Zala, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-29 / 202. szám

Uj csoport született Zalaszentgyörgyön Hl aUTÖJXVIIÓ VáLLfiLfll DOLGOZÓI JÓ MUNKÁVAL KÉSZÜLNÉK NOVEMBER 7. MEGÜNNEPLÉSÉRE „KST UT ALL a magyar dol­gozó parasztság előtt. Az egyik ut a régi, a megszokott, a túlzásba .vitt egyéni gazdálkodás, ahol mindenki csak magával törődik,- ahol az az elv uralkodik, hogy ak.i bírja, marja. Ennek az elv­nek elkerülhetetlen törvényszerű következménye az, hogy a nagy halak megeszik a kis halakat, a nagy kulák gazdák tovább erő­södnek, tovább gazdagodnak és tönkreteszik a szegényebb dol­gozó parasztságot“ — mondotta Rákosi civtárs kecskeméti beszé­dében. Azóta négy év telt el és ez alatt az idő alatt dolgozó pa­rasztságunk égy része Rákosi elv­társ beszéde nyomán uj életet kezdett. Zalaszentgyörgy dolgozó pa­rasztjai már egy év óta gondol­kodtak életük megváltoztatása felett. A múlt évben azonban még nem tudták végleg elhatá­rozni, hogy otthagyják a régi, megszokott egyéni gazdálkodást és uj, fejlettebb nagyüzemi gaz­dálkodásba kezdjenek. Most, amikor a sajtóból mindennap ol­vassák, hogy egyre több és több termelőcsoport alakul, sőt egyes községek szövetkezeti község'ek lesznek, újra gondolkodóba estek: mindenhol lehet tszcs-t alakí­tani, csak Zalaszentgyörgyön nem? TJgy érezték, hogy ez szé­gyen lenne rájuk nézve. Ezek a gondolatok foglalkoz­tatták Nemcsics Péter 12 holdas dolgozó parasztot; is, amikor el­indult a mezőre szántani. A me­zőre érve, ekéjük mellett csopor­tosuló 3—4 embert látott. Vala­hogy a szántás sem ment úgy, mint ahogyan előbb szokott. ö is félredobta az eket és a beszél­gető csoporthoz ment. — Jó napot, adjon Isten, miért nem dolgoznak? hiszen lassan itt a vetés ideje, — szólt ■ nevetve a beszélgetőkhöz — Hiszen maga sem dolgozik, úgy eldobta az ekét, mintha töb­bé fel sem akarná venni, — kap­ta meg a választ Nemcsics Péter. —• Nehéz egyedül dolgozni, jobb volna, ha valamennyien egy nagy táblát szántanánk. Ugyanez volt a véleménye ä többieknek is, hiszen számos he­lyen ők is erről beszélgettek So­káig vitatkoztak, mig elhatároz­ták, hogy egy este gyűlést hív­nak össze ahol megbeszélik a dolgot, ami mindnyájuk érdeke. 23-án este. Vaski La jós-házánál több dolgozó paraszt gyűlt össze. Nemcsak a, sok. akik ezelőtt pár nappal kint a mezőn beszélget­tek, hanem sokkal többen, mert az. ott beszélgetők hírül adták a faluban. hogy termelőcsoportot akarnak alakítani. Aznap este 13 dolgozó paraszt adott egymás­nak kezet. Egyelőre csak ezzel adtak bizonyítékot arról, hogy uj életet kezdenek, beadják bir­tokaikat. A többi dolgozó paraszt, — akik ezen a megbeszélésed meg­jelentek és nem tudták elhatá­rozni magukat — nyugtalanul tért haza. Késő éjjel ért véget a beszélgetés, fáradtnak érezték magukat az eg'ész napi munká­tól is, mégsem jött álom a sze­mükre, Magúk előtt látták La­posa Kálmánt, amint valamennyi­ükhöz szólt: — Én elhatároztam magam, belépek De. ez még nem elég, kell, hogy társaim legye­nek... És ezután egymásután állt fel 12 dolgozó paraszt és vállal­ták, hogy társai lesznek Laposa Kálmánnak. * MASNAP a járási tanácstól • Barna Géza elvtárs, járási ta­nácselnök helyettes ment ki az alakuló gyűlést megtartani. Ek­kor a 13 dolgozó paraszton ki- vül-még S gazda határozta el a belépést. Takács György, idő­sebb dolgozó paraszt is alig vár­ta, hogy aláírhassa a belépési nyilatkozatot.-- Sohasem voltam a fejlődés­nek, a jónak ellensége, — mon­dotta. — Tudom, hogy ezek után könnyebb lesz az életem — foly­tatta Takács György. — Ezután íj, mint eddig odaadóan fogok ífcügozni. üét év múlva bárki megláthatja munkánk eredmé­nyét. Akár csoportosan is jöhet­nek hozzánk, mint a zalaegersze­gi Dicsőség Sztálinnak termelő­szövetkezetben. Azért is alakí­tottunk Ili. t.ipusu tszcs-t, hogy versenyezni tudjunk a már eze­lőtt egy-két évvel megalakult tcrmélőcsoportokkal. Elhatároz­tuk, hogy senki nem ad el álla­tot. mind bevisszük. 10 pár lo­vunk van Nem kell félni attól, hogy kevés az állatállományunk. Takács György büszkén mond­ja ezt a szót: ,,miénk“, mintha nem is három-négy napos uj termelőszövetkezeti csoporttag volna. — Én is meguntam már a szüle nadrágszi jparcelláka t. szántani, — mondta Nemcsics Péter. _ Nehéz volt határoznom, mi^ csináljak. Gondolkodtam azon is, nem volna-e helyes a földet az állami gazdaságnak adni és 'ele együtt bemenni dolgozni. Erre nem tudtam rászánni magamat. Úgy éreztem, hogy az állami gaz­daságban meg kellene válnom föl­demtől, állataimtól és gazdasági felszerelésemtől, amelyeket oly hosszú, nehéz- munka árán tud­tam megszerezni. Előszedtem minden könyvet, ami termelőszö­vetkezetekkel foglalkozott. Már hallottam róla, de közelebbről akartam meggyőződni arról, hogy a termelőszövetkezetbe beadott föld, állatok és gazdasági felsze­relések továbbra is a dolgozó pa. rasztság tulajdona marad. Elha­tároztam, hogy többé nem- szán­tok tehenekkel, amikor a mező­gazdaság rendelkezésére modern gépek állanak. Csak ki kell hasz­nálni azokat ős -a termésünk is sokkal magasabb lesz, ami ma­gával hozza azt is, hogy több ke­rül. a mi éléskamránkba. Nemcsics Péter a belépésen kí­vül a többi dolgozó paraszttár­sát is felvilágosítja a nagyüzemi gazdálkodás jelentőségéről. Azt akarja, hogy Zalaszentgyörgy összes dolgozói a fejlődés útjá­ra lépienek. _ SOKAT GÜRCÖLTEM az életben, amig végre nyugodt lett Megyénk élenjáró agronómusaí augusztus 23-án tapasztalat csere- crtekezletct tartottak. Beszámoltak eddig végzett munkájukról, munka, módszereikről és megbeszélték az -előttük álló feladatokat. Az értekezletet Ho-rasla Katalin elvtársnő, az MDP megycbizottsá- ga mezőgazdasági osztá.yának ve­zetője nyitotta meg. Előadása után a minisztertanács­nak az 1952 évi őszi növényterme­lési munkák végrehajtásáról szóló határozatát vitatták meg. Az élen­járó agronómusok a megyei tanács határozata alapján módosítottak az egyes határidőkön a gyakorlati végrehajtásoknak megfelelően. Határozatuk értelmében az egyes munkákat a miniszter tanácsi hatá­rozatban foglaltaknál hamarabb végezzük el- A burgonya szedését, szeptember 13, kukoricatörés £ szep­tember 17, a szár betakarítását szeptember 30-ig, A napraforgó szedését szeptember 22, a szár be­takarítását szeptember 25-íg. A cu­korrépa szedését legkésőbb novem­ber 5-ig elvégezzük. A vetések el­végzésére a kővetkező határidőket jelölték meg: bíbor, repce szep­tember 1, búza október 15, csziár- pa és lucerna szeptember 15, őszi takarmányktverék cs rozs vertse szeptember 25-ig fejeződik be. Az őszi mélyszántást ipari növények alá október 31-ig, az egyéb és ta­vasziak alá november 10-ig végez­zük cí. A trágyakihordást szep­tember 1-re S0 százalékra teljesít­jük- A szőlők szüretelését október 25-ig, a gyümölcsök, szüretelését legkésőbb november 5-ig fejezzük be. Elhatározták, hogy az idei terv készítésénél a legszélesebb mér­tékben alkalmazzák a múlt év ta­pasztalatait és ennek alapján ja­vítják ki a meglévő hiányosságo­kat. as életem, — mondta Laposa Kál­mán. — Most itt. az alkalom, hogy végleg ledobjam vállamról a terheket. Láttam, hogy itt sok­kal könnyebb a parasztság élete. Én eddig is dolgoztam és ezután is akarok. Azt akarjuk,- hogy itt a közös munkánknak legyen is eredménye. Azért is irtani alá elsőnek a belépési nyilatko­zatot. Két katonafiam van és egy lányom szövetkezeti ügyveze­tő, szégyclném is, ha még min­dig egyénileg gazdálkodnék. Gyermekeim jövőjének a jobbá- tétele érdekében is kötelességem­nek tartottam ezt. Laposa Kálmán belépésére fel­figyelt az egész falu. Minden gazda tiszteli az öregedő dolgo­zó parasztot és követik is példá­ját. Győré Lajos 7 holdas dolgozó 'paraszt is megunta már az el­aprózott. munkát. Sokkal jobban tetszik neki a termelőszövetkezeti csoporttagok munkája, akiknek a reggeli etetéstől nem kell siet­ni az erdőre fát vágni, szántani vagy éppen a mezőre trágyát hor­dani, hanem tervszerűen dolgtz. nak, ahol a munkának jobban meglátszik a& eredménye. De a nagyüzemi gazdálkodás eredmé­nyeit nemcsak ők látják, hanem Vaski Lajos is, aki szintén az elsők között lépett a termelöcso- portba Győré Lajos, Takács Já- j nos, Bones István, Farkas János ! és a többiekkel együtt. Zalaszentgyörgyön eddig 29 dől. gozó paraszt írta alá a belépési nyilatkozatot és alakit ott ak III. tipu.su termelőszövetkezeti csopor­tot. De az uj belépők száma egyre nő egyre többen ismerik fel, hogy az egyéni szűk, nadrágszijparcellá- kon való gazdálkodás a fejlődés, az ötéves tervünk gátlója. Úgy érzik, hogy az egyéni gazdálkodás eredményei elvesznek ipari mun­kásaink eredményei mellett. Tud­ják, hogy a jövő szebbétételének érdekében nekik is tenni kell va­lamit. Az ötéves tervünkben elő­irányzott terv teljesítése nekik -is éppúgy kötelező, mint az ipari munkásoknak. Gaál Piroska A hozzászólásokban sok értékes módszert, tapasztalatot ismertettek agronóraiisaiíik, FcLöházi elvtárs, a zalalövöi ál­lami gazdaság ágrenómusa elmon­dotta, hogy a gépalkatrész törések miatt eleinte elég sokat álltak egyes gépek. Ezen úgy segiteltfk, hogy a traktorvezetőkkel megbe­szélték, melyek azok az alkatrészek, amelyek sűrűbben > kopnak, vagy törnek. Ezekből 4—5 darab tarta­lékot szereztek be. így ha közbe is jön egy-f gy üzemzavar, egész rö­vid ’dő alatt tudják a hibát ki­javítani. Ez a módszer je.ént ős mér­tékben járult _ hozzá ahhoz, hogy traktorosaik 'Jóval túlszárnyalták tervelőirányzatukat.. Szabó elvtárs, a pöljjskei gépál­lomás agronómusa azt javasolta, hogy a betakarítási munkák mi­előbbi elvégzése érdekében az ara­tó és füka'szúzógépeket át kell ala. kitárd kukoricaszárvágónak. Az át­alakítás. könnyfn elkészíthető és a betakarítás idejét jelentősen csök­kenti. Ezután az uj agrotechnikai mód­szerek kiszélesítéséről volt szó. Az idei év eredményei bebizonyították, hogy ahol kereszísorosan vetették a gabonancmüeket, vagy négyzete­sen a kukoricát, ott a termésátla­gok jóval magasabbak- Ezeket az Eredményeket tovább kell fokozni, Az értekezleten azt a határozatot hozták, hogy a következő évben a gabonaneműek 75 százalékánál al­kalmazzák a. kereszísoros ’vetést. A termelékenység' emeléséhez per­sze nem- elegendő az uj módszer szerinti vetés, hanem az eddigieknél sokkal bővébben kell alkalmazni a különböző műtrágyákat is. Szó volt arról is, hogy az állat- állomány fejlesztéséhez megfelelő akarmányt kell biztosítani. A ta­karmány biztosítását különösen a téli időszakokban nagyban elősegi­„Már csak öt nap van hátra az augusztus ■ havi tervünkből“- Ez a felírás áll a zalaegerszegi Autójaví­tó nagyszereidéjémk bejárata fö lőtt. Bent a szereidében folyik a munka, .eikesen készülnek a dolgo­zók november 7-ré, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 35. évfordulójára. Az alkotmányi mű­szakban nagy eredményeket érlek el. Tervüket 121 százalékra telje­sített ék. — 9 iulius iiavi tervünket tulíeSissstesHik — mondja Zsuppán József, a gépmű- helyi részleg művezetője. — Ezt annak köszönhetjük, hogy az egyes munkafolyamatokat le:gyszerüsitet­tük és csoportosítottuk. Az előze­tes anyagellátás biztosítása siker­rel járt, amelyet az is elősegített, hogy felhasználtuk az üzemünk te­rületén elfekvő anyagokat- Ezzel közel 5000 forintos megtakarítást értünk el. Mindezek mellett az au­gusztus 20-i versenyben nagy ne­hézséget okozott az oxigénhiány, ame.y hátráltatta a hegesztési mun­kálatok időbeni elvégzését. Több­ször fordultunk a megyei tanács ipari osztályához, hogy legyen se­gítségünkre, de kérésünk majdnem mindig ' sikertelenül járt. Más vál­lalatokhoz fordultunk, akik köl­csönöztek számunkra oxigénpa.ac- kokat. Itt. pedig a szállítás körül mutatkoztak zavarok. Szombat­helyről gépjármű hiányában nem tudtuk elszállítani a palackokat. A tervszerűtlen anyagbiztosítás miatt üzemünk tervi élj esi lése ve­szélyben van, mert az illetékesek nem gondoskodtak arról, hogy a zalaegerszegi Autójavító Vállalat időben megkaphassa az anyagszük­ségletét. A tétlenkedésnek és a felületes­ségnek. a hosszú huza-vonának az lett az eredménye, hogy az alkot­mányi műszakban a tervszerűtlen anyagbiztosítás miatt 6 sia$i kiesésük veit és a 'beütemezett tervüket módosí- íaniok kellett. — Különösen mösF'lenne a. lég­ii a nyáron jól készített silótakar» many, Ez olcsón előállítható -és mégis tápértékben gazdag takar­mányt ad állatállományunknak, A jobbom nos égii siló előállítása érdekében hozták ágronómusaink azt a Határozatot, Hogy a kukorica­töréssel egyidejűleg -történjen a szár vágása. Ilyenkor a szár még zöldebb, több benne a tápanyag, ezérí a vágás után azonnal le kell silózni. A kukoricaszáron kívül többféle növényt is lehet silózni, amit az állatok egyébként meg Stm ennének. Simon József elvtárs, az állami gazdaságok -megyei, trösztjének ag­ronómusa azt javasolta, hogy-a ser­tések részére vessenek spenótot. Nagy fehérje tartalmával póto.-ja az árpát, de előnyős azért is, mert a kisebb fagyokat birja és így no­vemberben is értékesíthető. Befejezésül Harasta elvtársnő fel­hívta aa agronómusok figyelmét ar­ra. Hogy nekik nemcsak mezőgazda­sági szakembereknek, hanem egy* ben szervezőknek és agitátoroknak is kell lenniök- Munkájuk úgy lesz igazán eredményes, ha szüntelenül fejlesztik politikai képzettségüket és állandó szoros kapcsolatot tar- tanak a falu dolgozóival. Az ujudvarí üzem dolgozói al­kotmányunk ünnepére tett vállalá­saikat túlteljesítették. Lelkes ün­nepség keretében oszlottá ki a vállalat vezetősége a dolgozóknak az elmúlt negyedévben jói végzett munkájukért a vándorzászlót és a pénzjutalmakat. Az ujudvarí üzem dolgozói példás magaviselet ükkel és • munkafegyelmükkel, valamint teljesítésükkel megérdemelten kap­ták meg a kitüntetést. Imre István nagyobb szükség a segít ségte —> mondja Pattogó József — Már elkezdtük november 7-re a munka­rseny szervezését. Szeptember Hónapra már kiadtuk a határidős íervmunkakaf és ismertettük min­den. dolgozóval, hogy mit kell tel­jesítenie. Ezzel a dolgozók lemér­hetik azokat a lehetőségeket, ame­lyek biztosítják • a nagyobb ered­ményeket. Axműszaki vezetőségre vár a feladat, hogy az eddiginél jobban biztosítsa az anyagot és a közlekedési eszközöket. Nemrégiben a közlekedési eszköz hiánya miatt a tófeji, a peírikereszturi és a becs- völgyei szerelési munkálat oknál egy bét kiesésünk volt, mert nem tud­tuk leszállítani a géprészekel. a csö­veket. Nem kaptunk sem a Teher- fuvartói. sem pedig máshonnan gép­kocsit- A jövőben már jól élőre ér­tesítjük azokat az üzemeket és vál­lalatokat, ahol szerelni fogunk, Hogy biztosítsák számunkra a szál­lítóeszközöket, 1 A zalaegerszegi Autójavító Vál­lalat dolgozói nem elégeünsk met) a 12? százalék átlagíeiiessíménnyeL Röpgyülésen elhatározták, hogy ezt jóval 1 ültéljesitik. A közép és a nagyjavító csoport vállalta, hogy november 7. tiszteletére egy Fiai személygépkocsi javítását két nap­pal előbb befejezi. Vállalták azt is, hogy egy Opel-Oíimpia személy­gépkocsi karosszériamunkáit 5 nappal a határidő, előtt szeptember 25-re elvég'zik­—. Csoportom minden tagja át­ér zi az Októberi Forradalom nagy jelentőségét — mondja Csorba elv­társ, — Vállalásokat tettünk, ame­lyeket becsülettel teljesíteni is fo­gunk. VáJaíást tettek a motorszerelők os a futószerelők ís. A motorsze­relők felajánlották, hogy terven fe­lül egy személy és egy tehergépko­csit készítenek el. A motorszerelők jó teljesítményétől függ a közép* gépjavító csoport munkája. Ezért vállalták, hogy az Opel-Olimpia október í-i határidejét szeptember 15-re szorítják le­— A motorszerelőcsoporf; a leg­utóbbi értékeléskor 142 százalékot teljesített -— mondja Kántor József brígádvezetö. — A brigád tagjai eddigi eredményeiket túl akarják teljesíteni a november 7-e tiszteié- téré indított munkaversenyben. Igyekszünk, mert az a célunk, hogy a zalaegerszegi Autójavító eN nyerje az élüzem címet. Egymásután teszik meg a válla» fásokat a csoportok, a dolgozók. A gépműhelyi részleg november 7-e tiszteletére versenyre hívta ki a többi csoportot a magasabb tel­jesítmény és a jobb minőségi mun­ka eléréséért. Vállalták, hogy gé­piiket szocialista megőrzésre ve" szik át és a legkisebb Selejtteí dol­goznak­A. zalaegerszegi Autójavítónál jó politikai munka folyik. A pártszer­vezet segíti a szakszervezetei, mun­kájában. A szakszervezet sem adja albér-etbe a munkaversenyt, hanem szívós, szervező munkával igyek­szik a munkaverseny kiszélesítésé­re. A. pártszervezetnek még jobb munkára kell törekednie, Megbíza­tást ‘ kell adni a dolgozóknak és ellenőrizni a munkaversenyí. Bizo­nyos, ha a pártszervezet és a Szak- szervezet továbbra is jó munkát végez, meglesz az eredménye. Ne ál-janak meg félúton, hanem elért eredményeikéi fokozzák, mert csak így teljesíthetik a november 7-re tett vállalásaikat, csak igv szerez­hetik meg a megtisztelő élüzem cí­met. elvíárs beszédében elmondta, hogy az alkotmány a magyar nép újjá­születését jeleníti- Újjászülettek üzemek, de maguk a" dolgozók .Is. Eddigi eredményeikből nem enged­nek, lelkesen készülnek az Októbe­ri Szocialista Forradalom 35, évfor­dulójára. Vállalásokat tettek tervük (túlteljesítésére és megfogadták, hogy a vándorzászlót minden ere­jükkel megtartják. Xz őszi mezőgazdasági munkák határidő előtti elvégzésének módszereit beszélték meg megyénk élenjáró agranémusa! Az ujudvarí üzemben nem szünetei a munkaverseny

Next

/
Thumbnails
Contents