Zala, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-24 / 224. szám

P Ä H ? £ / E T + A Ruhagyárban, a megyei népneveiőtanácskozás után 1952 szeptember 7-én tartották megyénk népnevelői első tanácsko­zásokat. Ezen az értekezleten nép­nevelőink st>k hasznos tapasztalatot kaptak és felfrissült lendülettel áll­tak ntunkálioz. Kardos Endrcn-é. a Ruhagyár népnevelője a tanácskozás óta nép­nevelőmunkáját rendszeressé telte. Felismerte hogy a szocializmus épi- téeének mai szakaszában a párt és a, dolgozók kapcsolatát nap mint nap szorosabbá kell tenni. Azóta még' nagyobb fontosságát érzi nép- 11 e ve 1 ő m un Ív á j án a k, mert tudja, hogy ■minden egyes feladat megoldására politikai munkával kell megnyerni a tömegek támogatáséi; és ez ellenség­gel szembeni harcos kiállást. Kar­dos elvtársiul a tanácskozás után összehívta a Ruhagyár népnevelőit és beszámolt a tanácskozáson el­hangzott feladatokról. Elmondta, hogy milyen tapasztalatokat szer­zett. — Nekünk népnevelőknek legfon­tosabb feladatunk — mondja —, hogy személyes példamutatásunkkal győzzük meg dolgozóinkat pártunk politikájának helyességéről. A ta­nácskozás óla szükségét éreztem an­nak is, hogy a legjobb dolgozók közül szélesítsük a népnevelőiről'iza- tot. .Pallos Erzsébet, a Ruhagyár szakácsnője társadalmi munkából nem vette ki a részét. A tanács­kozás után beszélgettem vele, hogy mennyivel jobban tudná munkáját végezni, ha rendszeresen olvasna és a tanulásból is kivenné részét. Többszöri beszélgetés után elértem, hogy Pallos Erzsébet rendszeresen olvassa a sajtót, munkája megja­vult ás most már tübbizben ő jön hozzánk, léri hogy adjunk neki imunkái, mert ő szívesen csinálja és rendszeresen ki akarja venni részét a társadalmi munkából. Azóta Pal­los Erzsébet sokat fejlődött. Elérte azt a fokot, hogy be tudjuk vonni az alapfokú politikai iskolára. Be­kapcsolódott a népnevelömunkába is. Horváth Olga ' munkáját lazán vé­gezte. Munkaidő után mindig igye­kezett mielőbb elhagyni a gyávát. Mikor láttuk, hogy egyszeriem ‘akar­ja. a társadalmi munkából kiverni részét, beszélgettünk vele. Elmond­tuk neki, hogy munkáját csa-k úgy tudja megjavítani, ha rendszeresen tanul és másik munkatársait is se­gíti a tanulásban. Horváth Olga azóta rendszeresen eljár a népneve- lőértekezletro s a szalagon belül népne velőmu nká t végez. Azt a sok hasznos tapasztalatot, melyet a népnevelÖtatiáeskozáson kaptam igyekszem munkámban al­kalmazni. Tg.v tudjuk elérni azt, hogy üzemünkön belül megjavítjuk a kollektiv szellemet, mely elősegíti a termelés mennyiségi és minőségi fejlődését. De mindezen túl fontos az is, hogy munkámban, magatartá- so mb a nt i a n ni ásom ban példamutató­an vegyem ki részemet. hogy a népnevelők is- mindenütt példamuta­tók legyenek, mert' feladatúinkat csuk igv tudjuk maradéktalanul megvalósítani. A tömegek megnyerésének legfon­tosabb eszköze a vezetők, a kommu­nisták példamutató helytállása és megalkuvás? nélküli. következetes harca az ellenséggel szemben. Nép- évelőink győzzék meg a dolgozókat az uj módszerek alkalmazásúról- Népszerűsítsék azokat a dolgozókat, akik az uj módszerek segítségével normájukat túlszárnyalják. Ezzel tudják biztosítani a Ruhagyár nép­in velői, hogy azok a dolgozók, akik még ma .100 százalékon alul teljesí­tik normájukat, rövid időn belül ic-rviikct teljesíteni tudják, sőt túl­teljesítik. A Ruhagyár alapszervezeteinek titkárai fék intsék a párt politikai felvilági isit ó munka j á t legfontosabb feladatuknak és rendszeresén szá­mol lassúk be a népnevelő felidősöket- munkájukról. így lesz biztosítva a pártnak a tömegekkel való szoros kapcsolata s a dolgozók rendszere­sen tájékoztatva lesznek egyes fel­adatok megvalósításáról. Pathelín mester Zalaegerszegen Az Állami Falu Színház megyénk- Án nagy sikerrel szereplő társulata, es-án vasárnap érte 8. órakor tart­ja utolsó előadását, a zalaegerszegi- jó.-ási kulturőt 1 honban. J Falu Színház eddig megyénk­ben szereplő társulatainak sikerült kötélférkőrutök a megye dolgozó népéhez, de o .járás dolgozói talán még egyikben sem fogadták oly ben­sőséges elvtársi szerctettd a Falu. Színházat, mint éppen ezt a társu­latot. Ilogg ez a bensőséges fogadtatás mennyire eleven valóság, azt többek között mi sem bizony it ja jobban, mint a hoc földei, egervári-, fclsöba- godi, kemendollári és az itt fel nem sorollia'ó mintegy húsz előadás, me­lyet a Színház járásunk dolgozóinak nyújtott. A társulat elhozta, megyénkbe I’athelin mestert, a XV. században ismeretlen francia szerző által irt. de napjainknak is egyik legjobb francia bohózatát, amely legnagyobb érdeklődés mellett játszott müsorszá- ma több színházunknak. J Fathelin mester, magyar címén a- Prókátor mellett két felvonásban színre ke­rül a Zsuzsa Boldogsága- emit- nagy­szerű. Kassai János által irt vígjá­ték is. Mindkét darabról, annak szerep­lőiről már közönünk kritikát, amely tárgyilagossága ellenére a társulatra, mint kollektívára, de az egyes sze­replőkre is elismerő. Az utolsó héten Sí-én Bucsu- szentlászlón S-ö-án Zalassc ntm ihá- Tyont £6‘-án Tófejen. 27-én Parsán tart a társulat előadást, hogy ez­után 28-án este, a zalaegerszegi dol­gozók- részéről már eddig is 'megnyil­vánult nagy érdeklődésnek eleget léve, bizonyítsák be azt, hogy a. megbecsülést4 amellyel idáig a járás­ban találkoztok, elsősorban művészi munkájukkal, és mindkét színdarab, sok vidámságba- és kacagásba cso­magolt komoly Tanulságul szolgáló mondanivalóival érlek el. A jii'jiuuii; vj irrer;t luutj voiuuiu^iu kezdtek a fékek és a vonat rohanása mind lassúbbá vált. Farkas Pál honvéd már ott állt az egyik kocsi ajtajában. Az e faluja következeit. Még egyet hú­zott a derékszíján, megigazította köpenyén a rán­cokat. Tudta nagyon jól, hogy milyen vizsgálódó tekintetek .kísérik, áruig végigmegy a falu főutcáján és elér a. szülői házig. A mOzdOny még égyét kettőt szusszantott, aztán megállt. — Nicsak — állapította meg magában öröm­mel, miközben leszállt a vonatról — átfestették az állomás épületét. Még a kis gyalogu'.at is íelkavi- esozták ami a faluba vezető országutat köti össze az állomással. Szeme állandóan jobbra-balra villant. Kereste az újat. Boldogan szemlélte az uj föld­mű vesszővé tkezc t i boltot, n megjavít ót t gyalogjár­dákat. — Hiúba na,. az ötéves terv alkotásai a legkisebb faluban is meglátszanak ■— bólogatott el­ismeréssel. Ismerősei, akikkel találkozott, kitörő örömmel üdvözölték. •— Ez igen, de jól nézel ki, mennyit híztál'? A kérdések özönével árasztották el. A lányok elisme­réssel néztek végig katonás. alakján. Be nem állt meg senkivel beszélgetni. Sietett haza. A kiskaput csak úgy akarta belökni, ahogyan, évek óta szokta. Nem sikerült, ezt is megcsinálták, míg odavolt. X7i desanyja szeme hirtelen nedves-lett az Öröiii- ; tői, mikor az első ölelés után végignézett a fián. Apja is elismeréssel püdüriuictt egyet a ba­juszán. — Hej, csak én lennék vagy huszonöt- évvel fiatalabb — jelentette ki hamiskásan, — szívesen ....iltüznék én is. Most biztosan tovább vinném a pueersúgn ál. PaJi pedig alig győzött mesélni. — Bizony, édesapám, más ember lettem. Kiváló lövő vagyok, úgy bizony — erősítette nem titkolt büszkeséggel.— Édesanyámnak sem kell félni, hogy mogegyszer hajnalban jövök haza a kocsmából. Több ürömöt találok az olvasásban, tanulásban. — Na, akkor ezt éppen csinálhatod is — nyug­tatta meg az apja., — hidd, előfizettem a Szabad Kénre. Vacsora utáu lefeküdtek, de Palinak nehezen jött álom a szemére. Mógegyszcr átgondolta azt az egy évet. amit nyír második otthonában eltöltött. Úgy érezte, nem hozott szégyen falujára, szüleire. Becsülettel megállta a helyét. Eddigi élete legboldo­gabb emlékével aludt el, amikor a lövészeten elért kiváló eredményei miatt mellére tűzték a ,,Kiváló 'lövész' ‘ jelvényt, Heggel frissen, kipihenten ébredt. Legjobb bá­lát, ja jutott eszébe.. Igaz, ez még akkor volt, amikor együtt járták a kocsmákat. Vájjon mi Jeheb vele? — ötlött eszébe. Elhatározta, hogy meglátogatja. Elbeszélget vele, elmondja saját példáját. Hátha meg tudja javítani. T'i élelőtt bekopogtatott hozzájuk Kém találta otthon. — Nem itthon dolgozik már—vi- kigOiitoLúk fel szülei, hanem az állami gazdaság­ban. Trakíorisla. 1 Na, nem baj. Most már annál inkább érde­kelte. A volt uradalom, az állami gazdaság épületei felé vette útját. Benyitott a kapun szeme kutatva járt. körül a hatalmas udvaron. Az egyik traktor motorja fölé hajolva megpillantotta, akit keresett. — Peri! — kiáltott felé ürömmel. A megszólított kiegyenesedett, A katonavuhás fiúban azonnal fel­ismerte legjobb barátját, ő is futva közeledett felé. Megölelték egymást. Farkas Pali most jobban meg­nézte barátját. Mellén dolgozó népünk egyik leg­szebb kitüntetés;; csillogott. Sztahanovista lett.-— Tudod, mikor elmentél,, olyan egyedül marad­tam — magyarázta Feri. —^Felvettek a DISz-be. Tanulni kezdtem. Akkor láttam meg, hogy milyen helytelenül éltem eddig. Azután idejöttem az állami gazdasághoz. Rövidesen tanfolyamra rhentem. Trak­torvezető lőttem. Láthatod, meg is álltam a helye­met. Az egyes versenyekben mindig első lettem. Kéményen dolgoztam .. . azért, hogy több és jobb kenyerünk legyen, En pedig kiváló lövő lettem, hogy megvédjem ezt a több és jobb kenyeret. Fiatalosan, boldogan, büszkén összemosolyog­tak. Keményen belecsaptak egymás tenyerébe. El- téphetetlen barátságukat pecsételték meg ezzel. Egy honvéd és egy traktorista. Egy kiváló lövő és egy sztahanovista. Balorjhi ZolUur Egy boldog nyerő a sok közül Nem könnyű dolog az örömöt ezävakkal kíejezni. Ezt inkább csak érezni lehet. Puskás Bállnt.- né. a Magasépítési Vállalat dolgo­zója sem találja meg könnyen a választ. Hosszú másodpercekig magi elé néz. látszik, hogy kere­si a szavakat, amivel a legtalálób­ban elmondhatná, milyen Örömöt érzett amikor megtudta, hogy egyik 20C forintos kötvényével ezer forintot nyert. Végül mégis csak azzal kezeli, hogy nehéz ezt elmondani. Azon­ban a legszebb szavak helyett is jobban kifejezi magát vidáman csillogó szemével. Erre egyéb­ként minden c-ka megvan. Ez az ezerforintos nyeremény csak egy kis töredéke annak, amit eddig kapott pártunktól, ötéves ter­vünktől. Először is tanulhatott. Gyors- és gépirótanfoiyamot végzett. Nem kellett kilincselnie állás után, mint valamikor a fiataloknak. Igyekezett minél jobban dolgozni. Érezte, hogy igy kell meghálálnia az egyre boldogabbá váló életet. Nemesak azt végezte el, amit reá- biztak. Annál többet akart ad­ni. Kivette í észét a mozgalmi munkából is. Rövidesen vésze lett a legnagyobb kitüntetésben: felvették az élcsapatba, pártunk katonája lett. Férje katonatiszt. Főhadnagy. — Ezt is a megváltozott élet­nek köszönhetem — mondja sze­rény mosollyal. __ Azelőtt nem gondolhatott volná arra, egy dol­gozó lány, hogy katonatiszthez menjen feleségül. Igaz — foly­tatja egy kis gondolkodás után — a férjem sem lehetett volna a múltban katonatiszt, hiszen az ö szülei Is egyszerűi parasztembe- rek. — Egyikünk sem hozott sok mindent a házhoz, de ma már mindenünk in: gvun - folytatja. — Jobb is igy. Nem vethetünk egymás szemére emrnit és olyan boldogság, amikor valamivel gya. í apltani tudjuk lakásunkat. Erre pedig nvj.van a lehetősé­günk, hiszen a mi államunkban mindenki úgy keres, ahogyan doh gozilc. Én is igyekszem hiszen egy tiszt feleségének példát is kell mutatnia. A férjem pedig azért dolgozik, hogy én és velem együtt valamennyi becsületes em­ber nyugodtan végezhesse a mun­káját. — Nagyon sok segítséget is ka­pok férjemtől. Az elmúlt párt- oktatási évben szemináriumot ve­zettem. Mindig vele beszéltem meg a nehezebb kérdéseket. Na­gyon jó módszereket kaptam tőle a szeminárium vezetéséhez Egy­szer meg is látogatott a politikai iskolán. Végighallgatta, az elő­adásomat, a hallgatókkal való foglalkozást. Kaptam is azután otthon bírálatot. De azt is meg­mondta. hegy ezután hogyan csi­náljam. Sokkal jobb is lett ké­sőbb a szeminárium. Érménként gyakran tanulunk együtt, ö per­sze fejlettebi) politikailag, do előfordulnak olyan kérdései; is, amihez én értek jobban. így a közös politikai vitáink mindket­tőnk számára hasznosak. Észreveszi. hogy kissé eltér­tünk a tárgytól, de nem baj. Sza­vaiból nemcsak pro,vének okait ismertük meg. hanem megismer, tűk néphadseregünk egyik tiszt­jeit is. Úgy érezzük, ez sem volt hiábavaló, hiszen jó dolog tud­nunk, hogy dolgozó népünk leg­jobbjai ott vannak néphadsere­günkben is és nyugodtan végez­hetjük alkotó munkánkat, nyu­godtan építhetjük ötéves, ter­vünket, mert ők vigyáznak ránk, megvédik eredményeinket. Békeműveink védelmezőié; erős Néphadseregünk A h o fi véds ég h iát lit ás a Nag yh a niz s á 11 A nagykanizsai Tiszti Kinb ..Néphadseregünk a béke védelmében“ cimniel kiállítást' rendezett a honvédség és a pol­gári lakosság számára. A kiál­lításnak, amelyet a Tiszti Klub földszinti termében rendeztek, igen nagy sikere volt. A művészi felvételek, nemcsak Néphadsere­günk hatalmas fejlődését, a. ki­képzés és a gyakorlatok nagy­szerű, erőteljes mozzanatait mu­tatják, hanem megmutatják or­szágunk fejlődésének, felemel­kedésének beszédes bizonyítékait is — azokat a nagyszerű alkotá­sokat, amelyeket az ötéves terv­től kaptunk, amelyeknek megvé­dése Néphadseregünk feladata.. Ahogy a látogató a terembe lép, mindjárt egy művészi felvé­tellel találkozik. A kép egyik vésze a • Diósgyőri Nagyolvasztót ábrázolja, a másik részén pedig egy kombájn látható. A terem főhelyén vörös dafpéria előtt Le­nin. Sztálin és Rákosi elvtársak hatalmas mellszobrai állnak. A vörös háttér és a hófehér szob- "rok, a képek, amelyeket a belépő már az első pillanatban maga előtt lát, erőt sugároznak. A z egyik kép egy katonai 1 egység előretörését ábrá­zolja nehéz terepen. A szocialis­ta nevelés, a, katonai tudás s a fcckcgyakorlatoknál is megnyil­vánuló hazaszeretet legyőzte a nehézségeket. A másik kép a Szovjet Hadsereg díszszemléjét mutatja be. A szemlélő szinte hallja a döng'ö lépteket, amelyek a moszkvai Vörös-tér kövezetén ütemesen csattannak. Képeket látunk a sztálingrádi harcokról, a Szovjethadsereg' minden akadályt legyűrő, izzó hazaszeretettől fű­tött erejéről. A másik kép a mi Néphad!.ere- günk magas harcászati techniká­ját, a Szovjet Hadsereg példájá­ban gyökeredző, a szovjet tapasz­talatokból izmosodó, a dolgozó nép húsából, véréből való fiatal tisztek által vezetett, irányított gyakorlatokat mutatja be. A kiálliűs azonban nemcsak a harcászati gyakorlatokon, hanem a kultúrán, n. sporton, a tornán keresztül is bemutatja azt a ki­apadhatatlan, egyre, növekvő, ha­talmasodó erőt, amelynél. az a legfőbb feladata, legszentebb hi­vatása. hogy táv eltarts a az eilen, séget a. béke müveitől, öt éves tervünk gyönyörű alkotásaitól. A kiállítás a valóságot tárja a szemlélő elé. A kérek felírásai mindenre magyarázatot adnak. A Néphadsereg tagjai — tisztel és harcosok — nemcsak a szorosan vett katonai tudományokkal is­merkednek meg. hanem elsajátít. já.k a politikai képzettséget,' az irodalmi és törtőíiehni ismét c’eket is, „Az uj katonai anyag nemes ik katonái tudást, követel a 'tisztek­től. Iranern szocialista műveltséget is.“ "E1 gészébcH véve n. kiállítás ^ két alapvetően fontos dolgot tükröz: dolgozó népünk alkotó erejét, és Néphadseregünk erejét. .Két hatalmas erő, amelyet egy cél kovácsol elszakithatatlanhá. Az egyik kép Farkas Mihály elvtárs vezérezredest ábrázolja, amint a legjobb lövészeket látja vendégül. Fesztelenül beszélget­nek. A tisztelet és a megbecsü­lés ereje testesül m.cg ezen a ké­pen. Lenin. Sztálin és Rákosi elvtár­sak szobraitól oldalt látható a fejlődő Budapest képe, az épülő Földalatti Gyorsvasul. Sztüiin- város és a November 7 Erőmű. jCp zárt kell erősítenünk Nép- • hadseregünket, hogy öt­éves tervünket, maradéktalanul megvalósíthassuk, hogy elkezd­hessük az uj. a még nagyobb bé- keművelt építkezéseit, hogy nyu. godtan, boldogan, zavarta kínul élhessünk fejleszthessük szocialis­ta tudományunkat, kultúránkat s mielőbb befejezhessük a nagy niüvet: a szocializmus felépítését erre a nagy célra való törekvő:: mutatja a kiállítás minden egyes képe, jelszava és felírása. Egy kiváló lövő és egy sztahanovista

Next

/
Thumbnails
Contents