Zala, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-18 / 219. szám

Valamikor, nem' is olyan régen, csak ttgv emlegették gúnyos ajk- biggyesztés kíséretében: a sötét Zala. Azok a dzsentriig föhlbirtokö- sgk és gyárosok, akik a megye neve elf ragasztották a sötét jelzőt, szin- 'te tetszelegtek ezzel a szóval. .Kül­földi. hasonszőrű barátaik előtt auekdotázgattak a sötét Zalával, viccet csinállak a zalai, proletariá­tus anyagi, testi és szellemi nyomo­rából. Közben éberen vigyáztak ar- i a, nehogy-tanul jón, fel világosodjon itt a nép, mert tudták, hogy. az: -az ő napjuk alkonyát jelenti. De hiába volt minden vigyázatuk, minden erőlködésük. A Szovjet. Had­sereg roppant ökölcsapásai szétzúz­ták aljas terveiket. Azután .jött a- párt, jött. Rákosi elvtárs és megfogva a, kezünket, ki­vezette a sötétségből a fényre a -nemzetet, köztük a zalai dolgo­zókat is. Nézzük m.eg; hogy milyen a mai Zala. Mit fejlődtünk, hová jutót-, tunk a felszabadulás nyolcadik és ötéves tervünk harmadik évében. Ma, az első napon ne menjünk messze. Maradjunk itt a megye-, székhelyen, .Zalaegerszegen. Nézzük meg éíőször itt, hogy hogyan épít­keztünk, mit kaptunk a- tervtől, mi­lyen gazdagok vagyunk. Mindegy, hogy Í10I kezdjük/ Lát­nivaló bővet}. fan mindenütt. Lép­jünk k.i a szeptemberi nap ' ragyo­gásában fürdő Kossuth Lajos-utcára. Ez a tábla itt a ház falán nem is olyan hivalkodó. Sok százan, ez­ren mennek , el naponta előtte és nem tudják, hogy mi vau itt, nem tudják, hogy ezt is a tervtől kap­tuk. Itt van a körzeti könyvtár. 1950-ben alakult, az akkori vándor- könyvtárak -helyett. Ugye, milyen jól esik a napi becsületesen végzett munka után felüdíteni magunkat egy-egy jó könyvnek az olvasásával? Megismerni belőlük- a szovjet embe­reket, a mi életünket küzdelmün- ‘kct. A felszabadulás előtt ponyva­regényeken. vadnyugati cowboy-lör- t éneteken, detektívregényeken ke­resztül akarták megfertőzni a fia­talságot. Ma a való életet,' a dol­gozók munkáját vetítik elénk a könyvek. Havonta több mint 10.000 köny­vet kölcsönöznek ki. Mindegyik tovább neveli, formál­ja, alakítja az olvasót. Ezt is a ter­vünknek köszönhetjük. Menjünk tovább a Kossuth La­jos Utcában. Mii még itt van a za­laegerszegi -vajgyár, de nem sokáig. Már épül az ujj amelynek elkészült épülettömbje mutatja, hogy az egész ország egyik 1 égkor síé ifibb gyárá­ban kezdődik meg rövidesen a munka, Ü téves te ivünknek köszönheti az Erdőgazdasági Egyesülés is, hogy uj székházat kapott. Sokan jártunk a régi helyiségeikben. Szűkök, zsú­foltak voltak, akadályozták a mun­kát. Az uj, tágas, világos helyisé­geiben. ellenben valóban öröm dol­gozni. Ha. tovább sétálunk a kórházhoz, jutunk el. így kívülről nem sok vál­tozást észlelhetünk, de belülről an­nál több fejlődés tapasztalható. Csupán 1952-ben száztizenejjyezer forintot fordít a. város a kórház fejlesztésére. A ,,nálunk legfőbb ér­ték az'ember“ alkotmányos szavai ebben is kifejezésre jutnak. De a szellem is megváltozott ebben a kór­házban, Eltűntek belőle az apácák, akik néhány évvel ezelőtt még el­lopták, clíeke.tézlék a betegek elől a. drága és nehezen beszerezhető gyógyszereket. Ma hivatásos és jól- képzett betegápolók segítik az orvo­sok munkáját, hogy mielőbb egész, ségesen adják vissza az élemét tér- ■ vünk építőit: a dolgozókat Menjünk tovább az állomás felé. A hangos gyermekkacagás már messziről megüti fülünket. A Dé­zsa-liget a környék gyermekeinek kedvenc játszóhelye. Érdemes meg­nézni a pirospozsgás, élettől duzza­dó kis vasgyurókat. Nem a régi, ron­gyos, sápadt, mezítlábas kis proli- gyerekek ezek. A tervünk nyomán valóra váló szebb élet csal mosolyt az arcukra. A város többezer forin­tot fordított ennek a parknak a rendbehozására, is. Érdemes volt költeni rá. A dolgozóknak is jól esik egy-egy rövid időre m.egpihénni a dusiombu fák árnyékában. Amikor 1915-ben felszabadultunk, a gyűlölettől ökölbeszorított kézzel néztük a fasiszták vandál pusztítá­sainak nyomát az állomás épületén. Úgyszólván teljes egészében xomba- dőíl. 1946-ban pedig már felépülve, büszkén hirdette a. párt és dolgo­zóink erejét. Visszafelé jövet nézzünk be a Kossuth Lajos-utcával párhuzamos Ady Endre-uteába. Néhány évvel ezelőtt az őszi esőzések idején még sokszor kerékagyig ért a sár. Nyá­ron pedig, ha egy-egy autó haladt végig rajta., félórákig lebegett a levegőben a felvert porfelhő, beha­tolva a nyitott ablakokon keresztül a lakásokba, finom, szürke lepellel takarva be a különböző tárgyakat bútorokat. Ma ez is megszűnt. Útburkolatot kapott az Ady Encíre-utca. Dolgo­zóink forintjai itt is jó helyre ke­rüllek. Menjünk vissza . a Kossuth Lajos- utcába. Zsúfolt kirakatok, zsúfolt üzletek. Valamennyi állami bolt, valamennyi a dolgozóké. Vásárló sem volt soha annyi, mint ezekben az időkben. A rádió olyan luxus­cikk volt a dolgozóknak, amire csak igen kevésnek tellett. Újat pedig egyáltalában nem tudtak venni. Ma a legújabb típusokból válogathat­nak. A rádió ma már nem luxus­cikk, hanem megszokott bútordarab a dolgozók lakásaiban. Menjünk tovább a Marx-tcr felé. Textil, rövidáru, sportcikk, üveg- cs egyéb boltok váltogatják egymást. Nagy'a forgalom valamennyiben. Az ötéves terv eredményei a dolgo­zók pénztárcájában is megmutatkoz­nak. Egyre több áru, egyre növek­vő vásárló erő. A terv elsimította a gond felhőit a dolgozók homloká­ról. Növekvő életszínvonalunk mel­lett mind vidámabb az élet. Ez a pontház is ötéves tervünk alkotása. Tágas, egészséges laká­sok, valamennyi fürdőszobával. Va­lamikor ez. is luxus volt és csak a gazdagoknak jutott belőle. Ma már ez is a miénk, a dolgozóké, a rfépé,. a hatalom birtokosaié. . Ha elfáradtunk és megéheztünk bemehetiink néhány percre a pont- házban lévő eszpressóba de ha to­vábbmegyünk, elérünk a vendéglátó- ipari vállalathoz. Mindegy, hogy melyiket látogatjuk meg, mindkettő a miénk, mindkettő tervlctesítmény. Kanyarodjunk most le égy kicsit a Marx-térnél és menjünk ki a Za­láig. Uj, korszerű modem híd ké­szül itt. Ez is magunknak készül, >■ magunk pénzéből. Benne vannak 'a készülő híd vas-alkatrészeiben, be­tonjában a mi forintjaink is, amit tavaly, 'tavalyelőtt adtunk kölcsön az államunknak. Jó helyre került an­nak minden fillérje. Még jóformán csak egyetlen ut­cán sétáltunk végig és máris meny­nyi mindent láttunk. Sokszor elme­gyünk mellettük úgy, hogy észre sem vennénk őket. Holnap tovább foly­tatjuk a sétát. Jó érzés cz._ meg­szemlélni mindent és látni hogyan fejlődünk, erősödünk, gazdagodunk. Utána jobban megy a munka is, még keményebben lielytállunk, mert valamennyien egyre nagyobb mér­tékben akawmk alkotó részesei lenni mindannak-^ Yműt összefoglalva úgy nevezünk,"’"hogy ötéves Terv. A Faluszinház az olajkutak árnyékában A zalai ezerarcú táj pilia- natről-pillanatra válttő'zik szemünk előtt. A szőlőtermő lankákat a zöld minden árnyalatában pompá­zó és a szeptemberi hervaelássál dacoló dusiombu erdők váltogat­ják. Időnként egy-egy htaímas felszántott tábla ötlik szemünkbe, mellettük szégyenkező nadrágszij parcellák. Teherautók húznak el kocsink mellett és egyszerre feltűnik sze­münk előtt nemcsak a megye, ha­nem az ország egyik legnagyobb büszkesége, kincse, egy olajtelep, merészen magasbatörö fúrótor­nyokkal és dohogó kutakkal. Az egyik fúrótorony mellett autó­busz áll. rajta •» felírás: ..Állami Faluszinház“. Megállunk mi is és kíváncsian nézünk körül. A színé­szek a munkásokkal beszélgetnek és éppen akkor érkezünk oda, amikor a munkások kulturális élete iránf érdeklődnek. Mi is beszélgetésbe kezdünk, de' érthetően az Állami Faluszinház születése, élete célkitűzései. ás nem utolsósorban eredményei ér­dekelnek bennünket. Kérdéseinkre a társulat vezető/ je válaszol. Megtudjuk, hogy a Falus?inházat a Szovjetunió kol- hoz,színházai nyomán, annak ta­pasztalatait figyelembe véve, a kultúra utó-mozgalom beolvasztá. sa mellett hívta életre a párt. A Faluszinháznak egyetlen feladata: a “falu dolgozó népét otthonában, a saját falujában fel­keresni és megismertetni velük aIsxocialista-realista szinházi kul­túra legsikerültebb alkotásait. Ez az uj művészet mentes minden álnépiesjségtól és a profitha ihá­szig tói. Ennek a művészetnek elsővo­nalbeli harcosa a Faluszinház, amely formájában nemzeti, tartal­mában Szocialista, kultúrával is­merteti meg a falu dolgozóit. A dolgozók életéből vett problémák­ra világit rá és azok helyes meg­oldását segiti elő. Ezen a téren nagy segítség a színészek számá­ra az állandó legszorosabb kap­csolat a falu népével, aminek so­rán megismerik a szocialista falu uj arcú embereit, a tszcs dolgozóit, a tvo.ktoristát, 'a párt­titkárt, a tanácsokat és ismerete­ik mélyen behatolnak a szocialis­ta épités falusi világába. Ennek kiegészítését szolgálta az is, hogy a zalaegerszegi Mezőgazda- sági Kiállítást tüzetesen áttanul­mányozva, a társulat meggyőző­dést szerzett a megye szocialista mezőgazdaságának fejlettségéről. Megtudjuk azt is, hogy a tár­sulat már két- ljete járja a me­gyét. Eddig légmegkapőbb él­ménye volt a bocföldei -előadás, ■ amelyre az autóbusz elakadása ■miatt szekéren érkeztek és a há­romórás késés ellenére este 11 órakor kezdték el és tartották meg zsúfolt ház előtt előadásu­kat. Ezért külön elismerés 'Heti a helyi tanácsot és mindazokat, akik igazi elvtársi segítséget nyújtottak, de nem utolsósorban a közönséget. Elbúcsúzunk a táísüíattól. Autónk továbo robog, s a-a egyik fordulóból még látjuk a munkások társaságában a színészeket, az autóbuszt a furótoronyok árnyéká­ban, a frissén szántott hatalmas életet adó táblákat," s e pillanat- bon szimbólummá fonódik össze a kép. Érezzük: amit látunk , az mind népi demokráciánk alkotó erejét sugározza. Az olajkutak: a szocialista ipar, a frissen s sárn tóit hatalmas táblák: a szocialis­ta mezőgazdaság, a Faluszinház: _ a m u n k ás-p aijtas zt sz ö v eitség tala­jából fakadt — szocialista kultú­rál. Ez a színház, rövid egy év alatt félmillió falusi dolgozó előtt bi­zonyította be azt, hogy népműve­lési kormányzatunk nem üveghá­zi virág, hanem éles fegyverként használta fel a, Faluszinház tiz társulatát a maradiság és a fa­siszta kultúrpolitika káros örök­ségének felszámolására. -Ér. hogy munkájuk eredményes volt; mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ebben az évben már ÍJ tár­sulattal indultak neki az évad­nak. Esténként 12 faluban gyul- nak ki a kulturotthonok lámpái, hogy ott .is megismerjék a szin­házi előadás szépségeit, ahol még idáig nem is tudták, hogy írni a EzinháJ 1 Kocsink gyorsan halad, elma­radnak az olajkutak, a táj gyor­san változik, de minket sokáig' kisér a szocializmus építésének megrázóan reális hármas szimbó­luma, amely meg jobban megerő­síti bennünk azt a hitet, hogy pártunk vezetésével, az egyedül helyes utón, biztosai^ háldunk - a szocializmus felé. Abadi Sándor. Hírek a Szovjetunióból Moszkva (TASzSz). A Szovjet­unió tudományos akadémiáján ki­váló szovjet tudósokkal megalakult a Voiga—Don expedíció, amely a V. I. Lenin csatorna körzetében vé_ géz majd kutató munkát. Az expedíció tanulmányozza a vidék állatvilágát és felkutatja a hasznos ásványok lelőhelyeit, A Szovjetunió bányaiparában eb­ben az évben több mint 300 millió rubelt fordítanak munkavédelemre A bányákban tökéletes világítási rendszert alkalmaznak, ezenkívül egészségügyi segélyhelyek, zuha­nyozók és .kvarcfénykezelő helyisé­gek állnak a bányászok rendelkezé­sére. Valamennyi szovjet üzem vezető­sége számára kötelező a munkaför- vények és a munka-biztonsági sza­bályok bfir-ríása. Ezt mintegy más. fel millió Kisadalmi ellenőr ellen­őrzi. A Szovjetors^ágban állandóan fejlesztik a munkavédelmet. A páry XIX. kongresszusának az ötdik öt­éves tervre vpnaAozó irányelvei ki­mondják, nogy lendítsék fel a muiR kakörülmények további megkönnyí­téséért folyó tömegmozgalmat. A munkafeltételek megjavítására fordi- tott kiadások 1951-ben meghalad­ták az 1.7 milliárd rubelt. A Szov­jetunióban a munkavédelem kérdő, sével külön tudományos kutatóin­tézetek, a szovjet szakszervezetek M laboratóriuma, az orvostudomá­nyi akadémiai intézetei, valamint a műszaki főiskolák tanszékei is fog­lalkoznak. A szovjet tudósok ki- dolgtízták az üzemszellőztetés el­méletét, hatékony szeÜögtetöket és egyéb berendezéseket terveztek. A román szövetkezetekbe befurakodott ellenséges elemek szabotázspere Bukarest. A bukaresti törvényszék büntetőtaaiáesa megkezdte egy sza- hotörökbőig üzérekből és sikkaszíók- ból álló csoport bünperének tárgya­lását. A vádlottak — a kisipari ter- • melőszövetkezetek .központi szövetsé­ge és kisipari termelőszövetkezetek volt tágjai — a pénzügyminiszté­rium és az Állami Bank néhány kor­rupt tisztviselőjével összejátszva, te­temes összegekkel károsították meg a szövetkezet és az állam kincstá­rát. A vádlottak ellenséges elemek volt kizsákmányolok és korrupt tiszt­viselők. Vasile Lucának és az 'öt körülvevő jobboldali elhajló csoport­nak a tőkés elemek támogatására irányuló politikája ■ következtében befurakodtak a szövetkezeti és "pénz­ügyi hálózat különböző vezető állá­saiba. Állásaikat arra próbálták fel­használni, hogy akadályozzák Roma­nia szocialista gazdaságának fejlő­dését. A román népi milicia ébersége le­leplezte a szabótól ük és volt tőkések bandáját és átadta őket az igazság- volgáltassanak.-V büntetöianács megkezdte a vád- ■ ;-i t ak kihall gat ását. spOrt Szeptember 21-én, vasárnap kezdődik a megyei Béke-csoport őszi idénye A - Bckecsoportban a bajnokság ,őszi idénye vasárnap, szeptember 21-én kez­dődik. A Békecsoport bajnokságában a következő csapatok szerepelnek: Z. Vö­rös Meteor' II., Lovászi Bástya, N. Bá­nyász II., N. Lokomotív II., Lenti II., Csőtnödér, Nagykanizsái Bástya,. Z. Vö­rös Lobogó, Z. Előre, Bázakérettye II. A bajnokság sorsolása az alábbi: Szeptember 21. Z. Vörös Meteor II.— Lovászi Bástya. N. Bányász II.—N. Lo­komotiv II.. Lenti II.—Csomódéi-, N. Bástya— Z. Vörös Lobogó, . Z. Előre— Bázakcrettye II. — Szeptember 28. Csö­mödér—N. Lokomotiv II.. Z. Vörös Me­teor II.—Lenti II., N. Bányász It.—Bá- zakerettye II., Lovászi Bástya—Z. Vö­rös Lobogó, N. Bástya—Z. Előre. — Ok­tóber 1- N. Bányász fi.—Z. Vörös Lo­bogó. — Október 5. Lovászi Bástya—N. Lokomotiv II., Bázakcrettye II.—Lenti II., N. Bástya—Z. Vörös Meteor II., Z. Vö­rös Lobogó—Csömödér, N. Bányász II — Z. előre. — Október 12. N. Lokomotív— Z. Vörös Lobogó. Z. Vörös Meteor II.— N. Bányász II., Csömödér—Lovászi Bástya. Bázakeretlye *11.—N. Bástya, Lenti II.-Z. Előre. — Október 19. , N. Lokomotív II.—-Bázakereüvé II.. Lenti II.—N. Bástya, Z. Vörös Lobogó-Z. Vö­rös Meteor II/ Lovászi Bástya—N. Bá­nyász II., Z. Előre—Csömödér. — Ok­tóber 26. N. Bányász II—Lenti II., Z. Vörös Meteor 1L—Csömödér. Bázake- rettye II—Z. Vörös Lobogó, Lovászi Bástya—N.. Bástya, Z. Előre—N. Loko­motiv II. — November 2. Csömödér— Bázakeretlye II., Lenti II—Lovászi Bás­tya, N. Lokomotiv II— Z. Vörös Meteor 11., N. Bástya—N. Bányász ‘II., Z. Vö­rös Lobogó—Z. Előre. — November 9. N. Bástya—N. Lokomotív II., Z. Vörös Lobogó—Lenti JE, N. Bányász II — Csömödér. Lovászi Bástya—Bázakeretlye 11., Z. Előre-Z. Vörös Meteor IC — November 16. N. Lokomotív II. — Lenti II., Bázakcrettye II—Z. Vörös- Meteor. II.,- Csömüdér—N. Bástya, Z. Vörös Lobogó— N. Bányász II., Lovászi Bástya_Z. Előre/ MEGYEI BAJNOKI EREDMÉNYÉR: Nagykanizsai Építők—Zalaszentgröt r.0. Felsőrajk—N. Vörös Meteor 7:3.' MEGYEI IFJÚSÁGI. Zalaegerszeg—Dózsa—Zalalövő 1:0. — Nagykanizsái Vörös Meteor—Felsőrajk ■1:2. — Z. Építők—Lovászi Bányász 3:0. Zalaegerszegi Básiya-N. Lokomotív 3:0. (Az N. Lokomotív ezen a mérkőzésen szenvedte első vereségét.) A Z. Bástya—N. Építők női kosnrlab- damérkőzés, valamint a Z. Bástya—N. Bányász és Z. Vörös Lobogó—Nagy­kanizsai -MESE férfi kézilabdamérkőzé­sek a vendégcsapatok mqg nem jelenése minit elmaradlak. Nji II. eredmények p vasárnapi for­duló ülőn: Tatabányai Bánvász—Sopron! Lokomotív 0:1 (1:0) (Tatabánya). Vár­palotai Bányász—Kaposvári Vasas 3:1 (3:0) (Várpalota). Pécsi Vörös Lobogó— Nagykanizsai Lokomotív >1:1 (2:1) (Péc ). Komlói Bánvász- Székesfehérvári Építők 2:1 (t: 1) (Komló). Vörös ' Lobogó Sor­te*—Győri Lokomotív' 3:1 (0:0) (Győr); Pécsujhegvi Bányász—Szombathelyi Vö­rös Lobogó 1:1 (0:0) (Pécsujhegv). Nagy- kanizsai "Bányász—Pécsbánvutelepi Bá­nyász- 2:2 (0:2). Tatabányai Építők­Veszprémi Bástya ,2:1 (1:0) • (Veszprém).. A zalaszcn/grőti járási labdarugó Béke Kupa állása az' ötödik forduló utáni 1. Égeraracsa-1 4 —- 8:1 8 2. Zalabér 4 3. 1 8:3 6 3. Zalaapáti 3 2 1 5:4 4 4. Z.-gróti Traktor 2 2- 0:0 4 5. Zaíakoppány .3. . — — 3 5:9 O 5. Keliida 3 — 3 3:12 0 7, Z.-gróti Dózsa 3 — — 3 0:0 ü MEGYEI BAJNOKSÁG ÁLLÁSA: I. B. Bányász-16 J3 . 2 1 51:13 28 2. N. Építők 17 n 2 2 57:16 28 ‘3. Z. Bástva 17 ro 2 2 58:24 28 '4. Z. Építők 17 jj 1 5 51:22 23 5. L. Bánvász 17 8 3 6 36:22 19 6. Felsőrajk 17 7 ­10 50:52 14 7. Lenti 16 T­9 27:48 14 8. Z. Dózsa 17 6 ■ 11 27:35 12 ü. Z. Vörös M. 16 5 2 9 24:52 12 10. Z. Lokomotív 17 3 2 12 19:54 8 11. N. Vörös M. 16 3 1 12 22:50 7 12. Zalalövő 17 3 1 13 20:54 7 APRÓHIRDETÉSEK KOMFORTOS 2 szobás lakásokat kere­sünk Nagykanizsán megvételre. Aján­latokat kérjük az alábbi címre: As- váuyolajkutató cs Mélyfúró Vállalat Jpgugyi Osztály Nagykanizsa, Sza­badság-tér 23. (530) HASZNÁLT BOROSHORDÓKAT minden nagyságban és mennyiségben vásárol a Zala' megyei MÉH, Nagykanizsa, Somogyi Béla-uí 15. (531) MINDENFAJTA TOLLAT, állati szőrt, matracszőrt, emberi élvezetre alkal­matlan zsiradékot és, nyersbőrt vásá­rol a Zala megyei MÉH. Gyüjtöletc- pek Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Lenti, t.etenye, Zalaszentgröt. , (532) ELADÓ szekrények, nagytükör., ebédlő« kredenc, asztalok, kanapé, kisebb bo­roshordók. Kemény Ödön Boncodfölde.­(533) VESZÜNK íróasztalokat. Irodai székeket, irodaszekrényeket, írógépasztalt, álló­fogast. szénkályhákat, fűrész pórkály­hát. Nagykanizsai Vegyesipari .Javító Vállalat Nagykanizsa. Somogyi Béla-ut 45. ' " (5 34) CSALÁDI HÁZ telekkel, gyümölcsössel. 8 család' méhes eladó. Cím: Victand János, Miháld. MOZI Nagykanizsa: ■ szeptember IS—21 í FURFANGOS FEJEDELEM Zalaegerszeg: szeptember IS—211\ PUSKÁS EMBER ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala megvet Bizottságának lapja. — Felelős szerkesztő: Szántó Jenő. — Felelős kiadó: Darabos Iván. — Szerkesztőség: Zalaegerszeg, Kossuth Laio<-utca 22: Telefon: 250. — Kiadóhivatal: Zalaegerszeg. Széchenyí-h4« t Telefon: 102. — Készüli a Vasmegvní Nyomdaipari Vállalatnál Szombathely^ Kossuth Lajos-Utca 6. Telefon: 75. —> Felelő* vezető: Hegedűs Gyuls* ISMERJÜK MEG MEGYÉNKET

Next

/
Thumbnails
Contents