Zala, 1952. június (8. évfolyam, 127-150. szám)

1952-06-20 / 143. szám

PARTÉIÉT *

A pártszervezet gyenge politikai munkája miatt a Zala megyei Tatarozó Vállalat nem teljesítette

az I* negyedévi tervét

A Zala megyei Tatarozó Vállalatául az elmúlt negyedévben, lemaradás mutatkozott. A hiányosságok és. a hibák oka a tervszerűtlen vezetés és az egyes építkezések körüli kis- királyoskodás volt. A Megyéi Párt- bizottság megvizsgálta a vállalat munkáját és feltárta, hagy a vállalat vezetése nein kielégítő. Az üzemve. zetés munkájában nem egy esetben találkozhattunk a felelőtlenséggel, ..a baráti szellem elmélyülésévek ‘. Ez a főforrása annak, hogy a Tatarozó Vállalatnál nem tekintették szívügyüknek az építkezéseket és ez az oka annak, hogy az építkezések menetében súlyos hibákat találni. . A Megyei Pártbizottság értekezletre hívta a vállalat pártszervezetének titkárát, vállalatvezetőjét és szakszervezeti vezetőjét, hogy megtárgyalják a hibák kijavításának útját és segítsenek a lemaradást felszá. ömölni.

Az, értekezleten megtették a jelenlevők észrevételeiket a pártmunka és az építkezések irányában, Számos kérdést intéztek a vállalatvezetőhöz, a pái'ttitkárhcz és kérték, hogy mondják el azt, miért maradtak el az egyes építkezések munkájában, miért nem teljesítették államunk iránti, pártunk iránti kötelezettséget

— a negyedévi tervet?

— A szakszervezetek Megyei Tanácsa abban látja a hibák eredőiét,

— mondotta Illés László elvtárs, — hogy a pártszervezet néni áll hivatása magaslatán és nem volt meg a kapcsolata a vállalatvezetés és az üzemvezetés dolgozóival. Nem foly. t attak politikai felvilágosító munkát és ennek az lett az eredménye, hogy a Tatarozó Vállalatnál talál, hatunk volt jobboldaliakat és olyanokat, akik nyugatra önkéütesen mentek. Nagyon fontos volna, ha a vállalat vezetői felszámolnák ezeket a súlyos hiányosságokat.

A vállalatnál nap.nap után találkozhattunk hibákkal, a tervszerűtlen vezetés, a felületes munka mö_ gött nem egy esetben

AZ ELLENSÉG KEZE TALÁLHATÓ

Ez hátráltatta és hátráltatja a Tatarozó Vállalat tervteljesitését.

Nem vették észre azt, hogy ma a munkáskáderek a termelés legmegbízhatóbb harcosai, a pártfunkció, náriusok jelentős része mindig azt várta, hogy más végzi el az ő reszortját. Ugyanezt tapasztalhattuk az üzemvezetésben is. Gerencsér elvd NEM HASZNOSÍTOTTA A PARTISKOLA TAPASZTALATÁT,

munkáját félvállról kezelte és csak az alapos figyelmeztetés után javított munkáján, amely azóta na.p. vól-napra javul, fejlődik, amelyet meg lehet látni a termelésben.

A városi pártbizottság sem nyújtott elég támogatást, pedig a vállalatnak szüksége lett volna rá. Nem kérdezték meg, hogy érdeklődnek.e az illetékesek az építkezések menetéről. Az építésügyi minisztérium minden esetben segített a vállalatnak a problémák megoldásában, de azt a Tatarozó Vállalatnál csak akkor fogadták el, amikor már nem találtak más megoldást. Éppen ezért a városi pártbizottságnak felelős, ségre kellett volna vonni a párttitkárt, a vállalatvezetőt és be kellett volna számoltatni az elvégzett munkákról, amely nagyban elősegítette volna a hiányosságok felszá. moláíát,

. A hozzászólások után Csűri Lajós elvtárs, a Tatarozó Vállalat igazga tója szólalt fel.

— Nálunk — mondja Csűri elvtárs — kétségtelen találkozhatunk hiányosságokkal. Nem távolitottuk el az ellenséges elemeket, arra hivatkoztunk, hogy kevés nálunk a szakember, s amíg megfelelő után. pótlást nein tudunk biztosítani a műszakiak vonalán, addig ezt alkalmazzuk.

A szocializmus építésének szakaszában Csűri elvtá.rsnak is SZÁMOLNIA KELLETT VOLNA AZZAL,

hogy munkaerőhiány fog fellépni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Tatarozó Vállalatnál volt horthysta tisztek és hasonszőrűek vigyék a termelés menetét. Számos vállalatnál találkozhattunk szakmunkáshiáuiiyaT, azonban mindenütt sikerrel megöl.

dották anélkül, hogy nem fogadtak fel olyanokat, akiknek eleve az volt a céljuk, hogy a szocialista építést gátolják,

A Tatarozó Vállalat igazgatója nem egy esetben a munkaerögazdál- kedás nélkül vett fel alkalmazottakat, illetve a személyzeti osztály vezetőjét nem biztosította a felelős egyszemélyes vezetésről. Ez az önké_ nyeseég nem biztosítja a termelés alsó parancsnokainak tekintélyét és nem segíti kádereink önállóságát, a vállalat igazgatója felületes munkát végzett, mutatják ezt a hiányosságok. A pártszervezet sem végzett jó politikai munkát, a vállalatvezetőt és a műszaki vezetőséget nem számoltatta be az elvégzett munkákról, engedte, hogy a termelésben, lazulás álljon be. A pártszervezet javítsa meg a munkáját, bírálja, az üzemvezetést és rendszeres ellenőrzéssel valósítsa meg a termelés pártellenőrzését. A pártcsoportoknak életre kell kelni, nem szabad megengedni, hogy az ellenséges elemek romboló munkát végezzenek, A párttagoknak szó. ros kapcsolatot kell teremteni a pár- tonkivüli becsületes dolgozókkal és együtt kell haladniuk a problémák megoldásában,

AHOL A PARTSZERVEZET NEM URA TERÜLETÉNEK

ott lemaradás tapasztalható.

A Tatarozó Vállalat munkája csak akkor l9sz sikeres, ha a 24 éven aluli fiatalokat bevonják a feladatok megoldásába és megbízzák őket a különböző társadalmi munkák elvégzésével. A jó DISz.szervezet lendületet ad. a fiatalok munkájához, ahol pedig nem foglalkoznak velük és a DISz-munkát nem tekintik szívügynek, ott a termelésben elmaradás mutatkozik.

Olyan. DISz-szervezetet kell lét. rehozniok. amely lendítő je lesz az építkezés menetének.

A vállalatvezetőség szoros kapcsolata a, -pártszérvezettel meg fogja hozni gyümölcsét. Ha felszámolják a hibákat, ' akkor bizonyos, hogy a Tatarozó Vállalatnál is megjavul a munka, amelynek eredménye lesz, hogy eleget, tesznek kötelességüknek és teljesíteni fogják térvüket.

— Nincsenek kádereink — pa. naszolják .— ugyanakkor nem küldenek senkit iskolára, hogy szakmai és politikai vonalon erősítést kaphassa, nak. Ha van is jó káderük, azokat ide.oda dobálják, jobbra-balra helyezik és ezzel gátolják fejlődésüket, Nem ;adják meg a káderek számára azt a lehetőséget, hogy tudásukat a gya. korlatban értékesíthessék, Megtörtént nem egy esetben, hogy azokat a népnevelőket, akik nem jelentek meg a népnevelőértekezleten, megbüntették. így próbáltak „felvilágosító" munkát végezni. Vájjon nú. lyen munkát végeztek az ilyen népnevelők'a vállalaton- belül? Nem elégséges az, ha ilyen fegyelemmel csinálnak rendet, hanem szükséges az is, ha magukat a népnevelőket foglalkoztatják és elbeszélgetnek velük problémáikról.

A vállalatnál a bérezés területén is talsilhatunk tervSzerütlenség'et. Gerö elvtárs rámutatott arra, hogy gazdaságvezetőink, ahol csak lehetséges, a darabbér rendszerre térje, nek át. A darabbér a magasabb termelési eredmények elérésére serkenti a dolgozókat. Az időbér alkalmazása

NEM TEREMTI MEG AZ ALAPOT

ahhoz, hogy a Tatarozó Vállalat határidőre készítse el a munkáját, meg. nehezíti az ellenőrzés folyamatát és nem megfelelő módon értékeli a dolgozók elvégzett munkáját, A munkafegyelem kérdésénél is voltak súlyos hibák. Sem a párttitkár, sem az igazgató nem tudta, hogy mennyi ■mit az elmúlt hónapokban a mu. lasztók és a későnjövők száma. Érthető tehát, hogy ezen a téren nem találták meg a kiutat és nem tudták megszilárdítani a munkafegyelmet. A kulturmunka területén is voltak bajok, a Tatarozó Vállalatnál nein folyik semilyen kulturmunka és s vállalatvezetés sem támogatta azokat a kádereket, akik előbbre tudták volna vinni a vállalat kulturá. lis életét. A főhibát ott találjuk, hogy a pártszervezet, a vállalatve. tető és a szakszervezeti vezetők kozott nem- elmélyített a kapcsolat,

Zalaegerszegen születtem, Ott nevelkedtem öt testvéremmel együtt, Szüleimnek vagyonuk nem volt, ezért csak komoly áldozatok árán tudtam tanulni j tanítóképzőt Zálacgersze.. gen végeztem 1935-ben. Szinjeles tanítói diplomával zsebemben azt kittem, hogy valahol csak jut számomra egy kisegítő vagy helyettes tanítói állás. Tévedtem. Az én kérvényem is oddkerült a többi állástalan pedagő. ' gus kérvénye mellé. Protekció, közbenjárás' kellett volna, hogy el tudjak helyezkedni. Így tellek az évek és én kora reggeltől késő estig jártam a várost, a gazdagoknak tehetségtelen gyerekeit tanítottam havi 6 —8 pengőért. Szünidőben, a nyári hónapok idején játékárukat fesíeget_ tünk más állástalan kollegákkal együtt. Kénytelen voltam minden kínálkozó munkaalkalmat megragadni, hogy egy kis keresethez jussak.

Kát évig voltam állásnélkül és ezt a hat évet nem felejtem el soha. 1941-ben kaptam tanítói állást a tormaföldei rk. iskolánál. Innen egy év múlva helyeztek át Iklódbör- iccére szintén rk. iskolához.

Itt ért az iskolák államosítása, amit őszinte örömmel fogadtam. Megszüntette többek között a számomra oly fárasztó és kimentő utakat, amikór márciustól októberig minden vasárnap és ünnepnap nékem kellett vezetni a gyerekeket templomba Szécsiszigetre, 5 kilométerre. Ez azt jelentette, hogy az úgynevezett .,szabad napomon‘ ‘ is tiz kilométert kellett legyalogolnom. Szécsiszigetre kellett a fizetésemért is bejárnom és ha a járhatatlan ut miatt nem tudtam bemenni, akkor csak a hó közepe felé kaptam meg a fizetésemet.

1945.ig egyedül tanítottam 90— 100, sőt. ezen felüli létszámmal is gyerekeket, de hiába kértem segítséget, sohasem kaptam. Ezen a szerencsétlen helyzeten is a felszabadulás segitett, mikor az állam a túlterheltség megszüntetésére, férjemet Molnár Józsefet osztotta be íklód. bördöcére.

Férjem a felső, én pedig az osztatlan alsó tagozatot tanítom.

UT A „KIVÁLÓ TANÍTÓ“- CÍM ELNYERÉSÉIG

Elmondta;

MOLNÁR JóZSEFNÉ tklódbördöcei ált. isk. Itlváló tanító.

Az 1950—51-es tanévben kezdtem megismerkedni a Mjelnyiköv módszerrel. Kísérletezéshez fogtam, tanultam és terveztem. Rájöttem, hogy e módszer alkalmazásával a részben osztott iskolákban sokkal nagyobb eredményt lehet elérni. Tanulmányoztam Nyikityin szovjet akadémikus könyvét, számtalan tanításra nézve ad igen hasznos és jó útbaigazítást a nevelőknek. Kért évvel ezelőtt már bemutató előadást tartottam a járás pedagógusai egy részének.. Szakszervezeti Oktatási tanfolyamon vettem részt. Mindezek segítségével és sok-sok gondolkodás és gyakorlat után eljutottam odáig, hogy iskolámban már elég jól végzik a tanulók az önálló munkát és a fegyelemmel sincs baj. Az önálló munka és a fegyelem ugyanis kihat egymásra. Ka, jól szervezem

A júniusi ünnepélyes tanácsülésen a tanácselnök elvtárs javasolta, hogy a rászoruló családoknak segítsünk az aratásban. Ezt a javaslatot a DISz-szervezet el is fogadta. Brigádokat; szervezünk, hogy községünk határában minden viaszérésben lévő gabona le legyen aratva.

Nem feledkeztünk meg arról sem, hogy alig 15 kilométerre van hoznánk Tito, az imperialisták ügynöke, aki mindent elkövet, hogy kárt okozzon hazánknak. Ennek tudatában fontos feladatunk a tüzérség megszervezése. DISz-fiataljaink közül aki tűzoltó. az a tüzoltószertárnál teljesít szolgálatot, A többiek pedig figyelő őrségben vesznek részt.

Dolgozó parasztságunk vállalta,

hogy a rétiszéna és a szálastakarmány beadását julius 1-re teljesíti, kenyérgabonabeadását pedig augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepére, Az aratás időben történő elvégzésére versenyre hivtuk ki a szomszéd községek DISz. szervezeteit.

Túri József, Liszó

★

300 négyszögöl zöldborsóra, szerződtem a MEZÖKER-rel. A 300 négyszögölről 404 kiló bor«ót adr fám le. 800 forintot kaptam érte. Egy hold hozott volna 4400 forintot. Jövőre 1 holdat, fogok szerződni. Most pedig másodnövényt vstek és azért is ennyit kapok.

Iberpaker,István Zalaapáti.

A községi tanácsülés a dolgozók legnagyobb nevelője

A polgári államgépezet — mondotta Sztálin elvtárs _ a tömegek felett áll, aminek következtében áthághatatlan korlát választja el a lakosságtól és egész szelleménél fogva idegen a néptömegeknek.

A szovjet államgépezet ezzel szemben összeolvad a tömegekkel, nem a tömegek felett áll, hanem felöleli a tömegeket.

A szocializmust épitö népi demokratikus államnak ezt a sajátosságát fejezik ki a helyi tanácsok.

Tanácstagnak lenni megtiszteltetés. Pártunk, dolgozó népünk bizalma azt jelenti, hogy olyan embereknek tekinti a tanácstagokat, akik öntudatban, áldozat- vállalásban példát mutatnak, képesek önzetlenül dolgozni a közösség érdekében, szilárd őrei a törvények végrehajtásának,

megalkuvás nélkül harcolnak a nép ellenségei ellen és küzdenek

meg az önálló napi munkát, kitöltőm az időt, érdekessé teszem az önálló foglalkozást — a fegyelem is megszilárdul, Csak a tétlen, unatkozó gyermek rendetlenkedik! Nagy segítségünkre van a szülői munkdközös. ség. Gondozzák az iskolát, munkát és pénzt áldoznak rá.

Az iskolán kívül jut idő más munkákra is. Eelyi népművelési ügyvezető és az MNDSz oktatási felelőse vagyok. A múltban hiába fáradozott, dolgozott egy tanító, munkáját nem értékelték. Ma már ez is másképpen van. Munkánk megbecsülését, annak igazságát, hogy ,;nálunk a munka becsület és dicsőség dolga'*, bizonyította az idén első ízben megrendezett pedagógusnap, amely jelenetté pártunk, kormányunk, egész dolgozó népünk erkölcsi és anyagi megbecsülését nevelőink iránt. Már két héttel a pedagógusnap előtt levelet kaptam két volt tanítványomtól: Horváth Annától és Illés Ilonától, akik megköszönték, hogy felhívtam figyelmüket a továbbtanulásra. Tudtam azt is, hogy a helyi tanács is' készül az ünnepségre, de az engem ért magas kitüntetésre nem is gondoltam. Egészen váratlanul ért a hir mindennapi munkám végzése közben.

— A postán levél van a tanítónő- ni címére — mondta az egyik pajtás, aki az újságot hozta. Amikor kezem_ be vettem és felbontottam a ebneres miniszteri borítékot, percekig szólni sem tudtam a meghatottságtól. Elutaztam a fővárosba. Csodálatosan szép volt az Országházban megtartott ünnepség. Büszke és boldog öröm fogott el, mikor a minisztertanács elnökétől, Dobi István elvtárstól átvettem oklevelemet és a jelvényt. Azzal az elhatározással tértem haza. hogy munkámat ezután még több odaadással, igyekezettel, a szovjet módszerek még szélesebb alkalmazd. sával végzem, hogy minél több hasznos és a békét és szocializmust építő embert nevelhessek hazámnak.

Azzal zárom mondanivalómat, amit Gerlóasinó, Kossuth-dijat kapott nevelőnk mondott: ,,Ka meg egy szer kezdeném, újra, nevelő leimébe"

népünk felemelkedéséért és a szocializmus felépítéséért.

A tanácsok példaképei a szovjetek. Ezért a tanácsoknak olyanoknak kell lenni, hogy a sok fecsegés helyett az eredmények mutatkozzanak meg, a hozott határozatok maradéktalanul legyenek végrehajtva és azok végrehajtását maguk a tanácstagok ellenőrizzék. Természetes, ez a munka csak akkor lesz eredményes, ha maguk a tanácstagok is dolgoznak és példát mutatnak.

A tanácsülés nagy eseménye legyen a községiek, ügyelni kell annak jó megszervezésére, hisz ott igen fontos kérdéseket vitatnak meg és hoznak határozatokat,

A párt vezető erejének- mindig meg kell mutatkozni a tanács- ülésen. Hiba, hogy a pártszervezet havi taggyűlése későbbi időpontban van, mint a tanácsülés, így a taggyűlés csak később foglalkozik azokkal a feladatokkal, amelyet már a tömegek átvettek.

A tanácsülésen oda kell hatnunk, hogy ott minden tanácstag és az egész község lakossága pontosan’ megjelenjen.

A tanácstagok által beszámoltatott VB-elnök. titkár és állandóbizottságok elnökeinek és tagjainak beszámolói olyanok legyenek, hogy azok neveljék is a tagságot és a tömegeket. A rendeletek ismertetése, azok politikai kiértékelése, a hozott határozatok végrehajtása a tanács határozott és szakképzett intézkedésére mutas- sanak.

Az egész feladat végrehajtásának a „hogyan“ kérdésben kell kidomborodnia, Hogyan érte el az eredményeket, hogyan hajtja végre a feladatokat, és hogyan fogja a további kérdéseket megoldani a tanács.

Ez a megoldási irány tanitja a tömegeket az államvezetésre, a hazafias kötelezettség teljesítésére.

Mindez, ami elhangzik a tanácsülésen —beszámoló, felszólalás, hozzászólás és bírálat — nevelő hatású kell, hogy legyen. Az ellenség munkájáról és annak leleplezéséről is be kell számolni a tanácsülésen, hogy lássák a tömegek, hogy a párt és a tanács ébersége leleplezi a nép ellenségeit és le is sújt rájuk.

Vissza kell verni az ellenségnek: azt a hazug állítását és suttogását, amit a tanácstagjainkkal akar elhitetni, hogy a, tanácsülések csak idöpocsékolások és hogy nem viszik előre a munkát és a feladatok végrehajtását a szocializmus építésében.

A tanácsülés legyen a falu dolgozói öntudatának neyelöje, mert az ellenség befolyásától mentes, tiszta látású dolgozókkal könnyíl elérni a falu felemelkedését, az ötéves tervünk építését és szocia lista államupk megteremtését.

Palánkí József VB-üUiár, Zalaistypcj-j,