Zala, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-23 / 171. szám

Kigyult a villany a pacsai Harcos tsz~ben H orváth János, a pacsa-andor- házi „Harcos" termelőszö- vetkezet tagja olyan izgalomban volt 19-én este, mint talán még soha életében. Délután négy éra körül érhe­tett meg a hir a földekre, hogy be kapcsolták a várva-várt villanyt és mától kezdve már nem kell a pet­róleumlámpával bajlódni, hanem egyetlen kattintás a kapcsolón é? máris nappali fény ömlik el a szó bakon- Horváth János különösen készülődött erre a napra* Hét hete történhetett, hogy nagy titokzatosan félrevonta Ilalioaka Istvánt a csoport egyik brígádveze- tőjét és elárulta neki a nagy ese­ményt:' — Rádiót vettem — mond­ta. — Nekem még soha életemben nem volt rádióm- Pedig már cse- lédkorombaa mennyire vágyódtam utána. Tán még a sok keserűséget is jobban bírtam volna, ha estén­ként hallgathatok egy kis zenct- Erre azonban nem telett a hullt rendszerben Horváth János­nak. 1911-ben került a Hertelen- dyék földjére. Dolgozott látástól- vakuiásig, de örült, ha a kukoricás kenyeret ’biztosítani tudta nagy­számú családjának. Most 7Ő éves és az éjjeliőri munkát látja cl a csoportban. Éberen vigyáz a közös vagyonra, lelkiismeretesen látja el tisztségét- De meg is becsülik a cso­portban az öreget. Amire nem te­lett neki azelőtt 50 évi cselédeske- dés után, azt most megvette mint csoporttag a munkaegységből. M int kisgyermekek a kará­csonyt, úgy várta a villanyt, ámióta megvette a rádióját- Ha hazatért, soha nem mulasztotta el megnézegetni, megsimogatni a te­kintetével. Nem értett a készülék bekapcso. Jósához, azért kérte meg Halicska elvtársat, hogy segítsen neki- ' Végre elérkezett a nagy pillanat. Hint már jól szürkült, amikor be­léptek a lakásba. Odabent azon­ban nem sokáig tartott a félho­mály. Kigyult a villany a szobában. Valami különös, valami ismeret­len érzés öntötte el az öreg Hor­váth Jánost. Az éles fénytől kissé pislogó szemmel bámulta a sápadt fehéren izzó körtét. Ünnepélyes pil­lanatok voltak ezek. Hát még ami­kor a következő percekben megszó­lalt a rádió is­Az öreg restelkedve törülte meg a szeme sarkából kibuggyanó könnycseppet. Akaratlanul is a régi élete jutott az eszébe- Az, a,mikor még petróleumra sem igen telett és az olajba dugott kís kanócdarab csípős füstje mellett ette meg a nehéz, gyötrelmes munka után a zsirtaían rántottleves-vaesorakat. Most pedig nyugodt, kényelmes, biztos élete van. Megbecsülik a csoportban, szépen keresett az el­múlt évben. Rádióra is telett be­lőle. De nemcsak Horváth Jánosoknál szólalt meg a rádió ezen a napon a termelőszövetkezetben- Darvas Ferencéknél is rádiószó mellett töl­tik most már megérdemelt szabad­idejüket. S zinte megváltozott a csoport képe ezen a napon- Fény­árban úsznak a gazdasági épüle­tek. Minden helyiségben bevezet­tek a villanyt. Most már az istál­lókban sem a pislogó petróleumlám­pa mellett folyik az esti fejes- Ha sötétedés után érkeznek meg a lo­vak a munkából, azoknak sem úgy kell kitapogatni a helyét, nappali világosság van ott is. A villany sok segítséget nyújt a csoportnak. Nemcsak világításra használják, hanem további terveik is vannak. Villanymotort vesznek ég annak erejével hajtatják meg dará­lójukat, A „Harcos*c termelőszövetkezet tagjai tudják, kinek köszönhetik ezt az újabb segítséget- Másnap, vasár­nap is egész nap folyt a hordás. — Egy szem sem veszhet el ebből a gabonából. —- mondták­— Megháláljuk a villanyt, a rá­diót. Meghálálják, hogy ismét köny- nyebb lett a munkájuk és ismét szélesebbre tárult előttük a fejlő­dés kapuja. R Mezöker-re! kötött szerződés haszon a termelőnek — haszon a hazának Több gonddal sxervessékmeg a Ruhagyárnál a termelési értekezletet I A ZALAEGERSZEGI! Ruha. gyár egyik legnagyobb hiányossá­ga, hogy rosszul Szervezik meg a teinielési értekezleteket. Úgy néz ki a dolog, mintha a szakszervezet nem volna gazdija a maga területé, uelc, mintha a szakszervezet és a váltelatvezetőséJ külön utakon jár aának, mintha egymás elől titkol- uának rejtenének valamit. Termé­szetesen, a pártszervezet is hibás Nem domborodik ki láthatóan a part vezető, irányító ég ellenőrző sze?tpe- A szakszervezeti munka, de a vállalatvezetés is időnként, mintha Iégüre-s térben mozogna. Nem elég erős a pártszervezet tö­megvonzása. Ez eredményezi azt is. hogy úgy néz ki a dolog, mintha a dolgozók és a vezetés között rossz volna a viszony. Ez — bár később kiderült, hogy részben csak látszat volt — a termelési értekezleten is beigazolódott. j AZ I. SZÁMÚ ~ GÉPTEREM'] Vörös Csillag műszakja tartott ter­melési értekezletet. Szabó János, iraüszakvezető — mintha eredmé­nyek nem is lennének a Ruhagyár­ban — csak a hiányosságokról be­szélt. Egész röviden szólt a szala­gok eredményeiről. A Ruhagyárnál azért vannak hiányosságok — mondta —, mert a dolgozók nem bírálnak. — Később a hozzászólá­sokból kiderült, hogy a dolgozók nagyon is élesen — de nem helye­sen bíráltak. Ez nagy hiba. A dol­gozók bírálatából hiányzott az épí­tő jelleg. Olyan ellentétek robban- tak ki, amelyeknek mindenhez le­het közük, csak a termelés megja­vításához nem. .Természetesen akadt néhány jobb hozzászólás is, amelyekkel a valóban fennálló hiá­nyosságokra mutattak rá. Ilyen volt a szabászat felé elhangzó bírálat és az a hozzászólás, amely az egyes szalagoknál észlelhető hiányos szervezéssel foglalkozott. Ugyan­csak a hozzászólásokból derült ki az is, hogy a munkamódszeráladás még az MNDSz-6zalagnál is — lamely pedig legjobb szalag — rossz. Egyesek — bár jó munkások — nenn érhetnek el magasabb ered­ményt, mert az előttük lévő géptől nem kapnak elegendő munkát. Az egyik felszólaló azt mondta, hogy a dolgozók bírálatát elfojt­ják. Később beigazolódott, hogy ez nem egészen igy van. Egy másik dolgozó arról beszélt, hogy ő csak betanított munkás, mégis 160 szá­zalékos teljesítményt ért cl, a har­madik azt hozta fel; ha az egyik gépen magasabb teljesítményt ér el, akkor átteszik másik gépre, ahol ismét visszaesik a teljesítménye. Mind a beszámolóban, mind a hozzászólásokban alig esett szó a koreai békemüszak eredményeiről és az alkotmányunk ünnepére tett felajánlásokról, Ez az értekezlet nem nagyon se­gítette elő a termelést. Nem volt előkészítve. Olyan látszatot terem­tett a gyárról, mintha ott nagyon rosszul menne minden. ★ fT" TERMELÉSI ] etlcke2lct; után néhány napra, meglátogattuk a Ruhagyárat, mégpedig az I. szá­mú géptermet, ahol a Vörös Csillag műszak dolgozik. A teremben vi­dáman folyt a munka- Nyoma sem volt az értekezleten tapasztalt fe­szült hangulatnak. A megafon időn­ként bemondta az eredményeket, de az oszlopokra felfüggesztett plaká't- szerü lapok is hűen tanúskodtak egyes szalagok eredményeiről. Az élenjáró dolgozóknak dalokat is küldött a Ruhagyár stúdiója. Ebből és egyéb dolgokból megállapíthat­tuk, hogy a verseny nyilvánossága jó. A szabászatnál azonban vaunak hibáit. Gyakran kell várakozniok a dolgozóknak, mert a szabászat nem látja el őket elegendő anyaggal, A dolgozók, arra a kérdésre, hogy milyen a viszony köztük és a gyár vezetősége között, általában kielégítő választ adtak­— Ha panaszunk van, nem hall­gat iuk el, Az a tapasztalatunk, hogy a gyár vezetősége minden te­kintetben segítségünkre van — tnoiidja Antal Irén kézimunkás, az­tán megmutatja a napi tervét, amely négy részre van felbontva, hogy 2 óránként ellenőrizhessék a termelést. — Havonta 800 forintig keresek. Nagyon meg vagyok elé* gedve. Úgy érzem itt magam, mint­ha egy nagy családban lennék. Ferenc Zoltán univerzális vasaló a RAGI-tól. visszajött ruhákon vé­gez javító vasalást. Körülményes munka, de naponta mégis 45—50 darabbal végez. Fűzi Mária 17 éves ebergényi lány. Itt tanulta meg a varrást, de már 150 százalékos tel­jesítményt ér el. Kovács Sándor zsebző 124 százalékos havi átlaggal dolgozik. Miilei Emőné havi kere­sete 1005 forint volt. Németi Mar­git a VI-os szalagnál dolgozik. Há­rom vándorzászló hirdeti a szalag jó munkáját. j AZ ÉRTEKEZLETEN I nőségről is beszéltek. Ilit a gépte­remben a RAGI elismeréssel szólt a minőségről. Sokat javult. Export­ra dolgoznak, mégis elég kevés a visszavetés. Néhány dolgozó a hiányosságok­ról is beszél. — A szalagoknál nincs meg a rendszeres munkamód^ szerátadás — mondják- Egyesek a szabászatra panaszkodnak. Alapjá­ban véve nagyobb hibák nincsenek, Az értekezleten sokkal sivárabb képet festettek a műszak munká­járól. Amikor elhagytuk a Ruhagyárat, azzal a. meggyőződéssel jöttünk el, hogy meg lehet szüntetni a hiányos­ságokat, ha a párt népnevelői ég a Szakszervezeti aktívák több oda" adással végzik munkájukat s a ve­zetőség és a szakszervezet között jobb lesz az összhang­Az értekezletek előkészítésére a jövőben sokkal nagyobb gondot kell íorditaniok. Az értekezletnek nem az a célja, hogy fékezze, hanem hogy előrelenditse a termelést. MEZÖKER vállalataink rendkí­vül fontos szerepet töltenek be megyénk dolgozóinak friss gyü­mölccsel, zöldséggel és egyéb mező­gazdasági teraelvényekkel való el­látásában. a Mozőker zalamegyei vállalata országos viszonylatban, a harmadik helyezést érte el jó mun­kájával. Begyűjtési tervüket glo­bálisan 1.17, értékesitési tervüket pedig 119 százalékra teljesítették. Nagy része van ebben a tervtel- jesitésben. dolgozó parasztságunk­nak, amely megértette a zöldségter­melés jelentőségét. Az elmúlt évben még hibák voltak ezzel kapcsolatban. A lentikápolnai Dózsa Népe terme­lőszövetkezeti csoport 1951-ben nem akart zöldségszerződést kötni, attól félve, hogy az nem lesz kifizetődő számukra. Az idén saját tapasztalataik alapján győződ­tek meg ennek ellenkezőjéről. 1100 négyszögölön 8000 forint értékű sa­látájuk termett, de szerződést kö­töttek emellett egy hold paradi­csomra, egy hold retekre, valamint két hold paprikára és két hold zöldhagymára is. Lentiszombathely dolgozó paraszt­jai szintén megértették, hogy a zöldségtermelés mennyire jelentős az ország zavartalan élelmezésének szempontjából- Ebben a községben többek között Hajdú SándoT kö­tött szerződést 400 öl sárgarépára, amiből 1400 forint jövedelemre tett szert. Hasonló keresethez jutott a Mezöker-rel kötött szerződésen ke­resztül a lentiszombathelyi Kovács József, vagy a gelsei Horváth Fe­renc is. Nagyjelentőségű feladat most a Mezőker részére a hulló alma fel­vásárlása. A hullóalma magas pek- tintartalma miatt kiváló export cikk. Éppen ezért dolgozó paraszt­ságunk részéről nemcsak anyagi, de fontos nemzetgazdasági érdek is a hullóalma összegyűjtése és annak Mezöker vállalatainknak való eladá­sa. Az aratás és cséplés nagy mun­kája közepette elmaradt a zöldség­féléknél a növényápolás. A mostani esőzések után lásson hozzá teljes erővel ehhez a munkához dolgozó parasztságunk, hogy a jő termésből eleget tudjon tenni a szerződében vállalt kötelezettségének és ezzel is továbbjavitsa a megye dolgozóinak ■ friss mezőgazdasági termelvényekkel I való ellátását. A koreaiakért Á nagykanizsai Ásványolaj Gép­gyár dolgozói a koreai műszak íredményénok túlszárnyalásával készülnek alkotmányunk ünnepé­re. A jól szervezett koreai mű­szaknak megvolt az eredménye, mert a lakatosműhely az előző 127 százalékos műhely-átlagát 135.8 százalékra emelte- A motorszere- lömühelyben 135.7 százalékos tel­jesítményt értek el. A nagyítani" zsai Ásványolaj Gépgyár dolgozói megértették, hogy a koreai műszak eredményein kívül anyagilag is ál­dozatot kell hozniok a koreai nép megsegítésére. Bubán Jánosné 800 forint fizetése mellett 40 forintos bélyeget vásárolt. A vásárlásnál a következőket mondotta: Szívesen adom, ezt az összeget, mert tudom, hogy milyen jól esik a segítség azoknak, akiket az amerikai imperialisták aljas módon meg akarnak fosztani szabadságuktól. Az élenjáró dől* gozók, mint Tóth Ferenc is 50 fo­rintot, Ács Antal kovács pedig 60 forintot adott. Az ipari tanulók is kivették a részüket a gyűjtésből- A 44-es számú tanműhely ipari tanulói 2 ezer forinttal járultak hozzá a ko­reai gyermekek és anyák megsegí­téséhez. (Juhász János) UJ UTAT ÉPÍTÜNK Estére hajlik az idő. A’ lenyug­vó napfény utolsó pillantását te­szi. Utoljára csillan meg fénye az imént apró darabokra tört bazaltkövezeten A munká­sok is letették a szerszá­mot és a jól végzett munka után megérdemelten heverednek le az utmenti fűre. Nagy munkát végzett ma a Kálmán-brigád, amióta itt dolgoznak az útépíté­sen, ennyi követ nem terítettek szét. Ma 238 méter kavicsot szórtak le az útra. Nem volt könnyű a munkájuk, eddig is elvégeztek ugyan 180—200 mé­tert, de ma túl akarnak tenni az eddigieken Simon Pál kezében szaporán jár a teritövil'la, hiszen ma kezdték el a koreai műszakot. A brigád tagjainak az jár az ; eszébe, hogy amig ök uj utat épí­tenek, addig az amerikai imperia- 1 listák távolkeleten és nyugaton egyaránt hadiutakat, hadibázi­sokat építenek. Simon Pálnak is ez futotta át agyát, gyermekei, családja boldogsága jutott az eszébe. örömmel megy haza és örömmel újságolja otthon, hogy a napi normát, többszörösen túl. teljesítette. Arról fog beszélni otthon a családnak, hogy 1-én megint több pénzt visz haza, mert jó munkát végzett. — LELKESEN KÉSZÜLŐDTEK dolgozóink a koreai műszakra — mondja Nagy Illés Gáspár. — A mai nap teljesítménye megmutat, ta számunkra, hogy a normát sokszorosan túl tudjuk szárnyal­ni. A Kálmán-brigád eredménye példaképül állhat a többiek előtt, A 8 tagú brigád kihasználja a munkaidő minden percét, mert tudja, hogy ezzel nemcsak a csa­Szerda, 1952 jul. 23, Iád boldog jövőjét segíti elő, hanem népgazdaságunknak is biztosítja a további sikereket. A Kálmán-brigád eredményei is­mét meggyorsítják a munkálato­kat, mert megkezdhetjük szerdán az aszfaltöntést. Az Aszfalt Utépitc és Kövező Vállalat dolgozói legyűrték a ne­hézségeket. Az elmúlt hónapban nagy gondot okozott nekik a munkaerő kérdése. Jói szerve­zett munkával azonban felszámol­ták a hiányosságokat és munká­juk eredményeként 100—150 dol­gozót foglalkoztathatnak. Zala­egerszeg és Bak között 10 kilo­méter hosszú az útszakasz. Az elmúlt rendszerben ezen a részen csak ökrös és lovaskocsik járhattak, Fejlődő országunk, a szocializmus építése megkövetel­te azt, hogy jóminöségü utat készítsenek, ami zavartalanul biztosítja a városba való közle­kedést. Az ökrösfogatot és a lovaskocsit felváltotta az autó és az autóbusz, AZ ÚTÉPÍTÉSNÉL nehézséget okoz a szükséges munkaerő biztosítása. A megyei tanács közlekedési osztálya és a toborzók erejüket túlfeszítve igyekeztek, hogy minél több munkást szervezzenek az útépítés hez. A megyei tanács közleke­dési osztálya vállalta, hogy a községi tanácsokat is mozgósít­ja, hogy azok minél több munka­erőt küldhessenek az útépítéshez. Szükséges ez, mert ha legalább 3 kilométeres útszakaszon biztosít­ják a terep elkészítését, akkor az aszfaltozás munkájában nem lesz fennakadás. Az útépítés mene­tét nagyban akadályozza as is, hogy nincsen elég szállító esz­köz, amellyel a félkész anyagokat el tudnák vinni a rendeltetési he­lyére. Nagyon sokszor foglalkoz­tatta az építés vezetőségét az, hogy hogyan szállítsák el a. Wibau előkészítő géptől a kész aszfaltot. Közel 6 vagon aszfal­tot készítenek el ezzel naponta, amelynek elszállítása nem lesz könnyű feladat. Az építésvezető azon igyekszik, 'hogy minél ha­marabb megtörténjék ennek a z anyagnak a feldolgozása és el­szállítása. ★ A KALMAN-BKIGAD tagjai legyűrték a nehézségeket, bátran, szívósan szembeszálltak a kemény kővel és csákányaik nyo­mán a munka újabb diadalát vívták ki. Nem voltak még üzemben soha, de mintha mindig ebben a szakmában dolgoztak volna, olyan munkát végeztek. El. indultak hazafelé, de közbe hátra- hátra tekintve szemlélik a hosz. szan elnyúló kavicslialmazt. Me­netközben meg-megállnak és va­lamelyik azt mondja: — Elvtár-' Sa-R, igy Roll végezni a munkát,- mint ahogy ma, mert mi uj utat épitiink. Eltűnnek a kanyarban a brigád tagjai és mindenki hazafelé tart Otthon elmondhatják családjuk körében: ma becsületes munkát végeztünk GAZFOGYASZTÓK FIGYELMÉBE! A Nagykanizsai Földgázüzem értesíti a gázfogyasztókat, hogy folyó hó 23-án, szerdán délután 14—18 óráig a Zrínyi Miklós-nt- eától északra fekvő városrész­ben gázszünet lesz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents