Zala, 1952. június (8. évfolyam, 127-150. szám)

1952-06-18 / 141. szám

Malik elvtárs összehívta a Biztonsági Tanács ülését „Az összeesküvés, amellyel vádol, sohasem létezett“ — vágta szemébe a vizsgálóbírónak Duclos elvtárs JLZ MDP ZAJLA.MEGTEI PÍBTBIZOXTSÁGÁWAK MAPBLAPJA VI1L évfolyam 141. szám. Ara 50 fillér 1952. junius 18, Szerda Az amerikai hadsereg szörnyű „háborúja“ a ... hadifoglyok ellen KACORLAK PÉLDÁT MUTAT Az amerikai burzsoá sajtó az elmúlt héten hemzsegett az Egye­sült Államok csapatainak kocse- dói, úgynevezett „hadmüveletei- röl“ szóló jelentésektől. Repülő­gépek, harckocsik és tüzérség tá­mogatásával, lángszórókkal és könnyfakasztó gázokkal folytat­ják ezeket a „hadműveleteket" Clark tábornoknak, a koreai ame­rikai csapatok főparancsnokának és hűséges segítőtársának, Boat­ner tábornoknak vezetésével. Kit támad az amerikai hadsereg ? Talán az ellenséget a harcmezön, avagy az ellenség megerősített állásait? Erről szó sincs, A do- log úgy áll, hogy a hős koreai néphadsereg és a kínai népi ön­kéntesek elleni csatákban többiz- ben vereséget szenvedett inter­venciós hadsereg tábornokai — Clark és Boatner — revansra áhí­toznak, s ezért csapataikat, tank­jaikat és lángszóróikat, most a kar­maik közé került, szeges drót­kerítés mögött Kocsedo-szigetén elzárt fegyvertelen és védtelen hadifoglyokra uszították. A New- York Herald Tribune junius 5-1 száma igy 'számolt be ezekről a ,.hadműveletekről". Az amerikai csapatok harckocsik támogatásá­val tegnap a hadifogolytábornak a lázongó kommunisták lakta ré­szeit rohamozták meg. .46 tonnás tankok 96 milliméteres ágyúikkal porfelhőt vertek... A második gya­loghadosztály egységei a tankok fedezete alatt nyomultak előre". Clark és Boatner ebben a ..had­műveletben“ 75 hadifoglyot „ej­tett foglyul." Truman ur előreláthatóan nem mulasztja el az alkalmat, hogy sietve uj katonai kitüntetést biggyesszen Clark mundérjára. Ml ért ne! Hiszen Clark az első olyan tábornok, akinek az a dicsőség jutott osztályrészül, hogy fog­ságban lévő és szöges drótkerítés mögé zárt fegyvertelen és védte­len emberek ellen nagy, állig föl­fegyverzett egységekkel „hadat viseljen" s a már fogságba esett ellenséget újból foglyul ejtse. Az amerikai hadseregnek a ha­difoglyok ellen indított „hadmű­veleteivel" a tetőpontját érte el a koreai hadifoglyok fizikai meg­semmisítésére törekvő irtóhadjá­rat, amelyet az amerikai hóhérok már hónapok óta folytatnak. Az amerikai gengszter-tábornokok eleinte azzal kísérleteztek, hogy a koreai és kínai hadifoglyokat rá­bírják a hazatérésről való lemon­dásra és besorozzák Li Szin Man, meg Csang Kai-Sek „hadseregé­be". De nem voltak képesek meg­törni a hadifoglyok harci szelle­mét, harci akaratát és hazájuk iránti hűségét. Amikor látták, hogy minden próbálkozásuk hiá­bavaló, hozzáfogtak a koreai' ha­zafiak tömeges kiirtásához. Feb­ruár 18-án, március 13-án, va­lamint április 15, 17, 19, 22, 23. 29-én, május 30-án és junius első hetében az amerikaiak százszám­ra. lőtték agyon a hadifoglyokat. Végül a napokban a 76-os számú -táborban az intervenciósok a ba­rakkok elhagyására akarták kény­szeríteni a hadifoglyokat. Ami­kor a foglyok vonakodtak ennek eleget tenni, az amerikai csapa­tok Boatner közvetlen parancsára lángszóróval fölszerelt harckocsik támogatásával 32 foglyot megöl­tek és 197-et megsebesítettek. A Reuter hírügynökség tudósítója szerint ez az újabb megtorló in­tézkedés a hadifoglyokkal szem­ben „a fronton megvívott legke- gyctlenebb csatákra emlékezte- tett." Azóta, hogy a-hadifoglyok vísz- szatartották a táborban Dodd tá­bornokot, a hírhedt amerikai hó­hért, s rákényszeritették arra az ígéretre, hogy az amerikai hóhé­rok abbahagyják a védtelen em­berek pusztítását, az egész világ tudomást szerzett az amerikaiak Kocsedo-szigetén elkövetett véres gaztetteiről, az amerikai milita­risták példátlan bűncselekményei­ről. . t Az «-amerikai militaristák ko- csedoszigeti gonosztette sem­mivel sem maradtak el a hitleris­ta hóhérok Majdanekban, Ausch­witzban és Dachauban elkövetett bűnei mögött. A washingtoni politikusok jól tudják, hogy a kocsedoszigeti ha­difoglyokkal való vadálla.ti ke­gyetlenkedés az egész civilizált világot általános - felháborodásra és erélyes tiltakozásra gerjeszti), s ezért most arra igyekeznek rá­kényszeríteni Anglia, Kanada és más országok uralkodóköreit, hogy osztozzanak a felelősségen az amerikaiak gaztetteiért. Az amerikai tábornokok tehát Ko­reában angol és kanadai csapato­kat rendeltek Kocsedo-szigetére, hogy résztvegyenek a hadifoglyok között rendezett vérengzésekben Az Egyesült Államok vezetőinek ez a provokációs lépése annyira, felháborította Kanada népet, hogy a kanadai vezetők „tiltakozni" kényszerültek az Egyesült Álla­mok kormányánál. Ugyanakkor, amikor az egész haladó emberiség haragosan tilta­kozik az amerikaiak kocsedoszi­geti gaztettei ellen és átokkal sújtja Clarkok, ridgwayek és a többi háborús bűnös nevét, a hadifoglyok — a koreai néphad­sereg katonái és a kínai önkén­tesek, ezek a becsületes és ret­tenthetetlen hazafiak __ meg­ny erték a világ minden becsületes emberének mélységes rokonszep- vét és erkölcsi támogatását. Szent és igaz ügyért harcolnak ők. Népük iránti rendületlen hű­ségük, kitartásuk, bátorságuk és önfeláldozásuk az, ami dühre ger­jeszti az amerikai hadsereg ge­nerális-mundérjába bujtatott becstelen férgeket. Száz évvel ezelőtt Walt Whitman, a nagy amerikai hummanista mondta az amerikai rabszolgatartókról, akik az amerikai polgárháború idején megsemmisítették a hadifoglyo­kat: „Vannak dolgok, amelyeket meg lehet bocsátani. Ez azonban megbocsáthatatlan bűn. Ez a gaztett rettentő átkot, örök átkot von elkövetőinek fejére." A világ lelkiismerete nem tűr­heti, hogy napról-napra fizikailag semmisítsék meg a hadifoglyokat, nem tűrheti az amerikai gengsz­terek kocsedoszigeti vérengzését. örök gyűlölet és megvetés! — ez a békeszeretö népek Ítélete az amerikai hóhérok fölött, akis; az ENSz meggyalázott lobogójával és Acheson képmutató beszédeivel takargatják undorító gaztetteiket. Jan ÍVJarsk (Megjelent a „Tartós békéért, népi demokráciáért!“ legutóbbi számában). ERDŐS dombok között rejtőző, kicsi község Kacorlak. Nem azért rejtőzött el, mintha szégyelnl va­lója volna. Egyszerűen csak azért került erre a helyre, mert a múltban a dolgozó paraszt szeretett olyan helyre telepedni, ahová a „nadrágos" ember csak térdig érő sárban gázolva, vagy égig érő porban fuldokolva jut­hatott el. Mert hát kik voltak azok a „nadrágos" emberek, akik felkeresték a dolgozó parasztot ? A végrehajtó, a csendőrök és a lelkiatya. A végrehajtó jött, hogy foglaljon, mept a paraszt nem fizette be az adóját, a csen­dőr jött, hogy szuronya csillogá­sában megmutassa a törvény ere­jét, ha a dolgozó paraszt jogos görbeséggel nézi a végrehajtót, a lelkiatya pedig jött, hogy a sze­gény parasztnak, ha már minde­néből kifosztották, legalább lelki vigaszt adjon. Szóval ezért került Kacorlak apró házaival, járhatatlan utai- val az erdöfedte dombok közé. MA MAR KACORLAKON is megváltozott az élét. Ma már nem kell félreverni a harangot, ha városi ember közeledik. A párt világosságot gyújtott a falu életébe. Kacorlakon is tudják, hogy épül a szocializmus s egy­re szebb lesz a gyárak és a föl­dek dolgozóinak élete. Tudják, hogy pártunk, kormányzatunk nemcsak kér, hanem ad is, Min­dig többet ad, mint amit kér. Uj városok, gyárak, erőmüvek, ön- tözöcsatornák. utak és hidak, is­kolák és családiházak épülnek.- Tudják azt is Kacorlakon, hogy az imperialisták uj háborút akar­nak, hogy az elűzött földesura­kat ismét a dolgozó parasztok nyakára hozhassák, hogy ezt az országot ismét a sötét nyomor országává változtassák. Éppen ezért a kacorlaki dolgozó parasz­tok is lelkesen készülődtek a bé­ketalálkozó napjára. A kacorla- kiak azonban nem elégedtek meg csupán az ünnepléssel. Tudták, hogy a feldíszített tanácsház nem elegendő ahhoz, hogy a béketa­lálkozót méltóképpen ünnepeljék. A kacorlakiak azzal ünnepeltek, hogy igyekeztek minél jobban eleget tenni beadási kötelezettsé­güknek. — A. mi tanácsunkat ritkán lá­togatják a megyéktől s ritkán jönnek a járási tanács ellenőrzői is_ mondja a tanács elnöke, Jer- zsabek Györgyné. _ Ha jönnek is, nem azért jönnek, hogy ellen­őrizzenek. Csak meglátogatnak bennünket Persze, ha már itt járnak, megnézik az ellenőrzési naplót is. Elvégre az ember a saját szemének hisz. Rossz uta- ink vannak, de ez nem gátol ab­ban, hogy a beadásnak ne tud­nánk eleget tenni, majd arra is sor kerül, hogy a mi utaink is megjavuljanak. A KÖZSÉG élen jár a begyűj­tésben. Ez nagyrészt a tanács munkáját diéséri A félévi terv fczerint 48 darab sertést kell bé- adruók, már eddig beadtak 40 darabot. Három már készen van arra, hogy beszállíthassák s a hátra lévő 5 darab is túlhaladta a 99 kilós súlyt. A község a többi beadását illetően nincs lemarad­va. A vágómarhát 104, a barom­fit 103, a tojásbeadást pedig 110 százalékra teljesítették. A tejbe­adásnál sohasem kerülnek a 100 százalékos teljesítés alá. Nagyon jói dolgozik a begyűj­tési állandóbizottság is. Tagjai valamennyien élenjárnak a be­gyűjtésben. A kimagasló eredmé­nyek részint annak tulajdonítha­tók, hogy a tanács mindig igaz­ságosa n jár el. így volt ez a sertések beütemezésénél is. Az állandóbizottságok tagjainak és a végrehajtóbizottsági, valamint a tanácstagoknak általában gazda­sági lehetőségeik szerint ütemez­ték be a hizottsertést, vagy a vá­gómarhát. Azoknak pedig, akik­nek nem volt beütemezve az első félévre, a tanács a második félévre csinálta a beütemezést. A TANACS tagjai tapasztalat­ból tudják, hogy a jó példa a legszebb beszédnél és a legerélye­sebb utasításnál is többet ér, te­hát ők maguk járnak jó példával az élen. Amikor beadási kötele­zettségüket teljesítették, a köz­ség dolgozó parasztjai valameny- nyien követték példájukat. Kü­lön meg kell emlékezni Mándli Antal 9 holdas, begyűjtési áilan- dóbizottsági tagtól, aki félévi to­jás- és baromfibeadását túltelje­sítette, egy sertést már az első félévi tervteljesitésre beadott, most pedig azt a felajánlást tet­te, hogy egy sertést a második félévi tervre már julius 10-én lead. Kacorlakon nincs hiba a sertés­hizlalásnál. Nemcsak lelkiismerete­sen,hanem szakszerűen is etetik a sertéseket. Ez a lelkiismeretes munka biztosítja, hogy a község első félévi tervét, határidőre ma­radék nélkül teljesiti. A községben 30 dolgozó paraszt áll hosszúlejáratú párosverseny­ben. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a többiek talán rosszabbul végzik a munkájukat. A verse­nyen kívül állóknak az a céljuk, hogy a mezőgazda-sági munkák végzésénél és a beadás teljesítésé­nél túlszárnyalják a versenyző­ket. Igen jó hatással van a verseny­szellem ébrentartására, hogy a községi tanács nagy gondot for­dít a versenytáblák kezelésére. Már az év elején, a begyűjtés kezdetén kiírták a jól és a rosz- szul teljesítő gazdák nevét a ver­senytáblára. Hogy mit jelent Kacorlakon a verseny nyilvánossága, azt az alábbi példa szépen megvilágítja: KOSZORÚ István, a begyűj­tésben élenjáró dolgozó paraszt felkereste Móricz Imre 6 holdas dolgozó parasztot __ Gyere csak velem a tanácshoz — mondta. Móricz Imre nem tudta. miről van szó. Elindultak. Útközben mégis csak furdalta Mőriczot a kíváncsiság, t- Mondd csak, mi­ért kel] nekem a tanácshoz men­nem ? Te nagyon gyanús vagy. mintha valamin törnéd a fejedet. — Szó se róla — nyugtatta meg Koszorú István Mőriczot — Éppenhogy csak beszélni akarnak veled, merthogy a tanácsnál sze­retnek elbeszélgetni az olyan em­berekkel akik... Éppen ekkor értek a tanácsház elé. Koszorú István a táblára mu­tatott:... — akik népi teljesítik a beadási kötelezettségüket —• fe­jezte be mondőkáját. MÓRICZ meglepetve látta, hogy az ö neve is a rosszul teljesítők nevei között „díszeleg". Ezzel se szó, se beszéd, ott hagyta Ko­szorú Istvánt, de azért még visz- szaszólt: —. No, várjatok csak... Rövid idő múlva Móricz Imre mindenből pontosan teljesítette beadási kötelezettségét. Neve azóta a jólteljesitök között sze­repel. A községben van egy III. tí­pusú tszcs is, a „Szabad Föld". A csoport tavaly gyengén dolgo­zott, Sok lemaradásunk volt. — mondja a pártszervezet titkára, Dervarics Imréné. _ Az asszonyo kát nem vontuk be a munkába. Ez okozta, hogy egyes növénye­ink kapálatlanok íparadtak, Si­mon József, az akkori elnök rosz- szul szervezte meg a munkát. A politikai képzés majdnem telje­sen hiányzott. Az alapszervezet nem működött, a párttagok nem mozgósították a tagságot. A párttitkár hangjából szinte világit az őszinteség. Nem takar­gatja hibáikat. Beismeri, hogy a múltban azért ment rosszul á munka, mert nem vette a párt- szervezet a kezébe az irányítást, nem törődött a csoporttal. Azóta sokat tanultak. A párt- szervezet mindinkább igyekszik betölteni hivatását. Nemcsak irányt mutat, han&m az ellenőr­ilésre is nagy gondot íordit. MIöTA a pártszervezet megja­vította munkáját, megjavult a tszcs-tagok viszonya is a munká­hoz. Minden talpalatnyi földet megkapáltak Ma már a csoport asszonyai járnak élen a kapálás­nál. Tervüket felbontották az egyes tagok. Mindenki tudja, mit kell elvégeznie, mindenki tud ja, miért felelős. A tagság egye- mással versenyezve végzi mun­káját. A „Szabad Föld“-tszcs magára talált. A párt megmutatta a he­lyes utat s most ezen az utón ha­ladva dolgoznak a magasabb eredményekért, s a megbecsülé­sért, amelyet a múlt évben saját hibájukból kellett nélkülözniük. Az erdős dombok között rejtő­ző Kacorlakon, ahol most még a rossz utak miatt csak kevesen járnak, kezd világítani a szocia­lizmus fénye. A tszcs tagjai és a község dolgozó parasztjai pél­damutató munkájukkal igyekez- jaek utat nyitsni ennek a fénynek, amely a jövőt, a boldog életet je- ienti.

Next

/
Thumbnails
Contents