Zala, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-09 / 211. szám

A megyei népnevelőtanácskozás hozzászólásaiból A vita során Cselbe Ferenc szentgyörgyvölgyi párttitkár elvtárs szólalt fel elsőnek. Elnronclotta) hogy sokat tanult .Horváth Márton elv- társnak a Központi Vezetőség Ju­nius 27-i ülésén elhangzott be­számolójából. Megtanulta, hogy el­sősorban a párttitkár, a népnevelő feladata harcolni a tömegek neve­léséért- Különösen náluk, a Tito- banda szomszédságában, ahol a klé­rus és a községben lévő 60 kulák mindent elkövetnek, hogy a fejlő­dést gátolják. Elmondotta, hogy a népnevelők megálltak a helyüket, jó munkát végeztek, de szórványosan található olyan népnevelő, aki fel­ült az ellenség rémhíreinek. Felis­merte, hogy a népnevelők részére különösen fontos a rendszeres tanu­lás Ezért az idei oktatási évet kü­lönös gondossággal készítették elő. Bevonták azokat a becsületes pár- tonkivüli dolgozó parasztokat is, akik élenjártak a begyűjtési kötele­zettségeik teljesítésében az őszi me­zőgazdasági munkák elvégzésében. Utána Stertáh Istvánná, cseszt- regi népnevelő emelkedett szólásra, aki elmondotta, hogy mindig nagy kedvvel és lelkesedéssel végzi az agitációs munkát. Feladatai elvég­zéséhez nagy segítséget kap a párt- szervezet titkárától, aki minden n épnevelőértekezleten tanácsokat, javaslatokat ad munkájukhoz és friss agitációs érvekkel látja el őket. Elmondta Sterták elvtársnö, hogy ágit adójukban bátran felhasznál­ják a Szovjetunió eredményeit és ezzel mutatják be a mi fejlődésünk távlatait. Természetesen nem feled­keznek meg az országos és helyi eredmények ismertetéséről sem, sőt arról is beszélnek, hogy az ötéves terv során a továbbiakban milyen létesítményeket kap megyénk és községük. Ugyanakkor összehasonlít­ják ezt a fejlődést a felszabadulás előtti idővel, amikor évtizedek alatt sem történt annyi építkezés a kör­nyéken, mint a legutóbbi években. Elmondotta, hogy az agitáció, ha csak szovjet vagy csak helyi ered­ményeket mutat be, nem eredmé­nyes. Ellenben ha a Szovjetunió eredményeit az országos és helyi eredményekkel összekapcsoljá'k,' az agitáció eredményre vezet. Be kő György elvtárs, bánokszent- györgyi népnevelő elmondotta, hogy abban a megtiszteltetésben része­sült, hogy a Szovjetunióban járt tavaly, mint a magyar parasztkül­döttség egy tagja és a Szovjetunió­ban szerzett tapasztalatait kiválóan ltudja alkalmazni népinevelőmunká­jában. Kezdetben voltak néhányan, akik kétkedve fogadták a Szovjet­unióban szerzett tapasztalatairól szóló előadásait, tekintettel arra, hogy ekkor még ő is • egyénileg gazdálkodott. Azóta belépett a tszcs-be. Elmondotta Bekő elvtárs, hogy a Szovjetunióból hozott ágasbuzájánalc és évelőrozsának termése, a helyi tszcs eredményei, a sokoldalú szívós felvilágosítómunka a község sok dolgozó parasztját győzték meg ar­ról, hogy felvételüket kérték a ter­melőszövetkezeti csoportba. Képnevelőmunkájában elmondja hogy a szovjet módszerek felhaszná lásával most kísérletezik az évelő ágasrozs kitenyésztésével. Felhívja a dolgozók figyelmét, hogy ezeknek a növényeknek termelése csak nagy táblákban, közös munkával, a gépi­erő felhasználásával válik lehetsé­gessé. Ennek alapján tudták bizto sitani, hogy B&nokszentgyörgy tér melőszövetkezeti község lett. Ehhez az eredményhez hozzájárult az is, hogy átszervezték a párt eső - portbizalmi hálózatot, melynek tagjai rendszeresen megtartották értekezle­teiket. Ily módon javították meg a népnevelők munkáját is. Értekez­leteiken rendszeresen megbeszél­ték a tszcs-agitáció problémáit, át­vették egymás módszereit, tapaszta­latait. így érték el azt, hogy a tszcs-szervezés beindításakor a meg­győző érvek sokaságával tudtak agitálni, az egyéni beszélgetések és kisgyülések alkalmával. A tszcs- szervezés idején következetesen ra­gaszkodtak a lenini önkéntesség el­véhez. Ezzel visszaverték az ellen­ség oly irányú aknamunkáját, hogy a tszes-ébe való belépés mindenkire nézve kötelező­Ezután Mátyás Sá/ndorné elvtárs­nö. tótszerdahelyi népnevelő hozzá­szólása következett Elmondotta, hogy a pártszervezet vezetőségének ujjú-választása óta minden vonalon, igy a tömegekkel való kapcsolat te­rén is, megjavult a munkájuk. A magyar és délszláv népnevelők Hor­váth Márton elvtárs beszédének fel­dolgozása után tovább javították a tömegek közötti felvilágosító mun­kát. Ennek eredménye lett hogy begyűjtési tervüket túlteljesítették Különös gonddal foglalkoznak a rövidesen meginduló oktatás megszer vezésével, mert meggyőződtek arról, hogy csakis elméleti tudásuk állan­dó fejlesztésével képesek megfelelő eredményeket elérni. A tszes-ben az asszonyok munka­fegyelmének megszilárdítására nagy sikerrel vonták be az MNDSz-asó:o- nyokat, akik fáradtságot nem ismer­ve vették ki részüket a munkából, ugyanakkor a tszcs többi asszonyát is helytállásra mozgósították. Beszélt arról is, hogy a népneve­lőmunkában legfontosabb a népne­velők egyéni példamutatása és nem szabad elcsüggedni a kezdeti si­kertelenség esetén. Az emberek gon­dolkodásmódját egy-két beszélgetés­sel nem lehet megváltoztatni. A népnevelőnek azonban fáradhatat­lannak kell lennie. Keresni kell minden alkalmat a beszélgetésre és mindaddig foglalkozni velük, amig be nem állítottuk őket a szocializ­mus építésének csatasorába. Elmondta, hogy a népnevelők közé nagy számban vonták be a délszláv lakosságot, a község lélekszámúhoz arányitva, a népnevelők kétharmad- része délszláv. A begyűjtés uj sza­kaszában a népnevelők részére pon­tosan feltérképezték a községet. Minden népnevelőpár 10 házat kapott, akik felelősek a reájuk bí­zott dolgozók között végzett felvi­lágosító munkáért. Elmondta még, hogy agitáciőjában gyakran hivatkozik életszínvonalunk állandó emelkedésére, összehasonlít­va Tito Jugoszláviájában élő dol­gozók helyzetével. Kardos elvtársnö, a zalaegerszegi Ruhagyár népnevelője beszámolt ar­ról, hogy az oktatást előkészítő bi­zottságok alaposan foglalkoztak mindenegyes elvtárssal igy minden­ki az elméleti tudásának megfelelő pánt ok tatásban vesz majd részt. Az elbeszélgető bizottságok a rendsze­res tanulás, fontosságára is felhív­ták az elvtársak figyelmét, igy már jó előre megkezdték a harcot az esetleges lemorzsolódások ellen. Kém egy sztahanovistája van már a gyárnak, mint például a 17 éves Fűzi Mária, az ötgyermekes Fatér Istvánná, vagy Vámos Imréné, akik rendszeresen 150 százalékra teljesitik tervüket. Ezek a dolgozók annak kö­szönhetik magas teljesítményüket, hogy a népnevelők rendszeresen fog­lalkoztak velük. Azóta ők is nép­nevelőmunkát végeznek, s agitáció- jukat jó termelési eredményeikkel támasztják alá. A népnevelő munka jelentőségét igazolja az is, hogy Szatmár István elvtárs, aki rendszeresen foglalkozik pártcsoportjának tagjaival, de a pártonkivüliekkel is. elérte azt, hogy mindenegyes gondjára bízott dolgozó 100 százalékon felül teljesiti nor­máját. A 12-es szalag is azóta ke­rült a legjobbak közé, amióta meg­javították a dolgozók között a fcl- vi'ágositó munkát. Agitációs érveik nem elvontak, hanem mindig össze­kötik azokat a napi folyamatban lévő feladatokkal, Hozzászólását igy folytatta: — X ép n e v e 1 ő munkánkban f elh asz n á 1 ­juk a szemléltető agitáció módsze­reit is. A jól teljesítőket népsze­rűsítjük és teljesítményeiket állan­dóan ismertetjük. Ugyanakkor a ha­nyag. fegyelmezetlen dolgozókat a hangos hiradón keresztül serkentjük jobb munkára. Népnevelőinket úgy osztottuk be, hogy minden szalagban legyen 2— 3, aki patronálja munkájukat. Ezek a népnevelők rendszeresen jelentést adnak végzett munkájukról, esetle­ges problémájukról. így biztosítva vau az is, hogy a pártszervezettől megfelelő segítséget kapjanak. A népnevelők jó munkájának kö­szönhető az is, hogy sikerült lelep­lezni a gyárija befurakodott kulák- lányt. Az üzem kommunistáinak fel­tűnt, Hogy az egyik szalagban a termelés nem megfelelő és különbö­ző rémhírek kapnak szárnyra. Fel­fedték, hogy ezek a rémhírek Tóth An gell a kuláklánytól származnak. Amióta a gyárból eltávolították, a szalag termelési eredményei ismét javulnak. Varga elvtárs,- becsehelyi párt­titkár volt a következő hozzászóló. Elmondta, bogy a pártszervezet kommunistáitól megkövetelték a példamutatást, a munkában való élenjárást. Ez eredményezte azt, hogy községük termelőszövetkezeti község lett. A népnevelők jó mun­kája leplezte le Vörös János kulá; ;ot, aki a község szocialista átszer­vezése idején igyekezett a dolgozó­kat lebeszélni a szövetkezetbe való belépésről. A népnevelők azonban elmondották, hogyan zsákmányolta ki ez a kulák a felszabadulás előtt a falu nincstelenjeit, hogyan hízott kövérre a dolgozók verejtékén. Var­ga István kulák pedig úgynevezett „jó kuláknak*1 igyekezett feltün­tetni magát. A népnevelők azonban elmondották a község dolgozóinak, hogy Varga Lajosné egy mázsa gabonát kért tőle kölcsön az aratás előtt, csak 30 napszámért lett volna hajlandó adni. A kommunisták elsősorban is sze­mélyes példamutatásukkal agitálnak az őszi kapások begyűjtési tervé­nek túlteljesítése érdekében. így például Hegyi Gábor el^társ, 5 hol­das dolgozó paraszt 17o százalékra teljesítette burgonyabegyüjtési kö­telezettségét. A továbbiakban el­mondotta, hogy a rendszeres nép­nevelőmunkával erősítik a párt és a tömegek kapcsolatát, szélesítik a pártonkivüli aktívát és ezen keresz­tül megsokszorozzák a párt erejét. Vajda Károly, nagykanizsai nép­nevelő elmondta, hogy üzemükben az ellenség a klérus, a kulák, de főleg a jobboldali szociáldemokra­ták képében jelentkezett. Szabotázs- cselekményekkel igyekeztek gátolni az üzem tervtelj esitését, mint pél­dául nemrégiben a gépet rongálták meg, vagy az egyik felvonó szíját vágták el- A kommunisták ébersége azonban leleplezte őket és az ellen­ség megkapta méltó büntetését. Hozzászólásában elmondotta, hogy a begyűjtés időszakában falusi nép- nevelömunkúja közben a könnyebb ellenállás vonalát választva meghát­rált a nehézségek elöl. Horváth Márton elvtárs beszédének tanulmá­nyozása után felismerte hibáját cs azóta igyekezett ezen javítani. Nagy Lajos orbányosfai népne­velő arról beszélt hozzászólásában, hogy az aratás idején a kulákok azt hiresztelték a faluban: rossz volt a termés, nem lehet teljesítem a begyűjtési kötelezettségeket. A pártszervezet összehívta a kommu­nistákat, vezetőségi ülésen, taggyű­lésen, népnevelőértekezleten meg­beszélték a feladatokat. Érveket ad­tak a népnevelőknek, hogy hogyan harcoljanak az ellenség aknamun­kája ellen. Azután összehívták a falu dolgozóit és elmondták, hogy nem szabad annak a szégyennek is­mét előfordulni, mint tavaly, hogy hátul kullogjanak. Munkájuk siker­rel járt, mert községük behozta a kezdeti ’lemaradását és jól végzett a begyűjtési versenyben. A Központi Vezetőség ülésén el­hangzott beszámolókat tanulmányoz­va, nagy gondot fordítanak a DISz-fiatalok közötti politikai mun­kára. Rendszeres segítséget nyújta­nak nekik, megbízzák őket felada­tokkal, beszámoltatják őket, ami­nek eredményeként sokat javult a DJSz-szervczet munkája. A begyűjtés agitációjánál rend­szeresen érveltek a külpolitikai hely­zet ismertetésével. Ismertették a dolgozók között az imperialistáknak és csatlósaiknak a háború kirobban­tására irányuló politikáját. El‘ mondották, hogy a nyugati államok tőkés gazdái hazánk földjét is má­sodik Koreává szeretnék tenni. Be­széltek a dolgozóknak a koreai nép hősi harcáról és elmondották nekik, hogy amig a szabadságát védő ko­reai nép fegyverrel a kezében har­col a szabadságáért, nekünk begyűj­tési kötelezettségeink teljesítésével kell ki ál Inunk a béke ügye mellett. Elmondta azt is, hogy rendszere­sei] megtartják népnevelöértekezle- tcikot. ahol megbeszélik a soronlé- vö feladatokat, kicserélik tapaszt« latajkat és uj érvekkel felfegyver­kezve folytatják a tömegek közötti felvilágosító munkát. (A tanácskozás befejező részét lapunk szerdai számában közöljük.) A pártcsoportvezető Irta: Zinaida Csalaja Körülbelül egy éve történt. Nágya Koljagyina mester, egy feketeszemű fiatal nő beszélge­tett pártcsoportvezetőjével, Anna Dimitrijevna Zseleznovával s nyugtalanul kérdezte: — Mit csinálunk Tamarával? Semmi sem használ neki. Gépe vesztegel, munkájának rengeteg törés, selejt az „eredtnénye". Még nézni is fáj Ha szólok, visszafe­lesel, gorombáskodik. Adj taná­csot. Anna Dimitrijevna, mit te­gyek vele? — Nevelni kell az embereket, segíteni kell őket, hogy megálljá­nak a lábukon. A komszomolisták miért nem érdeklődnek iránta? Be kelt vonni a társadalmi mun­kába, iskolába kell küldeni — vá- aszolt a pártcsoportvezető. A mellette álló vékony, szőke lányka a részleg komszomolszer- vező titkára szomorúan felsóhaj­tott. — Igen, már próbáltuk Elmen tünk hozzájuk, megkértük a szü­leit, hogy beszéljenek vele. Nem akar tanulni. — Mit gondoltok, csak az ön­tudatos embereket kell nevelni? — csodálkozott Anna Dimitrijev- rta. — Hívjunk össze nyilvános pártgyűlést — folytatta a párt- csoportvezető —, ott majd beszé­lünk a múltról s a jövőről Tama­rát okvetlen hozzátok el. Tamara el is ment. Anna Di- mitrijevna beszélt.. • — Mi új technikával dolgo­zunk. antít munkaközben sajátí­tottunk el. Most a többtermelés­ben van a hangsúly. — Nctgy volt a selejtszázalé­kunk. de tanultunk belőle. Lídia Lebegyevánál, a fedőfonálgép ve­zetőjénél például alig áll a gép. A fedőfonál jól megy, a tervet túlteljesíti, segít a többieknek is, hogy sztahanovisták, legyenek. Pártszervezetünk felvette őt a tagjelöltek sorába. Ivanova. Vi­nogradova elvtársnők szintén jól kezelik a gépüket­Tamara hallgatta Zseleznovát, t közben azt gondolta: —• Lám, mi­lyen- boldogok, őket mindenegyes gyűlésen megdicsérik, engem pe­dig csak szidnak. Mielőtt kezdik. jó lenne elmenni. —• A selejt csökken, de még nem eléggé! Ki ebben a hibás? Ki húzza vissza a részleget? — hallotta az előadó beszédét. Figyelni kezdett. A nevét már nem egyszer említették a gyűlé­sen, mint selejigyártót. Nemrégen, a faliújságon rótták meg Az egész üzem odajárt olvasni. Szo­rongva várta, hogy a pártcso- portvezető nevén szólítsa s min denki szemrehányóan nézzen majd rá. De Zseleznova nem említette Tamara nevét. Közép-Ázsia pa­rasztjainak munkájáról kezdett be­szélni, arról, hogyan terem a gya­pot. Tamara kissé felvidult, de nyugtalansága nem múlt el M’ riem említették? Elfeledkeztek róla? Két nap múlva Tamara oda­fordult mesteréhez. — Koljagyina elvtársnö. azt hi­szem nem jók az orsóim vagy a gép rossz. A cső mindig piszkos Lesz, a fedöfonál sem pontos. Nagija Koljügyina szemügyre vette Tamara munkahelyét. — Nem a gép rossz, hanem a kezed ügyetlen_ No, tisztítsd csak ki a gépet. Tamara sokáig babrált a gép ■pel. de megint selejtet csinált. A lányka idegesen, kapkodva dolgo­zott. Elszomorodott Ott akart hagyni mindent. De eszébe jutot­tak Zseleznova szavai és egyszer­re sajnálni kezdte a2 elrontott fonalakat. „Nem, azért is elérem amit akarok‘( _ gondolta Tamara könnyes szemekkel. Befejeződött a műszak. de Ta­mara nem ment el. EgyszercsO-k maga mellett látta Lídia Lebgye- vát Add csak ide. megmutatom neked, hogy kell bánni vele. Lídia két órán át foglalkozott Tamarával. Másnap a műszak előtt félórával ismét találkoztak Lídia segített beigazítani a gépet, a technológiai térkép szerint elő­készíteni a munkát. Tamara meg­indította a gépet és örömmel fi­gyelte egyenletes, engedelmes munkáját. Műszak után Lídia megint ott maradt Tamarával. Amikor Lídia a harmadik nap is megjelent hogy segítsen, Tamara zavarba iott. — Miért vesztegeted rám az idol? — Nem vesztegetem, ha jól dolgozol, nekem is örömet okoz, — Pedig neked sem könnyű a dolgod: nagy* felajánlást tettél, 130 százalékot Minden perc drága, te pedig itt velem ... — De hiszen a párt tagjelöltje vagyok! — Na és? — Hát milyen kommunista az, akit, mint a pókot csak a maga hálója érdekli? Hiszen a mi rész- legünk az egész műhely, az egész üzem. Érted? Párt csopor­tunk vállalta, hogy felszámoljuk a részlegünkön a lemaradást. Tu­dod, Tamarácska, szívvel-lélekkel kell dolgozni sztahánovista, mód­ra! Tamara lassacskán érezte, hogy egy nagy, összeforrt család tagja. Szeretett volna egy sorban halad­ni a legjobb munkásnőkkel. Neki­látott a tanulásnak. Nemsokára az egyik legjobb sztahánovistát felvették a lenini Komszomol tagjai közé Ő volt az — Tamara. NépneveJőraunkával segítjük a terv túlteljesítését Egy népnevelő levele Országépitö ötéves tervünk vég­rehajtása közben sok nehézséget kell leküzdenünk. Állandó harcot folytatunk dolgozóink nevelése érdekében. A mi vállalatunknál is vannak fogyatékosságok, kü­lönösen a munkafegyelem terüle­tén. Mi, népnevelők állandó felvilá­gosító munkával igyekszünk eze­ket a hiányosságokat kijavítani. Termelési értekezleteken, röp- gyüléseken és egyéni beszélgeté­seken keresztül foglalkozunk a dolgozókkal. így értük el azt, hogy munka- versenyeink ma már nem kam­pányszerűek, hanem folyamato­sak. Természetesen ezenkívül na­gyobb ünnepeinket, mint április 4, május 1 augusztus 20. novem­ber 7, külön felajánlásokkal is ünnepeljük. Ezek a versenyek mindig újabb és újabb lendületet adnak a munkánkhoz. Előfordult azonban olyan eset is, hogy egyesek a versenyt rósz- szül értelmezték ég a minőség el. hanyagolásával csupán a mennyi­ségre fektettek súlyt. így példá­ul az egyik téglakirakóbrigád magas százalékot ért el, de a se­lejtszázalékuk magasabb volt a megengedett maximumnál. Ez vi­szont erősen rovására ment a kő­művesek teljesítményének. A kirakodó-brigádnak azonnal felhívtuk figyelmét erre a hibára. Megmagyaráztuk nekik, hogy milyen hatalmas kárt jelent a magas selejt nép gazdaságainknak. Elmondtuk nekik azt is, hogy felületes munkájukkal akadályoz­ták a kőművesek munkáját, ez- zel pedig az egész terv teljesíté­sét. A népnevelőmunka hatása nem maradt el. A brigád most úgy dolgozik, hogy selejtjük jóval a megengedett alatt van. Szép eredményeket érünk el azzal is. hogy az élenjárókat népszerűsítjük a faliújságunkon, vers e n y tábIánkon, valamint röp- gyüléseinlcen Is. Továbbra is úgy akarunk dol­gozni. hogy népnevelő munkánk kai hozzájáruljunk vállalatunk tervének idöelótti teljesítéséhez. Molnár Péter népnevelő zalaegerszegi 72/-1. ttpitö Vállalat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents