Zala, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-05 / 234. szám

SZTYEPPEI ÉJSZAKA Csendes, szép nyárvési éjszaka borult a dnyepermenti sztyeppére. Szénaillat s a frissen szántott föld szaga úszott a levegőben- Az ég világos kárpitja alatt sötét körvonalakban rajzó lódatt ki az erdősáv, s mint nagy felkiáltójelek, úgy sorakoztak a magasfeszültségű távvezetékek oszlopai. A messzeségből tábortűz lobogott, tán­coló lángnyeiveiben felvillant egy hernyótalpú traktor zömök alakja. Két gépész foglalatosko­dott körülötte... ★ A szó mindenütt a délutáni előadásról folyt. Piolr Gyenyiszovics Ribalko, a pártszervezet tit­kára és Ivan Porfirjevics Goiavaíycnko kolhoz­elnök ismertette a brigádtagokkal a XIX. párt- kongresszus jelentőségét, az ötödik ötéves terv irányelveit és a Szovjetunió Kommunista (bol­sevik) Pártja módosított Szervezeti Szabályzatá­nak tervezetét. Sok mindenről beszélgettek. A nagy építkezé­sekről. amelyek a szovjet hazában folynak Észak-Krimtői az Irtis folyóig, az ipar nagyszerű teljesítményeiről és ismételgették a feladatokat, amelyek a mezőgazdaságban várnak megvalósí­tásra. • A szérűn, az egyik osztalyozogep mellel fel­hangzott egy kérdés: — Ha az ötéves terv végén a kolhozparasz­tok jövedelme negyven százalékkal növekszik, mennyit adnak akkor egy munkanapra? María Tyemova, a brigád népnevelője nyomban megfelelt: _ Adnak? Rosszul mondod! Hát nem tudod, ho gy minden kolhozparaszt jövedelme a munka termelékenységétől függ'... Magunk szabjuk meg a munkánkkal, hegy mennyit keresünk... — Hát. én is így gondoltam! ... _ Bizony így van! — szólt, közbe egy har­madik hang. . T _. _ Ki hogyan dolgozik... Ez vonatkozik xi­li na Lucenkora is... Kuncogás hallatszott a lányok kozott. Eszük­be jutott a „Fali újság“ egyik nemrégiben meg- jelent ici.izci, srnely s munkától húzódozó K.ninát az aratás legnagyobb dologidejében piaci kosara­kon üldögélve ábrázolta. Mély, rekedtes hang vegyült az üde Lány- beszédbe. — A mi Kudrickii Alekszandr Sztyepanovi- fcsunkat is odatehetitek melléje... A Szervezeti Szabályzat módosítása éppen az ilyen emberekre vonatkozik... Rövidlátó, a gazdaság csak a ház­fala körül érdekli... Az ilyen embert nem lehet megtűrni sorainkban... Ficdor Peszukán, a traktorosbrigád vezetője fölállt és motorkerékpárjára ült: , — Megnézem odaát a traktorosokat! Rajjuk is nagy feladat vár most. A párt azt mondja: ..Komplex módon kell gépesíteni valamennyi munkát..." Nálunk az állattenyésztő telep gépe sítése van soron ... A motorkerékpár hange: zúgással útnak eredt a vclgycnlúii részre, ahol a tábortűz égett. Sokáig néztek utána, s ahogy távolodott a mo­tor zúgása, halk zümmögéssé szelídült. Galovatyenkc, a kolhozéinak szava törte meg a csendéi: —- Tudjátok, én újra meg újra elolvastam az ötéves terv irányelveit... S aztán arra gondoltam,, hogy mindaz, amit mi is a magunk kolhozába építünk, tervezünk, olyan, mint egy patak, amely elindul, hogy az ötéves terv hatalmas óceánjába ömöljön... — így van! Igaz! — mondogatták. — Sok feladat vár ránk, amit becsülettel kell megoldanunk! A fogyatékosságokat hiba lenne , eltitkolni: a mi kolhozunkban a földművelés kul­túrája még nincs elég magas színvonalon, ez vo­natkozik kolhozunk állattenyésztésére is. Sok jó­szágunk van, de kevés a tenyészállat... A terme­lékenységünk alacsony, emelni kell! — Dönteni kell a takarmányfüvek kérdésé ben is! — szólt közbe egy hang. — Helyes! — bólintott a kclhozelnck. — Mondtam, sok feladat vár ránk... De megoldjuk! ★ Ivan Porfirjevics Golovatyenko évek óta ösz- szeforrolt a dnyepermenti „SztáHn‘’-kolhozzal. Itt dolgozott már a Nagy Honvédő Háború előtt is. Arcán két mély forradás őrzi a háború emlékét... A háború győzelmes befejezése után a pártszer­vezet Golovatyenkot kétéves iskolára küldte, ahol a kolhozok vezető kádereit képezték ki... Gazdag tudással, széles látókörrel került vissza a kolhozba, ahol csakhamar elnökké vá­lasztották. Nagy kedvvel folytatta munkáját, s ahogy teltek az eszendők, a kolhoz úgy erősö­dött- De Golovatyenko nem ismerte az elégtillség érzését, még jobban, még eredményesebben dol­gozni, ez a cél -fűtötte mindig. Az idei aratásnál már széleskörűen alkal­mazták a gépesítést. A villamosenergia sok min­dent elvégzett, ami azelőtt az emberi munkaerőt terhelte. A kclhozelnck lelkesülten beszélt tovább: — A dnyeperi vizierőmű sok kolhozba elvitte a fényt és az olcsó áramot... S gondoljatok arra elvtársak, -az új ötéves tervben még mennyi vil­lanytelepet építünk ... —• A terv villany traktorokat is említ — szó­lalt meg égy hang —, mi is kapunk belőlük? — Bizonyosan — bólintott a kolhozelnök ;—, maid érdeklődöm is és feljegyzem, mert sok min­dent el kell intéznem ... Ahogy elővette a jegyzetfüzetét, a másik ol­dalról is megszólalt egy kolhozparaszt: — Ha már írsz, Ivan Pcrfirjevics, ne feledd )a faiparnak szóló levelet: adjanak több fát, mert sokat kell építenünk! Igaz: a kolhoz most van az építkezés lendü­letében. Már dolgozik a téglagyáruk is, éppen a múlt héten ünnepelték az első százezer téglát! — Ebben az évben — jelentette ki a kolhoz­elnök — meglesz a kétmillió rubel jövedelmünk... Nagy dolog ez, ha visszanézünk, hogyan kezd­tük... És még gyönyörűbb távlat van előttünk, ha 'arra gondolunk, milyen lehetőségeket nyújt szá­munkra az új ötéves terv... Szétbontott újság zizeg Iván Porfirjevics ke­zében. Villanylámpa fénye villan, az újságból ol­vassa: „Kétszeresükre kell növelni az állami anyag- és éldrniszertiartalékokat ...’< — Erre is gondolnunk kell! És sok minden­ről beszélgetünk még... Ne feledjétek, a kemmu. nizmus: a bőség! Ennek megteremtéséhez mind- annyiunk legjobb munkájára van szükség... És ez az idő, amelyért dolgozunk, nincs messze... Már- látjuk a Tényét, mint amott a tábortűz lo- bogásált... „ A harmatos fű hűvösséget áraszt. Hajnalban kimennek az előkészített mezőkre a vetőgépek a jóminőségű válogatott vetőmaggal. — Az őszí vetésből 25 mázsát arattunk egy hektárról' — mondja Ivan Porfirjevics. — Most majd még többet aratunk. Csend borult a sztyeppéi éjszakára. A csil­lagok fénylőn ragyogtak és a közelben diadalma­san lobogott a tűz. As uj öntözési rendszer áldásai Irta: K. NAZAROV, a sztalinabádi kerület „Malenkov“ kolhozának elnöke. „Mozdítsák elő, hogy min­denütt áttérjenek az állandó öntözőcsatornák helyet £ az ideiglenes öntözőcsatoruákaí alkalmazó uj öntözési rend­szerre.“ (A Szovjetunió fejlesztését szolgáló 1951—1955. évi ötö­dik ötéves terv irányelveinek tervezetéből.) A z uj öntözési rendszer meg. követeli, hogy az állandó csatornákat ideiglenesekkel cse­réljük fel Ennek a rendszernek az előnyéről saját tapasztalatunk, ból győződtünk meg. Két évvel ezelőtt földünket 3—6 hektáros parcellákra osztottuk fel. A par­cellákon nem volt elegendő hely ahhoz, hogy megforduljanak a gépek. És mennyi föld ment veszendőbe. A múlt évben elegyengettük az állandó öntözöcsatornákat, az ár­kokat, felszántottuk a keskeny ösvényeket és megszüntettük az alkalmatlanul tagolt apró kezecs­kéket. Az eredmény nem is ma­radt el: a hasznos terület 30 hek­tárral emelkedett, a. kis területek helyén hatalmas ültetvények léte. sültek A kolhosföldeket 36 nagy táblára osztottuk, s így már ter­jedelmes területeket müveinek meg a traktorok. A szovjet állam hathatós segít­séget nyújt a kolhozparasztság­nak abban, hogy áttérhessen az öntözés uj módszerére. A mező­kön utdöngölök, talaj.gyaluk, ha­talmas Diesel-traktorok dolgoz, nak. Energikusan végzik munká­jukat az összes kolhozpara.szt.ok, különösen az ifjúság. Abdurah­man Hamidov komszomoi-brigádja területén azelőtt sohasem vetettek gyapotot. A vízmosások, halmok zavarták a normális vízáramlást. Az ifjak és a leányok 65 hektáron elegyengették a talajt, majd ideig, lenesen öntözőárkokat húztak, hogy megkezdhessék a gyapotter. mesztést. A brigád tavaly már minden hektárról 41 anázsa gya­potot gyűjtött be. A z uj öntözési rendszerre va­ló áttérés jelentősen emel­te a terméshozamot. Míg 1950-ben átlagban véve 34 q gyapotot ta­karítottak be hektáronkint, addig az elmúlt- évben hektáronkint már majdnem 37 mázsát termel­tünk. Most a hektáronkint! 55 mázsáért harcolunk. Kolhozunkban az uj' öntözési rendszer létesítésének terve si­keresen folyik. Megfogadtuk, hogy a párt célkitűzéseit határ­idő előtt teljesíteni fogjuk. Számadatok a közszükségleti cikkek árainak csökkenéséről 1947. Az iparcikkek árai átlagosan több mint háromszorosan csök­kentek. 1949. Hús, konzerv, hal, dohány 10 százalék, só 30 százalék, sajt 20 százalék, bor 15 százalék, szövet 10—15 százalék, cipő 15 százalék, motorkerékpár 15 százalék, rádió 20 százalék. 1950. Hús 24—35, szappan 40—50 százalék, vaj 30 százalék, láb­beli-szövet 12—30 százalék. 1950-ben 15 százalékkal emelkedett a munkások és alkalmazottak reálbére. „Ez az árcsökkentés, amely a harmadik a háború óta, a legjelentő sebb. Az árcsökkenés 234 árucikket érint, a kenyértől egészen a'zon­goráig és legalább 3, de egyes esőtekben 50 százalékig terjed'. 1951. Kenyér, liszt 15 százalék, hús, zsír 15 százalék, hal 10 szá­zalék, rádió, -bicikli, óra 10 százalék.' .: ...... 19 52. A létfontosságú cikkek árai 10—30 százalékká! csökkennek. Hu«- és hústermékek 15—20 százalék, zsiradék 20—30 százalék, sajt. tejtermékek 10—30 százalék, könyv, tankönyv 18 százalék, Beszélő képek 70 százalékkal növekszik az ötödik ötéves tervben a városi és falusi iskolák építése, öt év alatt 30—35 százalékkal növekszik a főiskolákról és szakiskolákról kikerülő szakemberek száma. Az ipar, az építkezés és a mezőgazdaság legfontosabb ágai számára 1955- ben 1950-hez viszonyítva kétszer annyi főiskolai végzettségű szak­ember kerül ki. A bolgár ötéves terv építése során egyre hatalmasabb arányok, ban bontakozik ki. az uj bolgár ipari centrum, Dimitrovgrád fejlő­dése. A szocialista város építésében is mérföldkövet jelent a nagy­teljesítményű Cservenkov Erőmű megnyitása. A bolgár ipar áram, ellátása és Bulgária villamosítása terén nagyjelentőségű esemény volt, amikor ez a hatalmas erőmű megkezdte az áramszolgáltatást. Képünk: az erőmű egyik részletét ábrázolja. 40—50 százalékkal növekszik a gabonaössztermés eredmény© az ötödik ötéves tervben. Ezt az eredményt az agrotechnikai eljá­rások fejlesztésével érik majd el. Nagymértékben növekszik még a szoVhozok és kolhozok gépparkja is. Az ötéves terv végére a ga­bonafélék, ipari növények és takarmánynövények szántásit és ve­tését 90-—95 százalékban gépesítik. Berlinben a sötét, egészségtelen bérkaszárnyak helyébe világos mi in ká «palotákat építenek a dolgozók részére.

Next

/
Thumbnails
Contents