Zala, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-07 / 210. szám
IHSz*&%erveseíeink feladatai as 1952 __53-as oktatási év sservesésében „A f eladat ez: — tanulni!’* Lenin elvtárs ezt a feladatot. tűzte a komszomolisták elé akkor; amikor a fiatal Szovjetuniót 14 tőkés állam támadta. A komszo- molisták megfogadták Lenin, elvtársinak ezt az útmutatását is: tanultak. Ennek az eredménye, hogy a Komszcmol minden időben a Bolsevik Párt segítségére tudott lenni. A komszomolisták fejlesztették politikai és szakmai tudásukat, így jöhetett létre, hogy a sztálini tervek nyomán a Bolsevik Párt útmutatásával, a világ legelmaradottabb országából 25 év alatt a világ legfejlettebb országa lett. Ennek köszönhetjük, hogy ma (hazánk szabad, ifjúságunk ,a párt útmutatásával építi boldog jövőjét, hogy ebben az évben 46.000 fiatal tanulhat egyetemeken és főiskolákon. Farkas Mihály elvf'árs június 28-án. ,a párt Központi Vezetőségének ülésén értékelve a DISz munkáját, ezekej, mondta: „A magyar dolgozó ifjúság ma, nem az, ami volt 8—10 évvel ezelőtt, a régi népellenes rendszer alatt és mem is az, ami volt 1045—48-ban a fordulat éve, a proletárdiktatúra ikivivása elölt. Az országunkban, népünkben ■végbemenő változások, népi demokráciánk összfejlődése gyökeresen megváltoztatta ifjúságunk létét, tehát öntudatát, egész szellemét is- A változás abban áll, hogy </, magyar dolgozó ifjúság egyre szélesebb tömegei mind tudatosabban, egyre lelkesebben vesz- . nek részt abban a munkában, ■ amellyel népünk lerakja a szocializmus alapjait, építi a szocialista Magyarországot. Ez vonatkozik elsősorban a munkásifjúságra. de vonatkozik jelentős mértékben a dolgozó parasztfiatal. !ságra és a, tanulóifjúságra is, ■mely egyre inkább vér a dolgozó népünk véréből, hús a húsából’*. ..De súlyos hiba volna, mindebből azt a következtetést levonni, hegy a magyar ifjúságban már minden rendben van, hogy a DISz egyetlen feladata: átvenni az ifjúság lendületét. Nem. elv- társak, a mi ifjúságunkban még koránt sincs minden rendben. A mi ifjúságunk öntudatában, magatartásában vannak még jócskán hibák, amelyek elől nem hunyhatjuk be szemünket és amelyekkel fel kell vennünk ci harcol“. Ezért arra kell törekednünk, kegy fiataljainkban mindjobban elmélyítsük a marxista-leninista elméletet, megtanítsuk őket a hazát, a dolgozó népet, a pártot, Rákosi dvtársat és a nagy Szovjetuniót igazán .szeretni. Fokozni kell f isit'aljaink között a maradi- ság elleni harcot,, az új iránti lelkesedést. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha fiataljainkat rendszeresen tanítjuk, neveljük a politikai oktatáson keresztül. Az elmúlt oktatási évben ériünk cl eredményeket az oktatás területén- Megalapoztuk ifjúsági szövetségünkben a politikai oktatás rendszerét. Azokban a szervezetekben, ahol a politikai oktatás rendszeres volj. ott a szervezeti élet. a fiatalok termeléséhez való viszonya lényegesen megjavult. A pölöskei gépállomáson a politikai foglalkozáson résztvevő fiatalok valamennyien csatlakoztak a tavaszi szántás-vetési versenyhez és teljesítették iis felajánlásaikat. FiataJjainkb-h megvan a tanulás . iránti vágy és lelkesedés. DISz-szervezetcink vezetőinek feladnia, hogy elősegítsék a fiatalok politikai képzését. Vannak DISz-bizottságaink és szervezeteink, amelyek erra hivatkoznak. hogy a fiatalok nem akarnak tanulni. Az ilyen vezetők nem ismerik a fiatalok törekvéseit, elhanyagolják -elsőrendű kötelezettségüket, a politikai nevelést. Az elmúlt oktatási évben a bajosai DlSz.-szervezetnek a nagykanizsai járási DlSz-bizoft- ság nem szervezett, politikai oktatást. ennek ellenére a fiatalok Sztálin elvtárs életét tanulmányozták és a nyári munkák beálltával is rendszereién megtartották a politikai foglalkozásokat, ahol Sztálin elvtárs Lenin elvtárs halálán elmondott esküjét tanulmányozták. Az 1052—53-as oktatási évben DISz-szervezeieink részére 5 oktatási formát indítunk meg. Politikai kört szervezünk azokban a szervezetekben, ahol még sémiig en politikai oktatás nem volt, a politikai iskola első évfolyamát , azokban a szervezetekben, ahol már a politikai kört előzőleg elvégezték A politikai iskola második évfolyamát, ahol már a politikai iskola első évfolyamát eredményesen elvégezték. Sztálin élv társ életét tanulmányozó köröket azokon a helyeken szervezünk, ahol a fiatalok magasabb politikai képzettséggel rendelkeznek. Szervezeteink feladata, hogy helyi viszonylatban megalakítsák az oktatási bizottságot, amelynek tagja a helyi DlSz-titkár. .a DISz- szer veket propagandistája és a pártiszervezet propagandistája A bizottság feladata az, hogy elbeszélgessen azokkal a fiatalokkal, akiket politikai oktatásra javasolnak. A javasolt fiatalok jóváhagyását a szeptember havi taggyűlésen kell a szervezet tagságával jóváhagyatni. A DlSz-vezetök és propagandista elvtársak az oktatás megindulásáig is foglalkozzanak az oktatásra javasolt fiatalokkal. El kell érnünk, hogy az oktatásban résztvevő fiatalok élenjárjalak a termelésben, tanulásban, vagyis ezek a fiatalok a község ifjúságának legyenek példaképei. Azokban a községekben. ahol tszcs DISz-szervezet van. kis taglétszám esetében is a tszcs DISz- szervezetnél kell az oktatást meg. indítani az egyénileg dolgozó pa- rsisztfiatalok bevonásával. Középiskoláinkben — az elmúlt oktatási évtől eltérően — a második és harmadik osztályosok részére indítunk meg politikai köröket, amelyeknek vezetői fiatal tanárok és megfelelő képzettséggel] rendelkező felsőbb osztályba járó diákelvtársak lesznek. Havonta kétszer lesz előadás és kétszer szeminárium. A középiskolai köröket vezető elv társak külön tematika szerint tanulnak és szeptember hónapban két esetben ■fél fél napos konferencián vesznek részt. A propagandaanyag terjesztő vállalat a közelmúltban leküldte szervezeteinkhez az anyagrendelőlapokat. A DISz-titkár elvtársak c megrendelő tapckon keresztül időben rendeljék meg az oktatási évhez szükséges anyagot, Szervezeteink vezetői tiszta, feldíszített helyiséget, tüzelőt és világítóeszközöket biztosítsanak a pártszervezetek segítségével az oktatás megindítására. Ahonnan a szervezetek nem küldtek a propagandista iskolára fiatalokat, ott kérjék a pártszervezetek segítségét a propagandisták biz'tosítá- . sához. Minél több fiatal tanítót, mér ncköt. technikust, agronómüst vonjunk be .a DISz-sz mvezetek politikai oktatásának ' vezetésébe. Minden lehetőségeit és eszközt igénybe kell venni, hogy mioél több fiatal tanuljon, hogy az oktatást tartalmassá és színvonalassá tegyük- Ránk is érvényesek Sztálin elvtársnak szavai: „A mi fiatalságunk mente* minden régi tehertől s könnyebben teszi magáévá a lenini eszméket, mint bárki más. S éppen ezért, mert az ifjúság könnyebben teszi magáévá a lenini eszméket, mint bárki más. éppen azért van hivatva arra. hogy az elmaradókat és ingadozókat előre vezesse. Igaz, hiányzik még benne a tudás De a ludás olyan dolog, amit meg tehet szerezni. Ha nincs meg a tudás. holnap meg lesz. Ezért a feladat: tanulni es megint csak tanulni, elsajátítani a leninizmust. Elvtársak! Sajátítsátok el a bolse- vizmust és vezessétek az ingadozókai előre! Kevesebbet fecsegjetek. többet dolgozzatok és ügyeteket siker fogja koronázni!’* SÁRKÖZI JÓZSEF, DISz MB ágii- prop, titkára. A pártszervezet szerepe a kolhoz gazdasági erősítésében A Sztálin-kolhoz pártszervezete vezetőségi ülésen és taggyűlésen gyakran vitatja meg a gazdasági kérdéseket, A pártszervezet különösen a gazdaság uj követelményeinek megfelelő vetésforgók bevezetésére fordított nagy gondot. A taggyűléseken többször megvitatták a földek beosztásának tervét. A pár-tvezetöség segített a kolhoz vezetőinek és szakemberei, nck megfelelő terveket kidolgozni a különbölö szakaszokra vonatkozóan. A pártszervezet segítségével két szántóföldi füves vetésforgót, két rétlegelö-, egy zöldséges. és egy takarmányos-zölcl- zéges vetésforgót vezettek be. A kolhoz Pjotr Vasziljev párttag javaslatára, tudósok segítségével tervet dolgozott ki tizszakaszos rétlegelö-vetésforgó bevezetésére. Ehhez 200 hektárnyi bokros-féle területet kellett megtisztítani. Vasziljev elvtárs megszel vezte a munka gépesítését s a 200 hektárnyi földet határidőre feltörték. Az egyik taggyűlésen a par. cellák összevonásának meggyorsításáról volt szó. A sok kis telek a nagy gazdaságokban akadálya a gépek teljesmértékü kihasználásának. A párttagság javaslatára megindult a lapos részeken a viz levezetése, a kövek elhordása és a bokrok irtása. Marguszi falu mellett 60 hektár kiterjedésű nagy táblát létesítettek. A pártszervezet állandóan ellenőrzi az épitkezés menetét is. A pártvezetőség sürgetésére már elkészült a kolhoz fűrésztelepe s felépült a famegmunkáló műhely is. A közös gazdaság erősítésére és fejlesztésére irányuló hasznos kezdeményezések azonnal megfelelő támogatásra találnak a pártszervezetnél. Az állattenyésztés a kolhoz egyik fő üzemága. A pártszervezet minden tekintetben gondot fordít az állattenyésztő káderekre. Orlova elvtársnö. aki mindig lelkesen harcolt az élenjáró módszerek alkalmazásáért, annakidején a pártvezetöség javaslatára lett fejönö az akkoriban Lemaradó sz'trosziverszki telepen. A kommunista Orlova uj munkahelyén gyorsan megnövelte a rábízott tehenek tejhozamát. Példáját más fejönök is követték. Az állattenyésztő-telep a legutolsó k£t hónapban túlteljesítette tejhozam- tervét. A kommunisták — tekintettel az állattenyésztő-telepeken végbement fejlődésre — a bevételi előirányzatok módosítását javasolták. Az állattenyésztés az elmúlt évben 393 ezer rubelt jövedelmezett. Ebből 93 ezer rubel esett az első évnegyedre. Az idei előirányzatok szerint az évi bevételnek el kell érnie a 709 ezer rubelt. Az állattenyésztés bevételei azonban már az első évnegyedben meghaladták a 203 ezer, június elejéig pedig a 400 ezer rubejt. A pártszervezet ellenőrzi a kolhoz beszámoló és újraválasztó közgyűlésén hozott határozatok végrehajtását cs egész sor fontos kérdést vet fel a kolhozvezetöség előtt a közös gazdaság erősítésére vonatkozólag. A pártszervezet a kolhoztagok kívánságára lépéseket' tett annak érdekében, hogy a-Kolhoz tőzeget kapjon trágyázás céljára. Gribov pártvezetőségi tag megbízást kapott, hogy a szomszédos tözegki- ten.neiö üzemmel kössön megállapodást a tözeghulladék átvételére. h pártszervezet szoros kapcsolatot tart fenn a kolhoz tagságával, meghallgatja szavát, felkarolja kezdeményezéseit, megvalósítja hasznos javaslatait. Ez segíti, hogy eredményessé tegye a sokoldalú gazdaság fejlesztését. TITO-JUGOSZUVM GYARMATI HELYZETI A belgrádi kormány úgynevezett „gazdasági tanácsa* * nemrég összeült Eledben, álról „elhatározta* *, hogy a jugoszláv közgazdaságban uj intézkedéseket léptet életbe- Ez a kifejezés: „elhatározta**, a titois- ta hírügynökség szövegéből származik és nem csalhat meg senkit. Az egész világ tudja, hogy a titoista bandának nincs joga határozni, csupán végrehajtani. Ami a lialáa’o- zatokat illeti, ezeket Jugoszlávia és a titoista lakájklikk valódi urai, az amerikai imperialisták hozzák meg- így történt ez most is. Jugoszlávia gazdasági führérjei tényleg összeültek, hogy végrehajtsanak számos intézkedést-, amiket Washington irt elő az 1952. évi január S an Bcl- grádban aláirt úgynevezett arneri- kai-titoisía „gazdasági egyezmény“ alapján. Az 1951. évi novemberi amerikai-titoisía katonai szerződéssel együtt tudvalevőleg ez a „gazdasági egyezmény* * törvényesítette azt a gyarmati statuumot, amelyet az amerikai imperialisták diktáltak Jugoszlávia számára. A fasiszta Tanjug hírügynökség ugyanekkor, amikor tudósítást ad, a bledi ülés eredményéről, mindjárt eleve rámutat, hogy az úgynevezett gazdasági tanács „elhatározta a jövő gazdasági évre az ipar számára szánt költségek leszállítását**. Miután eveken át összehordtak he- tet-havat az „ipari építkezésekről* *, az „iparosításról**, miután az utóbbi időben hiába hajbókoltak és ku- nyerá-ltak engedélyért amerikai gazdáik előtt, hogy legalább beszélhessenek ■— szemfényvesztésül — az ,,ipari tervekről**, most a titoista bohócok bevallják a Wall Streetet kiszolgáló politikájuk igazi terveit: maradéktalanul lemondanak arról, hogy uj gyárakat és iparvállalatokat létesítsenek, elállnak attól, hogy a legcsekélyebb tökét is befektessék olyan üzletekbe, amelyek a nemzetközi monopóliumoknak nincsenek ínyére. Tudvalevő, hogy a külföldi trösztök, főleg az amerikaiak, mint az Anaconda Copper Mining, a Foster Weiler Corporation, a Bethlehem Steel and Company, a Continenlal Supply Corporation, stb. rátették a kezüket valamennyi fontos iparágra és kíméletlenül rabolják a jugoszláv nép vagyonát. Az év elején az úgynevezett ame- rikai-titoista „gazdasági egyezménynyel“ kapcsolatban az Associated Press reakciós -'amerikai ''hírügynökség kertelés nélkül elmondta, hogy az egyezmény hasonlít a többi állammal kötött megegyezésekhez, amelyek „segélyt** kapnak az Egyesült Államoktól. Ami pedig annak a „segélynek“ a jellegét illeti, amit az amerikaiak adnak a ititoisták- nak, az U. S. News and World Report ezeket Írja: „Tito végül kapni fog dollárokat, de. ennek lejében a maximális politikai és katonai engedményeket kérjük tőle, valamint Jugoszlávia iparosításának tervéről való lemondást**. A jugoszláv kormányon ülő hitvány amerikai lakájok bandája tényleg régen lemondott minden „iparosítási** tervről. A svéd távirati ügynökség levelezője még a múlt év novemberében jelentette, hogy: „Jugoszlávia ma roppant katonai tábor. A nép szükségleteiről való gondoskodás az utolsó helyen áll. Meglassították, vagy teljesen megszüntettek minden munkásla-kás- épitést, minden ipari vállalat vagy kqzigazgatási létesítmény építését. Hivatalos helyen nyíltan kijelentik: anyagi forrásaink megtiltják, hogy jelenleg ilyen dolgokkal foglalkozzunk* *. A jugoszláv gazdasági csődöt, az ország ipari hanyatlását a polgári szükségletekre való termelés katasztrofális csökkenése tükrözi vissza. A visszaesést maguk a titoista tényezők is beismerik. Miután a főbb ipari ágazatok termelése 1951-ben komolyan visszaesett 1950-hez képest, idén 1951-hez viszonyítva még nagyobb a hanyatlás: a textilipar 45 százalékkal, az élelmezési ipar 40 százalékkal, a gyümölcs és főzelék- konzervipar 77 százalékkal, a tésztaipar 68 százalékkal, a mezőgazdasági gépipar 35 százalékkal esett vissza. De ezek a számok, amelyeket maguk a titoista judások közölnek, kétségkívül szépítettek. A New- York Times cimü amerikai reakciós újság foglalkozik a, termöléa zuhanásával és ezeket mondja: „Az iparhoz szükséges legfontosabb nyersanyagkészletek csaknem kimerültek és nem lehetetlen, hogy a közeljövőben a vállalatok egész sora szünteti meg működését**. milyen kilátásokat nyújt a judas Tito a még meglévő polgári szükségletekre termelő iparvállalatok számára. Az év elején kötőit amerikai gyarmati szerződés szolgai alkalmazásának másik ékes bizonyítéka az a „határozat* *. amelyet a bledi gazdasági tanács a következő gazdasági év beruházásai tekintetében hozott: a titoisták elsősorban a mezőgazdaságba és közlekedésbe ruháznak be. Az amerikai imperialisták és titoista kiszolgálóik fokozatosan leépítik az ipart, megsokszorozzák a stratégiai nyersanyagok kitermelését a háborús amerikai ipar részére, amivel Jugoszláviái nyíltan és cinikusan hasonlóvá teszik az amerikai és más imperialisták ázsiai és afrikai gyarmataihoz. Ami a szállítás fejlesztését illeti, ezt megteszik a gyarmatosítók is műiden leigazolt államban. Az amerikai milliárdosok érdeke a jugoszláviai „szállítási viszonyok fejlesztése* * az elrabolt vagy on oknak az országból való kiszáll'!, tása miatt éppenugy, mint agresz- sziv stratégiai okokból. ' Hogy pedig a kétségnek szikrája, se maradjon, a bledi úgynevezett „gazdasági tanács** elhatározta azt is, hogy: „A jövő évben az iparú felszerelések behozatalát lényegesen csökkenteni fogják**. Mennyire lehullott a nyugati imperialisták láncára fűzött Jugoszlávia! A bledi „gazdasági tanács** ülése után kiadott kommüniké elolvasása után, azt lehetne lűnni, hogy Sziámiéit vagy a Fülöp-szigetekről van szóAmikor a gyarmati sorba süllyedt .Jugoszlávia feltartóztathatatlan hanyatlásával foglalkozunk, helyes újra büszkén rámutatni a népi demokratikus államok gazdasági virágzására. A Magyar Népköztársaságban és a többi népi demokratikus országban a nagy Szovjetunió támogatásával a szocialista ipar szakadatlan ütemben fejlődik. A terveket nemcsak teljesitik és túlteljesítik, hanem a végrehajtás során a feladatokat emelni is, lehet. Ezeknek az Országoknak ipari termelése évről-évre 20—30 százalékkal, sőt még többel is emelkedik. A Szovjetunió -oldalán felsorakozó népi demokratikus országok egyetlen utat ismernek: előre a szocializmus feléA • jugoszláv gazdasági romlás, Jugoszlávia átalakulásának elmélyülése amerikai hátországgá és az amerikai agresszió bázisává növeli a belgrádi véres fasiszta rendszer gyengeségét. Az elkinzoít és elnyomott jugoszláviai dolgozók szivében még elevenebben ég a boszu tüze és az akarat, hogy összetörjék a rabság bilincseit és kivívják a, szabadságot és az élethez való jogot. A jugoszláv hazafiak orsz.á, gmk nemzeti felszabadulásáért vívott harcukban báW-ságot és biztatást merítenek a népi demokratikus országok ragyogó példáiból, amelyek élükön a Szovjetunióval szüntelenül haladnak a biztonság, a virágzás és haladás utján. Felhívás! Szeptember 6-tól 15-ig szerte az országban a könyv hetét ünnepeljük. Különös jelentőséget ad ennek az eseménynek, hogy megindulása egybeesik nagy realista regényírónk, Móricz Zsig- mond halálának tizedik évfordulójával. írók és előadóművészek mutatják be irodalmunk legjavát irodalmi estek, vitaestek, előadások keretében. A városokban feldiszitett könyvesboltokban, a falvakban a könyvhét utolsó két napján könyvsátrakban válogathatnak a dolgozók a legjobb könyvek között. Az ünnepi könyvhét kulturális életünk nagy eseménye lesz, ezért fontos, hogy a pajtások is kivegyék részüket az előkészületekből. Az idei könyvhét középpontjában a falu áll, és igy különösen a falusi pajtások járuljanak hozzá » párt és a tanács szerveinek munkájához ázzál, hogv a sátraknál uttörp-kulturműsort rendeznek. A csapatvezető elvtársak használják fel a műsor összeállításához a régebbi és legújabb-műsorfüzeteinkben található ludassal, tanulással kapcsolatos anyagokat. Segítsenek ezenkívül a pajtások a sátraknál a könyvsorsolás lebonyolításában és a propagandaanyagok terjesztésében, hogy ezzel is több könyvét juttassunk a dolgozók és a pajtások kezébe. Vasárnap, 1953 szepí, 7,
