Zala, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-13 / 163. szám

jP ÁR 7 É L E T +

A nagykanizsai járási pártbizottság használja ki a nyári munkák idejét a tag- és tagjelöltfelvétel megjavítására

Pártunk II. kongresszusán Rákosi elvtárs a járási pártbizottságok és az eilapszervezetek felé döntő feladatul tűzte ki a pártszervezetek megerősí tését. „Legsürgősebben falusi szervezeteinket kell megerősíteni. Fel kell erősíteni falusi szervezeteinket új tagokkal, a szocialista szektorokban dolgozó parasztok és munkások mellett azoknak az egyénileg dolgozó parasztoknak soraiból, akik kiváltak a tíépi demokrácia szolgálatában, a tér •ölelésben és helyeslik a szövetkezeti politikánkat. Meg kell gyorsítani^ falun a dolgozó ifjúság szövetségének fejlődését és gondoskodnunk kell lóla, hogy a DISz ott is minél előbb fcr párt jobbkezévé váljon".

Rákosi elvtárs és pártunk vezető szervei többször felhívták figyelműn ket a tag- és tagjelöltfclvételi munka nagy jelentőségére, mert erős párt. szervezetek nélkül nem tudjuk meg oldani azokat a feladatokat, melyeket a szocializmus építése elérik állít,

Az alapszervezetek vezetőségének,

járási pártbizottságainknak állandóan segíteni és biztosítani kell

falusi pártszervezeteink egészséges növekedését.

A nagykanizsai járási pártbizottság íazonban még mindig nem ismerte fel n tag- és tagjelöltfelvétel döntő fontosságát. Az elmúlt hónapokban elszigetelten csak a gazdasági munkákkal foglalkoztak. A pártépítést háttérbe szorították. A járási pártbizottság döntő súlyt a sertésbeadásra és a me. zőgazdasági munkákra fordította, mert a járás ezen a téren el volt maradva. Ennek eredménye lett az, hogy az elmúlt hónapban az egész járás területén csak két tagjelöltfelvétel volt. A mezőgazdasági munká kát nem kapcsolták össze a pártépí téssel. A pártbizottság szervezési osztálya nem ismerte fel a kérdés döntő fontosságát és nem számoltatta be a munkatársakat arról, mit dolgoztak, hogy áll a tag- és tagjelöltfelvétel egyes alapszervezeteknél. Csupán ar ia támaszkodik e téren a pártbizottság, amit az algpszervezetek jegyző könyvben beküldcnek.

Előfordulnak olyan esetek is, hogy "a pártbizottság a munkatársakat kiküldi instruálásra az alapszervezetekhez, s a munkatársak nem hajtják Végre a pártbizottság által rájukbí- fcott feladatokat. Kovácsné elvtársnő egyik esetben azt a feladatot kapta, hogy az egységes pártszervezet titkárával beszélje meg a vezetőségi ülések pontos idejét, hetenként melyik Jnapon tartják. Ezzel szemben a feladatot úgy hajtotta végre, hogy az egységes pártszervezet minden hónapban egyszer tartson vezetőségi ülést, az alapszervezetek pedig havonta kétszer. Ezeknek a súlyos hibáknak oka az, hogy a járási bízott- eág egyes munkatársainál hiányos a

marxista-leninista elméleti képzettség.

A járás területén több helyen előfordult az is, hogy - - az alapszervezetek vezetőségei nem tárgyalták meg a központi vezetőség határozatát a tag- és tagjelöltfelvételről.

Ezért azt vették fel, aki éppen jelentkezett. A tagjelöltségre jelentkezők felvétele sem központi vezetőség határozata szerint folyt le több helyen- A kérelmezőket nem tárgyalták meg a vezetőségi ülésen, de a taggyűlésen sem vitatták rneg alkalmasságukat. A bcleznai alapszcrvczetnél Kemenyecz- ki József párttitkár a taggyűlést és a vezetőségi ülést rendszeresen megtartotta. Mégis elkövette azt a hibát, hogy a tagjelöltfelvételi kérelmet nem terjesztette fel vezetőségi ülés elé és taggyűlésen sem tárgyalták meg. Önállóan, saját maga felvette és beküldte a járási bizottságnak. Mikor a járási bizottság kiment felülvizsgálni, hogy a tagjelöltséget kérő megfelel-e pártunk tagjelöltjének, megállapította, hogy a tagjelöltkérelem sem a vezetőségi ülés, sem pedig a taggyűlés előtt nem volt. A párttitkár önhatalmúlag ' maga töltötte ki a felvételi kérelmet és beírta, hogy taggyűlés egyhangúlag elfogadta. Mikor a járási pártbizottság ezért felelősségre vonta, letagadta és azt állította, hogy ő taggyűlés elé vitte a kérelmet.

A járási bizottság tervszerűtlen munkája folytán

még mindig vannak olyan községek a járásban, mint Kiskomá- rom, ahol 56 párttag közül 2 dolgozó paraszt, a többi alkalmazott és február óta csak egy tagot és tagjelöltet vettek fel pártunk soraiba. Fityeháza községben már több mint egy éve nem volt tag- és tagjelöltfelvétel, mert a pártbizottság munkatársai nem beszélik át alaposan a pártszervezet vezetőségével a tag- és tagjelöltfel vétel jelentőségét.

A járási pártbizottság ülésein többször foglalkoznak a tag- és tagjelöltfelvételi munka megjavításán, de az eredmény mégis elmarad, mert a járási pártbizottság munkatársai ellenőrzése nem következetés.

A járás tömegszervezeteinek munkáját sem ellenőrzik. A tömegszervezetek vezetőivel nem beszélik meg a tag- és tagjelöltfelvétel fontosságát. Különösen súlyos hiba, hogy a DISz járási vezetőivel nem foglalkoznak. Ennek tudható be az, hogy a járás pártszervezetei nem segítik, nem támogatják a DISz munkáját. Ezért fordultak elő olyan esetek, mint Kis- komáromban, Galambokon, ahol a DlSz-szervezet a fémgyűjtést átruházta a földművesszövetkezetre. Kevés az olyan község, mint Liszó, Miklósfa és Pötréte, ahol a DlSz-szervezet jól végezte el a fémgyűjtést. Mindezek

a tények azt bizonyítják, hogy magában a járási pártbizottság tagjaiban és munkatársaiban kell keresni a hibát.

Nem igaz az, hogy a nagykanizsai járásban nincsenek becsületes, élenjáró dolgozó parasztok, akiket eddigi jó munkájuk révén pártunk soraiba felvehettek volna. Ha a járási párt- bizottság munkatársai nincsenek jól instruálva, nem ismerik a feladatokat, nem fegyelmezettek, hogyan követelhetik meg akkor az alapszervezetek vezetőségeitől a jó munkát. Legtöbbször elmarad a hibák elkövetőinek felelősségrevonása is. Ez rányomja a bélyegét az alapszervezetek munkájára. A járási pártbizottság nézzen körül a házatáján és a hibákat haladéktalanul irtsák ki. így tudnak csak minden lelkiismeretfurdalás nékül elmenni az alapszervezetekhez és azok számára feladatokat, módszereket adni a munkájuk végzéséhez.

A pártbizottság tekintse fontos feladatának a politikai bizottság májusi határozatát, melyben megszabja a párttagság minőségének növelését, a tag- és tagjelöltfelvételi munkával kapcsolatos követelményeket. A járási pártbizottság titkára nagyobb gondot fordítson a munkatársak elméleti színvonalának emelésére. Rendszeresen dolgozzák fel a párt- és kormány- határozatokat és szeminárium formájában vitassák meg azokat. Ennek folytán a pártbizottság eléri azt, hogy munkatársai tisztában lesznek a párt- és kormányhatározatokkal és helyesen informálhatják az alapszervezeteket.

A pártbizottság munkája legyen kollektív, az egyes osztályok ne- csak a sajátmaguk problémáival foglalkozzanak, hanem mindig lássák meg a legfontosabb feladatokat.

Az osztályvezetők naponta tartsanak megbeszélést a munkatársakkal, hogy azok friss információkat vihessenek az alapszervezetekhez.

Biztosítani kell a járási pártbizottságnak, hogy a következő időben az eddigi hibákon okulva, szoros kapcsolatot tartson a tömegszervezetek, főleg a DISz járási bizottság vezetőivel és rendszeresen adjon útmutatást munkájukhoz, számoltassa be az elvégzett munkáról és ellenőrizze, hogy a Jcapott feladatot hogyan hajtották végre.

Ezek a feladatok sürgős, erélyes, azonnali megoldásra várnak, annál is inkább, mert éppen most, a nagy nyári munkák idején a nagykanizsai járásban is — minden lehetőség megvan a tag- és tagj elölf el vételi munka gyökeres megjavítására.

Takács Mihály

A hibák feltárása és kijavítása meggyorsítja

pártunk fejlődését

rA Zala, május 17-1 számában értékelte a zalaegerszegi városi pártbizottság 'munkáját. Rámutatott a pártcpités területén fennálló hiányosságokra és utat, mutatott, hogy hogyan kell azokat kijavítani.

Párlmunkánkban még czideig nem sikerült sem alapszervezeteink- ben, de a városi pártbizottságon belül sem elérni, hogy a pártépitést pártmunkánk homlokterébe állítsuk. Üzemeinkben egyre nőnek ki azok a becsületes pártonkivüli dolgozók, akik munkafelajánlásaikkal és azok teljesítésével, sőt túlteljesítésével bebizonyítják a párthoz való viszonyukat cs értékes tagjaivá válnak a szocializmus építésének. Látják napjainkban az állandó fejlődést és ebből a munkából mind többen veszik ki részüket. Példájuk nyomán egyre csatlakozik dolgozó parasztságunk, amely hosszúlejáratú verseny vállalásokat köt. Ebből láthatjuk, a pártonkivüliek törhetet len, odaadó ragaszlMdását pártunkhoz- Alapszervezetevnknek minél szorosabb kapcsolatot kell elmélyíteni a pártonkivüliek széles tömegével. Ezt a feladatot úgy tudjuk ellátni, ha a városi pártbizottság | sokkal többet foglalkozik alapszgr-1 vezet cinkkel, g rendszeres titkári ]

értekezleten megadott szempontok ellenőrzése és a helyszínen nyújtott közvetlen operativ segítség uj lendületet ad a, pó/rtepitési ‘munkánkban. j 'Politikai Bizottság megállapította, hogy pártunk szociális összetétele és fejlődése egészséges. Ugyanakkor rámutatott, hogy sok alapszervezetben nem helyeznek elég súlyt arra, hogy valóban a pártonkivüli dolgozók legjobbjai, kerüljenek megfelelő politikai nevelés után a párt soraiba■ A Zala cikkének helyes bírálatával egyidőben a városi pártbizottság munkamódszerén változtatott és az alapszervezetekben is a Politikai Bizottság határozatának megfelelően vitte a politikai munkát. A hibáknak alapvető oka volt, hogy a párt erősítésének ezt a fontos munkáját nem végeztük tervszerűen. Különválasztottuk a napi feladatok elvégzésétől, a politikai nevelő munkától. Felhívtuk (Papszer vezeteink .figyelmét, hogy népnevelői, pártósoportvezetöi, pártcsoport tagjai nap-nap után érint kezzendk a pártonkivüli dolgozókkal, segítsék munkájukat és neveljék őket- Ismerjék meg pfoblémá. jukat. Az igy végzett murika során igen értékes tapasztalatokat szereztek: egyes pártonkivüli dolgozókról.

azok munkájáról. A munkának meg is lett az eredménye, mert a legutóbbi tag gyűlésen javaslatba, hozott becsületes pártonkivüliek felvétele — akik az eddigi munkájukon keresztül bebizonyították, hogy érdemesek pártunk soraiba —, az elmúlt hónapok tagjelöltfelvételeihez mérten jóval több és folyamatosan emelkedő irányzatot mutatott.

A Politikai Bizottság határozata feladatunkká teszi, hogy a párttagság gondosabb és állandó kommunista nevelése mellett biztosítsuk a párt számára az egészséges utánpótlást. Fel kell számolnunk a tagjelölt felvételi munkának:, a párttagság és a pártonkivüli dolgozók nevelésének különválasztását a termelési és politikai feladatok megoldásától, a mindennapi politikai nevelő munkától. Meg kell szüntetnwiik a tag jelölt felvétel kampány szerűség ét,

Alapszervezeteinknek az a feladatuk, hogy alaposan dolgozzák fel és beszéljék meg vezetőségi üléseken, pártcsoportértelcezleteken a Politikai Bizottság határozatát és annak jelentőségét

'nagy Kálmán

Vasárnap, 1953 jul. 13.

V. Kirszanov:

Jugoszlávia militarizáiása

Mig az amerikai agresszoTokkal és nyugateurópai társaikkal kiépített kapcsolatok első szakaszában a fasiszta-klikk tapintatosan eltitkolta azt a tényt, hogy Jugoszláviát az imperialisták katonai támaszpontjává teszi, ma már nyíltan beismeri ezt. Tito ós csatlósai sorozatos nyilatkozatokban igyekszenek megmagyarázni a sietős fegyverkezés szükségességét. Ugyanakkor a leg.gyalázatosabb koholmányokat tákolják össze az állítólagos „keleti veszélyről4 ‘. Amerikai ke- uyéradóik példáját követve kétségbeesetten szítják a háborús őrületet, militarizálják az ország egész életét.

Nikolies titoista tábornok nemrégiben cikket tett közzé az egyik belgrádi lapban és abban beismerte, hogy Jugoszláviában a fegyver- gyártás ós a lőszergyártás a háborút követő első évhez képest 11- szeresére emelkedett. Milentijo Po- povies titoista pénzügyminiszter a szkupsesinában a költségvetés jóvá hagyásakor felvázolta az 1952-es kilátásokat és. kijelentette, hogy ,,a legfőbb figyelmet a kulcsfontosságú objektumokra fogják összpontosítani4 4, vagyis a katonai szempontból je éntől ipari vállalatokra. Ami pedig a többi termelési ágazatot illeti, ezeknek, amint Popovics közölte, jelentősen csökken teniök kell termelésüket, le kell mondaniok a pénzügyi segítségről4 4.

Nem véletlen az, hogy Titoék a hadsereg eltartására, a fegyvergyártás kiszélesítésére, a nagyszámú repülőtér, tengeri kikötő és müut építésére ebben az évben 460 milliárd dinárt utaltak ki, Jugoszlávia költségvetésben előirányzott nemzeti jövedelmének több mint 70 százalékát. Ennek következtében a költségvetés hiánya 1951-től 1952-ig

11.7 milliárd dinárról 58,8 milliárd dinárra emelkedett.

Egyre több amerikai ellenőrző tiszt érkezik Belgrádba. Az a megbízatásuk, hogy tartsák figyelemmel „a Tito-konnánynak katonai célokra kiutalt összegek helyes fel- használását4 4, vagyis Jugoszlávia militarizálását a Wall Street szája- ize szerint. A titoista Jugoszláviában minden katonai előkészületet ,— a repülőterek épitését és a tengeri kikötők helyreállítását, a hadászati útépítkezéseket és a hadsereg műszaki ellátását — közvetlenül amerikai piüszaki tisztek ellenőrzik. Teljesjogu gazdáknak érzik magukat a jugoszláv vezérkarban, amelyet méltán lehetne a Pentagon fiókintézetének nevezni.

Egyedül a Sabác és Valjevo városok közötti alig 60 kilométeres távolságon 1950 óta hat uj különleges leszálló-pálya épült amerikai „légierödök4 4 és léglökéses repülőgépek számára. A nyugati határok közelében lévő regi repülőterek hangárjait ós berendezését az ország északi és keleti területére, a legfőbb légitámaszpontok körzetébe helyezik át.

A népi demokratikus országok határvonala mentén amerikai tisztek vezetésével erődítmény-rendszereket építenek. Az épülő müut&k észak és kelet felé irányulnak és a hadászati főútvonalhoz, a Trieszt.

_Zágrá

b—Belgrad autémüuthoz csatlakoznak. Gyors ütemben fektetnek le kizárólag katonai jelentőségű vasútvonalakat.

Eleinken, Síbenikbeu, Plocseban és az Adriai-tenger partvidékének egyéb helyein uj kikötőket építenek, a régieket pedig átépítik, hogy alkalmasak legyenek amerikai hadihajók befogadására. így átalakítják a polai, rijekai és szpliti kikötőket. A titoista ,,Borba4 4 közlése szerint 1949 végéig a kikötő- épitésbe mintegy 900 millió dinárt fektettek, vagyis tízszer annyit, amennyit fennállásának 22 éve alatt a királyi Jugoszlávia fordított erre a célra. Egyedül a rijeka-susaei medence helyreállítására és kimélyité- sére több mint 350 millió dinárt költöttek. Helyreállították és kibővítették a kargvelevoi Ó3 bokái kikötőket, -ezenkivül még mintegy 140 kisebb kikötő-berendezést építettek.

Titoek támadó-előkészületei olyan átfogó arányokat öltenek, hogy Jugoszlávia valósággal katonai táborrá alakul át. a ..News Republic4 4 ^ cimü amerikai folyóirat a belgrádi fasiszta.klikk bűnös terveit a következőképen leplezi le: ,,Tito

hadigépezétet készül összetákolni a népi demokratikus országok elleni agresszióra. Ez az agresszió, mint

remélik, általános európai háborúvá bontakozik ki, Amerika támogatásával4 4.

A titoisták erőltetett háborús előkészületei, amelyeket az amerikai milliárdosok érdekei diktálnak, szétzüllesztik az egész jugoszláv gazdasági életet, hanyatlásra és felbomlásra kárhoztatnak több békés iparágat. De máskép nem is lehet.

Mert mit is jelent az ország gazdaságának átállítása a hadigazda-’ ság vágányaira? — teszi fel a kérdést J. V. Sztálin. — Azt jelenti, hogy az iparnak egyoldalú, háborús irányt adnak, hogy minderikópen kiszélesítik a háború céljaira szükséges cikkek termelését, amelyek nem függnek össze a népesség fogyasztásával, mindenképen szűkítik a népesség fogyasztására szükséges cikkek termelését és különösen piacra bocsátását, vagyis csökkentik a népesség fogyasztását és gazdasági válságba sodorják az országot44.

Az elmúlt év folyamán egyedül Szerbiában. 450 ipari vállalat épitését állították le, mivel nem feleltek meg a háborús előkészületek érdekeinek. A titoisták minden figyelmüket a katonai objektumok építésére összpontosítják, ezért

1951-hez képest az idén 60 százalékkal csökkentették a békás rendeltetésű üzem-építkezést, vagyis a közszükségleti cikkeket gyártó ipari vállalatok épitését. Ezzel kapcsolatban Belgrádban hat nagy építőipari trösztöt oszlattak fel.

Az ipar háborús átállítása pusztító következményeket von maga után a polgári célokra szolgáló termelésben, amely már 1950 folyamán 21 százalékkal, több ágazatban pectig felére esett vissza. 1950-ben az országban mintegy 600 vállalat ment tönkre. A közszükségleti cik- 1 keket gyártó iparágak tevékenységét egyre jobban szűkítik, a textilipar termelési kapacitása az idén 53 százalékkal alacsonyabb, mint 1951-ben. A konzervgyártás ugyanebben az időközökben 47 százalékkal. a szappangyártás 57 százalékkal csökkent. A makedoniai élelmiszer- ipari vállalatok lehetőségeit 1952- ben csak. 27 százalékban fogják kihasználni. Harminckilenc százalékkal csökkentik a mezőgazdasági gépeket és szerszámokat gyártó ipari vállalatok termelését.

A titoista sajtóban egyre gyakrabban lehet közleményeket olvasni árról, hogy ipari vállalatok és kisipari műhelyek pénzügyi csőd miatt szüntetik be a munkát. Horvátországban 1951 folyamán többszáz békés termelésű kisipari műhelyt zártak be. A „Szlobódna Dalmacija44 cimü lap például rámutat, hogy Zadarban a háború után helyreállított „Primorka44 és „Dalma- tinka4 4 makaróni-gyárakat 1949-ben és 1950-ben csupán 50 százalékban foglalkoztatták, 1951-ben pedig egészen becsukták, munkásaikat elbocsátották.

A modern kapitalizmus ellentmondásai, amelyek, még jobban kiéleződtek a második világháború után, természetesen egyre erősebb csapásokat mérnek a külföldi töke teljes ellenőrzése alatt álló jugoszláv gazdasági életre.

Megjelent

a PÁRTÉ PIT ÉS julius havi .száma, melynek tartalmából az alábbi cikkek emelkednek ki:

Horváth Márton elvtárs beszámo lója a Központi Vezetőség VI. 27-i ülésén:

A PÁRT FELVILÁGOSÍTÓ MUNKÁJA A TÖMEGEK KÖZÖTT.

Farkas Mihály elvtárs beszámolója a Központi Vezetőség VI. 2S-i ülő sén:

A PÁRT MUNKA]A AZ IFJÚSÁG KÖZÖTT.

Politikai Bizottság határozata a dolgozók pártszervezetekhez küldött leveleinek intézéséről.

A fenti cikkek mellett még több időszerű kérdéssel foglalkozó cikket közöl az MDP Központi Vezetősége Szervező Bizottsága lapjának legújabb száma.

PARTHIREK

Hogyan árusítja ki a Tito-banda Jugoszláviát az USA-nak? Központi előadás városi pártfunkcionáriusok, propagandisták, széleskörű pirtakti- vák részére 16-án, szerdán este 8 órakor a nagykanizsai városi pártbizottság nagytermében.

«