Zala, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-28 / 228. szám
ÉLETED Az épületet inár kora reggel feldíszítették. Tóth István brigádja felkészült a r-agy napra, a békekölcsön napjára. Az irodába lépve mindjárt szembetűnik a pártbizottság vörös selyemből készült, arannyal himzetit vándorzászlója. A zászlón ez a felírás látható: „Az üzem legjobb brigádjának”A brigád mindig jól dolgozott, maradéktalanul teljesítette azt, amivel a tervnek tar- tozgtt. A Tóth-brigádnál, vagyis az I. számú tank- állomáson a brigádvezető jegyzett le elsőnek. — A többi brigádvezető 2000 forintot, én 2100 forintot jegyeztem — 1400 forint fizetésre, 2 gyermekem jövőjére — mondja Tó'h István. — Ahogy a termelésnél mindent elkövettem, hogy megtartsam az elsőséget, a kclcsönjegyzésné! is első akartam lenni. A múlt járói, a felszabadulás előtti életéről beszél. 1S39 óta dolgozik az olajiparnál Abban az időben még nem merte volna hinni, hogy egykor ő is megbecsült dolgozója lesz a vállalatnak, még azt sem hitte, hegy hosszabb ideig itt maradhat, hiszen abban az időben azt mondogatták, hogy az olajkutak nemsokára kiapadnak- Nyilván ki is apadtak volna, ha az amerikaiak gazdálkodnának. itt. Életének azelőtti szakasza még sívárabb volt. Mint sommás munkás dolgozott az ország kü-ön- böző részeiben, a papi és urasági birtokokon. Odahaza 11-en voltak testvérek és összesen hárem hold földjük volt. Mit jelentett ez a három hold főid? Nyomort. Négyüknek volt egy pár csizmája. Amikor a csizmát megvásárolták, a legnagyobb gyérek lábához mérték. Ha neki jó, a többinek is jó lesz, hisz ? többieknek kisebb a lábuk. A láb cs a csizma bőre közölt tátongó űrt szalmával töltötték meg. Abban az időben a szegényparaszt nem nagyon adhatta iparra a fiát. mert fizetni nem tudott érte, négy-öt évre pedig nem akarta odaadni ingyenmunkásnak. A gyerek, abban a koi- ban. amikor már felvették volna masnak, az uraságnál is tudott dolgozni s ha mast nem is, egész nyári munkájáért megkereshetett .annyit. amiből került az apjának cgy-két pakli kapa- dohányra való. Mert hegy ruhára vagy c)P9ie keressen — arról szó sem lehetett. Meg ötévi gyerekmunka sem lett volna elegendő egy öltöny ruhára. , , Később, amikor mint sommás dolgozott, tavasszal elkerült hazulról és csak ősszel tért haza, rongyosan és lesoványodva. Ez volt Tóth István é:ete a felszabadulás előtt. * Most. a békekölcsön jegyzés napjaiban Tóth István nem elégszik meg azzal, hogy ő maga 2100 forintot jegyzett s ezzel túlszárnyalta a többi brigádvezetőt. Úgy gondolja, akkor végez jó munkát, ha a brigádja valamennyi tagja becsületesen, erejéhez mérten jegyez. Mi keli ehhez? Az. hogy jó példával járjon elől, mint ahogy meg is tette s ezenkívül az kell még, hogy megmagyarázza brigádja tagjainak, miben látja ő a kölcsönjegyzés fontosságát. Elmondja, hogyan élt ő a múltban és elmondja, mit kapott a dolgozók államában, mit adott neki a párt. Amit tud, 1945 óta tanulta- A párt segíti. Megadja neki a lehetőséget a tanuláshoz. Állandóan tanul, öt év alatt mérnök akar lenni. Nem keit ehhez semmi más, csak szorgalom és erős akarat. A párt mindig mellette van, segíti. Azért jegyzett 2100 forintot, hogy pártunk, államunk, még több segítséget adhasson a dolgozóknak- Április 4-én jó munkájáért 800 forint jutalomban részesült, később sztahánevista lett s ekkor ismét 500 forint jutalmat kapott, augusztus 20-án pedig megkapta a legjobb munka jutalmát, a népköztársasági érdemérem ezüstfokozatát. A brigád még rádiót kapott. A lovászi Szabadság-brigád versenykihívását éppen az előbb kapták meg. A Szabadságbrigád tagjai hatheti fizetésüket adják az államnak békekölcsön címén, ezenkívül békeműszakot tartanak, amikor 15 tonna olajjal többet termelnek és 300 kiló hulladékanyagot gyűjtenek összeTóth István úgy határozott, hogy délután 4 órakor, amikor itt lesz a váltás is, megbeszéli a brigád tagjaival a versenykihívást. Tudja, hogy jól fel kell készülnie, mert az I. számú brigádnál is akad olyan dolgozó, aki bizony hiányában van az öntudatnak- Az íiyeA LEGJOBB ÉRV ncket fel kell világosítania. Jót ismeri a brigád tagjainak jelenét és múltját. Az érvek mindig kéznél vannak nála. Kell-e annál jobb érv, mintha elmondja egy-egy dolgozóról, hogy a múltban sommás munkás volt, ugyanúgy, mint ö, s a felszabadulás óta már arra is telett neki, hogy házat építsen, rádiót és bútort vásároljon. Kell-e meggyőzőbb érv, mintha elmondja, hogy az olajkutak nem merülnek ki, hisz mindig újabb mezőket tárnak fel s ők nem válnak munkanélkülivé, mint ahogy azt az amerikaiak annak idején megjósolták — A versenykihívással kapcsolatban majd a e brigád dönt — mondja Tóth István- — Azt azonban hczzálehelem, hogy ha a brigád mégis más véleményen lenne, s nem fogadná el a kihívást — akkor én rossz 'P-épnevelő vagyok. ★ Délután 4 óra. Megjött a váltás. Ilit van a brigád valamennyi tagja. Kezdetét veszi a megbeszélés- Tóth István brigádvezető ismerteti a lovászi Szabadság-brigád versenykihívását. — A Szabadság-brigád békehétmüszakot tart — mondja — 15 tonna olajjal többet termelnek ezen a héten. 300 kiló hulladékanyagot takarítanak meg és hatheti fizetésüket adják kölcsön az államnak azért, hogy a béke fennmaradjon, tartós legyen, hegy mi békében építhessük boldog jövőnketAmikor a brigádvezető végzett mondanivalóival. néhány percnyi csend következett, az- 1án megkezdődtek a hozzászólások. Tamás Eta is felszólalt. Tamás Eta olajmérő, 950 forint a fizetése és 1100 forintot jegyzett, de a lovászi dolgozók versenykihívása után úgy érzi, nem ■tett annyit, mint amennyivel pártunknak, államunknak és a békének tartozik. — Én 1949-ben kerültem a vállalathoz — folytatta Tamás Eta elvtársnő. — Utamat a párt egyengette. Most olajmérő vagyok és fizetésem 050 forint- Nyitva áll előttem a felemelkedés útja, éppen ezért csatlakozom a Szabadság-brigád versenykihívásához és 1500 forint békekölcsönt jegyzek. Szekér János mélyszivattyúkezelő is felszólalt. <— Tavah/ 500 forintot jegyeztem — kezdte beszédét- — Azóta azonban nagyon sokat, láttam, nagyon sokat tapasztaltam. Meggyőződhettem arról', hogy mire fordítja az állam a mi kölcsön, adott. forintjainkat. Qyönycrű városok épülnek: Sztá.linvárcs. Komló- Épül az jnolai erőmű, a . földalatti gyorsvasút, a liszalöki vízmű, a banyákat korszerű gépekkel látja el államunk, hegy könnyebbé és még gyorsabbá tegye a bányászok munkáját. A mi kölcsönadott forintjaink erősítik néphadseregünket és ezzel biztosabbá, szilárdabbá teszik békénket. Á maga életén keresztül is megmutatta Szekér János elvtárs, hogy mit köszönhetünk a kölcsönnek. 1945, előtt a kulálz cselédje volt, ma már saját házában lakik. Még jól emlékszik Berke János zalalövői és Bitó József őrhajánhá- zai kuiákokra. Egészen fiatal gyerek volt. Iskolába nem járhatott, mert még késő ősszel is a teheneket őrizte, cipője nem veit, a tehén meleg vizeletébe állt és oft melengette a lábát. Fiatal gyenge gyerek volt még. Egyszer, amikor nem tudta felemelni a nehéz trágyával megrakott talicskát, úgy megverte a kulák a vasvillával, hogy napokig betegen feküdt az istállóban. Később sommás lett. 80 an, 100-an aludjak egy-egy barakkban, szalmán. Együtt voltak férfiak és nők. A tisztálkodásról szó sem lehetett. Hiába mentek a kúthoz megmosakodni, az uraság nem engedte, hegy a barakkban kicseréljék a szalmát s arra sem volt idejük, hogy a ruhájukat kimossák A barakkban ezrével ugráltak a bolhák, tetvek is voltak— 950 forint a fizetésem — mondotta Szekér János. — 1100 forintot jegyeztem, de most, hogy elmondtam, milyen volt az én régi életem és ha arra gondolok, hogyan élek most, akkor úgy látom, hogy kevés az 1100 forint. Szekér János elvtársnak 3 gyermeke van. Az egyik most végzi a DISz propagandistaiskolát, a másik a községi tanácsnál dolgozik, a harmadik fia pedig iskolába járLelkesedéssel fogadta cl a maga részéről a Szabadság-brigád versenykihívását. 1100 forintos jegyzését még 300 forinttal megtoldottaA brigád valamennyi tagja csatlakozott a versenykihíváshoz. Tóth István ió munkát végzett. (Takács Elemér) JEGYEZZ ZSOHÁR MÁRIA LEVELÉBŐL: D rág a Any u tcá m! Figyelemmel kisered a. sajtót és ■mint népnevelő is biztosan tudomást szereztél arról, hogy folyik a 111. Békekölcsön, jegyzése. Terv- és békekölcsönt jegyeztek dolgozóink amit aztán százszorosán visszakaptunk. Ezt Te is tapasztalhatod a saját falunkban is. Olyan építkezés volt nálunk az elmúlt 7 év folyamán, amire a Horthy-rendszerben még példa sem volt. Községünk uj hidat, kuh a! házat, iskolái, lönyvtárcit és mén számialun olyan dolgot kapóit un.' szebbé, k ényelmesebbé. boldogé hón trs:[ életünket. Anyukám! Tudod., hogy régen a. diákok nem tanulhattak tovább. Te is igy voltál. Nem tanulhattál, mert akkor még az iskola padjaiban csak a kiváltságosok gyermekei ültek. Látod, ez a felszabadulás után megváltozolt. Boldogan beszélhetsz arról, hogy két lányod középiskolába jár és uj diákotthonban lakhat. Nyugodtan tanulhatunk, nem 'kell rettegnünk a bombák dübörgésétől, mint hős koreai testvéreinknek. Azok a. koreai gyermekek, akik Magyarországon a Kim lr-ftsen iskolában tanulnak, szorgalmasan tanulnak. Hát, hogyne tanulnánk mi, magyar diákok, akiknek államunk uj diákotthont adott. Mi jó tanulással harcolunk a, békéén. Drága Anyukám! Látod, hogy mi diákok is mennyi mindent kaptunk államunktól, de még mennyi mindent kapott országunk minden lakosa. Arra. kérlek, hogy a haza javára, boldog jövőnkért. a békéért tőled telhetőén jegyezz békekölcsönt. Amikor aláírod a békekölcsönt jegyző ivet, gondolj azokra,, amiket levelemben megemlítettem. Vasárnap 1952 szept. 28, 5 Békebizottságaink harci feladatai Népköztársaságnak kormánya felhívással fordult a magyar néphez, hogy minden becsületes, népet, hazáját szerető magyar tehetségéhez mérten, minél nagyobb összegben jegyezzen békekölcsönt a haza felvirágoztatására, békénk védelmére, a maga, hasznára. Ebben a munkában komoly feladat hárul békebizottságainkra. Békebizottsági tagnak lenni hatalmas felelősség, kitüntető megbízatás- A békéért vívott hare egy- egy meghatározott területért, egy lakóházért, utcáért, községéit vagy műhelyért, sőt ezenbelül mindenegyes rájulcbizoft emberért felelősek a békebizottsági tagok az emberek százmilliói, az egész világ leketábora előtt. Különösképpen azokért, akik ma még nem eléggé öntudatos harcosai a béke ügyének. Az egész megyében a legszélesebb rétegeket kell mozgósítani a békeharcra. Ez a lelkesítő feladat vár a falusi lakóterületi és üzemi békebizottságokra. Harcolni a háború elten, védelmezni a békét a mindenre elszánt háborús gyujfogatúkkal szemben: harcolni a béke tervének, az ötéves ' tervnek megvalósitásáért. A Hí. Békekölcsön jegyzésével újból kölcsönt adunk a hazának, hogy segítsük felemelt ötéves tervünk mielőbbi megvalósulását. Békebizottságainkra a kongresszus előkészjtc- sében nem hárulhat szebb feladat, mint az, hogy teljes erővel bekapcsolódunk a kölcsön jegy zés munkájába. A kölcsönjegyzés egyik próbaköve annak, hogy ki áll szilárdan a béke oldalán, ki igazán hü fia hazájának. Békebizottságaink a kolcsönjegy- zés agitáeiójában beszéljenek az ötéves terv alkotásairól. A zalaegerszegi Ruhagyár, a lovászi Kenyérgyár, a söjtöri villamos centi-álé, a buesutai kultúrotthon és minden helyi létesítményről, amely kitéphetet- lenül ódanőtt népünk szivéhez. Az ötéves terv a. mi legvilágosabb beke- programmunk, amelynek mindenegyes oldala népünk békeakaratának megcáfolhatatlan, kézzelfogható bizonyítéka. Mr volna hát meggyőzőbb érv, ékesebb bizonyíték a mi céljaink őszinteségéről, elszánt bek eak aratunk - ról azok számára, akik egyszer-, másszor még az ellenség’ befolyása alá kerülnek: mint nagyszerű ötéves tervünk, a békekölcsön jegyzés agitá- ciójában az ötéves terv ismerteiére mellett: a személyes példamutatás. A békebizottságok tagjai mulassanak példát a jegyzésben. Legyenek a kölcsönjegyzés zászlóvivői. Személyes példamutatásukkal érjék el, hogy minden dolgozó erejéhez mérten jegyezzen. A kisgyüléseken, amelyeket a békebizottságok tartanak, népszerűsítsék azokat a dolgozókat, akik erejükhöz mérten példamutatóan jegyeztek. Vonják be őket a békebizottságokba, legyenek a béla mozgalom aktív harcosai. Dolgozó népünk ellenségei mindent elkövetnek, hogy céljainktól eltérítsék, a jegyzésről lebeszéljék dolgozóinkat. Békebizóltságaink, még szilárdabban menjenek előre a kitűzött utón, leplezzék le az ellenséget és a kölcsön jegyzéssel is szolgálják a béke ügyét, a békebizottságok munkáján is múlik, hogy ne legyen a megyében egyetlen műhely, egyetlen tszcs, állami gazdaság, iroda, vagy lakóház sem, ahol ne tudná minden ember, hogy mit köszönhet az ötéves tervnek és most, a békekongresszusra való készülésben mi a feladata a nép államával, az egész világ békeszerető emberiségével szemben. Vigyék el békebizottságaink a békefervnek nagyszerű" adatait az emberekhez, az ötéves terv számaival, azzal, hogy megyénkben eddig 123 községet villamosítottunk, 39 km bekötőutat, 14 km aszfalt-utat, 2,1 km betonúdat építettünk, 153 község kapott kuli ufóit hont, 42 község mozit., 2:25 traktor munkája könnyíti cl parasztok munkáját. Nehéz lenne azokat a létesítményeket felsorolni, amelyeket megyénk dolgozói kaptak az ötéves terv keretében. Ezekkel a már meglévő és születő létesítményekkel -mozgósítsák békebizottságaink a. legszélesebb rétegeket a béke megvédéséért folyó küzdelemre. A. kongresszusra való készülésben minden utcának, üzemrésznek legyen békebizottsága, amelyek elviszik a dolgozókhoz a békekongresszus hírét, mozgósítják őket feladataink megoldására, a békekölcsön jegyzéssel együtt a III. negyedév tervének teljesítésére túlteljesítésére, az őszi mezőgazdasági munkák határidő előtti elvégzésére és a begyűjtés teljesítésére. Békebizottsdgaink erejét növelje az a tudat, hogy velünk van a hatalmas béketábor. Vegyenek példát azokról a békeharcosokról, akik sokkal nehezebb körülmények között készülnek a népek békekongresszusára. a kapitalista államok dolgozóiról, akik életük árán is kiállnak a Íróké ügye mellett. Munkánk eredményére felfigyel az egész világ minden dolgozója, löszén valamennyien tudják, ho-gy a békék ölesön jegyzés eredménye újabb csapás az imperialistákra, újabb győzelme a béketábornak- Értessük meg a dolgozókkal, hogy a békéért mindenki személyszerint felelős. Sztálin elvtárs történelmi jelentőségű szavait: ,,A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette'' vigyék el békebizottságaink a dolgozók ezreihez és mozgósítsák őket minden becsületes ember legnagyobb kötelességére: a Íréke megvédésére. Busa János a Megyei Békebizottság titkára. A lelenyei gépállomás DlSz-íiataljai a békéért Szeptember 25-én 1 hetes békémüszakot kezdtek a lelenyei gépállomás. traktoristái. A brigád DISz-fiataljai párosversenyre hívták egymást- tervük túlteljesítésére, hogy ki harcol jobban a békéért. 25-én reggel, a békemüszak hős dolgozói, a DISz-fiatalokkal együtt lelkesen ültek autóra, vontatóra és jöttek a gépállomásra, hogy munkájuk mellett forintjaikkal is hozzájárulhassanak nagy ügyünk, a béke megvédéséhez. • * Ott volt közöttük Gyöngy Teréz, fiatal munkagépkezelő Is. Alig 2 hónapja van a gépállomáson, de már is elismeréssel beszél munkájáról valamennyi traktorista. Helytáll a munkában, mert tudja, kikért teszi azt. Édesanyja korán. elhalt és utána nehéz sorsa lett. Ezen a termelőszövetkezet enyhített, de még jobb lett a gépállomásén. Most is a tsz tagja, de úgy érzi, most már övé az egész határ, amikor vidám nótaszóval vezeti génjét. Amikor megtudta, hogy újra- lehetővé tette kormányunk, hogy forintjainkkal járuljunk hozzá tervünk építéséhez, elsőnek állt az asztalhoz és 800 forintot jegyzett. Nem is vártak tőle ennyit. (Fizetése 300 forint). Brigádvezetője megkérdezte tőle: — Nem lesz ez sok neked, Teri? — Nem, — volt a válasz. — Két hónapja vagyok itt cs a gép njár barátom lett. Később még jobban megismerem és úgy fogok dolgozni, hogy többet keressek, igy m ég többet tudok adni. A gépállomás dolgozói valamennyien követték őt. Tilled István, aki augusztus óta van a gépállomáson, szintén 800 forintot jegyzett. Telezi István, mint párttag, példát mutat a munkában is. Nem volt- egyidőben munkagépkezelője. Egy hétig éjjel nappal egyedül dolgozott, a géppel, normáját mégis állandóan teljesített}:. Most, g béke* műszak alatt 370 százalékos tervt eljcsitésscl dolgozik. — Az ,1939-gs években sokszor dolgozta ni napi 20 filléréit. Nem akarom ezt többet megérni, mert boldog jövőt akarok két kis gyermekemnek. Ezért jegyeztem kölcsönt. A gépállomás legjobb brigádvezetöje, Bogárdi József sommás és zsellér volt egykor. Most a gépállomáson felelős vezető. ,\ múlt év őszén elvégezte az 5 hónapos Inig ádvezető-iskolát.’* Sokat kaptam itt a gépállomáson — mondja Bogárdi József. Tanultam, brigádvezető lettem. Ez mind azért váll: lehetővé ■ ? momra, mert a terv gépállomást is adott. Azóta építhettem li • •:*• is és rendezhettem be lakásomat bútorral. Ezért jegyeztem sou forintot.
