Zala, 1952. június (8. évfolyam, 127-150. szám)
1952-06-17 / 140. szám
A minisztertanács és a SzOT elnöksége újabb vándorzászlókat alapított Befejeződött a Szakszervezeti Világszövetség végrehajtóbizottságának ülésszaka AZ MDP ZALVMEGYEI PÁBTBIZOTTSÍGÍNAK NAPILAPJA Vili. évfolyam 140. szám. Ara 50 fillér A párt megyei választmánya ülésén a zalaszentgróti járás versenyre hívta a megye járásait az aratás, a cséplés, a begyűjtés és a növényápolás gyors elvégzésére '(Darabos Iván elvtárs, megyei párttitkár beszámolójának folytató, sa.) ( Alapos és tervszerű,, minden részletre kiterjedő, minden akadályt előrelátó munkát kell végezni, hogy a begyűjtésre kerülő ga bona mennyiség legkésőbb aug. 20- ig raktárainkba kerüljön. Agitáci- ónk harcos támadó jellegére, sokrétűségére annál is inkább szükségünk van, mert a gabonabeadás mellett szorgalmaznunk kell a harmadik negyedévi begyűjtési tervünket tojásból, baromfiból, vágómarháiból és elsősorban hi- zottsertésböl. Most a hannadik negyedévi begyűjtési terv elökészitése folyik, fel kell használnunk az eddigi tapasztalatokat. Eleve el kell vágnunk annak lehetőségét, hogy tu, nácsáinknál a három hónap előtti hangulat legyen úrrá, amikor egyes tanácsok arról beszéltek, hogy a tervet úgy sem lehet teljesíteni, annyira megfeszített és éppen ezért nem is kezdték Imeg végrehajtását. Nem voltak következetesek, főleg a kulákok- : kai szemben. így következett be, hogy szinte minden járásunkban főleg a lenti és lefenyei járásban— a kulákokra. nem vetettek ki erre a negyedévre sertésbe- ; adási kötelezettséget. Lispeszent- ■adorjánon pl. az összes kulákoknak szeptemberre és jövő év februárjára ütemezitek be beadási kötelezettséget. Elnézték, hogy a ku- lákok a szegényparasztoktól vegyék meg a beadási hízót. Ahe- ; lyett, hogy kötelezték volna a hiz- ■ lalásra. Rákosi elvtárs személyesen is felhívta látogatása során a figyelmünket: a növénytermesztésből csepeg, de az állattartásból csurog a haszon. Ugyanakkor a népgazdaságunk szempontjából is nagyon fontos kötelezettséget teljesít, aki állatállományát állandóan növeli. így folyamatosan tudjuk biztosítani közellátásunk szükségleteit 'és a dolgozó parasztságra is arányosan lesznek a beadási kötelezettségek elosztva. A jó tervezés mellett még- fontosabb a terv következetes jó végrehajtása. Tűrhetetlen, hogy olyan lazán kezeljék népgazdaságunk e fontos kérdését, mint pl. a becsehelyi tanácsnál, ahol a 245 sertésből eddig mindössze 73-at hoztak be, vagy Tornyiszentmiklóson, ahol 83-ból 23 beadását biztosította a tanács. Surdon, Miháldon a beadási terv valóban csak terv marad. Tanácsainknak és községi párt- szervezeteinknek a gutorföldei, barlahidai. nemcsrádói elvtársaktól kell példát venni, a tervet, amely reális és megyénk minden községében teljesíthető, niaradék- talánul végre kell hajtaniok, Természetesen nem elég csupán a kötelezettség ismertetése dolgozó parasztságunkkal hanem meg is kell azt magyarázni, meg kel! tárgyalni a dolgozókkal, mint Zalaistvándón, abo! nem múlik, cl olyan hét, hogy a pártszervezet és a tanács ne tájékoztatná a falu nyilvánosságát a begyűjtés állásáról, ne bírálná nyilvánosan az elmaradókat, ne dicsérné az élenjárókat. Úgy kell dolgozni, mint Barla- hldán Blaskovics Mária tanácselnök, aki az állandóbizottságokra építi munkáját és ezzel megteremti a. társadalmi ellenőrzésnek azt a forró légkörét, amely nem tűri a hanyagságot, a kötelezettség be Vem tartását. A begyűjtés szempontjából a következő három hónap a legkeményebb. A gabona-, a sertésbe- gyüjtés két föfeladata ennek az időszaknak. Tovább kell vinni a tojás- és baromfibeadásban eddig elért szép eredményeiket, biztosítani kell, hogy állattenyésztésünk számára oly fontos szénabegyüj- tés is maradéktalanul teljesítve legyen. Külön keli beszélnünk a termelőszövetkezetek beadásáról. Itt is elmaradás mutatkozik, ebben súlyos mulasztás terheli tanácsainkat, akik a tsz-ket későn tájékoztatták begyűjtési kötelezettségeikről. Nem egy esetben fizikai leketet- lenség veit pár hét alatt meghizlalni a disznókat. Ez persze csak az egyik oldala a dolgoknak. Szálai sokkal korábbra nyúlnak vissza és összefüggnek pártbizottságaink gazdasági vezetési módszerének hiányosságaival. Azt, hogy a tszcs-knck sertésből is beadási kötelezettségük lesz, már régóta tudjuk és mégis sok helyen elmulasztották a tszcs-k állatállományának növelését, s ennek következtében pl. a zalaegerszegi járás termelöcsoport- jai eddig mindössze 46 százalékra tudták teljesíteni sertésbeadási tervüket. Ahhoz, hogy az őszi felfejlesztés alapjait sikeresen le tudjuk rakni, a tszcs-k aratásban, cséplésben való élenjárása mellett elengedhetetlenül szükséges, hogy élenjárjanak a beadás minden ágában, hogy egyetlen olyan Zalai tszcs se legyen, amely gabona és egyéb beadási kötelezettségét pontosan, határidőre ne teljesítené. Ez a termelőcsoportok pártszervezeteire, de pártbizottságaira is komoly követelményeket ró. Nyári feladataink igen sokrétűek. Ezért állítanak elénk az eddigieknél nagyobb követelményeket, mert egyidöben, egymással párhuzamosan olyan fontos munkákat kell elvégeznünk, amelyek egymagáikban is komoly erőpróba elé állítanak bennünket. Az aratás, a cséplés, a begyűjtés mellett, ezekkel egyidöben kell a tarlóhántást elvégeznünk és a felbuktatott tarló nagyobb részét másodnövénnyel bevetni. Pártszervezeteink elé itt elsősorban a maradiság, amelyet a kulá- kok és a klérus tavaly is nagyszerűen felhasználtak _ állit komo ly akadályokat. De ha tényekkel érvelnek, ha szélesen megmagyarázzák, hogy a tarló azonnali buktatása milyen előnyökkel jár, nem kétséges az eredmény. A tarlóhántás gyors elvégzése egyrészt azért is nagy fontosságú, mert nagy mennyiségű vizel- párolgást akadályozunk meg vele, így az őszi vetéshez, főleg a másodvetéshez szükséges nedvesség biztosítva van. A káros gyomok, rovarkártevők nagyrészc elpusztul, a talaj táperejc gyarapodik. Másrészt azért kell gyorsan felbuktatni a tarlót, mert a másodnövények vetésével egy percet sem várhatunk. Minél előbb vetjük el, annál biztosabban be fog érni, annál nagyobb lesz a termés. Tavaly pártbizottságaink és párt- szervezeteink nem fordítottak elég gondot erre a fontos feladatra. . . . Hozzávetőleges számítások szc. rint is 20 ezer hold másodvetés termést vesztettünk el tavaly, ami például takarmány- répából számítva S00 ezer métermázsa kiesést jelentett. Ez 2G.000 szarvasmarhának 5 hónapi takarmányszükségletét biztosította volna. Az idén, amikor az állatállományunk' növelésé oly fontos feladatként áll előttünk és elég komoly takarmányproblémákkal küzdünk, ilyen súlyos hibát nem szabad elkövetnünk. Éppen ezért a felszántott tarlót a lehetőségekhez mérten mindenütt be kell vetnünk, főleg 100 napos kukoricával, mert kukoricából egyre több mennyiségre van szükségünk. A 100 napos kukorica előnyeit a legszélesebben tudatosítani kell s meg kell magyarázni, hogy ha csak 10.000 holdon is vetjük, — pétiig ennél sokkal többre van lehetőség —, akkor nemcsak a kuko- rioabegyüjtés, de a háztáji szükséglet, a disznók takarmányozása, és a beadási kötelezettség is biztosítva lesz. 600 vagonnal több kukorica terem. Természetesen nem elég csak a propaganda, hanem biztosítani kell a vetőmagot. 10 ezer holdhoz 140 vagon vetőmagra van szükség. Ezt egyrészt a megyei készletekből kell biztosítanunk, másrész azonban a tanácsszerveknek meg kell találni a módját, hogy más megyéből, de minden körülmények között biztosítva legyen. A növényápolási feladatok közül nagy jelentősége van a pótbeporzás széleskörű alkalmazásának. Itt is a tények azok, amelyek ismertetése előbbre viszi a munkát. A pótbeporzásról, általában minden mezőgazdasági munkáról most már komoly szakmai tanulmányok vannak a területen. Több brosúrát adtunk ki, a sajtó nap, mint nap foglalkozik egy-egy uj módszer ismertetésével előnyeivel. Alihoz, hogy mindezt a sokrétű feladatot eredményesen meg tudjuk oldani, legfontosabb teendőnk az, hogy pártbizottságaink, pártszervezeteink munkáját (Folytatás á 3. oldalon} 1952. junius 17. Kedd EZÉRT BESZÉLT RÓLUK A RÁDIÓ A petrikeresztuii dolgozó parasztok eredményeiről a napokban beszélt a ’ rádió. Megérdemelték ezt a kitüntetést, mert jól dolgoztak. Amig másutt, más tanácsoknál az Íróasztal mellől, dobszóval vagy anélkül próbálnak elérni eredményeket, addig. Petrikercszturon bátran nyúltak az újhoz," meghallgatták a dolgozó parasztok véleményét s közösen indultak harcba a begyűjtési terv teljesítéséért. A félév - közepe táján a petrjke- reszturiak sem álltak jól a sertésbeadás terén. Sertés volt a faluban, elegendőt beütemeztek, de akárhogy is , számitgattak, azok nemhogy a határidőre, hanem jóval azon túl híztak volna meg. Mit tesz ilyenkor a pártszervezet és a tanács? Megyénk nem egy " községében -— ezt mutatja országosan elért eredményünk — arra az álláspontra helyezkednek: nem megy a dolog, hát nem is teszünk semmit. Ez a megalkuvás, a dolog könnyebbik oldala, ami soha nem vezet eredményre. MIT TETTEK PETRIKERESZTURON ? Bátran alkalmazták az újat- Expresszhizlaiás — ez a szó bár nem volt uj, eleinte idegenkedést keltett. Petrikereszturon is megszokták azt, hogy a sertést ősztől a tél végéig hizlalják. így ment ez már évszázadok óta. Nem olyan könnyű otthagyni a régi ruhát, mert abba szinte belenő az ember. Ezt a régi ,,ruhát'-', vetette le tiz petrikereszturi dolgozó paraszt. A pártszervezet és a tanács személyesen megbeszélte velük az expresszhizlaiás módját, előnyét s azt, hogy tiz ember példamutatásának milyen döntő, jelentősége lesz a község további eredményeiben. Kiss János 8, Egyed István 9 holdas középparasztok, Bódis Imre 6 holdas dolgozó paraszt, a község békeküldötte elsőként vállalták, hogy úttörői lesznek a faluban az expressz- •hizlalásnak. A legkisebb hir is, hát még az ilyen, gyorsan bejárja a falut. A tiz dolgozó paraszt egyre növekvő eredményei gyúrták, dagasztották a kételkedők, a maradiak gondolkodását — eredményesen. A-sertéseknél elért napi átlagos 2 kiló hízás. (pedig egye. sek arról beszélnek, hogy a melegben „nincs étvágya'' a disznónak) magáért beszélt. Az év második felében — sorban fogadják meg a per* rikereszturi dolgozó parasztok — VALAMENNYIEN EXPRESSZ HIZLALNAK. A község 87 százalékra teljesítette félévi sertésbeadását. Hétfőn, 16-án adnak be újabb öt hizottser* tést s elérik a 100 százalékot, A tiz‘ élenjáró dolgozó paraszt a közeli estéken személyesen fogja elmondani tapasztalatait," módszereit a község dolgozói előtt az expressz- hizlalásról. Ezt már az őket követni akarók is kérik. Lehet eredményt elérni, kiválót — ezt mutatja a petrikereszturiak példája. Ök már azon az utón járnak, amely a bő terméshez, a gazdag aratáshoz vezet. Nem tétlenül, hanem serényen munkálkodva mind jobban urai lesznek a természetnek. A kukorica és a napraforgó 30 százalékát négyzetesen vetették. Ezek pótbeporzását az egész határban elvégzi .a község dolgozó parasztsága. A rozsot az egész határban pótbeporoz- ták. A tanács verseny táblája büszkén hirdeti eredményeiket: tojásból ION baromfiból 115, vágómarhából 124 százalékra teljesítették félévi tervüket. A havi tejbeadással junius 11-én már 40 százaléknál tartanak Mindig valami ÚJON, EREDMÉNYRE VEZETŐN GONDOLKODNAK a község vezetői s a dolgozó parasztok is. Ezért beszélt róluk a rádió. Tanuljanak az elmaradók a petri- kereszturiaktól. Ne azért beszéljenek róluk mert elmaradtak, tétlenkednek, hanem azért, ■ hogy ők is a megbecsülés útjára léptek. (b) Megmentették a nép vagyonát A múlt pénteken Agócs Dániel és Dénes József nagykanizsai pénzügyőrök kétnapos szolgálatuk lejárta után Nagykanizsa felé igyekeztek. Fáradtak voltak. Szinte megszokott gépiességgel nyomták a kerékpár pedálját s haladtak a poros utón Nagykanizsa felé, ■ Még nem hagyták el a miklósfai határt, amikor Agócs Dániel hirtelen megszólalt:- — Nézd csak, micsoda füst van ott? Megálltak s jnindketten a füst irányába néztek. — Valami ég — állapította meg Dénes József. — Ég , . . — hagyta helyben Agócs, majd hozzátette; — tűz nélkül . nincs . füst. Ahhoz pedig, hogy. ilyen nagy füst legyen, nagy tűznek kell lenni. Ebben a pillanatban megfeledkeztek a fáradtságról, az éhséget sem érezték. Sietve indultak a füst irányába. Földeken és réteken haladtak át. — A tsz szénája cg — kiáltott fel Dénes »József, amikor közelebb értek. — Ismerem ezt a helyet. A rét a Vörös Csillag tsz-hez tartozik. Most már még jobban siettek, hogy mentsék, ami menthető. A nép vagyonáról van szó. Az övükéről is. Mindannyiunkéról. Többen is voltak a mezőn. Az egyénileg dolgozó parasztok azonban nem a tüzet oltották, hanem a saI ját szénájukat igyekeztek elhordant a veszélyeztetett területről. A nagy kiterjedésű réten a boglyák- és a rendekben lévő széna égett. A hevesen tűző nap szinte pörkölte a tar rétet s a tűz nemcsak a rendeken, Hanem a lekaszált és felgereblyézett helyeken is terjedt. Közben a tűzoltók is megérkeztek s közös erővel fogtak hozzá az oltáshoz, a tűz megfékezéséhez. A pénzügyőrök a mezőn dolgozókat egy-kettőre az oltáshoz állították. Megmagyarázták, mit keil tenni, hogy a tüzet lokalizálják. Zöld gallyakat törtek s • azzal fogtak az oltáshoz. A rendeket pedig megszá- kitották, hogy a tűz terjedését megakadályozzák. Másfél órás kemény munka után az utolsó lángokat is elfojtották s csak ekkor mérték fel, mit is jelentett valójában a gyors közbelépés, A tűz okát is megállapították. A rét mellett halad el a Gyékényes felé vezető vasút. A kéményen át ki röppenő szikra gyújtotta fel a szénát- Ez az eset szolgáljon tanulságul a mozdonyok, fűtőinek is. Ne ott kaparják a tüzet, ahol gyúlékony dolgok vannak a vasút közelében. A tűz oltásánál önfeláldozó, kemény munkát végeztek a pénzügyőröd de dicséretet érdemelnek a nagykanizsai tűzoltók is, akik gyorsaságukkal megmutatták, hogyan lehet percek alatt megjelenni ott, ahol veszély van, ahol szükség' van rájuk.
