Zala, 1952. június (8. évfolyam, 127-150. szám)

1952-06-19 / 142. szám

V 1 R T ÉL ET * A gépállomások pártszervezeteinek feladata az aratás, cséplés, behordást iarlóhántás és másodvetés sikeres elvégzése érdekében Az ország egyes területein már megkezdték az ösziárpa aratását. Ez arra figyelmeztet, hogy rö­vid időn belül Zala megyében is megkezdődik a növénytermelés legnagyobb munkája, az aratás, cséplés, tarlóhántás, másodvetés elvégzése. Ebben a munkában nagy fel­adat vár a gépállomásokra. Nem kevesebbről van szó, mint .arról, hogy a gépállomásoknak kell el­végezni a termelőszövetkezetek aratásának 40 százalékát, be kell hordani a gabona 5 százalékát, el kell csépelni a megye gabonater­mésének 45 százalékát el kell végezni a iarlóhántás 15 szá­zalékát és el kell vetni a megye másodvetésének 20 százalékát. Ezek mind azt je­lentik. hogy a gépállomásoknak igen jó munkát kell végezni ah­hoz, hogy meg tudják állni he­lyüket abban a harcban, mely a béke megvédéséért, a szemvesz- teségnélküli aratásért, a behor- dás, cséplés, tarlóhántás és má­sodvetés .időben való elvégzéséért, valamint a terménybe gyűjtés ma­radéktalan végrehajtásáéit folyik A gépállomások ezeknek a fel­adatoknak csak úgy tudnak ele­get tenni, ha a gépállomások párt- szervezetei megfelelő politikai felvilágosító munkával mozgósít­ják ,a gépállomások dolgozóit a feladatok elvégzésére és a legna­gyobb támogatást adják a gépál­lomások igazgatóinak, mezőgaz­dászainak és a szakmai vezetők­nek a munka jó megszervezéséhez, és a feladatok végrehajtásának ellenőrzéséhez. Az eddigi- tapasztalatok azt mutatják, hogy a gépállomások pártszervezetei, ha jól felkészül­nek. képesek megoldani felada­taikat. Vannak eredmények a pártépités, a politikai tömegmun­ka és a tervek teljesítésére vaió mozgósítás terén. Nem egy Za­la megyei traktoros a pártszerve­zet segítségével kiváló eredményt élt el a terv teljesítésében és az üzemanyag megtakarításában, mint pl. a palini és a pöíös.ke! gépállomásokon. Az esetek több­ségében azonban meg kell állapí­tani, hogy a gépállomások párt­szervezetei nem töltik be sze­repüket. Egyes gépállomások pártszerve­zetei, mint pl. a türjei, zalatárno- ki, a legkevesebbet, vagy egyálta­lán nem foglalkoznak a legfonto­sabb feladatokkal. Ennek tudható be, hogy Zala megyében a gépek nincsenek megfelelő­en kihasználva, holott a lehe­tőség megvan rá. A pártszervezetek eltűrik, hogy a legnagyobb mezőgazdasági mun­kák idején kihasználatlanul áll­janak a gépek, mint ahogy ez ta­pasztalható volt a tavaszi mun­kák idején is. Súlyos mulasztásokat követnek e] a pártszervezetek a dolgozók politikai, szakmai és a munkához való jó viszonyra nevelése te­rén Ez az oka annak, hogy a gépállomások egy-két .kivételtől eltekintve, még egyszer sem telje­sítették talajmunkatervüket. Elő­fordul az is, hogy hanyag, rossz munkát végeznek, nem teljesí­tik növényápolási tervüket, an­nak ellenére, hogy szerződést kötöttek a növényápolási mun­kákra.. Ezzel hozzájárultak ah­hoz, hogy a megye lemaradt a növényápolási tervének teljesíté­sével, de ezen túl nagy kárt okoz­tak az országnak és dolgozó né­pünknek. A pártszervezetek ezek ellen a hibák ellen nem vették fel a har­cot és nem sokat tettek a-zok ki­javítása érdekében. Nem foly­tatnak következetes harcot az el­lenséges tevékenység ellen sem. Nem veszik eléggé figyelembe, hogy Zala megye közvetlen hatá­ros Jugoszláviával, ahol a leg­jobban ki vannak téve a titoistq kémek és kártevők aknamunká­jának. Nem veszik észre az ellensé­get a gépállomáson belül sem és eltűrik, hogy egyes sze­mélyek bomlasztó munkát végez­zenek, mint Orosztonyban és Szent­hez,lón történt. Legyen ez tanulság a gépállo­mások pártszervezetei számára, számolják fel a munkájukban lévő lazaságot és most az aratás, csép­lés, tarlóhántás, másodvetés meg­kezdése előtt alaposan készülje­nek fel a feladatok jő elvégzésé­re. Egyik legfontosabb feladat most a gépállomások dolgo­zóinak jó politikai felkészí­tése. A pártcscportokon keresztül el kell érni, hogy a gépállomás min­den dolgozója világosan lássa an­nak a nagy munkának a jelentő­ségét, amely előtt most állnak. Pártcsoport- és népnevelöérte- kezleten, termelési értekezlete­ken, taggyűléseken és aktíva üléseken tudatosítani kell min­den dolgozóval, hogy most, ami­kor az amerikai imperialisták a hitleri fasisztákat is felülmúlják a legaljasabb módszerek alkal­mazásával Koreában, amikor fa­siszta módszerekkel el akarják némitani a ' Francia Kommunista Pártot, aljas rágalmakkal letar­tóztatják Duclos elvtársat, a Francia Kommunista, Párt titká­rát, amikor az imperialista go­nosztevők azzal szeretnék meg­hosszabbítani életüket, hogy láng­ra akarják ' lobbantam az egész világot, akkor minden becsületes, hazáját szerető dolgozónak, igy a gép- állómások dolgozóinak is el­sőrendű feladat® szilárdan helytállni azon a helyen, aho­vá a párt, a dolgozó nép állí­totta. Ennek a szilárd helytállásnak a termelő munka területén kell megmutatkoznia abban, hegy j minden traktoros maradéktalanul teljesiti tervét, hogy a gépállo­más minden dolgozója, teljes ere­jével harcol annak érdekében, hogy az előttünk álló nagy fel­adatokat a legrövidebb idő alatt és minőségileg a legjobban tud­juk elvégezni. Ehhez a gépállomások piírtszer- vezeteinek azt kell biztosítani, hogy a gépállomás minden dol­gozója pontosan ismerje felada­tát. A kombájnvezetö tudja azt, hogy neki mennyit és hol kell learatnia és csépelni, összegében is, de napokra, sőt órákra kell bontani tervét és ismertetni kell vele. Ugyanígy kell».elökésziteni azokat a dolgozókat is, akik ké vekötö, vagy marokrakó arató­gépek vezetésével, vagy cséplés sei lesznek megbízva. A másik fontos feladat a pártszervezeteknek ellenőriz, ni és biztosítani, hogy a gépek jól legyenek kijavítva, Az eddigi tapasztalatokból tud­juk. hogy a, gondatlanul, rosszul kijavított gé.pek mennyi kárt okoznak. Ezért a pártszerveze­teknek politikai nevelömunkával el kell érni, hogy minden brigád a hozzátartozó erő- és munka­gépeket még most alaposan vizs­gálj® át az utolsó csavarig és biztosítsák, hogy egyetlen gép se legyen, mely műszaki hiba, vagy más okból kiessen a terme­lőmunkából. A gépek jó kijavítása mellett gondoskodni kell a gépek felszere­léséről, hiányzó szerelések pót­lásáról is. Biztosítani kell, hogy a, kévekötő aratógépekhez kellő mennyiségű ponyva, kötözőzsineg, a cséplőgépekhez mázsa, létra, stb. rendelkezésre álljon. Fokozott gondot kell fordítani a gépek .helyes elosztására. A pártszervezet ellenőrizze, hogy a gépeket úgy osszák el, hogy a legkisebbre csökkent­sék az üresjáratot és meg kell akadályozni, hogy minden ok nélkül 30—40 kilomé­ter távolságra diszponálják a gé­peket, amint ez az elmúlt évben a cséplőgépekkel sok esetben meg­történt. Biztosítani kell, hogy minden gép teljesítse, sőt túlteljesítse normáját. Erre minden lehető­ség megvan, csak gondoskodni kell a gépek megfelelő karban­tartásáról. Ezért helyes, ha szo­cialista megőrzésre adják át a gépeket a traktoros brigádnak, amely felelősséget vállal azért, hogy a gépek nem fognak kies­ni a termelőmunkából és a mun­ka befejezése után jó állapotban adják, vissza. A harmadik fontos feladat a káderek helyes kiválasztása, el­osztása és megfelelő kiokta­tása. Számtalan példát tudnánk fel­sorolni, hogy a káderek rossz, felületes kiválogatása, elosztása és kioktatása mennyi kárt oko­zott már. Ezért igen nagy gon­dot kell fordítani erre a munká­ra. A pártszervezeteknek figye­lembe kell venni, hogy a jó felké­szülés, a gépek jó kijavítása Igen fontos dolog, de nem elegendő ahhoz, hogy a feladatokat jól megoldjuk. Hiába van egy gép jól kijavítva, — ha felelőtlen, ha­nyag kezelőt állítunk melléje, az nem fog jó munkát végezni. Jól tudjuk, hogy a dolgozók megfe­lelő kioktatásának hiánya meny­nyi munkából való kiesést oko­zott, amikor rosszul állították be a cséplőgépet. Nem ritka. eset, amikor órákat, sót napokat áll. a traktor azért, mert eldugul a porlasztója. Ezért kell nagy gon­dot fordítani erre a fontos mun­kára és a gépállomás igazgatójá­val és vezető mezőgazdászával egyetértésben úgy kell a trakto­rosokat kiválogatni és elosztani, hogy minden helyre megfelelő em­ber kerüljön A gépek kijavításával és az aratás, cséplés megkezdésével még nem fejeződött be a munka. A gépállomások pártszervezetei­nek biztosítani kell az állandó politikai felvilágosító munkát a munkaverseny szervezése, a ma­gasabb termelékenység elérése és a terménybegyüjtés teljesítése ér­dekében. Ezért szervezni és segíteni kell a népnevelő csoportokat a csép­lőgépeknél, a begyűjtési helye­ken, a termelőszövetkezetek­ben. Gondoskodni keil arról, hogy a gépállomások dolgozói állandóan tájékoztatva legye­nek a termelési eredmények­ről, a napi politikai esemé­nyekről. Hiba volna, ha a pártszerveze­tek ezeket a feladatokat maguk akarnák megoldani. A pártszer­vezetek a feladatok megoldásá­ban támaszkodjanak a DlSz-szer- vezetekre, az üzemi bizottságok­ra és a szakmai vezetőkre. Mindenek előtt azonban érvényt kell szerezni pártunk szervezeti szabályzatának, mely kimondja, hogy ,,a párt tagja az, aki ma­gáévá teszi a párt célkitűzéseit, elfogadja’ a programmnyilatkoza- tát és politikai irányvonalát, rész-tvesz valamely alapszerveze­tének munkájában, aláveti ma­gát a pártfegyelemnek és rend­szeresen fizeti a tagsági járulé­kot.“ Ez meghatározza egyben a párttagok kötelességeit is, mely többek között azt jelenti, hogy minden párttagnak kötelessége élenjárni a termelőmunkában, pél­dát mutatni a munkafegyelem­ben, a szakmai képzettség eme­lésében és köteles őrködni a népi demokratikus állam törvényei, rendje, fegyelme felett. Gyakran azt tapasztaljuk, bogy TIZEM ülnek a Somogyi Béla- uti kultúrteremben. Az egyéb­ként forgalmas utón most csak néha-néha húz el egy-egy motor- kerékpár a kultúrterem ablakai előtt. A szokásos vasárnap dél­előtti csend üli meg az utcát. A dolgozók is — néhány kivételével — ünneplőbe öltöztek, néhányan azonban, akik éjszakai műszak­ban dolgoztak, csak most érkez­tek meg a gyárból. Egymással beszélgetve ülnek a hosszú asztal körül s néha egy-egy pillantást vetnek az üzemi bizottság elnöke, Békési József felé. Pontosan 10 órakor Békési József, aki egyben a sztahánovis- ta körnek' is az elnöke, megnyit­ja az értekezletet. Nem termelé­si, hanem sztahanovista értekez­letről van sző. Ugyanis az Üveg­gyár 12 sztahánovistája, megala­kította a sztahánovista-kört s minden vasárnap megtartják szo­kásos értekezletüket. Itt közlik egymással a bét folyamán össze- gyülemlett gondolataikat, ötletei­ket s a termelés megjavítására irányuló javaslataikat. Itt ül az asztalnál Jamniczky József munkaérdemrendes sztahá- novista hutám ester, Stadler An­tal és Jamniczky Ferenc szta­hanovista üvegfúvók, dr. Bognár Aurél főmérnök, Kiss Ernő laka­tos és a többi sztahanovista. BÉKÉSI JÓZSEF rövid beszá­molót tart. Ismerteti eddigi ered­ményeiket s felsorolja azokat a feladatokat, amelyeket a sztahá- novisfca körnek meg kell valósíta­nia. Ezelőtt két héttel tettek egy javaslatot, hogy az egyik kemen­cénél egy bemelegitöt “kell alkal­mazni az olvasztási idő lerövidí­tése és a minőség megjavítása céljából. A következő értekezle­ten közölték egymással elgondo­lásukat s ma már a javaslatot meg is valósították. A múlt va­sárnap arról beszéltek, hogy egy csömérökészüleket kellene szer­keszteni, Eddig nem volt meg­felelő mérőeszközük s ez nemcsak körülményessé tette, hanem lassí­totta is a csőhuzást. A csömérö ugyan még nem készült el, de mire a következő értekezletet tartják arra már azt is megbeszélhetik, hogy a készülék hogyan vált be a gyakorlatban. Az egyik tag az egyes dolgozók lemaradásának okáról beszél. — A sztahánovisták feladata nem merül ki abban — mondja —, hogy csatlakoznak a Röder-moz. galomhoz. A sztahanovistáknak többet kell tenniök ennél. Alapo­san meg kell ismernünk az üzem dolgozóit. Ha valamelyik rosszul végzi a munkáját, vizsgáljuk meg a családi körülményeit is és vizs­gáljuk meg a társaságát. Soha­sem lehet tudni, honnan vezetnek a szálak, amelyek munkájában hátráltatják. JAMNICZKY JÓZSEF huta­mester egy lángrepesz-tögép beszer­zését javasolja. — Ha lesz láng- repesztögépiink _ mondja —három pattintó helyett egy is elvégzi a munkát. Dr. Bognár főmérnök mindjárt válaszol is a javaslatra: — Ter­mészetesen a lángrepesztögép nagy szolgálatot tehet nálunk —, ha beválik. Persze, nem feledkez­hetünk meg arról, hogy a ml gyártmányaink mások, nem olya­nok, mint azoké az üveggyáraké, ahol lángrepesztövel dolgoznak. Ne szerezzünk a gyárnak felesle­gesen kiadást. Vegyünk kölcsön a tokodi gyártól egy lángrepesz- töt, s ha beválik, megcsináltat­juk. Ezekután egy komoly újítási javaslat megtárgyalására kerül a sor. A feldolgozó műhelyben, ahol szűk a hely, olyan kocsikat kell beállítani, amelyek a sodronypá­lyához hasonlóan működnek. Ezek nem akadályoznák a dolgo­zókat a munkájukban. Gyorsít­hatnák a munkát és csökkenthet­nék az üvegtörést is. Nem kelle­ne a ládákat ide-oda tologatni. A1 dolgozók teljesítménye lényege­sen emelkedhetne. Ennél a javaslatnál abban ál­lapodtak meg, hogy mindenki ki ­dolgozza a maga elgondolását s az ötleteket majd a következő ér­tekezleten vizsgálják meg. KISS ERNŐ lakatos egy rajzot miutat be. Forgatható tálcát áb­rázol. Nem az ö találmánya. Kö­zösen beszélték meg az előző érte­kezleten. Kiss Ernő csak a rajzot készítette el. Emellett természe­tesen része van az elgondolásban is. A forgatható tálca célszerű újítás. Meggyorsítja, könnyebbé teszi az elhordók munkáját. Eddig úgy nézett ki a dolog, hogy a fúvó, amikor elkészült a munkadarab­bal, az üveg, nyílásával minden esetben a kemence felé nézett. Az elhordónak, hogy a villát bele­akaszthassa, meg kellett fordíta­nia. Bár a gyakorlott elhordók elég gyorsan végezték ezt a munkát, mégis a fordítható tálca alkalmazásával a fordítási időt felére csökkenthetik. Csak meg kell érinteni a villával, a . tálcát s az abban a pillanatban úgy for­dul, hogy az üveg nyílása kifelé néz s máris beléakaszthatják a villát. Amikor a sztahanovista érte­kezlet .befejeződött, nyomban kez­detét vette egy rövid szakmai ok­tatás, amit dr. Bognár Aurél fő­mérnök tartott. A SZTAHANOVISTA-KÖK, amely az első időben mindössze négy taggal indult, most már tel­jessé vált, magábafoglalja az Üveggyár összes sztahánoylstá­it. Nagyon komolyan veszik az értekezleteket, azokra mindig fel­készülve, jó javaslatokkal jönnek, V alamennyien olyan dolgozók, akik érzik a felelősséget, amelyet a szocializmus építése, a béke vér delme reájuk rótt. üveggyári munkások, de úgy beszélnek itt ezen az értekezleten, ahogy a múltban csak mérnökök beszéltek egymással, vagy a potrehos gyárigazgatóval Tudják, miért csinálják, hisz övék a gyár. (Takács) éppen a kötelességteljesitésse! van baj. Párttitkárok és pártta­gok gyakran megfeledkeznek Rákosi elvtárs tanításáról, amit még 1945 februárjában mondott a budapesti pártaktiva ülésén, hogy „a kommunista pártban minden tagnak kell, hogy konkrét, pontos, megállapított munkaköre legyen. Legyen megszabott mun­kája, amit a. párt érdekében vé­geznie kell." A gépállomások pártszervezetei szerezzenek érvényt Rákosi elv­társ e tanításának és gondoskod­janak arról, hogy minden párttagnak és tagje­löltnek egy meghatározott feladata legyen a gépek ki­javításánál, a cséplés jó el­végzésénél, a munkaverseny szervezésénél. Ezekre a feladatokra kell moz­gósítani a gépállomások párt. szervezeteinek a párttagságot é3 a tömegszervezeteket. Konkrét megbízásokat kell adni arra vo­natkozólag, hogy a munkaver­seny szervezésében,- a munkafe­gyelem megszilárdításában, a ter­melékenység növelésében mi a DISz és mi az üzemi bizottság feladata. A gépállomások pártszervezetet képesek megoldani ezeket a fel-' adatokat. Ehhez azonban fokoz­ni kell a kommunisták öntudatát, felelősségérzetét. Ez a. biztosí­téka annak, hogy a gépállomások ebben az évben eredményes mun­kát végezzenek és hozzájáruljanak a szerp. veszteségnélküli, aratás­hoz, az aratás, cséplés időben való elvégzéséhez és a terménybe­gyüjtés pontos végrehajtásához. (Gyimóti István) Csütörtök, 1952 jun. 13, / HOGYAN DOLGOZIK A SZIAHÁNOVISTA-ljE A NAGYKANIZSAI ÜVEGGYÁRBAN?

Next

/
Thumbnails
Contents