Zala, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-05 / 208. szám

Az ősziárpa egyrészét már elvetették, de minden őszi munkát határidő előtt akarnak elvégezni a pacsai Harcos tsz-hen A pacsai Harcos-termeiőszövet- kezet dolgozói nagy lendülettel láttak hozzá az őszi mezög-zda- sági munkák elvégzéséhez. Az el­múlt év tapasztalatai arról győzi­tek meg őket hegy a következő esztendő bőséges termésének <nsö feltétele a korai vetés. Az istállótrágya kihordása n\ár augusztus első napjaiban megkez­dődött- Eddig már jóval több, mint kétezer mázsár- valót adtak a földnek, de még körülbelül 20 holdat akarnak istá'llótragyázni ebben a hónapban. A trágyázást azonnal nyomon követte a keve- rő szánt ás. majd -nem sokkal utá­na a pölöskei gépállomás elvégez­te a vetoszántást is. Az ősziek tekintélyes része már a földben van. Eddig 15 hold i-ep- ce. 10 held olaszperje és 15 hold ősziárp;. vetését végezték cl, de most fejezték be ezenkívül 5 hold őszi takarmánykeverék vetését is. Valamennyi munkát az új agro­technikai módszerek segítségével végeztek. Az idei tapasztalatok meggyőzték a tsz valamennyi tag- iái. hogy sokkal eredményesebb a kalászosok kereszlben-hosszában való vetése. Igaz. hogy valamivel több a munka vele, de a holdan- kénti 2—3 mázsás többlet bőven megéri u fáradságot. Az ősziárpájukat már a k< reszt- soros módszerrel vetették, de el­határozták. hogy valamermji ga­bonaféléjüket így vetik. Arról is meggyőződtek, hogy az ősziárpa termesztése sokkul kifi­zetődőbb, mint a tavaszi- Ezért-, a tavalyihoz képest emelték, az őszi­árpa vetésterületét. Jövőre negy­venhárom holdon termelik ez idei 38 hold helyett. Amikor a termelőszövetkezet elkészítette az őrzi munkálatok tervét és csoportgyülésen megbe­szélték azt. elhatározták, hogy va­lamennyi feladatukat a minis ziter- tanácsi rendeletben megszabott határidő előtt végzik el. Nagy feladatok áilnuk még előttük, hí. szén hátra van 77 hold őszi bú­zájuk, 23 hold rozs. az ősziárpa nagyrésze. de lelkesedésben, mun­kakedvben nincsen hiány náluk. A fiatsiók is nagy lendülettel dolgoznak. Különösen jól kiveszi részét a munkából Szabó Vilma, Kollai Rózsa és Zsismond Rózsa. V-al:,mennyinek 130 körül jár már a munkaegysége, de'! a gazdasági Lelkesen folyik a készülődés a mezőgazdasági és állattenyésztési kiáilifásra A szovjet növénytermesztési cs állattenyésztési módszerekeit al­kalmazó állami gazdaságaink, ter­melőszövetkezeteink és egyéni­leg gazdálkodó - dolgozó pa­rasztjaink gondosan készülnek a Megyei Mezőgazdasági és Állatte­nyésztési Kiállításra, hogy bemu­tassák eredményeiket, amelyeket az uj módszerek következetes al­kalmazásával értek el. A pafisíUrr-andorházi Harcos tsz bemutatja burgonyáját, amelyből a szárazság dacára holdanként 60 mázsás termésük lett. Kiállításra kerül: többek: kolzött az andráshi­dai állami gazdaságban termelt búza és rozs, amiből a keresztsoros vetéssel 16, illetve 16.5 mázsás ter­mést értek él. A gelseí állami gaz­daság bemutatja, bogy a nyers - foszíátos isiáílótrágya alkalmazá­sával holdanként, 150 mázsás cu­korrépatermést értek el. A türjei Ifjú Gárda tsz kiállított kukori­cája azt igazolja, hegy a négyzetes vetés alkalmazásával, valamint pót­beporzással sokkal magasabb ter­mésátlag . érhető el, mint a régi módszer szerinti vetéssel. A zalalövőí állami gazdaság ki­állított tehene évi 4295 kilogramm • tejet ad. Ezt tőgymasszázzsal, napi háromszori fejéssel és,az egyedi ta­karmányozás bevezetésével érték el. Itt lesz a kiállításon a nagyka­nizsai Vörös Csillag tsz négymázsás mangalica hízója és a novai Vörös Zászló több mint hárommázs.ás te­nyészkanja, ami mind azt igazolja majd, hogy a fejlett állat-tenyész­tési módszerekkel szemben a régi módszerek lemaradnak, nem tud­nak azokkal lépést tartani. Nagyüzemi gazdálkodásunknak nagy segitséget, nyújtanak a gépál. lomások, melyek a kiállításra fel­vonultatják mezőgazdasági gépei­ket. A látogatók megtekinthetik a naponta 15 holdat arató és cséplő kombájnt, a siló i öltöt, mely egy napi munkájával 7 fejőstehén egész évi silótakarmányát biztosítja. Az uj módszerek alkalmazását a kiállításon legjobb mezőgazdasági szakembereink fogják ismertetni. Elmagyarázzák, bogy mi a több- termelés nyitja és hogyan vezet a nagyüzemi szövetkezeti mezőgaz­dálkodás a boldog jövő felé. \ Az állami ^azdasúgfok el&é félévi versenyének g-yőztese az antlráshidas gazdaság' Az Állami Gazdaságok ZaU>me- gyei Trösztje most értékelte az állami gazdaságok elmúlt- félévi munkáját. Ezzel egyidejűleg átrd- iák a megye legfőbb gazdaságá­nak: az Andráshidai Állami Gaz­daságnak a megyei pártbizottság várdorzászlóját. Az ünnepélyes értékelésen meg­jelentek a gazdaság vezetői és leg­több dolgozói, a megyei pártbi­zottságtól Harasta Katalin, a já­rási pártbizottság részéről pedig Papp István és Nagy Józseíné elvtársak­Sztrehovszki elvíárs, a tröszt igazgatója a gazdaságok első fél­évi versenyéről ezeket, mondta; — Állami gazdaságaink dolgo­zói pártunk irányításával, az ipa­ri munkásság példája nyomán egyre jobb eredményeket érnek cl gazdaságaink fejlesztésében. a tervek teljesítésében, túlteljesíté­sében. Ebben a féiesztendőben a gaz­daságok vezetési színvonala sokat javult. Az igazgatók és’ agronó- musek sokkal közvetlenebbül fog­lalkoznak a gazdaságok fejleszté­sével. a tervek elkészítésével és tejesítésével. Ez annak a jele, hogy ma a gazdaságok veze­tői mindinkább követik pártunk Kezpond Vezetőségének aat az út­mutatását, hogy a. vezetők nap mint nap emeljék eszmei és po­litikai tudásukat, sajátítsák el a szalonná irányítás olyan módsze­rét, amely biztosítja a párt poli­tikájának végrehajtáséit, a tervek teljesítését. Sztrehovszki elvtárs beszédében hangsúlyozta -■ dolgozók öntuda­tának fejlődését, egyre növekvő hazaszeretetét, melyet kifejezésre juttatnak azzal, hogy magukénak érzik az állami gazdaságot. Majd a munkaverseny előfeltételeivel és fejlődésével foglalkozott, — Hogy mennyire fontos a vér- seny megszervezése és kiszélesí- ■ tése, azt bizonyítják a?ok az ered­mények, melyeket dolgozóink el­értek. Példákkal tudjuk bizonyí­tani. hegy amelyik gazdaságban megszervezték ai munkaversenyt ott ugyanolyan adottságok mellett nagyobb eredményeket érnek el. A tél folyamán az elmúlt évi 51 százalékos lejtermelési tervet az első negyedév végére, a verseny, ó megszervezésével, a dolgozók mozgósításával 196 százalékra emeltük, s biztosítottuk a terv teljesítését. A verseny szervezése terén hi­ba. hogy egyes igazgatók és üze­mi bizottságok belenyugszanak a formális verseny szervezésébe. A dolgozókat nem vonják be a ver­senyfeltételek kidolgozásába. ai felajánlások szervezésébe és az értékelésbe sem. Ilyen bürokrati­kus versenyzés folyik 2 zsigmond- házi, kápolnapusztai és a s-enU györgyvölgyi állami gazdaságok­ban. Hiba volt -az is, hogy a gazda­ságok vezetői nem szervezték meg és nem biztosították, hogy időközünkén 1 versenytársukat meglátogassák és a helyszínen kölcsönösen értékeljék a verseny állásátj eredményeit, hibáit. A tröszt a statisztika és zz el­lenőrzés során szerzett tapaszta­latok alapján értékelte - félévi versenyt, melynek leglelkesebb harcosai az andráshidai és a zala- lövöi gazdaságok voltak. Az and­ráshidai gazdaságban fordítanak legtöbb gondot a szocialista mun­kaverseny kiépítésére. Az e téren végzett jó munkájuk nagymérték­ben hozzájárult ahhoz, hogy a’ gazdaság az első helyre került a verseny eddigi szakaszában­összevetve a különböző szak­ágak és c. gazdaságok egészének munkáját, a következő , sorrend alakult ki: 1. Andráshida 52 ponttn 2 Zalalcvő 46 „ 3. Alsóikkor 39 4. Zalaapáti 38 5. Felsőrajk 37 ,, e. Gelse-Pölöske 30 7. Kápolnap tiszta 27 A sort a hárem sereghajtó gaz­daság: Zsigmondháza. Szent­gyergyvölgy és Zalabesenyő zár­ja be. Sztrehovszki elv társ beszéde után Harasta Katalin elvtársnő, az MDP mégyebizottsága mezőgaz­dasági osztályának vezetője átad- iv- a versenyzáezlót és további eredményes munkát ki: ánt a gazdaság dolgozóinak. Boldogan, büszkén mondo­gatják egymásnak a palin! dol­gozó parasztok: — Én is szövetkezeti ember let­tem. Mint a bor zamatét szokták, úgy kóstolgatják most ennek a szónak az izét. Forgatják a szá­jukban, mondogatják: tetszik ne­jük. Legnagyobb részük néhány he­tes, vagy néhány napos csoport- tag. de egy kis büszkeség már látszik rajtuk. Sőt. mintha egy kis lenézéssói kezelnék azokat, ekik még eimaradettabbak náluk' és nem jöttek rá, hogy csoporto­san sokkal több övöm van a gazdálkodásban, sokkal nagyob­bak a lehetőségek. Ilyen dolgozó azonban kevés van Pál inban Valóban csak néhány elmaradott két!aki dolgozó akad, akik még nem vették észre, hogy képtelenség az üzemben is és a földön is helytállni. Nyolc-tiz csa­ládra tehető ezeknek a száma. Palin szövetkezeti község lett A kiskapukban, az utcán, a gép­állomás előtt mindenütt csopor­tokban beszélgető emberek. Most még csak a terveztetésről folyik a szó. Latolgatják az uj életet. Nyolc éven belül ez a második földfoglalás a palin! dolgozó pa­rasztok életében. Az első akkor volt, amikor szétosztották maguk között a földesurak földjét. Most folyik a föld második,. Igazi birtokbavétele. A három termelőszövetkezet most alakítja ki a. hatalmas parcellákat, ahol egyetlen tagban lesznek a táb­lák, ahol könnyebben dolgozik az ember, a gép. Aki csak felületesen nézi ezt a változást, azt hinné, hogy csak cséplés táján indult meg a moz­golódás. Az első tszcs még 1948-ban ala­kult a községben. Voltak ered.né­Palin szövetkezeti község lett nyeik, de akadt bőven a hibák­ból is. A 12 tag nehezen birkó­zott a 130 hold földdel. Tetézte a hibákat, hogy gyenge, tapaszta­latlan volt a vezetőség, nem. tud­ta. szervezni, irányítani a mun­kát. Fejlődés ezért volt. Minden év­ben sokat tanultak, tapasztaltak. A nem odavalókat eltávolították, maguk közül és a község legbe­csületesebb dolgozóival erősítet­ték soraikat. Tavaly ősszel — a jövedelem elosztása után — hatalmasan meg­nőtt az érdeklődés. Közel volt a kanizsai Vörös Csillag- tsz is, aminek az eredményei szintén felkeltették a vonzódást a cso­portos gazdálkodás felé. A pártszervezet jól dolgozott. Kihasználták a lehetőségeket és 1952 januárjában újabb 25 dol­gozó paraszt lépett be a tszes-be. Hogy az eredményeket betetőz­zék és biztosítsák a még gyor­sabb fejlődést, egyesültek a ka­nizsai Vörös Csillaggal. Most már az egezz falu figyel­te a munkájukat. Eljá'rogattak földjeik mellett és Összehasonlí­tották azt saját terméseikkel. Mindenütt azt tapasztalták, hogy bármennyit is dolgoznak nem tudnak versenyezni a nagyüzem­mel. A falu egyik részében gyorsab­ban mozdultak meg a. dolgozók. Németh Gyula elvtárs, a párt- szervezet akkori, titka la^ a je-, lenlegi tanácselnök sűrűn kijárt közéjük cséplés idején. Az egész községben szerették Németh elvtársat. ötödik éve volt párttitkára a falunak. Vala­mennyi választáson reá esett a tagság bizalma. Szívesen látták a gép körül is. Különösen azt hallgatták nagy érdeklődéssel, amikor a szövetke­zeti gazdálkodásról beszélgetett velük. Ismeretes volt már akkor előttük,, hogy a termelőszövetke­zetek az idén is jóval nagyobb termést takarítanak be, mint az egyénileg dolgozók. Szavai nem maradtak hatás nélkül. Még órák múlva is arról beszélgettek munka közben, hogy meg kellene próbálkozni a cso­portos gazdálkodással. A legfejlettebbek látták, hegy ez már nem is lenne próbál­kozás, tömegével vannak elöltük a jó tapasztalatok. —• Nem próbálgatni kell ezt, hanem csinálni —. mondogatták és meg is alakították az előké­szítő bizottságot. Hoffmann János középparaszt az elsők között volt, aki bele­csap ott Németh elvtárs tenyeré­be, ezzel is nyomatékot adva an­nak. hogy ö már a szövetkezeti gazdálkodás híve. Nem sokat váratott magára Lukács István 12 holdas középparaszt sem, aki a végrehajtóbizottságnak is tag­ja. Tudta, hogy a tanácstagok­nak. példát kell mutatnia. Hitz- felder János tanácstag is az el­sők között volt. Amikor hire ment az előkészí­tő bizottság megalakulásának összedugta fejét a többi dolgozó. Olyanok voltak az elsők, akik­nek szava van a faluban. De ez a tekintély nem olyan volt, amit vagyonnal szereztek és csak ad­dig tart, mig ott áll a hátuk mö­gött néhányszáz hold föld. A Hoffmann Jánosok és Lukács Istvánok tekintélye becsületes odaadó munkában nőtt meg. Ezért követték őket a többiek. • Németh elvtárs pedig fáradha­tatlanul járta tovább a házakat. Komoly segítséget kapott a gép­állomás politikai vezetőjétől. Vi­lágos. tiszta, mindenki előtt ért­hető érveik sorra meggyőzték az embereket. Körültekintő tervszerűség jelle­mezte a munkáját. Legelső fel­adatának azt tekintette, hogy ki­válassza. azokat a becsületes dol­gozókat, akik könnyen hajlanak a szóra, öntudatosak, sokat látot­tak, elismert gazdák és ezekből megalakítsa az előkészítő bizott­ságot, amelyet szívesen követnek a többiek. Fáradozásukat siker koronázta. Julius végén megalakult Korpavá­ron a hármas tipusu Busakalász tszcs. 25 taggal és 240 holdon kezdik meg a munkát. Ä kor dg vári földmegmoz­dulás után bent a faluban is egyre többet beszéltek az embe­rek a tszcs-aiakitásról. A párt- szervezet jó munkája nyomán itt is hamarosan megalakult az elő­készítő bizottság. Azok határozták el elsőnek a belépést, akik szeretnek jól gaz­dálkodni és felismerték, hegy er­re a nagy táblákon nyílik meg a lehetőség, Czinderi István középparaszt alighogy döntött a belépés felöl, máris hozzálátott a. szervezéshez. Fáradhatatlanul beszélt, agitált és sokan követték a. példáját meggyőző érvei nyomón. Kivette a munkából a. részót Németh elvtársnö is, az MNDSz szervezője. Különösen az asszo­nyok hallgattak rá, de a férfiak közül is sokat rábírt a tszcs-be való belépésre. Augusztus húszadika kettős ün­nep volt az idén Palinban. Nem­csak alkotmányunk törvénybeik­tatás árnak évfordulóját, hanem az uj hármas tipusu tszcs megalaku­lását is ünnepelték ezen a, napon. A csoport az „Augusztus 20" ne­vet vette fel. A. dolgozó parasztok zöme ek­kor már tagja volt vagy az egyik, vagy a másik termelőszö­vetkezeti csoportnak. A kommu­nisták azonban azt mondották, hogy most már végigviszik a megkezdett munkát. Tovább folyt a. házagitáciő, de emellett 2—3 naponként összehív­ták egy-egy megbeszélésre a ta­gokat. Persze eljöttek azok is, akik még nem tudtak dönteni. Kis irigykedéssel nézték, hogy mi­lyen terveket szőnek a már be­lépettek. Tudták, hogy ezek a tervek olyanok, amik rövidesen ■meg is valósulnak; A szövetke­zeti tagok persze ezeken a. gyű­léseken is buzdították őket: — Csak nem akartok utolsók lenni, látjátok, hogy már majd­nem mind itt vagyunk. Gyertek közénk — mondogatták nekik, így lépett be Mihalecz János középparaszt is, mert valóban nem akart utolsó lenni. De nem akart az elmaradottak közé tar­tozni Horváth Ferenc, Szabó Ist­ván és Siskó György sem, akik szintén egy ilyen gyűlés után Ír­ták alá a belépési nyilatkozatot, ★ Palinban ma már nincs egyetlen becsületes dolgozó sem, oki ne lenne tagja az egyik, vagy másik csoportnak. Vala­mennyien a legfejlettebbet, a »lár­más típusul választották. Kint a- határban pedig folyik a föld mé­rése. Alakulnak a hatalmas, több. száz holdas táblák, ahonnan jö­vőre lekerül a szövetkezeti falu dolgozóinak gazdagabb termése, nagyobb darab kenyere. év befe.jeztéig el akarják érni a százötvenet A férfiúk közül DOl/os Lajos és Vass Sándor dolgoznak különös szorgalommal az őszi vetésterv döelőtti teljesítéséért. Velük dol­gozik Iiolicska Maria 'is, akinek már közel 150 munkaegység van beírva a könyvecskéjébe­Az a tervük, hogy szeptember közepére befejezik a rozs vetését, október közepére pedig a búzáét is. Az eszi árpával pedig úgy szá­molnak, hegy uz a hét végéig mind a földbe kerül. Szorgalmasan végzik az ősziek betakarítását is. A jó munka meghozta a maga gyümölcsét. Nem sajnálták az időt és fárad­ságot a növényápolásra. Egyes helyeken 50 mázsát ad holdan­ként a burgonyájuk; Ahol pedig még egyénileg történik a műve­lés. ott -lig szednek ki többet egy-egy holdról 25—30 mázsánál A pacsai Harcos termelőszövet­kezet lagj-i igy készülnek a kö­vetkező gazdasági évre. Úgy dol­goznak hegy jövőre még szebb eredményeket érhessenek el és munkájuk’"nyomán még szebb, még nyugodtabb életet terem thes- enek maguknak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents