Zala, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-17 / 193. szám

* NEMZETKÖZI SZEMLE A belgrádiathéni és ankarai árulók tömbje ]VT intha csak New-Yorkból Chicagóba, egyik amerikai városból a másikba utaznának, olyan otthonosam közlekednek az utóbbi időben az amerikai bankárok, mi­niszterek és tábornokok Washington és Belgrád között. Tehetik... A Tito- banda nemcsak minden lehetőséget megad erre számúiéra, hanem szolgai alázattal kéri a minél sűrűbb láto­gatásokat, hiszen a „zsoldfizetést" rendszerint e látogatások előzik meg. Tito, Rankovics, Gyilasz, Pijade, s a többiek zsoldja, judáspénze attól függ, mit tapasztalnak ezek a láto­gatók Amerika balkáni gyarmatán. Augusztus 12-én jelentette a .,Reuter" s utána a többi nyugati hírügynökség és rádió: Frank Pace, az Egyesült Államok hadsereg­ügyi minisztere Belgrádba érkezett, hogy „megszemlélje a jugoszláv had­gyakorlatokat és tanulmányozza, ho­gyan használják fel Titoék amerikai katonai segítségét". Pace-nek és gazdáinak a Wall- Streeten azonban más célja is volt jugoszláviai utjával. Az „Associated Press" amerikai hírügynökség lep­lezés nélkül közölte: „Pace arról tár­gyalt Titoval, hogy Jugoszlávia lép­jen hivatalosan szövetségre Görög­országgal és Törökországgal"­Pace azt állítja, hogy az amerikai „segély" növeléséről tárgyalt. A két dolog persze nem mond ellent. Ellenkezőleg, nyilvánvalóvá válik: az amerikaiak csak abban az esetben folyósítják tovább Tito bé­rét, ha minden fenntartás és alku­dozás nélkül állítja Jugoszlávia erő­forrását, ember és anyagtartalékát az amerikai imperialisták tervezett ag­ressziójának szolgálatába. Nos, Tito nem is alkudozott. Ezt bizonyítja az „AFP" washingtoni tudósítójának jelentése, amely szerint az amerikai kormánykörök „elége­dettek azokkal a fejleményekkel, amelyekből arra lehet következtetni, hogy Jugoszlávia, Görögország és Törökország között katonai meg­állapodás jött létre". A belgrádi rádió szégyentelenül hencegett azzal, hogy a Tito-banda „kiérdemelte" az amerikai gazdák vállveregetését. „Pace azzal a meggyőződéssel uta­zott tovább — alázatoskodott a belgrádi rádió —■, hogy a jugoszláv kormány elhatározott szándéka a ka­tonai együttműködés fokozása Gö­rögországgal és Törökországgal. Mindezek alapján valószinü, hogy az elkövetkező hónapokban számítani lehet arra, hogy ez az együttműkö­dés konkrétabb formát fog ölteni. Pace Jugoszláviából Görögor­szágba és Törökországba utazott. A titofasiszták után a görög monarcho- fasisztáknak és a török reakciósoknak adja iá utasításait: mi a szerepük az agresszív tömbben, mennyi ágyu- tölteléket kell az amerikaiak rendel­kezésére bocsátani — a Belgrád—■ Athén—Ankara „szövetség" kereté­ben. A kiadott utasítások után a „részleteket" már a hazaáruló klik­kek vezetőinek, Titonak, Plasztirasz- nak és Mendresznek kell egymással megbeszélniük. Ezeknek a „részle­teknek" azonban egy árnyalattal sem szabad eltérniök az amerikai pa­rancstól. A szolgák sürgősen hozzá is lát­nak a parancs teljesítéséhez, minden igyekezetükkel azon vannak, hogy segítsenek a washingtoni háborús gyujtogatóknak a harmadik világ­háború kirobbantásában. Augusztus 21-én titoista parlamenti küldöttség érkezik Athénba. A küldöttségben olyan hétpróbás hazaárulók vesznek részt, mint Mosa Pijade és Vukma- novics Tempo. A jugoszláv képvi­selőket magasrangu jugoszláv ka­tonatisztek követik Athénbe. Szom­baton kezdődtek meg a macedóniai és tráciai partokon a görög-török közös hadgyakorlatok Montgo­mery angol tábornagy ellenőrzésével. Ugyanakkor szünet nélkül folynak a provokációk a szomszédos béke­szerető népek ellen. Az Égei-tenge- ren és Görögország határvidékein provokációs hadgyakorlatokat tarta­nak. Az amerikai 6. hajóhad egységei a török hajóhaddal tartanak közös „gyakorlatot" a Dardanellákban, a monarchofasisza tengeri erőkkel Kréta-szigete körül. A görög mo- narchofasiszták Thesszáliában, az albán határ mentén készülnek szá­razföldi hadgyakorlatokra. A belgrádi, athéni cs ankarai árulók célja világos. Ezt a célt azon­ban sohasem fogják elérni, a jugo­szláv nép hősi harca, a levegőbe repülő szerelvények, gyári szabotá­zsok, a görög nép kemény ellenál­lása, az egyre fokozódó törökországi sztrájkok bizonyítják — a népek nem követik áruló kormányaikat a háború, a megsemmisülés utján. Egy agresszív terv kudarca A z úgynevezett „európai hadse- reg" hat tagállamának — Nyugat-Németországnak, Franciaor­szágnak, Olaszországnak, Belgium­nak, Hollandiának és Luxemburg­nak — képviselői augusztus 12-én Összeültek Párizsban, hogy végrehajt­sák Ridgway parancsát és egyönte­tűen felemeljék mind a , hat ország­ban a katonai szolgálat idejét. Az értekezlet előestéjén a pestis- táborüok megismételte parancsát, ellentmondást nemtürően követelte a katonái szolgálati idő felemelését. L>e nem Ridgway szava volt az egyetlen, amely elhangzott ebben a kérdésben: szavukat hallatták maguk az érdekelt népek is, azok, akiknek bőrére akarták kötni a vásárt Ridgway és nyugatcurópái cinkosai. Nyugaí-Németország népe fokozott erővel folytatta a harcot a háborús különszerződés és a népáruló Ada- nauer-konnány ellen, Franciaország­ban, Olaszországban, Hollandiában a haladó közvélemény erélyesen tilta­kozott az , ellen, hogy meghosszabbít­sák fiaik szolgálatát az amerikai ér­deket szolgáló hadseregekben, azok­ban a hadseregekben, amelyeknek semmi közük c nemzeti haderőkhöz, az ország védelméhez, a nép érdekei­hez. Ridgway rikácsoló „igen"-jére a nének határozott és erőteljes „nem"-mel feleltek. Ez a „nem" Belgiumból hallat­szott a legmesszebbre hangzóan, ab­ban az országban, ahol elsőnek emelték fel a katonai szolgálat ide­jét. A belga nép egységesen szállt szembe az agresszív tervvel, el volt szánva arra, hogy minden eszközzel megvédi nemzeti érdekeit. Ellentá­madásban maga a katonaság mutatott példát. Laktanyáról-laktanyára terjedt az ellenállás hangja. A belga katonák szembeszálltak megvásárolt parancs­nokaikkal és egyöntetűen követelték: azonnal engedjék haza őket. A moz­galom a belga hadsereg valamennyi fegyvernemére, sőt nyu/^atnémetor- szági belga csapatokra is átterjedt. Itt tüntetéssel, ott parancs megtaga­dással, amott már nyílt lázadással harcoltak a belga katonák- Hasztalan próbálta a katonai rendőrség terror­ral, könnygázbombákkal, letartózta­tásokkal megtörni az ellenállást. A belga katonák sokhelyütt az Inter- nacionálét énekelve szálltak szembe a terrorral. A belga munkásosztály egységesen a katonák oldalára állott. A Belga Kommunista Párt felhívására egymást követték a szolidaritási sztrájkok. 'A belga kormány és a katonai parancs­nokság a szociáldemokrata árulókkal együttműködve mindent elkövetett, hogy megbontsa a munkásosztály egységét. A belga munkásság csatta- nóan válaszolt: augusztus 9-én csak­nem 1 millió belga dolgozj szün­tette be a munkát és lépett sztrájkba a felemelt katonai szolgálat ellen. A hatalmas sztrájk, amely egy napra megbénította Belgium életét, páni rémületbe ejtette a belga uralkodó köröket, de megdöbbentette a többi nyugateurópai lakájt is. Jól tudták: Belgium nagyszerű példája hasonló harcra lelkesíti a francia, holland, olasz népet is. Az augusztus 12-i értekezletet az „európai hadsereg" urai Párizsban tartották. Az értekezlet alatt azon­ban Brüsszelre gondoltak. Hollandia, Luxemburg, Olasz- és Franciaország kormányának képviselői riadtan, da­dogva tagadták meg a katonai szol­gálat idejének felemeléséről szóló egyezmény aláírását. Az értekezleten tehát kudarcot vallottak az agresszorok. Alig 24 órá­val a kudarcok után újabb kudarc érte Ridgwayt és cinkosait: a belga kormány meghátrált a lenyűgöző erejű népi tiltakozás előtt. És három hónappal leszállította a szolgálati időt. Ridgwaynek tudomásul kellett vennie: ő csak a parancsokat adhatja ki az amerikai monopolisták nevé­ben a nyugateurópai lakájkormá­nyoknak, de e parancsok teljesítése megtörik a népek akaratán. A kudarcot vallott párizsi érte­kezlet óta Ridgway újra többizben megismételte utasításait: ragaszkodik a katonai szolgálat idejének^ feleme­léséhez. De — amint ezt a Francia Kommunista Párt lapja, az „Huma- nité" megállapítja — „Ridgway és azok a kormányok, amelyeknek ki­adta utasításait, kénytelenek lesznek számolni a népek akaratával. E né­pek el vannak szánva - arra, hogy ugyanolyan erővel és ugyanolyan egységesen állnak ellen a katonai szolgálati idő felemelésének, mint a belga nép". — OLASZORSZÁG több me­gyéjében ismét erősödött az olasz parasztok mozgalma a földért. An. cona, Livorno, GroSsezo és Peru­gia tartományokban 24 órás álta­lános sztrájkot tartottak a részes- hérlők és földmunkások. — FRANCIA—INDIA Kommu­nista Pártja programmnyilatkozatot tett közzé, amelynek célkitűzései: Francia-India felszabadítása az im­perialista zsarnokság alól, unió In­diával cs népi demokratikus kor­mányzat felállítása Indiában. Ötéves Tervkölcsöfi V. sorsolása AUGUSZTUS 20--23-IG BUDAPESTEN Augusztus 20. délelőtt 10—fél 1 óráig ünnepélyes megnyitó és sorsolás a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Délután fél 3 órai kezdettel sorsolás a Margitszigeti Szabad­téri Színpadon. Augusztus 21. délután 3 órakor Főiskola nagytermében. Augusztus 22. délután 3 órakor Főiskola nagytermében. Augusztus 23. délután 3 órakor Főiskola nagytermében. A SORSOLÁS NYILVÁNOS! SZABAD BELÉPÉS! sorsolás a Zeneművészeti sorsolás a Zeneművészeti sorsolás a Zeneművészeti • CSEKÉLY ENYHÜLÉS Várható időjárás vasárnap es­tig: Többfelé felhő, néhány helyen elsősorban a Dunántúlon záporeső, zivatar, időnként élénkebb nyugati, északnyugati szél, a nagy meleg kissé mérséklődik. Várható hő­mérsékleti értékek: reggel 15—18, délben 29—32 fok között. MOZAIKLAP KORLÁTLAN MENN YISÉG- BEN SZABADON VÁSÁROLHATÓ a Szentendrei Cementáruipari V.-nál, Szentendre, Dőzsa-u. 86. Előregyártóit vasbeton tipusge- renda tetőbéjazati elem (Hill- palió) 3 m fesztávolságra, vas­beton keritésoszlop, vasbeton kerltéspalló az Épületelemgyárnál, Buda­pest, XI. Budafoki-ut 78. .■*»» 'BP» ........ ........................ a szovjet kormány jegyzéke az Egyelt Államok, liapitan dl Franciaország kormányához az osztrák államszerződéssel kapcsolata Moszkva (TASzSz) A Szovjetunió külügyminisztériuma március 13-án jegyzéket kapott az Egyesült Álla­moktól, Nagy-Britanniától és Fran­ciaországtól az osztrák államszerző­dés kérdésével kapcsolatban. E jegy­zékben az említett kormányok javas­latot terjesztettek elő az osztrák úgy­nevezett „rövidített szerződés" álta­luk összeállított uj tervezetének meg­vitatására, Ausztriára vonatkozó úgynevezett „rövidített szerződésiről a Szovjet­unió, az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország kormá­nyának képviselői korábban nem tárgyaltak. A szóbanforgó tervezet nem fog­lalja magában a független és de­mokratikus osztrák állam helyre­állításával kapcsolatos legfonto­sabb rendelkezéseket, sőt az osztrák államszerződés-terve­zet olyan más fontosabb cikkelyeit sem, amelyekre vonatkozóan az em­lített négy hatalom képviselői már korábban megegyeztek. Augusztus 14-én a Szovjetunió külügyminiszté­riuma megküldte az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia és Franciaor­szág moszkvai nagykövetségének a szovjet kormány válaszjegyzékét az Egyesült Alkmok, Nagy-Brifannia és Franciaország kormányának efnlitett jegyzékére vonatkozóan. A szovjet kormánynak 1952 augusz­tus 14-én az Egyesült Államok kor­mányához intézett jegyzéke a többi között rámutat arra, hogy a Szov­jetunió, az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország 1946 de­cemberében New-Yorkban tartott külügyminiszteri tanácskozásán, az említett négyhatalmi határozatoknak megfelelően, határozatot hoztak az osztrák államszerződés tervezetének előkészítéséről, a négy hatalom 1949 júniusában Párizsban tartott külügy­miniszteri tanácskozásán pedig Ausz­triára vonatkozóan mind politikai, mind gazdasági tekintetben fontos határozatokat fogadtak el. Az emlí­tett határozatok alapján a Szovjet­unió, az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország képvise­lői között, néhány cikkely kivételé­vel, megegyezés jött létre az osztrák államszerződés tervezetéről. A szovjet kormány többizben ja­vasolta az osztrák államszerződés­tervezet függőben maradt cikkelyei­nek megtárgyalását. Indítványozta azt is, hogy Ausztria minden öve­zetében egyidejűleg négyhatalmilag ellenőrizzék, hogyan hajtja végre az osztrák kormány az Ausztria demiii- tarizálásáról és nácitlanitásáról szóló négyhatalmi határozatokat. Az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország kor­mánya rendszeresen elutasította az osztrák államszerződés elő­készítésének befejezésére irányu­ló szovjet javaslatokat. Ilymódon az osztrák államszerződés­tervezet előkészítésével kapcsolatban kialakult helyzetért a felelősséget teljes mértékben az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia és Franciaor­szág kormánya viseli. Az Egyesült Államok kormánya, valamint Nagy-Britannia és Fran­ciaország kormánya — miközben ki­tér az osztrák államszerződésnek a négy hatalom kormánya által koráb­ban elfogadott elvek alapján történő megkötése elől — most javasolja a három hatalom által előkészített, ne­vezett „rövidített szerződés" terve­zetének megtárgyalását, amely terve­zetről a négy hatalom képviselői ed­dig nem tárgyaltak cs amely nem felel még a potsdami egyezménynek. Ilymódon az osztrák államszerző­dést, amelynek célja a fentemlitett nemzetközi egyezmények teljesítésé­nek biztosítása, a független ős de­mokratikus Ausztria helyreállítása, • fel akarják cserélni az említett, úgy­nevezett osztrák ,rövidített szerző­dés '-sei, bár ez a „rövidített szerző­dés'' nem tartalmaz olyan tételeket, amelyek elősegíthetik a valóban füg­getlen és demokratikus osztrák ál­lam helyreállítását. így az osztrák „rövidített szer­ződés" javasolt tervezete nem biztosítja az osztrák népnek a demokratikus szabadságjogokat. így nem szögezi le az osztrák nép­nek azt a jogát, hogy szabadon vá­lassza kormányát általános, egyenlő, titkos választással. Míg ezt a jogot : teljes mértékben biztosítja az osztrák államszerződés tervezete, amint ez látható annak a tervezetnek S. cik- í kelyéből, amelyben a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország már egyszer meg­egyezett és amely igy hangzik: í „Ausztriának demokratikus kormá- I nya lesz, amelyet titkos szavazással, minden állampolgár számára biztosí­tott általános, egyenlő választójog alapján, valamint ama jog alapján választanak meg, hogy fajra, nemre, • nyelvre, vallási, .vagy politikai meg- \ győződésre való különbség nélkül j mindenkit meg lehet választani álla- i mi tisztségre". Az Egyesült Államok kormánya, valamint Nagy-Britannia és Franciaország kormánya által ja­vasolt osztrák „rövidített szerző- ■ dés"-tervezet nem ir elő olyan intéz­kedéseket sem, amelyek biztosítanák a demokratikus pártoknak és szerve­zeteknek szabad tevékenységét és , megakadályoznák Ausztriában a de­mokráciával és a béke ügyével szem­ben ellenséges szervezetek létezését. Ilymódon az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kor. j mánya által javasolt osztrák „rövi- j ditett szerződés" egyáltalán nem felel meg a sza­bad, független és demokratikus Ausztria helyreállítására . irá­nyuló ama feladatoknak, amelye­ket a négy hatalom Ausztriáról szóló említett nyilatkozata ki­mondott és amelyek a potsdami határozatok­ban és a négy hatalom Ausztriára vonatkozó többi egyezményében egy­aránt kifejezésre jutottak. A szovjet kormány, szigorúan ra­gaszkodva azokhoz a nemzetközi kö- 1 telezettségekhez, amelyeket Ausztria j irányában vállalt és megerősítve ja­nuár 18-i, az osztrák szerződés to- ? vábbi megvizsgálására vonatkozó jegyzékének tartalmát, készségét fe­jezi ki a szerződés előkészítésének befejezésére. A szovjet kormány egyúttal szűk- ’■ ségesnek tartja előzetesen megálla- \ pitaiii, kész-c az Egyesült Államok kor­mánya, valamint Nagy-Britannia és Franciaország kormánya visz- szavonni az úgynevezett osztrák „rövidített szerződésire vonat­kozó javaslatát, amely nem segítheti elő a valóban független és demokratikus osztrák állam helyreállítását. A szovjet kormány jelenleg annál is szükségesebbnek tartja, hogy az Egyesült Államok kormánya bele­egyezzék az úgynevezett „rövidített szerződésire vonatkozó javaslat visz- szavonásába és megerősítse, hogy kész befejezni az osztrák államszer­ződés megvitatását, mert az ismere­tes julius 31 i osztrák memorandum­ból, — amellyel a szovjet kormány nem érthet egyet — kitűnik, hogy az osztrák kormány nem hajlandó elismerni a lényegében már előkészí­tett osztrák államszerződést. Hasonló jegyzéket juttattak el Nagy-Britannia és Franciaország kor. Hiányához is. Ma életbelép a kukorica és burgonya forgalmának ideiglenes korlátozása A minisztertanács, tekintettel az időjárás okozta korábbi be- érésre, a kukorica és burgonya forgalmának ideiglenes korlátozá­sát az előzetesen megállapított szeptember 1 helyett augusztus 17-töl életbeléptette. A szabadfor­a gabonanemüeknél, a község ku. korica. és burgonyabeadási tervé, nek teljesítésétől függ. Azok a községek. járások és megyék, amelyek előbb teljesitik tervüket, hamarabb vihetik a burgonyát éa jalom .visszaadása, épp úgy, tniüt kukoricát a sy&baclf ia&rér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents