Zala, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-03 / 181. szám
A DISz Központi Vezetőségének ülése 'A Dolgozó Ifjúság Szövetségének Központi Vezetősége 1952 augusztus 1-én tartotta VI. teljes ülését. A Központi Vezetőség megtárgyalta >u párt Központi Vezetőségének 1952 június 28-i határozatát az ifjúság közötti munkáról, a DISz feladatait és levelet intézett Rákosi Mátyás elvtárshoz. A Központi Vezetőség úgy határozott, hogy összehívja a DISz első országos értekezletét, valamint megválasztotta Hollós Elvin és Petrák Lajos elvtársakat a DISz Központi Vezetőség titkárának. A DiSz Központi Vezetőségének levele Rákosi Mátyás elv társhoz Drága Rákosi Elvtársi A DISz Központi Vezetősége a DISs-tagok, ifjak, leányok és úttörők nevében a forró szeretet és határtalan odaadás szavaival köszönti önt azért az atyai gondoskodásért és figyelemért, amelyet a párt Központi Vezetőcége és Rákosi elvtárs tanúsít a magyar ifjúság és szervezeté, a DISz iránt. A párt Központi Vezetőségének junius 27—28-i ülése újra leszögezte az ifjúság fontos szerepét a szocializmus építésében, s megjelölte számunkra azokat a feladatokat, amelyek megvalósításával szövetségünk a Koanszomolhez hasonlóan a párt legjobb segítőjévé és tartalékává válhat. Pártunk azt várja az ifjúságtól — Írják a többi között —, hogy az ipari és mezőgazdasági termelőmunka élharcosa legyen s fáradhatatlanul gazdagítsa kultúráját és tudását. A munkásosztály ifjú nemzedéke nevében megfogadjuk, hogy magasra emeljük a szocialista nmnkaverseny zászlaját. ígérjük önnek drága Rákosi elvtárs, hogy ifjúságunkat a haza forró szeretetére neveljük, hogyha kell, képesek legyenek hazánk szabadságát és függetlenségét fegyverrel is megvédeni s még szorosabbra fűzzük barátságunkat a nagyszerű szovjet ifjúsággal és velük együtt rendíthetetlenül harcoljunk a tartós békéért. A Magyar Népköztársaság misiisztertaiiácsának és a Szakszervezetek Országos Tanácsának határozata az üzemi balesetei hárításról Az elmúl- években a felszabadulás előtt elhanyagolt üzemi bal- esételMritás terén komoly fejlődés történt. Az állami szervek széles körben bevezették & szakmai óvórendszabályokat, megindult a dolgozók szervezett oktatása. Az uj üzemek korszerű balesetvédelmi berendezésekkel épülnek s emellett a régi üzemekben is fejlesztették a tőkés rendszer által súlyosan elhanyagolt védő- berendezéseket. A minisztertanács és a Szak- szervezetek Országos Tanácsa megállapítja, hogy a balesetek megelőzése és elhárítása terén elért fejlődés elleaiére az üzemi balesetek aránya még mindig magas. Ezért a minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa szükségesnek tartja az üzemi balesetelháritás lényeges javítását és az eddiginél gyorsabb fejlesztését. Ezért a többi között az alábbiakat határozza: I. 1. A vállalati igazgatók és általában az állami szervek feladata a) az üzemekben a balesetek megelőzésének megszervezése; b) az óvórendszabályok végrehajtása, a munkavédelmi felszerelések és azok használatának biztosítása; c) a balesetekért felelős személyek felelősségrevonása; d) a balesetelháritás oktatásának megszervezése. 2. A balesetelháritás megszervezéséért felelősek az illetékes miniszterek. A vállalatoknál személyesen felelős a vállalat igazgatója és főmérnöke; emellett az egyes üzemrészeket irányitó vezetők felelősek a közvetlen vezetésük alatt álló területért. í>. Minden termelő, vagy forgal- j mi tevékenységet irányitó minisztériumban, továbbá az egészségügyi minisztériumban megfelelő szervezetet kell létrehozni a vállalatok munkavédelmi és balesetelhárítási tevékenységének irányítására és ellenőrzésére. 4. Az üzemek igazgatói kötelesek a munkavédelmi és balesetelhárítási teendők ellátására biztonsági megbízottat kijelölni. Ha az üzem kétezer főnél több munkást foglalkoztat, a biztonsági megbízottnak más beosztás nem adható; az ötezer főnél több mun. käst foglalkozható üzemekben pedig megfelelő műszaki képzettséggel rendelkező dolgozókból munkavédelmi irodát kell szervezni. A biztonsági megbízott a főmérnök közvetlen irányítása alatt áll. 5. A miniszterek gondoskodjanak arról, hogy iparáganként a szakma adottságainak megfelelő. Vasárnap, 1952 aug, 3. balesetelhárítási óvórendszabályok álljanak rendelkezésére. a) Minden üzemnek legyen saját balesetelhárítási útmutatója, amelyet az igazgaltó ad ki az iparági rendszabályok alapján, kiegészítve azokat a helyi körülmények szerint szükséges intézkedésekkel. b) A jövőben a balesetelhárítási rendszabályokat az egyéb munkavédelmi intézkedésekkel együtt fel kell venni a kollektiv szerződésekbe is. 6. Az egészségügyi minisztérium tegye meg az intézkedéseket az üzemekben az elsősegélynyújtás megjavítására. II. 1. A szakszervezetek és a Szak- szervezetek Országos Tanácsa a) javaslatot tesznek a baleset, elhárítás fejlesztésére, résztvesz- nek az egészségügyi és balesetel- háritő óvórendszabályok kidolgozásában ; b) ellenőrzik a munkavédelmi törvények, rendeletek, óvórendszabályok és a kollektiv szerződésben vállalt kötelezettségek végrehajtását; c) nevelik a dolgozókat az óvó- rendszabályok betartására. 2. A szakszervezetek és a Szak- szervezetek Országos Tanácsa a balesetelhárítási rendszabályok betartásának ellenőrzését a dolgozók tömegellenőrzésének megszervezésével, s emellett a szakszervezeti munkavédelmi felügyelők és főfelügyelők utján valósítják meg. a) A szakszervezeti munkavédelmi felügyelő felhívhatja az üzem igazgatóját, hogy a balesetek előidézésére alkalmas körülményeket záros határidőn belül küszöböljo ki; b) a főfelügyelő __ ha az igaz. gató valamely baleset előidézésére alkalmas körülményt felhívásra nem küszöbül ki — az illetékes miniszter előzetes hozzájárulásával a veszély elhárításáig a munkát felfüggesztheti. Közvetlenül fenyegető veszély esetén a főfelügyelő a munka felfüggesztését azonnali hatállyal is elrendelheti; dj a szakszervezeti munkavédelmi felügyelők hatáskörét a bányaüzemekre is ki kell -terjeszteni. III. 1, Azokban az üzemekben és munkahelyeken, ahol a dolgozókat üzemi baleset érheti: a) minden újonnan belépő vagy uj munkakörben foglalkoztatott munkást a munkábalépést követő egy héten belül gyakorlattal egybekötött balesetelhárítási oktatásban kell részesíteni. A gyakorlati képzést a munkahelyen a műve- zető irányítja; b) üzemmérnöki, művezetői és hasonló beosztásban 1952. évi október 1-től kezdve csak az működhét, áld írásbeli nyilatkozatot ad arról, hogy a vezetése alatt álló területre vonatkozó balesetelháritás! módozatokat és ővórendsza- bályokat áttanulmányozta és ismeri. 2. A vállalat igazgatója az egyes üzemrészek vezetői, a szak- szervezet és az üzemorv os bevonásával a) köteles havonta egyszer az egész üzemre kiterjedő balesetelhárítási biztonsági szemlét tartani; b) minden jelentősebb üzemi baleset körülményeit a helyszínen haladéktalanul kivizsgálni; c) a vizsgálatról nyilvántartást vezetni. A felügyeleti szervek rendszeresen ellenőrizzék a nyilvántartás vezetésé*. 3, Az üzemorvos is felelős a balesetelháritás megszervezéséért. IV. 1. Az üzem köteles minden 8 napon tűi gyógyuló sérülést, vágy kettőnél több személy ennél rövi- debb ideig gyógyuló sérülését okozó balesetet 24 órán belül jelenteni a miniszternek, az illetékes szakszervezet központjának, továbbá az üzem helye szerint illetékes elsőfokú rendőrhatóságnak. A fenti rendelkezések nem érintik a baleseti statisztikai adat. szolgáltatási kötelezettséget. 2. A baleseti ügyekben a rendőr, hatóságok a nyomozást 14 napon belül kötelesek befejezni és az iratokat az illetékes ügyészséghez küldeni. Az ügyészség újabb 14 napon belül köteles a vádindit- vány ügyében dönteni, a bíróságok pedig további 14 napon belül a tárgyalást kitűzni. 3. Fegyelmi utón is biztosítani kell a balesetelhárítási rendszabályok betartását. a) A vállalat igazgatója köteles minden olyan üzemi bajeset után, amely legalább egy napi munkaképtelenséget okoz, a felelősség megállapítására fegyelmi eljárást indítani. 4. Az óvórendszabályok betartása minden dolgozónak kötelessége. Ha a dolgozó a biztonsági előírásokat figyelmeztetés ellenére is megszegi, a vállalat igazgatója vonja felelősségre. V. 1. A balesertelháritó berendezéseket és eszközöket a) elsősorban minden üzem maga köteles előállítani; b) a miniszterek kötelesek megszervezni az üzemeikben nem gyártható felszerelések előállítását. VI. 2. A miniszterek és a szakszervezetek az élüzemek és verseny- zászlók kijelölésépéi mellőzzék azokat a vállalatokat, amelyeknél a balesetelháritás elhanyagolása ZALA MEGYE VEZET, VAS MEGYE A MÁSODIK A 6AB0NABE6YÜJTESI VERSENYBEN A megyék begyűjtési versenyének lendülete egyre fokozódik. A cséplés üteme a hét második felében az első három naphoz viszo. nyitva 13 százalékkal emelkedett. A cséplőgépek napi tel jesitménye átlagosan a legtöbb helyen túlhaladta a napi normát. Ez ajonban nem jelenti azt, hogy a cséplés ütemét nem kell még tovább fokozni. A hét második felében a legjobb előrehaladást a gabonabegyüjtésben Vas megye érte el, 21.2 százalékkal növelte eredményét és ezzel elhódította a második helyet Somogyiéi. A gabonabegyüjtési verseny állása: 1. Zala 68.1, 2. Vas 55.9, 3- Somogy 54.1, 4. Csongrád 51.9, 5. Bács 48.8, 6. Szolnok 48.2, 7. Győr 48.1, 8. Heves 47.7, 9. Komárom 47.5, 10. Veszprém 47.3, 11. Pest 47-1, 12. Békés 45.9, 13. Tolna 43 3, 14. Baranya 4-3.1, 15. Szabolcs 40.2, 16. Hajdú 38.9, 17. Fejér 36, 18. Nógrád 33.2, 19. Borsod 24.7 százalék. A begyűjtési minisztérium járási és községi vándorzászlóját a jövő vasárnap ítélik ismét oda a legjobbaknak. A hizottsertésbegyüjtésben Zala megye vezet, 2. Heves, 3. Fejér megye, Szabolcs megye az utolsó helyen van. A tojásbegyüjtésben Győr megye halad az élen, 2. Vas, 3. Zala megye. A baromfibegy üjtésben Békés megye az első. A tejbegyüjtésbcn Fejér megye halad az élen. Újabb 11 község és 14 tszcs kapta meg a gabona szabadforgalmát A begyűjtési miniszter szombaton Ismét II községnek és 14 termelő- szövetkezetnek, illetve csoportnak adta meg az engedélyt a gabona szabadforgalmára, miután kenyeres takannánygabonabeadási (érvükét teljesítették, illetve túlteljesítették. Szabadon vihetik piacra kenyeres takarmánygabonájukat: Vaskút (Bács), Pusztamérges (Csongrád), Nyírcsászári termelőszövetkezeti község (Szabolcs), Apor liget termelőszövetkezeti község (Szabolcs), Vashosszufalu (Vas), Balatonarács (Veszprém), Maglóca (Győr,) At- kár (HöVes), Fenyőfa (Veszprém), Kisvejke (Tolna), Balatonesződ (Somogy) községek dolgozó parasztjai, valamint a békéscsabai „Haladás“ (Eckes), üllési „Vörös Csillag“1 (Csongrád), makói „József Attila“1 (Csongrád), gönyüi „Lenin“'1 (Győr), csepregi „Vörös Gárda“ (Vas), kunbajai „Béke“ (Bács), liunyai „Szabadság“ (Békés), ti- szaőrsi „Béke“ (Szolnok), ’békési „Haladás“ (Békés), nagylóki .Szabadság“ (Pejér), nagylóki „Vörös Október“, nagylóki „Alkotmány“, mezőszentgyörgyi „Alkotmány“ (Fejér) és a kisvejkei „Szabadság“ (Tolna) termelcfczö-' vetkezetek, illetve csoportok tagjai., Több ébersége! a mezőgazdasági termények tűzvédelmében! rszágszerte folyik a cséplés. Dolgozó parasztságunk jó .munkájának eredményeképpen a következő évre is biztosítva van népünk kenyere. Tudnunk kel* azonban, hogy amig az uj kenyér a magtárba kerüb sok veszély fenyegeti A belügyminiszter utasítást adót; kí, amely részletesen foglalkozik a mezőgazdasági termények tűzvédelmével. Az utasítás sze.lemében dolgozó parasztságunk na*' többsége, a fsz-ek, az állami gazdaságok dolgozói, egyénileg dolgozó parasztok egyaránt átérzik ennek fontosságát. Vannak azonban még súlyos hiányosságok is. Ezeknek a hiányosságoknak döntő többsége az ©gyes traktorvezetők felelőtlensé" géböl származik. íme néhány példa: Gamás községben a traktor, mivel szikrafogója nem volt? aratás közben tüzet okozott. A tűz 12 hold termését pusztította el. Az üzemegység fő- gépészét és a traktorost 1 — 1 évi börtönbüntetésre ítélték. A másik eset: Kálmáncsa községben ugyancsak a traktorból eredő lüz következtében nemcsak a termény, de a cséplőszekrény és az elevátor fs elégett. A traktorost 14 havi börtönre és 400 forint pénzbüntetésre Ítélték- Nagyhalász községben, mivel a traktorról ugyancsak hiányzott a szikrafogó és a kipuffogó" csőben 4 mm-es lerakodott korom volt, tűz keletkezett, amelynek következtében a cséplögarnitura is e lpusztult. Ebben az esel ben is eljárást indítottak a hatóságok a mulasztásokkal szemben, A belügyminiszter utasítása a cséplés tűzvédelmével kapcsolatban a következőké;-, írja elő: A cséplésnél legalább 500 Ui ezt oltóvíz legyen kéznél. Szükséges, hogy veder, szikracsapó, ásó, lapát' is rendelkezésre álljon. A traktor kipuffogócsövébe szikrafogőt kell elhelyezni és naponta meg kell tisztítani a berakódoR koromréteg-: tői, mert a korom lerakódása nagy) tűzveszélyt rejt magában- A ki-* puífogó alá gödröt kell ásni, ame"* lyet vízzel kell elárasztani. Nagyon fontos, hogy az erőgép környéke tiszta legyen és legalább 6—8 mé* tér távolságra legyen a különbözei asztaloktól, építményektől, Kt üzemanyagtárolásnál is vigyázni kell, az üzemanyagot az erőgéptől legalább 20 méterre olyan helyen kell tartani, ahol a nap heve ellen védve van. Dohányozni csak az er-> re a célra kijelölt, legalább 30 mé-* teres távolságon túl jfc'he't, ahol ai cigarettavégek eloltására egy kan« na vizet kell készenlétben tartani. Ili inden dolgozónak meg kell értenie, hogy a szabályok betartása mindannyiunk közös ér' deke. A traktoristák, a cséplési ellenőrök vegyenek példát a Vas me* gyei büki gépállomás dolgozóitól. E gépállomás erőgépeinél még se- milyen tűzkár nem keletkezeit. A géoáhomáson példás rend van, mert Takács Károly tűzoltóparancsnok. aki igen jól végzi feladatát, támogatást kap a gépállomás ve- zetőitől isMindenkinek meg kell érteni, hogy aki a Itüzrendészeli szabályokat nem tartja be, az veszélyezteti jcU vő évi kenyerünket és akarva-aka« ratlanul is az ellenség malmára bájtja a vizet. miatt a balesetek száma kedvezőtlenül alakul. 4. A munkavédelmi újítások elbírálását meg kell gyorsítani. 5. A balesetek elleni harc fokozása érdekében munkavédelmi tudományos kutatóintézetet kell létesíteni a Szakszervezetek Országos Tanácsának irányítása alatt. 7. A határozat végrehajtásáért az érdekelt miniszterek és a szak- szervezetek felelősek. A minisztertanács felhívja a termelőszövetkezeteket, hogy ezt a határozatot megfelelően alkalmazva, szintén szervezzék meg a balesetéüláritást. A bűnvádi felelősségre vonatkozó rendelkezések a termelőszövetkezetekre is vonatkoznak;. A minisztertanács és a Szak. szervezetek Országos Tanácsa felhívja a minisztereket, a termelés vezetőit, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel biztosítsák az üzemi balesetek számának csökkentését. A szakszervezetek, üzemi bízott. Ságok tekintsék döntő feladatuknak a balesetek elleni küzdelmei^ Fokozzák ezen a téren is a dolgozók nevelését és ellenőrizzék következetesen az óvórendszabályok betartását. A termelés vezetői és a szak-* szervezetek szerezzenek érvényt annak a törvénynek, hogy a szocializmust építő népi demokráciánkban legfőbb érték az ember.