Zala, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-27 / 175. szám

3SM0I HI—ItfiMlilSMWli irw ml I ill í I Hl HMHHMHHHHHHHt*. »á-JteJL- > VILÁG PROLETÁRJAI Megyénk országosan első a cséplési-begyűjtési versenyben Letartóztatták Faruk király közvetlen környezetének több iagját AZ MDP ZAL1MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Vili. évfolyam 175. szám. Ara 50 fillér 1952. julius 27. Vasárnap A Magyar Népköztársaság kormányának távirata Sztálin elvtárshoz a V. I. Lenin nevét viselő Volga—Don- csatorna megnyitása alkalmából JOSZIF V1SSZARIONOVTCS SZTÁLIN ELVTARSNAK, ^ a Szovjetunió Minisztertanács» elnökének, MOSZKVA Kedves Sztálin Elvtárs! \ A Magyar Népköztársaság kormánya és a magyar dolgozó nép nevében forró üdvözletünket küldjük önnek és az egész szov­jet népnek a V. I Lenin nevét viselő Volga—Don-csntoma, a kom­munizmus első' hatalmas művének ünnepélyes megnyitása alkalmából. A Szovjetunió hős dolgozóinak a te remtó' munka frontján elért e nagy győzelme uj erőt és uj lendületet ad világszerte mindazoknak a százmillióknak, akik az ön bölcs vezetése alatt a békéért, az em­beri haladásért, a szocialista építésért küzdenek. Tiszta szivből kívánjuk, hogy a Szovjetunió népeinek minden to­vábbi célkitűzését koronázza teljes siker, , Budapest, 1953 julius 36. A MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG KORMÁNYA, RÁKOSI MÁTYÁS miniszterelnökhelyettes. A megyei Pártválasztimíny incg'tiirgryalta a K. V. határozatát: a tömegek között végzett felvilágosító niiiIlkáról, az ifjuság között végzett párt ni ti nká ról Szombaton délelőtt 9 órakor ült össze a megyei pártválaszt­mány a Központi Vezetőség június 27—28-i ülése határozatainak megtárgyalására. Jz értekezleten mg jelent Kiss Károly elvtárs, ' pár-- (unk Politikai Bizottságának ■ tag ja. Németh Károly elvtárs, a megyei pártbizottság ágit.-prop. titkára üdvözölte a. megjelenteket, majd Da­rabos Iván elvtárs, megyei' párttit kár tartotta meg beszámolóját. Előre népnevelőink a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséért / Pártunk II- Kongresszusául Rákosi élvtárs beszédében rá­mutatott mezőgazdaságiink el­maradottságára, í elszámolá­sára- Megmutatta a dolgozó pa­rasztság számára az utat, amely a jobblét, boldogulás felé vezet. Dolgozó parasztsá­gunk megértette a szövetkezeti gazdálkodás helyességét és me­gyénkben is számos tszcs ala­kult. Rákosi elvtárs beszéde után. Pártunk és államhatal­munk minden lehetőséget és kedvezményt megad paraszt­ságunk számára, hogy saját maga rendezze, irányítsa sor­sát, hogy tömörüljenek a tár­sas. nagyüzemi gazdálkodás tá­borába, A termelőcsoportjaink rész­ben rendezték soraikat a tszcs és gépállomás élenjáró dolgo­zóinak országos értekezlete után, létrehozták a munkaszer­vezeteket, megszilárdították a munkafegyelmet és kizárták soraikból az ellenséges eleme­ket, akik akadályozták a tszcs további fejlődését- De ezzel nem tettek meg mindent, mert még vannak hiányosságok, amelyek szívós kemény harci­as munkát kívánnak a tszcs pártszervezeteitől és minden dolgozójától. Állandóan kísérjék figyelem­mel és távolítsák el a tízes­ből azokat, akik akadályozzák további fejlődésüket. Indulja­nak harcba termelőcsoportja­ink a fejlesztés érdekében. Vé­gezzenek agitácios munkát a dolgozó parasztság között. Is­mertessék eredményeiket az egyéni dolgozó parasztsággal és tegyék vonzóvá a kívülál­lók előtt a gazdaságokat. A tszcs pártszervezetei taggyű­lésen és népnevelőértekezle- ten beszéljék meg a fejlesztés módszereit, dolgozzák fel ered­ményeiket. hogy minden kom­munistának, népnevelőnek ké­ben legyen a konkrét érv, amellyel megnyerik termelő- csoportjaink részére az egyéni dolgozó parasztságot- Vannak ,ió eredmények termelőcsoport- .jaink részéről, mely eredmé­nyek agitálnak a dolgozó pa­rasztság felé a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről. Mint például, a beesvölgyei Göcseji Partizán tszcs 17 mázsa árpa- termése vonzóvá tette az egyé­ni parasztságot és eddig már 12 család töltette ki belépési nyilatkozatát azzal, hogy ők már meggyőződtek a nagyüze­mi gazdálkodás fölényéről- Ezek a jó tapasztalatok nem mutatkoztak meg a zalaszent" gróti tszcs-ben, ahol az ered­ményeket nem tudatosítják kellően a kívülállókkal, az agi- tációt nem kifelé • folytatják, ezzel elzárkóznak a feléjük közeledőktől. Használják fel népnevelőink azoknak a termelőcsoportoknak az eredményeit, ahol a tszcs- tagság példamutató a terme­lésben. mint például az ujud- vari XJj Élet tszcs, ahol a tag­ságnak egy munkaegységre pénzben körülbelül 12.80 fo­rint. búzából 6-6 kilogramm, rozsból 6.6 kilogramm, árpá­ból 2-27 kilogramm, zabból 1.6 kilogramm, szénából 9.7 kilo­gramm, burgonyából 5.27 kilo­gramm, cukorból 13 dekagramm takarmányrépából,6 kilogramm borból 4 liter juh Üzemi alapjuk saját erejükből vau, és rendezték minden adósságu­kat. Az üzemi alapra 145-100 forintot fordítanak. Ebben a községben a dolgozó paraszt­ság érdeklődéssel figyeli a tszcs eredményeit és többen elhatározták, hogy ők i,s rá­lépnek a közös gazdálkodás útjára. Tudatosítani kell nép­nevelőinknek azt, hogy terme­lőszövetkezeti c s o ] > o r tj ai nk milyen módszerekkel érték el ezeket az eredményeket. Be­szélgessenek el a dolgozó pa­rasztokkal és magyarázzák meg. hogy u termelőcsoportja­ink igény bevetté^ a gépállo­más gépeit, használták az uj agro- és zootechnikai módsze­reket és megfelelő időben moz gósitották a tszcs tagságát egyes feladatok elvégzésére. Ismertetni kell azt is, hogy a gépek jó kihasználása csak a Pártunk Központi Vezetőségének junius 27—28-i ülése ráirányította pártszervezeteink, 'párttagságunk fi­gyelmét arra, hogy szocialista ■ építő munkánk úgy gyorsul meg, ahogy emelkedik pártunk politikai felvilá gositó munkájának színvonala, ahogy növekedik a tömegek öntu­data. Feltárta azokat a hibákat, veszélyeket és okokat, amelyek ne- liezitik a párt és a tömegek közötti zavartalan együttműködést. A Köz­ponti Vezetőség- ülésének útmuta­tásai. figyelmeztetnek bennünket arra, hogy a szocializmus építésé' nek szakaszában a politikai és gaz­dasági hatalmától megfosztott ősz tályellenség, a kulák, a klerikális reakció és egyéb képviselői mindent elkövetnek épitő munkánk megaka­dályozására. Az öntudatos szocia­lista munkafegyelmet megteremteni, a dolgozó ‘ parasztságot a szocia­lista termelés útjára irányítani, a tömegekkel való kapcsolat állandó építése, a tömegek megnyerése, ne­velő, .felvilágosító munkánk meg­javítása a .párt alapvető, minden­napi feladata. Pártunk irányításának köszön­hető, hogy a felszabadulás után a földesúri és p>api nagybirtok minden nyűgét magánliordó Zala megye az országgal együtt gyorsan iparosodott Fejlődésünk egyik leg­nagyobb győzelme megyénkben is a tömegek öntudatának növekedése. Ez a fejlődés megyénk ipari terme­lésének növekvő számaiban is visz- szatükröződik. Olaj üzemeink az előző évek lemaradásával szemben, a második negyedévi tervet olajból Lovásziban 108.1, Búzák eT e ttyén 107-5 százalékra teljesítették. A nagykanizsai gépgyár, vasút; a ma- gasépitkezések 100 százalékon felül teljesítették a második negyedévi tervüket. A mezőgazdaság termelési eredményeit a falu szocialista szektorainak fejlődésén, a termelő- szövetkezetek növekedésén, megszi­lárdulásán keresztül mérhetjük le. 1950-ben 87 termelőszövetkezetben 3 ezer család15- ezer 900 hold földön gazdálkodott, 1952-ben már 200 termelőszövetkezetben 8 ezer család 86 ezer hold földön folytat nagyüzemi gazdálkodást. Ki kell emelni azt a jelentős fordulatot, amely a középparasztság soraiban következett be. Egy évved ezelőtt 400, ma már 2300 középpaiaszt csa­lád lépett a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára. Az ipar, a falu szocialista, fejlődése, a tömegek ön­tudatának növekedése,, pártunk fel- világosító munkája kialakította me­gyénkben is a munkához való jóvi­szonyt, melyből tükröződik a haza, a dolgozó nép államának szeretető. Üzemi munkásaink 80—S5 száza­léka állandó szocialista munkaver- senyben. végzi munkáját. Példájuk nyomán a mezőgazdaságban is ter­jed a verseny, melynek ólén a szo­cialista szektorok járnak. 94 terme­lőszövetkezetben brigádok és munka­csapatok között folyik a verseny, 249 községünk van párosverseny­ben. Községeink 70 százaléka csat­lakozott Nagyszénás és Gádoros felhívásához. Ezt a fejlődést, az ön­tudat növekedését mutatja az állom­mal szembeni kötelezettségteljesí­tés .javulása .is. Mindezeket az eredményeket ugy tudtuk elérni, hogy támaszkodtunk a tömegekre, a haza iránti köteles­ségtudók többségére. 'Az. állammal szembeni kötelezettség teljesítésében falugyűléseken, tanácsüléseken, párt­napokon, kisgyüléseken' az élenjáró dolgozó parasztok bíráltak, megve­téssel ítélték el a lemaradókat, a tervet szabotáló kulákokat, az ellen­séges elemeket. Kialakult megyénk dolgozóinak felelősségérzete, mert megnőtt önt adata. Ennek bizonyí­téka az is, hogy megyénk dolgozó parasztsága határidő előtt országo­san elsőnek, szemveszteség nélkül fejezte be a búza és rozs aratását. A kulturforradalom megvalósí­tása terén elért eredmények is a tömegek öntudatának emelőjévé váltak. Az elmúlt" oktatási évben 600 munkás és közel ezer dolgozó paraszt gyermeke tanult középisko­láinkban. A megye 150 kulturottho- nában egyre szaporodik a szak­körök, szaktanfolyamok száma. Nép­könyvtáraink száma 196-ra emelke­dett. 22 keskenyfilmmozit létesí­tettünk. A tavaszi kulturverseny so­rán 276-ra szaporodott kulturcso- portjaink száma. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy megyénk dolgozói fogé­konyabbá váltak, az uj iránt. A megye dolgozóinak fejlődését mutatja az a kialakuló népi egy­ség, amelyet a béke megvédéséért folyó harcban való egységes kiál­lás mutat. Megyénk felnőtt lakos­sága az öt nagyhatalmi békeegyez­ményt és az atombomba betiltását követelő • felhívást egy emberként irta alá, A junius 1-i béketalálkozó nagy sikere, megyénk harcos kiál­lása Beloiannisz, Duelos és Audié Stil elvtársak kiszabadításáért azt mutatják, hogy dolgozóinkban mé­lyen él a nemzetköziség“ szelleme. d megnöfekedéit öntudat legjellem­zőbb fokmérője az a határtalan és mélységes szeretet, mely megnyil­vánul a szovjet nép iránt. A Szov­jetunióból megyénkben járt kül­döttek segítő munkájáról a legna­gyobb bála hangján nyilatkoznak olaj üzemeink munkásai, mérnökei. Eredményeink .mellett munkánk­nak komoly fogyatékosságai van­nak, mely pártszervezeteink, párt- bizottságaink politikai irányításá­nak gyengeségében mutatkozik meg. melyre Központi Vezetőségünk ülése felhívta figyelmünket. Ki kell emelni a munkánkban meglevő ön­elégültséget. Egy-egy- jól végzett feladat után szinte burjánzik ez a káros, munkánkat fékező hangulat. Ezt tapasztaltuk most is. az aratás elvégzése után. Az elbizakodottságra persze semmi ok nincs. Amíg az aratással dicsekedtünk', megfeledkez­tünk arról, hogy júliusi sertésbe. adásunknak mindössze .20 százalék­ban tettünk eleget. és elmaradás van a beadás más területén is. E~ az önelégültség a gyökere pártszer­vezeteink, de meg inkább tanácsaink munkájában meglévő opportuniz­musnak. Egész sor községben a kó­lákra nem vetettek ki beadási köte­lezettséget, megalkudtak a kulák siránkozásaival, azzal, hogy hiába vetik ki rá a beadást, úgysem tudja teljesíteni, amint azt a kai abéri és a hahóti tanácsnál mondták. A za­laegerszegi járásban 300 kólákból mindössze 58 kulákot köteleztek az első félévben sertésbeadásra A ke- nyérgabonabegyüjtésnél is hasonló opportunista megnyilvánulás ..tapasz­talható, ami pártunk politikájával ellentétes: a kulákokra kivetett ter­heket a szegényparaszt vállaira he­lyezik. Az ilyen, pártunk paraszti politikáját megsértő intézkedések csökkentik befolyásunkat, és az el­lenséghez csatlakoztatjuk azokat a dolgozó parasztokat, akiknek meg­nyerése csak az ősztályellehséggel szemben vívott mindennapi harc közben valósítható meg’. A kulákság és a dolgozó parasztok közötti éles ' határvonal elmosását az mutatja, hogy megyénkben egy év alatt 200 (Folytatás a 3. oldalon) nagyüzemi gazdálkodással le­hetséges. Azokban a községekben, ahol nincs termelőszövetkezeti cso­port, a pártszervezet alakítsa meg az előkészítő bizottságot- A bizottság tagjai elsősorban kommunistákból, a község leg­jobb népnevelőiből álljanak, akik már a sajátmagúk belépési nyilatkozatával agitálják a dol­gozó parasztságot. Látogassák meg többször azokat a dolgo zó parasztokat, akik az ara­tásban, behordásban, csép* lésben és begyűjtésben élen­járnak és akiket már meg­nyertek aj nagyüzemi gaz­dálkodás számára, azt kapcsol­ják be a további agitácios 'munkába. Ebből a népnevelő- munkából vegye ki részét min- j dcu tömeg-szervezet népnevelő , csoportja és legyen segítségé­re pártszervezeteinknek a tö' megek mozgósításában, a hare sikeres végrehajtásáért. Külö­nösen tűnjenek ki ebben a munkában a DISz-fiatalok> aki­ket a pártszervezeteink, mint legközelebbájló segédcsapatot foglalkoztassanak. A termelő­szövetkezeti mozgalmunk fej­lődése legnagyobb részben függ a népnevelők odaadó harcias munkájától, amelyen keresztül győzelemre visszük a nagyüzemi gazdálkodást. Népnevelőink leplezzék le a kulákság. az osztály ellenség és a klerikális reakció minden­fajta mesterkedéseit és világo­san mutassanak rá a dolgozó parasztság ellenségeire és aka­dályozzák meg az ellenséges eleinek befurakodását a ter- melőesoportjainkba. ^Most tehát az egyik legdön­tőbb feladat, begy népnevelő* ink mozgósítsák soraikat pártunk IX. -kongresszusa ér­telmében a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás megválód fásáért.

Next

/
Thumbnails
Contents