Zala, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-12 / 162. szám

Dolgozó parasztok! Arató- és cséplőgépkezelők! Cséplőmunkások! Szem vesz teségiiélküli gyors bekordássai és esépléssel harcoljatok az ötéves tervért, a békéért, a falu fejlesztéséért! A hiányosságokat megszüntetve adnak lendületet a termelésnek a nagykanizsai Fémárugyárnál A nagykanizsai Fémárugyárnál megtalálhatok mindazok az is­mertető lelek, amelyek a helyi Ipari vállalat okát jellemzik. Az ismertető jelek helyett azt a megjelölést is használhattuk vol­na, hogy: hiányosságok. Hiá­nyosság u g y a n többé-ke- vésbbé minden üzemnél ta­lálható, a helyi ipari vállalatok­nál hatványozott formában for­dul elő és gyakran elég súlyosan .akadályozza az üzem tervteljesi- tését. A hiányosságok sok esetben az üzemen kivíll álló okokból szár­maznak. Például nem kapják meg azt a nyersanyagot, amire szükségük volna, hogy tervüket teljesíthessék Ea azonban nem azt jelenti, hogy az üzem dol­gozói megalkuvóan belenyugodja­nak a válbozhatatlanba, mondván, nincsenek meg a termeléshez szükséges alapfeltételek, tervün­ket nem teljesíthetjük. Nem. Ez nagyon rossz megoldás. Nincs olyan dolog, amit kellő hozzáér­téssel, leleményességgel és erős akarattal meg ne valósíthatnánk. A FÉM ARIIG Y AU anyaghiánnyal küzdött. Kis vállalat lévén, gyakran kí­vül esett a körön.. Az anyagot, amelyre a fúrók gyártásához szüksége lett volna, a nagyobb vállalatok kapf.ák meg. Persze, Voltak más hiányosságok is. A dolgozók különböző jelekből ár­ira következtettek, hogy a kisebb üzemek munkája kevéabbé fon­tos. Aat gondolták, hogy az ő munkájukat nem úgy értékelik, mint a nagyobb vállalatoknál vdol­gozók munkáját. Téves meggyő­ződésüket erősítette az is, hogy sok esetben tapasztalták az el­lenőrzés hiányát. Hogy a helyi ipari vállalatok munkája mennyire fonftos, az be? bizonyosodott a kttldöttválasztő konferencián is; ahol feltárták a helyi ipari vállalatok feladatait, amelyek közül talán legjelentő­sebb a selejtanyagok felhasználá­sáról szóló határozat. A Fém áru gyárnak voltak ne­héz időszakai is. Amikor Szluka elvtárs átvette a gyár vezetését, átmeneti fellendülés mutatkozott. Több ízben megemlékeztünk a Fémárugyár jó munkájáról — s egyszer csak azt mondta a gyár vezetősége. róluk nem érdemes Írni, mert hibák vannak: nem tudják teljesíteni a tervet. MIK VOLTAK A HIBÁK? Ugyanazok, amelyek már régeb­ben is árnyékként kísérték az üzem munkáját: a hiányos gépi felszerelés, lemaradás a kötbé­re« munkáknál, a nyersanyag ké­sőn érkezése, és nem utolsó sor­ban a lelkesedés elalvása. A mű­szaki feltételek nem voltak kellő­képpen biztosítva s ez nemhogy nem adott ösztönzést a dolgozók­nak, de bizonyos fokig tompult­ságot is idézett elő az üzem iránt. Az a lendület, amely akkor mutatkozott, amikor Szluka elv­társ átvette az üzemet, ellany­hult. A hiányosságok okát a dolgozók Ls látták s a vezetőség ts tudta, merről fu a szél, mi lohasztja le a dolgozók lelkesedé, ísét, de nem találták meg mind- ■Jj árt a kivezető utat. Gyártmá­nyaik nem tartottak lépést a fejlődéssel. Úgy nézett ki a dolog, mintha a gyár nem a je­lennek, hamem a múltnak dol­gozna. Ezért aztán a pörgetök hiába értek el magas teljesít­ményt, nem sokáig tarthatták, mebt át kellett állniok másik munkára. Szluka elvtárs igyekezett áthi­dalni a nehézségeket. Igyekezett szorosabb kapcsolatot teremteni más vállalatokkal, BIZTOSÍTANI A SZÜKSÉGES NYERSANYAGOT és elhelyezni az árut. Nagy gon­dot fordított a munka észsze­rűbb megszervezésére, a munka- fegyelem megszilárdítására. A párt- és szakszervezet is mindent elkövetett:, hogy segítséget nyújt, son az üzeih stabilizálásához, a folyamatos munka biztosításához és habár vannak is még hiá­nyosságok, a termelésnél ismét fellendülés mutatkozik. Az első negyedévben 'teljesítették is a tervüket 102 százalékos ered­ményt értek el, a második ne­gyedévben azonban uj tervet kaptak. Az általuk készített ter­vet most is teljesítették, de a megadott tervnél lemaradtak, vi­szont a harmadik negyedév első hónapjában túlteljesítették tervü­ket. A koreai műszak és az alkot­mányunk ünnepére tett felajánlá­sok most újabb lendületet adnak munkájukhoz. Szerdahelyi Imre, aki vállalta, hogy a koreai mű­szakban teljesítményét 130 szá­zalékra emeli, máris 150 száza­lékos teljesitmiényt ért el. Táncos János is 20 százalékkal tultelje- sitette vállalását, de a többiek is ügy végzik munkájukat, hogy a koreai műszakot minél nagyobb sikerrel fejezhessék be. Ahhoz, hogy a termelés emel­kedjen, sok tényezőre volt szük­ség. Szluka György nemcsak újí­tott, hanem gépeket is konstruált, nemcsak a gyártmányok elhelye­zését biztosította, hanem biztosí­totta a nyersanyagot is. Felvette a kapcsolatot a Győri Vasgyárral és a Miskolci Sodronygyárral. Ezekben a gyárakban SOK OLYAN HULLADÉK VAN, amit ott már nem tudnak hasz­nálni, a Fémárugyár munkájához azonban elsőrendűen megfelel. Ezzel nagyrészt megoldódott a nyersanyag kérdése. A hideg idő­szakban gyenge volt a gáz s a tűzi munkások főképpen csak éj­jel dolgozhattak, .amikor erősebb voilt a gáznyomás. Egy újítás­sal itt is leküzdötték a nehézsé­get. Ventilátor és gumicső se­gítségével Levegőráfuvássai erősí­tették a tüzet s nappal is dolgoz- hattak. Az idejétmulta kézi fúrókról fokozatosan áttértek a gépi fú­rókra és bevezették a kengyeles börlyukasztó gyárfását is. A pör­getés ezelőtt csak kézi erővel történt náluk. Az újfajta fú­róknál már a pörgetést is gép­pel végzik. A gépek csattogó zaja messzi­re elhaHatszik, A kovácsmühely- ben a legnagyobb a zaj. A reszelöknél, a bollérozóknál, a köszörűsöknél és a lakatosok­nál sokkal kisebb a. zenei alá­festés. Ugylátszik a kovácsok muzsikálisabb emberek. Szorgal­masan kezelik hangszereiket: a gépeket. — A GÉPEK JOBB KIHASZNALASA is szerepel a koreai békemüszak- ra tett felajánlásban — mondja Szabó József párttitkár és üb.el­nök, majd igy folytatja: — A gépek gondos ápolása lehetővé te, szi a jobb gépkihasználást. A munkaidőt is tökéletesen kihasz­náljuk. A munkafegyelem meg- ■ szilárdult. Ebben az évben mind­össze egy 10 perces hiányzás és 1 egynapos igazolatlan mulasztás volt. A műhelyekben a munka üteme valóban arra enged következtet­ni, hogy elkövetkezett az újabb fellendülés korszaka. Ez abból Is látszik, hogy régebbi egy főre, Kiss Kálmánt meggyőzték az eredmények Az idén még több másodnövényt termel KISS KÁLMÁN kehidai 8 hol­das dolgozó paraszt házát, udvarát fák és diszéokrok veszik körül. Az udvara tiszta és rendezett, ami azt tükrözi vissza, hogy a ház gazdája Szorgalmas, gondos ember. Elsőnek fejezte be az aratást és ezt az elsőséget a csépié sn ól is megtar­totta. Nemcsak a cséplésnél, ha­nem a gazdálkodás minden terü­letén élen jár. A felszabadulás neki is, mint minden dolgozónak lehetőséget adott a tanuláshoz. És ő ki is hasz­nálta ezt a lehetőséget. Gazdasági szakiskolát végzett Kehidán. Tanu­lását most tudja csak értékelni iga­zán, mikor azt gyakorlatban meg­valósíthatja. — Tavaly ezer négyszögöl sárga­répára szerződtem, — mondja —, sokan kinevettek érte, de én nem tö­rődtem ezzel. A sárgarépa közé mákot vetettem, rendszeresen az előírás szerint kapáltam. Lett is eredménye 25 mázsa sárgarépát termeltem és 250 kiló mákot. Az eredményemen, már nem volt mit nevetni, helyette több dolgozó tár­sam elhatározta, hogy a következő évben ők is szerződnek sárgarépára. MINT TANULT EMBER, első­nek látta meg a másodvetés jelen­tőségét. A községben régebben is szoktak másodvetéssel foglalkozni, de leginkább csak tarlórépát vetet­tek. ö megpróbálkozott más növé­nyekkel is, kölessel, zabosbükköny- nyel és egyebekkel. Szép eredménye­ket ért el, ami gazdasága fejlődé­sén mutatkozott meg. Ebben az évben még többet akar ezekből is termel­ni, ezért vetett el 800 négyszögöl kölest, 160 négyszögöl zabosbük­könyt és még akar vetni 800 négyszögöl mohairt, 800 négyszögöl rövid tenyésztésű kukoricát és 400 négyszögöl tarlórépát. — Az iskola óta iz minden esz­tendőben tanulok, az elmúlt év ered­ményeiből. Mindig bátrabban és biztosabban vetek másodnövéuyeket, — mondja Kiss Kálmán. — Nyugod­tan és könnyen eleget tudok tenni beadásomnak, mert van utánpót­lás. Nem okoz nagy gondot az élöállatbeadás, van miből nevelni. Az első félévre leadtam egy 150, és egy 31 kilós sertést, tojás- és baromfibead ágúmat is már májú? 1-re egész évre teljesítettem. Most még egy sertést hizlalok és egy vágómarhának valót akarok ebben az évben leadni. Kiss Kálmán tudja, mi a felada­ta és ezt a feladatot örömmel és odaadóan teljesiti- ö a község bé- kebizottsá.gának elnöke és érzi, hogy élen kell. járnia a béke megvédé­sében. Mint élenjáró dolgozó pa­raszt, a télen politikai oktatásban vett részt. Egy békehareosnak erre is szüksége van. Kehidán még több Kiss Kálmán­hoz hasonló ember van, mint például Bognár István, 8 holdas dolgozó paraszt, ő is az elsők között van a másodnövényvetásben- A másod- vetést ö sem most kezdte, de évről-évre ö is többet termel. — TAVALY VETETTÜNK ELÖ- SZÖB 100 napos kukoricát, — mondja Bognár Istvánná. — Azelőtt még nem is igen hallottunk róla, de akkor elhatároztuk, hogy mi is megpróbáljuk, hiszen a párt és a tanács javasolja, a kukoricánk na- 2,von szépen fejlődött, elérte a tavasszal vetett kukoricák akarták elhinni, hogy másodvetés. A kukoricatöréskor még nagyobb volt a csodálkozás, mert szebb csö­vek termettek rajta, mint amit ta­vasszal vetettünk- Többen megnéz­ték a faluban,, hogy milyen termé­sünk lett. Horváth József né elha­tározta, hogy a következő években ő is fog vetni és nem csak ő, ha­nem községünkben még sokan má­sok. Bognár Istvánnak nem okoz gon­dot a beadás. Mint mindig, most is élenjár ebben. A szomszédukban zug a gép, egy óra múlva már az 6 asztagjukat fogja csépelni. A szekér is már készen áll, hogy az elcsépelt gabonából első a beadás legyen. Nem okoz gondot cséplésnél az állatok etcfnivalójának biztosítá­sa sem, azt majd a másod vetés adja és abból beszolgáltatás nincs. Az állatbeadásuknak már eleget tettek és most már a következő be­gyűjtésre nevelnek. Meglévő állatál­lományukból bőven jut piacra is- A jó gazdaasszony a beadáson kiviil erre is gondolt. Kiss Kálmán és Bognár István dolgozó parasztokon kívül a köz­ség többi dolgozójának is az ara­tás után első munkájuk a tarlóban.' tás és másodvetés volt­Tanultak az élenjáróktól és a. saját előzőévi termésükből is. > így küzdö.tték fel magukat az- elsők kö­zé a másodvetésben megyénk köz­ségei közül. Tanultak a párt és a tanács fel világositó munkájából. Meghallgatták és követték a párt szagát, ami meg is látszik ' azon, hogy eddig minden beadásukat túl­teljesítették. a harmadik negyedévi beadásukat baromfiból 100, tojás­ból I3S százalékra teljesítették, sertésbeadásuknak 107, vágómarha- beadásuknak 110 százalékban tettek eleget. Munkájukat most tovább folytat­ják a cséplés és beadás sikeréért. Harcuk lendületét a pártszervezet és a tanács fokozza tovább és akkor nem kétséges, hogy munkájukkal újabb győzelmeket érnek el. Gadl Piroska Jól megszervezték a beliordást, de gyenge a kulturagitáció Gétyén Szerdán reggel megkezdődött a cséplés Gétye községben is. A dol­gozó parasztok szorgalmasan hoid- ják a szérűkre a gabonát, szinte egymást érik a szekerek. Az el­múlt évben is igy volt ez. Ma azonban már más módszerrel dol­goznak. Az elmúlt évben 170 hely­re hordták a gabonát, mert ennyi gazdája van a községnek. Ebben az évben augusztus 10-ig el akar­ják végezni a cséplést, ami egy gépre nem kis feladat és csak úgy tudja megoldani, ha ezen a régi rossz módszeren változtatnak. Most 170 helyett 41 helyen csépelnek, vagyis 129 huzatáét megtakaríta­nak, ami körülbelül ugyanennyi órát tesz ki, s ez idő alatt 129 mázsa gabonát tudnak elcsépelni. így csépelték már az ősziárpá­nak is nagyrészét és ennek az elő­nye, az anyaggal és idővel való takarékosságon kívül abban is meg­mutatkozott, hogy begyűjtési tervü­ket az ősziárpából maradéknélkül teljesítették. Ma jó mu n I* a ni ódszer re I dolgoznak és hírnevüket elviszi a szél a me­gye minden részébe, pedig igen el­dugott helyen vannak. Nagyjából ismerték a múlt évben is ezt a köz­séget, de akkor még nem arról volt hires, mint az idén, hogy első az aratásban, az elsők között kezdi meg a cséplést, hogy közös szérűre kö zösen hordanak, hanem arról, hogy a beadásban mindig hátul kull'og- tak. Most már ezen is változtattak, Lázár Boldizsár elvtárs, a tanács elnöke büszke is eredményeikre. — Az egész községben csak öt gazda van hátralékban —, mondja Lázár’■ elvtárs.'— A dolgozó parasz­tok valamennyien igyekeztek tervü­ket túlteljesíteni, s igy elértük, hogy az első félévi tervünket ba­romfiból, tojásból, tejből túltelje­sítettük, egyedül a sertésbeadás az, amely csak 98 százalékra van tel­jesítve, és ezt is a kulákok hátrál­tatták. Kiss Károly és Kiss József a község két kulákja, Egyik sem adta be idejében a sertést, bár a tanács többször figyelmeztette őket erre. A figyelmeztetés nem használt. A dolgozó parasztok azonban követel­ték példás megbüntetésüket és igy mind a két kulákot feljelentették a terv teljesítésének szabotálósáért. Valamennyi dolgozó paraszt jól isme­ri ezeket a kulákokat, tudják, hogy még ma is igyekeznek kirfiákmá nvolni a szegényembert és képesek egy liter savanyu tejért egy egész napig dolgoztatni az embereket. Pálfi József G holdas dolgozó paraszt nem hallgatott a kulákok meséjére, hiába fújtak bármit is együtt a klerikális reakcióval, ö már telje­sítette tojás- és baromfibeadását az egész évre. Beadott már egy darab sertést is, és mint tanácstag vállalta, hogy augusztusban ismét bead egy sertést. Élenjár a begyűj­tésben Márcis Gábor 10 holdas dolgozó paraszt is, ő szintén teljesí­tette baromfi- és tojásbeadási ter­vét és sértést is adott be. Felkészültek a második félévi sertésbeadási terv teljesítésére is és hamarosan öt darab sertés felvásár­lásra került- A dolgozó parasztok lelkes munkája mellett hiányzik azonban a I)ISz-fiatalok és az úttö­rők jó munkája. Szemléltető agitá­ció van ugyan a faluban, és mint Lázár elvtárs elmondta, nem sze­retik a dolgozó parasztok, ha ne­vük a szégyentáblán van. Onnan hamarosan átharcolják magukat a dicsőségtáblára. Még nagyobb len­dületet adna azonban a terv tel­jesítésének, ha az úttörők és a DISz-fiatalok csasztuskákkal nó­tákkal felköszöntenék az élenjáró­kat, vagy serkentenék a hanyago­kat. A DISz-szervezet már rájött hibájára és Salamon János DISz- litkár vezetésével ma már hozzáfog­tak a munkához, színdarabot tanul­nak, ünnepséget rendeznek, melynek a bevételét a koréai nép megsegí­tésére küldik. Kivonja azonban magát ebből a munkából Mukics József a község tanítója, aki arra hivatkozik, hogy a DISz-fiatalokkal nem ér rá foglalkozni, az úttörő­ket nem tudja összefogni, és igy nem segit a tanács munkájának. Mukics Józsefnek fel kell végre is­mernie azt, hogy az ő munkája ak­kor lesz teljesen egész és akkor segíti igazán tervünk megvalósítá­sát, ha a nyári időben is foglalkozik a fiatalokkal, azokat neveli, ta­nítja. és egyben serkenti a dolgo­zó parasztságot tervének jobb teljesítésére. egy órára eső 5.80-a.s termelési érték 17 forintra emelkedett. Persze hiányosságok még min­dig vannak. Több gépre volna szükségük és a nyersanyagustán- pótlásnál is volna miég javítani való. Néhány héttel ezelőtt a he­lyi ipari minisztériumból jelez­ték, hogy kaphatóak egy esztér­ga- egy maró- es egy fúrógép Mire érte mentek, csak hült 1 lyét találták, A gépeket másn adták. Tehát feleslegesen tett meg az utat Budapestre. Utói azonban sikerül két gépet sí rezrüök. A még mutatkozó kisebb-r gyobb hiányoiaságjtól eltekinti ugylátszik a Fémárugyár meg­találta a helyes vágányt, ame­lyen haladni kell, amely a jobb munkához s a terv túlteljesítésé­hez vezet. Szombat, 1852 juj, JA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents