Zala, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-05 / 156. szám

A NAP már erősen hajlik leifelé a nyugati égbolton, de még teljes lendülettel folyik a munka ■ta zalaszentgróti „Uj Barázda“ termelőszövetkezeti csoportban. Egymásután gördülnek a szénáival megrakott szekerek a készülő kazal elé. Gyűlik az állatok 'téli takarmánya. Nem kis gond bizony a megfelelő takarmány- szükséglet biztosítása, de olyan gond ez, ami mégis csak jóleső -érzéssel tölti el a tszcs dolgozóit. Uj dolog ez nekik, hiszen valamikor sumtmás és cselédember korukban inkább csak olyan problémáik voltak, hogy lesz-e miből megtalpaltatni az agyon- nyütt bakancsot. A közös szövetkezeti vagyon boldogító érzésével járó gonddá lett a takar- anánybiztositás.

EGYMÁST BUZDÍTVA folyik ö, munka. Klujber elvtávs felett eljárt néhányszor tiz esztendő, de olyap derekasan dolgozik, hogy a fiataloknak is becsületére válna. Le-le szól a kazal tetejéről az újabb szénáért induló szekerek után:

— Siessetek ám aztán, mert itt az aratás is a nyakunkon, addig pedig minden szál szénának bent kell lennie.

A többi kommunista is tudja a feladatát. Látszik ez azon is, hogy az asszonyok sem tartják távol magukat a közösben való munkától. Gyűlnek a munkaegységek a könyvecskében. A pártszervezet hosszú, kemény harca után a munkafegyelem is eléggé megszilárdult. Ha elő is fov dúlnak kisebb rendbontások, maguk a csoport tagjai követelik a felelőssé grevonást.

Egy ilyen esetet tárgyalnak most is munkaközben. Baksa Gábor a szénahordás munkájához kapott beosztást. Ehelyett önkényesen . más csoportmunkára ment.

Rózsa Kálmán elvtárs szorgalmasan adogatja fel a kazal tetejére a szénát, de közben csak- 'csak kitör belőle a felháborodás: Itt van e! Mennyivel előbbibe lennénk, ha Gábor bácsi tudja a rendet. Jónéhány fordulót elvesztettünk;

' — Példásan meg kell büntetni, inagyon példásan — helyesel Klujber elvtárs. — A Gábor esetéből megtanulhatja mindenki, hogy nálunk első a fegyelem. Csoport- gyűlésen levonunk neki vagy négy munkaegységet, aztán megtanulja örök időre, hogy milyen rendnek kel] lenni a tszcs-benNévre ugyanazok az emberek fezek, akik annakidején hosszú vívódás után beléptek a csoportba. De belülről ma már egészen mások. Hatalmas átalakulásán mentek keresztül. Ma már nem

egyesszámban gondolkodnak. Nem

az én az-elso, hanem a mi,a közös érdek került előtérbe.

Ennek a jó kollektiv szellemnek köszönhetik eredményeik javarészét is.

1949 öSZSiN 8 tehénnel és 20 anyasertéssel kezdték meg a gazdálkodást. Ma 56 darab szarvas- marhájuk van. Ezenkívül a 20 anyadisznó mellett 38 hizó és 52 süldő gondját kell viselniök. A tejbeadásnak 220 százalékra tettek eleget, de a szabadpiacra is jut annyi, hogy 40—50.000 forintos bevételre számítanak belőle az év végéig. A tehenészetben különösen azóta lett. ugrásszerű a fejlődés, amióta Farkas Antal- né januárban a termelőszövetkezeti és gépállomási élenjáró dolgozók részére tartott megyei értekezleten felajánlotta a napi háromszori fejes bevezetését. Míg azelőtt napi 7—8 liter volt az egy tehénre eső átlag, a háromszori fejes bevezetése után elérték már a 14 literes átlagot. Sőt egyik tehenük a 21 litert is megadja naponta.

A jó munka eredményei másban is megmutatkoznak. Repcetermésük az egész megyében a legjobbak közé tartozik. Kilenc mázsa átlagtermést értek el holdanként. Kozma elvtárs, a párttitkár szavai szerint úgy jártak ezt a termést csodálni a környék egyéni gazdálkodói, mintha búcsúra jönnének. Kovács Jenő szentgróti középparaszt meg is jegyezte, hogy mióta a nyakán hordja a fejét még nem látott ilyen szép repcetermést. Amikor hat mázsás termést terveztek belőle, egyesek még ezt is sokallották. A növénytermelő brigád azonban kitett magáért. Megérdemelten kapják meg a 3 mázsás különbözet 25 százalékát prémiumként.

AZ EREDMÉNYEK LÁTTÁN egyre többen esnek gondolkodóba az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok közül.

A napokban is négyen álltak meg egy kis beszélgetésre a tszcs föld" je mellett. A jó gazda szemével, de egy kis rejtett, irigységgel nézegették a gyönyörűnek Ígérkező termést. ■

Az egyik kétszer is hátralökfe fejebubján a kalapot, mire kimond, ía a nagy elhatározást:

— Bctakarulás után én sem vá* rok egy napot sem. Nem gürcölök tovább egyedül. Kérem a felvételemet*

Látszott, hogy a másik is sokat foglalkozott már ezzel a dologgal, mert nyomban feltette a kérdést;

— Na és mi lesz az állatokkal, szarvasmarhákkal? Eladja?

— Adja a fészkes csuda! Azért hajtsam vásárra, hogy elpocsékol"

jam? Hiszen a csoportnak is kell az állat. Megnövekszik a terület, könnyebb a munka, nagvobb a jövedelem, ha beviszem.. Na meg, a csoport minden belépőnek tisztességes áron kifizeti a bevitt állatokat.. Ésszel élek ám én!

Ez a kis beszélgetés jellemző a környék dolgozó parasztjaira- Egyre nő azoknak a száma, akik igy gondolkoznak. A népnevelők utján hamar elterjednek a csoport jó eredményei, eredményes gazdálkodásának módszerei.

Kozma elvtárs úgy jellemzi ezt a változást, hogyha ezelőtt két évvel bement a községbe, elhúzódtak tőle még a jó ismerősei is- Alig fogadták a csoporttagok köszönté* seit. Ma meg? Egy-egy vasárnap, vagy piacnapkor, ha arra jár egy- egy tszcs-’tag, rögtön kis beszélgető csoport alakul körülöttük. Kérdezősködnek, érdeklődnek. Hamar hire megy ám, hogy Rózsa József elvtársnak már 372 munkaegység van beírva a könyvecskéjébe, vagy Húsz elvtárs, a sertésgondozó is* mét nyolc malacot kapott prémiumként kiváló munkájáért.

Azt is tudják a környéken, hogy az ösziárpa tarlóján nemcsak a buktatást végezték már el, hanem a szántással is készen vannak és rövidesen a földben lesz a másod* növénynek vetett 100 napos kukorica.

— Egy dolog okoz nagy nehézséget — mondja el T&tár Jenő eív* társ, a csoport elnöke; — nem napunk megfelelő segítséget a helyi földmüvesszövetkezeítől.

— Időben megkértük például a szövetkezetét, hogy aratásra 5Ó kiló szalonnára és 50 liter pálinkára lenne szükségünk. Ezt sem intézték el nekünkBaj volt a földmüvesszövetkezeti vezetőség újraválasztásakor is. Egyetlen csoportlap sem kerüli be se az intézőbizottságba, se a fel" ügyelöbizottságba- Amikor erélyesen az asztalra csaptak, akkor Kozma elvtársnőt nagvnehezen beválasztották a vezetőségbe.

De még ez is kevés. A jó együttműködést csak úgy, lehet biztosítani, ha megfelelő arányszámban kapnak helyet a tszcs-tagok az intéző és a felügyelöbizottságban.

HATALMAS TERVEK várnak megvalósításra a zalaszéntgróti »Uj Barázdádban- Két uj 50 köbméteres siló, most épül egy 30 köbméteres, ezekhez pedig sokirányú 6e" gitségre van szükség.

A ragyogó jövő biztos tudata lelkesíti a csoport tagjait. Ez segíti őket keresztül az előbukkanó nehézségeken. Ez ad kellő erőt, akaratot ahhoz, hogy teljes lendülettel végezzék most a bu.Za és rozs aratását, hogy munkájukat idő előtt bef.ijezve járuljanak hozzá ötéves tervünk döntő évének győzelméhez.

Baloghi Zoltán

Fejlődés utján a szentgróti „Uj Barázda^

Megyénk az 1952. évi aratási, c§épiési9 begyűjtési munkák maradéknélkiili elvégzése érdekében Somogy és Vas megyéket versenyre hívta

Dolgozó parasztságunk lendületes kezdeményezése alapján, amely megmutatkozott Bucsuta község versenyfelhívásában és az ahhoz való csatlakozásokban, a Zala megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a dolgozó paraszti tömegek akaratára támaszkodva Somogy és Vas megyék dolgozó parasztságát az ara- tlssal, csépléssel, begyűjtéssel kapcsolatos kampányfeladatok megvalósítása érdekében versenyre hívta ki.

Munkásosztályunk ötéves tervünk nagy feladatainak megvalósításával harcol szocialista jövőnk kiépítéséért, békénk megvédéséért. Hatalmas építő munkája szerves része a Szovjetunió vezette béketábor erősítésének, a hős koreai szabadságharcosok küzdelme megsegítésének. ..Koreai műszakok" tartásával erősitik ipari munkásaink a béke erejét megyénkben is, Tito fasiszta bandájának szomszédságábanDolgozó parasztságunk békehar- cának legfontosabb feladata bő termésünk aratása, betakarítása és a beadási kötelezettségek gyors és maradéknélkiili teljesítése, túlteljesítése. Dolgozó parasztságunk a szemveszteségmentes aratással, betakarítással, gyors csépiével, a cséplőgéptől a beadási kotelezetiíségé- nek maradéknélkiili teljesítésével fejezi ki együttérzését a liős koreai harcos-ok iránt, ezzel erősíti a Szovjetunió vezette béketábort, hazánkatVerseny fettételek:

1. Vállaljuk, hogy a búzát, rozsot, árpát, zabot a megfelelő érési fokon az aratás megkezdésétől számított 8, a takarmánygabonát 5 napon belül learatjuk.

2- Termelőszövetkezeteink, terme- lőcsoportjaimk, egyénileg dolgozó parasztságunk megvalósítja a ,,kaszát, aratógépet kövessen az eke" jelszót és az aratás után 4S órán belül elvégezzük a tarlóhántást, má- sodnövényvetés munkáját.

3- Megyénk másodnövényvetési tervelőirányzatát 40 százalékkal tub teljesítjük.

4- A behordás idejére minden községben brigádokat szervezünk, hogy ezzel is meggyorsítsuk a csépié si és a begyűjtési munkákat.

5. A cséplés és begyűjtés meggyorsítására és zavartalansága érdekében megyénkben. 800 közös- szérűt létesítünk.

6. A cséplést augusztus 18-ra befejezzük7. A kenyér- és takarmánygabona begyűjtési tervünket augusztus 19-re száz százalékra teljesítjük8. a verseny-mozgalmat úgy fokozzuk, hogy ahhoz julius 15-ig 2500 dolgozó paraszt csatlakozzék. J ó propagandamunkával eredményeink fokozása érdekében elérjük, hogy augusztus 18-ra 7000 dolgozó paraszt álljon párosversenyben.

9. Tanácstagjaink községünkben elsőnek végzik el a szemveszteségmentes aratást, behordá-st, cséplést és elsőnek teljesitik a cséplőgéptől a begyüjtőhelyre beadási kötelezettségüket.

10. Határidő előtt teljesítjük III. negyedévi hizottsertés-, vágómarha-, baromfi-, tojás-, szénabegyüjtési terveinket.

Pártunk irányításával, tanácsaink, tanácstagiaink, állandóbizottságaink mozgósításával, tümeg'szervezeteink segítségével, agitációs és propagandamunkánk fokozásával, a versenymozgalom állandó nyilvánosságúnak biztosításával, az ellenség elleni kíméletlen harccal visszük győzelemre jelszavunkat: „A béke megvédése érdekében küzdünk a többtermésért, a begyűjtési tervek túlteljesítéséért !!"

A szakma legjobb dolgozója

HEGYBÍRÓ GYÖRGY hegesztő az elsők közé tartozik, akik a nagy- kanizsai Ásványolaj Gépgyárban elnyerték az élmunkás címet. Ebben az időben MAORT Vasvázasnak hívták az üzemet, amely azóta komoly gépgyárrá fejlődött. Abban, hogy az egykori Vasvázasból gépgyár lett, Hegybíró Györgynek is része van s részük van mindazoknak, akik komoly, kitartó, szívós munkával, pártunk iránymutatását betartva, küzdöttek azért, hogy több és jobb munkával erősítsék népgazdaságunkat. A jó munka, a tervek teljesítése, túlteljesítése tette lehetővé hároméves tervünk sikeres, időelőtti befejezését s a jó munka teremtette meg, hogy lefektethettük a diadalmas ötéves terv alapját.

Abban az időben még jóval kevesebb volt az öntudatos dolgozó, akikben ha fellobbantotta is a lelkesedést a Szovjetunió példája, a korú ni unizniffe hatalmas építkezései, ez a lelkesedés inkább szóban, mint tettekben domborodott ki. Bár a párt eléggé megvilágította az elénk táruló távlatokat, de akkor még csak az öntudatosabb dolgozók voltak azok, akik ha még nem is tudtak arról, hogy néhány év múlva egy kis falu — Dunapentele helyén hatalmas és modern iparvárost épit a párt és a szocializmus felé haladó dolgozó nép teremtő ereje, bíztak a pártban s úgy dolgoztak, hogy a párt minél könnyebben megvalósíthassa hatalmas célkitűzéseit.

Ezek közé az emberek közé tartozott Hegybíró György is.

— AMIKOR elnyertem a kitüntetést — mondja Hegybíró György, — arra gondoltam, hogy a kitüntetés, a megbecsülés, amely pártunk, kormányzatunk ítészéről ért, további jó munkára kötelez. A nehézségek elől sohasem hátráltam meg. Tudtam, Ina nagyot akarunk, annak meg-valósitása nehézségekkel jár. Igyekeztem mindig úgy dolgozni, hogy a munkából, az építésből minél nagyobb mértékben kivegyem részemet.

1951-ben Lovásziban, az élüzem- avatás alkalmával Hegybíró Györgyöt újabb kitüntetés érte: megkapta a sztahanovista oklevelet. A műhelyben már úgy ismerték, mint a legjobb hegesztőt. A szakma legjobbjai közül a gyárban a harmadik, a műhelyben pedig az első volt.

•— MIELŐTT sztahanovista lettem — emlékezik Hegybíró György, ■— egy 18 méteres pentántornyot készítettem a Gazolin-telep részére. Igyekeztem minél előbb elkészülni a munkával, de a gyors munka mellett nem feledkeztem meg a minőségről sem. Egyesek azt mondják, ha minőségi munkát végeznek, nem érhetnek el magas teljesítményt. Ez mese. Csak azok beszélnek igy,. akik vagy nem értik a szakmájukat, vagy pedig nincs ínyükre a munka.

Hegybíró György a gépgyár udvarán, az épülő, hatalmas méretű hegesztőcsarnok közelében dolgozik. Most is egy pentán tornyot állítanak össze- Lehet vagy két méter’ átmérőjű. Úgy zeng, mint egy repedt harang, amikor húzzák rá a karimát- Ebben a zengő zajban csak a hangos beszedet lehet megérteni, de Hegybíró György mégsem beszél valami hangosan. UgyJ látszik, az ő füle már megszokta, hogy a különböző zajból csak azt szűrje ki, ami számára éppen főm tos.

így van a munkával is s éppen ez a. titka a termelésnél elért kiváló eredményeinek. Mindig, úgy fog a munkához, ahogy az legelőnyösebb. Egy év óta teljesítménye nem süllyedt a 160 százalék alá.

— Nem spekulálok a munkán —« mondja- — Ha a rajz a kezemben van, az mindent megmutat. Nem azt keresem, hogyan kell megcsinálni, hanem azt nézem, egy-egy munkát hogyan lehet gyorsabban és jobban elvégezni. Ehhez elsősorban a szakértelem, másodsorban pedig a jó munkamódszer a fontos, Persze ugyanilyen fontos a munka jó megszervezése is és ezenkívül a munkaidő száz százalékos kihasználása.

HEGYBÍRÓ GYÖRGY mindig úgy készíti elő a munkát, hogy időközben ne kelljen ide-oda szaladgálnia. Minden kéznél van nála.' Ügyel arra, hogy ne. végezzen felesleges mozdulatokat, amelyek csak hátráltatják a munka menetét.

Nem lehet egyfolytában beszélgetni Hegybiró Györggyel. Többért dolgoznak együtt s nem akarja, hogy amíg ő beszél, a többiek dolgozzanak helyette.

Hegybíró György kiváló munkájáért most elnyerte a szakma legjobb dolgozója címet.

~ NEM IS SEJTETTEM, hogy ily nagy kitüntetés ér —• mondja) csak úgy munkaközben odavetve, —A Népszavából olvastam. Amikor megláttam Csend Ferenc nevét, aki a lakaíosmühelyben dolgozik, örültem, hogy a gépgyáriban is vannak olyan dolgozók, akik érdemesek a magas kitüntetésre. Aztán, amint tovább Olvastam, láttam, hogy Friedrich Lambert is a szakma legjobb dolgozója elmet kapta. Aztán feltűnt a saját nevem.

Hogy milyen hatással volt Hegybíró Györgyre ez a felfedezés, arról nehezen tudna .szavakkal beszámolni, de annál jobban beszél helyette a munkája,

— Eddig is minden erőmmel a szocializmus építéséért és a béke megvédéséért dolgoztam — mondja —, most azonban, mint a szakma legjobb dolgozója, többel tartozom. Hogy mi az, amivel tartozom, annak egy részét a koreai békeműszak alatt akarom bebizonyítani.

(T. E.)I

A zalaegerszegi vasutas dolgozók lelkesedéssel készülnek a Vasutas Napra

Az egész országban augusztus 10-én ünnepük a vasutas dolgozók a Vasutas Napot. Az ünneplés elsősorban a termelésben elért újabb sikerekben, fokozott munkateljesit- ményekbon nyilvánul meg.

Zalaegerszegen is nagyban folyik a készülődés. A forgalomnál, vontatásnál és pályafenntartásnál közös bizottság alakult, amely az előkészületeket irányítja és nz ünnepség sikerét igyekszik biztosítaniPerl Károly elvtárs, a pártszervezet titkára a felkészülésről a következőket mondja: „Az idén másodszor ünnepeljük meg a Vasutas Napot. Másodszor lesz alkalmunk a termelésen, a munka fokozásán keresztül nyilvánítani hálánkat és szeretetiinket pártunk és szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs iránt azért a megbecsülésért, amelyben az ország vasutas dolgozói részesülnek/ ‘

A vasutas dolgozók jobbnál-jobb eredményekkel, felajánlásokkal készülnek a Vasutas Napra, a koreai műszakot összekapcsolják az ünnepségre való felkészüléssel és ez a körülmény csak fokozza a munka. lendületet.

A koreai műszakban az utóbbi napokban külöaö»«» a fütflháai

’ dolgozók értek el kiváló eredményeket- A fütőháznál kedden Szita Antal mozdonyvezető és óvári Gyula fűtő 6 százalékos szén megtakarítást értek el, tulsulytovábbi- tásban pedig 18 százalékot. Keddi napon kimagasló teljesitményt ért még el Molnár II. Ferenc géplakatos 142, Kovács Dániel kazánmosó 144, DoTmán Ferenc szenezömunkáa 136 és Máthé Andrásné koesitisztitő 121 százalékos teljesítménnyel.

De nemcsak a fütőháznál, hanem a forgalomnál és osztálymérnökség- nél is jobbnál-jobb eredmények születnek. A forgalomnál például Kenyéri István forgalmista és brigádja dolgozott az utóbbi időkben legjobban, szolgálatukban baleset nem fordult elő.

A zalaegerszegi vasutas dolgozók' érzik és tudják, hogy a Vasutas Nap akkor lesz igazán sikeres, ha, a,z eddigieknél még jobb eredmény-eket érnek el, ezért elhatározták, hogy a Vasutas Napot fokozott teljesítményükkel a vasutas munka ünnepévé avatják.

'(Ssdlay Gi/tila)

um m . M