Zala, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-14 / 216. szám

Eredmények^ amelyek az ötödik helyet biztosították és hiányosságok, almiért esak ide jutottak A nagykanizsai. íütőház utazó személyzete szeptember 8-án tar tóttá, meg termelési értekezletét Megbeszélték a III. negyedév eredményeit és hiányosságait, hegy a tanulságok felhasználó sával sikeresebben bonyolíthas- . sák le az őszi csúcsforgalmat. A beszámolót Somogyi Géza elvtárs. a íütőház vezetője tar­totta- Már a beszámoló elején rá­mutatott egy régi hiányosságra, amely majdnem változatlanul megtalálható ma is a vasútnál. Ugyani?, jelentős számmal akad mák a fütcháznál olyan dolgozók akik azt mondják, hiába szerve­zik meg a munkavédelmet: a vasútnál mindig veit és lesz bal eset. — A maradi felfogást meg keli döntenünk — mondotta Somogyi elvtárs. — Be keli bizonyítanunk, hogy a munkavédelmi felszerelések, al­kalmazásával éb az oktatáséi nem­csak csökkentjük, hanem meg is szüntethetjük a baleseteket. Beszámolójában hangsúlyozta Somogyi elvtárs. hogy ugyanak­kor. amikor az USA imperialistái nyíltan készülődnek a háborúra, a •íütőház dolgozóinak azzal kell bi­zony! taniok erejüket, hogy sike­reden bonyolítják le a minden ed­diginél nagyobbnak ígérkező őszi forgalmait. Ha 'így dolgozik a fű­tőház utazószemélyzete, hogy az 500 kilométeres mozgalom, a 2000 tonnás. mozgalom és a kocsifor- düló a mindenkori szükségletnek megfelelően alakul, akkor az USA imperialistái megkapták a méltó választ. Ehhez az szüksé­ges, hGgy a íütőház mindenegyes dolgozójának fejlesztenie kell po­litikai tudását és szakmai kép­zettségét. Sokkal nagyobb gondot kell fordítani a tanulásra- Nem ezabad megelégedni azzal, hogy valaki érti a mesterségéé, arra keli törekedni, hogy mestere Je­gyen. Ki kell szélesíteni a RődeP-moz- galmat a fűtőháznál. A sztahano­visták ne érjék be azzal, hogy jó munkát végeznek es. kiemelkedő teljesítményeket érnek el, hanem arra törekedjenek, hogy, a fűtő­ház mindenegyes • dolgozója — az. 'új munkások is — a lehelő leg­jobb teljesítményt érjék el. A III. negyedév eredményeit vizsgálva, azt kell megállapíta­nunk, hogy a fűtő-ház dolgozói nem úgy viszonyultak a munkához'? amint azt pártunk elvárta tőlük- Sokan vannak még olyanok, akik nem tudnak különbséget tenni 'mostani munkánk és a kapitalis­ta kor rebotja között. Vannak : dolgozók, akik nem értik meg, hogy a mi munkánk a békeharc Megyében folyik. A pécsi fűtőház, a nagykani­zsaié hez hasonló adottságokkal az első helyre került. Ha a nagy- kanizsai íütőház dolgozói több odaadással, szilárdabb munkafe­gyelemmel dolgoznak, - nem jutói­nak volna az ötödik helyre. Hiba, hegy a nagykanizsai fűtőház meg­elégedett ' elért eredményeivel és hónapok óta egyhelyben topog- A beszámoló a baleset okaira is fényt vetett. Kiderült, hegy' a balesetek okozója mindenegyes esetben a felületes munka és a hanyagság volt. A felületes mun­ka és i az önteltség az oka annak is, hr' v áz ötödik helyre kerül­tek- .-m egy dolgozó akad a íü- MőházniW, aki azt mondán:. — a/, ötödik hely — jó hely,*hiszen a dombóvári íütőház még sokkal hátrább van, mert a tizennyolca­dik lett Ez igaz. Az ötödik heh}' sokkal jobb a tizennyolca­diknál, viszont a tervteljesítés szempont­jából nagyon káros ez n nézet, hiszen Nagykanizsa az első helyre is kerülhetett volna, há ez vala­mennyi dolgozójának sziiárd akarata lett volna. Vasárnap, 1053 szept. 14. A pécsi és a miskolci - fűtőhöz*, nái a III. negyedévben nem volt szolgálatképtelenség. Nagykani­zsán is csak egy esetben volt, de ez vem történt volna, ha AÍpár mozdonyvezető megvizsgálta vei na a mozdonyát. A kényelem, vagy a hanyagság-azonban meg­bosszulta magát: a futóágy útköz­ben kiolvadt. A hiányosságok melleit azon­ban voltak eredmények is. A ötödik hely nem lebecsülendő hegy ezt a helyezést sikerült el­érniük, bizonyítja, hogy a fűtő- ház dolgozóinak nagyrébze igyek­szik becsülettel megállni a helyét.. Emellett szól az is, hogy a tény­leges szénmegtakarltásnál 3.2 százalékos eredményt értek .el. A legutóbbi értékelésinél Csáki István mozdonyvezető ' éo fűtől, Farkas Ferenc és Tischler György tűntek ki. 3 százalékos szénmeg- takarítás és 5 százalékos javítási költségmegtakarításra lett vállalá­sukkal szemben 10- százai éko szén- és 68 százalékos javítási költségmegtakarítást értek el. A kisebb javításokat maguk végez­ték. a futójavítást pedig a mosás­kor adják le­A szovjet tapasztalatok, Lunyini elvitárs példamutatása lendíti előre munkájukat. Szép eredményt értek - el Csef- neki István mozdonyvezető, Rácz József és Vékást László fűtők is. A jelentős szánó és javítási költ­ségmegtakarítás mellett kilométer­tervüket hz 500 kilométeres moz­galomban 114 százalékra teljesí­tették:. Tóth István esztergályos, aki fiatal munkás létére 112-ről 118 százalékra emelte teljesítményét, ezzel segíti az 500 kilométeres mozgalom sikerét. Magyar Lajos lakatos is az elsők közé tartozik- Jó munkaszervezésével nemcsak azt érte'el, hogy teljesítményét 125-ről 150 százalékra emelte, ha­nem munkamódszerátadásával és a felvilágosító munkájával dol­gozó társait is segítette. A beszámoló elhangzása után értékes hozzászólások hangzottak el. Szentkuli Ágoston mozdonyveze­tő -a forgalom munkáját, bírálta. Az egyik állomáson -szakadt an:i- durezövet adtak át neki, amit in­dulás előtt javítaniok kellett. Ez a munka 6 perces késést okozott, á forgalom azonban 15 perces ké­sést írt be Szentkuti rovására. Hogy ez valóban így történt, azt Tóth Sándor mozdonyvezető is igazolta hozzászólásában- Tóth Sándor azonban a íütőház felé is bírálatot gyakorolt. Szeretne résztvenni az 500 kilométeres mozgalomban. A pécsi íütőház összes ifibrigádját versenyre hív­ta, de eddig a íütőház vezetősége nem nyújtott neki ^segítséget ah­hoz, hogy a versenyt meg is nyer­hesse. Somogyi elvi ars megígér ie Tóthnak, hogy október 1-től ifi brigádjával bekapcsolódhat az 500 kilométeres mozgalomba. Szombat József mozdonyvezető kifogáséba, hogy a forgalom nincs tekintettel az irányvonatok tervtőljesítésérc, mert az állomá­sokon 2—3 tolatást végeztetnek. Gyakran csak 6-~8 órás késéssel indulhatnak tovább és ekkor- be­kerülnek a .kereszteződésekbe, 'ami még tovább növeli a kését. Kovács István- -mozdonyvezető, 18—19 órás tolatásról és 44 • órás ácsorgóitól beszélt. Mindez egyet­len úton történt. (Micsoda. szer­vezés?) Itthon pedig várták a mozdonyt, mert nagy szükség lett volna rá. Falér József segédke­zelő elmondotta, hogy a balaton­szentgyörgyi állomáson azért sok a késé?, mert nem adnak munka­erőt a .szénrakáshoz és a vonat­kísérők sem segítenek, de elmon­dotta azt is. Fatér József, hogy a mozdonyvezetők 24 órás szolgálat után gyakran elhanyagolják a mozdonyt, nemcsak hogy nem kenik le, de még a fuvatáét is elhagyják. A szerszámokat pedig elveszítik, ezt azonban nem írják be a javítási könyvbe, hanem a hiányzó szer­számot a másik mozdonyról igye­keznek megszerezni. Laza György megkérdezte, mi az oka annak, hegy a mozdnoy- vezetők nem tartják be azt, amit a garancialevélben vállaltak a túlsúlyos vonatok továbbítására? Kérdésére választ nem kapott, ami elég hiba, mert így a fütő- házvezetőség nem tudhatja, mi­ben segíthetne, hogy a garancia­levélben vállaltak megvalósulja­nak. Vida János mozdonyvezető el­mondotta felszólalásában, hogy amikor a 678-as mozdonyt átvet­ték. az teljesen rossz állapotban volt. A lángbolt le volt dőlve és a tűz:szekrény ajtaja is rossz volt. Műszaki segítséget kért. ígérte, ha kap segítséget, egy hónapon belül n mozdonyt kitűnő állapot­ba hozza. Vida József után. Büki István, a íütőház párttitkára szó­lalt fel: — Valami hiányzott a beszámolóból — mondotta Büki elvtárs. — So­mogyi elvtárs megfeledkezett no­vember 7-ről, de a mozdonyveze­tők és a fűtők is hallgattak erről hozzászólásaikban. — Kifogásolta azt is Büki elvtárs, hegy a bünte­téseket helytelenül -alkalmazzak. A dolgozók nem tudják, kit miért büntettek meg. Javasolta, hogy tartsák be a rendelkezéseket és azokkal. akiket megbüntettek, írassák alá a büntetést és közöl­jék a büntetés okát, mert a ne­velőhatárt csak így érhetik el. Egy másik hiányosságra is rávi­lágított Büki elvtárs. Ugyanis egyesek már 3—4 hónap óta nem fizettek tagsági díjat. — Ezek az elvtársak kijátsszák a pártot — mondotta — ezek az elvtársak nem érdemlik meg a tagsági könyvet, .mert csak arra használ­ják, hogy leplezzék vele magu­kat» Szabó Pál oktató fütő szólalt fel a következőnek. Elmondotta, hogy az egyik- mozdonyról le volt szerelve a kézifék behúzókarja és-.ezáltal nem tudták a moz donyt kellő időben leállítani. A kazánesusztratókat is elhanyagol­ták, a mozdonyokon pedig nem tartanak tisztaságot, öe a jelző­lámpákra sem fordítanak .’gondot. Figyelmeztette a mozdonyvezető­ket és fűtőket, hogy a * ’ A inegye orvosainak tudományos kongresszusa repülőbizotiság a jelző­lámpákat szigorúan ellenőrzi. Elmondta, hogy a ferencvárosi ál lomásc.n Bebrics elvtárs a hely színen büntette meg 100 forintra az egyik mozdonyvezetőt hanyag­ságáért. A viszontválasz megadása után az értekezlet formailag végeiért, de ugyanakkor kezdetét vette az a hasznos folyamat, amelynek gyökere maga az értekezlet, de ágai kinyúlnak a gyakorlati mun­kába. Hegy az értekezleten el­hangzottak milyen. mértékben szívódtak fel a dolgozók tudatá­ba, azt élénken bizonyítja, hogy külcn-külön megvitatták a be­számoló egyes részeit és a hozzá­szólásokat. Mint hiányosságot kell megem­lítenünk, hegy n .beszámolóban nem (Orient még caak említés, sem november' 7-ről', amit Büki elvtárs is kifogásolt, azonban ar­ról Büki elvtárs j? megfeledke­zett, hogy ennek a hiányosságnak jelentős része a pártszervezet munkájára vet árnyékot. Az ér­tekeztél előkészítésénél a párt­szervezetnek is ott kellett volna lennie, segítenie kellett volna és irányítania a szakszervezetet,: hegy az behatóbban foglalkoz­zon a munkaversennyel. Bár a fütőháznál a felajánlások folyamatosak © a november 7-re leli vállalásokat is magukba fog­laljak, mégis helyes leit volna ezen. az értekezleten arról is be­szélni, ki hogyan teljesítette cz- ideig felajánlását és segítséget nyújtani a dolgozóknak, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom ünnepére pótfel ajánlások­kal járuljanak hozzá az őszi for­galom sikeréhez. Pénteken délelőtt 10 órakor tartották meg a volt megyeháza nagytermében a megye orvosai­nak tudományos kongresszusát. Közel- 100 orvos vett részt. Elha­tározták, hegy csatlakoznak a Magyar Tudományos Akadémia felhívásához és készülnek az Olaszországban ez év októberében megrendezendő nagy seregszem­lére, amelyen részivesznek a vi­lág valamennyi haladó orvosai, ahol szó lesz az orvostudomány békés felhasználásáról, az orvo­sok békeharcáról. A megyei érte­kezleten a Magyar Tudományos Akadémia részéről dr. Kun Lajos egyetemi tanár- vett részt. A meg­nyitóbeszéd .után • dr, Gábor Ernő megyei tiszti főorvos, a IX. -osztály vezetője emelkedett szó­lásra. — Magyarország ' az elmúlt rendszerben és azt megelőzően feudálkapiíalista ország , volt —- .mondotta Gábor elvtárs. — Az utolsó félévszázad folyamán két világháborút vészelt át Magyar- ország. Bár területén háborús események csak a második világ­háború végén voltak, de a kapi­talista államokra jellemző hábo­rús hatások már jóval előbb je­lentkeztek a. közegészségügy fe­lén is. A rossz élelmezési viszo­nyok, az embertelen élet megmu­tatkozott a születések és a halá­lozások számában is- Csökkent a burgonyafogyasztás, az áruhiány miatt drágulás . állott be. A tej ára ötszcrc-sére, a kenyéré több, mint kétszeresére emelkedett. Az élelmiszerellátás hiányosságéi kö­vetkeztében a háború végén a fi­zikai dolgozók átlagban 200 kaló­riával kaptak kevesebbet a szük­ségletnél. A tbc halandóság 1942- ben 15.7 százalékra emelkedett. Fővárosi viszonylatban pedig el­érte a 21.9 százalékot. A napszá­mosok halandósága ebben az idő­ben az előbbi átlag kétszerese volt. A második világháború ele­jén ez a szám ötszörösére emel­kedett. A fentiekből világosan láthatjuk, hogy a második világ­háború .már akkor is nagymér­tékben hatást gyakorolt az ország egészségügyi • állapotára, amikor az ország még nem vált hadszin- térré. Amikor a német fasiszták és hazai bérencei az országra zúdító' Iák a háború viharát, rendkívül megnőtt a halálozások száma. Gyakori volt a kiütéses tífuszjárvány és a . vérhas. A továbbiak során elr-cndoita Gábor elvtárs, hogy a felszabadu­lás után közegészségügyünk ha­talmas fejlődést ért cl- Eltüntet­ték a háborús pusztítások nyo­mait. A kanizsai kórházban 80 ágyas gyermekosztályt állílotiak fel, a zalaegerszegi kórház hábo­rús kárait kijavították és egy köz­ponti egészségházat létesítettek. A megyében négy egészségházat adtak áiy a rendeltetésének és ugyancsak a megyeszékhelyen tbc és nemibeteggondozó intéze­tet állították fel. — A népbiztosítást népköztár, saságunk szé'es alapokra fektet­te, ma már a megye dolgozóinak több mint 54 százaléka biztosított. Megkezdte működését a járások területén az egészségvédelmi szolgálat és szakorvosok gyógyí­tó, >megelőző munkát végeznek- Kezd eltűnni a múlt átkos örök­sége. A munkáslakta területek egészségvédelme biztosítva van és kialakult népi államunkban .az anya- és a csecsemővédelmi in­tézetek rendszere. Ezeket az ered­ményeket a második világhábo­rút győztesen befejező Szovjet­uniónak köszönhetjük, amely le­hetővé tette számunkra népi de­mokráciánk megteremtését és az egészségügy fejlesztését, Csakis olyan társadalmi rendszer érhette el ezeket -az eredményeket, amelynek célja a békés alkotó munka, egy clyan társadalmi rendszer, amely erőfon ásait nem a háborús készülődésekre, ha­nem a lakosság anyagi és szelle­mi színvonalának emelésére for­dítja — fejezte be ■ beszédét Gá­bor elvtárs. Gábor elvtárs beszéde után szá­mos orvos szólt hozzá és ígéretet tettek, hegy ezentúl még jobb munkát végeznek . az egészségve­delem területén. Az egyik orvos többek közölt a következőket mondotta: — Ránk van bízva a dolgozó nép egészsége. Ez az ér­ték a mi erőnk, a dolgozó nép ereje. Ezt az erőt kell nekünk: megvédenünk — ez a kötelessé­günk nekünk, békéért harcoló orvosoknak. az Állami Faluszinház Zalalövön TötUrmint. egy hete .tartózkodik Zala megyében az Állami Falu­színház .egyik társulata. Estéről estére más-más községet keresnek fel, hogy szórakoztassák, (^e ezen túlmenőíeg neveljék is a falu dol­gozóit. Szeptember 12-én Zalalö- vcn tartottak előadást­A műsoron két darab szerepelt. Különösen megnyerte a közön­ség tetszését a „Prókátor* című kétfelvonáscs XV. századbeli fran­cia bohózat. Bár a darab cselek­ménye .nemi hazánkban és nem a mai időkben játszódik le, a kö­zönség feszült figyelőmmel nézte az előadást, hiszen nem új figura előttük a ravasz boltos, a még ravaszabb prókátor, akik ezernyi furfangos módot használnak fel az egyszerű emberek becsapására. Végülis mindkettő felett győze­delmeskedik Agnelet, a juhász, aki a Pathelin ügyvédtől kapott tanácsokkal _ nemcsak . Guillaume boltost, hanem magát a prókátort is kijátssza­Külön, ki kell emelni Pathelin ügyvéd szerepében Szalujj Gyu­lát, áki nagyon helyesen használ­ta fel a bohózat által adóit összes lehetőséget és szinte , minden sza­vával . megnöveltette a közönsé­get. Ugyanakkor sikerült a mér­téket is megtartania és nem az üres-bohóckodást láttuk tőle, ha­nem valóban a minden hájjal megkent prókátort személyesítet­te meg. A darab sikerében nem kisebb érdemei vannak Bún Tamásnak Guillaume boltos szerepében. Ala­kítása a harmadik képben, a tár­gyalási jelenetnél éri el a csúcs­pontját­A társulat ezután a Kassai Já­nosnak a Zsuzsa boldogsága" című kétfelvonásos színmüvét mutatta be. Ez a darab mór magyar falu mostani életét, m problémáit tárja a nézők elé. Lát hatjuk, hogy két falu versengi közben hogyan alakulnak át emberek, hogyan ismeri fel a Jift-J.ményciben­lyes utat, hogyan találja még a szocialista verseny igazi tartalmát Vető András kisparaszti, akit kez­detben csupán a virtus, a verseny a versenyért mozgat. A darab helyesen mutatja meg, hogyan segíti ezt az átalakulást a párt, hogyan nyesegeti szüntelenül a régi. a felszabadulás előtti élet­ből áthozott indulatokat, szenve délyeket­A kibontakozást a két fiatal — ifjú Vető András állatorvos és Zsuzsa szerelme segíti elő. Meggyőző, nyugodt alakítást láttunk ifjú Vető András szere­pében Papp Páltól. Olyan kom­munistát mutat be, aki felül tud emelkedni a szűk hel37i kerete­ken és elsősorban a közönség ér­dekeit tartja szemelőU. Különö­sen megnyerő az apjával folyta­tott vitáknál. Hangjából,' mozdu­lataiból érezni ilyenkor a szülők iránti szere tetet, de azt is, hogy még velük szemben sem enged, amikor a dolgozók, a párt ügyé­ről van szó- v' Zsuzsa szerepében Lejfényi Éva mutatkozott be. Jól formálta meg a fiataloknak azt -az új típusát, akik keményen és odaadóan tud­nak harcolni magasabb emberi élokért. Meg kell említeni Antal Lász­lót a község öreg állatorvosának erepében. Öt is a párt segíti ah­hoz. hogy az egykor lenézett, nem sokba vett uradalmi állatorvosból elismert tudományos kutatóvá le­hessen­Rövid, de hálás szerep jutott a Katát- megszemélyesítő Sipos Ilo­nának. Ez egyébként a darab egyik legjobban megrajzolt figurá­ja. Jó alakítást, láttunk Erda Ho_ nátót is Vetőné szerepében. !Í Kár. hegy a zalalcvői tanács nem vette elég komolyan a kö­zönségszervezést. Ha nagyobb tö- -megek nézik végig az előadást, annak nevelőhatása feltétle­ül érezhejjvé lett volna a köz- toyább^munkájában és ered­;i . > H *>•

Next

/
Thumbnails
Contents