Zala, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-17 / 193. szám

Elindult Koreába a magyar nép ajándékait vivő első vonat Szombaton délután a budapesti Nyugati-pályaudvaron ünnepélye­sen búcsúztatták a magyar nép testvéri ajándékaival Koreába in­duló első vonatot. Az ünnepélyes búcsúztatásra nagyszámban jöt­tek el Budapest dolgozói s megje­lent a vonat indulásánál Han Hjo Özam, a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság budapesti köve­te, valamint a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet több vezető személyisége. A koreai és a magyar Himnusz elhangzása után Mekis József elvtárs, a Vasas szakszervezet el­nöke mondott beszédet. — Ez a csomagokkal megra­kott vasúti szerelvény — mondat, ta a többi között Mekis József elvtárs _ néhány perc múlva in­dul Koreába, A magyar dolgo­zók ajándékát viszi a koreai nép­nek, Első alkalommal 71 ezer csomagot szállít a szerelvény. Ez azt jelenti, hogy 71 ezer koreai otthonba, vagy fronton küzdő har­coshoz juttatja el a magyar nép szeretőiének tanú jelét.' —- Az ajándékcsomagokon túl elviszi ez a vonat a magyar dol­gozók, anyák és gyermekek sziv- böljövö ezernyi jókívánságait is. Ezer és ezer magyar dolgozó mel­lékelt levelet ajándékához. A le­velekben a harcos együttérzés, a közös ellenség, az amerikai impe­rializmus gyűlölete és a magyar nép őszinte békevágya egyformán kifejezésre jut. Mekis József elvtárs beszéde után a megjelentek hatalmas lel­kesedéssel éltették Kim Ír Üzen és Rákosi Mátyás elvtársat és a világ dolgozóinak bölcs vezetőjét, a béke zászlóvivőjét, a nagy Sztá­lint. A magyar nép ajándékait vivő, virágokkal és a koreai' gyűjtés plakátjaival diszitett vonat az Internacionálé hangjai mellett gördült ki a pályaudvarról. I bsgyHjtési minisztérium jelentése a begyűjtési verseny állásáré! Az augusztus 20-i verseny fini­sén a megyék nagy lendülettel küz­denek tervük teljesítéséért, túltel­jesítéséért, a minisztertanács és a begyűjtési miniszter vándorzász­lóinak, valamint az ezzel járó ju­talmaknak elnyeréséért. A megyék versenyére továbbra is jellemző, hogy a sorrendben egymásután következő megyékét csak igen kis különbségek választ­ják eí egymástól. A gabonabegyüjtési verseny ál­lása: 1- Zala 103, 2- Vas 101.2, 3. Pest 97.1, 4, Heves 95.8, 5. Vesz­prém 95.1, 6. Győr 91 -8, 7. Komá­rom 89, 8, Somogy 88. A sereghaj­tók; Hajdú 81 -7, Bács-Kiskun 81.6, Baranya 81, Borsod 80-6 és Fejér 80,5 százalékkal. A járások versenyében változat­lanul a keszthelyi járás az első 115.4 százalékos eredményével, 2- a sárvári 108 százalékkal, 3. a za­laegerszegi 107. A községek versenye is min’d hevesebbé válik. Augusztus 15-ig 243 község kapta meg a gabona szabadforgalmi engedélyét- Az öt legjobb község: 1. Lovászi (Zalaj, 2. Kospallag (Pest), 3. Lábatlan (Komárom), 4, Tereskes (Nógrádi, 5- Bénye (Pest). i Országszerte megünneplik Kossuth Lajos születésének 150. évfordulóját •Szeptember 19-én, Kossuth La­jos születésének 150. évfordulóján- öfszdgsierte ünnepségeken emlé­keznék $reg a dolgozók az 1948 49-és magyar szabadságharc nagy vezéréről. Budapesten, a Kossuth Lajos-téren felavatják az uj Kos- suth-szobrot, majd este az Ope- .'aházban díszünnepség Heréiében emlékeznek meg Kcssuthról. A Nemzeti Múzeum dísztermében szeptember 19-én délelőtt KoS6uth- kíállítás nyílik meg. Méltóképpen kiveszi részét az ünneplésből a megujhodo'tt magyar tudomány is- A Történelmi Társu­lat hat előadásból álló ünnepi ülésszakán kívül előadásokat tart Kcssuthról. Több értékes kiad­vánnyal adóz könyvkiadásunk Kos­suth emlékének. így az évforduló a-kalmával megjelenik Kossuth összes müveinek újabb kötete, egy — AZ AMERIKAI KÜLÜGYMI­NISZTÉRIUM nyilatkozatot adott ki az USA és Tito-Jugoszlávia kap­csolatáról. Ezzel egyidőben közölték, hogy az USA, Anglia és Eranciaor- ország 99 millió dollár „segítséget" nyújt Titoéknak a jövő évben. Ez a „segítség" fokozza a jugoszláv had­sereg kiképzését és enyhíti a kom­munista kollektivizálást, Kossuth emlékkönyv, népszerű Kos­suth életrajz, a Századok ünnepi szánra, Andícs Erzsébet Kossuth- ról szóló akadémiai előadásának különlenyomata és a -Fel mind­nyájan a hon védelmére!1 cimü kiadvány uj kiadása. Méltóan ünnepük meg Kossuth születésének 150. évfordulóját vi­déken is, elsősorban szülőfalujá­ban, Monokon, továbbá Sárospata­kon és Sátoraljaújhelyen, ahol Kossuth iskolába járt­Az ország minden nagyobb vá­rosában és községében is megem­lékeznek Kossuthról s az egész országban megkoszorúzzák a Kos- suth-emlékműveket. Az ország va­lamennyi iskolájában tartandó megemlékezések teszik teljessé a Kossuth-évforduló szeptemberi Ün­nepségeit. , — BRÜSSZELBEN gyűlést tartot­tak a béke hívei a népek Bécsben tartandó békekongresszusával kap­csolatban- Beszámolót tartott Xavier Relecom, a Béke Világtanács berlini ülésszakán résztvett belga küldött, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a békekongresszussal kapcsolatban tegyenek országszerte széleskörű elő­készületeket. Aj Jugoszláv fegyveres erő tagjai felrobbantották a letenyei hidat A magyar kormány tiltakozó jegyzéke a példátlan és felháborító jugoszláv provokáció ügyében-> I A külügyminisztérium tájékoz­tatási főosztálya közli; A Magyar Népköztársaság kük. ügyminisztériuma folyó hó 16-án az alábbi jegyzéket juttatta el a budapesti jugoszláv követséghez: „A Magyar Népköztársaság kor­mánya számtalan esetben tiltako­zott a jugoszláv kormánynál a jugoszláv fegyveres és légierők sorozatos, szervezett és egyre ag­resszívebb jelleget öltő határúién- ti támadásai ellen, A jugoszláv kormány azonban — amint erre a Magyar Népköztársaság kormá­nya legutóbb 1952 junius 27-én kelt 00628—52 számú jegyzéké­ben is rámutatott — mindezideig figyelmen kivül hagyta a Magyar Népköztársaság kormányának til- takozásait és a jugoszláv kormány felelősségét illető figyelmeztetéseit, ezekre újabb, az eddigieknél még súlyosabb határmenti támadások­kal, határsértésekkél, határ. és légiprovokációkkal válaszolt. A jugoszláv kormány egyre fo­kozódó bűnös magatartásának vi­lágos bizonyítéka a legutóbbi pél­dátlan és felháborító provokáció. 1952 augusztus 5-én 02.05-kor a letenyei szigettől keletre kb. 800 méterre a magyar és jugoszláv partoldalt összekötő közúti hidat a jugoszláv fegyveres erő tagjai szándékosan felrobbantották. A robbanás következtében a magyar területen lévő, magyar tulajdont képező hidrész vizbezuhant. A robbanás a Magyar Népköztársa­ságnak tetemes anyagi kárt oko­zott, amely még fokozódik azáltal, hogy a Mura által szállított hor­dalék a, hid roncsain fennakadva árvízzel fenyegeti a Letenye kör­nyékén lévő kb. 12.000 kát. hold- nyi területet. A jugoszláv fegyveres erő által elkövetett fenti provokáció előre megfontolt szándékos voltát az alábbiak bizonyítják; 1. A jugoszláv fegyveres erő tagjai a jugoszláv kormány uta­sítására a hidat már korábban aláaknázták. 1952 junius 13-án egy nyolcvan főből álló jugoszláv műszaki egység a jugoszláv olda­lon lévő pillérekből a régi robba­nóanyagot kiszedte és helyette uj robbanóanyagtölteteket helyezet t el, amelyeket elektromos vezeték utján kötöttek össze a hídfő kö­zelében lévő cserjésben elhelyezett robbanószerkezettel. 2. A Ind roncsain pontosan meg­állapítható, hogy a robbanást szakszerűen készítették elő és hajtották végre négy helyen; a) a jugoszláv patron, b) a hid ju­goszláv vizbenlévő pillérében, e) a jugoszláv part felöli mező vas- szerkezetén, d) a közös hidmező jugoszláv részén. A robbantást elektromos utón hajtották végre, a szálvezotékeket gondosan meg lehet állapítani egészen a robba­nás helyéig. 3. A jugoszláv fegyveres erő tagjai a hidon rendszeres szolgá­latot teljesítettek, a robbantásit megelőző napon azonban az őr­szolgálatot teljesen megszüntet­ték és az est folyamán a jugo­szláv lüdlábnál lévő őrbődét ev jugoszláv terület belsejébe szállí­tották. Ugyanaznap, augusztus 4-én 23.00 h-kor a szolgálatút tel­jesítő magyar határőr egy három főből álló jugoszláv műszaki cso­portot észlelt, akik a hid szerke­zetében elhelyezett robbanótölte­tek körül dolgoztak. A Magyar Népköztársaság kor­mánya már korábban tudomást szerzett arról, hogy jugoszláv szervek a magyar-jugoszláv ha. táron lévő hidakat aláaknázták. A Magyar Népköztársaság követ­sége 1951 január 24-i jegyzéké­ben tiltakozott a murakeresztur- kotoribai vasúti hídnak jugoszláv részről történt aláaknázása ellen és magyarázatot kért arra vonat­kozólag, „mi indította a jugoszláv hatóságokat ennek a nemzetközi jog-ellenes akciónak végrehajtá­sára“. A jugoszláv kormány a magyar kormány jegyzékét mind­ezideig válasz nélkül hagyta. A jugoszláv kormánynak a Ma­gyar Népköztársaság és a magyar nép ellen Irányuló, az imperialis­ták háborús terveit szolgáló el­lenséges tevékenységét a fentie­ken kívül a jugoszláv fegyveres és légierők egyre agresszívebbé váló határmenti üzehnei is bi­zonyítják. Az utóbbi időben el- követett súlyos jugoszláv halár- provokációk közül is kiemelke­dik az alábbi két kirívó eset: 1. 1952 julius 15-én 13.30 h-kor a kunbajai határörs működési te­rületén a magasfigyelöben szol­gálatot teljesítő magyar járőrre a jugoszláv fegyveres erő tagjai a felsőzavankuti templomtól mint­egy 300 m re északra, a kunbajai templomtól kb. 3500 ín-re délke­letre eső jugoszláv területről lö­vést adtak le. Az átlőtt gyűjtő- lövedék a magyar magasfigyelő állványába csapódott be, aminek következtében a magasfigyelü — AZ AUSTIN MÜVEK, Anglia egyik legnagyobb gépkocsigyára el­bocsátással fenyeget S00 munkást. A gyár bizalmijai felszántották a gyár 20 ezer munkását, szüntesse­nek meg minden túlórázást• Ä bizalmiak ugyanis hangoztatják: az elbocsátások igazi célja a munká­sok megfélemlítése, hogy munka- bérémelést ne kérjenek. — BERLIN demokratikus öveze­tében — a Német Szocialista Egység­párt útmutatásai alapján — folyik az újjáépítés. Minden dolgozó saját ügyének tekinti az újjáépítést, s lel­kesedéssel vesznek részt abban. — MARTIN ANDERSEN NEXÜ, az ismert dán író, a Béke Világta­nács tagja, a Szovjet Írók Szövetségé­nek meghívására Moszkvába érke­zett lángralobbant és teljesen leégett. Az a tény, hogy a magyar járőr felé abban a pillanatban lőtték ki a gyujtólövedéket, amikor az a magasfigyelő ajtaját kinyitva rá­lépett a magasfigyelőből levezető létrára, kétségen kívül bizonyítja, hogy a lövedéket a fedezet nélkül maradt magyar járőr meggyilko­lására szánták, 2. 1952 augusztus 7-én 10.27 h-kor Katymártól keletre egy két. motoros C. 47-es tipusu jugoszláv repülőgép kétezerötszáz—három, ezer méter magasságban berepült Magyarország légiterébe és észak­nyugati, majd délnyugati irány­ban Magyarország felett repülve érintette Bácsalmás, Miske, Sü- kösd, Dunaszegeső, Bezedek köz. ségeket és 10.50 h-kor Bezedek községtől délkeletre elhagyva Ma. gyarország légterét, visszarepült jugoszláv területre. Az említett jugoszláv repülőgép 29 percig tartózkodott Magyaror­szág területe felett és mintegy 50—55 km mélységben és 120— 125 km hosszúságban sértette meg Magyarország légterét. A Magyar Népköztársaság kor. mán.va leszögezi, hogy a fent fel­sorolt esetek: a letenyei lüd szán- dékos felrobbantása, egy magyar magasfigyelő gyujtólövedékkel történt felgyujtása és az abban tartózkodó magyar határőr életé­nek veszélyeztetése, valamint a magyar terület felderítését célzó 29 perces jugoszláv berepülés fél­reérthetetlenül bizonyítják a ju­goszláv kormánynak azt a elha­tározott szándékát, hogy fegy­veres támadásainak és provoká- eióinak fokozásával, magyar ál­lampolgárok életének állandó ve- szélyeztetésével, a magjai’ nép­gazdaságnak okozott jelentős ká­rókkal a két ország közötti vi- szonyt egyre jobbaii kiélezze. A Magyar Népköztársaság kor­mánya legélesebben tiltakozik 8 jugoszláv határőrizeti szerveknek a jugoszláv kormány utasítására történő tervszerű garázdálkodásai ellen és erélyesen követeli, hogy 8 jugoszláv kormány haladéktala­nul tegyen intézkedéseket ezek beszüntetésére. A Magyar Nép- köztársaság kormánya fenntart­ja magának a jogot, hogy a jugo- szláv szervek által okozott anya­gi kár megtérítését követelje melynek összegét a későbbiek fo- Iyamán közölni fogja/' — KOREÁBÓL hazatért kato­nák beszámolnak a Dél-Koreábac pusztító járványokról és éhínség.| ről, s felháborodottan beszélnek az amerikaiak oldalán harcoló török fasiszták kegyetlenkedései* röí. Az amerikai repülök terror*. bombázásait csak „vadállatias“ jelzővel lehet illetni----mondják az ol asz katonák. A Béke Világtanács határozata ér­teimében az egész haladó emberiség megünnepli a hires tudós, Avicenna születésének ezredik évfordulóját. Avicenna a mai Üzbekisztán terü­letén lévő kis középázsiai faluban, 87 Bokhara városától 12 kilométerre fekvő Afsa.n helységben született. Gyermekévei Bókharában toltok el. Tanítóit már korán bámulatba ej­tette tehetségével. Tízéves korában elsajátította a mértant, a muzulmán jogtudományt és lelkes érdeklődés­sel tanulmányozta az orvostudományt és a filozófiát. Tizenhétéves korá­ban már kiváló tudósnak ismerték el. A szám api dák dinasztiájának bukása után Avicenna aggódott amiatt, hogy üldözni fogja őt a reakciós papság és Mahmut szultán1 ■— akinek, vad kegyetlensége és os­toba fanatizmusa miatt a kor leg­jobb elméinek el kellett pusztulniok Vasárnap. W52 aug. 17. Avicenna, a kiváló tudós és gondolkodó — és Horezmben telepedett meg. Minthogy azonban Mahmut szultán ott is üldözte, tovább menekült. A tudós életrajzíró szerint, Avicenna élete második felének nagyobb ré­szét Iiarnadánban és Iszpahánban töltötte. Al-Dzsuz-Dzsani tanúsága szerint Avicenna súlyos betegség után 58 éves korában halt meg és I-Iamadánban a város déli falánál temették el. Avicenna a középkor legnagyobb tudósa volt. Müvei enciklopédikus jellegűek és kiterjednek az ismere­tek legkülönbözőbb területeire, iro­dalomra, esztétikára, természettu­dományokra, etikára, logikára. Kü­lönösen megmutatkozott tehetsége az orvostudomány és a filozófia terüle­tén. Avicenna legnagyobb prvostudo- mányi müve a híres „Orvostudomá­nyi Kánon' ‘, amelyet sok európai nyelvre lefordítottak és amely európai orvosok kézikönyve is volt, egészen a XVII, század végéig. Avi­cenna ebben a munkájában részlete­sen kifejtette az anatómiát, fizi­ológiát, sebészetet, diagnosztikát, sorra vette a heveny és idült be­tegségeket, rámutatott a gyógy­módokra, gyógyító eszközökre, el­lenmérgekre, megelőzésre stb. Avicenna az orvostudomány ki- fejlesztésével egyidejűleg birálta uz asztrológusoknak azt a középkor­ban igen elterjedt tanítását, hogy a csillagok állása hatással van az ember sorsára, a betegségek lefolyá­sára és kimenetelére. Avicenna nagy muzsikus és költő is volt., Zenei tanulmányai híresek voltak áz ‘ egész ’ keleten. Egyes iro­dalmi müvei nagy hatással voltak az arab országok, Irán, Afganisz­tán és Közép.Ázsia népeinek iro­dalmi fejlődésére, Avicenna mintegy 300 mü szerzője, munkáinak hosszú sorában jonéhány filozófiai tanul­mány is van. Avicenna azt tanította, hogy a világ nem isten akaratából jött létre, hanem a természet meg­változtathatatlan szükségszerű fo­lyamata utján. A muzulmán pap­ság nem nyugodott bele Avicenna nézeteibe, minthogy az- anyagi vi­lág örökkévalóságának eszméje el­lentétben állt az izlámnak azzal a dogmájával, amely szerint a vilá­got isten teremtette. A ránk ma­radt tanúságok szerint Avicenna fi­lozófiai enciklopédiáját Bagdadban a kalifa parancsára nyilvánosan elé­gették. Avicenna eredeti és önálló gondol­kodó volt, aki maga osztályozta a tudományokat. Ez az osztályozás alapjában véve materialista volt. A tudományok osztályozására vonatko­zó nézetei a külső világ reália vol­tának felismerésén alapulnak és a2 emberi tudattól független lét objek tivitást hangsúlyozzák ki. Avicenna materialista módon értelmezte az idő és a mozgás kölcsönös kapcsola­tát. A logika területén Avicenna- ki egészítette és kiterjesztette Aristote­les következtetéseit. Aristoteles lo­gikai tanításának népszerűsítésekor jól megragadta annak haladó jelle­gét. Ezt abban az időben tette, ami kor Európában Aristoteles logikáját skolasztikává változtatták, amikor Lenin szavaival élve ,,a papság megölte Aristotelesben azt, ami élő, és megörökítette azt, ami holt." Avicenna történelmi érdeme, hogy nemcsak magáévá tette, hanem kri­tikusan átdolgozta és gazdagította a keleti és görög tudomány eredmé­nyeit. A nagy gondolkodó jelentősen kivette részét a világcivilizáció fej­lesztéséből, ezért ünnepli meg a egész haladó emberiség születésének ezredik árJüzrdulóját,

Next

/
Thumbnails
Contents