Zala, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-20 / 195. szám

I Függetlenségi Nyifafkozat — és az amerikai valóság 1943, április 4 óta a Szabad­ság napja ragyog a magyar nép felett. A dicső szovjet fegyverek elhozták a magyar dolgozóknak is e boldog, szép, munkás élet lehető­ségét, s a dolgozó nép — a párt vezetésével — élt is ezzel a lehető- séggel’. Ezért ünnepelhetjük meg büszke örömmel, hogy három évvel ezelőtt, 1949 augusztus 20-án, ad­digi győzelmeink és eredményeink alapján, pártunk uj alkotmányt adott a magyar dolgozóknak- Ez az alkotmány — a szocializmust építő nép alkotmánya, s mint ilyen, a nagy szovjet példa nyomán bizto­sítja a munkához, a művelődéshez, a pihenéshez való jogot, a dolgo­zók érdekeinek . megfelelően bizto­sítja a szólás- és sajtószabadságot. ♦ Ellenségeink, élükön ez amerikai imperialistákkal, sokszor ócsárol­ják gyűlölettől habzó szájjal a mi népi demokratikus rendszerünket, a mi alkotmányunkat. Az amerikai szavazógépezet megakadályozza ENSz-be való felvételünket, mer) szerinte nem vagyunk „demokra­tikus* állam. Más alkalommal a Hága? Nemzetközi Bíróság elé akarják citálni a magyar dolgozó népet, mert — ismét szerintük ' „megsértjük az alapvető emberi jo­gokat“, Gyűlöletük forrása abban van, hogy kiűztük az ezer- és tíz­ezer holdakról a főurakat és főpa­pokat, dolgozóink kezébe adtuk a gyárakat, s nem utolsó sorban, mert a Mindszenty- és Grősz-íéle hazaárulókat biróság elé állítottuk és elítéltük őket- Persze az impe­rialistáknak jobban tetszik Li Szín Man, a délkoreaí bábkormány el­nöke, aki a hős koreai nép vérével hizlalja kövérre a Wall Street mágnásainak pénzeszsákjaií. Az amerikai imperialisták di­csőítik Amerikát, mint az "igazi* demokrácia hazáját, minduntalan arra hivatkoznak, hogv van szabad­ságszobruk és Függetlenségi Nyi­latkozatuk. Valóban, az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat, amely az 1775—17S3-as függetlenségi és szabadságharc Szülötte, majd az- 1737-ben megfogalmazott <s papíron miig is fennálló alkotmány demo­kratikus módon leszögezi az emberi . jogok a.aptörvényeit. Az amerikai imperialisták, napjaink gyilkos macarUiurjai és rídgway-i azonban olyan messze estek a Függetlenségi Nyilatkozat­tól. a demokráciától, mint Truman attól a George Washingtontól, aki­nek nagy része volt az amerikai alkotmány kidolgozásában. A nyi­latkozat alapján ma is lehetséges j volna Amerika dolgozóinak szabad és félelemnél'küli élet ep élniök. Ámde a finánctöke mindenható nagyurat, a Szövetségi Nyomozó Iroda ujjlenyomatgyüjtő vezetői, a dolláron megvásárolt tábornokok és főpapok véres cse.ekedet1?i meg­eső föl iák az amerikai alkotmányt. Lássuk csf-k, mit mutatnak meg a fények, mi maradt meg George Washington örökéből a szabadsag- szobor árnyékában. »A kongresszus nem hoS olyan törvényt, amely korlátozzn... — így kezdődik az Egyesült Államok alkotmányának az a pontja, amely az emberi jogokra vonatkozik. Az USA kongresszusa azonban már elfogadott és hatályba is léptetett olyan törvényeket, amelyek lábbal tiporják mind a Függetlenségi Nyi­latkozatot, mind a2 emberi jogok alaotörvényeit. Ilyen például a hír­hedt Smith-törvény. Ennék értel­mében immár „törvényes* a.apon hs.jíóvadászat'ot indítottak Amerika valamennyi haladó eleme, békehar­cosa ellen. E törvény cégére alatt szerkesztettek vádiratot &z Ame­rikai Kommunista Párt 12 vezetője ellen, összeesküvéssel vádolva őket, mert hirdették és tanították a Enarxizxnus-lenínizmus elveit. Az amerikai alkotmány értelmé­ben: „A kongresszus nem hoz olyan törvényt, amely a szólásszabadsá­got korlátozza". Viszont a kommu­nista vezetőket börtönbüntetésre ítélték' a marxiz'mus-leninizmus tanainak terjesztése miatt. Ralph Spitzer professzort elbocsátották Oregon állam egyeteméről, mert egy tudományos folyóiratban Li- Jszenko szovjet akadémikus munkás­ságára hívta fel az olvasók figyel­őiéi. Dr. Lee Lorch is kollégiumi állásával fizetett, amiért szót emelt1 egy newyorkí bérbázból kilakolta­tott néger család ügyében. Az el­múlt hetekben e törvény alapján ítéltek öt-öt évi börtönre és Súlyos pénzbüntetésre 14 kaliforniai kom­munista vezetőt „összeesküvés" vádja cimén. Az imperialistáknak mindenki összeesküvő, aki jobb életet és békét akar. Bűn elfogadni a Haladó Párt kormányzó-jelöltsé­gét is, mint tette ezt James Bari itt professzor, akinek emiatt meg kel­lett válnia georginái egyetemi tan­székétől. Mindezen esetekben a „vádtianács“ a szólásszabadságot ültette a vádlottak padjára, mert a Smitli-törvcny a szólásszabadság olyan legerőszakosabb korlátozását tartalmazza, amelyet az Egyesült Államokban béke idején Yaiaha is törvénybe iktattak* „Ä kongresszus nem hoz olyan törvényt, amely a sajtósza­badságot korlátozza1,1 — hirdeti to­vább az amerikai alkotmány. E sza­vakhoz ragaszkodnak is szavakban Göbbels amerikai tanítványai, akik hangzatos frázisokkal hirdetik a gondolat szabadságát, a 6ajtó füg­getlenségét, sőt olykor merészsé­gükben még sajtóerkölcsről' is be­szélnek. A tények azonban ezen a téren is mindennél jobban beszél­nek a nagyhangú kijelentések he­lyett, Az amerikai sajtót a mono­póliumok uralják, s ebből a tény­ből egész egyszerűen következik, hogy a csak e monopóliumok urai­nak üz.eii érdekeit, nevezetesen a háborút kiszolgáló újságoknak, folyóiratoknak, adnak tág terjesz­kedési lehetőséget. A rádióadáso­kat négy hatalmas konszern irá­nyié ja, ismét a nagytőke, a rabló imperializmus terveinek megfele­lően. Jut idő bőven a rádióadások közt a háborús uszításra, a Szov­jetunió és a népi demokráciák mcgrágaímazására, a baktérium­fegyver propagálására, a gyilkos­ságokra, a prostitúcióra, a néger- lincselésekre való felbujtásra, azaz az . amerikai életforma dicsőítésére. Egymást túllicitálva, harsogják t^iß az éthert ígérgetéseikkel a demo­krata oárt és a köztársasági párt elnök jelöltjei, .hogy megtévesszék az egyszerű amerikai dolgozókat, s megválasztassák magukat az Egyesült Ál.amók * elnökének. Eb­ben a mivoltukban aztán már mit- sem törődnek ígéreteik betartásá­val, hanem minden elődjükön tül­tévé, a Függetlenségi Nyilatkozatot megcsufolva. kérlelhetetlenül végre­hajtják R fasiszta MacCarren-tör- vényt, ainelv korlátlan hatalmat ad a rendőrségnek a házkutatások és letartóztatásb-k foganatosítására; vagy a Taft—Harlley-féle rab­szolgatörvényt, ame-y az amerikai munkásság másfélévszázados harc­cal kivívott szakszervezeti egyesü­lési jogát vonja meg; amely minden sztrájkot törvénytelennek nyílvá­níthat; s amely alkalmat ad arra, hogy a szakszervezeti vezetőket, a sztrájkotokat törvény elé állítsák. Az amerikai burzsoá rádió viszont megtagadta a jogot a Haladó Párt­tól, hogy az elnökválasztások alkal­mából prograurmját a széles dol­gozó tömegekkel megismertesse. Az Egyesült ABamok Al­kotmánya a többi között azt is ki­mondja; "Senkit sem lehet törvényes bírói eljárás nélkül életétől, sza­badságától, vagy vagyonától meg­fosztani". Ennek ellenére a sajtó szinte naponta számol be az ILícnis államban történt négergyílkosSá- gokról, amely esetekben a rend­őrök egyszerűen belekötnek a né­gerekbe, hogy aztán kényük-ked- vükre lepuffanthassák őket. Olyan eset természetesen még nem for­dult elő, bogy a gyilkos rendőröket törvényes bírói utón felelősségre vonták volna. Vagy talán azt neve­zik -.törvényes bírói eljárásnak“, hogy a játszadozó néger kisgyer­mekeket tüzelésre kész géppisz­tollyal kergetik szét? Az meg szinte mindennapos, hogy letartóz­tatnak négereket, mert a fehérek részére fenntartott helyiségeket látogattak. A négerek legfeljebb csak arra jók, hogy a csatatéren meghaljanak ez imperialistákért, vagy olimpiai bajnokságot szerez­zenek az USA-nak. De a kisembereket, a kíslőkése- ket, akiknek vagyona egy ház, egy kis üzlet, sem védi az alkotmány írott szava. A kapitalizmus törvé­nye: a nagy hal megeszi a kis ha­lakat. Amerika mostani urainak’ pénz- éhsége miatt nincs biztosítva Ame­rikában az olyan alapvetően emberi jog, mint a dolgozók joga a mun­kához, az üdüléshez, a pihenéshez, stb. A hadiipar fejlesztése nyomán egyre nő a munkanélküliség, amely a részleges munkanélküliekkel együ’tít ma az összlakosság 10 szá­zalékát teszi ki, vagyis 14 milliói. A katonai kiadások, az adóemelé­sek miatt nem jut pénz élelemre, ruhára, köznevelésre. A polgári fo­gyasztás az elmúlt évihez viszo­nyítva 35 százalékkal csökkent, az adók a dolgozók keresetének 40 százalékát teszik ki. 1951-ben az Egyesült Államokban a háború előtti öt". év átlagánál húsból 6, lisztből' 13, gyümölcsből 15 száza­lékkal fogyasztottak kevesebbet. A fegyverkezési verseny következté­ben nem valósulhat meg komoly lakásépítési programra, amelyet pe­dig kétségbeesve várnak a hajlék­talan milliók. 1948-as statisztikai adtaitok szerint minden ötödik ame­rikai családnak barakk, viskó, vagy kiselejtezett autóbusz jelenti a „családi házat*; a 46 millió amerikai család közül 15 millió egészség­telen, nedves lakásban él. Az alkotmányban lefekte­tett szabadság ugyanis csak a mo­nopóliumoknak jelent szabadságot- Ezek alkotmányon, emberi jogokon, becsületen, gyermekek, anyák, ag­gok életén keresztül gázolva, meg­indították a koreai háborút, mert ez nekik jó üzletet jelent. A Mor­gan-, Rockefeller-, DuPont- és Mcllon-családok kezében összpon­tosult monopóliumok szédítő ára­kat állapítottak meg a fegyverekre és hadianyagokra. A koreai háború egy éve alatt — 1950 júniusától 1951 júniusáig — 19 százalékkal emel­kedett a legnagyobb ipari társasá­gok tőkéje. A monopóliumok pro­fitja 1950-ben 42 milliárd dollár volt, szemben a háborút megelőző átlagos évi 3 milliárd dollárral- A 42 miíliárdból 22 milliárd dollárt éppen a koreai háborún kerestek. Az amerikai dolgozók egyre job­ban felismerik az összefüggést sa­ját . nyomoruk és uraik duzzadó pénzeszsákjai között. Tudják, hogy az a háború, amelyet az imperia­listák — az alkotmány és a Füg­getlenségi Nyilatkozat sutbadobá- sával — készítenek elő, a dolgozók­nak sokmillió halottat és sebesül­tet, soha nem látott nyomort cs mérhetetlen szenvedést jelent. Azt is tudjak, hogy ez a háború az amerikai városokat is rombadön- tené- Tiltakozásul sztrájkolnak Á.merika dolgozol. A te.efonsztrájk- ban 300 ezer munkás vett reszt, az olajiparban 90 ezer dolgozó sztráj­kolt, nemrég hat hétig Sztrájkolt 650 ezer acélipari munkás, akiknek akciója csökkenti a fegyverkezés ütemét. Az amerikai dolgozóknak ezen akciói, együtt a világ valamennyi becsületes emberének békeharcá­val, megálljt kiáltanak az imperia­listák háborús tervet elé. S az ame­rikai dolgozók a világ dolgozóinak segítségével kiharcolhatják maguk­nak a Függetlenségi Nyilatkozatban lefektetett emberi jogokat: S fel­építhetik azt a társadalmi rend­szert, amely legjobban megfelel ér­dekeiknek­Markovits Hona A jugoszláv forradalmi emigrán­sok .lapjai lerántják a leplet Tito rendszeréről, megmutatják, hogyan árusítja ki az áruló klikk Jugoszlá­viát az amerikai imperialistáknak, hogyan dönti mind elviselhetetlenebb nyomorba a jugoszláv dolgozókat. Ugyanakkor ismerteti o sajtó azt a harcot is, amelyet a jugoszláv dolgozók folytatnak Tito megbuk­tatására, az ország függetlenségé­nek kivivására. A Napred, amely Szófiában je­lenik meg, beszámol a jugoszláv hadseregben szolgáló hazafiak Tito- ellenes harcáról. Titoék . teljesen amerikai mintára szervezik át a hadsereget, amelynek felkészültsége ellenőrzésére angol és amerikai tá­bornokok érkeznek Jugoszláviába- A jugoszláv hadsereg vezetői fasiszta és burzsoá elemek, a nép fiait ki­zárják a vezető helyekről. A ma- gasrangu tiszteket kötelezték az an­gol nyelv tanulására, a tisztiisko- lákban bevezették a fegyelem ame­rikai módszereit. A jugoszláv ka­tonákból gyilkosokat akarnak ne­velni, akiket amerikai érdekekért bármikor és bárhol háborúba ta­szíthatnak, ,,Titoék minden intézkedése azon­ban a hazafiak egyre nagyobb el­lenállásába ütközik ■— írja a lap a továbbiakban. — A hazafiak: a kommunistáik vezetésével a hadsere­gen belül megszervezték az illegá­lisan működő „hazafiak szövetsé­gé“-t. Ez igen sok röpcédulát ter­jeszt a katonaság körében. A kü­lönböző szabotázsok, mint a belgrá­di 1144. számú katonai posta egyik raktárának, Szarajevóban egy ame­rikai fegyverekkel megrakott kato­nai raktárnak felgyujtása is a had­seregben szolgáló hazafiak Tito-elle- nes harcát bizonyítják‘ ‘, A Moszkvában megjelenő Za Szo- cijaliszticsku Jugoszláviju c. lap megírja, a „külföldi vendégek' ‘, értsd alatta: katonai szakértők és ügynökök, elfoglalnak minden szál­lodát és üdülőt, sőt a meglévők nem is elégségesek, ezért kiadták a Tito- bandának a parancsot: építsenek az amerikaiak részére’ „nemzeti ízlé­süknek" megfelelő luxus „weekend- házákat". „A Tito-klikk .vendégek — írja a lap — a szállodákban ked­vezményes ellátásban részesülnek: minden élelmiszert 70 százalékos kedvezménnyel vásárolhatnak. Autó­kat és más közlekedési eszközöket bocsátanak rendelkezésükre .hivata- los‘ utazásaik, kirándulásaik lebo­nyolításához, Az üdülőkben és szál­lodákban művészek-és zenekarok szó­rakoztatják őket. E ,külföldi ven­dégek1 társas-ágúiban természetesen ott üdülnek llankovics UDB-istái a fasiszta államgépezet vezetői, az v.j cs régi burzsoázia tagjai is. Hogy e ,válogatott' társaság nyugalma és szórakozása zavartalan legyen, Ti­toék -— Milan Apih, a turisztikai főigazgatósúg igazgatója révén — a jugoszláv dolgozók tudtára adták, hogy Abbáziában, Dubromlikban, a Iiab-szigcteken és a többi üdülőben kizárólag külföldiek nyaralhatnak‘ ‘. .Ugyanez a lap máshol szenvedé­lyes hangon ecseteli, hogyan „gon­doskodik" a Tito-klikk a jugoszláv dolgozók „üdüléséről". Eg'y tényt aaudonaaciací hoz fel, amely legókesszólóbban bi­zonyltja: Titoék az idegeneknek fényűzést és kedvezményeket nyúj­tanak, saját népüket ugyanakkor a legelemibb jogoktól is megfosztják- „Ma már közismert tény — közli a lap —, hogy a belgrádi egyetemi hallgatókat barakkokban helyezték el ,üdülésiük idejére. Kilencven bel­grádi egyetemistát Sibenikben olyan barakkban szállásoltak el, amelyben mindössze egy mosdó volt, ágyak helyett a földön néhány kimondha­tatlanul piszkos szalmazsák hevert, A tizenötnapos ,üdülés' alatt Ólaid­ban, a Goriea szállodában reggelire három liter tejből és hatvan liter vízből készült tejeskávét adtak 'a diákoknak. Ebédre és vacsorára ki­zárólag húslevest kaptak, ‘amelyben ritAán találtak egy, szem tésztát, vagy rizst''. A lap azt is megirja, hogy ösz­töndijat csak azok az egyetemisták, kapnak, akik a fasiszta rendszer szolgálatéiba állnak. Az egyetemeken katonai és rendőri funkcionáriusok basáskodnak. Nyáron legtöbbször különböző hadi építkezésekhez ve­zénylik ki a fiatalokat s az ujbel- grádi diákotthon igazgatósága ha­tározatot hozott, amely szerint a jövő tanévben elsősorban azok a fiatalok kapnak helyet az otthon­ban, akik a nyár folyamán részi- vésznek a „munkaakciókban". M. Vrcelj a jugoszláv forradalmi emigi-ánsok Bukarestben megjelenő lapjában, a Pod Zastavom Interna- cionalizmO-han. a titoista párttal foglalkozik. Megállapítja: „A tito­ista párt összetétele, szervezeti fel­építése, ideológiája, politikája és programmja Qestapo-elveken alapuló fasiszta, forradalomellenes párt. Tu­lajdonképpeni irányítója Eankovies UDB-je. A titoista-párt vezetősége a nép legádázabb ellenségeiből: an­gol-amerikai kémektől, provokáto­rokból, árulókból tevődik össze, mint' ahogy ez már többizben — a Ti ajk-, a Tra-jcso Kosztov-pe-rbeu és más esetekben — bebizonyosodott. A fa­siszta párt főnöke: Josziu Broz Tito, akit kémtevékenységéért a Ge­stapo már a SG-as években pénzelt, s aki csalásokkal becsempészte ma­gát a Jugoszláv Kommunista Párt vezetőségébe''. „Titoék pártja — folytatja M, Vrcelj — a dolgozók kizsákmányo­lásának tulajdonképpeni szervezője. , A gyárakban, üzemekben, falvakban védik a kapitalisták, a külföldi monopolisták és a kulákok érdekeit.* A jugoszláv hazafiak szemében a titoista párt tagjának lenni annyit jelent mint a- nép ellenségének lenni. A titoista pártból sorra lép­nek ki mindazok a becsületes párt-' tagok, akiket eleinte félrevezetett ä titoista demagógia a „szocializmus | építéséről". Horvátországban ez év j első felében 4600 tag lépott ki a 1 pártból. A kommunista név a tito­ista párt számára csak álarcul szolgál, mert ez a párt a földkerek- : ség bármely pártjánál- diihödtebb ellensége a kommunizmusnak‘ * fejeződik be a- cikk. 3CJC3C2f3t3C3aaaO Helsinkiben és otthon A helsinki olimpián az amerikai atléták között a négerek bi- zanyultak » legerősebbeknek. Odahaza, az Égj esült AllsmokíiaH azonban a linoselök kötele .erősebb yáluk, LAPSZEMLE a jugoszláv forradalmi emigránsok sajtójából

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents