Zala, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-03 / 154. szám

Ducios elvtárs szabadonbocsátásárói Párizs (MTI), A vádtanácsnak Jacques Duclos elvtái's ügyével kapcsolatban hozott döntése a kö­vetkezőképpen hangzik: ^Takirstve, hogy az eljárás nem matatta ki, hogy Jacques Duclos tevékenyen közreműködött volna, vagy részese lett volna a május 28-i tüntetésnek, tekintve, hogy a tet­tenérés vádja nincs bebizonyítva, tekintve, hogy n francia alkotmány a képuiselök ellen eljárást csak a mentelmi jog felfüggesztése után enged meg, a vádtanács semmisnek mondja ki Jacques Duclos letartóz­tatásáról szóló intézkedést, sem­misnek mondja ki az ellene indított eljárást és elrendeli szabadonbo.csá- iását". A vádtanácsnak ez a határozata azt. jelenti, hogy tettenérés nem áll fenn, a letartóztatás 'törvénytelen volt és, hogy az eljárás Jacques Duclos elvtárs ellen megszűnt. Amennyiben a hatóságok minden­áron tovább akarják folytatni ak­ciójukat Ducios ellen, úgy újabb el­járást kellene inditaniok és kérniök kellene a nemzetgyűléstől Jacques Ducios mentelmi jogának felfüg­gesztését. A vádlcnács döntése jobboldali körökben hatalmas megdöbbenést keltett. A belügyminiszter azonnal összehívta a minisztérium osztályfő­nökeit és értekezletet tartott ve­lük. Ezután hosszas megbeszélést folytatott az igazságügy miniszterrel *— jelenti a szerda reggeli sajtó­A nemzetgyűlés folyosóin a kép­viselők nagy izgalommal tárgyalták az eseményt és általában megálla­pították: A III. Köztársaság idején ilyen bírósági döntés a bel- és igaz­ságügyminiszter lemondását vonta volna önműködően maga után. A nemzetgyűlés éjjeli ülésén Ma- delaine Marxin kommunista képvi­selő ünnepélyesen lehelyezte Jacques Ducios elvtárs mellszalag­ját Ducios padjára. (A francia kép­viselők ünnepélyes alkalmakkor nemzetiszinü mellszalagot, horda­nak. Szerk.) A kommunista képvi­selők felállva hosszasan éltették Ducios elvtársat, a Kommunista Párt titkárát. A kommunista képvi­selők azonnal kérték a nemzetgyű­lés elnökségétől, hogy a házszabá­lyok értelmében élhessenek Ducios szavazati jogával. A nemzetgyűlés elnöksége azonnal megadta erre az engedélyt. Moro Giafferri radikális képvise. lő, nemzetközi hirü jogász a dön­téssel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a vádtanács elnöke egyi­ke volt azon ritka bíráknak, akik megtagadták, hogy hüségesküt te­gyenek Potainnak­Párizs legkülönbözőbb pontjain Ducios elvtárs szabadonbocsátásá- nak hire valóságos örömünnepségre adott alkalmat Párizs XVIII. kerü­letében. A hir egy kommunista vá­lasztási gyűlés alatt érkezett meg, amelyen Gasten Auguet, a Francia Kommunista Párt Központi Bizott­ságának tagja, a párt képviselője­löltje beszélt. Beszéd» közben fél­beszakította őt André Marty elv­társ, aki abban a pillanatban érte­sült a hírről. Marty elvtárs felol­vasta a hallgatóság előtt a vádta­nács döntésének szövegét, A tömeg hatalmas éljenzésben tört ki, hosz- szán éltette Duclost és elénekelte az Internacionálét. A francia sajtó egyöntetűen nagy teret szentel Ducios elvtárs sza* badlábrahelyezése tényének. Az Humaniié vezércikke hangsúlyozza, hogy a vádtanács döntése valóságos pofon azoknak a minisztereknek, akik a törvények semmibevételével parancsot adtak ki a kommunista párt titkára elleni eljárásra- E mi­niszterek személyén keresztül a döntés az őket irányitó idegen gaz­dáikat is érinti. A jobboldali lapok közül a Fi­garo „megdöbbentőnek“ találja a döntést, Az Aurore céloz arra, hogy a kormány felhatalmazást kér majd a nemzetgyűléstől egy újabb Ducios elleni hadjárat engedélye­zésére. A Combat azt írja: az1 igaz­ságügyminiszter meg lehet elégedve a döntéssel, mert ez olyan zsákut­cából vezeti ki őt, amelybe meg­gondolatlanul tévedt bele. A Zsenuiinzsibao cikke a 31 éves Kínai Kommunista Pártról 'A. Kínai Kommunista Párt meg­alakulásának 31- évfordulójáról a Zsenminzsibao,. a párt központi Iap- ;ja vezércikket ir. Kiemeli, hogy a párt 31 esztendeje járja a kínai for. radalom és az országépités útját. „Pántunk az elmúlt évben tovább vezette a kínai népet az amerikai agresszió ellen küzdő, Koreát támo­gató igazságos harcban. Végrehaj­totta a földreformot a legutoljára felszabadított körzetek falvaiban; jelentős eredményeket ért el a nemzetvédelem megszilárdítása, az ipar és a mezőgazdaság termelésé­nek fokozása, a vasútépítés és a vizszabályozás, valamint a kultúra terjesztése és az ideológiai átneve- lés terén.'' A cikk hangsúlyozza, hogy a további nagy feladatok meg­oldása érdekében a párt megszilár­dítása és kiépítése érdekében emelik az egyes párttagok elméleti színvo­nalát, növelik a párt harci erejét, ho-gy vezetni tudja a kínai népet az ország iparosításáért folyó harcban, a szocialista jövő felé. A Biztonsági Tanács Julius I-i ülése '(New-York) :(TASzSz). a Biz- tónsá.gi Tanács julius 1-i ülése jó­váhagyta a két pontból álló napi­rendet: a Szovjetunió által javasolt pontot az Egyesült Nemzetek Szer­vezete uj tagjainak felvételéről és az Egyesült Államok által javasolt pontot a baktériumfegyver alkalma­zására vonatkozó vádak megvizsgálá­sáról­Amikor Jebb (Anglia) a Bizton­sági Tanács elnöke javasolta, hogy kezdjék meg az amerikaiak által javasolt pont megvitatását, Malik napirendi kérdésben szót kért ’ és hangsúlyozta: Jebb nem hívta fel . a figyelmei arra a szovjet határoza­ti javaslatra, hogy hívják meg a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselőit az amerikaiak által ja­vasolt pont megvitatásában való részvételre. A szovjet képviselő kér­te, hogy vizsgálják, meg a szovjet javaslatot és szavazzanak felette, mielőtt a tanács hozzáfog az ann rikalak által javasolt pont érdem­beli megvitatásához. Rövid vita után a tanács ülését bezárták. A Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselőinek meghívá­sáról szóló szovjet javaslat felett szavazást a délutáni ülésre nalasz. tották. Állandóan csökken Jugoszlávia állatállománya Bukarest. A -Pod Zas2tavom In. ternacionalizma.", a jugoszláv for­radalmi emigránsok Bukarestben megjelenő lapja beszámol arról, hogy Jugoszláviában nincsen olyan dolgozó paraszt, akitől ne rabolt volna jószágot a Tito-Rankovics banda. Maga Tito dicsekedett az­zal, hogy felvásárlói 1949-ben két­ezerannyi marhát, négyszer annyi sertést ée körülbelül húszszor any- nví sertészsírt vittek el a parasz­toktól, mint 1943-ban- Az állatokat alacsony áron a kapitalista orszá­gokba exportálják, nem törődve azzal, hogy a lakosság éhezik. A fasiszta „Vjesnik“ ez év április 2CK számának beismerése szerint az elmúlt évben 15 milliárd dinár értékben szállítottak állatokat kül­földre. —- a fémgyűjtésben kiváló eredményt elérő dolgozókat és tanu­lókat Népköztársaság rnk Elnöki Ta­nácsa nercben Gerö elvtárs tüntette ki, s adta át a kitüntetéseket. A munkás~parasatt szövetségről és a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos politikai munkáról Részletek Horváth Márton elvtársnak a Központi Vezetőség ülésén tartott beszámolójából A párt Központi Vezetősé­gének junius 27—28*án tartott ülésén „A párt felvilágosító munkája a tömegek között“ címmel Horváth Márton elv­társ tartott beszámolót. En­nek egyes részleteit már kö- zöltük. Alábbiakban közöljük Horváth Márton elvtárs beszá­molójának a munkás-paraszt szövetségről és a mezőgazda­ság szocialista átszervezésével kapcsolatos politikai munkáról szóló részeit. Dolgozó parasztságunk emlékszik arra, hogy a földosztás cövekeinék leverésétől kezdve mit köszönhet a munkásosztályhoz fűződő testvéri szövetségnek. Kapott földet, kapott védelmet a ,,földesuri roham" visz- szaveréséhez 1046-ban. Kapott veze­tést és segítséget a régi úri rend visszaállítására törekvő reakció elleni harcban. Kapott anyagi, ter­melési támogatást. A dolgozó parasztság szövetséges módján viszonozta ezt. Fokozódó se­gítséget adott a munkásságnak a reakciós nagybirtokos és tőkésosztály megsemmisítéséhez. Erősödő harcban áll a falu kapitalistáival, a kulá- kokkal. A dolgozó parasztság elis­meri cs saját érdekében támogatja a munkásosztály vezetését. A műnk ás-par ászt szövetség szo­rosabbra fűzésében helytelen lenne azonban kizárólag az eddigi, ered­ményekre támaszkodni, bármily na­gyok is. A munkásság és parasztság szövet­ségének más volt a tartalma a for­dulat éve előtt és más lett azóta, amióta az országban a munkásosz­tályé lett az osztatlan hatalom és napirendre került a szocializmus alapjainak: lerakása, nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is. Szükséges, hogy ezzel kapcsolato­san emlékezetünkbe idézzük Sztálin elvtárs tanítását arról, hogy ne­künk nem akármilyen munkás-pa­raszt szövetségre van szükségünk, hanem csak olyanra, amelyben biz­tosítva van a munkásosztály vezető szerepe, amely erősíti a munkásosz­tály pozícióit, a szocialista építést szolgálja; tehát olyan munkás-pa­raszt szövetségre, amely a dolgozó parasztságot is rávezeti a fejlődés szocialista vágányára■ A munkásság ma is segíti szövetségesét, a pa­rasztságot, segíti iparcikkekkel, gé: pékkel és elsősorban segíti a me­zőgazdaság szocialista fejlődésének előmozdításával. A dolgozó parasztságnak is kö­telessége segíteni a szocializmust építő munkásosztályt, a népi demo­kratikus államot- Ezt a segítést, a munkásosztály iránti szövetségi hű­séget meggyőzéssel, neveléssel, po­litikai munkával, állami intézkedé­sekkel kell megszilárdítani és fej­leszteni a dolgozó parasztságban — leküzdve a kétségkívül fennálló ne­hézségeket. A fő nehézségek a következők: 1. a földhözjuttatás és az egyéni gazdálkodás megerősödése következ­tében részben fokozódott a dolgozó parasztok gondolkodásában a tu­lajdonosi beállítottság. A földre­form kettős hatása következtében a zömöt kitevő középparasztok he­lyeslik a népi demokratikus rend­szert, elismerik, hogy jó gazdasági helyzetüket munkásosztályunknak köszönhetik, de ugyanakkor többsé­gük még tartózkodik a szövetkezeti gazdálkodástól. 2. Népi demokratikus rendszerünk által a dolgozó parasztságnak nyújtott rendszeres állami támoga­tás és engedmények (adófizetés, iöldmegváltási ár. ' törlesztésnél adott hátralék stb.) egyrészt mel­lénk állították a régebben habozó paraszti tömegeket, másrészt az egyoldalú segítség és az .engedmé­nyek következtében a parasztság so­raiban elterjedt az a nézet, hogy a munkásosztály segítségét nem kell az állam iránti kötelezettségek tel­jesítésével viszonozni­Ebből következik, hogy a mun­kás-paraszt szövetség további erő­sítésének mai legfontosabb felada­Csütörtök, 1952 julius 3 tai: 1. megnyerni a dolgozó pa­rasztság egészét az állam iránti kötelezettségek maradéktalan telje­sítéséhez; S. megszilárdítani a szo­cialista szektort a mezőgazdaságban, megnyerni a dolgozó parasztok egy­re szélesebb tömegét a isz-ekbe való belépésre. A munkás-paraszt szövetségnek — ismétlem — a szocialista építést kell szolgálnia. \ parasztság rész­vételének biztosítása a szocialista építésben, akár a termelőszövetke­zetekben kifejtett termelő munká­ja, akár az állam iránti kötelezett­ségeinek pontos teljesítése révén — az egyetlen politika; amely a. munkás-paraszt szövetséget, tehát a dolgozó parasztság érdekeit is szol­gálja. A parasztság megérti ezt. Tudják, hogy a diósgyőri kohók és Sztátin- város megépítése éppúgy „parasz­ti", mint' ,.munkás“ érdek — amint az ország békéje és biztonsá­ga is az. Az adózási és beadási kötelezettségek javuló teljesítése, továbbá a december 1-i rendszabály fogadtatása bebizonyította, hogy dolgozó parasztságunk megérti és támogatja pártunk politikáját, a közteherviselés politikáját, a szocia­lista építés érdekében. Ugyanakkor akadnak egyes párt- és vezető állami funkcionáriusok (a földművelésügyi minisztérium­ban és egyebütt), akik a munkás- osztállyal szemben akarják „védeni" a falut, lazítani szeretnék a köz­teherviselést, ami vagy arra vezet­ne — ha engednénk ■—. hogy a szocialista cpités terheiből arány­talanul sok hárulna az ipari mun­kásosztályra és a többi városi dol­gozóra, vagy arra, hogy lassítanunk kellene a szocialista iparosítás po­litikáját. Ezért kell fellépnünk az ilyen opportunistákkal szembén, akik — ha nem vigyázunk — alááshatják a szocialista iparosítást is, a mun­kás-paraszt szövetséget is. Az ilyen jelenségekre a kezdet kezd ítén fel kell figyelni, mert ez ma az oppor­tunizmus legkomolyabb jelentkezési formája. "i ★ Térjünk rá a termelőszövetkezetek megszilárdításának kérdésére. A megszilárdítás feladataiból Kiindul­va, az eddiginél következetesebben kell politikai tömegmunkánk hang­súlyát a szocialista szektorra Le- .yezni olymódon, hogy — elsősor­ban példamutatásukkal — a szövet­kezetek, gépállomások, állami gaz­daságok a nevelőmunka igazi köz­pontjává váljanak az egész falu számára. Alihoz, hogy a dolgozó pa­rasztsággal megismertessük és el­fogadtassuk a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeit,, fő feladat, hogy a mezőgazdáé lg szi-zichsta szektorában dolgozók között kifej­lesszük a szocialista öntudat olyan fokát, amely biztosítja a fcgg-f.ne zeit munkát, az állam iránti löte lezettségek példamutató < cl jetii Ősét, a közös tulajdon védelmét, a terme­ié* magasabb kultúrájának elsajátí­tását és alkuim mását A termelőszövetkezetekbe belépett tegnapi egyéni gazda — bár a belépés öntudatának, látókörének fejlődését jelzi — még nem vált egycsapásva öntudatos, szocialista emberré. Funkcionáriusaink ezt igen gyakran szemelő! tévesztik. Nem egv helyen eltűrik a kispol­gári egyenlösdi legdurvább meg­nyilvánulásait is. Például a lakite­— ALLAN angol konzervatív képviselő Interpellációt Intézett a közmunka ügyi miniszterhez: haj­landó-e játszóteret létesíteni a londoni Hyde-park északi oldalán. A miniszter elutasította a kérést, nemmel válaszolt. A képviselő megjegyezte: „nem gondolja-e a miniszter, hogy az angol gyerme­keket saját hazájuk fővárosában legalább olyan elbánásban kell részesíteni, mint az Angliában tartózkodó amerikaiakat?“ Az amerikaiaknak ugyanis a park­ban nagykiterjedésü base-ball pályájuk van, lepi Micsurin tsz-ben bandában dol­goznak és a munkaegységet egyfor­mán írják be, akár szorgalmas, akár hanyag munkát végzett valaki. Ha­sonlóan rombolja a munka.fegyelmet a szövetkezeti demokrácia Kispolgá­ri értelmezése, a mezőtúri Béke tsz Kossuth-dijas elnöke is ebbe a hibába esett, amikor kisebb fejcsó- válásokkal tudomásul vette, sőt a sajtóban is eldicsekedett azzal a nagy ,demokráciával'.', hogy az egyik ló ápoló a rábízott lovak veré­sével és éheztetésével fejezte ki azt az óhaját, hogy másik brigádba ke­rüljön. Erre aztán szószerint el­mondhatjuk, hogy az ilyen tsz-re nem magát, hanem a csikóját sem bízná rá egy valamire való dolgozó paraszt. A termelőszövetkezetek, különö­sen az állatbeadásnál, elmaradnak az állam iránti kötelezettségek tel­jesítésében. Mig például Fejér me­gye a sertésbeadás tervét 70-3 szá­zalékra teljesítette, addig a megyei termelőszövetkezetei csak 29.6 szá­zalékra. Találkozunk a tsz-en belül munkaegység-hígítással, el nem vég­zett, vagy rossz minőségű munkáért teljes munkaegység elszámolásával, a terület és a munkaegység tört számainak felfelé kerekítésével. Hogyan neveljük így a falu dolgo­zóit az egyéni gazdálkodás és a szövetkezeti élet első parancsolatá­ra, amely úgy szól, hogy az állam járandósága mindenekelőtt'?! Falusi politikai tömegmunkánk hiányossága a tsz-megszilárditás- politikájával kapcsolatos nehézségek lebecsülése. Pártszervezeteink egy ‘része a megszilárdítást nem a tsz agitáció uj, eredményesebb mód- szereivel, hanem a tsz agitáció meg­engedhetetlen lecsökkentésével kí­séri. Úgy értelmezik a megszilárdí­tást. hogy eddigi eredményeinken megpihenhetünk, hogy a tsz-ek ez­után automatikusan fognak agitál­ni „saját magjukért" a kozépparasz- tok körében. A tsz-tagok felelősségérzetét fej­leszteni kell nemcsak a saját kol­lektívájukkal, hanem az egész dol­gozó parasztsággal kapcsolatban. Tudatosítani kell bennük, hogy a> magasabbrendü, kulturáltabb, uj pa­raszti élet úttörői. Modern, nagy­üzemi termelési módszereikkel nem csupán saját jövedelmüket fokoz­zák, hanem általában segítik a fairt dolgozóit a paraszti robottól való- szabadulásban. Döntő jelentőségű az agrotechnika és a gépi munka megbecsülésének fokozása. A DISz- szervozetek, elsősorban a gépállomá­sok segítségével, szervezzék meg á technika és az uj termelési, állat­tenyésztési módszerek iránt lelkese­dő falusi fiatalokat, akik elsajátít­ják a gépek kezelését, népszerűsí­tik és alkalmazzák az uj termelési módszereket, az élenjárók tapaszta­latait. A begyűjtéssel szerzett kedvező tapasztalatok alapján minden fonto­sabb falusi feladattal kapcsolatban tegyük politikai tömegmunka fö- módS/.erévó az élenjárók, a példa­mutatók köré megszervezett tömeg- mozgalmat, mely buzdít és társadal­mi nyomást fejt ki az elmaradókkal széniben. Ez vonatkozik a beszolgál­tatásra, adózásra munkafegyelem­re, esakugymint a nagy munkakam- páhyokra. A falusi tanácsok tnu»* kajában az apparátus tevékenysé­gét sokkal bátrabban egészítsük ki a rendszeresen tartott nyilvános tanácsülések módszerével. —■ AZ VSA-BaN újabb korrupt dós botrány pattant, ki: a pénzügy* minisztérium raktárában. őrzött, csempészektől elkobzott nagy meny- nyiségü kábítószert a minisztérium néhány tisztviselője ellopta, s óriá­si haszonnal ismét eladta a esem- pészbandának. — ACHESON amerikai kül­ügyminiszter rövidesen Brazília fővárosába, Rio de Janeiroba uta­zik. A brazil dolgozók felhábo- rodással fogadták ezt a hírt, B kijelentették, a Urazíl hazafiak nem kérnek a Wall-Street ural. m4iról. Tu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents