Zala, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-06 / 209. szám
fl DISz megyei választmányi értekezlet távirata Rákosi Mátyás elvtárshoz Forrón szeretett drága Rákosi Elvtárs! A DISz Zala megyei választmányi üléséről a zalai dolgozó fiatalok nevében harcos üdvözletünket küldjük drága Rákosi elv. társnak, abból az alkalomból, hogy pártunk Központi Vezetőségének határozatát megtárgyalva, ujből erőt és lendületet kaptunk további munkánkhoz. Jól tudjuk azt, hogy a határozat végrehajtása ránk, Zala megyei dolgozó Ifjakra, fokozott felelősséget és feladatot hárít. Megyénk közvetlenül a Tito-banda szomszédságában fekszik és a kulákok, szociáldemokraták, a vallás köntösébe bebújt klerikális reakció, Tito-iigy nőkéi mindent elkövetnek, hogy szervezeteinket meggyengitsék, a Zala megyei fiatalok a párt és llákosi elvtárs iránt érzett határtalan szeretetét, lelkesedését, munkalendületét csökkentsék. Választmányi értekezletünkig i üzenjük önnek, drága Rákosi elvtárs, hogy mi, Zala megyei fiatalok, nem riadunk vissza semmi nehézségtől, rendíthetetlen hittel és bizalommal követjük az ön bölcs útmutatásait, mindent elkövetünk, hogy a Zala megyei DISz-szervezetek megerősítésével, nevelő, felvilágositó munkánk fokozásával, a harmadik negyedéves terv határidő előtti végrehajtására való mozgósítással ás a honvédelemre való fokozott fclkészii- -'éssel a zalai fiatalokat is a szocialista haza építésének és megvédésének rohamcsapatává tegyük. Szilárd meggyőződésünk, hogy ha Rákosi elvtárs, Központi Vezetőségünk bölcs útmutatását kö vetjük, méltókká válunk a hős lenini Romszomolhoz, méltó harcosai leszünk a béke hatalmas tá- borának, melynek élén a nagy Sztálin vezet bennünket újabb győzelmek felé. DISz Zala megyei választmánya. A megyei DISz választmányi ülésén elhangzott hozzászólásokból Kiss Imre elvtárs beszámolója után, a DISz-választmány topjai hozzászólásaikban elmondták mun. kájuk eredményeit és hiányosságait. Gyimóti Isíván elvtárs, a párt Központi Vezetőségének kiküldötte hozzászólásában többek között a következőket mondotta: — A DISz kongresszusa óta hazánkban egy egységes .ifjúsági szervezet működik. Ez az ifjúsági szervezet a pártunknak az ifjúsági szervezete és mint ilyennek az a megtiszteltető és nagy feladata van, hogy segítse a párt munkáját. Ezen a téren a megyében vannak komoly eredmények. Egész sor nevet soroltak fel hozzászólásaikban az elvtársak, akik a szocializmus építése terén kimagasló és jó eredményeket értek el. De mindemellett még súlyos hibákat tapasztalunk. Még tömegével találunk lusta, munkakerülő, züllött, jampec fiatalokat, akikről Farkas elvtárs is beszélt beszámolójában. A dolgozó fiatalok többségét meg * akarjuk nyerni a DlSz-szerveze- lek számára. Ennek érdekében a nem DISz-tagok között fokozzuk és erősítsük a politikai nevelő- munkát. Használják fel az eredmények ■ismertetésére a falitáblákat, hang. szórókat, de használják fel DISz- szervezeteink a megyei sajtót is. El kell érni, hogy a fiatalok jó munkájának eredményeiről beszéljenek szerte a megyében. Sokkal nagyobb gondot kell fordítani a fiatalok oktatására/. Nagyon meg kell fontolni a DISz Megyei Bizottságának azokat a szavakat, amelyek az oktatással kapcsolatban elhangzottak. Nem kevesebb, röl van szó, mint az egész fiatalság neveléséről és általános műveltségének emeléséről. A fiatalokat öntudatosságra, harcosságra kell nevelnünk. Ki kell nevelni belőlük azokat a csökevénye- ket, amelyek auég a régi rendszerből maradtak itt. Gondolok a jampeckedésre, munkakerülésre, hanyagságra, züllésre és egy sor ilyen hibára, ami még megtalálható a fiataloknál. A DISz feladata, hogy nevelje .3 fiatalokat arra, hogy szeressenek tanulni, menjenek közép-, vagy felsőiskolára. Szervezni kell irodalmi és kulturális unkátokat, olvassanak .és nézzenek meg filmeket együttesen és használják fej a tanultakat munkájukban. Fér kell tárni az ellenség tevékenységét is, mert az ellenség óvatosan akarja elvonni a. fiatalokat a munkától, ami ncha elveszi a mi figyelmünket is. Amikor az ellenség a fiatalok jórészét a maga hatáskörébe vonta, akkor már sokkal nehezebb a feladatunk, azért ezt meg kell előznünk. Igen nagy feladata van a Díszes Tervezeteknek a pártépités te- rén. Hogy ezeket a feladatokat meg tudja oldani, ahhoz jó politikai tömegmunkát kell végezni, így érjük el a 25 évet betöltött, fiataloknál, hogy olyan fejlettek és érettek lesznek, hogy méltókká válnak arra, hogy pártunk tag jelöltjei legyenek. Ahhoz, hogy a fiatalokat mozgósítani tudjuk, hogy mégjobban bevonjuk a DISz-szervezetbe, szívós politikai tömegmunkára van szükség. Ezért mindenegyes DISz-titkár elsőrendű kötelessége, a káderekkel való foglalkozás. Ezt tartsa minden titkár elv-társ mindennapi feladatának Szükséges az is, hogy a tagjelöltekből minél többet vonjunk be az oktatásba. Javasoljon a DISz-szervezet pártiskolára, hogy minél több káder a DlSz-em belül megfelelő marxista- leninista tudással rendelkezzen, feladatát egyre jobban és kiválóbban tudja megoldani. El kell mélyíteni a felelősségeiket,et még kell szilárdítani a fegyelmet, A segítés, a felelősségérzet elmélyítése, a fegyelem megszilárdítása terén elsősorban a DISz Megyebizöttságának kell változtatni. Fel kell számolni azt a lazaságot, ami oiit tapasztalható. Nem szabad előfordulni annak a lazaságnak, ami ennél a választmányi ülésnél a szervezésben megmutatkozott. A DISz Megyebizottság nem nagy gondot fordított a választmány megszervezésére, amiben megmutatkozik a választmány lebecsülése. Megvannak a feltételek, lehetőségek ahhoz, hogy a munkát alapvetően megjavítsuk. Ez a választmányi ülés az egyik első lé. pés, hogy valóban megváltoztassuk a munkát. Az elvtársak helyesen vetették fel a problémákat, helyesen bíráltak, most az szüséges, hogy szívós /munkát végezzünk, akkor az eredmények nem fognak elmaradni — fejezte be hozzászólását Gyimóti elvtárs. Hegedűs Rozália elv társnő, a zalaszentgróti járási DISz-titkár helyettese: — Járásunkban bizottsági üléseken, titkári értekezleteken,. alapszervi taggyűléseken tanulmányoztuk Farkas elvtárs nagyjelentőségű beszédét, /melynek megismerése adott segítséget ahhoz, hogy meglévő hiányosságainkat nagyrészben kiküszöböljük és szervezeteink komoly fejlődést érjenek el. A Járási Bizottságon belül rossz volt az ellenőrző munkánk. Ha kimentünk egy-egy alapszervezethez, kevés időt töltöttünk ott és csak futólag beszéltünk 10—15 percig egy- egy titkárral és igy kevés segítséget tudtunk adni munkájához. Farkas elvtárs beszéde után ezeket a hibákat felszámoltuk. A hozzászólások után a választ. ' mányi ülés javaslatot tett, hogy Rákosi elvtársnak küldjenek távi. uaitot, melyet a választmány egyhangúlag elfogadott. Jól dolgoznak az állaudóbizoltságok, gyors ütemben halad az őszi munka és a begyűjtés Rádón ott találjuk a termelőszövetkezeti csoport scrtésfiaztatójánál Zsidi Károlyt, a rádói mezőgazda- sági áliandóbizotl'ság elnökét. Élénken beszélget Tóth Jánossal, a tszcs állattenyésztőjével és Vitusz Károly dolgozó paraszttal. A középtermetű, meglehetősen vékony ember szabad idejét állandóan dolgozó paraszttársai körében tölti és, egyre többet látogat el a tszcs-be. Szereti a földet és ért is a gazdálkodás módjához. Éppen ezért választották őf a községben a mezőgazdasági állandóbizottság elnökének. Szorgalma közismert, hiszen minden munkát az elsők kö- zötit végez. A nyár folyamán elsőnek aratott le, elsőnek hordott be és bizony egy kissé nehezére is esett, hogy úgy jött ki a sorrend, hogy nem ö csépelhetett elsőnek. Ezt-azonban igyekezett pótolni a jó beadással. Azóta már teljesítette beadási tervét szénából, búr. gonyából és a beadás valamennyi ágának eleget tett. A maga szorgalma és példamutatása mellett soha nem hanyagolja el a bizottság munkáját sem, hiszen nekik kell elsősorban mozgósítani a mezőgazdasági munkák idejében való elvégzésére. — Rendszeresen részlveszek a végrehajtó bizottság illésein, mert á jó munkának ez ar első alapja — mondja Zsidi Károly. — Ilyenkor mindig értesülök az uj feladatokról, melyeket meghatároz a végrehajtó bizottság. Itt szerzek tudomást az egyes rendeletekröl, mely segít a további munkánkban. Ide azonban rendszerint felkészülve szoktam elmenni. Megtartjuk minden héten az állandóbizottság üléseit, ahol határozatot hozunk a következő héti munkánkra és javaslatokat teszünk a Végrehajtó Bizottság -üléseire és a tanácsülésekre. A községben úgy ismerik Zsidi Károlyt, mint aki igen szeret foglalkozni a szőlők nemesítésével, azok különböző betegségei e.len folytatott küzdelemmel. De mint munkája bizonyítja, mással is foglalkozik. A többi terménynél is harcol1 a magasabb terméseredményekért. Már az elmúlt évben kipróbálta a pótbeperzást és az idén már maga javasolta a dolgozó parasztságnak, hogy végezzenek pótbeporzást a kukoricánál és napraforgónál. Megbeszélte ezt a bizottság tagjaival és agitációs munkát végeztek az egész községben, hogy minél nagyobb területen végezzék el a pótbeporzást. Bevonták ebbe a munkába a dülőfelclősöket és aktíváikat is, — Nyitott szemmel és füllel jár a bizottság valamennyi tagja —- folytatja a beszédét Zsidi Károly. — A nyár folyamán, amikor az aratásra készültünk, az egész falu a gyors aratás lázában volt. Persze mi is igy mozgósítottunk. A gyors behordáshoz pedig azt javasoltuk dolgozó paraszttársainknak, hogy fogjanak össze és igy végezzék a munkát. Közben majdnem megfeledkeztünk arról, hogy elég rosszak ä díilőutak és arra is gondot kell fordítanunk. Mi kezdeményeztük ezeknek a megjavítását is. Igyekszünk mindenhol könnyíteni, gyorsítani a munkán, mert ezért választott meg bennünket a dolgozó parasztság. így végzett el sorjában minden munkát a nyár folyamán a bizottság. A másodvetési terveket is teljesítették. , Valamennyien jó gazdálkodók ^ a bizottság tagjai és ezért már a rendelet megjelenése elö'tt felhívták az egész köz- ség figyelmét az őszi trágyázásokra. Az esőzések előtt már 90 százalékát elvégezték a trágyázásnak. Ebben az időszakban a határ nagyrészében elvégezték az egérmérgezést is. A trágyakihordás ütemét meggyorsította az, hogy tovább folytatták a behordás ideje alatti kezdeményezést és közösen dolgoztak. Főleg párosával fogtak össze a dolgozó parasztok és igy egy-egy darab földre hamar kikerült a szükséges trágyamennyiség. Közben megkezdődött a betakarítás. Szedik a napraforgót, burgonyát és itt-ott már kukoricát is törnek. Ezekkel egyidöben teljes ütemben folyik a szántás cs vetés. A mezőgazdasági állandóbizottság jó munkájáról tanúskodik hogy már elvégezték a bíbor vetését és az őszíárpáé is megkezdődött. Folynak a szántások rozs alá, búza alá, végzik a keverőszántást, az egész határ olyan mint egy méhkas, mely körül a méhek dongának. Folyik a betakarítás. Nap-nap után újabb dolgozó parasztok jelentik a tanácsnak az egyes munkák befejezését. Különösen jó ütemben haladt! a napraforgó és burgonya szedése, valamint a gyümölcsök folyamatos szüretelése. Egymás után érnek a községbe a megrakott szekerek. Az első szekérrel valamennyi ember a begyűjtő raktárak előtt áll meg. Az első termésből tesznek eleget beadási tervüknek. A gabonabeadás lendületét fokozva végzik az őszi begyűjtést. Nem marad el a burgonyafelvásárlás sem. 248 mázsa burgonyát adott be eddig' a dolgozó parasztság. Ebből 160 mázsát a beadásba, amivel tervüket már 30 százalékra teljesítették. ■ A dolgozó parasztok között elsősorban találjuk a tanácstagok, a begyűjtési állandóbizottság tagjainak példamutatását. Egész sor be. csiiletes dolgozó paraszt van már, akik egész évi beadási tervüket teljesítették. Tóth János (Piszker) az egész községben jól ismert és jó hírnévnek örvendő 4 holdas dolgozó paraszt. Főleg azért emlegetik sokan, mert a kevés földjéből sokat termel, sok jövedelme van. Becsületes, szorgalmas munkával termel egyre többet. Egyre többet ad a földnek és igy van jövedelme. Futja bőven a beadási tervek teljesítésére. Az cvsö félévben nem is ütemezett be •neki a tanács sertést, ő még is leadott egyet. Most a napokban leadta a másodikat, amit ismét maga ajánlott fel. Tud adni bőven 'Ez államnak, mert ebben az évben már az ötödik sertést hizlalta meg, Két serfésí a hazának adott, a többit a szabadpiacon értékesi- teíite. Júniusban, amikor a beütemezé- sek folytak, még alig haladta meg a negyven kilót a felajánlott sertése. Ennek alig három hónapja, de máris 130 kilós sertést adott be, mert alkalmazta az expresszhizla- lás módszereit. A hozzá hasonló becsületes dolgozó parasztok eredménye az, hogy a község harmadik negyedévi 6er- tésbeadási tervét 85 százalékra tel, jesitette. Tóth János (Piszker) cpp úgy mint a gabonából, egész évi tervét túlteljesítette burgonyából, tojásból és baromfiból. Havi tejbeadási terve 70 liter. Ö ezzel szemben augusztus hónapban 384 liter tciet adott be. Tervét 520 százalékra teljesítette. Több mint 200 százalékra teljesítette tejbeadási tervét. Török István 19 holdas középparaszt is. Telje., sitette tervét kenyérgabonából és takarmánygabonából is. 882 kiló burgonyabeadási tervével szemben eddig 16 mázsát adott be, de mint megígérte, még adni fog, mert bő termése volt ebben az évben. 6 mázsa napraforgóbeadási tervébe eddig 4 mázsát ado-tt be, de azt is hamarosan teljesíti. Török István elsőnek kezdte meg a községben a kukoricabeadási terv teljesítését., 270 kilót vitt a raktárba. Czuckc István nyomban követté a példát. — Eddig mindenben én jártam az élen, csak egyedül a kukorica votl hátra. — mondja Czucka 1st" ván — hát nem hagyhatom, hogy megelőzzenek, ezért egész évi kukoricabeadásomat telj esitettem. így tett Czucka István a sertés- beadásnál. Elhatározta, hogy ő adja be a második félévben az első sertést, Mint körzeti állatfelelős ■/látta, hogy a többi gazdánál jobban híznak a sertések. — Ezt nem tűrhetem — szólt az egyik alkalommal. — Az én sertésemet akartam először beméretni és csak azért is megmutatom, hogy nem előz meg 6enki. Tényleg nem előzték meg. Alkalmazta az expresszhizlalást ö is, mint Tóth János (Piszker) és az; első csoporttal ment ol a sertése. — Az én házamhoz most már csak látogatóba- jöhetnek -vagy tanulni — mondja Czucka István —, mert ebben az évben minden beadásom rendben Tan, valamennyit túl is teljesítettem, Czucka István állandó népnevelő munkát végez. Miközben ellenőrzi a sertések cs vágómarhák bízását, elbeszélget a dolgozó parasztokkal. Hogy agítációja- eleven legyen, megmutatja saját begyűjtési könyvéből, hogy ő mennyiben tett eleget a haza iránti kötelezettségének. Az ilyen irányú népnevelő munka folytán egyre többen vannak olyan dolgozó parasztok, akik egész évi terveiket teljesítik. Jó munkájuk eredménye, hogy a község állandóan az élenjárók, a megye legjobbjai közé tartozik. Ennek eredménye az, hogy vágómarhából 48 százalékra teljesítették egész évi tervüket. 94 százalékra teljesítették egész évi tojás- beadásukat. A 17 mázsa soványbaromfi beadási tervüket túlteljesítették három mázsával. Tejbeadási tervüket valamennyi hónapban tuL teljesitették. A megyében a legjobb eredményt érték el ezen a téren. Terveik további teljesítésének, túlteljesítésének alapja, a november 7-re tett felajánlásuk, melynek’ maradéktalan teljesítéséért már is harcba indullak. (Konyccsni István) A népnevelő-tanácskozásra javítom munkáimat A helyi pártszervezet azzal bízott meg, hogy szeptember 7-én Zalaegerszegen tartandó megyei népnevelő értekezleten résztvegyek, Az értekezletre úgy készülök, hogy • a párttítkár elvtársnövel megbeszélve az eddigi eredményeket és a hiányosságokat, meg tudjuk javítani a munkánkat. A népnevelőkkel elbeszélgetve megkérdezem, hogy az eddigi munkájuk alatt mi.i lyen jó és rossz észrevételeik van-l nak. Felkeresve a hozzám beosztott J házakat elmondom, hogy mit árt| | nekünk az ellenség hangja, a kiéri, kális reakció és a ku'lák. Ezek leleplezésével készülök az értekezletre. Természetes, ha jó népnevelő munkát akarunk folytatni, ahhoz eszükséges az, hogy mi népnevelők fel legyünk készülve, amit csak úgy tudunk elérni, ha rendszeresen megtartjuk a heti népnevelő értekezleteket és tanulunk. Ezen a téren nálunk is van javítani való, vannak olyan népnevelő elvtársaínk, a-kik nem tartják fontosnak, hogy egv értekezleten megjelenjenek, hivatkozva a sok munkájukra. Ezeket a hiányosságokat most majdnem teljes egészében felszámoltuk és egy értekezlet után mindenki a beosztott területén igyekszik a legjobb munkát kifejteni. Én ennek a megyei értekezletnek nagy eredményét várom, mert hiszen a megye minden területéről jönnek és igy a legjobb módszerek ismertetésével, alkalmazásával jobb munkát tudunk kifejteni a kővetkező időkben. Simonfai István Pókaszpelt
