Zala, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-28 / 228. szám

Családom jövedelme Irta: A. V. FEDOTOV, Egész'családom (plvasta a Szov­jetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának az ötödik ötéves tervre vonat­kozó irányelveit." Elolvastuk és öröm tőit ölte el szivünket: mi­lyen hatalmas lépéseket tesz előre a szovjet haza. A haza felvirágzása pedig a mi jólétünket jelenti. Vegyük például az én családo­mat amely egészen mindennapi munkáscsalád. - A szovjet országot átalakító sztálini ötéves tervek gyökeres módon megváltoztattak családom életét, megjavították apvági" helyzetét. A háboruelötti időhöz és 1946-hoz viszonyítva családom jövedelme megnöveke­dett. A munkabér cs a gyerekek ösztöndija havonta 2.600 rubel. Vizenkivüi évente hűségjutalmat fizetnek nekem. A munkabér növekedése csak a dolog egyik oldala. Véleményem szíerint még fontosabb a másik oldal: idén ugyanazon az össze - oen sokkal többet lehet vásárolni, mint n múltban­Valójában mit is jelent csalá­dom számára az árak háború* utáni . ötszörös leszállítása. Fele­ségem. Marija Ivanovna azt mondja, hogy naponta kétszer- hárcmszcr annyi élelmiszert ve­szünk mint 1947-ben. És mit mond a XIX. Pártkon­gresszus irányelvtervezete? A párt kitűzi, hogy a jövőben is állandóan csökkenteni kell a köz­szükségleti cikkek kiskereske­delmi árait, mert az árleszállítás a munkások és alkalmazottak reálbérének, a parasztok jövedel­mének rendszeres emelésére szol­gáló legfontosabb eszköz. Az ötödik ötéves terv folyamán a reálbér a kiskereskedelmi árak Heszállitásának figyelembevételé­vel legalább 35 százalékkal emel­kedik. 1952-fc-en sok mindent vásárol­tunk lakásunk berendezéséhez: fiókcsszekrényt, edényszekrénvt, könyvespolcot, uj székeket. Fele ségem és a magam számára jó felöltöt, Anatclij és Gecrgij fiunknak egy-egy ruhát vettünk. A gyerekek ösztöndíjukból éppen a napokban vásároltak fényké­pezőgépet maguknak. De ki győzné felsorolni u sok uj szer­zeményt? Bármelyik szovjet családhoz hasonlóan az én családom jöve­delme sem korlátozódik csupán a munkabérre, és .ösztöndijakra, hanem kiegészül azzal, hogy az államtól ingyenes gyógykezelést, szanatóriumi beutalást stb. ka punk. Az ország évröl-évte egyre nagyobb összeget költ kulturális és jóléti szükségleteinkre. Ehhez annyira hozzászoktunk, hogy néha már észre sem vesszük. Pedig ha meggondoljuk és utánaszámolunk. akkor igen fi­gyelemreméltó számokat kapunk. Világos és kényelmes lakásunk van. amelyet a gyár adott ne­kem. A ház épitése, ahol élünk. 900 ezer rubelbe került. Ha csak megközelítően is számítjuk, az jön ki. hogy az államnak mint­egy 30 ezer rubelt kellett az én családomra költenie. Idősebb fiam, Viktor nemrégiben nősült meg és ő is a gyárépitette lakás ban lakik­Minden- alkalommal, amikor el­indulok. hogy megkezdjem napi munkámat a második műszakban szembejönnek velem leányaim, akik az iskolából térnek ekkor haza. örömmel és büszkeséggel nézek reájuk. Nemcsak Tamara és Ritá, de minden gyermekem tanul. Ahogy kiszámoltuk, az állam liz és tizezer rubelt költ erre. Idősebb fiam. Viktor az állam költségén ipariskolát végzett. Két- eszlendei oktatása és ellátása kö­rülbelül 15 ezer rubelbe került. Viktor a gépkarbantartó lakatos szakmát sajátította el. Ezután traktorgyari munkája mellett a gépipari technikum esti osztályát látogatta. Az állam itt sem taka­rékoskodott a pénzzel, hiszen a technikum minden tanulójára évente kezel 3 ezer rubelt költ. Viktor kitűnő eredménnyel vé­gezte el a technikumot és utána beiratkozott a politechnika fő­iskola esti tagozatára. Kiderült, hogy fiam főiskolai oktatása minden évben több mint 5 ezer rubelbe kerül­Az állam még több pénzt költ Anatoiiira és Georgijra, akik ösztöndíjat kapnak. Georgij a hétosztályos iskola elvégzése után a geológiai kutató- technikumra iratkozott be. Arra lobi az orvosi főiskola ötödik év­folyamos diákja. Gyermekeimnek saját könyv­táruk van. Persze nem lehet min­den könyvet megvenni, amelyre szükségük van. Rendelkezésükre 411 ingyenesen a gyári könyvtár. A könyvtár berendezésére több mint 400 ezer rubelt fordított a gyár­Gyermekeim' sportolnak is, ami egy kopekjukba sem kerül. A gyár és szakszervezet sportfel­szerelés beszerzésére, edzőkre, sportlétesítmények építésére min den évben több mint 700 ezer rubelt költ• A háború után nem egyszer vcltam fürdőhelyen- Én magam mindössze a beutalás költségei­nek 30 százalékát fizettem, idén pedig ingyenesen utaztam délre. Ha kiszámítjuk, akkor azt látjuk, hogy az állam az utóbbi évek­ben gyógykezelésemre és üdülé­semre mintegy 9 ezer rubelt for­dított. Fürdőhelyen töltötte sza badságát idősebb fiam, Viktor is. Tamara kétszer volt pttörőtábor- ban. Beutalásának egy részét a szakszervezet fizette. Ez még persze távolról sem minden, amit kiegészítésképpen kapunk a munkabérhez. Sztálin elvtárs azt mondta, hegy ha vidáman ét az ember, akkor a munka ég a keze alatt. Tényleg igy is van, mert ugyan ki tudna egykedvűen dolgozni, amikor n«-p mint nap érzi a párt és az állam nagymérvű gondos­kodását. Családunk minden tagja számára örömet jelent a munka és a tanulás. Huszonnyolc esz­tendeje dolgozom a fémkohászat­ban és mondhatom, hegy egyre fiatalabbnak érzem magam. Mi. fémkohászok sztáháhovista munkával, újabb munkaeretlmé nyekkel fogadjuk szeretett kom­munista pártunk XIX- Kongres­szusát. amely újabb lépés még boldogabb életünk felé­Mire fordítják az államkölcsönöket a kapitalista országokban A kapitalista országokban ;az áUamkölcsö- nökei nem a dolgozók javára, nem békés cé­lokra. hanem haláigyárak táplálására, rablóhá- beruk előkészitésére, kis népek leigázására, ha­talmas elnyomó apparátus fenntartására fordít­ják. Az Amerikai Egyesült Államokban a katonai kiadások az utóbbi év folyamán több mint há­romszorosan megnövekedtek és jelenleg az csz- szeg a költségvetési bevételeknek 80 százalékát felemészti. Angliában az egész állami költség­vetésnek a fele, Franciaországban, az 59 száza­léka, Jugoszláviában körülbelül a' 75 százaléka katonai célokra megy. Egyre csökkentik a kapitalista országokban a polgári szükségletekre termelő ipart, egyre több közszükségleti cikkeket gyártó üzemet állí­tanak le, a munkások ezreit bocsátják el, emelik a fcmegfogyasz'ási cikkek árát és az adókat S közben egyre növekedik a monopóliumok szuperjövedelme- Az angol monopolisták kis cso­portjának profitja az egész nemzeti jövedelem­nek több mint kétharmadát emészti feü Ágyuk, bombák, bombázók, napaím’oombák és más halálthozó fegyverek készülnek a kapi talisía országok áilamkölcsöneinek összegeiből. A burzseá országokban az áHamkölcscnökbői befolyó összegeket nem termelési célokra, nem anyagi értékek előállítására fordítják, s éppen ezért élősdi. nép-ellenes jellegűek ezek a köl­csönök, hiszen a tőkések meggazdagodásának legfőbb forrását képezik. A kölcsönök minden haszna a kapitalistáik zsebébe vándorol, akik a kötvények túlnyomó többségének a birtokában vannak. Az imperialista terjeszkedés és más orszá­gok rabságba döntésének eszközéül szolgálnak a tőkés országokban a kölcsönök. Világos pél- dáia ennek az. a kölcsön, amelvet az Egyesült Államok nyújt ,-Marshall-terv" márkázással egyes burzseá országoknak- Ezeket a köicsönö két is a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni háború kirobbantásának előké­születeire. az amerikai monopóliumok esztelen vuáguralmi terveinek megvalósítására fordítják. a Szovjetunióban A szocialista államkölcscnök alapvetően kü­lönböznek a, burzsoá országok kölcsönéttől. A Szovjetunió a kölcsönkibocsátásból befolyó ősz- szegeket a népgazdaság finanszírozására, a nép­gazdaság fejlesztésének fokozására és meggyorsí­tására használja fel. A kölcsönökkel kapcsolatos kifizetéseket nem adóztatás utján beszedett csz- szegekből eszközük, hanem a szocialista üzemek­ből az állami költségvetésbe befolyó bevételből. A szovjet emberek jól tudják, mire forditja az állam kölcsönadott rubeljeiket. „Végtelenül boldog vagyc-k, hogy azt a pénzt, amit kölcsön adok a hazának, a sztálini korszak nagy építke­zéseinek megvalósítására fordítják majd“* — mondoíta Oleg Iszakov, a moszkvai „Sarló és Kalapács”-gyár olvasztóra, amikor tavaly köl­csönt jegyzett- Hasonlóan gondolkodik minden szovjet ember, mert a sztálini ötéves tervek be­bizonyították: ami a Szovjetunióban terv, az mindig valósággá válik. A szovjet emberek ez- időszérint az uj ötéves terv teljesítéséért dol­goznak. Ez. az ötéves terv a béke gazdasági és kulturális terve. A béke nagyszerű alkotásai épülnek a szo­cialista álla-mkölcsönökből. Öt—hét év alatt el­készül • az öt hatalmas vizierőmű, együttesen 4,210.000 kilowattra tervezett kapacitással; együttvéve több mint 35 kilométer hosszú 9 nagy gát; több mint 40C0 kilométer íővizlevezetö es összekötő-csatorna és 8 nagy víztároló-csatorna Csupán az öt uj sztálini vizierőműőriás évente 22 milliárd 500 millió kilowattóra villamosener- gió-t ad a szovjet hazának. Ez az energiamennyi­ség hozzávetőleg 50 millió ember munkáját he­lyettesíti. A kujbisevi és a sztálingrádi .erőművek a világ legnagyobb erőmüvei lesznek. Békés alkotó munkájával a szovjet nép a béke. a demokrácia és a szocializmus ügyéi védelmezi. Az 1952. évi állami költségvetés Ösz- szesen 476-9 milliárd rubelre rugó kiadásaiból több mint ISO milliárd a népgazdaság fejlesz­tését és kb'. 125 milliárd rubel szociális és kultu­rális célok megjavítását szolgálja. A honvéde­lemre előirányzott kiadások az összes kiadások­nak mindössze 23.9 százalékát teszik ki , .^?ok az ,oriaf\ eredmenvek, amelyeket a szovjet nép a kommunizmus építésében elort, minden ország dolgozóit fokozottabb harcra lelkesítik a háborús gyújtogatok ellen; arra . r’'"’" °n/?lk; VPfy minden nép, amely a szocializmus építésének útjára ’.lépett, a szovjet p n, v méh« áldozatkészséggel járuljon hozzá kclcsönjegyzésekkor is a világbéke megszilár- cmasanoz. Az ötéves terv beruházásai A 85 milliárd forintból Magyar- ország 42 városában építhetnénk olyan Földalatti Gyorsvas id at: mint amilyen Budapesten készül. A 85 milliárd forintból 1950-ben 10 milliárd, 1951-ben 1 3,5 milliárd, 1952-ben pedig 17.5 milliárd forin­tot fordított inti: beruházásokra. Az egész 85 milliárd forintból 1200 Fetőfi-hida t építhetnénk. A Horlhy-rendszer minden évben átlag’ 60 millió pen­gőt fordított beruházásokra. 1929—1939-ig a beruházások összege 616 millió pengőt tett ki. A 85 milliárd forint be­ruházáshoz a kapitalisták­nak 5 év helyett 211 évre lett volna szüksége. J 85 milliárd forintból 95,500 kilométer egyvágányú vasúi vonalat építhetnénk. Ez a vasútvonal lét és félszer futhatná körül a Földet az Egyenlítőnél. A 85 milliárd forintból 288-382 drb 50 személyes Diesel-aytób usfy készíthetnénk. Ha a kocsik közvet­lenül egymásaién sorakoznának fel, B oda pest l öl M oszkvó ig órn t nek. Horthy ék „beruházása“ min­denkor a kizsákmányolok egyéni érdekét szolgálta. „ÖtÖméltósága‘‘ gödöllői kas­télyához akkor építettek mű­utat és vízvezetéket, mikor Budapest munkásnegyedei- ben sem korszerű ut, sem vízvezeték nem volt. 1 v.i < A Sztálin Vasműért, a Budapesti Földalatti Vasúiért, az Inotai Erőműért, a Tiszalöki Vízműért, a Nép® stadionért, az ötéves tervért, a magyar nép boldog jövőjéért, a szocializmusért: jegyezz békekölcsönt 2 a A HARMADIK BÉKEKÖLCSÖN íoo forintos kötvénye’ ' wp’iiz.n'V fflapaa» v' .' ds , .í'í Ww- >. r- ' iS'tW, narij* + wűkwvi <«v< nv^ ö*s.: .yj Vv*:: c4--* 4 ^ + ■>>-w>.yS»í«Y"< .-~r «•*»<><:.. TflVoí» Vf. * ty****i .« ♦ **«'»<»■ «,>,-.;<**« VÍK<**<1 v0wr('r'vw‘ •• *•' •• 'ilPfj 'is»“ ■ K»«6W!as*s8*i a tiszalöki vizilépcső Csaladom jövedelme Irta: A. P. FEDOTOV, a csöjabinszkí traktorgy ár főművezetője, érdemes fémko hász

Next

/
Thumbnails
Contents