Zala, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-14 / 190. szám

PAbiélet* Az iskolai pártszervezetek * munkájáról Pedagógusaink alapvető fel. adata, hogy tanítsák óh nevel­jék gyermekeinket az iskolák­ban. Első pillantásra azt hihet­jük, hogy ebben az értelemben ■i ml pedagógusaink szerepe sem- miben sem különbözik a kapita­lista országok tanítóinak szere­pétől. Ez a hasonlóság azonban egészen felszínes. Lenin mond­ja a burzsoá iskoláról: ,,A régi Iskola lakájokat nevelt, akikre % kapitalistáknak szükségük rolt, a régi iskola a tudomány smbereit olyan emberekké nevel- :e, akiknek azt kellett irniok és mondaniok, ami a kapitalisták kedvére volt." Egészen más feladatokat állít a mi Iskolánk a pedagógusok elé­A. mi iskolánk az uj szocialis­ta társadalom épitőlt neveli, akik. nek mindenféle ismeretekkel kell rendelkezniük, a tudomány alap­jainak ismeretével éppúgy, mint íz élenjáró világnézettel. A ml iskoláink olyan embereket ne­velnek, akik önfeláldozőan dol­goznak a szocializmus építésének fagy ügyéért, odaaűóan szeretik lazájukat és népüket s él ben- lük az együttérzés a világ min­ien dolgozója s az elnyomott lépek iránt, A mi iskolánknak aecsületes és igaz, bátor és élet- irömtöl áradó, férfias és állha- :atos embereket kell nevelnie, ikik nem ijednek meg a nehéz, régektől, hanem készek minden ikadáilya! szembeszállni és le­győzni azokat. Iskolai pártszervezeteinknek ippen ezért keli az uj tanév ío- yamán Uiterjeszteniök müködé- óiket a nevelés minden területé- -c, nemcsak az Iskolában, hanem íz iskolán kívül tanítványaik ;saládi körében is. Iskolai pártszervezeteink az dm ült tanév folyamán koránt, jem érték el azokat az ered­ményeket, melyeket a párt elé­jük tűzött. A pártszervezetek nunkájából hiányzott az a felelősség. érzet, melynek el kell tölte­nie minden kommunista neve­lőt az ifjúság nevelése iránt. jjíem mutatkozott meg ebben a nunkában az -iskolai pártszerve­setek irányitő szerepe, a kom- mraista nevelők példamutatása, lók esetben másodrendű szerepet ;öltöttck be az igazgató egyszemé yi vezetése mellett, Az együtt­működés hiánya volt az oka an- ftak, hogy iskolai pártszerveze- réink keveset tettek céljaik el. kése érdekében. Kommunista nevelőink rendsze- ■esen megtartották taggyűlései­det, résztvettek a pártnapokon, rendezvényeken, de ugyanakkor i pártszervezet munkája nem mutatkozott meg az iskola éle- .ében, vagy legalábbis nem ve- retö erőként jelentkezett. Az if­júság nevelésének kérdése fog­lalkoztatta ugyan a. pártszerve­zeteket, de bent az iskolában a jól végzett nevelői munka mel- ett másod-harmadrendűként sze­repelt. Az igazgatók nem vonták be munkájukba minde­nütt a pártszervezeteket, nem támaszkodtak segítségükre, me­reven ragaszkodtak az egyszemé. lyi vezetéshez. A pártszervezet megkérdezése nélkül születtek olyan intézkedések nem egy isko- Iában, melyekben éppen döntő szs. répa lett volna a pártszervezetek, nek — s az ily módon háttérbe szorított pártszervezetek, kom­munista nevelők munkája nem domborodik ki iskoláinkban. • A hibák okát keresve azt kell megállapítani, hogy az iskolai pártszervezetek nem látják vilá­gosan feladataikat. Maga a Köz­nevelés április 15-i számában a Zala megyei Oktatási Osztály munkáját bírálva sem ad ehhez segítséget. Azt írja: „Igen fon­tos, hogy Zala megye Oktatási Osztálya a minisztérium és- a me­gyei tanács támogatásán túl el­sősorban a nevelőkre építsen". De az egész cikkben nem talál­kozunk azzal, hogy léteznek is­kolai pártszervezetek is s van- nak kommunista nevelők is. Már- pedig, ha alapozni kell, elsősorban a kommunista pe­dagógusodéra kell alapozni s mint az üzemekben s a me. Belgazdaságban példamutató, suk nyomán egyre, nagyobb eredmények születnek, ugyan, igy megjavul a nevelőmön, ka is. Az uj tanév fokozott feladatai megoldását csakis a pártszerve, zetekre való támaszkodással tud­ják elérni iskoláink. Ezért szűk. séges, hogy az iskolai pártszer­vezetek állandóan napirenden tártsák az oktatás eszmei szín- vonalának emeléséért inditott mozgalom kérdéseit. Tárgyalják meg az egyes tárgyak oktatása terén mutatkozó hiányosságokat, bírálják a nevelők munkáját s mutassák meg számukra a fo­gyatékosságok kiküszöbölésének útját. A pártszervezetek tartsák szemmel a bírálják az osztály­főnökök munkáját és általában a pedagógusok kapcsolatait a szü­lőkkel. A pedagógusok magasrendü küldetése nem ér véget az is- kólában kifejtett munkájuk, kai. Neljik kell lenni a párt és a kor- many által kitűzött eszmei és politikai, valamint kulturális in­tézkedések legjobb szószólójának. Több gondot kell fordítani az uj nevelőkre, akik most kezdik meg munkáju­kat. A pártszervezetek legyenek első segitöik —- tanácsadóik. A fiatal pedagógusaink érintetle­nek a burzsoá nevelés csökevé- uyeitöl s ezt különösen értékel­nie kell iskolai pártszervezete­inknek. Az iskolai pártszervezetek tartsák fontos feladatuknak a pedagógusok szakmai továbbfej­lődését biztosító tanfolyamok ős előadások szervezését. Rendez, zenek ankétokat, amelyeken a pártonkivüli pedagógusokkal együtt vltassanok meg pedagó­giai módszereket Legyenek a helyes kezdeményezések elindítói, felkarolői, szervezői. Vegyék fel a harcot az el­lenséges nevelői eljárásokkal, felfogásokkal szemben, A városi és járási pártbizott. Ságok irányitő, ellenőrző, segítő munkája terjedjen ki az uj tan­évben még jobban a köznevelés minden területére, szervére. Le­gyenek igazi gazdáivá a pedagó­gusoknak. Terjedjen lei arra is a figyelmük, milyen eredménnyel vesznek részt a pedagógusok a K. M. által szervezett állami to. vábbképzésben. Minél több párt. tag és pártonkivüli pedagógust vonjanak be az uj pártoktatási évadban a tanulásba. A küszöbön álló feladatok meg­oldását csak erős iskolai párt. szervezetek valósíthatják meg. Éppen ezért van jelentősége an­nak, hogy az élenjáró nevelők közül megerősítsék soraikat. Ahogy növekedni fog a kom­munista nevelők száma, úgy fog erősödni az iskolai nevelömunka, úgy érnek el mind jobb eredmé. nyékét ifjúságunk nevelésében- A szocializmus építése tudo­mányos technikai és művészeti vívmányok alapján valósul meg. Győzelmes előrehaladásunk el­képzelhetetlen volna az ország milliós lakosságának állan­dó kulturális fejlődése nél­kül. A pedagógus szava és lelke­sítő példája hatalmas tényezőt jelent a kulturforradalomban s ebben a munkában a pártszerve­zetek kell, hogy segítsék munká- jukat s becsülettel teljesítsék nemes feladatukat. „Uj világot láttunk" Megyénk parasztküldöiiei a mihályi Táncsics issében AZ AUGUSZTUSI NAP vakítón, szikrázva ontja sugarait Mihályi­ban. a. látóhatár széle állandó köny- uyii remegésben van a hatalmas hő­ségben- Küldöttségünk tagjairól elő­ször csak a felsőkabátok kerültek le, majd a mellények, do most, dóJ- feló, már az ingok is ickivúnkozuá- nak. Fáradtság azért nem látszik senkin, a sok látnivaló, a gyönyörű eredmények teljesen lekötik a fi­gyelmet, A tehónistállóban most kezdődik a déli, a második fej és. Itt már megszabadultak az emberi evővel végzett munkától. Ezt már villamos fejőgépek végzik. Nemcsak köny nyebb lett igy a munka, hanem gyorsabb, eredményesebb is, A kül­döttség tagjai közül kevesen lát- tak még fejőgépet, éppen ezért nagy csodálattal figyelik- A tsz vezetői először elmagyaráztak a működését, azután lépünk be az is­tállóba, ho,gy gyakorlatban, munka közben is megfigyelhessük. Mint valami orvosi rendelőben, úgy vannak öltözve a fejönök. Va­lamennyien fehér' köpenyben. El­mondják, hogy bizony nehéz volt a munkájuk, mielőtt a gépeket megvá­sárolták volna. 10—10 tehén van egy-egy fejőasszony gondjaira biz- va. Gyakran előfordul, hogy'egynek, egynek mind a tiz tehene fejős. Ha hozzávesszük, hogy naponta három­szor végezték ezt a munkát, bizony nem lehet csodálkozni, amikor el­mondják, hogy estére már nagyon fájt a karjuk, csuklójuk a sok fe­jestől- Szocializmust épitö orszá­gunkban azonban itt is segítségére sietett a gép az embernek. Meg­szűnt. a nehéz munka, amikor a tíz darab fejög'épet megvették. De nem­csak élőből a szempontból előnyö­sebb a gép használata. A fejőgép- beu pontosan zárt edénybe jut a tej. Nem is érintkezik az istálló le­vegőjével, igy a fertőzés veszélyét teljesen elhárították. Sokan megkérdezik a küldöttek közül, hogy hamar megszokták-o az állatok a gépi fejest. Megtud­juk, hogy az első egy-két nap kissé szokatlan volt az állatoknak, de néhány nap múlva már nyu­godtan tűrték. I Nagyon sokat tesznek a tsz-ben a tejhozam állandó emelése érdeké­ben. a takarmányt pontosan adagol­ják, alkalmazzák a tőgymasszázst, igy nem ritka a napi 20 literen fe­lül adó tehén sem. Geeseg Ferencnő elvtársnőre, a sárhidai dolgozék küldöttére külö­nösen nagy hatással volt, amit a tehenészetben látott, ™ Most ha hazamegyek, addig nem nyugszom, amíg nálunk is meg nem alakul q, csoport — mondotta — Elmegyek minden házhoz és el mesélem, hogy mit láttam itt. A küldöttek már indulnak kife­lé, de őt még mindig nem lehet elszakítani a fejőgéptől, Nagyot sóhajtva hagyja csak ott a tehené­szetet.-=~ Elnézném napestig — raondu' gátja és még amikor kifele Indul, akkor is vissza-visszatekint a gyö­nyörűen ápolt tehenekre, a gé­pekre, ami itt is könnyebbé, vi­dámabbá teszi a termelőé',övetke- zet dolgozóinak munkáját, A KASTÉLY PAKKJÁNAK év­százados fái árnyékában terítettek az ebédhez, A „Táncsics' ' dolgozói is elhelyezkednek küldötteink közé, Bőgi szokás, hogy a magyar ember nem beszél evés közben. Az élmé­nyek hatása azonban nem tud most féket rakni a nyelvekre. Szó kerül a látottakról, ki-ki elmondja, hogy mi tetszett legjobban. A beszélgetés vége azonban mindenütt az, hogy odahaza is megvalósítjuk a látotta­kat- Lehetetlen össze néni hasonlí­tani, hogyan élt a múltban dolgo­zó parasztságunk_ cs hogyan most. Élet ? ™ száll vissza egy kissé gondolatban odor Zsigmond elvtárs, a Micsurin brigád munkáérdemrend- del kitüntetett brigádvezetöjo. — Hát élet volt az, amiben ne­künk részünk volt. Napszámos, ré­szesarató voltam egészen a ’ fel­szabadulásig. Még éves cseléd sem voltam soha, mert nem tudtam any- nyira megalázkodni, hogy talpnyaló- ja legyek a földesaraknak, * Meg- msgmondogattaai a magamét, neru hagytam a jussomat, ha ucei ’fizet- tek a szerződés szerint. A pénzt ugyan akkor sem kaptam megj ha- J nem fizctt&őgUl szedhettem a sá­torfámat. Sok kukoricás ■ kenyeret megettem, meg tán egy kisebb tóra való rántüttlovest, Csendőrrel is volt dolgom, de én inár előbb is sokat hallottam a Szovjetunióról, tudtam,’ hogy nem lesz ez mindig igy. Sok régi történet elevenedik fel a uépryuzó Fiátli bá.róékról, a mi- hájyi föld volt urairól. Mondják, hogy különösen az usszouy volt pa­zarló. Könnyen szórta a cselédek verejtékén szorzott pénzt, de még oz sem volt elég neki. A harmincas években már 40,000 pengő adósság volt a birtokon. Fenyegette őket az árverés veszélye, Fiáth báró fé­lelmében agyon is lőtte magát. Az ország akkori urai persze nem en­gedték, hogy egy báró földje dob­ra kerüljön. Yódottó nyilvánították a birtokot és továbbra is Fi&thék élvezhették annak hasznát minden munka nélkül­A báró maga is mulatós ember volt. Mesélik az ő cselédeiből lett szövetkezeti tagok, hogy ha egy éj­jel nem tudott 2—300 pengőt elmu­latni, meginni, akkor már megvizs­gáltatta magát az orvossal, hogy ugyan mi baja lehet. Sok régi, keserű emlék olevouedik fel ennek nyomán a zalai küldőt- tökben is- Egy volt a sorsa akkor minden dolgozó parasztnak, cseléd­nek: éhezés, nyomor, betegség 'és esendőrszurony, . Uj erőt ad- az embernek, ha vé­gignéz a mihályi Táncsics termelő­szövetkezeten. Ezek a dolgozók vé­gigszenvedték a múltat, de alapo­san belekóstoltak már az uj, bol­dog életbe Í3. Az villog a tekinte­tükből, azt érezni a beszédükből, hogy nincs az az erő, ami elvehetné tőlük a most már nékik termő rni- háJyi határt. ENYHE IZGALOM moraja zug végig a küldötteken, amikor meg­hallják, hogy most a kapásokat néz. zük meg-. Heggel óta izgatta már őket, hogy vájjon itt is, a nagy­üzemben is úgy megszenvedték c a kapások a szárazságot, mint az ő kis parcelláikon. A választ hamar megkapják. Az autóbuszból már messziről elénk tűnik az élénkzöld, hatalmas ku­koricatábla. Aa egyik kukoricatáblától né­hány méternyire egy egyénileg gaz- 1 dálkodó kis nadrágszij parcellája húzódik el. Szintén kukoricával van beültetve. Alig hiszi az ember, hogy ekkora különbség is lehet. A nadrágszijpareellán kis apró,’ csenevész, alig I—1,5 méterre nőtt, sárguló kukoricás*árak. Tizet szá­molok meg egymás mellett. A tiz közül csak haton van cső, de az is apró, satnya, Néhány méterrel arrébb hatal­mas, haragoszöld a kukorica, Ez a termelőszövetkezeté. Valamennyin alkar hosszúságú hatalmasan kifej, lett csövek. Nem is látni olyant, amelyiken csak egy van», elvétve persze olyan is akad, amely há­rom csövet hozott, de kettőt vala­mennyi. Az első kérdés az, hogy mennyi eső esett errefelé, ~ Még kiadós esőt nem ka­pott a nyáron. Mindjárt el is magyarázzák a nagy terméshozam „titkát'4, A föld nem tartozott valamikor a legjob­bak közé, Tavaly megvizsgáltatták a földet és tudományos módszerek szerint láttak hozzá a megjavításá­hoz. Mésziszapolták a földet, ezt sekélyen leszántották, azután istál­lótrágyát kapott. Nem maradt el persze a mélyszántás sem. A kuko- ricát a legújabb módszer szerint négyzetesen vetették. A kapálást négyszer végezték ol beuue. Két al­kalommal géppel, kétszer pedig ké­zi erővel. A pótbeporzásfc szintén kétszer végezték el. Nem is találni itt foghíjas csöveket, minden egyes szem megtermékenyült. Szép eredményeket várnak a he- terózis kukoricától is. Ennél a mód­szernél nincs önbeporzás, hanem más fajtájú kukoricával végzik a bepor­zást, A termés két fajtának a leg­előnyösebb tulajdonságait egyesíti magában. > A CUKORRÉPÁN sem látszik hogy sinyleaá a szárazságot. Szép elénk zöldek a levelek. Egyetlen gyomot nem látni a hatalmas 30 holdas táblákon, küldöttek kö­zül többen beszélgetni kezdenek Ba­tári Józseffel, aki szorgalmasan végzi kijelölt részén a növényápo­lást, Különösen Bíró József, lete- nyci egyénileg dolgozó paraszt ér­deklődik tőlo a munka szervezése iránt. Megtudja, hogy a brigádokon belül a csoporttagoknak külön-kü- lön is ki van jelölve a maga terü­lete. Mindenki egyénileg felelős a saját munkájáért. Mikor megkérdezik tőlo, hogyan vau megelégedve helyzetével, mun­kájával, jövedelmével, magétól ér­tetődő egyszerűséggel válaszolj a, hogy ennél jobb dplga még sosem volt. Biró Józsefnek is tetszik ez a biztos és határozott válasz. Ki is jelenti, araikor tovább megyünk, hogy jövőre már ő is igy akar élni. Jövőre még szobb lesz a tormás ezen a területen. Nagy tervei van­nak a szövetkezetnek. Bevezetik itt az öntözéses gazdálkodást. Több mint 100 holdat szabadítanak igy fel az időjárás szeszélyeitől. Innen ismét az állatokhoz me­gyünk. Gyönyörű növendékbikái vannak a termelőszövetkezetnek. Sokat adnak el belőlük Most is van nekik IS darab. Másfél éves korukban tízezer forintot ér da­rabja. Itt Kisfuludi Sándor elvtárssal, aa állattenyésztési brigád egyik tagjával beszélgetnek cokiit küldöt­teink. Feljegyzik az egyes . mód­szereket, de az életkörülmények is érdeklik a zalaiakat. Kisfuludi elvtárs azok közó tar­tozik, akiknek a legtöbb munkaegy­ségük van. Eddig 507 van neki, a családjával együtt pedig 790. 1945-ben arató volt Kisfalud! Sándor. Ma boldog és megelégedett ember. Az elmúlt évben nemcsak félruliázkodott az egész család a keresetből, hanem rádiót is vettek. Valósággal meg van sértődve, ami­kor az, egyik küldöttünk tapoga­tózva felteszi neki a kérdést; — Nem jobb-e egyénileg?-— A fészkes fenét —■ tör ki belőle egy lekicsinylő kézlegyintés kísére­tében. ■— Nem tud az már többet egyénileg dolgozni, aki belekóstol s. közösbe- Nincs az a 20, vagy - 25 holdas középparaszt, -akivel én cse­rélnék, KÖNYVET LEHETNE itt írni mindenről, a gyermekotthon édes kicsinyeiről, akik boldog, önfeledt játékkal töltik idejüket a. szakkép­zett nevelők vezetésével. Nyugodtan mehetnek itt dolgozni az asszonyok, biztos helyou tudhatják kicsinyeiket. Képűinek az órák, gyorsan közeledik az indulás ideje. Sokan mondják küldötteink közül, hogy legszíveseb­ben el sem mennének innen, örök­re ittmaradnáaak. Megszűnt már teljesen az első percek kisebb ide­genkedése- Testvérekre találtak ai ,,Táncsics' ‘ termelőszövetkezet dói. gozóiban salai parajztküldötteiok. A közös sorsról, a közös jövőről beszélgetnek vacsora után, — Felejtsétek el a régit, dobjá­tok el a múltat. Csak rajtatok, egyedül rajtatok múlik, hogy akar­tok-e üyon boldogan, vidáman élni mint nü. Láthattátok, hogyan élünk, nem titkoltunk cl semmit, teremtsetek ti is ilyen életet maga­toknak —• ezt mondják búcsúzóul a mieinknek. A meleg, baráti kézszoiifcá-sek azt mondják, hogy elfogadjuk ta­nácsotokat. Méltók leszünk barát­ságotokra, bizalmatokra. Két sze­münkkel győződhettünk meg a va­lóságról, rálépünk a ti utatokra ég erről soha többet nem tántoríthat­nak el bennünket, Baloghi Zoltán mwnm' ....... ............... Cs ütörtök, 1933 alig. 14*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents