Zala, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-11 / 213. szám

4 ti 99 » A r • <* • A * * hegy iijtesi miui§z(emiiii Tersenyjeleiitése A' gabonalnitraUkok begyűjtése terén az elmúlt bárom nap alatt Bé­kés, Baranya és Szolnok megye érte cl a legjobb eredményt. Nem szorgal­mazzák kellőén a gabonáTiá{rnlékoft behajtását Komárom, Tolna és Nógrádi megyében. A tanácsok követeljék meg és el­lenőrizzék, hogy a termelők bejelent­sék a kukorica törésének, a burgo­nya szedésének és a napraforgó tö­réseinek megkezdését. IIh a termelők a kukorica és a napraforgó törésé­nek megkezdése után öt • napon be­lül nem tesznek eleget kukorica- és naprafoTgébeadásuknak, 5-*~10 szá­zalékkal fel kell emelni kötelezett­ségüket, ki kell vetni rájuk a bír­ságot és a helyszínen el kell szá­moltatni őket. A Tcuk-oricabegyv-jtési verseny^ál­lása : 1. Szolnok, 2. Csongrád, 3. 1 leves, 4. Best, 5. Békés, (». Bács, 7. Nágrúd, S. Győr, 9, Komárom, 10. Hajdú, 11. Vas, 12. Tolna, lő. Borsod, 11. Baranya, lő. '.Veszprém, 10 Fejér, 17. Somogy, IS. Szabolcs, 19. Zala megye, A burgonyabegyiijttsbci' Pest, Somogy és. Szabolcs megye jár az élen. Nem kielégitöek az eredmé­nyek Csöngőid, Békés és Baranya megyében. . A Jmorttsrrtés'begyiijtcsi verseny állása: 1. Zala, 2. Csongrádi, •’>■ Fest, 4, Szolnok, 5. Komárom. ti­lleves, 7. Békés, 8. Borsod, 9- Fe­jér, 1.0. Veszprém, 11. Baranya, 12. Hajdú, 13. Somogy, 14. Bács, ,15. Nógrád, 1(3. Szabolcs, 17. Tolna, 18, Győr, 19. Vas megye. Harris on képtelen a kínai hadifoglyok „meiieílékjogkércifnérél^ EM:Oä (V.) Kina). Harrison ft f'gyversziincíi tárgyalások múlt csü­törtöki ülésén azzal a képtelen ér­veléssel hozakodott elő, hogy a fog­ságba esett kinai népi önkéntesek ..menedékjogot*'‘ kérnek az ameri­kaiaktól. Az amerikaiak azzal az együgyű kérelemmel állnak elő, hogy a kö- reai-kiűa.i fél engedje meg a fog­ságba esett emlVíek átadását ,,va­lamely harmadik országnak“. Ennek a kőelemnek az alapján akarnak u hadifogoly kinai népi önkénteseknek ..menedéket“ biztosítani — Csang Kaj-sék banditáinak maradványai­nál. A ,,menedék,jog“ kérésével megrágalmazott kinai hadifoglyok azonban táníontliatatlariu! ellensze­gülnék annak, hogy bármiféle üviigggyel erőszakosan Csang Kaj- seknek szolgáltassák ki őket. Az ürügy, amellyel az amerikaiak próbálkoznak, szöges ellentétben áll a nemzetközi joggal. Egyeteme­sen elismert tény, hogy minden há­borúban fogságba esett ember ha­difogoly és semmi köze menedékjo­got kérő politikai menekültekhez. A genfi konvenció szerint a'hadifog­lyokat az ellenségeskedések megszün­tetése titán haladéktalanul haza kell telepi teái. A. koreai-kinai fél rendületlenül ragaszkodik ehhez az egyedül elfo­gadható és észszerű elvhez. é * Uzembeheíyezték Lengyelország legnagyobb vizierőművét Varsó (MTI). A lengyel hatéves térv előirányozta: „A Zielona- Góra-i vajdaságban fel kell építeni a dychowi vizicrő-telepet. az ország legnagyobb erőmüvét. A lengyel dolgozók a Szovjetunió messze­menő baráti támogatásával végre­hajtották a terv nagyszerű célkitű­zését. Szeptember 3-ra befejezték a munkálatokat és szeptember 4-én ünnepélye« keretek között meg­kezdte a termelést az uj erőmű. Nyugatiieriiiti iiékeliarcosoH ünnepséget rendeztek Kari Liebknecht megwiikolä- sának színhelyén A nyugaiberliní békeharcosok a fasizmus és a háború elleni küzdő­ién’ nemzetközi hete keretében ke­gyelete* ünnepségen emlékeztek meg Kari EiebkncoMföf, a német mun­kásosztály és a béke nagy harcosá­ról A békeharcosok megkoszorúzlak azt a helyet a nyugatlxulini Tier- gartenben, ahol a német reakció martakkal. 1919-ben orvul meggy.il kelták Kart Biebkncehtet. Nyuga4néme!országi békeharcosok Adenauer dortmundi terrorbirósága előtt Bórtmundban az úgynevezett készültségi rendőrség által teljesen körülzárt törvényszéki' épületben, az első számú büntető tanács előtt kedden megkezdődött öt fiatal béke- harcos „1 lünpevének' ‘ tár.gyalása. Az ügyész azzal „vádolja“' a fia­tal békeharcosokat, hogy megzavar­ták az amerikai kémszoJgálat pén­zén fenntartott ifjúsági szervezet, az UFX)J egyik gyűlését A béke- harcosok már a főtárgy álás első napján bebizonyították az ellenük emelt vád tarthídfitíftnságát és ön­érzetesen hangsúlyozták, hogy a né­met egység, a béke, hívei és a Sza­bad Német Ifjúság tagjai. Isméi szübadottbocsáíoüak egy náci gyilkost A nyugatnérnetorsZági brit meg­szálló hatóságok utasítására kedden sznbadonbocfátOtták a wo fii- fog­házból Julius Albermann hitlerista háborús bűnöst. Albcnuannt 30 szovjet hadifogoly meggyilkolásában történt- részvételéért 1948-ban ha- íálrfiitélték, majd életfogytiglani {egyházra változtatták büntetését. Mérsékelt sfitt Várható időjárás csütörtök es­tig: fcíhöátvöftülétéok. néhány he. lyen, inkább csak északon eső, esetleg zivatar. Mérsékelt; időn­ként; élénk szél, A hőmérséklet kissé emelkedik. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére csütörtökön reggel 7—10, délben 20—23 fok között. Szovjet értelmiségiek levelei . a XIX» pártkongresszus dokumentumairól Moszkva (TASzSz), A szovjet tudósok, orvosok és pedagógusok a „Pravdádban közölt levelekben hangsúlyozzák., hogy minden ere­jüket latba vetik az uj ötéves terv irányelveiben foglalt, hatal­mas feladatok megvalósítására.-- Az uj ötéves terv célul tűzi ki, írja Ivan Petrovszktj aka­démikus, a moszkvai állami egye. lém rektora —, hogy a főiskolák évente kétszer annyi uj szakem­bert képezzenek ki a legfontosabb iparágak, az építkezés és a me­zőgazdaság számára, mint 1950- 1 ben. Petrovszkij akadémikus rámu­tat, hogy már ebben az esztendő­ben is jelentékenyen megnőtt a főiskolai hallgatók száma. A moszkvai egyetemre 25 száza­lékkal több elsőéves hallgatót vet. tek fel, mint a múlt évben. Az egyetem előadói és tanárai — ír­ja a rektor — a XIX. pártkon­gresszus alkalmából elhatározták, hogy továbbfejlesztik a tudomá­nyos kutatómunkát az ötödik öt­éves terv nagy elméleti kérdé­seinek és gyakorlati problémái­nak megoldására. — A. szovjet orvosok — írja M. Popova, az OSzSzSzK érdemes orvosa azon munkálkodnak, hogy örökre megmentsék az emberisé­get a szörnyű betegségektől, hogy a szovjet emberek életét egészsé­gessé, boldoggá tegyék. Jan Peive a Lett BzSzK tudo­mányos akadémiájának elnöke le­velében utal a népgazdaságnak az uj ötéves tervben előirt fej- feszítése terén a lett tudósokra háruló feladatokra. _ Két és féh szeresérc emelkedik a Lett SzSzK-ban a villamosenergia-t m melés. felépül a rigai hőerőmű — írja Peive. — Az uj ötéves terv megkétsze­rezi az ipari és lakás-épitkezések beruházásait'^-- hangsúlyozza le­velében V. Jalizárov, az Ukrán SzSzK építészei i akadémiájának levelező tagja. Ez uj, nagy fel­adatokat ró a szovjet építészeti?. Az ötödik ötéves terv irányel­vei — irja A Gilevics bjelorusz tanítónő — utalnak arra, hogy az ötéves terv végére a köztár­saságok fővárosaiban és többi nagy városaiban be kell fejezni az áttérést a hétosztályos okta­tásról az általános középfokú (tizosz-tályos) oktatásra A. szovjet dolgozók jóléte állandóan " emelkedik A Szovjetunió - sok üzemében több mint kétszeresére emelkedett a há­ború előtti színvonalhoz képest a dolgozók munkabére. • A munkások és alkalmazottak sok mcs juttatást is kapnak az állam­tól. Az állam évröl-evre nagy össze­geket utal ki társadalombiztosítási célokra, ingyenes gyógykezelésre és oktatásra. Ezek az összegek az utóbbi három évben meghaladták a 355 milliárd rubelt. A munkások és alkalmazottak re­álbére a. közszükségleti cikkek árá­nak rendszeres leszállítása folytán állandóan emelkedik. A háború utá­ni időszakban 5 Ízben végrehajtott árleszállítás tobbszáz milliárd rubel megtakarít fisát tette lehetővé a la­kosság számára,, több mint a felére csökkentette a létfontosságú fo­gyasztási cikkek árát. A 8zK(b)P XIX, kongresszusának az 1951 .1955 évi ötödik ötéves tervre/ vonatkozó irányelvei a köz szükségleti cikkek kiskereskedelnú ár&ínok további csökkentését irá­nyozzák elő. Ez legalább 55 száza­lékkal emeli a munkások és alkal­mazottak reálbérét. A népi demokráciák ifjúsága az uj tanév előtt A z elmúlt napokban vala- ^ mennyi népi demokráciá­ban és a távoli, Kínában megkez­dődött az uj iskolaév. Végétérték b.z ifjúsági táborozások, végétért a nyári szünidő, nogy közel há­rom hónapi szórakozás és pihenné után az ifjúság számára is meg­kezdődjön egy uj harci feladat megoldása, az elkövetkezendő is­kolaév sikeres elvégzésé. A népi demokráciákban az is- kclaügy jelentős része annak a hatalmas kulturforradalomnak, amely ezekben a szocializmust építő népi demokráciákban vég­bemegy. Ezért a népi demokrá­ciákban már a íiyári szünidő alatt is mindén előkészületet megtettek arra, hogy megfelelő­en készítsék elő az uj tanévet; Bulgáriában a Hazafias Front nyáron lezajlott. kongresszusa központi kérdésként tárgyalta az uj tanév előkészületeit. A taná­rok és tanítók nyáron a különbö- zö szaktanfolyamok és tovább­képző tanfolyamok százain és ez­rein készültek fel a tanításra. O’ a a népi demokráciák isko­lapolitikájának eredmé­nyeiről akarunk beszélni, akkor feltétlenül pillantást kell vetnünk a felszabadulás előtti időkre, mert k így tudjuk lemérni azt a hatalmas fejlődést, amit a szo­cializmust építő országok ezen a téren is bejártak. Nézzük meg például Albániát, ahol a felsza­badulás előtt voltak olyan kerü­letek, ahol a lakosság 95 szá­zaléka volt Írástudatlan. de akadtak olyan falvak is, ahol egy jrni.olvasni tudér embert nem ta­lálhattunk. így Albánia mirditai hegyvidékén mindössze három ele. miiskola működött két tanítóval és 150 tanulóval, akik a úgyne­vezett , torZSfönökük "gyermekei Csütörtök, 1952 szept. 11. köztit kerültek ki. Szomorú volt a helyzet Romániában is. ahol a felszabadulás előtt több mint 4 millió Írástudatlan, vagy félig írástudatlan ember volt. A len­gyelországi oktatási viszonyokra hűen rávilágít Leon KozJowSkin.ik, a két háború közötti egyik reak­ciós lengyel kormány miniszterel­nökének kijelentése, aki azt mondotta: ..Elég ha a munkás­meg a paraszt ezerig tud számol­ni t" Szomorú adatokat, lehetne felsorolni az Írástudatlanságról bolgár viszonylatban is, nem is szólva Koreáról. vagy Kínáról, ahol a lakosság mintegy 90 szá­zaléka analfabéta volt. G zo.noru volt a pedagógusok ^ helyzete is. A romániai egyetemet végzettek szövetségé­nek 1933. évi nem teljes statisztiká­ja szerint a tanároknak csupán 5 százaléka volt véglegesített állás­ban, 63 százaléka állami munká­val tengette életét, 32 százaléka pedig állás nélkül volt. Ugyan­ezt elmondhatjuk a többi orszá­gokra. is. A néhány adat birtokában még nagyobbaknak tűnnek azok az eredmények, amelyeket a népi de­mokráciák az iskolaügy terűi elér. idáig elértek. Ezek az országok gyors lépésben számolják fel a múlt szomorú örökségét, az anal­fabétizmust. Az általános okta­tás és az idősebb nemzedék esti tanfolyamokon való tan it ás a ré­vén Romániában például az Írás- tudatlanok száma a felszabadulás előtti 43 százalékról 13—14 szá­zalékra csökkent. Az ötéves terv végére pedig teljesen felszámolják az analfabétizmust. Kínában .1951-ben az esti iskolákat látoga­tó munkások és alkalmazottak száma éléi*te a 2 milliót rajtuk kívül már 1950 • 51 telén mintegy 25 millió kinai paraszt tanult meg jrrii-olvaerii. A felszabadulás óta elfelé idő alatt valamennyi népi demokráciában bevezették az ál­talános oktatást és olyan uj is­kolatípusokat állítottak fel, ame­lyek mindönki számára hozzáfér­hetőek. Romániában a felszaba­dulás óta több mint 2 ezer uj iskolát nyitottak és igy az elmúlt tanévben az elerniiskolák száma már elérte a 15.546-ot. Lengyel- országban ebben az évben már 12.640 hét osztályos elemiiskola fog működni, ami háromszorosa 1 háborúéiötti hasonló iskolatípu­soknak. A hétosztályos iskola mellett bevezették a 11 osztályos iskolatípust, is és 1952—53-ban 22.980 általános iskolában 3 millió 600.0Ó0 gyermek szerezheti meg a kellő tudást. Ez a szám há­romszorosa az 1937—38-ban ha­sonló iskolatípust járt tanulók számának Csehszlovákiában már egyetlen Iskolaköteles korban lé­vő gyermek sincs, aki nem tanul­na. Albánia és Bulgária városai­ban és falvaiban is sorra nyíl­nak az uj iskolák |1/| eg változott. e. helyzet a kö­zépiskolák területén is. Romániában például a középisko­lák. száma jelenleg négyszerese a háború előttinek. A. népi demokráciák. különös gondot fordítanak a szakiskolai hálózat kibővítésére. Ezekben az országokban a diákok az általá­nos iskolák elvégzése után képes, ségeiknek megfelelő szakiskolák­ra iratkoznak be. Lengyelország­ban eZ évben több mint 550.000-en tamul-nak majd különféle ipari szakiskolákban. A háború előtti utolsó békeév­ben az ipari szakiskolák tanulői- no,k száma Lengyelországban alig érte el a 20 ezret; Bulgáriában a szakiskolák száma 1944-ben 301: volt, 1952 elején pedig már elér­te az 500-at. A népi demokráciák hatalmas erőfeszítéseket lettek az egyetemi és főiskolai oktatás átszervezésé­re cs kibővítésére is. A felszaba­dulás óta Romániában 29 főisko­lát és 14 munkásegyetemet ala­pítottak, a meglévő egyetemeken és főiskolákon pedig 104 új tan­széket szerveztek. 1938-ig Cseh­szlovákiában 9 főiskola volt, je­lenleg pedig 22 főiskola működik. A főiskolai hallgatók, -száma há­rom cs félszer több, mini a há­ború előtt Volt. ü zeket az eredményeket a népi demokráciák államai hatalmas anyagi és erkölcsi tá­mogatása tette lehetővé. Cseh­szlovákiában az 1951-ej költség­vetésben a közoktatási kiadások összege 17-szer volt nagyobb, mint 1937-ben, ez évben pedig még 28 százalékkal fognak töb­bet költeni közoktatásügyi célok­ra. mint az elmúlt évben. Az iskolaügy fejlődése és a közoktatásügyben végbement ha­talmas változást bizonyítja az is­kolák tanulóinak megváltozóit 'Zociáüs összetétele is A most induló tanévben Lengyelország­ban az általános iskolák hallga­tóinak 71 százaléka munkás- és Dar»szl-szánnazá.sú,. ugyanakkor a háború elölt a középiskolák tanu­lóinak csak a 15 százaléka volt munkás- vágy paiasziszánnazású gyermek Megváltozott a pedagógusok helvzele is a népi demokráciák­ban. Az 1938—39-es tanévben Ro­mánia különböző iskoláiban 46 ezer tanító és tanár működötl, je­lenleg számuk meghaladja a 74 ezret, Románia pedagógiai főis­koláin most öiszörannvi tanítót képeznek ki, mint az 1938—39-es év folyamán. 1 mm i mm i alamcnnvi népi demokrá­ciában, ahol nemzetiségek élnek, biztosítják számukra áz anyanyelvűken való tanulás lehe­tőségét Romániában valamennyi nemzetiség számára saját anya­nyelvű iskola áll rendelkezésére és az elmúlt évben a nemzetisé­gek nyelvén — köztük magyarul — közel 2 800.000 tankönyv jelent meg. Az 1951—52-es tanévben Cseh­szlovákiában 139 magyeniyéivű népiskola, 527 úgynevezett nem­zeti iskola, 103 középfokú iskola é- 8 harmadfokú iskola műkö­dőit Legújabban már sorra nyíl­nak a magyarnyelvű főiskolák r?, sőt a - braliszlavöi egyetemen ma­gyarnyelvű tanárképző fakultást állítottak fel. A magyar iskolákat Szlovákiában az elmúlt tanévben már iöbb, mint ötvenezer diák lá­togatta. Bulgáriában 832 általános és 180 elemi Iskolában 83-442 török nemzetiségű diák tanult az el­múlt ^ évben raját anyanyelvén Bulgáriában több törcknyelvü ta­nító és tanárképző iskeia műkö­dik, de megtaláljuk a töröknyeL vű közép:.-kólákat is Ehhez még érdemes hozzátenni, Bulgária felszabadulása dőlt a török nemzetiségű gyermekek 70 száza­léka nem járt iskolába Az elmúlt tanévben a török nemzetiségű fiatalok 98 százaléka tanulhatok saját a.nyanydvtn. Me gkezdődőtt a népi denio- x kráciák országaiban az új tanév. Ezeknek az országoknak a diákjai nyugodt, békés körül­mények között készülhetnek fel jövendő hivatásukra A nép álla­ma gondoskodik erről. Koreában ebben a háborúdúlta országban .szintén megkezdték a diákok az új tanévei : óit érdők mélvén, barlan­gokban. bombát ám» dósok köze­pette tanulnak — de tanulnak, hogy gs ifjúság tudása i* bizto­sítsa a -nép halalmát, rzilárdítsn nemz,éti erejét*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents