Zala, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-19 / 220. szám
Emlékesés Kossuth Lajosról A Szabadságharc hős szervezőjének, harcos vezetőjének, Kossuth Lajosnak 150. születési évfordulójáról emlékeznek még a mai napon a magyar dolgozók. Legujabbkori történelmünkig nem volt mag egy politikus, akit annyira szivébe zárt volna a magyar nép, mint öt. A szabadságharc bukása után, a császári elnyomatás legrettenete. sebb éveiben Kossuth neve volt az, ami reményt öntött a csüggedők szívébe. Egymásután születtek a nép ajkán a dalok, amelyek eáyik legkézzelfoghatóbb bizonyítékai Kossuth hatalmas népszerűségének. A' nép szerette és bizott benne, mert meggyőződtek róla, hogy ö az a vezető, aki nem megkerülésükkel, hanem velük együtt karcol az idegen elnyomással szemben az önálló Magyarországért. Ezért vol'.t. esszé, hasonlíthatatlanul több hive, mint Széchenyinek, aki a reform simára a nagybirtokos arisztokráciát akarta megnyerni. Az alsóbb crsztályok- nak és a köznemességnek Széchenyi már teljesen passzív szerepet szánt „Mindent a népért, de semmit a nép által“ ez volt a jelszava. A történészek sokát vitatkoztak Kossuth, Széchenyi és Deák értékelésekor. A vitát azonban nem ők döntötték el, a vitát eldöntötte a nép, amikor hü maradt Kossuthhoz, a kossuthi eszmékhez. Korának legkiválóbb szónoka volt s a nép nagyon szerette hallgatni öt. Sok régi feljegyzés számol be arról a hatásról, amelyet Kossuth szónoklatai tettek a hallgatóira. Mégsem lehe't. azt mondani, hogy ' csupán ez lenne Kossuth népszerű, ségének titka. A szabadságharc bukásától a felszabadulásig számtalan kiváló szónokot hallgatott vé. gig a nép. Ezeknek a sikere mégsem vitte soha többre, mint esetleg egy-egy választási győzelemre. Utána megszűntek emlegetni őket, kitörölték emlékezetükből, bármilyen nagyhangú, jótorku politikusok is voltak. Kossuth tehát annak köszönheti hatalmas népszerűségét, hogy a nép tudta: nála a szavak és a télitek egyet jelentenek. Kossuth nézetei között már a maga korában is voltak olyanok, melyek nem voltak teljes egészükben, következetesen haladóak. Az azóta eltelt évszázad során különösen elavultak a társadalmi átalakulás irányáról való elgondolásai. De ma is nagyszerű igazságában él Kossuth eszméje a nemzeti függet_ lenségről, a nemzeti összefogás legyőzhetetlen erejéről, a harcos, áldozatos hazaszeretetről. A fiatal kommunisták között végzett munka (Egy üzemi pártszervezet munkájának tapasztalataiból) ,,Az alapszervezet... feladata: liogy uj tagokat vonjon be a pártba. s politikailag- nevelje őket“ (A Szovjetunió Kommunista Pártja módosított Szervezeti Szabályzatának tervezetéből).' Ananyij Petrusko egészen a fel- szabadulásig egy román bojár cselédje volt. A terület, amelyen élt, a burzsoá földesúri Romániához tartozott egészen addig, amig a Szovjet Hadsereg ki nem verte onnan a német fasiszta megszállókat és román csatlósaikat. Ananyij Petrusko szovjet polgár lett, megnyiltak előtte a felemelkedés távlatai. Amikor 1946-ban a kisinyevi vasútvonal egyik kocsi javítójába került segédmunkásnak, imi-olvasni sem tudott. Lelkiismeretesen dolgozott s közben megfigyelte a javítóműhely lakatosainak munkáját is. Elhatározta, hogy szakképzettséget szerez. A pártszervezet segítségére sietett, és lehetővé tette, hogy Tészt- "'vegyen egy átképző tanfolyamon. Nem telt bele sok idő s Petrusko már mint lakatos szakmunkás dol- ag^ott... Nemcsak a termelésben, ha- nem egész hígat áldásában kiváló ember lett. Nem határozatlan, bátortalan többé, mint azelőtt. 'Ma már nem fél, ha fel kell szólalnia. Petrusko életének legnagyobb eseménye az volt, amikor 1950-ben felvették a párt tagjainak sorába- Abban, hogy idáig eljuthatott, nagy szerepe van a pártszervezet titkárának, aki mindenben és állandóan segítette tagjelöltsége idején és segíti most is. Petrusko példája a pártszervezet egyik legeredményesebb munkamódszerének, az egyéni foglalkozásnak sikerét bizonyítja. A javitóműhe'y pártszervezete emellett a tagjelöltekkel és az uj párttagokkal való foglalkozás más módszereit is sikeresen alkalmazza. Állandóan adnak párt- megbizatásokat a fiatal kommunistáknak, mert tudják, hogy semmi sem aktivizál annyira, semmi sem fokozza annyira a tagjelölt vagy párttag felelősségérzetét, mint a pártmegbizatás. A pártvezetőség nemcsak kiadja a megbízatásokat, hanem ellenőrzi is és segít a végrehajtásban. A tagjelöltek és fiatal párttagok fejlődésében nagy szerepet játszik, ha gondoskodnak eszmei fejlődésükről és a számukra legmegfelelőbb oktatási fokon tanítják őket. A javítóműhely pártszervezetének vezetősége ezért mindenegyes tagjelölttel és párttaggal beszélgetett és csak ezután készítette el az uj oktatási évad tervét. A tagjelöltekkel és a fiaial kommunistákkal való foglalkozás legfontosabb eredménye, hogy ezek a termelésben kiválóan megállják helyüket és közülük a legjobbak közé emelkednek. Doroféjev Inokentyij villamosliegesztö például, akit mindössze néhány hete vettek fel a párt tagjai közé, amellett, hogy a szervezet egyik legjobb népnevelője, állandóan 200—250 százaikra teljesíti normáját. Jó munkás volt ő természetesen tagjelöltsége idején és akkor is, amikor még pártonkivüli volt. A párt gondoskodása azonban felfokozta munkalendületét és uj alkotó kezdeményezésekre ihlette. A javitóműhely pártszervezete gyorsan növekszik. A gyors növeké- désnefe és> :i javítóműhely nagyszerű termelési eredményeinek az a titka, hogy a pártszervezet kielégítően foglalkozik a pártonkivüli dolgozókkal, a tagjelöltekkel és kommunistákkal. Ä MI ÉLETÜNK Enyhe tavaszi' szellő fujdo- gál. Távolból a traktorok dübörgése hallatszik. Az emberek csoportokba verődve figyelnek. Valamit hallottak már, — hogy gépállomást kap a község, meg traktorok jönnek és azok szántanak a földön, ennek ellenére is különös érzés fogta el őket. A hang egyre közelebb jön és már látszanak a dübörgő, fekete, olajos traktorok. Tiz traktor és egy vontató érkezett Pölöskére, 1949 április 11-én. Ott ült a vontatón a községbeliek előtt még- Ismeretlen Juhász János, aki a gyárból jött, hogy segitsen a dolgozó parasztságnak, hogy harcostársuk legyen a magasabb terméseredményekért folyó küzdelemben. A 10 traktor és a vontató helyet foglalt az elhagyatott uradalmi épületben. Ez lett a gép-, állomás. Lassan megszűnt a dolgozó parasztok idegenkedése. Főleg a fiatalok közül egyre többen keresték fel a gépállomást. Sokan jelentkeztek traktoristának és megindult a munka. Juhász János a vontatóval éjjel és nappal hordta az üzemanyagot a köpont. itói távol szántó traktoroknak." Úgy dolgozott hogy a fiatal traktoristák, — mint Kránicz Ilona, Csatár Etel, Váci József, Major Ferenc és többiek —, zavartalanul tudjanak szántani. így* dolgozott 1949 december 31-ig. Ekkor változás történt életében. Jó munkájáért körzeti szerelő lett. A. vontatót átvették a fiatalok, akik már emgismerkedtek, megbarátkoztak a traktorral. Pár hét múlva, 1950 januárjában ö lett a gépállomás igazgatója. Gyorsan teltek a napok és egyre erőteljesebben folyt ötévé? tervünk nagy alkotásainak építése. Ezzel egyidejűleg erősödtek) gépállomásaink. Újabb gépállomások létesültek a megyében, újabb gépek érkeztek Pölöskére is. Ugyanekkor a régi rozoga épületek helyett újak emelkedtek és kialakult a gépállomás mai képe. Az igazgatója ma is Juhász János, mint 1950 januárjában volt, csak ma már nem az a tiz traktor és rozoga épület van. Az ötéves tervben újak épültek. Az udvar déli részén hatalmas gépműhely áll, több mint 84 ezer forint értékben. Vele szemben az északi, részén szintén vadonatúj, gépszín. Mellette a 150 ezer forint beruházással épült korszerű cséplöszin. Az udvar közepén egy szivattyús kút, melyre 85 ezer forintot adott & terv, hogy a dolgozók egészséges ivóvízzel legyenek ellátva. Egy düledező romos épület helyén, ott áll a szépen berendezett üzemikonyha ebédlővel, és a traktorista lányok lakása, ahol állandóan szól a vezetékes rádió. Most épül fürdő, ami szintén a dolgozók egészségvédelmét szolgálja. Röplabdapálya felszereléssel, MHK-pálya, szintén felszereléssel ellátva várja a traktorosokat szabadidejük eltöltésére. A tiz traktor helyett ma 26 traktorral rendelkezik a gépállomás és több mint egymillió forint értékű munkagépekkel. Az ötéves terv megváltoztatta képét, erősebb, gazdagabb lett. Vele együtt változtak az emberek és a környékbeli dolgozó parasztok. A gépállomás, melyet az ötéves terv adott, megváltoztatta a traktoristák életét is. Kránic Ilona, a kis baki parasztlány is itt találta meg élete igazi célját. Iskolára küldte a párt, tanult. Felelős traktorvezető lett, majd később brigádvezetö. Jó munkájával kiérdemelte, hogy a párt tagja legyen, majd elvégezte a háromhónapos pártiskolát, ma a letenyei gépállomás politikai helyettese. Csatár Etelnek, aki pacsatü- tösröl került a gépállomásra, minden vágya az volt, hogy mezőgazdász lehessen. A gépállomáson ez is lehetővé vált neki. Elvégezte az egyéves mezögaztlasá- gi akadémiát és ma agronóenus az ország egyik legszebb, legnagyobb gazdaságában: MezöhegyeVáci Ferenc egy a volt pölöskei agrárproletárck gyermekei közül, akinek szülei a termelőszövetkezetben találták meg a helyes utat, mig ö traktoros volt. A gépállomás pártszervezet jő munkájáért iskolára küldte. Ma a pécsi Bölcsészeti Egyetem másodéves hallgatója. így valósította meg a terv valamennyi traktorista vágyát a pölöskei gépállomáson. Major Ferenc, Horváth Jakab és még két traktorista néphadseregünk tisztjei lettek. Négyen a gépállomásokra mentek, mint politikai helyettesek. Megvalósult számukra az is, ami még álomnak is nagyon merész volt, mert melyik szegényparaszt fia mehetett egyetemre? — Ma. csupán azok közül, akik a pölöskei gépállomáson dolgoztak, hárman tamrinsk egyetemen. Négyen szakérettségit tettek. Ezenkívül egy egész sor van azok közül, akik gépészeknek, brigádvezetöknek, vagy egyéb olyan munkába mentek, amelyikhez éppen kedvük volt. Mindezt a terv, ötéves tervünk adta számukra. Ez tette erőssé a gépállomást, alakította át a dolgozó parasztok életét szebbé és jobbá. Az ötéves terv adta meg a lehetőséget a tanulásra, arra, hogy mindenki azon a pályán dolgozva adja legjobb tudását a terv további építéséhez, amelyikhea neki éppen kedve van. Uj gépekkel, munkatermekké!, jobb munkával dolgoznak a magasabb eredményekért Tófejen TZ” eskeny, téglaporral ellepett iVísvény vezet az állomástól a téglagyárba. Kicsi a gyár, sokan nem is hallottak róla a megyében. Szerény a külseje, csupán arról lehetett észrevenni működését, hogy kéménye füstölgőit és it't-otf; nyers és kiégetett téglák voltak halomba rakva. Sokszor beszéltek az Egyesülésben a téglagyár kibővítéséről, de ez hosszú ideig csak terv maradt, mert a beruházások másra kellettek. Az ötéves terv idejére ütemezték be az átalakitási munkálatokat. Serény munka folyik most a "tó- feji téglagyárban. A terv eredményeként elkészült az uj gépterem és munkaterem. A gépteremben sze. telek dolgoznak a Ganz-meghajtó- szerkezet beszerelésén. — Nagy öröm számunkra, hogy mi kapjuk meg ezt a szép gépi berendezést — mutat a leolajzott gépre Szolnoki István elvtárs, a téglagyár telepvezetője. — Szép kis masina, sokkal többet fog érni, mint az a meghajlómü, amely jelenleg a telep gépeit hajtja. A régi gép olyan, mint a rossz óra, akkor áll meg, amikor akar. Az el_ múlt hónapban a gépkiesés miatt köze! hatvanhétezer téglával kevesebbet adtunk a népgazdaságunknak. mint amennyit kellett volna, A telep fejlesztése szükségessé vállt, mert a nyári esőzések következtében százezer téglánk ment tönkre. Nem tudtuk megvédeni az esőzésektől. tófeji téglagyár dolgozói a * sok külső' akadály miatt az elmúlt negyedévi tervüket csak 80 százalékra teljesítették. Volt olyan napjuk is, amikor háromezer téglával termeltek kevesebbet a szállítást akadályozó sinhíány miatt. A hiányosságon úgy segítettek, hogy a szállítás után felszed- ték a síneket és a szükséges helyre fektették. Ezzel a csere-beré- velrengeteg sok munkaidőt vesztettek, mert a sincserélést akkor kellett végrehajtaniok, amikor dolgoztak. Szénhiány míatf is 2 hóna. píg vontatottan ment az égetés. Ennek a huza-vonának az lett a vége, hogy a tófejiek saját hibájukon kívül jóval kevesebb téglát adhattak az ország építéséhez. — Mindent elkövettünk, hogy tervünket túlteljesítsük, azonban"' a körülmények mindig gátolták azt •— mondja Szolnoki elvtárs. — Az uj üzem elkészült, de a munkát mégsem kezdhetjük el, m^rt nin" csenek meghaj'tószijnk. Az Egyesülésnek jelentettük ezt a hiányosságot, onnan tovább jelentették a minisztériumnak, de még máig sem érkezett meg a- szíj és ez gátolja az uj üzem működését. Ideje lenne ennek a bürokratizmusnak véget vetni és üzemünket segiteni a magasabb termelési eredmények elérésében. Mi igyekszünk felszámolni azokat a hiányosságokat, amelyek tőlünk függenek. A kétlakiság ellen is harcolunk, mert a kétlakiságnak nagyrésze volt abban, hogy tervünket nem teljesíthettük. A kétlakiak a gyárban végzett 8 órai munkaidő után még dolgoztak otthon a földjeiken. Ezután másnap nem tudták úgy végezni munkájukat, minit kellett volna s ez a terv- teljesitésre is kihatott. Megmagyaráztuk a kétlakiaknak, hogy a kétlakiság megszüntetésével keresetük jóval magasabb lesz. A téglagyárban eddig négyen ajánlották fel földjüket megvételre az államnak. Varga József 6, Varga István 4, Árkus János 6 és Dom_ járt Lajos 5 hold földjét ajánlotta fel a dolgozók államának. tófejiek igyekeznek beliozni az elmaradásukat. Tófejről úgy beszéltek mindig, mint egy olyan üzemről, amely három éve nem tudja elérni a 100 százalékon felüli üzemátlagot. Igyekezetüket bizonyítja Sebők István jó munkája is, aki az agyagbányászok közül a legjobban dolgozik. Öreg ember, de úgy beszélnek róla, hogy Sebők bácsi még sohasem késetít a munkahelyén. A brigád, ahol dolgozik, a legutóbb 140 százalékot teljesiteit. Dómján Teréz és Gál József fiatalok is legutóbb 139 százalékos teljesitménnyel emelkedtek ki. ígéretet 'tettek, hogy eddigi eredményüket túlszárnyalják. A behordok közül Koller Lajos jár jó példával elől-,, Jíoller Lajos teljesítménye mindig 110 százalék feleít.t áll. A téglagyár dolgozói a XIX. Pártkongressiüs és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére vállalták, hogy tervüket túl. teljesítik. A gyárban még nincs pártszervezet, területileg a községi pártszervezethez tartoznak. A kommunista dolgozókra vár a feladat, hogy példamutatással és felvilágosító munkával segítsék a lemaradókat, hogy tervüket teljesíthessék. A lenti Erdőgazdaság dolgozói még jobb munkát végeznek Rákosi elvtársnak tett fogadalmak után A lenti Erdőgazdaság- dolgozói jelentős eredményeket értek el a III. negyedévi terv túlteljesítéséért folytatott küzdelemben. Tervüket eddig 120 százalékra teljesítették. Különösen az ulolsó hetekben szélesedett ki a munkaverseny, A szak- szervezet gazdája volt területének. — Jó munkánk eredményes volt —- mondja Máté Zsigmond elvtárs. — Igyekeztünk leküzdeni a nehézségeket. amelyek munkánkat gátolták. Különösen a munkaerőhiány miatt volt kiesésünk, a munkásoRar át kellett csoportosítanunk jódban meg kellett szervezni egyes munkafolyamatokat, hogy kiküszöböljük a fennálló hiányosságokat. Munkánk sikerrel járt. Á kevesebb munkaerőt is jól alkalmaztuk- és- megszüntettük a fogyatékosságokat. A hiányosságok megszüntetése ufán teljesitményéink jóval a 100 száza- I<?k fölé emelkedtek. Anyagmozgatási tervünket a legutóbbi értékelés szerint 124 az ipari fakitermelési tervünket 153, az erdőápolási tervünket pedig 102 százalékra teljo- siettük. Tervünk teljesítését hátráltatta azonban, hogy a lenti fűrészüzemek még csak most vészije át az anyagot, amit már tavaly át kellett volna venniök. Mi kitermeltük a fát, de ők arra hivatkoztak hogy helyszüke miatt nem tudják átvenni. Ezzel hátráltatták a mi tervtelje-- si lesünket is, mert az augusztus havi értékesítést csak 94 százalékra teljesítettük. A lenti Erdőgazdaság dolgozol eredményüket annak köszönhetik, hogy a műszaki vezetőség a szak- szervezettel és a „pártszervezet-ál szoros kapcsolatot tartott. A szak- szervezet aktivái többször kijártak az üzemegységekbe és elbeszélgettek a dolgozókkal a megváltozott életükről. A párt népnevelői pedig állandó politikai felvilágosító munkát végeztek. — Nagy eredményeket igyekeztünk elérni — mondja Szabó Gyula párttitkár. — Legutóbb. megfogadtuk Rákosi elvtársnak hogy 157.016 forintot takarítunk meg népgazdaságunk számára. Ezt a vállalásunkat minden erőnkkel igyekeztünk túlteljesíteni, A IV. helyről az első helyre akarunk kerülni. Faliújságon és sajtón keresztül népszerűsítjük azokat a dolgozókat, azokat a fiatalokat, akik jól kiveszik részüket a termelésből. Népnevelőink nemcsak az üzemben végeznek felvilágosító munkát, hanem kimennek a községbe is és elbeszélgetnek a dolgozókkal problémájukról. Megbeszélik a műszakiakkal és a szakszervezettel a termelés problémáit. Igyekeztünk az oktatási év jó előkészítésére cs már előre elkészitettük a névsort, hogy ki milyen oktatásban vesz részt és elbeszélgettünk a dolgozókkal. Újjászerveztük a pártcsoporfokat és ez' zel akarjuk biztosítani, hogy az Erdőgazdaságunk a versenyben az élre törhessen. Jobb munkát akarunk végezni ezután. Felszámoljuk eddigi hiányosságainkat és arra neveljük a kommunistákat^ a dolgozókat, hogy becsületesen megállják a helyüket itt- a határszélen és még jobban kivegyék részüket a szocializmus - építéséből.
