Zala, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-13 / 215. szám

P "Ä 7? T £ I E T ~k Több feladattal bízzák meg a páetcsoporíokat a Jelenjei járásban 'Az 1952—53-as oktatá,-i év előké­szítése folyik országszerte, a Poli­tikai Bizottság junius 5 i határo­zatának szellemében. Ennek a meg­oldására voltak főképpen hivatva az augusztusi taggyűlések. Be az okta­tási munkán kiviil a termelés kérdé­seit, a begyűjtés, az őszi mezőgaz­dasági munkák mielőbbi végrehaj­tásának a módszereit kellett meg­beszélni kommunistáinknak. Az augusztusi taggyűlések, mint minden más taggyűlésnek a sikere attól füg­gött, hogy pártszervezeteink hogyan készítik elő.' Az előkészítés elsősor­ban is a pártvezetőségre hárul. A vezetőségnek vezetőségi ülésen meg kell beszélnie azt, hogy az elmúlt taggyűlésen hozott határozatokat a vezetőség hogyan hajtotta végre. Ezenkívül a titkári beszámolót megvitatni, hogy betölti-c feladatát. Emellett a pártvezetőségnek kell fel­készíteni a pártcsoportvezetőket a tagokkal való foglalkozásra. Ahol a parkcsoportok jól foglalkoznak a hozzájuk beosztott tagokkal, ott a taggyűlés is eredményes. Ez mutat­kozott meg a Menyei járás egyes pártszervezeteinek a munkájában. A járás pártszervezetei ismét bizo­nyították, hogy tudnak eredményes munkát végezni. A pártcsoportok többsége alaposan, tervszerűen vé­gezte munkáját, a pártcsoportveze­tők a csoport tagjaival külün-külün foglalkoztak, azért, hogy a taggyű­lés előkészítésén keresztül a többi feladatokat is sikeresen valósíthas­sák meg. A becsehelyi községi pártszerve­zet pártcsoportjai különösen jól ol­dották meg feladatukat. A gazda­sági munkákat szorosan együtt vit­ték a politikai feladatok végrehaj­tásával. Beszélgettek1; a kommunista és a pártonkivüli dolgozókkal egy­aránt és ennek eredménye, liogy^ a taggyűlésen három becsületes pár­tonkivüli dolgozót, a legjobbak kö­zül. felvettek pártunk tagjelöltjei sorába. A becsehelyi kommunisták a 17 község dolgozó parasztjaival be­szélgetés alapján csatlakoztak a. sár. vári versenyfelhíváshoz, valamint versenyre hívták Gutorfölde közsé­get a begyűjtési terv teljesítésére. A pártcsoportok munkája Bánok- szentgyörgy községben jónak mond­ható. Különösen megmutatkozik ez abban, hogy a község szövetkezeti községgé való szervezését jó politi­kai munkával segítették elő, vala­mint abban, hogy az oktatási mun­ka beindítására jól készülnek a falu kommunistái a dolgozó parasztokkal együtt. Ez bizonyítja, hogy sok élenjáró dolgozó paraszt önként kérte felvételét a politikai iskolára. A községben az erdőgazdaság pártszervezeténél akti van működnek a pártcsoportok a párttitkár, Né­meth László elvtárs helyes irányítá­sa mellett. A pártcsoportok nagy segítséget nyújtottak a községi párt- szervezetnek a szövetkezeti fejlesz­tésnél, de a termelés terén is aktiv munkát végeznek. Az erdőgazdaság legjobbjaival állandóan foglalkoz­nak és ennek eredménye, hogy rend­szeres a tag- és tagjclülfelvéteíl munka. A pártszervezetnél a párttit­kár elvtárs rendszeresen beszámol­tatja a pártcsoportvezetőket és ál­landó segítséget, ad munkájukhoz. Ennek alapján a pártszervezet min­den tagja konkrét feladatokkal van megbízva. Egyik az oktatás, másik a sajtó, harmadik a termelés vo­nalán van aktivizálva. Jól foglalkozik a pártcsoportokkal Tepelics Antal elvtárs, a tótszent- mártoni III. tipusu termelőszövetke­zeti csoport párttitkára. Itt ' első­sorban a versenyre való mozgósítú- son kérésziül aktivizálták a kom­munistákat majd, a csoport tagjait- Ennek eredménye, hogy a csoport elsők között volt az aratásban, csép­iéiben, begyűjtésben és most is az ősziek begyűjtésében, valamint az őszi szántás-vetés munkálataiban is. Sokkal jobb eredményeket lehetne elérni akkor, ha a párttitkár elvtárs nemcsak időnként, hanem állandóan, tervszerüen foglalkozna a pártcao- portok munkájával. így néz ki a Menyei járásban a pártcsoportok munkájának jó olda­la. Emellett számtalan hibát is lehet találni, ami különösen a politikai tömegmunka tekintetében mutatko­zik meg. a községek többségében a pártcsoportok jól mozgósították a hozzájuk tartozó kommunista és pár. tonkivüli dolgozókat a beadási kö­telezettségek teljesítésére, valamint a mezőgazdasági munkák végzésére. Azonban az élenjáró pártonkivüli dolgozó parasztokkal való foglalko­zás a legtöbb élenjáró községben is. elmaradt. Csörnycföklén, jól oldot­ták meg a gazdasági feladatokat, a falu becsületes dolgozóinak bevoná­sával. Azonban gyenge a velük való foglalkozás. Már két hónapja, eb­ben a községben, ahol a begyűjtési minisztérium versenyzászlaját is el­nyerték, nem vettek fel egyetlen élenjáró dolgozó parasztot sem a. pártszervezet tag- és tagjelöltjei sorába. Ugyanezt megtalálhatjuk Muraszemcnyén és még számtalan községben. A járás dolgozó pa­rasztsága 'túlteljesítette a gabonabc- adási kötelezettségét, do a pártszer­vezetek többsége .az élenjárókból nem erősíti sorait. Megelégszenek azzal, hogy a dol­gozók teljesítsék a haza iránti kö­telezettségüket, de nem tesznek lé­pést azért, hogy ezek közül a leg­jobbak a pártunk tag- és tagjelölt­jeinek soraiba kerüljenek. A járási pártbizottságnak is többet kell fog­lalkoznia a pártcsoportok munkájá­val. Helyes az, hogy kétnapos tájér. lekczlcten megbeszélik a tennivaló­kat, do sókkal alaposabban kell a pávtesoportokat felkészíteni a fel­adatok végrehajtására. Az augusz­tusi taggyűlések jó előkészítése, valamint lefolyása mutatja, hogy a járás pártcsoportjai tudnak ered­ményes munkát végezni. Az 5 éves tervünk nyomában: 238.000 forintos beruházás a nagykanizsai mentőállomás átalakítására és a belgyógyászati pavilon helyreállítására 17 mlékezihetü'ak még arra az idői’«, amikor napsütéses vasárnap délelöttókön asztalokat helyeztek el a nagykanizsai Sztá-' lin-ut (akkor még; Fönt) kü­lönböző pontjain. Az asztalokra urnákat tettek azzal a céllal, hogy a járókelők pénzt raknak beléjük. Az asztalok mellett elő­kelőén öltözött, a kor ízlésének megfelelően dekorált arcú höl­gyek ültek. A Főúton, az úgyne­vezett korzón urak, városatyák, jómódú kereskedők sétáltak és fáradt proletárok ténferegtek. A munkások abban az időben még nem sétáltak, mert ha volt mun­kájuk, dolgoztak s a vasárnapot legtöbbször átaludták. Ha nem volt munkájuk, akkor a Centrál- vagy a Fischer és Bäder féle vas­kereskedés környékén a falat tá­masztották. Az urnák mellett ülő nőket .'jó­tékony hölgyeknek nevezték. Jó­tékonyságuk abban merült ki, hogy a sétáló „urak‘‘-ra jótéko­nyan rámosolyogtak. A mosoly hatása mindig a jótékony hölgy korától, felépítésétől, szemeinek mondanivalójától — és még solf. mindentől függött. Az urnák tar­talma is világosan elárulta az il­lető hölgy társadalmi helyzetét és egyéb ,.jó" tulajdonságait. Ezt az egész ügyletet nyugodtan ne­vezhetnék egy olyan társas já­téknak, amely magában foglalja a húsvéti divatbemutatót, az is­merkedési versenyt és az*úri kol­dulást. A bban az időben azonban nem igy nevezték és nem igy jellemezték ezt a műveletet. Azt mondták rá, hogy jótékony- sági gyűjtés. Gyűjtöttek az apát­ián szegénygyermekek, a vakok, a rokkantak, az aggok, a vagyon­talan betegek, a templomi oltár- teritö és kitudja még mi minden javára. Azt már abban az idő­ben ic majdnem mindenki tudta, hogy az összegyűlt pénzből, a va­kok a rokkantak és a többiek egy fillért sem láttak. Esetleg megvásárolták az oltárteritöt. A szegény gyermekek a gyűjtés után is éppen úgy éheztek, az ag­gokkal éppen úgy nem törődtek, a szegé nys-orsu betegeket éppen úgy nem kezelték, mint azelőtt. Munkaalkalom sem lett több, mert a munkanélküliek továbbra is nagy csoportokba verődve áll­tak az utcán, vagy támasztották a falat, A történelem kereke azóta na­gyot fordult. Az emberek élete megváltozott. Az aggokról az állam gondoskodik. Otthont és jó ellátást kapnak. Életük hát­ralévő napjait nyugodt gondtalan. Ságban tölthetik. Az állam a leg­messzebbmenőin gondoskodik a gyermekekről is, amit bizonyít az a 125.000 forintos beruházás is, amit Nagykanizsa bölcsőde építésére kapott. A betegekről gondoskodik az SzTK, de a nép államában az olyan betegeket sem hagyják magukra, akik nem szocialista vállalat dolgozói. Kü­lönböző szociális intézményeket létesítettek, ahol minden rászo­rultról gondoskodás történik. T3 ártunk figyelme minden olyan körülményekre ki­terjed, amely a dolgozó nép élet- körülményein ek meg javításával ált kapcsolatban. Az, ami a múltban mellékes volt, népi de- mokráciánkban 1 őkérclésnek szá­mit. Ilyen a mentőszolgálat is. A reakciós világ urai vajmi ke­veset törődtek azzal, hogy egy dolgozó a lakásán, vagy a laká­sán kívül rosszul lett. A dolgozó nem számított. Több van belőlük, mint kellene _ gondolták. — Ha egy elpusztul, még mindig sok marad ahhoz, hogy a falat tá­masszák. Kormányzatunk 121.000 forintot bocsátott beruházásként Nagyka­nizsa rendelkezésére, hogy a mentőállomást átalakítsák, kor­szerűvé tegyék. Mi ez, ha nem a dolgozókról való leglelkiismere­tesebb, legtökéletesebb gondosko­dás? A mi államunkban legfőbb érték az ember cs kormányza­tunk nem kíméli az áldozatot, ha 0, dolgozók egészségéről, egész­ségének védelméről van szó. Alihoz, hogy á hatalmas beru­házásokhoz szükséges összeget előteremtsük. nem kérjük fel gyűjtésre a jótékony hölgyeket. A mi államunk is kért, de a köl­csönért ezerszerte többet adott. Az urna azonban sohasem adta vissza a beledobott filléreket. A dolgozók állama hatalmas össze­geket sorsok ki és fokozatosan adja vissza a dolgozók, pénzét, miközben hidakat, utakat, gyára, kát, iskolákat, kultürotthonokat, erőmüveket, földalatti, vasutat és városokat épít. ¥? engeteg panasz hangzott el 11 annakidején Nagykanizsán a kórházzal kapcsolatban Is. A múlt rendszer orvosai rá sem fü­tyültek a szegényebb sorsú bete­gekre, még azokkal sem sokat tö­rődtek, akik OTI-tagok voltak. Szándékosan építették ki a büro­krácia útvesztőjét, s mikorra a beteg ezen az útvesztőn átjutott, gyakran már nem kórházi ágyra, hanem koporsóra volt szüksége. Az olyan orvost, akiben feltámadt az emberiesség érzése, a műit ha­talmasai megbüntették, sőt kikö­zösítették, kommunistának bélye­gezték. Kormányzatunk mindent meg­tesz, hogy a régi rendszer marad­ványait, az öröklött hiányosságo­kat teljesen anegszüncesse és megteremtse a tökéletes egész­ségvédelmet. IV agykanijsa az ötéves terv­nek köszönheti, hogy az elhanyagolt belgyógyászati pavi­lont helyreállították. Kormányza­tunk erre a célha 117.000 forint beruházást biztosított. A helyre­állítás un ár meg is történt s ez­zel ismét begyógyítottunk egy fekélyt, amely még a régi rend­szer kiütése volt. így tűntek el a háboruütötte sebek is s igy tűnnek el lassanként azok a kóros foltok, amelyek a múlt rendszerből maradtak reánk. A Nemzetközi Szöveikezeü Nap jelentaseye A Szovjetunió javaslatára 194.9- ben a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége határozatot hozott arra vonatkozóan, hogy minden év szeptember második vasárnapján, elsősorban a békéért folytatott harc jegyében tartsuk meg a Nem­zetközi Szövetkezeti Napot. Mint az elmúlt években, igy az. idén is, szeptember 14-én, vasár­nap rendezzük meg megyénk terü­letén a járási székhelyeken a Nem­zetközi Szövetkezeti Napot a föld- müvesszövetkezetek és kisipari ter­mő! öszövet kezetek részvételével. Ezen a napon mutatjuk be, hogy hazánkban milyen gyors ütemben emelkedik dolgozó parasztságunk életszínvonala, a földmüvesszövct- kezetek és kisipari szövetkezetek hogyan szolgálják dolgozó paraszt­ságunkat. Az elmúlt év során úgy a fö 1 d- müvesszövetkezeíi, mint a kisipari szövetkezeti mozgalomban, nemcsak mennyiségi, hanem minőségi válto­zások következtek be. A fejlődést pártunk következetes politikája, népi demokráciánk államhatalmá­nak állandó és hathatós támogatá­sa tette lehetővé. Szövetkezeti moz_ galmunk egészséges fejlődése ak­kor indult meg, mikor pártunk iránymutatása alapján dolgozó pa­rasztságunk megtisztította szövet­kezeteinket, eltávolította az ellen­séges elemeket és olyan szövetke­zeti vezetőket állított a szövetke­zetek élére,, akik következetesen haladtak a pártunk által mutatott utón. Földmüvesszövetkezeteink jó fel­világosító munkája -nyomán dolgo­zó parasztságunk rátér a nagyüze­mi tfz-aid ál kodás útjára, termelőszö. vetkezeti csoportokat alakítanak. Földmüvesszövetkezeteink fel­adata a falu fokozott minőségi ellátásán keresztül a falut a város színvonalára emelni. Ezt szolgálják a most' kiépülő körzeti bolt-ok, il­letve kísáruházak, amelyekben, bő­séges árukészlet áll dolgozó pa- rasztságonk rendelkezésére. Föld­müvesszövetkezeteink,, feladata az, hogy megismertesse dolgozó pa­rasztságunkkal a szövőt kezesbén rejlő crö* és a nagyüzemi gazdál­kodás előnyeit. Kisipari szövetkezeteink II. ne­gyedévi tervüket 100 4 százalékra teljesítették. Az alkotmányunk tisz­te1! etér e indított munkaverseny eredményeként az augusztusi terv feladatokat 107 százalékra teljesí­tették. A gelsei Vegyes, a nagyka­nizsai Fodrász, a nagykanizsai Épületkarbantartó és a zalaeger­szegi Épületkarbantartó kisipari szövetkezet szeptember 1-re már befejezte III. negyedévi tervét. Megyénk földmüvesszövetkezeti ás kisipari szövetkezeteinek tagsá­ga és küldöttei lelkesen készülnek a Nemzetközi Szövetkezeti Napra. Ezt bizonyítják a Nemzetközi Szövetkezeti Nap tiszteletére tett munkafelajánlások és an­nak teljesítése, amivel be­bizonyították', hogy híven követik a Szovjetunió élenjáró szövetkezeti mozgalmát. A mi Szövetkezeti na­punk tiltakozás lesz a Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség jóbb oldali reakciós részének jogíipró határo­zatai ellen és bizonyítják a demo­kratikus népek, köztük a magyar szövetkezeti mozgalom harcos bé­keakaratát. Ezen a napon megfo­gadjuk, hogy még jobb munkával erősítjük szövetkezeteinket, fel­használjuk és megvalósít juk a Szov­jetunió élenjáró szövetkezeti moz­galmának gazdag tapasztalatait, hogy ezen keresztül dolgozó népünk egységét megszilárdítsuk és győze­lemre vigyük hazánkban a szocia­lista nagyüzemi gazdálkodást. Kö­vetve pártunk és szeretett Rákosi elvtársunk útmutatását, tovább erő­sítjük és szilárdítjuk szövetkezeti mozgalmunkat, -neveljük szövetke­zeteink tagságát jó hazafiakká, bé­keharcosokká és a békéért folyó harcban követjük a világ békesze­rető emberiségének nagy vezetőjét, a Szovjetuniót és Sztálin elvtársat, Í .Marton Imre Rücske János MÉSZÖV, prop. KISZÖ’ 7 elnök, itt az ideje az őszi takarmánykeverék vetésének Az ötéves terv előírja, hogy állattenyésztésünkben a termelé­kenységet fel kell emelni a legma­gasabb szintre. Hegy ezt végre tud­juk hajtani, annak előfeltétele a takarmánybázis kiszélesítése és a takarmánytermö területek fokozá­sa, úgy mennyiségben, mint minő­ségben egyaránt, Nem beszélhe­tünk jó állattenyésztésről, 1’a ki- nemesitett, kitenyésztett jötülaj- donsággal rendelkező állatainknak nem teremtjük meg az előfeltétele­ket és nem biztosítunk számukra megfelelő mennyiségű tápanyago­kat. Különösen zalai viszonylatban, — ahol az időjárás és a talajvi­szonyok elég szélsőségesek —, okoz sokszor gondot, különösen a nyári szárazságban szarvasmarháink zökkenőmentes. zöldtakarmánnyal való ellátása, 3 éve.s zalai tapasz­talatom . szerint, különösen a dom­bos és savanyu területeken (kiéhe­zett erdő talajokon) keli megbir­kóznunk a takarmánytermclSs ne­hézségeivel. Gazdaságunk viszony­latában legjobban bevált takar­mány termesztési módszer az őszi takarmánykeverék termesztése, melynek tapasztalatait az alábbiak szerint vázolom. Az őszi takarmánykeverék meg­terem a legrosszabb talajokon is, ■de igen meghálálja u takarmány- keverék előtt adott 150—200 má­zsa istállótrágyát, vagy ennek hiá­nyával 150—200 kiló foszfor és 60 —80 kiló pétisó műtrágyát, A leg­nagyobb szárazság idején is biztos takarmánybázis áll rendelkezésre, mert ősszel rendszerint a csapa­dékban hiányt nem szenvedünk és tayasszal szintén elegendő mennyi­ségű viz áíl rendelkezésre a nö­vény növekedéséhez. A.z őszi ta­karmánykeveréknek többféle válto­zatát ismerik nálunk- Igen jól be­vált a biborherés csziárpa, melyből kataszteri holdanként 80 kiló őszi- árpát és 12—14 kiló biborheréí vetünk. Ugyancsak jól bevált a szöszösbükkönnyel való keverési arány is, melyből kataszteri hol­danként 60 kiló rozsot és 70 kiló bükkönyt vetünk el. A bükkönyt vethetjük még búzával is; 70 kiló búza cs 30 kiló bükkönnyel. Vet-" hetjük meg 70 kiló rozzsal cs 8—10 kiló repcemaggal is. A fenti takar_ Hiány kever ékek, már április végén etethetek. Előbb a repcés rozs, utá_, na a bükkönyös rozs, majd a bíbo­ros árpa. és később a buzásbükköny, A fenti takarmányunk után, me­lyek legkésőbb május végére le-. kerülnek, azonnal vessünk siló-, vagy csalamádé-kukorícát, amely, szintén nagytömegű, ízletes takar-1 Hiányokat biztosit. A fenti őszi ta­karmánykeverékek, jótermés «sé­fén 80—120 mázsa takarmányt acN nak kataszteri holdanként, A csa- ’lámádé ugyanennyi ‘takarmányt; biztosit, ami szarvasmarha, tenyész­tésünk szempontjából igen fontos és nélkülözhetetlen mennyiségű ta^ karmányt jelent. Ha fi'jyelembó vesszük, hogy a takarmányrépa tápanyaga a takarmánykeverékek-! nek csak körülbelül 70 százaléka szárazanyag, pedig csak fele meny- nyiség terem, a szöszösbükkönyéve? egyeztetve, a ráfordított munkabér költsége ötször akkora. Ebből meg­állapíthatjuk, hogy a takarmány- répa termesztése helyett is érdé-' rncsebb őszit akarmáiiy keveréket termeszteni, Ut az ideje az őszitakarmáoyv vetésének, mérje föl mindenki szükségletét é* a kiégett vöröshe­rék helyett, vessenek őszi takar­mánykeveréket. Az árpásbibort,' szeptember 20-ig, rozsosbükkönyt szeptember 30-íg, a buzásbíikkönyt; pedig legkésőbb október 20-ig ves­sük el. A fenti határidők az utolsó napokat diktálják. -Tehát g vetése­ket azonnal kezdjük el. Peiöháli Gábor főagroüómus. nélkülözhetetlen ez agifácios munkában Szomba t, 19.52 szept.

Next

/
Thumbnails
Contents