Zala, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-28 / 228. szám

ÉLETED Az épületet inár kora reggel feldíszítették. Tóth István brigádja felkészült a r-agy napra, a békekölcsön napjára. Az irodába lépve mind­járt szembetűnik a pártbizottság vörös selyem­ből készült, arannyal himzetit vándorzászlója. A zászlón ez a felírás látható: „Az üzem legjobb brigádjának”­A brigád mindig jól dolgozott, maradék­talanul teljesítette azt, amivel a tervnek tar- tozgtt. A Tóth-brigádnál, vagyis az I. számú tank- állomáson a brigádvezető jegyzett le elsőnek. — A többi brigádvezető 2000 forintot, én 2100 forintot jegyeztem — 1400 forint fizetésre, 2 gyermekem jövőjére — mondja Tó'h István. — Ahogy a termelésnél mindent elkövettem, hogy megtartsam az elsőséget, a kclcsönjegyzésné! is első akartam lenni. A múlt járói, a felszabadulás előtti életéről beszél. 1S39 óta dolgozik az olajiparnál Abban az időben még nem merte volna hinni, hogy egykor ő is megbecsült dolgozója lesz a vállalat­nak, még azt sem hitte, hegy hosszabb ideig itt maradhat, hiszen abban az időben azt mondo­gatták, hogy az olajkutak nemsokára kiapad­nak- Nyilván ki is apadtak volna, ha az ame­rikaiak gazdálkodnának. itt. Életének azelőtti szakasza még sívárabb volt. Mint sommás munkás dolgozott az ország kü-ön- böző részeiben, a papi és urasági birtokokon. Odahaza 11-en voltak testvérek és összesen há­rem hold földjük volt. Mit jelentett ez a három hold főid? Nyomort. Négyüknek volt egy pár csizmája. Amikor a csizmát megvásárolták, a legnagyobb gyérek lábához mérték. Ha neki jó, a többinek is jó lesz, hisz ? többieknek kisebb a lábuk. A láb cs a csizma bőre közölt tátongó űrt szalmával töltötték meg. Abban az időben a szegényparaszt nem na­gyon adhatta iparra a fiát. mert fizetni nem tudott érte, négy-öt évre pedig nem akarta oda­adni ingyenmunkásnak. A gyerek, abban a koi- ban. amikor már felvették volna masnak, az uraságnál is tudott dolgozni s ha mast nem is, egész nyári munkájáért megkereshetett .annyit. amiből került az apjának cgy-két pakli kapa- dohányra való. Mert hegy ruhára vagy c)P9ie keressen — arról szó sem lehetett. Meg ötévi gyerekmunka sem lett volna elegendő egy öltöny ruhára. , , Később, amikor mint sommás dolgozott, ta­vasszal elkerült hazulról és csak ősszel tért haza, rongyosan és lesoványodva. Ez volt Tóth István é:ete a felszabadulás előtt. * Most. a békekölcsön jegyzés napjaiban Tóth István nem elégszik meg azzal, hogy ő maga 2100 forintot jegyzett s ezzel túlszárnyalta a többi brigádvezetőt. Úgy gondolja, akkor vé­gez jó munkát, ha a brigádja valamennyi tagja becsületesen, erejéhez mérten jegyez. Mi keli ehhez? Az. hogy jó példával járjon elől, mint ahogy meg is tette s ezenkívül az kell még, hogy megmagyarázza brigádja tagjainak, miben látja ő a kölcsönjegyzés fontosságát. Elmondja, hogyan élt ő a múltban és el­mondja, mit kapott a dolgozók államában, mit adott neki a párt. Amit tud, 1945 óta tanulta- A párt segíti. Megadja neki a lehetőséget a tanuláshoz. Állan­dóan tanul, öt év alatt mérnök akar lenni. Nem keit ehhez semmi más, csak szorgalom és erős akarat. A párt mindig mellette van, segíti. Azért jegyzett 2100 forintot, hogy pártunk, álla­munk, még több segítséget adhasson a dolgozók­nak- Április 4-én jó munkájáért 800 forint juta­lomban részesült, később sztahánevista lett s ek­kor ismét 500 forint jutalmat kapott, augusztus 20-án pedig megkapta a legjobb munka jutal­mát, a népköztársasági érdemérem ezüstfokoza­tát. A brigád még rádiót kapott. A lovászi Szabadság-brigád versenykihívá­sát éppen az előbb kapták meg. A Szabadság­brigád tagjai hatheti fizetésüket adják az ál­lamnak békekölcsön címén, ezenkívül békemű­szakot tartanak, amikor 15 tonna olajjal többet termelnek és 300 kiló hulladékanyagot gyűjte­nek össze­Tóth István úgy határozott, hogy délután 4 órakor, amikor itt lesz a váltás is, megbeszéli a brigád tagjaival a versenykihívást. Tudja, hogy jól fel kell készülnie, mert az I. számú brigádnál is akad olyan dolgozó, aki bizony hiányában van az öntudatnak- Az íiye­A LEGJOBB ÉRV ncket fel kell világosítania. Jót ismeri a brigád tagjainak jelenét és múltját. Az érvek mindig kéznél vannak nála. Kell-e annál jobb érv, mintha elmondja egy-egy dolgozóról, hogy a múltban sommás munkás volt, ugyanúgy, mint ö, s a felszabadulás óta már arra is telett neki, hogy házat építsen, rádiót és bútort vásároljon. Kell-e meggyőzőbb érv, mintha elmondja, hogy az olajkutak nem merülnek ki, hisz mindig újabb mezőket tárnak fel s ők nem válnak mun­kanélkülivé, mint ahogy azt az amerikaiak an­nak idején megjósolták — A versenykihívással kapcsolatban majd a e brigád dönt — mondja Tóth István- — Azt azonban hczzálehelem, hogy ha a brigád mégis más véleményen lenne, s nem fogadná el a ki­hívást — akkor én rossz 'P-épnevelő vagyok. ★ Délután 4 óra. Megjött a váltás. Ilit van a brigád valamennyi tagja. Kezdetét veszi a meg­beszélés- Tóth István brigádvezető ismerteti a lovászi Szabadság-brigád versenykihívását. — A Szabadság-brigád békehétmüszakot tart — mondja — 15 tonna olajjal többet termelnek ezen a héten. 300 kiló hulladékanyagot takaríta­nak meg és hatheti fizetésüket adják kölcsön az államnak azért, hogy a béke fennmaradjon, tartós legyen, hegy mi békében építhessük bol­dog jövőnket­Amikor a brigádvezető végzett mondani­valóival. néhány percnyi csend következett, az- 1án megkezdődtek a hozzászólások. Tamás Eta is felszólalt. Tamás Eta olajmérő, 950 forint a fizetése és 1100 forintot jegyzett, de a lovászi dolgozók versenykihívása után úgy érzi, nem ■tett annyit, mint amennyivel pártunknak, álla­munknak és a békének tartozik. — Én 1949-ben kerültem a vállalathoz — folytatta Tamás Eta elvtársnő. — Utamat a párt egyengette. Most olajmérő vagyok és fizetésem 050 forint- Nyitva áll előttem a felemelkedés útja, éppen ezért csatlakozom a Szabadság-bri­gád versenykihívásához és 1500 forint békeköl­csönt jegyzek. Szekér János mélyszivattyúkezelő is felszó­lalt. <— Tavah/ 500 forintot jegyeztem — kezdte beszédét- — Azóta azonban nagyon sokat, láttam, nagyon sokat tapasztaltam. Meggyőződhettem arról', hogy mire fordítja az állam a mi kölcsön, adott. forintjainkat. Qyönycrű városok épülnek: Sztá.linvárcs. Komló- Épül az jnolai erőmű, a . földalatti gyorsvasút, a liszalöki vízmű, a ba­nyákat korszerű gépekkel látja el államunk, hegy könnyebbé és még gyorsabbá tegye a bá­nyászok munkáját. A mi kölcsönadott forintjaink erősítik néphadseregünket és ezzel biztosabbá, szilárdabbá teszik békénket. Á maga életén keresztül is megmutatta Sze­kér János elvtárs, hogy mit köszönhetünk a kölcsönnek. 1945, előtt a kulálz cselédje volt, ma már saját házában lakik. Még jól emlékszik Berke János zalalövői és Bitó József őrhajánhá- zai kuiákokra. Egészen fiatal gyerek volt. Isko­lába nem járhatott, mert még késő ősszel is a teheneket őrizte, cipője nem veit, a tehén me­leg vizeletébe állt és oft melengette a lábát. Fiatal gyenge gyerek volt még. Egyszer, amikor nem tudta felemelni a nehéz trágyával megrakott talicskát, úgy megverte a kulák a vasvillával, hogy napokig betegen feküdt az is­tállóban. Később sommás lett. 80 an, 100-an aludjak egy-egy barakkban, szalmán. Együtt voltak férfiak és nők. A tisztálkodásról szó sem lehetett. Hiába mentek a kúthoz megmosakodni, az uraság nem engedte, hegy a barakkban kicseréljék a szalmát s arra sem volt idejük, hogy a ruhájukat ki­mossák A barakkban ezrével ugráltak a bolhák, tetvek is voltak­— 950 forint a fizetésem — mondotta Sze­kér János. — 1100 forintot jegyeztem, de most, hogy elmondtam, milyen volt az én régi életem és ha arra gondolok, hogyan élek most, akkor úgy látom, hogy kevés az 1100 forint. Szekér János elvtársnak 3 gyermeke van. Az egyik most végzi a DISz propagandistaiskolát, a másik a községi tanácsnál dolgozik, a harma­dik fia pedig iskolába jár­Lelkesedéssel fogadta cl a maga részéről a Szabadság-brigád versenykihívását. 1100 forintos jegyzését még 300 forinttal megtoldotta­A brigád valamennyi tagja csatlakozott a versenykihíváshoz. Tóth István ió munkát végzett. (Takács Elemér) JEGYEZZ ZSOHÁR MÁRIA LEVELÉBŐL: D rág a Any u tcá m! Figyelemmel kisered a. sajtót és ■mint népnevelő is biztosan tudomást szereztél arról, hogy folyik a 111. Békekölcsön, jegyzése. Terv- és béke­kölcsönt jegyeztek dolgozóink amit aztán százszorosán visszakaptunk. Ezt Te is tapasztalhatod a saját falunkban is. Olyan építkezés volt nálunk az elmúlt 7 év folyamán, amire a Horthy-rendszerben még pél­da sem volt. Községünk uj hidat, kuh a! házat, iskolái, lönyvtárcit és mén számialun olyan dolgot kapóit un.' szebbé, k ényelmesebbé. boldo­gé hón trs:[ életünket. Anyukám! Tudod., hogy régen a. diákok nem tanulhattak tovább. Te is igy vol­tál. Nem tanulhattál, mert akkor még az iskola padjaiban csak a ki­váltságosok gyermekei ültek. Látod, ez a felszabadulás után megválto­zolt. Boldogan beszélhetsz arról, hogy két lányod középiskolába jár és uj diákotthonban lakhat. Nyu­godtan tanulhatunk, nem 'kell ret­tegnünk a bombák dübörgésétől, mint hős koreai testvéreinknek. Azok a. koreai gyermekek, akik Magyaror­szágon a Kim lr-ftsen iskolában ta­nulnak, szorgalmasan tanulnak. Hát, hogyne tanulnánk mi, magyar diá­kok, akiknek államunk uj diákott­hont adott. Mi jó tanulással harco­lunk a, békéén. Drága Anyukám! Látod, hogy mi diákok is mennyi mindent kaptunk államunktól, de még mennyi min­dent kapott országunk minden la­kosa. Arra. kérlek, hogy a haza javára, boldog jövőnkért. a békéért tőled tel­hetőén jegyezz békekölcsönt. Amikor aláírod a békekölcsönt jegyző ivet, gondolj azokra,, amiket levelemben megemlítettem. Vasárnap 1952 szept. 28, 5 Békebizottságaink harci feladatai Népköztársaságnak kormánya fel­hívással fordult a magyar néphez, hogy minden becsületes, népet, ha­záját szerető magyar tehetségéhez mérten, minél nagyobb összegben je­gyezzen békekölcsönt a haza felvi­rágoztatására, békénk védelmére, a maga, hasznára. Ebben a munkában komoly feladat hárul békebizottsá­gainkra. Békebizottsági tagnak lenni hatalmas felelősség, kitüntető meg­bízatás- A békéért vívott hare egy- egy meghatározott területért, egy la­kóházért, utcáért, községéit vagy mű­helyért, sőt ezenbelül mindenegyes rájulcbizoft emberért felelősek a bé­kebizottsági tagok az emberek száz­milliói, az egész világ leketábora előtt. Különösképpen azokért, akik ma még nem eléggé öntudatos har­cosai a béke ügyének. Az egész me­gyében a legszélesebb rétegeket kell mozgósítani a békeharcra. Ez a lelkesítő feladat vár a fa­lusi lakóterületi és üzemi békebi­zottságokra. Harcolni a háború el­ten, védelmezni a békét a mindenre elszánt háborús gyujfogatúkkal szem­ben: harcolni a béke tervének, az ötéves ' tervnek megvalósitásáért. A Hí. Békekölcsön jegyzésével újból kölcsönt adunk a hazának, hogy se­gítsük felemelt ötéves tervünk mi­előbbi megvalósulását. Békebizott­ságainkra a kongresszus előkészjtc- sében nem hárulhat szebb feladat, mint az, hogy teljes erővel bekap­csolódunk a kölcsön jegy zés munká­jába. A kölcsönjegyzés egyik pró­baköve annak, hogy ki áll szilárdan a béke oldalán, ki igazán hü fia hazájának. Békebizottságaink a kolcsönjegy- zés agitáeiójában beszéljenek az öt­éves terv alkotásairól. A zalaeger­szegi Ruhagyár, a lovászi Kenyér­gyár, a söjtöri villamos centi-álé, a buesutai kultúrotthon és minden he­lyi létesítményről, amely kitéphetet- lenül ódanőtt népünk szivéhez. Az ötéves terv a. mi legvilágosabb beke- programmunk, amelynek mindenegyes oldala népünk békeakaratának meg­cáfolhatatlan, kézzelfogható bizonyí­téka. Mr volna hát meggyőzőbb érv, ékesebb bizonyíték a mi céljaink őszinteségéről, elszánt bek eak aratunk - ról azok számára, akik egyszer-, másszor még az ellenség’ befolyása alá kerülnek: mint nagyszerű ötéves tervünk, a békekölcsön jegyzés agitá- ciójában az ötéves terv ismerteiére mellett: a személyes példamutatás. A békebizottságok tagjai mulassa­nak példát a jegyzésben. Legyenek a kölcsönjegyzés zászlóvivői. Személyes példamutatásukkal érjék el, hogy minden dolgozó erejéhez mérten je­gyezzen. A kisgyüléseken, amelyeket a bé­kebizottságok tartanak, népszerű­sítsék azokat a dolgozókat, akik erejükhöz mérten példamutatóan je­gyeztek. Vonják be őket a békebi­zottságokba, legyenek a béla mozga­lom aktív harcosai. Dolgozó népünk ellenségei mindent elkövetnek, hogy céljainktól eltérít­sék, a jegyzésről lebeszéljék dolgo­zóinkat. Békebizóltságaink, még szi­lárdabban menjenek előre a kitű­zött utón, leplezzék le az ellensé­get és a kölcsön jegyzéssel is szol­gálják a béke ügyét, a békebizott­ságok munkáján is múlik, hogy ne legyen a megyében egyetlen mű­hely, egyetlen tszcs, állami gazda­ság, iroda, vagy lakóház sem, ahol ne tudná minden ember, hogy mit köszönhet az ötéves tervnek és most, a békekongresszusra való készülésben mi a feladata a nép államával, az egész világ békeszerető emberiségé­vel szemben. Vigyék el békebizott­ságaink a békefervnek nagyszerű" adatait az emberekhez, az ötéves terv számaival, azzal, hogy megyénk­ben eddig 123 községet villamosí­tottunk, 39 km bekötőutat, 14 km aszfalt-utat, 2,1 km betonúdat épí­tettünk, 153 község kapott kuli uf­óit hont, 42 község mozit., 2:25 trak­tor munkája könnyíti cl parasztok munkáját. Nehéz lenne azokat a létesítményeket felsorolni, amelye­ket megyénk dolgozói kaptak az öt­éves terv keretében. Ezekkel a már meglévő és születő létesítményekkel -mozgósítsák békebizottságaink a. leg­szélesebb rétegeket a béke megvédé­séért folyó küzdelemre. A. kongresszusra való készülésben minden utcának, üzemrésznek legyen békebizottsága, amelyek elviszik a dol­gozókhoz a békekongresszus hírét, mozgósítják őket feladataink meg­oldására, a békekölcsön jegyzéssel együtt a III. negyedév tervének tel­jesítésére túlteljesítésére, az őszi mezőgazdasági munkák határidő előtti elvégzésére és a begyűjtés teljesítésére. Békebizottsdgaink ere­jét növelje az a tudat, hogy velünk van a hatalmas béketábor. Vegye­nek példát azokról a békeharcosok­ról, akik sokkal nehezebb körülmé­nyek között készülnek a népek bé­kekongresszusára. a kapitalista ál­lamok dolgozóiról, akik életük árán is kiállnak a Íróké ügye mellett. Munkánk eredményére felfigyel az egész világ minden dolgozója, löszén valamennyien tudják, ho-gy a békék ölesön jegyzés eredménye újabb csapás az imperialistákra, újabb győ­zelme a béketábornak- Értessük meg a dolgozókkal, hogy a békéért min­denki személyszerint felelős. Sztálin elvtárs történelmi jelentőségű sza­vait: ,,A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette'' vigyék el bé­kebizottságaink a dolgozók ezreihez és mozgósítsák őket minden becsü­letes ember legnagyobb kötelességé­re: a Íréke megvédésére. Busa János a Megyei Békebizottság titkára. A lelenyei gépállomás DlSz-íiataljai a békéért Szeptember 25-én 1 hetes békémüszakot kezdtek a lelenyei gépállo­más. traktoristái. A brigád DISz-fiataljai párosversenyre hívták egy­mást- tervük túlteljesítésére, hogy ki harcol jobban a békéért. 25-én reggel, a békemüszak hős dolgozói, a DISz-fiatalokkal együtt lelkesen ültek autóra, vontatóra és jöttek a gépállomásra, hogy munkájuk mel­lett forintjaikkal is hozzájárulhassanak nagy ügyünk, a béke megvé­déséhez. • * Ott volt közöttük Gyöngy Teréz, fiatal munkagépkezelő Is. Alig 2 hónapja van a gépállomáson, de már is elismeréssel beszél munkájá­ról valamennyi traktorista. Helytáll a munkában, mert tudja, kikért teszi azt. Édesanyja korán. elhalt és utána nehéz sorsa lett. Ezen a termelőszövetkezet enyhített, de még jobb lett a gépállomásén. Most is a tsz tagja, de úgy érzi, most már övé az egész határ, amikor vidám nótaszóval vezeti génjét. Amikor megtudta, hogy újra- lehetővé tette kormányunk, hogy fo­rintjainkkal járuljunk hozzá tervünk építéséhez, elsőnek állt az asztal­hoz és 800 forintot jegyzett. Nem is vártak tőle ennyit. (Fizetése 300 forint). Brigádvezetője megkérdezte tőle: — Nem lesz ez sok neked, Teri? — Nem, — volt a válasz. — Két hónapja vagyok itt cs a gép njár barátom lett. Később még jobban megismerem és úgy fogok dolgozni, hogy többet keressek, igy m ég többet tudok adni. A gépállomás dolgozói valamennyien követték őt. Tilled István, aki augusztus óta van a gépállomáson, szintén 800 forintot jegyzett. Telezi István, mint párttag, példát mutat a munkában is. Nem volt- egyidőben munkagépkezelője. Egy hétig éjjel nappal egyedül dol­gozott, a géppel, normáját mégis állandóan teljesített}:. Most, g béke* műszak alatt 370 százalékos tervt eljcsitésscl dolgozik. — Az ,1939-gs években sokszor dolgozta ni napi 20 filléréit. Nem aka­rom ezt többet megérni, mert boldog jövőt akarok két kis gyerme­kemnek. Ezért jegyeztem kölcsönt. A gépállomás legjobb brigádvezetöje, Bogárdi József sommás és zsellér volt egykor. Most a gépállomáson felelős vezető. ,\ múlt év őszén elvégezte az 5 hónapos Inig ádvezető-iskolát.’* Sokat kaptam itt a gépállomáson — mondja Bogárdi József. Tanultam, brigádvezető lettem. Ez mind azért váll: lehetővé ■ ? momra, mert a terv gépállomást is adott. Azóta építhettem li • •:*• is és ren­dezhettem be lakásomat bútorral. Ezért jegyeztem sou forintot.

Next

/
Thumbnails
Contents