Zala, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-03 / 206. szám
rnAG proletárjai egyesüljetek i Készülnek a szovjet üoiyozók a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának XIX. kongresszusára Megnyílt az angol szakszervezetek 84. kongresszusa AK HDP ZáliiMEGTEI pARTBIZOTTSÁOÍWIK NAPBLIPJA Vili. évfolyam 206. szám. Ära 50 fillér 1952. szeptember 3. Szerda Megyénk dolgozó parasztsága a nagyüzemi gazdálkodás felé Augusztus 20-án múlt négy esztendeje annak, hogy elhangzott lfák'osi clvlársnak, népünk szeretett vezérének és tanítójának dolgozó parasztságunk számára történelmi jelentőségű beszéde, amely megmutatta az utat az uj élet, a nagyüzemi gazdálkodás feló. Azóta megyénk területén SáűO család' ismerte fel a közös gazdálkodás előnyeit és lepett a nagyüzemi gazdálkodás útjára -34.1500 katasztrális hold •földterülettel. Dolgozó parasztságunknak nagy segítséget nyújtott a nagyüzemi gazdálkodás előnyeinek; megismerésében a Szovjetunió, azzal, hogy lehetővé tette, hogy országunk dolgozó parasztsága küldötteket küldjön a világ legfejlettebb szocialista mezőgazdaságának a megismerésére. Ma már megyénk termelőszövetkezeteinek eredményei is igazolják és. bizonyítják a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, előnyéit a kisüzemi, elaprózott parasztgazdaságokkal szemben, amely vonzza az egyénileg dolgozó parasztokat a termelőszövetkezetek felé. A felsöbagodi III- tipusu .Lolliid ‘ termelőszövetkezetben 14.4 mázsa holdankinti búzatermést értek cl, míg az egyéni gazdák átlagosan 7.6 mázsa búzatermést ériek ,-1. A zalaszenfgrőti ..Ui Barázda“ termelőszövetkezetnek 42 darabból álló szaivasniai'hateiryészet-e van, amellyel minőség és tejhozam te kiiiletében egy egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt sem tudja felvenni a versenyt. Ténkelőszövetkezeteink évről -évre nagyobb eredményeket érnek el a gabona- és növénytermesztés, valamint az állattenyésztés terén. Ez azért lehetséges, mert a nagyüzemi gazdálkodásra való áttéréssel olyan előfeltételeket teremtettünk meg, mint a nagy gépek alkalmazása, traktorok egyéb talajművelő gépek, kombájnok, agrotechnikai módszerek alkalmazása: kereszt-soros vetés, gépi kapálás, öntözéses gazdálkodás vagy az állattenyésztés korszerűbbé tétele, gépi fejes bevezetése, amelyek bevezetésével, alkalmazásával magasabb terméseredményeket, jövedelmezőbb gazdálkodást érünk el kevesebb és könnyebb munkával.. A zalaegerszegi ,, Dicsőség Sztálinnak“ tsz eredményei mindennél jobban bizonyítják a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit: I0Ö szarvas- marhájuk. 42 lovuk, 400 darab sertésük, 1200 darab baromfiuk, korszerű istállóik vannak. Egymásután látogatják a megye különböző részeiből a termelőszövetkezet gazdaságát. Termelőszövetkezeteink eredménye nyomán nincsen egyetlen község a" megyében, ahol ne foglalkoztatná. a még egyénileg dolgozó parasztokat a tszcs-be való belépés, vagy csoportalakitás kérdése. A megye területén három hét alatt 350 család lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Bánokszent- gyürgy és Palin szövetkezeti községgé alakultak. Uj III. tipusu csoport alakult többek között Söj- tör községben 19 családdal 200 hold területen, Gelsén több mint 400 hold területen. Mindezek az eredmények - nem elégségesek azonban ahhoz, hogy le. mondjunk a tszcs szervezésről, ”• abban a tudatban, hogy unegy népnevelő és felvilágosító munka nélkül is a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése. Az ilyen nézet .helytelen és. hátráltatja ’ a szövetkezeti mozgalom fejlődését. Termelőszövetkezeteink fejlődése. az élenjáró szövetkezetek látogatása jobbnál-jobb érveket ad népnevelőinknek, paraszt küldőt tőinknek ahhoz, hogy meggyőzzék dolgozó parasztságunkat a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Népszerűsítsék népnevelőink a termelőszövetkezetek élenjáró dolgozóinak eredményeit. Például a babosdöbrétei „Göcseji Úttörő“ tsz-ben Császár István állattenyésztő ezideig családjával együtt 500 munkaegységet ért el és csak kenyérgabonából 20 q-t kap az egyéb részesedéseken kívül. Vagy az uj udvari -,,Uj Élet“ tsz-bon Takács József feleségével együtt 334 munkaegységet ért el és előlegként 10 q kenyérgabonát kapott. Zárszámadáskor ugyanennyit fog kapni. Vagy Pluszt József zalaszeutgróti kiváló sertésgondozó jó munkájáért S darab malacot kapott egyéb járandóságain kívül tervének túlteljesítéséért. Ahhoz, hogy népnevelőink jó munkát végezzenek, az szükséges, hogy elsősorban ők győződjenek meg a nagyüzemü gazdálkodás előnyeiről és lépjenek bo a tszcs-be. Vonatkozik ez parasztküldötteinkre is, akiket azért választott meg a község dolgozó parasztsága, hogy- a tsz-látogatásból visszatérve mutassanak jó példát a tszcs-be való belépésben és zászlóvivői legyenek a szövetkezeti mozgalomnak. Láng János gelsei középparaszt mint paraszt küldött jó példát rud alatt tszcs-be való belépésben. Nem csalódtak benne a község dolgozó parasztjai, örömmel mondotta el, hogy mit látott a mihályi termelőszövetkezetben. Előadásai, beszélgetései legyőzték az ellenség, a kulá- I kok minden mesterkedését, győzött itt is a megállíthatatlan erő: a szövetkezeti gondolat. Láng Jánost, a tszcs-be belépő parasztot megválasztották harcos és odaadó munkájáért, a csoport elnökének. Kövesse példáját a többi paraszt- küldöttünk is. Ne engedjék magukat az ellenségnek behálózni, legyenek harcos úttörői a termelőszövetkezeti mozgalomnak. Paraszt- küldötteink meggyőződhettek arról, hogy minden szövetkezet olyan lesz, amilyenné gazdái, a szövetkezeti ragok fejlesztik. Ahol a szövetkezeti tagság magáénak érzi. a szövetkezet vagyonát, ott határtalan eredményeket lehet elérni. A szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésében komoly szerepük van meglévő termelőszövetkezeteinknek is. A tszes- ta goknak elő kell segíteni, hogy újabb és újabb dolgozó parasztok lépjenek a szövetkezeti útra. A szövetkezet élenjáró dolgozói adhatnak legjobb választ a dolgozó parasztok kérdéseibe, ők tudják elmondani legjobban, hogyan gyűrték le szövetkezetükben a nehézségeket, milyen módszerekkel értek el eredményeket. Gondoljanak arra, hogy ezelőtt egy-két évvel ők maguk is kételkedtek a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiben és nehezen tudtak megszabadulni a megszokott kispareeUa-gázdálkodástól. Pártszervezeteink vonják be az MNDSz | és a, DISz-szervezet népnevelőit a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésébe, elsősorban saját tagságuk körében végezzenek felvilágositó munkát a. szövetkezeti gazdálkodás., előnyeiről. , Pártszervezeteink tartsanak' heten- kint megbeszéléseket , a népnevelőkkel, tájékoztassák őket a legújabb eseményekről, leplezzék le az ellenséges ■ elemeket, akik igyekeznek lebeszélni a dolgozó parasztokat • a szövetkezetbe való belépésről. Gépállomásainknak nagy szerepe van a termelőszövetkezetek fejlesztésében, a meglévő szövetkezetek megerősítésében. Pártunk és munkásosztályunk éppen azért hozta létTermelőszövetkezeti tagok, érdemes tanulni — kövessétek példánkat Elmondta: Szentesi Matild, a gelsei Petőfi tszcs dolgozója, aki most jött haza az öthónapos állattenyésztési brigádvezet ö tanfolyamról. Húzódoztam, nem szívesen vettem, amikor előszőr kint voltak a. járástól. cs arra kértek, hogy menjek iskolára, tanuljak. Ehhez hozzájárult az is, hogy nem maradt el az ellenség hangja sem, igyekeztek lebeszélni, hogy nem neked való az, nő létedre < állattenyésztőnek menni. Végül mégis úgy döntöttem, hogy elmegyek. Eszembejutótbak azok az évek, amit fiatalkoromban cltöltöllíem. Alig voltam 11 éves, amikor elkerültem a szülői, háztól a kulá- kokhoz szolgálni. Az emberfeletti munka mellett nem, hogy tanulni tudtam volna, de örültem, ha. pihenhettem. Miért ne tanuljak most, amikor lehet. Láttam, hogy a tszcs-nek szüksége van állattenyésztési szakemberre, mert anélkül képtelenek lennénk növekvő állattenyésztési feladatainkkal megbirkózni. Éreztem, hogy nem vagyok gyenge erre a feladatra, hiszen már a szovjet nők példáját követve számos nő bebizonyította nálunk is, hogy IfcQjrioly. Vrédmcnvcket tud elérni az állattenyésztésben. Amikor a,z iskolára értem láttam, hogy nem egyedül én gondolkodtam igy. az ország valamennyi részéből jöttek' ide. Valamennyien. egy céllal: tanulni akartunk. Hamar megismerkedtünk egymással. Tanáraink minden erejükkel azon fáradoztak, hogy, az átvett anyagokból minél többet elsajátíthassunk. A tanulás mellett mód nyílt arra is, hegy sportolhassunk, és ezen a téren is fejlesszük tudásunkat. Már az • iskolán tervezgettem, hogyan szabadítsam meg sz&rvas- marhaállományunkat a napi több, mint. hat kilométeres úttól, amit a legelőre tesznek meg. Tudtam, hogy ennek megoldásával növekedni fog a tejhozam. Most az iskoláról hazatérve megvalósult első gondolatom és az eredmény: napi két liter tejhozam növekedés tehenenként. Tanultunk a napi háromszori fejesről, a takarmánybázis biztosításának lehetőségeiről, a silózásiól, anrit hamarosan meg is valósítunk. * Persze a megvalósítás nem megy könnyen. Még a termelőszövetkezet elnökével is harcolnom kellett az újak bevezetéséért, Mindezt azonban el tudjuk kerülni, Ka"egyre többen tanulunk. Azzal a felhívással, fordulok me. gyénk tszcs-inek vezetőségé és tagsága felé, hogy most, amikor itt az ideje, minél többen jelentkezzenek öthónapos brigádvezetöí iskolára, mert jó termelőszövetkezeti csoportot szakemberek nélkül, nehéz elképzelni. Ne hallgassanak az olyanokra, akik le akarják beszélni őket' elhatározásukról, mert az ez ellenség, hangja.- Pártunk és kormányunk minden lehetőséget biztosított a tanuláshoz.' A tanulás'alatt segítenek anyagi gondjainkon is, minden hónapban 360 forintot kapnak a hallgatók. Boldog vagyok, hogy tanulhattam, hogy termelőszövetkezeteink dolgozói mehetnek tanulni, növény termelési, gyümölcstermesz, tési és még számos szak- tanfolyamra, ahol megtanulják az agro. és zootechnikai eljárásokat, melyekkel erőssé és gazdaggá tehetjük term előszőve! . kezeteinket. ígérem, pártunknak és kormányunknak, jó munkával fogom meghálálni segítségét, hogy lehetővé tette számomra a tanulási. Megkezdődő t a szőlőtörköiy nagyüzemi feldolgozása Fejlődő népgazdaságunk az öl éves terv során a szesziparban rátért a 6Zőlötorköly ' nagyüzemi' lel dolgozására, A Gyümölcssztszípari Tröszthöz tartozó vállalatok a termelőktől és szocialista szektoroktól a begyűjtött törkölyt gőzüzemü- nagykapacitásu fözdéikben ‘ dolgozzák fel. Ezáltal nemcsak a nyersanyag gazdaságos felhasználása válik lehetővé, hamm a kifött törkölyben lévő ériékes nyersanyagok is kitermelhetek, A vállalat a szőlőtörkölyt cserepálinkáért vásárolja. A termelő igy különösebb utánjárás és fáradtság nélkül pálinkát kap az átadott nyersanyagért. A cserepálinka mér. lékéről a Gyümölcsszeszipari Vállalatok megbízottjai adnak felvilágosítást. A Gyümölcsszeszipari Vállalat megbízottai mindazokat a községeget felkeresik, ahol a begyűjtés szempontjából számba jövő mennyiség fellelhető és azt a helyi megbízottak utján vásárolja fel. Az érte járó cscrepálinkál a nUgbizott azonnal kiszolgáltatja. Minden termelőnek érdeke, hogy a népgazdaság számára fontos nyersanyagot a begyűjtési szervek megbízottjainak átadják. Egyszer ke!! csah rendel teremteni saját tiázunSitáján Községünkben jól halad a begyűjtés — írja Farkas György levelezőnk Nagyreeséről. _ 44 vagon gabonát adtunk a hazának, ebből két vagont maga a Vörös Október tszcs. Községünk ezzel elnyerte a szabadpiac jogát. Most újból felkészültünk, hogy az őszi tennénybegyüjtésbcn is az elsők közé kerüljünk. A burgonya szedése már megkezdődött községünk határában. Elsőnek teljesítettem az állam iránti kötelezettségemet s a földről a ter- ményraktárba szállítva 117 kiló burgonyát adtam be. Teljesítettem a harmadik negyedévi tojásbeadásomat is. Évi tervem 250, beadtam 225 darabot. A baromfibeadással is igyekeztem s évi 9 kilós tervemből már 7.85 kilót teljesítettem. A tejbeadással is rendben vagyok. 820 liter évi tervemből már 720 litert adtam be. Soha nincsen elmaradásom, hátralékom s igy nem okoz gondot tervem teljesítése. Egyszer kell csak rendet teremteni saját há- zunktáján s akkor teljesíteni tudjuk beadásunkat. A mezőgazdasági és állattenyésztési kiállításon a pacsa-andorházi tsz is résztvesz A pacsa-andorházi Harcos termelőszövetkezetnek gyönyörű sertésállománya van, amely nagy jövedelmet biztosit számukra. .A termelőszövetkezet egész évi sertésbeadási kötelezettségét 130 százalékban teljesítette, melyért dicséretet érdemel. A termelőszövetkezetnek. jelenleg is 60 darab hizlalásra alkalmas sertése van, melyből 30 darabra szerződést kö_ tött. 30 darabot pedig szabadon értékesít. A termelőszövetkezetiben jól halad az őszi szántás és vetés, gondoskodnak bőséges takarmány termesztésről. Eddig elvetettek 7 hold ösziárpát, 10 hold fűmagot, valamint 15 hold bíbort, Előkészítettek a talajt 15 hold rozs alá. Ezekkel a munkákkal cgyidö- ben készül a termelőszövetkezet a mezőgazdasági kiállításra. A kiállításon bemutatják a nagyüzemiig termelt gyönyörű burgonyájukat és egyéb terményféleségeiket. három sertés apaállatot, két anyasertest malacokkal együtt. re a gépállomásokat, hogy emelői legyenek a mezőgazdaság szocialista átszervezésének, segítsék gépekkel elő a dolgozó parasztság társas nagyüzemi gazdálkodását, világosítsák fel a dolgozó parasztokat a gépesítés előnyeiről. A pölöskei és palini gépállomások népnevelői Pa- linban és Söjtürön. segítették a dolgozó parasztokat abban, hogy rátérjenek a nagyüzemi gazdálkodás utjára-_ A . szentliszlói gépállomás népnevelői azonban nem támogatják kellően a parasztság szövetkezeti mozgalmát Varsányi elvtárs, a gépállomás’ politikai helyettese még egyetlen előadást sem tartott a dolgozó parasztságnak a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. A népneve| löket nem látja el kellő agitációs szempontokkal, sőt a gépállomás népnevelői között is vannak olyan dolgozók, akik nem tszes-tagok- Hasonló a helyzet a zalatárnoki és türjei gépállomáson is. A zalatárnoki gépállomás a helyi térnie! öszövetkezetet sem segíti kellően abban, hogy úgy politikailag, mint gazdaságilag megszilárduljon, de a helyi tanács sem. Ez az egyik oka annak, hogy Zalatárnok községben idegenkednek a dolgozó parasztok a szövetkezetbe való belépéstől. Pártszervezeteink feladata, hogy irányítsák a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését, ennek érdekében kellő népnevelőniunkát végezzenek népnevelőink. Pártunk | egyik legdöntőbb célja a mezőgazdaság szocialista átszervezése- Tanácsszer veink., a tanácsok tagjain keresztül segítsék elő, hogy a parasztság közelebb kerüljön a szövetkezetbe vaió belépés gondolatéihoz és rálépjen a fejlettebb, társas gazdálkodás útjára. A mezőgazdaság szocialista átszervezése egész dolgozó népünk érdeke, mert a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodással többet termelünk, a több termelésen keresztül több élelmet, nyersanyagot biztosítunk parasztságunk és'egyre jobban fejlődő iparunk és ipari dolgozóink számára és nagyban elősegítjük ötéves tervünk sikeres végrehajtását, (Csokanu Nándor)
