Zala, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-20 / 195. szám

50» §• Hajdú Anna főtávirász lett

A morse távírógép kattogása1 ^ tori meg a terem csendjét. Az asztal fölé hajolva dolgozik Hajdú Anna, a zalaegerszegi vasútállomás legjobb távirásza. Vidáman, jókedvvel végzi a munkáját. Hajdú Anna 135 százalékos állagteljesitést ért cl. A vasutasnapra előléptették távirász- ból főtáviráss'zá.

— Családunk ma boldog életet él — mondja —. Sokszor beszélünk megváltozott életünkről, arról, hogy belőlem, egyszerű bányászleányból hogyan lett. megbecsült dolgozó. Egy-egy estén, .amikor együtt van a. család, beszélgetünk azokról a borzalmas napokról, amikor még annyit sem keresett apám, hogy a családot eltartsa, nem volt arra lehetőség, hogy engem iskoláztasson. Nehéz volt az életünk, tele volt könnyel, keserűséggel. Anyámnak, apámnak dolgoznia kellett, de a kettőjük fizetéséből sem telett családunk megélhetésére. A bányásznyomor az 1939—40-es évben lépett tetőfokára, amikor nem tudtuk, .hogy másnap mit eszünk.

Hajdú Anna a várpalotai bányászok akkori nyomor tanyáján nevel-, kedett. Apja hiába erőlködött, nem tudta számukra biztosítani az emberi életet. Hajdú Anna hol a nagyszüleinél — vidéken —, hol pedig egyik-másik rokonánál, Várpalota környékén élte az akkori fiatalok keserves életét.

— Iskoláimat Várpalotán végeztem — mondja — Nagynehczen sikerült bejutnom a polgári iskola ba, kulákgyerekek közé, akik engem, bányászlányfc lenéztek. Sokszor sírva mentem haza és otthon elpanaszoltam édesanyámnak. Anyám ilyenkor azt mondta: nem tudunk mi semmit csinálni, mert a törvé nyen is csak annak hisznek, akinek pénze, vagyona van. Mi olyanok vagyunk, mint a templomegere. — Emlékezetemben él még a kulák

Mórocz és a Sallai csaladok gyermekeinek viselkedése. Ezek az akkori tanárok kedvencei voltak. Hiábavaló volt minden erőlködésem. Az iskolában jó eredményt értem el ugyan, de mégsem sikerült elhelyezkednem vagy felsőbb iskolába mennem. 1945-ben a Szovjet Hadsereg győzelmes előnyomulásának hírére Várpalotáról is elmenekültek a ku- lákok. Mi levonultunk a bánya mélyébe. Ott ért bennünket a felszabadulás. Nem tudom . kimondani azt az ölömet, amelyet családunk ekkor érzett. A felszabadító szovjet katonák az óvóhelyre • hozták hozzánk a zsírt, kenyeret, beszélgettek életükről. Ekkor ismertem meg a szovjet nép hősiességét, munkában való helytállását.

'Ocregtek az évek. Várpalota is kiheverte a háború borzalmait és a bányák ismét megkezdték működésüket, de már nem azoknak, akik annakidején kizsákmányolták a dolgozókat, hanem magának, a dolgozók államának. Hajdú Anna ismét iskolába járt. Sikeresén elvégezte a gyors- és gépiró tanfolyamot. Apja a várpalotai bánya legjobb dolgozója élmunkás lelt.

—. Az 1951-es év fordulópont volt az életemben — mondja Hajdú Anna —A vasúthoz sok száz nő- dolgozót vettek fel és én is jelentkeztem. Adminisztratív dolgozóként alkalmaztak a veszprémvarsányi vasútállomáson. Hamarosan Zala megyébe, a zalaszentiváni pályamesteri szakaszhoz tettek át. Jó munkám eredményeként a zalaegerszegi osz- tálymérnökségrc kérték az áthelyezésemet. Itt az anyagraktárban dolgoztam hosszú ideig, de . néha-néha betekintettem a zalaegerszegi vasútállomásra is. Nagyon megragadta a figyelmemet egy készülék. Szabadidőmben hosszú percekig el-elnéze- gettem. Kértem az osztálymérnökség vezetőségét: adják meg a lehetőséget, hogy én is ilyen gép mellett dolgozhassam. Vágyain teljesült. Jött az örömhír, hogy mehetek tanfolyamra. Boldog örömmel szorítottam magamhoz a tanfolyamra szóló be- hivójegyet.

__ A tanfolyamon megtanultam a

Si

emens távbeszélő és táviró kezelését. Szerettem volna megismerni a Morse-jeleket és a Morse-gép kezelését is. A vasút dolgozói segítségemre - siettek és alig néhány hét alatt megtanultam a Morse-gép kezelését.

— A legnagyobb öröm akkor ért:, amikor március , elsején kineveztek hivatásos távirásznak. Az öreg vasutasok sokszor elmondották nekem, hogy ők 15—20 éven keresztül várták kinevezésüket, én egy év alatf távirásszá lettem. Nagy jövőt jósoltak. De én ekkor már tudtam, hogy nem a jóslatok, hanem a saját akaratereje viszi előre az embert.

Hajdú Annát az akarata vitte előre. A második vasutasnapon őt is az a kitüntetés érte, hogy sok- száz dolgozóval együtt soronkiviü előléptették. Boldogan vette át az előléptetést igazoló írást.

Alkotmányunk biztosította a nők számára is az egyenjogúságot. Jól mutatja ezt Hajdú Anna főtávirász élete is. Meg csak 20 éves, de máris bebizonyította, hogy nő létére, nagyszerűen megállja a helyét. — ígérem, hogy még jobb munkát végzek, hogy még hasznosabb tagja legyek a szocialista társadalomnak.

Kattog a távit ógép. A vágányokon prüszkölő, dohogó mozdonyok gördülnek tova. Á teherpályaudvaron lázas ütemben folyik a ki- és berakodás. A vasút dolgozói a túlsúlyos vonatok továbbításával, a gyorsabb kocsifordulóval , harcolnak az őszi forgalom sikeréért. Ezért harcol Hajdú Anna főtávirász is a távírógép mellett.

48, §9 Rajzoló, festő dolgozok között

A NAGYKANIZSAI Képzőművészeti Kör tizenhat hallgatója — dolgozók, asszonyok, diákok és katonák '— hajol a táblára: éppen uj modellt rajzolnak. Nagy Márton festőművész festésre, Hanula József szobrászművész szobrászatra, kerámiára tanítja a kis kollektívát, .amelynek megfelelő helyiség kell majd. Ez az első és tömény nehézségük. Meg kell őket érteni: festészethez, rajzhoz ne kellene jó világítás? S miként minden munkának, úgy a művészeti munkának is műhely kell, •aminek műterem a neve. Amint beköszönnek az őszi napok, távlattant, grafikát és ipar-művészetet is tanulnak a hallgatók, amit még a mostani és művészettörténeti órákkal is megtoldanak. íme, egy képzőművészeti kör igényes elindulása.

S lássuk a végzett munkát.

•Szeptember első napjaiban kiállításon mutatkoznak be Nagykanizsán: most rendezik a lapokat. Ez lesz az első esemény, mivel a Képzőművészeti Főiskola és a Művészeti Gimnázium közülük viszi- majd magának a hallgatókat, hogy aztán talpukra állítva őket, szocialista képzőművészetünkét szolgálják.

Másik eseményük a plakátpályázat.

Az Olajvállalat pályázatot hirdetett, hogy képzőművészeti alkotáson keresztül is elősegítse a tervet. ..Benzint a ' tervnek”, „Földünk kincsei”. „Telmelj többet!” — fel- ixásu, kész és léiig kész plakátok . mutatják, • hogy alkotó munka folyik •a körben.

Mind a kiállítás, mind a plakát- pályázat a karikatúrával együtt (me- h®. Nagy Márton és több hallgató k«zit) gyakorlatilag is segíti tervünket. A lemaradókról, az élenjárókról a „Villámok”-ba, faliújságokra karikatúrák, képek készülnek.- A SZOBRÁSZAT a Magasépítőktől állványokat vár - mondja. Hanula elvtárs. Szobrászmunkájukhoz az anyagot máshonnan szerzik be. Maga Hanula elvtárs ■ megbízást kapott a gépgyártól, hogy az üzem homlokzatára, szobrászati művet készítsen, ■— Férfimunkás figurája lesz mondja a művész. Zakics kerá- mikus a Népművészeti Társulatnak dolgozik. Az őszi ..napok érkezésével újabb hallgatók érkezését várja, a .szobrászati osztály, amely ugyancsak 'műhelyt, illetve műtermet kér.

A HALLGATOK SZAVA lelkesedést és munkaszeretetei mond. Kecskés és Szabó katonatiszt baj társak plakátjukon dolgoznak. Röviden -áttérnek a festés technikájának alkalmazására. Szabó Julia iparművész lt*z, de ehhez is kell rajzismeret: rajzol is, otthon is elvégzi napi adagját. Érdi Miklós olaj segédmunkás régen rajzol, ezidáig nem volt irányítója. Ebben a körben ezt teljes mértékben megkapja. Szívesen rajzol karikatúrád Cser Károly Sztálinvárosban dolgozik, de onnan is résztvesz a kör munkájában és készül-a kiállításra. A kórház Sztálin-képét festette Harangozó Ferencné, aki most a modellt (Seress Erzsébet, könyvtári dolgozó elvtársnő) rajzolja, akárcsak Zábráky Jenőné,; aki . már puha vonalakkal rakja fel a Modell vázlatát. Balassa Ilona tanuló. Most iskolájuk tantermében van a műterem. Balassa elvtársnő mind a pályázatra, mind a kiállításra készül. Szolláf Tibor a másik tanuló; aki a szemben lévő Zrínyi iskolába jár. Lelkes és szorgalmas hallgatók:

mappáikban lapok duzzadnak, ami elvégzett munkát, alkotást jelent. Kovács Józsefnét a másik teremben találjuk. Férje szívesen veszi, hogy j rajzolni, festeni tanul, édesanyját;

meg majd meggyőzi, hogy orszá-1 gunkban, amely a szocializmust építi, a nő egyenrangú a férfivel. Kéthetes növendék Kovácsáé, de már biztosan megmondja a teremben

ellévő kép művészeti hibáit: rajzolásokat, az : alak beállítását, az elnagyolásokat, az arcvonalainak- kisebb szépséghibáit.

CSALÁDOSOK, FIATALOK ES KÖZÉPKORÚAK egyaránt itt ülnek és csendben dolgoznak. A kis Földes György pedig, példamutatóan Szepetnekrői jár kerékpáron. Dicséretes szorgalma van.

Anyagjuk, vezetőjük, munkaszere- "tetük van.

A városi tanács segíti őket munkájukban. Most műtermet fog , majd számukra szerezni..

Most még. a ceruza van kezükben, de rövidesen vizfestékkel, temperával és olajjal is fognak dolgozni. A távlat, stb. ismerete után, illetve vele egyszerre érnek el a kompo- ziciós munkák megoldásához. Már érzik, hogy a figurális kompozíció lesz az, amely-mesterpróba elé áliitja őket. Tudják, hogy a színek, árnyékok, tónusok ismerete és alkalmazása micsoda nehéz, de amellett szép munka lesz. Maguk műveléséből, tjnnulásból születik majd meg egy-egy képjük, szobruk- és művészeti kerámiájuk.

, Ebben a körben máris dzellálódik tudásuk, látásuk, kezük munkája. Festő, rajzoló dolgozók — népi demokráciánk kuiturforradalmának alkotói ezek a hallgatók.

5# fríUiU&f ...

,/L

és Jonny Sm ith nek

46. §i A PIHENÉS JOGA NÁLUNK

Piros! ruhás leány ül a zala- Annyi volt az esemény, nem tudegersaegi Ruhagyár pártszervezetének helyiségében. A párt titkár elvtársnő érdeklődik, hogyan telt el az első üdülése. Fűzi Mária 17 éves. Még egy éve sincs, hogy a Ruhagyárban dolgozik. Ma már szt&hánovis-a.

Két hete 'múlt, hogy ér lesi tették, beutaltaié Lillafüredre üdülni.

Most a pártszervezet helyiségében átgondolja, mi minden történt vele az elmúlt hetekben, de igy is csak kérdésre tud felelni.

ja, hol is kezdje elmondani.

Egymásután hangzanak el a kérdések. Bármit is kérdeznek tő. le, mindig ugyanoda lyukad ki: az tizem. Alig* várja, hogy társai között lehessen, Az ő öröme a gyár többi dolgozójának öröme is.

— É'rdemes volt jól dolgozni — ez Fűzi Mária véleménye. Maga kévését beszél de az üdülés utáni munkanap teljesitme hye annál többet,

(Még nincsen két éve, hogy Matola József és közel 200 délszláv fiatal kelt útra: Sztálin- várost építeni. Ma róluk beszél az ország. Matola József a múltban nem gondolta volna, hogy számára a falu határán, Tótszerdáhelyen túl. is van élet. Az alkotmány jogot adott az élethez a délszlávok- nak is.)

Nemcsak egy Matola van; habár nekem éppen ez nőtt legjobban a szivemhez. Végtelen öröm és . büszkeség látni, milyen tehetségesek, okosak, erősek és nagyra hivatottak a munkások és parasztok fiai. Matola Józsi úgy jött ide, hogy amint megindulnak az első üzemek, beáll gépésznek, vágy lakatosnak. Ennyi volt csupán a vágya, a célja —

A Román Népköztársaság uf alkotmány tervezetét öl

MIT JELENT AZ UJ ALKOTMÁNY?

A tenger pártján, ültem, két sztahanovista bányász és egy kohász él- munkás társaságában, amikor megérkezett az újság az uj alkotmány tervezetével. Visszafojtott lélekzet-tel olvastuk mind a négyen, de tudtuk, hogy ismét és. ismét visszatérünk rá, mint olyan történelmi dokumentumra, amelyet nemcsak egyszer olvasnak el. Már az első olvasásnál éreztük, hogy az uj alkotmánytervezet minden betűje egy egy alkotást jelent. És nem szabad soha elfelejteni, milyen hangon, milyen nreg- il'letődéssel olvasták el az én barátaim azt a szakaszt, amely a dolgozóknak az üdüléshez - való jogáról intézkedüt. A tengerparton ültünk, a napsugarak ontották ránk fényüket, azon a homokon járkáltunk, .'amelyen valaha bojárok . sétálgattak . .; Most kiváló vasutasokat, .sztaUánovista esztergályosokat,. a nagy szocialista gyávák élenjáró jiolgözóit, m nép nagy ügyével o&zszefui rótt írókat, a , munka érdéin rendjével díszített művészekor láttuk magunk körül és valamennyien éreztük, hogy az alkotmány betű) mint válnak ereinkben vérré és mint töltik el a szivünket uj és friss érzelmekkel.

l-Iosszabban beszéltem ezután barátaimmal. Az egyik a Zsilvölgyből való és három gyermeke van. A legkisebb még általános iskolába jár, s a másik két fiú — ikertestvérek — már az idén mérnöki oklevelet kap. Mindkettő ezt a szép -pályát választotta. A 35 éves ' hunyadi bányász pedig nemrégiben volt pártiskolán. Ismét éreztem, hogy as alkotmánynak egyetlen szava sem egyszerű betű, minden szakasza az élet és a harc egy-egy fejezete.

Az- újság-körül - egy- nagyobb ■ cső-, pörtosulás keletkezett és sohasem felejtem cl a pillanatot, hogy ami- 'kör Cgy *•' élvtársat' " megkérdeztem, honnan jött, nyomban -azt felelte;

—- Az autonóm magyar területről!

Hz a felelet sokat mondott. Az alkotmány még mielőtt életbelépett volna, már a tervezettel bevonult az emberek életébe és tudatába.

Este, vacsora után találkoztam művészbarátaimmal, akik szabadságukat töltik a tengerparton, jövő feladataikra készülnek. Szót sem váltottunk még, már a tekintetükből megéreztem, hogy még lelkesebben, még erősebben harcolnak majd a művészet fegyvereivel hazánkért, amelynek alkotmánya gondoskodik a művészetekről és a művészekről is.

És ezen a■ nyári éjszakán, a tenger hullámainak mormolása' mellett, a békés és .csillagos é,g alatt valamennyien ; munkások, ivók, művészek; akiket á népi demokratikus álladó pihenni küldött, éreztük, hogyan acélozódík bennünk az erő a "jövendő' nágy-'-feládátailroz, "a további győzelmes -m-feurkábözr ’ •

amint mondani / szokták: 'perspektívája. Azóta sok minden történt (pedig 1950 októberétől mostanáig nem telt el két esztendő sem), megkapta a Népköztársasági- Érdemrend V. fokozatát és a Népköztársasági Érdemérem bronzát. S ma már Matola Józsi elhatározása: az építészmérnöki pálya. Matöla kinőtt abból a mozgási körből,, amelyben eddig volt. Matolában annyi gyakorlati tudás és szervezőképesség gyűlt össze, hogy az már feszíti és követeli a tanulást, a műszáki képzettséget.

Matola Józsi csak egyetlen okból habozik.

Nem tud elszakadni Sztáiinváros- tói.

Mikor jön ide az építészeti1 technikum? —- szokta, kérdezgetni. Mert innen hogy' is menne, el ? Egy» szer azt mondta, második szülő» - földje Sztáiinváros. Amikor idejött, csak nagy gödröket látott az első kockaházak helyén, egyébként sarat és szélben görnyedező fakó kukoricaszárakat. Azóta- felépített egy várost, amelynek ' minden szegletéire z kedves emlékek fűződnek.

Sztáiinváros rendkívüli átalakító hatása elsősorban abban rejlik, lrogr itt az emberek alkotókká válnak. Ezek a Matolák megizlelik a teremtés felséges érzését és tudását.

Emberek, fiatalok, akik felébredt teremtő szenvedélyükkel gyűlölik a pusztítást, a halált. Milyen mély értelme van hát annak a ' felírásnak, amely ma is ol.va ’ ató a mechanikai javítóműhely falán: „Ez a mű — békemű!" - ..

.(SÁNDOR AN DR AS 52táIiavárosí jegyzeteiből.)'

SsörUe, íes&SáagAgfr;

58. §» A tói szerdahelyi délszláv fiatalok Sztálinvárosban