Zala, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-20 / 195. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Üdvözöljük a Szabad Nép-e1/ Parasztküldöttek a zalaszentgrótl Uj Barázda tsz-ben 4» MDF ZALAMEfiTEl PABTBlZOTTSAeAWAK MAPPLAFJA mBBtEaBSeBB—BüK^eaCigBa—Btg^SMBMHBaaBBaBgBWMiBKgH^SIgBEi^SB'r-SíW & i VI1L évfolyam 195. szám. Ära 50 fillér 1952. augusztus 20 Szerda m DOLGOZÓ NÉPÜNK ALKOTMÁNYA Az idén mar íiannadizbea ünne­peljük Alkotmányunkat, a dolgozó nép Alkotmányát, amely biztosítja számunkra állampolgári jogainkat, megszabja kötelességeinket, mely a Magyar Köztársaság népi jellegét a törvény erejével szentesíti. Ki tudná megmondani, hogy tör­ténelmünk viharos századai során, az elnyomás sötét éveiben hányszor gondolt az urak járma alatt nyögő nép a szabadságra, hányszor gondolt titokban arra, hogy összezúzza azt az alkotmányt, amely nem ér le, ha­nem ellene van. Amikor Dózsa György parasztjai kaszával és vas- villával támadtak elnyomóik ellen, szivükben, agyukban lángoló izzás­sal égett a jobb, a szebb, az embe­ribb ólet utáni vágy. Ezek a ron­gyos, éhező, jogtalan , jobbágyok, akiknek a nyomor adta kezükbe a kaszát és vasvillát elöharcósai vol­tak annak az Alkotmánynak, amely 435 évvel később, a felszabadító, hős Szovjet Hadsereg segítségével el­söpörte a régit, hogy a vérből, ve­rítékből, szenvedésből foganva vég­érvényesen megjelölje a dolgozó nép jogait, kötelességeit s gránitkőbe vésett írásként foglalja magába népi demokráciánk alaptörvényeit. A dolgozó nép már nagyon ré­gen tisztában volt azzal, hogy az urak alkotta alkotmány minden­egyes gora ellene szól. Hiába mond­ták, hiába írták, hogy .a? alkotmány az állampolgároknak, az államhata­lom gyakorlásában részt biztositó s őket az államhatalom mindenható­sága ellen megvédő, mindenkire egy­formán vonatkozó törvény. A dol­gozó nép nem vehetett részt az,,ál­lamhatalom gyakorlásában s az al­kotmány nem is védte őket az ál­lamhatalom mindenhatósága, az ál­lamhatalmat gyakorló urak elnyo­mása ellen. A feudális kor kapitalistái épp­úgy, mint a későbbi kor imperialis­tái éberen ügyeltek arra, hogy a dolgozó népnek joga semmibe? so legyen, — még a munkához se .. . hisz a munkához való viszonyt nem a jog, hanem kérlelhetetlen elnyo­más, a nyomor — sót a testi fenyí­tés szabályozta. A dolgozónak épp­úgy nem volt joga, mint ahogy uines joga az igavonó baromnak sem, de éppúgy, mint ahogy a ba­rom a járomba hajtja a nyakát, úgy kelllett meghajolnia a dolgozó népnek is az ország urai elolt. Ha ellenszegült, kegyetlen megtorlással figyelmeztették, az elnyomók iránti kötelezettség betartására. Esze Tgpiás kumeai fegyvert ra­gadtak a porcíóztató, a sót és ke­nyeret. elvevő'császáriak ellen. 1848- ban ismét felizzott a kérdés: — „Mit• kivan a magyar nemzet"... a dolgozó nép? „Legyen béke, sza­badság, egyetértés!" Követelték a törvény előtti egyenlőséget, a közös teherviselést, az úrbéri terhek meg­szüntetését. Igazságos életet akar­tak, olyan életet, olyan társadalmi rendet, ahol megszűnik a képmuta­tó?, az elnyomás, olyan életformáért harcoltak, amelyben lesz értéke az igazságnak. 1919-ben, amikor recsegett, ropo­gott a régi, úri Magyarország és a proletariátus győzelmének fénye vi­lágitolta meg a jövő felé vezető utat, a régi, hazug alkotmány betűi is kezdtek elhalványulni.' A hala­dás erői ellenállhatatlan lendülettel törtek, a. marxi-lenini eszméktől ve­zetve á születő uj világ felé, a felé a világ felé, amelyben a dolgozó nép valóban részesére vábk az ál­lamhatalomnak’, amikor 'övé lesz", az államhatalom, ahol a" dolgozó nép maga alkotja meg a -maga iavárh alkotmányát.. Aa imperialisták minden , időben éberen ügyeltek arra, hogy a dol­gozó nép' a ‘ legteljesebb jogtalan­ságban éljen. 1919:ben is összefog­tak ellenünk s hu szövetségesükkel, a jobboldali szociáldemokráciával egy fronton harcolva sikerült szét- bomlasztaniok, majd elfőj taniok azt a győzelmesen induló mozgal­mat, amely már akkor ínéhében hordta az igazi alkotmányt, a dol­gozó nép alkotmányát. A Tanácsköztársaság bukása után, a Horthy-reakció sötét éveiben csak az illegalitásban dolgozó kommunis­ták tudták, hogy a magyar prole­tariátus' győzelmét nem' ölték meg, csupán • elkábitották. -Csak a föld­alatti szervezetekbe tömörült kom­munisták bíztak rendületlenül a győzelem feltámadásában és teljes diadalában, csak. a reakció börtö­neiben sínylődő, - sápadt arcú, égő szemű kommunisták tudták,. hogy, lesz még ünnep ebben az ország­ban. A harc, amit Horthy rendőreivel, csendőreivel, a rcndőrspiclikkel és az egész átkos rendszerrel folytattak, nem volt hiábavaló. Tudták, hogy lesz még ünnepe az 1919-ben vér- befojtott szabadságnak — s ami­ben nemcsak reménykedtek, amiben szilárdan hittek: valóra vált. A mai napon xnár liarmádizben ünnepeljük Alkotmányunk évfordu­lóját. Ilyen ünnepre a felszabadulás előtt nem is gondolhatott a magyar dolgozó nép. Hogy mit jelent ne­künk ez az. ünnep, arra azok a ragyogó tettek válaszolnak, ame­lyekkel üzemi dolgozóink-tesznek ta­núságot- pártunk,Rákosi .elvtárs irán­ti szeretetiikröl. Hogy mit jelent számunkra Alkotmányunk, arra dol­gozó parasztjaink is válaszoltak: a gábonabegyüjtés tervét elsőnek tel­jesítettek az ország megyéi között s mint a legjobbak ünnepelhetik al­kotmányunk évfordulóját. A lenti fűrészüzemben Alniási Já­nos fögépész Alkotmányunk ünne­pére vállalta, hogy a gépek karban­tartásával lecsökkenti a gépállási időt s ezzel-segítidolgozó társait, hogy az augusztus 20-ra tett fel­ajánlásaikat teljesíthessék. Dlmon­dotta Almási János, hogy ő sohasem felejti el azt az átkos időszakot, amikor Lenti környékén minden, ameddig csak a szem ellátott, Esz- terházy hercegé volt, a hercegé volt a gyár, a föld cs az erdő és a hercegé volt a dolgozók fillérekért megvásárolt munkaereje is. A dolgo­zónak nem volt mása, csak a nyo­mor és a- veríték. Sebestyén_ Győző, egervári dolgo­zó paraszt, akinek a fia a néphad­seregnél teljesít szolgálatot, az ez- redparancsnokságtól levelet kapott. A fiát dicsérték meg kiváló mun­kájáért. Sebestyén — búr teljesí­tette már kötelezettségét — még egy mázsa gabonát adott a hazá­nak, annak a hazának, amely meg­nyitotta az érvényesülés útját a dol­gozó parasztok gyermekei előtt is. Csertalakos község julius 16-ún elsőnek teljesítette gabonabegyüjtő- si kötelezettségét, hogy ezzel tegye magát méltóvá Alkotmányunk ün­neplésére. A zalaszentgróti „Uj Ba­rázda" tszcs a keresztsoros buza- vctéssel 15 mázsás átlagot ért el. A volt cselédek az ország gazdái, lettek. A-mai napon büszkén, .hála­telt szívvel ünneplők Alkotmányunk évíordulójáfc.. . ,. Alkotmányunk 2. paragrafusa azt mondja: ,,A Magyar Népköztársa ság a munkások és dolgozó parasz tok állama'‘ ■ Ez a tudat adta a. lovászi Kőolaj termelő Vállalat dől gczöiuak ajkúja is az ujalpb foga- dalm&f hogy terran felül még. 102 Valóra váltottuk adott szavunkat: Alkot many uuk ünnepére jelentőseit túlteljesítettük gabonabegyüjtési kötelezettségünket A gabona, az ország jövő évi kenyere raktárainkban van. A jólvcgzett munka boldog, büszke tu­datával ünnepelhetjük Alkotmányunk íörvénybeiktatásának harmadik évfordulóját. Ilyen munkát — amit a begyűjtés csatájában végeztünk — csak felszabadult ország felszabadult emberei tudnak elérni' Hatalmasan megnőtt egyeilen esztendő alatt dolgozó parasztságunk öntudata. Tavaly ilyenkor még messze álltunk az ideihez hasonló eredményektől. Gyengébben dolgoztak még az Í951-es gabonabe- gyűjtés idején pártszervezeteink, népnevelőink, tanácsaink, tömegszervezeteink. Nálunk azonban egyetlen esztendő alatt gyorsabb a fejlődés, mint a tőkés államokban évtizedek alatt. Sokat tanultunk, okultunk a tavalyi év hibáiból, sokat tanultunk vezetőinktől. Horváth Márton elvtárs beszede ráébresztett ben­nünket arra, hogy az eredmények elérésének egyetlen útja, ha, szélesítjük kapcsolatainkat a tömegekkel, ha egyetlen pillanatra nem szüneteltetjük a felvilágosító munkát• Csöpisye földe 180 százalékra teljesítette gabo­na-begyűjtési tervét. Az egész ver­seny alatt méltó társ a volt Lová­szinak. Hol az egyik, hol a másik került az élre, mig az utolsó napok hajrájában a második hellyel kel­lett megelégednie. Ilyen versenyben és ilyen teljesítmény mellett azon­ban nem szégyen a második hely. Ok is azzal a boldog és büszke ér­zéssel ünnepelhetniük máma, hogy magasan, túlteljesítették Rákosi elvtárenak tett Ígéretüket. Nagyon sokat tett az eredmény eléréséért a község pártszervezete. Mindvégig szoros kapcsolatban vol­tak a tanáccsal. A párttitkár na­ponta beszélte ;neg a tanács veze­tőivel a feladatokat. Igazi gardái voltak a begyűjtésnek- A legkisebb körülmény sem kerülte el a figyel­müket. Rendszeresen ellenőrizték a cséplőgépnél folyó agitációs mun­kát és azonnal segítettek, ahol hi­ba volt. Csqrnyefölde is az elsők között volt, amely csatlakozott Bu- esuta . versenyf elhív fsához, de nem­csak csatlakoztak, hanem ennek szellemében dolgoztak is. Megyénkben a legjobb munkát Lovásziban végezték- Az augusztus 17-í értéke­lés szerint nemcsak Zalában, ha­nem az egész országban Lovászi volt a legjobban teljesítő község. Hamar felismerték, hogy a verseny» mozgalom kiszé-esitésével, az ál­landó agitációs munkával válthat­ják leghamarabb valóra adott szavú- kert. Az elsők között voltak, akik csatlakoztak Nagyszénás és Gádo­ros versenyéhez. Később csatlakoz­tak a bucsutaiak felhívásához is. A község vezetői azonban tudták, hogy a versenypontok, ha csak pa­píron vannak lefektetve és nem is­mertetik azt mindenegyes dolgozó­val, akkor akár felesleges is volt ,a versenybe való bekapcsolódás- Kezdetben a csépléssel kissé lema­radtak. Azonban később, amikor a községben csépelő két gép között is megindult a verseny, egyre roha­mosabban hoziták be lemaradásu­kat és biztos, tervszerű munkával törtek az élre. Az agitációs brigá­dok állandó munkába voltak. Ott voltak a cséplőgépek mellett és helyszínen magyarázták meg a gaz­dáknak a gyors begyűjtés jelentő­ségét. Lovászi közel fekszik a ju­goszláv határhoz, így a dolgozók pontosan tájékozva vannak az oda­át történő eseményekről. Könnyen megértették, hogy a béketábor erejét gyarapítják, ha egyetlen per­cig nem késlekednek a beadással. Az egyes dolgozó parasztok is pá­rosversenyre léptek egymással. Az eredményeket naponta kifüggesz­tették a verseny táblára. Az egész község nyilvánossága előtt zajlott le, hogy ki hogyan áll a begyűj­tésben. Ebben a községben szégyen voiít q lemaradók között lenni. Ha néha elő is fordult, hogy egy-egy dolgozó nem teljésiteite még adott Szavát, azonnal felírták a lemara­dók közé, újból meglátogatták a népnevelők és másnap már nem egyet" a legjobbak között lehetett i'átai. , . . Külsősárd Gabonabegyüjtési tervteljesitésük globálisan 15.0 százalék. A pártszer­vezetet, tanácsot és a begyűjtési ál- kndóbizőttságot illeti dicséret a jó _ munkáért- Ifj. Vida János, öt holdas dolgozó paraszt a begyűj­tési állandóbizottság elnöke. Rend­szeresen megtartották üléseiket, ál­landó szoros kapcsolatot tartottak fent a pártszervezettel. Ifjú Vida János nemcsak az agitációsmunká- ban, hanem a személyes példamu­tatásban is az élen ■ járt. Elsőnek végezte el a községben az aratást, elsőnek teljesítette gabonabeadá­sát. Arra is jutott ideje, hogy min­dennap felkeressen néhány csalá­dot és elbeszélgessen veT ük a be­gyűjtés gyors teljesítésének elő­nyeiről- Elmondotta, hogy mit je­lent majd részükre, ha megkapják a szabadpiachoz való jogot- és feles­legüket ott értékesíthetik. Beszél­getett velük arról, hogyan és mi­ként térül meg a falunak az ál­lam részére adott gabona. Emlé- kezfeUe őket a múltra, amikor ál­landó szegénységben, bizonytalan­ságban éltek a falu dolgozói. Ösz- szehasonlitotta ezt a jelennel, a mostani felszabadult, nyugodt, bé­kés életükkel. Ezek az agitációs érvek eredményezték, hogy Külső- sárd do-gozói túlteljesítették al­kotmányunk ünnepére tett felaján­lásukat­Ktskoiuuroni Hosszú idő óla Balatomnagya- jóddal vannak párosversenyben. Eleinte többször lemaradtak ver­senytársuktól. A begyűjtés is las­san indult. A hiba gyökerét azon­ban hamarosan megtalálták. Levál­tották a nem megfelelő tanácselnö­köt és olyant ültettek helyébe, aki méltán bírja a dolgozók bizalmát’ Azóta megváltozott a helyzet. Ma már biztosan vezetnek Balatomna- gyaród előtt és alaposan elhagyták versenytársukat. Úgy akarnak dol­gozni, hogy , a jövőben is mindig azok között legyenek, akik nemcsak teljesitik, hanem túlteljesítik köte­lezettségeikéit. Murak ereszlisr Az elmúlt erekben nem a leg­jobbak közé tartoztak. Terveiket •többnyire csak késedelmesen tud­ták megvalósítani- Sokat tanultak régebbi munkájuk hiányosságaiból. Az idén már szervezetten és min­den erő felvonultatásával kezdték meg a begyűjtés csatáját. Az ered­mény: 143 százalék. A határszélen élve felismerték, hogy minden szem gabona erősiti hazánkat. Az ellen­ség hiába próbálkozott a lekete- cséplésscl, a pártszervezet, és a község dolgozói résen voltak- Ke­ményen lecsaptak azokra, akik iiy- módon akarták megkárosítani a? államot, Szintén felismerték azt, hogy a verseny-mozgalom nagyará­nyú kiszélesítése eredményekre ve­zet. A verseny nyilvánosságára is nagy figyelmet fordítottak.' Rend­szeresen értékelték úgy -az egyes dolgozók között folyó, mint a hu­es utaiakkal megkötött párosver- senyüket. tV Úgyszólván minden egyes közsé­gét tel lehetne sorolni a megyének, Az eredmények mögötf, mindenütt ugyanazokat az okokat találnánk: javult a népneveiőmunka, kemény harcot folytattak az ellenséggel és kötötte őket az adott Szó: augusz­tus 20-ra túlteljesítjük gabonabe- gyüjiési tervünket. tonna olajat termelnek. Alkotmányunk ünnepének napján veszi kezdetét, a Tervkölcsön ötödik sorsolása is, amelyen 80.5 millió forint kerül kifizetésre, hogy pár­tunk ezzel is a dolgozók 10 és 100 ezreinek szerezzen örömet; „A Ma­gyar Népköztársaságban, megvalósul a munkásság és a dolgozó, paraszt -ág szoros szövetsége a munkásosz tály vezetésével" — mondja Al­kotmányunk 3. paragrafusa. Alkot­mányunk szavait a legteljesebb mér­tékben igazolja az a kölcsönös se­gítség,^ amely a munkásosztály és dolgozó parasztságunk részéről meg­nyilvánul, ds ezt bizonyítja a za­laszentgróti ünnepi vásár is, ame­lyen a megye valamennyi üzeme, kereskedelmi vállalata képviselteti magát termelvényeivel, áruival. Ma, Alkotmányunk ünnepén je­lent meg clsőizben nagy formátum-’ ban pártunk központi lapja, a .Szabad Nép". Nem véletlen, hogy pártunk épp a mai napon adta ki riőször, a „Pravda*' -hoz hasonlóan nagy alakban a „Szabad Nép"-et Pártunk minden lehető eszközt felhasznál arra, hogy minél érez­hetőbb, minél láthatóbb formában juttassa kifejtésre következetes, szívós küzdelmét, auneüvel a dolgo­zók boldogabb életéért küzd. i , , Ipari munkások, dolgozó parasz­tok és haladó értelmiségiek 10 és T00 ezrei tesznek ma összehasonlí­tást mostani és régi életük kö­zött. Nekünk azonban az összeha­sonlítás mellett mást is kell. ten­nünk: a jövőbe néznünk. Alkotmá­nyunk megteremtette az alapot, hogy biztos léptekkel haladjunk iövőnk fele, most már csak az a. feladatunk, hogy pártunk vezetésé­vel még szilárdabban, még követ­kezetesebbén harcoljunk a "békéért, a. boldog, • szocialista. Magyarország­ot. ,£hhe$’ a 'harshoz mejítsüák íj ; erőt ma, . Alkotmányunk III émlsr- . dulóján.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents