetunió népeit az a törekvés és cl- ' j tökélteég egyesíti, hogy a szovjet .. hatalom feltételei között • szerzett, szabadságukat, függetlenségüket, boldog életüket mindenfajta ellen­ségtől megvédjék, valamint egyesíti őket a kommunista társadalom fel­építéséért vívott közös harc. Orszá­gunk népei jól tudják, hogy a meg­bonthatatlan sztálini barátság révén egységes szovjet államban — a köz­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents